The European Union's Fit for 55 legislative package and the subsequent REPowerEU plan have reshaped EU climate governance by aligning ambitious emissions targets with the realities of energy markets and geopolitics. Fit for 55 operationalized the EU's pledge to cut greenhouse gas emissions 55% by 2030 by introducing a comprehensive suite of binding laws across sectors (from carbon pricing expansions to clean energy mandates and social mitigation funds). Mid-course, the 2022 energy crisis prompted the REPowerEU initiative - an urgent response to reduce dependence on Russian fossil fuels while accelerating renewable deployment and efficiency measures. This article examines the legal frameworks of Fit for 55 and REPowerEU, analyzing how EU climate law has adapted to maintain environmental ambition amid market disruptions. It outlines the structure and key components of these initiatives, discusses their interplay (e.g. raising the 2030 renewable energy target in line with energy security needs), and evaluates their effectiveness in balancing climate objectives with economic and security considerations. The analysis finds that the EU's approach exemplifies adaptive climate law-making: integrating stringent climate targets with flexibility, fairness (e.g. the Social Climate Fund), and emergency tools (e.g. fast-track permitting). The article concludes that while this adaptive framework has strengthened Europe's hand in pursuing climate neutrality, its ultimate success will hinge on implementation and continued agility in the face of future challenges.
Az Európai Unió "Fit for 55" jogalkotási csomagja és az azt követő REPowerEU terv átalakította az EU éghajlat-politikai irányítását azáltal, hogy a nagyratörő kibocsátási célokat összehangolta az energiapiacok és a geopolitika valóságaival. A "Fit for 55" csomag az EU azon ígéretét valósította meg, hogy 2030-ig 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, azáltal, hogy átfogó, kötelező erejű jogszabályokat vezetett be az összes szektorban (a szén-dioxid-árazás kiterjesztésétől a tiszta energia előírásokig és a társadalmi enyhítési alapokig). A folyamat közepén a 2022-es energiaválság a REPowerEU kezdeményezéshez vezetett, amely sürgős válasz volt az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére, miközben felgyorsította a megújuló energiaforrások bevezetését és a hatékonysági intézkedéseket. Ez a cikk a Fit for 55 és a REPowerEU jogi kereteit vizsgálja, elemzi, hogy az EU klímajogszabályai hogyan alkalmazkodtak a piaci zavarok közepette a környezetvédelmi célok fenntartásához. Felvázolja e kezdeményezések felépítését és főbb elemeit, megvitatja azok kölcsönhatását (pl. a 2030-as megújulóenergia-cél emelése az energiabiztonsági igényeknek megfelelően), és értékeli azok hatékonyságát a klímacélok és a gazdasági és biztonsági szempontok közötti egyensúly megteremtésében. Az elemzés megállapítja, hogy az EU megközelítése példaként szolgál az alkalmazkodó klímajogalkotásra: szigorú klímacélok integrálása rugalmassággal, méltányossággal (pl. a Szociális Klímaalap) és sürgősségi eszközökkel (pl. gyorsított engedélyezés). A cikk arra a következtetésre jut, hogy bár ez az alkalmazkodó keret megerősítette Európa pozícióját a klímasemlegesség elérése terén, végső sikere a végrehajtástól és a jövőbeli kihívásokkal szembeni folyamatos rugalmasságtól függ.
Energy law can nowadays be considered a distinct and rapidly evolving field - or even a branch - of business law. Although there is no universally accepted academic definition, it is clear that energy law has long existed in various legal forms[1]. For centuries, states have adopted regulations concerning the production, distribution, and use of energy. Already in the 19th century, and particularly in the early 20th century, legal frameworks emerged around coal and later oil. Following World War II, regulation expanded to include non-fossil energy sources such as nuclear power, hydropower, wind, and other renewable energies.
Today, energy law plays an increasingly significant role as societies pursue the twin goals of economic stability and environmental sustainability. The fight against climate change, the growing importance of security of supply, and the ongoing transformation of energy systems all underline the complexity of this field. At the same time, energy law is inherently interdisciplinary: it cannot be interpreted in isolation but must be understood within the broader context of economic, environmental, competition, and administrative law. Energy - and especially energy prices - continues to be a central factor shaping both national and EU-level policymaking.
Europe's electricity sector is undergoing a profound transformation driven by urgent climate imperatives,
- 28/29 -
recent energy crises, and rapid technological innovation. Terms like smart grids, the green transition, and Europe's internal electricity market have moved to the forefront of energy policy and law as the European Union (EU) strives to decarbonize its economy and secure a reliable energy supply. In recent years, the climate crisis - exemplified by EU commitments to cut greenhouse gas emissions 55% by 2030 on the path to climate neutrality by 2050 - and geopolitical events affecting energy supply have elevated energy law's importance. The EU now views energy law and regulation as critical tools to facilitate a clean energy transition while ensuring security of supply and affordability for consumers. Against this backdrop, smart grid technologies and digitalisation are revolutionizing how electricity is produced, delivered, and consumed, creating both opportunities and new regulatory challenges.
In 2021, the European Union legally committed itself to an ambitious climate trajectory: reducing net greenhouse gas emissions by at least 55% by 2030 (from 1990 levels) and achieving climate neutrality by 2050[2]. To turn this target into action, the European Commission unveiled the Fit for 55 package - a comprehensive suite of legislative proposals aligning EU laws with the new 55% reduction goal[3]. This climate push soon met an unexpected challenge: Russia's 2022 invasion of Ukraine triggered a continent-wide energy crisis, testing the resilience of EU climate policies. In response, the EU introduced the REPowerEU plan, aimed at swiftly phasing out Russian fossil fuels while accelerating the clean energy transition[4]. This chapter examines the legal and regulatory measures of Fit for 55 and REPowerEU, and analyzes how EU climate targets have been recalibrated in the face of market realities like energy security and high energy prices. It focuses on the evolution of EU climate law and policy instruments, the interplay between climate ambition and energy markets, and the ongoing efforts to reconcile long-term decarbonisation goals with short-term economic and security imperatives.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
