Az 1990-es évekre visszanyúlóan a cégnyilvántartás, elsődlegesen a cégbejegyzési és változásbejegyzési ügyek jogi és informatikai megoldásai révén az elektronikus ügyintézés zászlóshajója. A cégbíróságok számára került először biztosításra magas informatikai felszereltség, és ezáltal elektronikus belső ügyintézési rend. Az ügyfelek számára a cégeljárási szabályrendszer teremtette meg először az elektronikus eljárás lehetőségét. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárásokban 2006-tól választható eljárásként, 2008-tól pedig kötelező módon. A cégeljárás a köztudatban egy jól működő, stabil informatikai háttérrel rendelkező rendszer, amelynek elektronikus ügyintézési megoldásai a mai viszonyok között is mintaértékűek.
Az elmúlt két kormányzati ciklus bürokráciacsökkentési programjai, a Magyary Program több ponton érintette a cégnyilvántartás rendszerét, azonban a cégeljárás, a cégnyilvántartás rendszerének átfogó felülvizsgálatára nem került sor.
Trócsányi László igazságügyi miniszter megbízásából Sárközy Tamás vezetésével munkabizottság alakult, amely 2014 és 2015 folyamán először értékelő tanulmányt, majd kodifikációs tervezeteket készített a cégeljárás, valamint a végelszámolási eljárás megújításáról.
Az akkori munkában[1] már hangsúlyosan jelent meg több fontos elem: az automaták által végezhető cselekmények térnyerésének biztosítása, a bejelentésalapú szemlélet felé való elmozdulás a bejegyzési eljárásokban, az egyszerűsített cégeljárás szabályainak visszaállítása változásbejegyzés esetén, a joggyakorlat egységesítése érdekében pedig a bejegyzést elutasító cégbírósági döntésekkel szembeni másodfokú eljárás jelentős felgyorsítása.
A végelszámolás kapcsán fontos kiemelni, hogy a kodifikációs munkacsoport egyetértett abban, hogy a végelszámolást nem a fizetésképtelenségi eljárások mintájára kell felépíteni, és mentesíteni kell az eljárást a felesleges bürokratikus terhektől. Fontos felismerés volt, hogy hitelezői felhívásnak nem az eljárás elején, hanem a végén lehet szerepe.
A törvénytervezetek[2], bár számos előremutató rendelkezést tartalmaztak, felvetettek továbbgondolandó kérdéseket is, ezért kormányzati szinten nem került sor az egyeztetésükre, finomításukra. Az új Cégtörvény (a továbbiakban: új Ctv.) előkészítése során ezen tervezetek és munkacsoporti megállapítások ugyanakkor figyelembevételre kerültek. Jelen tanulmányban ezen előkészítés alatt lévő tervezetet mutatom be.
Az új Ctv. nem titkolt célja, hogy a cégeljárás, a cégnyilvántartás ismét az elektronikus ügyintézés vezérhajójává váljon. A szabályozás kialakítása során kiemelt szempontként érvényesül, hogy olyan új, haladó szemléletű megoldások kerüljenek kimunkálásra, amelyek professzionális, gyors ügyintézési és eljárási rendet biztosítanak mind a cégek, mind a jogi képviselők, mind a cégbíróság számára.
Mint minden új, a megszokottól eltérő szabályozás, várhatóan az új Ctv. is viták kereszttüzébe kerülhet. A már lefolytatott egyeztetések alapján azonban állítható, hogy a szabályozással szemben felmerült kritikák jelentős részben abból fakadnak, hogy az észrevételezőknek még nem volt módjuk elmélyülten áttekinteni a javaslatot.
Az elmúlt évek jelentős kódexalkotási technikájához igazodóan az új Ctv. szakaszcímeket fog alkalmazni. A cégjegyzék tartalma a törvény mellékleteként fog szerepelni, mert annak a törvény érdemi részeként való szerepeltetése a hatályos szabályozásban is zavaró.
A törvény előkészítése során kiemelt szempont az általánosabb, tömör megfogalmazás. Az új Ctv. a részletszabályok kimunkálását végrehajtási rendeletre utalja majd. Részletesebb törvényi szintű szabályokat csak ott fog tartalmazni, ahol azt az eljárás sajátossága indokolja, ahol a végrehajtási szintű szabály a bíróság jogkörének elvonását jelentené.
Az új Ctv. számos cégeljárási fogalmat egységesít. Így különösen kimondja majd, hogy cégeljárás minden nemperes
- 26/27 -
eljárás, amelyet a cégbíróság folytat le (bejegyzési eljárás, törvényességi felügyeleti eljárás, megszüntetési eljárás, kényszertörlés, vagyonrendezés stb.). Bejegyzési eljárás fogalma alatt pedig együttesen kell érteni a cégbejegyzés (alapítás) iránti eljárást, a változásbejegyzési eljárást, az átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzése iránti eljárást, valamint a közhasznú minősítésről és annak bejegyzéséről és törléséről való döntést.
Jelenleg 525 000 céget tartanak nyilván a cégjegyzékben. A cégjegyzékben szerepel néhány olyan cég, amelynek cégformája mára - gyakorlati értelemben - megszűntnek tekinthető; a közös vállalat, a vállalat. Ezen cégformákat ki kell vezetni a cégnyilvántartásból oly módon, hogy átmeneti rendelkezésként kell előírni e cégformák alá tartozó cégek vonatkozásában, hogy kötelező dönteniük - gazdasági társasággá történő - átalakulásukról vagy jogutód nélküli megszűnésükről.
A cégjegyzékben nyilvántartott cégformák a következők:
a) gazdasági társaság esetén önálló cégforma
aa) a közkereseti társaság,
ab) a betéti társaság,
ac) a korlátolt felelősségű társaság,
ad) a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);
b) az egyesülés;
c) az egyéni cég;
d) a szövetkezet;
e) a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;
f) a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;
g) a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközműtársulat);
h) az erdőbirtokossági társulat;
i) a végrehajtói iroda; j) a közjegyzői iroda;
k) az európai gazdasági egyesülés;
l) az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);
m) az európai szövetkezet;
n) a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.
Jelenleg a cégügyeket húsz törvényszéken, mint cégbíróságon intézik az országban. A cégügyek intézésében a jövőben kiemelt szerepet kap a professzionális bírósági ügyintézés; a cél az, hogy minél koncentráltabb legyen az ügyek intézése, és a jogértelmezés minél egységesebbé váljon.
Az új Ctv. a kisebb cégszámot felölelő cégformák ügyeinek intézésére kizárólagos illetékességgel rendelkező cégbíróságot jelöl majd ki. Felesleges ugyanis, hogy például a néhány tucat nyilvánosan működő részvénytársaság ügyeit az országban több helyen intézzék, és esetlegesen ugyanazon jogkérdésben eltérő gyakorlat alakuljon ki cégbíróságonként.
A kizárólagos illetékesség szabálya kiterjed majd a nyilvánosan működő részvénytársaságra, az uniós cégformákra (európai részvénytársaság stb.), továbbá a gazdasági társaságon, a végrehajtói irodán, a közjegyzői irodán és a szövetkezeten kívüli cégformákra. Ezen utóbbi körbe számos cégforma beletartozik, például az egyéni cég, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat. Cégszámra lebontott nagyságrendjük azonban elenyészőnek tekinthető a gazdasági társaságokhoz képest. Nem egy említett cégforma egy-két tucat bejegyezett céget számlál jelenleg.
A kizárólagos illetékesség a bejegyzési eljárás mellett kiterjed majd minden, az adott cégformába tartozó cégre értelmezhető további cégeljárásra is (például törvényességi felügyeleti eljárás).
A kodifikációs munka során elvetésre került, azonban a hosszú távú tervek között szerepelnie kell az ügykoncentráció mellett a cégbíróságok koncentrációja kérdésének is. Figyelemmel arra, hogy az új Ctv. megteremti valamennyi cégeljárás elektronikus kapcsolattartási szabályait, a jövőben a jelenleginél is kisebb jelentősége lesz annak, hogy a cégügyeket az országban hány cégbíróság végzi. A joggyakorlat egységesítésének, az eljárás hatékonyságának kívánalma e kérdés további vizsgálatát elkerülhetetlenül ismét előtérbe fogja állítani.
Az új Ctv. általános szabályként fogja rögzíteni immár, hogy a cégeljárás elektronikus polgári nemperes eljárás. A rendelkezés nem utal az első és másodfokra külön, vagyis minden szakaszban, és a felülvizsgálati eljárásban érvényesül, hogy a kapcsolattartás elektronikus.
A cégeljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján a cég, a jogi képviselővel eljáró fél, az ügyészség, egyéb hatóság, más bíróság köteles elektronikusan eljárni, a cégbírósággal elektronikusan tartani a kapcsolatot. Fontos újdonsága lesz a szabályozásnak, hogy a cég vezető tisztségviselője - ha külföldi, akkor kézbesítési megbízottja - elektronikus kapcsolattartásra lesz köteles. A gyors és hathatós cégeljárásnak az egyik feltétele, hogy ha arra szükség mutatkozik, akkor a cégbíróság a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett, elektronikus úton tudjon kapcsolatba lépni a cég vezető tisztségviselőjével. Több cégeljárásnak is fontos eleme, hogy a cégbíróság a cég vezető tisztségviselőjét megkeresse, nyilatkoztassa.
- 27/28 -
Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett személyekre - természetes személyek, cégkapuval nem rendelkező szervezetek - a Pp. 605-606. §-ait kell alkalmazni.
Az eljárások modernizálása érdekében létrejön a cégnyilvántartási portál, amely a cégeljárások intézésének, a céginformáció biztosításának interneten elérhető felhasználói felületeként, szakrendszerként fog működni. A cégnyilvántartási portál a jogi képviselők számára saját ügyintézési felületet tud majd biztosítani (kérelmek beadása, online nyomtatványkitöltés). A portál továbbá az ingyenes céginformációs szolgáltatást, a számviteli beszámolók megismerhetőségét, a Cégközlöny-közlemények megjelenítését is biztosítja, és az ügyfelek tájékoztatására is szolgálja majd (ügyleírások, útmutatók stb.).
A cégeljárás során felmerülő eljárási, ügyviteli jellegű cselekményeknél nagyfokú automatizálás valósulhat meg. Informatikai fejlesztések megvalósításával biztosítható továbbá, hogy csak akkor járjon el ügyintéző (bíró, bírósági titkár), ha összetett vagy nagy súlyú jogi kérdésben kell dönteni, illetve az eljárás, a bírósági döntés nem sematizálható.
Általános szabályként kerül rögzítésre, hogy az automaták által elvégezhető eljárási cselekmények humán erőforrás nélkül, automatizált módon végezhetőek. Ezekben az esetekben a cégbírósági ügyintézést támogató automata vagy a Céginformációs Szolgálat automatája segíti a gördülékeny ügyintézést, és ha annak feltételei fennállnak, akkor meg is hozza a szükséges intézkedést. Ezen utóbbi intézkedések legjelentősebb esete lesz, mikor a cégbírósági automata a bejegyzési eljárásban a kérelem egészéről - a kérelemnek megfelelő bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról - hozza meg a döntést; ez a cégeljárásban újonnan bevezetésre kerülő automatikus döntéshozatali eljárás.
Fontos azonban kiemelni, hogy ezen intézkedések is - akár ügyviteli, akár ügydöntő jellegűek - cégbírósági, illetve Céginformációs Szolgálat általi intézkedésnek minősülnek. Nincs tehát jogi különbség abban, hogy a konkrét intézkedés ember által vagy automata által történik.
Az eljárási szabályok jelenlegi rendszerében a cégeljárási szabályok több jogszabály együttes értelmezéséből és alkalmazásából vezethetőek le.
A cégeljárás elsődleges háttérjogszabálya az egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Pnp.) a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései. Ezen hivatkozott, 11 darab bekezdést magába foglaló szabályozás az első lépcső. Az eljárási kérdések feltárásának következő lépcsője a Pp.. Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a Pnp. nem rendelkezik, a Pp. rendelkezéseit kell figyelembe venni, feltéve, hogy a cégjogi szabályozás nem tér el ezen két törvény rendelkezéseitől.
E lépcsőzetes megoldás az új Ctv. kialakítása során olyan kötöttség, amelyen változtatni nem lehetséges, illetve nem indokolt. A nemperes eljárás sajátosságaiból, továbbá a cégeljárás több évtizedes hagyományaiból azonban számos eltérés adódik, amelyeket a hatályos Ctv. részlegesen kezel.
A hatályos Ctv. az egyes nemperes eljárások szabályozása körében (cégbejegyzési eljárás, törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlési eljárás stb.) fektet le néhány általános jellegű szabályt (például okirati bizonyítás), amelyek a törvény egészét tekintve felesleges ismétlésként jelennek meg. A hatályos Ctv. az eljárási kérdéseket jellemzően a Pp. "megfelelő alkalmazásával" oldja meg. Részletesen kimunkált eljárási szabályokról csak a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásnál beszélhetünk.
A cégeljárás közös szabályainak megalkotása lehetővé teszi, hogy a jogalkalmazók (cégbíróság, ügyfelek, jogi képviselők) jogértelmezési nehézség nélkül, világos képet kapjanak arról, milyen rendelkezések érvényesülnek az eljárás során a beadványokra, azok hiánypótlására, a határidőkre, pénzbírságra stb. A közös szabályok által, egy normál lefolyású ügyben az új Ctv. egy egységes eljárási kódexként funkcionálna. Ezáltal a cégeljárásban nem lesz szükség a Pp. és a Pnp. szabályainak együttes alkalmazására és értelmezésére, mert a Ctv. minden lényeges kérdésre választ tud adni.
Ahhoz, hogy a cégek nyilvántartásával összefüggő állami feladatok szerepvállalás összhangba kerüljön a Polgári Törvénykönyvvel (a továbbiakban: Ptk.) szemléletével, az kell, hogy a cégbírósági munka súlypontja a rutin bejegyzési és változásbejegyzési ügyekről az egyéb ügyekre, a törvényességi felügyeleti eljárásra, megszüntetési eljárásra és a kényszertörlésre helyeződjön át. A bejegyzési eljárás kapcsán érdemes kitérni arra, hogy bár az ún. kereskedelmi nyilvántartásokkal összefüggő követelmények (egyes eljárási, nyilvántartási adattartalmi, uniós kereskedelmi nyilvántartások adatszolgáltatási elemei) az Európai Unió irányelve alapján részben szabályozottak, az uniós jog nem határozza meg azt, hogy a tagállamok hogyan vezessék a nyilvántartásukat. Nincs előírás a nyilvántartó személyére vagy akár a nyilvántartásba vételt megelőző ellenőrzés jellegére vonatkozóan sem. Nincs akadálya annak, hogy a magyar szabályozás a bejelentési elv felé mozduljon el a cégnyilvántartás vezetése terén.
- 28/29 -
A szabályozási cél, hogy a bejegyzési eljárás során a cégbíróság a cégek létrejöttéhez, a bejegyzéshez szükséges törvényi feltételeket és a bejegyzendő adatok helyességét vizsgálja. A létesítő okiratnak a szerződéses szabadság körébe eső elemeit azonban hiánypótlási felhívásával ne alakítsa (pl. taggyűlési meghívó, jogi személy szerveinek hatásköre stb.). Ez a szemléletmód áll összhangban a Ptk.-val is, hiszen a Ptk. egyik kiemelt célja volt a Jogi Személyek Könyv körében, hogy az állam csak a legszükségesebb mértékig szóljon bele a jogi személyek létrehozásába, működésébe. A cégjegyzék vezetése során elsődlegesen azt kell biztosítani, hogy a cégjegyzékben szereplő adatok és tények megbízható módon kerüljenek bejelentésre, a kérelemben foglalt adat helyességéről és valóságáról - ha azt más állami nyilvántartás elsődleges nyilvántartásként tartalmazza - a cégbíróság adategyeztetés útján meggyőződjön, valamint hogy a cégjegyzékbe kerülő adatok konzisztensek és lehetőség szerint naprakészek legyenek.
A cégbíróság ugyanis a cég bejegyzésekor nem azt "engedélyezi", hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak jogi személyt, hanem azt vizsgálja, hogy
a) a létesítő okirat teljesíti-e a jogi személlyel szemben támasztott alapvető követelményeket [Ptk. 3:1. § (4) és (5) bekezdés];
b) a létrehozni kívánt jogi személy megfelel-e a törvényben nevesített valamely - nyilvántartásba veendő -jogiszemély-típusnak;
c) a nyilvántartásba vételhez előírt követelmények teljesülnek-e (alakiság, igazolások, befizetések, a tagokkal, illetve a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények);
d) a bejegyezni kért adatok megfelelnek-e a követelményeknek.
A nyilvánvaló érvénytelen kikötések elkerülése érdekében előírható, hogy az egyébként a szerződéses szabadság körébe eső kérdések tekintetében [Ptk. 3:4. § (2) bekezdés] a létesítő okirat vizsgálatára a tekintetben kerüljön sor, hogy az nem ütközik-e a Ptk. valamely kógens rendelkezésébe.
A bejegyzési eljárás új dinamikája, új megoldásai utat nyitnak a cégbíróság más, kiemelt feladatainak hatékonyabb ellátása előtt.
Az ügyvédi tevékenységet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) szabályozza. Az Üttv. általános elvek szintjén rögzíti, hogy "az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre" [Üttv. 1. § (5) bekezdése]. Az ügyvédek és kamarai jogtanácsosok (a továbbiakban együtt: ügyvéd) az igazságszolgáltatás közreműködőiként, a rendszer működésébe vetett közbizalom letéteményesei. A bejegyzési eljárásokban az ügyvédi közreműködés a jogi munka mellett garanciális jellegű.
A jogi képviselő szerepe az új szabályozásban felértékelődik. A jogi képviselő garantálja a kérelem és mellékleteinek jogszerűségét. Csak a legfontosabb iratok kerülnek a cégbírósághoz benyújtásra, egyes iratokat csak az ügyvéd vizsgálja és őrzi. Általánossá válik az az előírás, hogy a jogi képviselő a kérelem alapjául szolgáló iratokra vonatkozóan jogszerűségi nyilatkozatot tesz. Ilyen nyilatkozatot eddig az egyszerűsített cégeljárásban követelt meg a cégjog.
A cégnyilvántartás, a Céginformációs Szolgálat és a cégbíróság informatikai rendszere már jelenleg is számos állami nyilvántartással tart fenn állandó adatkapcsolatot. Példaként említhető a Nemzeti Adó és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV), Központi Statisztikai Hivatallal (a továbbiakban: KSH) fennálló több évtizedes kapcsolat.
Annak érdekében, hogy a cégjegyzékbe mind formai, mind jogi szempontból hibátlan adatok kerüljenek, adatkapcsolatra van szükség a következő nyilvántartásokkal: rendelkezési nyilvántartás, általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartása, ügyvédi és közjegyzői kamarai nyilvántartás, személyiadat- és lakcímnyilvántartás, bűnügyi nyilvántartás, gondnokoltak nyilvántartása.
Olyan megoldást kell kidolgozni, amely a lehető legmagasabb színvonalon tudja biztosítani a cégbíróság adatigényét.
Az automatikus döntéshozatal új típusú bejegyzési módként kerül a bejegyzési eljárásba beillesztésre. Az E-ügyintézési törvény rendelkezése alapján az automatikus döntéshozatal olyan eljárás, ahol az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a gépi adatfeldolgozás, az elektronikusan beszerzett adatok alapján humán erőforrás nélkül dönt a kérelemről.
A bejegyzési eljárásban automatizált eljárás két részből áll: az automatizált ügyelőkészítés, amelynek során a benyújtott kérelemhez kapcsolódó ügykezelési feladatokat az automata végzi el (pl. a kérelem informatikai, formai, tartalmi elemei hiánytalanságának a vizsgálata). Az automatikus döntéshozatal esetében továbbá az ügyelőkészítési vizsgálat eredményétől és a jogi szempontú vizsgálattól függően az automata hoz döntést a bejegyzésről vagy a kérelem visszautasításáról, elutasításáról. Automatikus döntéshozatal esetén a döntés pár percen belül megszületik. Az automatikus döntéshozatal során született érdemi döntéseket az automata a cégbíróság nevében hozza meg.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a bejegyzési eljárásban már jelenleg is számos kérdést automata vizsgál (kérelem informatikai megfelelősége, kitöltés megfelelősége stb.), illetve elvégzi az állami nyilvántartásokkal összefüggő adategyeztetési feladatokat (adószám, KSH-szám bekérése, természetes
- 29/30 -
személyek adatainak ellenőrzése), vagyis az automatikus ügyelőkészítés már jelenleg is alkalmazott ügyintézési megoldás, és annak további bővítésére kerül sor.
Az automatikus döntéshozatalhoz az szükséges, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek adatait az automata jogi szempontból is fel tudja dolgozni. A cégek közül a gazdasági társaságok, továbbá a gazdasági társaságok mintájára működő cégformák bejegyzéséhez szükséges jogi feltételek sematizálhatóak, tételesen meghatározhatóak. Kimunkálhatóak a jogi vizsgálat szükséges elemei, továbbá az automata által alkalmazandó végzéstípusok rögzített tartalmi elemei. A gazdasági társaságok esetében miniszteri rendeletben meghatározott szerződésminta is segíti a cégalapítást. Szerződésminta esetében, annak kötött jogi tartalma miatt szinte kizárt, hogy az a Ptk.-ba ütköző rendelkezést tartalmazzon. A szerződésminták - annak érdekében, hogy minél több cég használja azokat - megújításra kerülnek.
Automatikus döntéshozatali eljárás vezethető be a gazdasági társaságok ügyeiben (több mint 400 ezer cég ügyében és akár az összes kérelem 90-95%-ában), továbbá a gazdasági társaságok mintájára működő cégformák ügyeiben (közjegyzői iroda, végrehajtói iroda). Ezen ügyek intézését ma döntő többségében bírósági ügyintézők látják el, vagyis nem kerülnek magas szintű jogi tudással bíró ügyintézőkhöz (bíró, bírósági titkár).
Nem kerülnek automatikus döntéshozatali eljárás alá speciális (jogi) tudást igénylő ügyek, így a kisszámú cégformák (víziközmű-társulat, erdőbirtokossági társulat, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe stb.), a nyilvánosan működő részvénytársaságok ügyei, az átalakulás (egyesülés, szétválás) bejegyzése, és az uniós cégformák (európai részvénytársaság, európai szövetkezet stb.) ügyei.
A cégbíróság az utóellenőrzés során ellenőrzi, hogy a bejegyzési kérelem nyomtatványa és a mellékletként benyújtott iratok összhangban állnak-e. Ha eltérést tapasztal, akár törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye lehet, továbbá a jogi képviselő bírságolására is sor kerülhet.
A törvényességi felügyeleti eljárás kapcsán kijelenthető, hogy a jelenleg hatályos Ctv.-ben biztosított eszközrendszer megfelelő, így a törvényességi felügyeleti eljárás újragondolásakor elsődlegesen nem az eszközrendszert kell megváltoztatni, hanem azt kell biztosítani, hogy a meglévő eszközök és intézkedések gyors és hathatós alkalmazására kerüljön sor.
A szabályozási cél egyik fontos építőeleme az elektronikus kapcsolattartás, amely immár a cég cégkapujára történő kézbesítéssel történik majd meg. A másik fontos építőelem, hogy a jövőben a törvényességi felügyeleti eljárásban is az automata által végezhető ügyintézési cselekmények automatizálásra kerülnek. A jövőben túlsúlyba kerülnek majd azok a hivatalból induló törvényességi felügyeleti ügyek, amelyek az informatikai rendszer jelzésére kezdődnek meg. A jövőben az informatikai rendszer nem csupán jelzi a hibát ("csengetős rendszer"), hanem meg is kezdi az ügyintézést (automatikusan kiküldi a cégnek a cégkapujára a cégbírósági felhívást stb.). Az informatikai rendszer továbbá az eljárás folyamán is jelezni tudja, hogy ha további cégbírósági intézkedésre okot adó körülmény merül el (például a cégbírósági intézkedés eredmény nélkül zárult, mert a cég sem beadványt, sem változásbejegyzési kérelmet nem nyújtott be).
A törvényességi felügyeleti eljárásban jelentősen csökkennek a bírósági ügyintézési határidők, a cégbíróságnak a jelenleginél gyorsabban kell intézkednie a törvényes működés helyreállítása érdekében. A törvényes működéssel felhagyó vagy bejelentési kötelezettségüket elmulasztó cégekkel szemben a cégbíróság gyorsan reagálva, hatékony eljárásban lép fel. Ha a jogalkalmazók azt tapasztalják, hogy a cégbírósági fellépés haladék nélkül megtörténik és nincs mód az egyes eljárások elhúzására, továbbá, ha a cégbíróság az egyes intézkedéseket szoros ügyintézési határidő mellett hozza meg, az önmagában is jogkövető magatartásra fogja a cégeket ösztönözni.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a cégek jelentős része állandó jogi támogatással (ügyvédi háttérrel) nem rendelkezik. Így esetlegesen a cég nincs is tisztában azzal, hogy jogszabályon alapuló valamely kötelezettsége fennáll és a határidő lejárt, vagy egyszerűen nem észleli, hogy valamely bejelentett cégadatának a hatályossága lejárt (például ügyvezetői megbízás stb.). A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás kezdetekor felhívást küld a cégnek, amelyben megjelöli a jogsértést, és nyilatkozattételre, illetve a jogsértés megszüntetésére hívja fel a céget.
Ha a felhívás eredményeként a cég megszünteti a törvénysértő állapotot, vagy igazolja, hogy az nem áll fenn, akkor ennek kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani, hiszen az eljárás az első figyelmeztetéssel elérte a célját. Az eljárás célja ugyanis a törvényes működés, törvényes állapot helyreállítása. Az azonnali jogkövető magatartáshoz büntető jellegű, magas összegű (100 000 forint) illetéket kapcsolni nem célszerű. Ez ellentétben állna a modern, támogató állami fellépés elvével, a Jó Állam modell alapvetéseivel.
A cégnek rendelkeznie kell E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel. Ez minden cég esetében kötelező cégjegyzékadat.
Az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdése szerint az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséget a nyilvántartásba vételt követő nyolc napon belül kell bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba. Ha a cégbírósági
- 30/31 -
informatikai rendszer észleli, hogy a kötelező cégjegyzékadatot a cégjegyzék a fent jelzett határidőt követően nem tartalmazza (vagy a cégkapu törlése miatt már nem tartalmazza), megindul a különleges törvényességi felügyeleti eljárás. E törvényességi felügyeleti eljárás sajátossága, hogy elsőbbséget élvez a céggel szemben más, a törvényességi felügyelet megindítására okot adó körülményre alapozott törvényességi felügyeleti eljárással szemben. Vagyis amíg a cég E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, más törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság nem is folytat le. Ennek oka, hogy amíg a cég az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, addig vele postai úton kell kommunikálni a további törvényességi felügyeleti eljárásokban is, ami időigényes és jelentősen drágább eljárásokhoz vezetne.
Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárás kerül bevezetésre, ha a cég a számviteli beszámoló közzététele iránti kötelezettségét elmulasztja. A hatályos törvényi rendelkezések szerint a cégek a számviteli törvény szerinti beszámolójukat elektronikusan a Céginformációs Szolgálatának küldik meg. A benyújtás elmulasztása, késedelme miatt azonban jelenleg a NAV intézkedik. A jelenlegi megoldás nem hatékony, mert olyan mulasztás miatt kell eljárnia a hatóságnak, amely nem adóigazgatási eljárásban történt.
A minisztérium több éve evidenciaként kezeli, hogy változtatni szükséges a jelenlegi eljárásrenden, és gyors, hatékony eljárást kell kialakítani a mulasztó cégekkel szembeni fellépésre.
Az új Ctv.-ben a számviteli beszámoló benyújtására előírt határidőt követően a Céginformációs Szolgálat elektronikus úton fogja felhívni a mulasztó céget a közzétételi kötelezettségének teljesítésére. E felhívás eredménytelenségét követően a tényt a Céginformációs Szolgálat törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása végett a cégbíróságnak jelezni fogja. A számviteli beszámoló benyújtásának elmaradása miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás - az adószámtörléssel érintett cégekkel szembeni eljáráshoz hasonlóan - gyors lefolyású lesz, és ha a cég a cégbíróság felhívására sem teljesíti kötelezettségét, akkor a cégbíróság megindítja a megszüntetési eljárást.
A vállalkozások által elhatározott önkéntes megszüntetések, a végelszámolások száma alacsony (összes jogutód nélküli megszüntetés 15%-a), mert a cégek nem vállalják a végelszámolással együtt járó adminisztratív terheket, költségeket. A hatályos végelszámolási szabályok a vállalkozások működésével együtt járó számviteli és adóigazgatási terheikhez képest aránytalan többletkötelezettségeket állapítanak meg, amit a cégek (tulajdonosai) nem vállalnak, és inkább más megoldást keresnek.
Ez a megoldás sok esetben az, hogy a tulajdonosok "kiüresítik" a céget, majd felhagynak a cég ügyeinek intézésével, vagy a céget olyan személyeknek adják el, akik "vállalják" a cég fantomizálását (ún. cégtemető szolgáltatással).
A fantomcégek, a kiüresített cégek megszüntetésének módja 2012 előtt az egyszerűsített felszámolási eljárás volt. Az egyszerűsített felszámolások számának drasztikus csökkentésére jött létre 2012-ben a kényszertörlési eljárás, amelyet a cégbíróság folytat le. A kényszertörlési eljárás alkalmas volt arra, hogy a cégnyilvántartásból kivezesse a nagyszámú létező, de nem működő céget.
A jövőben az lenne az elsődleges cél, hogy a kényszertörlésre kizárólag abban az esetben kerüljön sor, ha a cég korábbi rendellenes működése alapján állami kényszerintézkedéssel kell a céget kivezetni a cégnyilvántartásból. A kényszertörlési eljárásban törölt cégek döntő többsége ugyanis nem fizetésképtelen, vagy a kényszertörlési eljárás megindulása előtt egy évvel még nem volt fizetésképtelen, illetve fantomcég. A korábbi években hozott, a cégtemetős szolgáltatások visszaszorítását célzó intézkedések nem tudták a cégek fantomizálódását és a cégtemető szolgáltatás volumenét megállítani, a kényszertörlési eljárások számát mérsékelni.
Szakítani kell a korábbi szabályozási megoldással, ugyanis az új végelszámolási eljárás nem mutat hasonlóságot a felszámolási (fizetésképtelenségi) eljárással vagy a kényszertörléssel. A végelszámolást indokolt egyszerűsíteni, a szükséges garanciák megtartása mellett.
A szabályozást úgy kell kialakítani, hogy a végelszámolás a rendes működéshez képest ne okozzon nagy változást a cég életében, és viszonylag kevés, de szükséges adminisztrációval járjon. Főszabálynak azt kell tekinteni, hogy a végelszámolás elrendelésekor végelszámoló választására nem kerül sor, hiszen a vezető tisztségviselő minden feladatot el tud végezni a vagyoni és szerződéses viszonyok lezárása és a cég működésének befejezése körében. A hitelezői igénybejelentésre a végelszámolás megindulásakor nincs szükség, mivel a cég tisztában van azzal, hogy milyen kötelezettségek terhelik, nem szükséges felesleges adminisztratív intézkedésekkel terhelni sem a céget, sem pedig annak üzleti partnereit. Ugyanakkor garantálni kell a hitelezők érdekeinek védelmét.
A jelenlegi egyszerűsített végelszámolás bejelentési rendjét kell általánossá tenni, megszüntetve a végelszámolás két típusát. Ennek értelmében:
a) nincs szükség változásbejegyzési kérelemre, mert a NAV adja át a végelszámolásra vonatkozó adatokat;
b) nincs szükség végelszámoló választására;
c) nincs szükség a hitelezői követelésről külön jegyzék készítésére és benyújtásra;
d) a végelszámolás lezárásáról is a NAV értesíti a cégbíróságot;
- 31/32 -
e) a záró dokumentumokat (vagyonfelosztás, határozat stb.) pedig jogi képviselő nélkül, iratminta segítségével lehet elkészíteni, majd a cégkapuról a cégbírósághoz benyújtani.
Ha a cég a végelszámolással összefüggő feladatokat elvégezte, a cég törlését megelőzően a cégbíróság felhívást tesz közzé, hogy az, akinek követelését a cég még nem egyenlítette ki, jelentkezzen. Ennek révén a bíróság (is) meggyőződik arról, hogy a cég - a jognyilatkozatával egyezően - valóban kielégítette hitelezőit, és a cég törölhető a cégjegyzékből. Ha tehát hitelezői bejelentés nem érkezik, vagy a cég a követelést kiegyenlíti, a céget a cégbíróság törli a cégjegyzékből.
Lényeges újítás lesz, hogy a végelszámolást fél év alatt be kell fejezni, mivel nem indokolt, hogy a végelszámolás éveken keresztül folyjon. Ha a cég határidőben nem fejezi be végelszámolását, nem kerül sor kényszertörlésre, hanem a végelszámolás a törvény erejénél fogva megszűnik, és a cég továbbiakban működő cégnek minősül.
Azonos előírások vonatkoznak ma a nagyvállalatokra és a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. A végelszámolás egyszerűsített számviteli és adóigazgatási lefolytatására jelenleg nincs mód, valós könnyített szabályokról nem beszélhetünk. A végelszámolási számviteli kormányrendelet[4] bár formálisan rendelkezik a cégjogi egyszerűsített végelszámolás eltérő szabályairól, valójában azonban csak azon szabályok alkalmazása alól ad felmentést, amelyek egyébként sem lennének értelmezhetőek az egyszerűsített végelszámolásra. A kormányrendelet vélhetően túlzott mértékben követeli meg a cég számviteli-pénzügyi helyzetének folyamatos aktualizálását. E kormányrendeletben foglalt számviteli feladatok átvilágítására, az előírások egyszerűsítésére az elmúlt 12 évben nem került sor.
A gyakorlatban a cég számára az állami adóhatósági adóellenőrzés elkerülhetetlen elemként jelentkezik.
Az egyszerűsített vállalkozási formák (különösen az eva és a kata) igen népszerűnek tekinthetőek, mert az ezt választó adózók kizárólag a tételes adó megfizetésére kötelezettek és könyvvezetésük is ehhez igazodóan rendkívül egyszerűsített (jellemzően csak bevételi nyilvántartást vezetnek). Ezen adózási formák esetében azonban az adózási és könyvvezetési egyszerűsítések csak a működés során biztosítottak, végelszámolás esetére nem biztosítanak megfelelő szabályozást. Ezen cégek a végelszámolással automatikusan kikerülnek az egyszerűsített adózási forma hatálya alól, és "normál" számviteli könyvvezetésre és számviteli beszámolási kötelezettségre kötelesek áttérni; vagyis a működésükkel együtt járó terheket lényegesen meghaladó terhekkel néznek szembe már a végelszámolási eljárás megkezdésekor is.
Az új Ctv. hatálybalépéséig biztosítani kell tehát, hogy a normál számviteli és adójogi szabályok szerint működő mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített, de mindenképpen előre tervezhető kockázattal járó számviteli és adójogi szabályok mellett folytathassák le a végelszámolásukat.
Biztosítani kell továbbá, hogy az egyszerűsített vállalkozási formák szerint működő cégek ezen forma keretein belül maradva tudják a végelszámolást is lefolytatni.
Biztosítani kell, hogy a végelszámolás miatt csak azok a cégek kerüljenek adóellenőrzés alá, amely cégek "előélete" erre egyébként okot ad.
A megszüntetési és a kényszertörlési eljárásnak alapvető célja a szankciós jellegű megszüntetés, abban az esetben, ha nincs helye fizetésképtelenségi eljárásnak, és végelszámolásra nem került sor.
A jelenlegi kényszertörlési eljárás két eljárásra bomlik szét: a megszüntetési eljárásra és a kényszertörlési eljárásra.
A megszüntetési eljárás célja annak vizsgálata, hogy a cég vagyoni viszonyai lehetővé teszik-e a fizetésképtelenségi eljárás lefolytatását. A megszüntetési eljárást minden esetben törvényességi felügyeleti eljárás előzi meg, és a törvényességi felügyeleti eljárás legvégső intézkedése a megszüntetési eljárás elrendelése. A megszüntetési eljárást megelőzően a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban azonosítja a jogsértést, és a jogsértő működést megpróbálja megszüntetni, vagyis minden megszüntetési eljárás alapja megvalósított közérdeksérelem. Kivételes esetben előfordulhat, hogy más szerv, pl. büntetőbíróság a cég megszüntetéséről határoz, ebben az esetben is megszüntetési eljárást kell a cégbíróságnak megindítania.
A megszüntetési eljárásban a hatályos szabályozáshoz képest bővebb vagyonvizsgálat fog történni. Ha a cég vagyona a fizetésképtelenségi eljárás minimális költségeire fedezetet nyújt, a cégbíróság a megszüntetési eljárás befejezésekor fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezi. Ha a cégnek ugyan vannak hitelezői, de vagyontalan, vagy nem került sor hitelezői igény bejelentésére, azaz fizetésképtelenségi helyzet nem áll fenn, a cégbíróság kényszertörlési eljárás lefolytatását rendeli el.
A cég a megszüntetési eljárásban még helyreállíthatja törvényes működését. Ha a törvényes működés helyreállítását a cég a cégbíróságnak igazolni tudja, valamint kielégíti az esedékessé vált követeléseit, egyéb hitelezőinek pedig megfelelő biztosítékot nyújt, és megfizeti a megszüntetési eljárás végrehajtási rendeletben meghatározott költségeit, akkor a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a cég folytathatja működését.
- 32/33 -
Kényszertörlési eljárásra a jövőben kizárólag megszüntetési eljárás lefolytatását követően kerül sor. A kényszertörlési eljárás szankciós jellege tovább erősödik. A kényszertörlési eljárás célja, hogy a cégbíróság kivezesse a gazdasági életből a működésképtelen céget, valamint megvizsgálja azokat a körülményeket, amelyek a cég működésképtelenségéhez vezettek, és szükség esetén cégjogi szankciót alkalmazzon.
A cégbíróság az eljárásban megvizsgálja, hogy a cég vezető tisztségviselője, tagja milyen mértékben működött közre abban, hogy a cég nem tudta megszüntetni a törvénysértő helyzetet vagy állapotot, illetve nem tudta helyreállítani működését. Ha a megszüntetési eljárásban adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a törvénysértő helyzet vagy állapot, vagy a cég fizetésképtelenségéhez vezető egyéb körülmény a cégjegyzékből már - az eljárást legfeljebb egy évvel megelőzően - törölt vezető tisztségviselő, tag magatartásával is összefüggésben állhat, a cégbíróság a hatályos megoldással egyezően ezen személyeket is bevonja az eljárásba.
Az új Ctv. cégjogi szankcióként megtartja az eltiltás jogintézményét, és további szankciós elemet is kapcsol hozzá. Az eltiltásra vonatkozó rendelkezések a 2019. január 1. napján hatályba lépett megújított szabályozáson fognak alapulni. Fontos változtatás azonban, hogy míg a hatályos szabályozás azt tiltja, hogy az eltiltott személy gazdasági társaság korlátozottan felelős többségi tagjává váljon, addig a megújított szabályozás azt tiltja majd, hogy gazdasági társaság korlátlan felelősségű tagjává váljon.
Az eltiltáshoz a jövőben sajátos cégjogi helytállási kötelezettség is kapcsolódik, ugyanis az eltiltott személy(ek) a cég ki nem elégített hitelezői követelései kielégítéséért helytállni tartoznak majd. Az eltiltás és a helytállási kötelezettség megállapítása ellen az érintett személy pert kezdeményezhet, és e perben kérheti mentesítését.
A vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályokat a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvényt módosító 2003. évi XLIX. törvény vezette be az akkor hatályos cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvénybe 2004. január 1-jei hatállyal. A vagyonrendezési eljárás arra hivatott, hogy a cég cégjegyzékből való törlését követően a cég tulajdonában állt vagyontárgyak előkerülése esetén azok jogi sorsát rendezze. Az 1997. évi CXLV. törvényt felváltó 2006. évi V. törvény alapjaiban nem változatott a vagyonrendezési eljárás szabályain. Ezen változtatni most sem kell, meg kell tartani annak jól bevált szabályait.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján új vagyonrendezési eljárásként kell kimunkálni a végelszámolás után megszűnt cég utólag előkerült vagy fellelt, és a végelszámolási vagyonfelosztási javaslatban figyelembe nem vett vagyonának utólagos felosztására vonatkozó eljárást. Ezen vagyonrendezési eljárást egyszerűsített módon kell lefolytatni.
A közhiteles nyilvántartásban, a törölt cég javára bejegyzett jog vagy tény törlése iránti vagyonrendezési eljárást jelenleg a Ctv. az átmeneti rendelkezések között, a 2012. március 1-jét megelőzően lezárt végelszámolási eljárások tekintetében ismeri és szabályozza. E vagyonrendezési mechanizmust különleges vagyonrendezési eljárásként kell beilleszteni az új Ctv.-be.
Az elektronikus kommunikáció egyre szélesebb körű elterjedésével, az interneten elérhető adatok egyszerű megismerhetőségével, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) rendelkezéseire is figyelemmel az elmúlt évek egyre fontosabb kérdésévé vált a személyes adatok védelme. A hatályos Ctv. a cégre vonatkozó adatok és iratok szinte korlátlan megismerhetőségét biztosítja. Nem lehet azonban eltekinteni attól, hogy a 2006-ban rendelkezésre álló lehetőségek egy irat vagy adat megismerésére mások voltak, mint jelenleg, másrészt az elmúlt években az adatvédelem területén is jelentős szigorítások történtek.
Az új Ctv.-ben a szükséges és indokolt mértékre kell korlátozni a cégnyilvánosságot. A jövőben bővíteni kell a nem nyilvános iratok és eljárások körét, továbbá a cégjegyzéknek a természetes személyekre vonatkozó adatai megismerhetőségét bárki számára nem kell biztosítani.
A jövőben a bejegyzési eljárás nyilvános iratainak (cégiratok) kivételével minden más cégeljárásban (például törvényességi felügyeleti eljárás, megszüntetési eljárás stb.) keletkezett irat megismerésére a Pp. iratok megtekintésére, másolat készítésére, adatkezelésre vonatkozó szabályai terjednek majd ki. Ebből következően a jövőben nem tekinthet be bárki ezekbe az iratokba.
A cégjegyzék közhitelességének erősítése érdekében a jövőben az engedélyköteles tevékenységek - hat hónapos türelmi időt követően - csak akkor szerepeltethetőek a cégjegyzékben, ha a cég a szükséges engedéllyel rendelkezik is. A cégjegyzék az engedély számát is nyilvántartja a jövőben.
- 33/34 -
A cégjegyzék a gazdasági társaságok esetében tartalmazni fogja azt is, hogy a jegyzett tőkét a tagok a társaság rendelkezésére bocsátották-e vagy sem.
Korlátolt felelősségű társaság esetében a cégjegyzék jelenleg a társaság minden tagját feltünteti, azonban a társaságbeli befolyást csak 50%-os szavazati jog felett és csak sávosan tartalmazza. A jövőben a cégjegyzék a tag adatai között a befolyás pontos mértékét is feltünteti.
Részvénytársaság esetében a pénzmosási vizsgálatok azt mutatták, hogy bár a részvénykönyv nyilvánossága biztosítja a társaság tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát, a cégjegyzék indokolatlanul kevés adatot tartalmaz. A jövőben az 50%-ot elérő szavazati joggal rendelkező részvényes mellett már a 25%-ot elérő szavazati joggal rendelkező részvényes is indokolt, hogy feltüntetésre kerüljön.
Normatív módon kell rögzíteni, hogy közhiteles céginformációt csak közvetlenül az "állami szolgáltató"-tól lehet igényelni, vagyis más piaci szolgáltató által biztosított, a cégjegyzék adatára vonatkozó adatszolgáltatása nem közhiteles.
Az állam által biztosított ingyenes céginformáció célja, hogy a céginformációt kérő megbizonyosodhasson arról, hogy a cég létezik, továbbá, hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe, ezért a jövőben az céginformációt igénylő azonosítását követően, végrehajtási rendeletben meghatározott havi limit mellett igényelhet információt. Az ingyenes adatszolgáltatás a cég legfontosabb adataira fog kiterjedni.
A cégek elektronikus úton nyújtott ingyenes szolgáltatással minden hónapban megkapják aktuális cégkivonatukat, továbbá azonnali elektronikus tájékoztatást kapnak, ha cégjegyzékadataikban változás történik.
A cégnyilvántartási portál útján a jövőben lehetőség lesz azonnali fizetés mellett online céginformáció igénylésére is.
Biztosítani kell, hogy amikor a Ptk. a jogi személy vagy a gazdasági társaság esetében személyes adatok feltüntetését írja elő valamely (cég)iratban, a törvényi megfogalmazás kellően általános legyen, konkrét adatok megjelölését ne tartalmazza. Biztosítani kell, hogy az új Ctv.-ben használt fogalmak (telephely, fióktelep), valamint cégjogi jogintézmények (eltiltás jogkövetkezménye) összhangban álljanak a két törvényben.
Az új Ctv. közigazgatási egyeztetésére már sor került. Az új Ctv. a Kormány 2019. őszi törvényalkotási programjába felvételre került, így a beérkezett észrevételek feldolgozása és egyeztetése után a véglegesített törvényjavaslat még idén ősszel kerülhet a kormányzati döntéshozatali fórumok, majd az Országgyűlés elé. Jelentős munka vár ránk a törvényjavaslat elfogadását követően is, hiszen a végrehajtási rendeletek megalkotása, az informatikai és technikai feltételek sikeres végrehajtása után jelenthető majd ki, hogy a cégjogi reform megvalósítása megtörtént. ■
JEGYZETEK
[1] Sárközy Tamás: A cégjog fejlesztéséről. Gazdaság és Jog, 2015/6., 8-14. o.; és Sárközy Tamás: A jogi személyek státusznyilvántartásának fejlesztéséről. Magyar Jog, 2015. április, 193-201. o.
[2] 2016. évi ... törvény a cégekről, a cégeljárásokról és a cégek nyilvántartásáról. 2016. évi ... törvény a jogi személyek végelszámolásáról.
[3] Az egyes uniós cégnyilvántartási rendszerekről, a nyilvántartó rendszer elektronizációs igényéről jelent meg publikáció: Pázmándi Kinga: A jogi személyek nyilvántartási rendszere az Európai Unió egyes tagállamaiban, és Magyarországon. Magyar Jog, 2015. április, 202-209. o. Pázmándi Kinga: Digitalizáció, technológiai fejlődés, jogi paradigmák. Gazdaság és Jog, 2018/12., 10-14. o.
[4] A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző osztályvezető, Igazságügyi Minisztérium, Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság, Gazdasági Kodifikációs Főosztály, Gazdasági Jogi Kodifikációs Osztály.
Visszaugrás
