Renáta Hrecska-Kovács: (Im)possible industrial actions under the loyalty clause (GJ, 2025. Különszám, 41-48. o.)

Abstract - (Im)possible industrial actions under the loyalty clause

Conflicts over fundamental rights are part of our everyday lives, some of them resolved by common sense, others decided by lengthy constitutional or human rights court proceedings. The right to industrial action raises issues for public sector workers in almost all jurisdictions, but in the case of strikes, the enforcement of workers' will primarily concerns working conditions, but most importantly wages. In fact, the extent to which public sector workers are allowed to go on strike varies from one country to another. However, an important counterpoint for countries arguing for a ban could be that the loyalty that is recognised and demanded in the civil service has a completely different orientation from that of issues relating to pay. The fact that an official is not satisfied with his salary, which he expresses, does not mean that he is violating the loyalty he has sworn to uphold. In the sectors affected by the restrictions, as is also the case in Hungary, the proportion of other collective action is higher, including demonstrations, open letters and petitions. These widespread means of avoiding strikes are also seen as a way of making the voice of the workforce heard, but do not affect work as drastically as strikes themselves. Of course, alternative dispute resolution procedures are also becoming increasingly popular as a complementary tool, enabling parties to address disputes and find appropriate compromises without resorting to industrial action.

Absztrakt - Munkaharcok lehetősége lojalitási kötelezettség mellett

Az alapvető jogokkal kapcsolatos konfliktusok mindennapi életünk részét képezik, ezek közül néhányat informális úton oldanak meg, másokat pedig hosszú alkotmányos vagy emberi jogi bírósági eljárások során döntenek el. A sztrájkhoz való jog szinte minden joghatóságban problémákat vet fel a közszféra dolgozói számára, de a sztrájkok esetében a munkavállalók akaratának érvényesítése elsősorban a munkakörülményeket, de legfőképpen a béreket érinti. Valójában az, hogy a közszféra dolgozói milyen mértékben sztrájkolhatnak, országonként eltérő. Azonban a tilalom mellett érvelő országok számára fontos ellenérv lehet, hogy a közszolgálatban elismert és megkövetelt lojalitás teljesen más irányultságú, mint a bérekkel kapcsolatos kérdések. Az a tény, hogy egy tisztviselő nem elégedett a fizetésével, és ezt kifejezi, nem jelenti azt, hogy megsérti a lojalitást, amelyet megesküdött fenntartani. A korlátozások által érintett ágazatokban, ahogy Magyarországon is, magasabb az egyéb kollektív fellépések aránya, ideértve a tüntetéseket, nyílt leveleket és petíciókat. Ezek a sztrájkok elkerülésére széles körben elterjedt eszközök szintén a munkaerő hangjának hallatására szolgálnak, de nem befolyásolják a munkát olyan drasztikusan, mint maguk a sztrájkok. Természetesen az alternatív vitarendezési eljárások is egyre népszerűbbek kiegészítő eszközként, amelyek lehetővé teszik a felek számára, hogy a munkaügyi konfliktusokat anélkül oldják meg és találjanak megfelelő kompromisszumokat, hogy sztrájkhoz folyamodnának.

I. The right to strike in the system of fundamental rights

The right to strike, as a fundamental right, is not necessarily mentioned in the constitution of a state, but in many cases it is derived from other laws or international and European documents. On this basis, we can therefore speak of European countries that regulate the right to strike as a fundamental constitutional right, and of European countries that derive the right to strike from other fundamental rights and international European documents.[1]

In the table below I have summarised the types of instruments of industrial action distinguished in concreto in the legislation of each of the states examined. The quantity of designations shows a general correlation with the level of detail of the regulation. The table provides a brief overview of the most typical types of action tools found in the legislation of each of the states examined.[2]

- 41/42 -