Az elmúlt években a Gazdasági és Jog több alkalommal adott teret a versenytilalmi megállapodások munkajogi kérdéseit tárgyaló írásoknak.[1] A vállalkozások által alkalmazott versenykorlátozó megállapodások témaköréhez kapcsolódóan az alábbiakban röviden összefoglalásra kerül az ún. kapcsolódó versenykorlátozások hazai versenyjogi szabályozása, a jogintézmény célja, illetőleg ismertetjük a jogalkalmazás során e téren kikristályosodott elveket.
A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) engedélyét kell kérni a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) meghatározott feltételek teljesülése esetén.[2]
A Tpvt. 23. §-ának (1) bekezdése értelmében vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több, előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, az egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, illetőleg ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett, valamint ha több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni. A vállalkozások összefonódása különböző megnevezésű szerződések révén valósulhat meg, így a hazai gyakorlatban találkozhatunk többek között részvényadásvételi szerződéssel[3], részvényvásárlási szerződéssel[4], részvény- és üzletrész-adásvételi szerződéssel[5], kedvezményes részesedéscseréről szóló megállapodással[6], üzletrész-adásvételi szerződéssel[7], de a GVH gyakorlatában feltűnnek a szindikátusi szerződések is.[8]
A vállalkozások közötti összefonódás sikeres megvalósításához gyakorta szükségesnek mutatkozik, hogy a vállalkozások az összefonódáshoz kapcsolódóan versenykorlátozó tartalommal bíró megállapodást kössenek, vagyis olyan szerződéses rendelkezéseket alkalmazzanak, melyek a piaci magatartásuk szabadságát korlátozzák.
- 3/4 -
Egyes esetekben e megállapodások nélkül maga az összefonódás sem jönne létre, hiszen a tipikusan a vevőt védő és az eladót korlátozó[9] kapcsolódó versenykorlátozások célja a tranzakció értékének megőrzése[10], más szóval az irányításszerző befektetései megtérülésének védelme[11], illetve az összefonódás tárgyát képező vállalkozás vagy vállalkozásrész vevő általi teljes értéke megszerzésének biztosítása.[12] Igényként merül fel ennek keretében például a vevő részéről, hogy a piacra történő beilleszkedése idejére bizonyos mértékű védelme legyen az érintett piacon a vállalkozás(rész) eladójának versenyével szemben, biztosítva ezzel a maga számára a megvásárolt termelési-értékesítési lehetőség megfelelő szintű hasznosíthatóságát.[13]
A Tpvt. 2005. július 14. óta hatályos 30. §-ának (5) bekezdése értelmében az összefonódáshoz adott engedély kiterjed mindazokra a versenykorlátozásokra, amelyek az összefonódás végrehajtásához szükségesek.[14] Erre tekintettel a GVH (illetve annak Versenytanácsa) ezen időponttól nem végzi el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Ezt az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük.[15] A döntésnek komoly tétje van, hiszen az összefonódás engedélyezése nem zárja ki, hogy a GVH esetlegesen külön versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálja meg a versenykorlátozó megállapodások összefonódáshoz kapcsolódó jellegét[16] azzal, hogy erre 3 éven belül csak egészen kivételes esetben kerülhet sor.[17]
A vállalkozás általi értékeléshez érdemi támpontot a Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései, illetve a versenytanácsi határozatok nyújtanak. Mind ez ideig közleményt nem adott ki e kérdésben a GVH.
Az alábbiakban ugyan a GVH kapcsolódó versenykorlátozásokkal kapcsolatos gyakorlatát tekintjük át[18], mindazonáltal felhívjuk a figyelmet az összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004 tanácsi rendeletre is, amely szerint egy összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetőnek kimondó határozatról "fel kell tételezni, hogy az foglalkozik az összefonódáshoz közvetlenül kapcsolódó és ahhoz szükséges korlátozásokkal."[19] A hazai gyakorlathoz hasonlóan a rendelet 21. preambulumbekezdése szerint az Európai Bizottságnak - az érintett vállalkozások kérésére - akkor kell kifejezetten értékelnie a korlátozások kiegészítő jellegét, ha az eset "új és megoldatlan kérdéseket vet fel, amelyekből valódi bizonytalanság keletkezett". Kiemelendő továbbá az Európai Bizottságnak az összefonódásokhoz közvetlenül kapcsolódó és azokhoz szükséges korlátozásokról szóló közleménye[20], hiszen a hazai gyakorlat nagyban épít a bizottsági jog alkalmazásában kialakult elvekre.
A kapcsolódó versenykorlátozások alábbi főbb típusai különböztethetőek meg.
- 4/5 -
A) Versenytársként való fellépés tilalma
A GVH elé kerülő összefonódásokhoz kapcsolódó versenykorlátozások jelentős részében a felek kikötik, hogy meghatározott körben és ideig nem versenyeznek egymással. Így például az eladó (i) sem közvetlenül, sem közvetve nem versenyez a vevővel[21], (ii) sem közvetlenül, sem közvetve nem lép fel versenytársként[22], (iii) nem folytat a vevő tevékenységével konkuráló tevékenységet[23] vagy (iv) semmilyen módon nem fog olyan üzletet kötni vagy olyan üzleti körben tevékenykedni, amely a vevő üzleti körével konkurencia viszonyban áll.[24] Előírhatják, hogy az eladó és az általa irányított vállalkozások nem folytatnak olyan üzleti tevékenységet, amellyel az adott termékek közvetlen versenytársaként lépnének piacra[25], vagy éppen kimondhatják, az eladó az átadott vállalkozás által forgalmazott árukhoz kapcsolódó piaci tevékenységet meghatározott ideig nem végez[26] (pl. nem ad ki országos napilapot Magyarországon[27] vagy éppen nem vesz részt a mosószerek marketingjében vagy értékesítésében[28]).
A versenytől való távolmaradás kötelezettsége megnyilvánulhat annak vállalásában is, hogy az eladó semmilyen módon nem sérti a vevő üzletpolitikai érdekeit.[29]
B) A beszállítók befolyásolásától, a vevők megkeresésétől való tartózkodás
Sajátos versenykorlátozó megállapodásként az eladó kötelezettségként vállalhatja a korábbi beszállítói befolyásolásától[30] vagy a korábbi vevők új (az összefonódással érintett termékkel versenyző) termék megvásárlása céljából történő megkeresésétől való tartózkodást.[31]
C) Érdekeltségszerzés tilalma
A kapcsolódó versenykorlátozás megnyilvánulhat az érdekeltség szerzésétől vagy versenytárs irányításától való tartózkodás vállalásában: az eladó például vállalja, hogy (i) nem szerez érdekeltséget olyan vállalkozásban, amely fő tevékenységként az összefonódással érintett termékek gyártásával és/vagy nem kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozik[32], (ii) nem szerez jelentős részesedést olyan vállalkozásokban, melyek a vevővel versenyviszonyban állnak, sem tulajdonosként, sem kedvezményezettként, megbízottként, tanácsadóként[33] vagy (iii) más módon sem vesz részt a vevő versenytársának vezetésében vagy irányításában.[34]
D) Munkaerő-csábítási tilalom
Az összefonódásban érintett vállalkozások gyakorta állapodnak meg munkaerő-csábítási tilalomban, vagyis abban, hogy az eladó a vevő munkavállalói irányában nem tesz munkavégzésre vonatkozó ajánlatot: az eladó vállalhatja, hogy meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók felé nem fog munkavégzésre vonatkozó ajánlatot tenni vagy arra törekedni[35], a vevő által megszerzett vállalkozás munkavállalóit nem csábítja el, illetve nem toborozza annak érdekében, hogy az eladónak vagy harmadik félnek dolgozzanak.[36] A munkavállalók elcsábításának tilalma korlátozódhat "bizonyos munkavállalókra"[37], így különösen vezető beosztást betöltő személyekre[38], üzleti szempontból kulcsszerepet játszó alkalmazottakra.[39]
Ahogyan említettük, a kapcsolódó versenykorlátozások egyik alapvető célja az összefonódás tárgyát képező vállalkozás(rész) értékének védelme. Elfogadható és a szokásos ügymenetet védő korlátozásnak minősülhet: (i) a más vállalkozásban történő részesedésszerzés és a leányvállalat-alapítás tilalma, (ii) a társaság értékét veszélyeztető vagy sértő taggyűlési határozatok meghozatalának tilalma, (iii) a társasági szerződés módosításának tilalma, (iv) bizonyos szerződések felmondásának tilalma, (v) bizonyos vagyontárgyak eladásának tilalma, (vi) jelentős eszközök, vagyontárgyak jelzáloggal való megterhelésének tilalma, (vii) munkavállalók javadalmazásának megváltoztatásával kapcsolatos tilalmak, (viii) az eladónak és a vállalkozáscsoportjának a céltársasággal fennálló szerződései módosításához szükséges hozzájárulás kikötése.[40]
Kiemelendő, hogy a Versenytanács szerint a hitelfelvétel[41] és a szerződéskötés korlátozása esetében csak esetről esetre bírálható el az elfogadhatóság, például az adott vállalkozás méretéhez viszonyított napi rendes gazdálkodás fényében. Arra is rámutatott a Versenytanács, hogy a céltársaság határozatainak figyelemmel kísérése és a céltársaság döntéseivel kapcsolatos hozzájárulás kikötése általánosságban elfogadható, ugyanakkor a konkrét tartalom és konkrét alkalmazás kapcsolódó jellege csak esetről esetre vizsgálható.[42]
- 5/6 -
Az összefonódás nemcsak gépeket, eszközöket érinthet, hanem know-how-t, valamint az érintett termékekhez kapcsolódó védjegyeket vagy ipari mintákat[43], így értelemszerűen e területet is érintheti a kapcsolódó versenykorlátozás, így például az eladó egy külön védjegyhasználati szerződésben engedélyezheti a vevőnek, hogy az ügylet zárását követő korlátozott ideig jogosult használni az adott védjegyet márkanévként és az adott cégnév részeként.[44]
A fentieken túl a kapcsolódó versenykorlátozás egyéb tartalommal is bírhat, így előbérleti jog kikötésében[45] vagy a versenytársnak nyújtott hitelezéstől vagy kezességvállalástól való tartózkodásban.[46]
A Tpvt. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében vállalkozások összefonódásának minősül, ha több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni. A közös vállalkozás létrehozatala tárgyában létrejött szerződéshez ugyancsak kapcsolódhat versenykorlátozó megállapodás.[47]
A Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntéseinek 30.6. pontja szerint a Tpvt. 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozást alapító vállalkozások közötti azon megállapodás, mely szerint nem lépnek fel a közös vállalkozás versenytársaként, csak a közös irányítás fennmaradásáig minősül az összefonódáshoz kapcsolódó versenykorlátozásnak.[48]
Ez irányadó akkor is, ha nem közös vállalkozás alapításáról, hanem közös irányító belépéséről van szó, miként akkor is, ha csak az egyik közös irányítóra vonatkozik a versenytilalom.[49]
A Tpvt. 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre akkor is, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítási jogot szerez valamely tőle független vállalkozás felett, vagy több, tőle független, de egymástól nem független vállalkozás felett.
A Versenytanács a Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntéseinek 30.19. pontjában húzta alá, hogy a közös irányításszerzés eseteire is irányadónak tartja az elvi jelentőségű döntések 30.6. pontját, amely szerint a Tpvt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közös vállalkozást alapító vállalkozások közötti azon megállapodás, mely szerint nem lépnek fel a közös vállalkozás versenytársaként, csak a közös irányítás fennmaradásáig minősül az összefonódáshoz kapcsolódó versenykorlátozásnak.[50]
Amint azt a Versenytanács hangsúlyozta, a kapcsolódó versenykorlátozás célja a tranzakció értékének megőrzése, amely közös vállalat esetében a tevékenység egyesítésből fakadóan mindkét fél számára kötelezettségeket keletkeztet, ezért is vállalhatják az anyavállalatok a közös irányítás időtartamára jogszerűen a közös vállalattal való versenyzéstől tartózkodást. Ezt az elvi megközelítést a Versenytanács gyakorlatában a már működő vállalkozás felett megszerzett közös irányítás esetére is kiterjesztette[51], azonban az elvi jelentőségű döntés kisebbségi részesedés időtartamára való kiterjesztése elől főszabályként elzárkózott.[52]
A Versenytanács több döntésében is hangsúlyozta, hogy a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése alapján kizárólag olyan versenykorlátozások értékelhetőek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az adott összefonódáshoz, hiányukban az összefonódás észszerűen nem is valósítható meg. A kapcsolatnak tartalminak kell lennie: önmagában még nem tesz az összefonódás szerves részévé valamely versenykorlátozást az, ha abban az összefonódással egyidejűleg - esetleg egyazon szerződésben - állapodtak meg a felek. Más oldalról viszont az, hogy az összefonódás és a versenykorlátozás külön-külön szerződésben jelenik meg, nem zárja ki együttes versenyjogi értékelésük lehetőségét.[53]
Mint láttuk, többféle tartalmú kapcsolódó versenykorlátozás kerülhet alkalmazásra az összefonódás végrehajtása során. A tipikus ugyanakkor az, amikor valamely vállalkozás feletti irányítás átengedésével vagy vállalkozásrész átadásával megvalósított összefonódások esetében a felek olyan megállapodást kötnek, amelyben az eladó (átadó, átengedő) vállalja, hogy meghatározott ideig az átadott eszközökkel, illetve jogok révén előállítható árukat (valamint azt helyettesítő árukat) nem forgalmaz (versenytilalom). A Versenytanács megállapította: a joggyakorlat általános elvként azt alakította ki, hogy egy ilyen versenykorlátozás akkor esik a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése alá, ha egyrészt időben korlátozott, másrészt nem lépi túl az értékesített vállalkozás(rész) értékesítés előtti működési területét: sem áru szempontjából, sem pedig földrajzi értelemben.[54]
Nem alapozzák meg ugyanakkor a Tpvt. 30. §-a (5) bekezdésének alkalmazhatóságát azok a korlátozások (pl. munkaerő-csábítási vagy érdekeltségszerzési tila-
- 6/7 -
lom), amelyek az eladó hasznát szolgálják, (i) nem kapcsolódnak közvetlenül és nem szükségesek egyáltalán az összefonódás megvalósításához, (ii) vagy ha kapcsolódnak is (pl. a vállalkozásnak az eladónál maradó részének védelmét célzó korlátozás esetében), terjedelmüknek és/vagy időtartamuknak korlátozottabbnak kell lenniük a vevő hasznát szolgáló korlátozásokhoz képest.[55]
Az alanyi kör vonatkozásában megkérdőjeleződik a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó jellege az olyan versenykorlátozásnak, amelynek egyik alanya nem minősül az összefonódásban érintett vállalkozásnak[56], így például ha a "munkaerő-csábítási tilalom" nemcsak az eladót terheli[57], vagy ha a kikötött versenytilalom kiterjed azon körre is, amelynek az eladó "önálló vállalkozója" volt, mely fogalom tartalma meglehetősen bizonytalan, s az akár kiterjedhet a vállalkozás addigi üzletfeleire is.[58]
Ha tehát a versenykorlátozás egyik alanya nem az összefonódás Tpvt. 26. §-a szerinti résztvevője[59], akkor az vélhetően nem tekinthető a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése szerint kapcsolódónak, s ennek megfelelően nem zárható ki, hogy az a Tpvt. IV. fejezetének rendelkezéseibe ütköző versenyt korlátozó megállapodásnak minősül.[60]
A Versenytanács gyakorlata szerint a vállalkozás feletti irányítás átengedése esetén versenykorlátozásnak indokoltságának egyik feltétele, hogy az időben korlátozott.[61]
Az időbeli korlátozottság tekintetében a GVH korábban abból indult ki, hogy az ötéves időszakot nem meghaladó versenytilalom főszabályként kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül. 2002-től azonban - igazodva az Európai Bizottság által megváltozott gyakorlatához is - már csak a három évnél rövidebb versenytilalmat fogadott el gyakorlatilag "automatikusan". Ennél hosszabb versenytilalmi időszakot a GVH csak kivételesen fogadott el[62], ha a versenytilalommal érintett áruknak viszonylag hosszú az életciklusuk és erős a fogyasztói hűség.[63]
Kiemelendő, hogy a versenykorlátozás időtartamának bizonytalanságát, illetve az időkorlát hiányát eredményezi, ha annak kezdetét a felek egy bizonytalan jövőbeli időponthoz kötik.[64]
A kisebbségi részesedés időtartamára vonatkozó versenykorlátozás kapcsán a Versenytanács a Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntéseinek 30.20. pontjában nyilatkozik meg. A Vj-90/2012. ügyben az A és B vállalkozást érintő kedvezményes részesedéscseréről létrejött megállapodás értelmében az A vállalkozás megszerzi a B vállalkozás alaptőkéjének 60%-át megtestesítő, 75%+1 szavazati jogot biztosító részvények tulajdonjogát, míg a B vállalkozás tulajdonosa megszerzi az A vállalkozás üzletrészének 40%-át. A megállapodás arra is kitér, hogy a B vállalkozás tulajdonosa, közeli hozzátartozói, illetve kapcsolt vállalkozásai a B vállalkozás tulajdonosának kisebbségi részesedési feletti tulajdonjogának megszűnésétől számított 3 évig az A vállalkozás tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül sem közvetlenül, sem közvetve nem végezhetnek az A vagy B vállalkozás tevékenységével konkuráló tevékenységet.
Az adott esetben a kapcsolódó versenykorlátozás időbelisége meghaladta a hároméves időkorlátot, mert annak kezdete a kisebbségi tulajdonlásának megszűnéséhez kapcsolódott. A Versenytanács megvizsgálta azt a kérdést, hogy ha a kisebbségi tulajdonlás ideje három évnél hosszabb, jogszerű-e a versenytilalom a három év leteltét követően. Abból indult ki, hogy a versenytilalmi rendelkezés hiányában az eddigi gyakorlatban elismert három év lejártát követően a kisebbségi tulajdonos eladó potenciálisan versenyt támaszthatna. Ebből következően a Versenytanács álláspontja szerint a kisebbségi tulajdonhányad teljes idejére fennálló versenytilalmi vállalás, amely eleve teljesen megfosztja a vevőt attól a jogától, hogy a három éven túl versenyző tevékenységbe kezdjen - egyéb lényeges körülmények hiányában -, aránytalan, és így szükségképpen nem kapcsolódhat az összefonódás megvalósításához. Ez még akkor is így van, ha ebben a potenciálisan létező versenyben az eladó a versenytársban fennmaradó kissebségi tulajdonhányadára figyelemmel olyan érzékeny üzleti információkhoz juthat hozzá, amely előmozdíthatja az összehangolt magatartást a piacon (koordinatív hatás). Ezen koordinatív hatást ugyanis a közérdekre és nem a vevő magánérdekére figyelem-
- 7/8 -
mel kell kezelni, amely a közérdekkel arányosan például titokvédelmi vállalással vagy ún. "kínai fallal" általában már biztosítható.
A Versenytanács azt is megvizsgálta, hogy a kisebbségi tulajdon megszűnését követően jogszerűen fenntartható-e a versenytilalom. Úgy ítélte meg, hogy a kisebbségi tulajdonlás (az adott esetben három év utáni) megszűnését követő versenytilalom - ellenkező bizonyítás hiányában - nem minősülne kapcsolódó versenykorlátozásnak. Ezen megállapításánál a Versenytanács abból indult ki, hogy a kisebbségi tulajdonlásnál erősebb pozíciót jelentő közös irányítás esetén is csak annak fennmaradásáig jogszerű a versenytilalom, azzal, hogy főszabályként a kisebbségi tulajdonrész fenntartása esetén is csak három évig tekinthető kapcsolódónak a versenykorlátozás.
A Versenytanács által követett gyakorlat szerint a Tpvt. 30. § (5) bekezdése alkalmazásának egyik feltétele, hogy a versenykorlátozás az áru szempontjából nem lépi túl az értékesített vállalkozás(rész) értékesítés előtti működési területét[65], azaz a versenykorlátozásnak arra az árura (termékre, szolgáltatásra) kell korlátozódnia, amelyik az átadott vállalkozás gazdálkodó tevékenységét képezte.[66]
A Tpvt. 30. § (5) bekezdése alkalmazásának további feltétele, hogy nem lépi túl az értékesített vállalkozás(rész) értékesítés előtti működési területét földrajzi értelemben sem.[67] A versenykorlátozást arra a területre kell korlátozni, amelyen az eladó az adott árut a vállalkozás vagy vállalkozásrész átadása előtt kínálta.[68]
A Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése kapcsán figyelembe veendő, hogy még ha az eladó nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is köteles egyes piaci magatartásoktól tartózkodni[69], a megállapodást a Versenytanács kizárólag annak a nemzeti piacra gyakorolt potenciális hatása szemszögéből értékeli, nem veheti figyelembe a többi tagállam területére eső földrajzi piacokra gyakorolt tényleges vagy potenciális hatást.[70]
A Tpvt. 29. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozásoknak a Tpvt. 24. §-a szerinti összefonódása a GVH engedélyének hiányában nem hajtható végre, így különösen az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok nem gyakorolhatók; az összeolvadó vagy beolvadó, illetve a korábban független vállalkozás vagy vállalkozásrész döntéseinek meghozatala és az összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást megelőző helyzet alapján kell eljárni. A (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az összefonódást létrehozó szerződés megkötésére vagy nyilvános vételi ajánlat megtételére, valamint az ezek alapján az összefonódás létrehozásához szükséges olyan jogügyletek és jognyilatkozatok megtételére, amelyek révén még nem kerül sor az irányítási jogoknak az irányításszerző általi gyakorlására.
Egy közelmúltban hozott döntésében a Versenytanács egyértelműen elhatárolta a kapcsolódó korlátozásokat és a Tpvt. 29. §-ában foglalt átmeneti irányításszerzést[71], és az alábbi főbb megállapításokat tette:
a) A Tpvt. 29. §-ának és a Tpvt. 30. §-a (5) bekezdésnek való megfelelés értékelése ugyanazon elvi megfontolások talaján áll, hiszen a kapcsolódó korlátozások alapvető funkciója az összefonódás tárgyát képező vállalkozás vagy vállalkozásrész vevő általi teljes értéke megszerzésének biztosítása, és erre irányul az átmeneti irányításszerzés engedélyezése is.
b) A Tpvt. 29. §-ának (1) és (2) bekezdése ugyanakkor közvetlenül a vevő irányítási jogát korlátozza a GVH engedélyéig. Ezt támasztják alá a Tpvt. 29. §-ának (1) bekezdésében szereplő konkrét esetek és a (2) bekezdésben az "irányítási jogoknak az irányításszerző általi gyakorlás[ának]" tilalmára vonatkozó kitétele.
c) A közvetlenül az eladót terhelő korlátozások, függetlenül attól, hogy azok a Tpvt. 29. §-a szerinti végrehajtási tilalom időszakára vonatkoznak, a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozások körében értékelendők, abban az esetben is, ha azok ezáltal közvetve negatív irányítást hoznak létre a vevő számára.[72]
- 8/9 -
Összességében tehát a versenytanácsi álláspont szerint az összefonódáshoz kapcsolódó korlátozások Tpvt. 29. §-a és a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése szerinti megítélésének elhatárolása szempontjából annak a kérdésnek van jelentősége, hogy az adott korlátozás közvetlenül a vevőre telepít-e jogot (Tpvt. 29. §-a szerinti irányítást) vagy az eladóra kötelezettséget [Tpvt. 30. § (5) bekezdés].
Amint azt a Versenytanács a Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntéseinek 30.8. pontjában is hangsúlyozza, nincs arra lehetőség, hogy a GVH a versenykorlátozó megállapodások tekintetében nemleges megállapítást tegyen, illetve egyedi mentesítést adjon, s így a GVH az összefonódást engedélyező határozataiban főszabályként nem végzi el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Azt a jövőben az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük.
Ennek ellenére a Versenytanács egyes döntéseiben érinti a kapcsolódó versenykorlátozások értékelésének kérdését, adott esetben megjegyezve, hogy azok az általános elveknek megfelelni látszanak[73], de akár azt is megállapítva, hogy adott esetben a versenykorlátozások időtartama és terjedelme összességében nem haladja meg azt a mértéket, amely indokoltan szükséges, továbbá megfelel a Versenytanács, valamint az Európai Bizottság gyakorlatának[74] vagy éppen azt jelzi, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem világos, hogy a gyakorlatban követett általános szabálytól eltérő, a vevő (irányítást szerző) által vállalt, az eladók érdekeit szolgáló versenytilalom miként kapcsolódhat az összefonódás megvalósításához.[75]
A legtöbb esetben ugyanakkor a Versenytanács rögzíti, hogy ha ismertetésre is kerülnek a versenykorlátozások, az nem jelenti azt, hogy a versenytanács elvégezte volna a versenyt korlátozó vállalások érdemi értékelését, azt csak a felek által elvégezendő értékelés előmozdítása érdekében tartotta szükségesnek, s az összefonódást engedélyező határozat nem zárja ki azt, hogy a GVH esetlegesen külön versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálja meg az említett versenykorlátozó (például az eladó piacra lépését megakadályozó, így piacfelosztásnak minősülő) megállapodások összefonódáshoz kapcsolódó jellegét.[76]
A Versenytanács tehát főszabályként nem végzi el annak értékelését, hogy az engedélyezett összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése alá esik-e, azonban azt is kimondta, hogy a jogbiztonság érdekében a jövőben sem zárkózik majd el az olyan, az összefonódással együtt megvalósított versenykorlátozások Tpvt. 30. §-ának (5) bekezdése szempontjából történő értékelésétől, amelyek értékelése az addigi gyakorlata alapján nem végezhető el egyértelműen[77], s ezen "ígéretének" a Versenytanács törekszik is eleget tenni.[78] ■
- 9 -
JEGYZETEK
[1] Lásd pl. Prugberger Tamás: A versenykizárási szerződés és a munkajog, Gazdaság és Jog 2014/9., Lőrincz György: A versenytilalom és ellenértéke, Gazdasági és Jog 2015/1., Prugberger Tamás - Zaccaria Márton Leó: Anomáliák a versenytilalmi megállapodás jogi természete körül, Gazdaság és Jog 2015/6.
[2] Tpvt. 24. § (1) bek. A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.
[3] Vj-38/2001., Vj-62/2001., Vj-90/2002., Vj-66/2010., Vj-38/2012., Vj-21/2013., Vj-38/2015. A Vj-177/2001. számú ügyben a vállalkozások adásvételi szerződést kötöttek az eladó adott üzletág megvásárlására, rögzítve, hogy az üzletág magában foglalja az eladónak a DTPw antigének és vakcinák kutatásával, fejlesztésével és gyártásával kapcsolatban közvetlenül a szerződés aláírása előtt folytatott tevékenységét, beleértve az ahhoz kapcsolódó vagyontárgyakat is (lásd a határozat 15. pontját). A Vj-80/2014. ügyben a szerződésben üzletágként az eladó által üzemeltetett weboldalak, az azokhoz tartozó minden, a zavartalan működéshez szükséges vagyonelem, kötelezettség, jog, humán erőforrás, ügyfél, szállító szerződés, szellemi ipari tulajdonjog került meghatározásra (lásd a határozat 1. pontját). A Vj-100/2010. számú ügyben a felek eszköz adásvételi szerződést kötöttek (lásd a határozat 1. pontját). A gyakorlatban találkozhatunk eszközátruházási szerződésekkel is (lásd pl. Vj-80/2011. 1. pont, Vj-118/2010. 1. pont).
[4] Vj-24/2010.
[5] Vj-53/2010.
[6] Vj-90/2012.
[7] Vj-23/2010., Vj-41/2010., Vj-94/2011., Vj-102/2011., Vj-29/2014., Vj-34/2014. További potenciális szerződés/elnevezés típus lehet még az eszköz- (asset deal) vagy üzletág-vásárlási, vagy businesstransfer-, portfóliótranszfer-megállapodás.
[8] Lásd pl. Vj-17/2012., Vj-103/2015. A Vj-93/2012. ügyben a vállalkozások a szindikátusi szerződésben abban állapodtak meg, hogy az adott, az egyik vállalkozás 100 százalékos tulajdonában álló vállalkozást a jövőben közösen irányítják. Lásd még a Vj-25/2002. számú ügyet, amely esetében a szindikátusi szerződéssel mint fő megállapodással együttműködés jött létre egy új, kisméretű személygépkocsi közös fejlesztésére és gyártására, s a felektől különálló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, de a felek közös ellenőrzése alatt álló közös vállalat a termék és alkatrészeinek gyártását, összeszerelését, valamint a termék és alkatrészeinek anyavállalatok részére (illetve anyavállalatok által kijelölt társvállalatok részére) történő értékesítését végzi. A vállalkozások között a szindikátusi szerződés mellett a kutatási-fejlesztési tevékenységek révén előálló szellemi alkotásokra, technológiákra vonatkozóan külön szerződés jött létre.
[9] Vj-38/2012. 46. pont. Amint azt a Versenytanács pl. a Vj-41/2010. ügyben hozott határozat 26. pontjában rögzíti, versenykorlátozó klauzulák az új tulajdonos befektetésének megtérülését védik: a megvásárolt - és az azokkal kiegészített, már meglévő - egységekben rejlő profitpotenciál mindjobb kiaknázására irányulnak, a - nyilván érzékeny információ- val rendelkező - volt tulajdonos stratégiai lehetőségeinek szerződéses korlátozása mellett.
[10] A Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései, 30.20. (Vj-90/2012.). Példaként említhető, hogy az eladó a korábbi kapcsolatait és a piacon szerzett jó hírnevét felhasználva versenyt támaszthatna az általa eladott vállalkozással szemben. Balogh Virág - Nagy Csongor István - Pázmándi Kinga - Verebics János - Zavodnyik József: Magyar Versenyjog. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2012. 279.
[11] Vö. Vj-24/2010. 36. pont. Lásd még pl. Vj-19/1999. 21. pont.
[12] Lásd pl. Vj-79/2014. 29. pont, Vj-38/2015. 38. pont, Vj-103/2015. 37. pont.
[13] Vj-135/2005. 26.2. pont, Vj-102/2011. 28. pont.
[14] A jelen tanulmány keretei között a Tpvt. hatályos szabályozása és annak joggyakorlata kerül ismertetésre, ugyanakkor az összefonódások, a kapcsolódó versenykorlátozások megvalósulásai példáinak ismertetése során a 2005. július 14. előtti ügyekre is támaszkodunk.
[15] A Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései 30.8. pontjában rögzíti, hogy a Tpvt. módosításáról szóló 2005. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) 62. § (2) bekezdése szerint az Mtv. 61. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban (az Mtv. 2005. június 29-i kihirdetését követő 15. napon, vagyis 2005. július 14-én) hatályát vesztette a Tpvt. 18-19. §-a és az azokhoz kapcsolódó 77. § (3) bekezdése. Ezen hatályon kívül helyezésekkel összefüggésben az Mtv. 2. és 3. §-ai a Tpvt. addigi 17. és 20. §-a helyett új rendelkezéseket állapítottak meg. Ezen rendelkezések együttes tartalma az, hogy 2005. július 14-től megszűnt annak lehetősége, hogy a GVH a versenykorlátozó megállapodások tekintetében nemleges megállapítást tegyen, illetve egyedi mentesítést adjon. Erre tekintettel a GVH az összefonódást engedélyező határozataiban főszabályként nem végzi el annak értékelését, hogy az összefonódást eredményező szerződésben szereplő versenykorlátozás a Tpvt. 30. § (5) bekezdése szerinti kapcsolódó versenykorlátozásnak minősül-e. Azt a jövőben - csakúgy, mint a Tpvt. hatályon kívül helyezett 18. §-a szerinti további esetekben - az érintett vállalkozásoknak saját maguknak kell eldönteniük (Vj-135/2005.). A Versenytanács több döntésében hivatkozott erre az elvi jelentőségű döntésére (pl. Vj-79/2014. 28. pont, Vj-80/2014. 30. pont, Vj-38/2015. 37. pont, Vj-78/2015. 29. pont). E gyakorlat egyébként megegyezik az Európai Bizottság gyakorlatával, lásd a később hivatkozott közlemény 2. pontját.
[16] A Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései, 30.18. (Vj-102/2011.).
[17] Vj-24/2010. 37. pont.
[18] Jelen írás keretei között nem térünk ki azon esetre, amikor a versenykorlátozó megállapodás hoz létre összefonódást. Lásd Vj-99/2013. 1. és 61. pont. A kapcsolódó versenykorlátozásokkal kapcsolatos gyakorlatról lásd pl. Bacher Gusztáv és társai: Kommentár a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényhez, Gazdasági Versenyhivatal, Budapest, 2014. 400-402.
[19] Lásd a 6. cikk (1) bekezdés b) pontját, a második albekezdést, és a 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint a 8. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdését. Az uniós szabályozásról lásd Whish, Richard: Versenyjog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010. 866-868., illetve Vj-111/2014. 53-59. pont.
[20] OJ C 056 , 05/03/2005 P. 0024-0031.
[21] Vj-173/1998. 2. pont.
[22] Vj-174/2003. 3. pont. Lásd még pl. Vj-90/2002. 2. pont.
[23] Vj-90/2012. 2. pont.
[24] Vj-38/2001. 2. pont.
[25] Vj-123/2000.
[26] Vj-79/2014. 29. pont.
[27] Vj-169/2004. 1. pont. Lásd még pl. Vj-59/2003. 2. pont.
[28] Vj-205/2004. 3. pont. Lásd még pl. Vj-125/2003. 3. pont, Vj-135/2005. 2. pont, Vj-41/2010. 26. pont, Vj-66/2010. 3. pont, Vj-94/2011. 2. pont.
[29] Vö. pl. Vj-71/2000. 1. és 2. pont, Vj-74/2000. 1. és 2. pont.
[30] Vj-41/2010. 26. pont.
[31] Vö. Vj-118/2000. 7. pont.
[32] Vj-9/2004. 9. pont.
[33] Vj-90/2002. 2. pont. Lásd még pl. Vj-62/2001. 42. pont, Vj-177/2001. 15-16. pont.
[34] Vj-173/1998. 2. pont.
[35] Vj-78/2015. 2. pont. Lásd még pl. Vj-41/2010. 26. pont.
[36] Vj-94/2011. 2. pont.
[37] Vj-173/1998. 2. pont.
[38] Vj-66/2010. 3. pont.
[39] Vj-24/2010. 36. pont.
[40] Vj-94-15/2015. 26-28. pontok.
[41] Pl. a forgóeszközhitel bizonyos szakmákban elengedhetetlen a vállalkozás napi működéséhez.
[42] Vj-143-15/2015. 34. pont.
[43] Lásd pl. Vj-19/1999. 1. pont.
[44] Vj-66/2010. 3-4. és 31. pont.
[45] Vj-38/2012. 15-19. pont.
[46] Vj-173/1998. 2. pont.
[47] Példaként említhető, hogy a Vj-26/2001. ügyben a két vállalkozás megállapodást kötött katódsugárcső üzletágaik közös vállalkozásban történő egyesítése érdekében, s arra is kötelezettséget vállaltak, hogy a katódsugárcső üzletágban az alapított közös vállalkozás feletti közös irányításuk fennálltáig semmilyen formában nem lépnek piacra.
[48] Vj-104/1999.
[49] Vj-103/2015. 38. pont.
[50] Vj-88/2012.
[51] Lásd Vj-88/2012. és Vj-93/2012.
[52] Vj-90/2012. 35. pont.
[53] Lásd mindenekelőtt Vj-135/2005. 26.1. pont és Vj-102/2011. 28. pont. E döntésekre a Versenytanács többször hivatkozott, így pl. a Vj-135/2005. határozatra a Vj-90/2012. 31. pontban, a Vj-102/2011. határozatra a Vj-79/2014. 29. pontban, a Vj-80/2014. 31. pontban, a Vj-38/2015. 38. pontban, a Vj-78/2015. 30. pontban és a Vj-103/2015. 37. pontban.
[54] Lásd pl. Vj-135/2005. 26.2. pont és Vj-102/2011. 28. pont.
[55] A Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntéseinek 30.21. pontja (Vj-21/2013.).
[56] Vj-29/2014. 36. pont.
[57] Vj-78/2015. 31. pont.
[58] Vj-38/2015. 39. pont.
[59] Tpvt. 26. § (1) Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások. (2) Közvetlen résztvevők a) a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az összeolvadó vállalkozások, a beolvadó vállalkozás, és az a vállalkozás, amelyikbe beolvadás történik, valamint az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik, b) a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetlen irányítást szerző vállalkozás, az ilyen vállalkozást más vállalkozáscsoport egy vagy több tagjával közösen irányító - a 23. § (1) bekezdés b) pontja szerint közvetett közös irányítást szerző - vállalkozás, valamint az a vállalkozás, amelyek fölött irányítást szereznek, illetve c) a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint közös vállalkozást létrehozó vállalkozások. (3) Közvetett résztvevőknek minősülnek azon vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik. (4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az összefonódás következtében irányítási jogát elvesztő vállalkozást, valamint az ilyen vállalkozás által irányított - közvetlen résztvevőnek nem minősülő - vállalkozást. (5) Érintett vállalkozáscsoport a (2) bekezdés szerinti valamely közvetlen résztvevő és az ahhoz a (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolódó közvetett résztvevők együttese.
[60] Vj-14/2013. 31. pont.
[61] A versenytilalmi időszak kettő, illetve három évnél rövidebb (kivételes esetben lehet hosszabb) (lásd ezzel kapcsolatban a Vj-135/2005. számú ügyet).
[62] Lásd Vj-57/2002., Vj-94/2003., Vj-132/2005.
[63] Vj-135/2005. 26.3. pont, Vj-60/2010. 72. pont, Vj-102/2011. 28. pont. Gyakorlatát a Versenytanács többször megerősítette (Vj-34/2014. 30-33. pont).
[64] Vj-78/2015. 31. pont.
[65] Vö. pl. Vj-90/2012. 31. pont.
[66] Vö. Vj-60/2010. 75. pont. Példaként említhető, hogy a Vj-177/2001. ügyben az adásvételi szerződés szerint az adott üzletág magában foglalta az eladónak a DTPw antigének és vakcinák kutatásával, fejlesztésével és gyártásával kapcsolatban közvetlenül a szerződés aláírása előtt folytatott tevékenységét, beleértve az ahhoz kapcsolódó vagyontárgyakat is. A szerződés értelmében az eladó kötelezettséget vállalt arra, hogy a vevő írásbeli hozzájárulása nélkül nem forgalmaz a DTPw vakcinákkal versenyző termékeket, mely alól kivételt képez azon vakcinák 3 éven belüli értékesítése (a Magyar Köztársaság és Banglades területén), amelyeket az eladó a szerződést megelőzően gyártott antigénekből állit elő (15-16. pont).
[67] Vö. pl. Vj-90/2012. 31. pont.
[68] Vj-60/2010. 74. pont.
[69] A több államra kiterjedő versenykorlátozás köréből megemlíthető a Vj-62/2001. ügyben az eladó vállalkozás-csoport tagjai vállalták, hogy nem vesznek részt (közvetve, vagy közvetlenül, összefonódás, vásárlás útján vagy egyéb módon) a vevő vállalkozás-csoport részére átadott vállalkozások tevékenységének konkurenciát jelentő, illetve ezzel fenyegető gazdasági vállalkozásokban Hollandiában, Angliában, Belgiumban, Németországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon (42. pont).
[70] Vj-24/2010. 36. pont.
[71] Vj-144/2015. 22-24. pontok.
[72] Lásd még a Versenytanács korábban idézett 30.21. számú elvi állásfoglalását, amely szerint jellemzően a vevő érdekét szolgáló eladói korlátozásokat tekinti kapcsolódónak: "azok a korlátozások, amelyek az eladó hasznát szolgálják, [főszabályként] nem kapcsolódnak közvetlenül és nem szükségesek egyáltalán az összefonódás megvalósításához."
[73] Lásd pl. Vj-135/2005. 28. pont, Vj-23/2010. 32. pont, Vj-53/2010. 73. pont.
[74] Vj-60/2010. 76. pont.
[75] Vj-21/2013. 50. pont.
[76] Lásd pl. Vj-79/2014. 31. pont, Vj-80/2014. 33. pont, Vj-38/2015. 40. pont, Vj-78/2015. 32. pont, Vj-103/2015. 40. pont. A külön eljárásra példaként lásd Vj-111/2014. ügyben hozott határozatot, amelyben a Versenytanács egyebek között rögzítette, hogy részvényadásvételi és engedményezési szerződésben foglalt versenytilalmi klauzula nem tekinthető a szerződéshez kapcsolódónak, és mint ilyenre nem terjed ki a Versenytanácsnak a Vj-34/2014. ügyben hozott határozatában foglalt engedély, mivel az eladó piactól való tartózkodásának időtartamára vonatkozóan hosszabb időszakot, a tartózkodása által érintett árupiacok körére vonatkozóan pedig tágabban értelmezhető területet jelöl meg, mint ami a vonatkozó hazai és irányadó uniós joggyakorlat alapján a versenytilalmi klauzulát indokolttá, így az összefonódáshoz kapcsolódónak és szükségesnek tekinthetővé teheti.
[77] Vj-135/2005. 27. pont.
[78] Lásd pl. Vj-24/2010. 37. pont, Vj-41/2010. 27. pont. A Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntéseinek 30.20. pontja szerint a felmerült kérdésekkel kapcsolatosan (elöljáróban) meg kell jegyezni, hogy a fenti gyakorlat kialakulásakor nem volt jellemző, hogy az eladó az összefonódás eredményeként létrejövő új entitásban kisebbségi tulajdonrészt tartana fenn. Erre figyelemmel látott okot az eljáró versenytanács a főszabálytól való eltérésre, és az értelmezési bizonytalanság csökkentése érdekében támpontot kívánt nyújtani a felek számára a kérdéses versenykorlátozás kapcsolódó jellegének megítéléséhez. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az eljáró versenytanács elvégezte volna a konkrét versenytilalmi vállalások értékelését.
Visszaugrás
