A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény jelentős változásokat vezetett be a Ptk. Harmadik könyvében szabályozott jogi személyek tekintetében. A módosított rendelkezések három ütemben,- 2021. július 1. és 2022. január 1. napjával léptek, illetve 2023. július 1. napjától lépnek hatályba. A törvénymódosítás indokolása[2] alapján a jogi személyek eltérést engedő szabályai, a szerződés szabadságára épülő szemlélet továbbra is indokolt és egyben a társasági jognak a versenyképességi garanciáját is jelenti, azonban a joggyakorlat által kiérlelt szabályozási javaslatok ösztönzik a jogi személyekre vonatkozó egyes rendelkezések módosítását.
A módosítások a betéti társaságok vonatkozásában is számos, a gyakorlat során felmerült problémára adnak választ. Tanulmányomban e társasági forma tekintetében vizsgálom az egyes módosításokat, különös figyelemmel az ügyvezetésre vonatkozó szabályokra,- a kültag ügyvezetővé történő megválasztásának lehetőségére, illetve annak kockázataira. A módosult rendelkezéseket akörben is értékelem, hogy mennyiben mozdul el a társasági forma a személyegyesítő jellegtől a tőkeegyesítő társaságok irányába.
A betéti társaság a magyarországi gazdasági társaságok rendszerében egy személyegyesítő mikro-vállalkozási forma,[3] mely hazánkban a második legnépszerűbb típus. 2021-ben Magyarországon 33.279 gazdasági társaságot alapítottak a KSH statisztikája szerint, ebből 1975 volt betéti társaság.[4]
A betéti társaságot a jogalkotó társas vállalkozásként működő mikrovállalkozásként deffiniálja, fontos fogalmi elem, hogy legalább egy beltaggal és egy kültaggal rendelkeznie kell.[5] Ennél a társasági formánál a felelősség két típusa jelenik meg, a beltag és a kültag személyében, kizárólag a beltagnak van teljes anyagi felelőssége a társasági vagyont meghaladó tartozásokért[6], a kültag felelőssége fő szabály szerint kizárólag a vagyoni hozzájárulás teljesítésére irányul.
A betéti társaság a hazai jog alapján, ugyanúgy, mint a többi gazdasági társaság is jogi személynek minősül. [7] A Ptk. rendelkezései szerint "a gazdasági
- 114/115 -
társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik."[8] A hazai magánjogi kódex formakényszert alkalmaz,[9] mely szerint gazdasági társaságot csak meghatározott formában (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) lehet alapítani. E két rendelkezés alapján levezethető, hogy a hatályos Ptk. alapján minden gazdasági társaság jogi személynek minősül, így a betéti társaság sem tekinthető a korábbi Gazdasági társaságokról szóló törvény[10] terminológiája szerinti "jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak"
A betéti társaság az új Ptk. hatálybalépése előtt mindhárom társasági törvényben jogi személyiség nélküli, de saját cégneve alatti jogalanyisággal, abszolút jogképességgel rendelkező formaként került szabályozásra[11], azonban az új Ptk. hatálybalépésével a betéti társasági forma is jogi személyiséget kapott. A betéti társaság tehát 2014. március 15. napjától a magyar jog alapján jogi személy és mint ilyen abszolút jogképességgel rendelkezik.
A jogalanyiságban bekövetkezett változás ellenére a betéti társaság továbbra is személyegyesítő kisvállalkozásként deffiniálható Magyarországon.[12] Személyegyesítő jellegéből fakadóan a társaság működésének alapja a társaság tagjainak személyében rejlik, a tagok szaktudása szükséges a társaság tevékenységéhez, kevésbé fontos a vagyoni hozzájárulás mértéke, aránya. [13]Ezen társaságok esetében a társasági vagyon mértékének nincs jelentős szerepe, elsősorban a személyek társulásáról beszélhetünk. Magyarországon a személyegyesítő gazdasági társaságok két formája a közkereseti és betéti társaság. (tőkeegyesítő jellegű gazdasági társaságként a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok működnek.)
A betéti társaság vonatkozásában a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a kizárólag betéti társaságra irányadó eltérésekkel.[14] Így ezen cégforma esetében is a vezető tisztségviselő kizárólag a társaság tagja közül választható, nincsen mód külső, harmadik személy megválasztására.[15] Ügyvezetőként kizárólag a társaság tagja, így vagy a beltag, vagy a kültag kerülhet megválasztásra.
A Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. a betéti társaságok vonatkozásában is jelentős változásokat hozott, igazodva a joggyakorlatban felmerült igényekhez. Tanulmányomban vizsgálom, hogy a módosított rendelkezések érintik-e a hagyományosan személyegyesítő jellegét a betéti társasági formának.
A továbbiakban a Ptk. ezen módosított rendelkezéseit mutatom be összevetve a korábbi szabályozással.
A törvénymódosítás jelentős változást vezetett be a betéti társaság jogutód nélküli megszűnése vonatkozásában 2021. július 1. hatállyal.
- 115/116 -
A korábbi szabályozás alapján a cég jogutód nélküli megszűnését idézte elő, ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent és hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelentette be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését. [16] A kültag/beltag halálának napja a társasági jogviszonyának megszűnésének a napja. A módosítást megelőzően amennyiben a változásbejegyzési kérelem benyújtása nem történt meg a törvényben foglalt határidőn belül a társaság megszűnése a törvény erejénél fogva bekövetkezett.
Ezen eltérést nem megengedő, kógens rendelkezés a gyakorlatban sok kérdést vetett fel, gyakran olyan cégek kerültek jogutód nélküli megszüntetésre, amelyek egyébként gazdaságosan működtek, csak a tagoknak nem volt tudomásuk a hat hónapos jogvesztő határidőről.
A korábbi szabályozásnak kiemelt jelentősége volt hagyatéki ügyekben.[17] A betéti társaságban fennálló társasági részesedés a magyar szabályok alapján nem örökölhető, pusztán a társaság többi tagjával való megegyezés alapján léphet be a társaságba tagként a meghalt tag örököse, illetve megszűnt tag jogutódja.[18] A tag halála esetén a tagsági viszonya megszűnik, de nem következik be a tagsági jogok változatlan formában való öröklése[19], az örökös nem válik ipso iure a társaság tagjává.[20] Ennek ellenére a betéti társaság kültag/beltagjának halála esetén a megmaradt a kültag/beltag téves, de jóhiszemű eljárása miatt került sor a cég törlésére, figyelemmel arra, hogy a tagok a hagyatéki eljárás jogerős befejezését várták a törvényes működés helyreállítására.
Sok esetben a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt nem tudták a hat hónapos jogvesztő határidőt tartani a tagok a törvényes működés helyreállítására, annak ellenére, hogy ezen eljárástól függetlenül kellett volna gondoskodni új tag társaságba történő belépéséről. Ez számos esetben ahhoz vezetett, hogy nyereségesen, hosszú idő óta működő társaságok a tagok erre irányuló szándéka ellenére kerültek törlésre.[21]
A Ptk. egyes rendelkezéseit módosító törvényhez fűzött indoklás alapján a személyegyesítő társaságok esetében is olyan megoldást kell biztosítani, amelynek célja a törvényes működés helyreállítására való törekvés. Ezen törekvés indoka, hogy a betéti társaság az új Ptk. hatályba lépése óta jogi személy és mint ilyen a működése elválik a tagoktól.[22]
A 2021. július 1. napján hatályba lépett rendelkezés[23] alapján az új tag belépésének bejelentésére irányadó hat hónapon belüli bejelentési kötelezettség megmarad, azonban annak elmulasztása már nem jogvesztő jellegű. Fontos változás ez, mivel a társaság jogutód nélküli megszűnése a hat hónapos bejelentési határidő elmulasztása esetén nem áll be a törvény erejénél fogva.
Amennyiben a cég elmulasztja a hat hónapos jogvesztő határidőt, úgy a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytat le, és a társaság kizárólag akkor kerül kényszertörlési eljárás keretében törlésre, ha a felügyeleti eljárás alatt nem állítja helyre a törvényes működést, nem jelent be új tagot.
A módosított szabályok alapján megállapítható, hogy a jogalkotó a betéti társasági forma esetén a kültag, vagy beltag nélkül maradt társaságokat nem törli au-
- 116/117 -
tomatikusan, biztosítja számukra a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a törvényes működés helyreállítását.
A kifejtettek értelmében a betéti társasági forma ha csak minimálisan is, de elmozdul a tőkeegyesítő gazdasági társaságok irányába, a beltag, vagy kültag meglétének hiánya már nem ipso iure megszűnési ok.
A betéti társaság ügyvezetésére vonatkozó szabályok módosítása 2022. január 1. napjától hatályos.
A Ptk. módosítást megelőző rendelkezései alapján a a betéti társaság ügyvezetése vonatkozásában a törvény kitételt tett, mely szerint a betéti társaság kültagja nem lehetett a társaság vezető tisztség-viselője.[24]
A törvényi rendelkezés ellenére a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályainak diszpozitív jellegére figyelemmel azonban a társaság kültagja is a társaság ügyvezetőjeként megválasztásra kerülhetett, mivel a vonatkozó szabályozás is eltérést megengedő volt, nem tiltotta a rendelkezéstől történő eltérést.[25] A diszpozitivitásra a Ptk. 3:4.§-a adott lehetőséget, melynek értelmében a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, kivéve ha az eltérést e törvény tiltja; vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti; vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.[26]
A Ptk. korábbi szabályozása[27] annak ellenére, hogy a kültag ügyvezetővé történő megválasztását kizárta eltérést megengedő szabálynak minősült és a tagok dönthettek úgy, hogy a társaság ügyvezetőjévé a kültagot választják meg.[28] A fentiek alapján a társaság tagjainak döntésével a betéti társaság vezető tisztségviselőjévé a kültag is megválasztható volt, azonban ezen törvény szöveg módosítása mindenképpen szükséges volt, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a jogalkotói szándék, tekintettel arra, hogy a joggyakorlatban számos bizonytalanságot okozott ez a rendelkezés.
A joggyakorlatban felmerült problémákra reflektálva így jelentős változást vezetett be a Ptk. 2022. január 1. napjával hatályos módosítása a betéti társaság ügyvezetése vonatkozásában.
A módosítás alapján a kültag kijelöléssel vagy választással válik a társaság vezető tisztségviselőjévé[29] Ezen törvényi megfogalmazás már egyértelműsíti annak a lehetőségét, hogy a társaság kültagja is megválasztható ügyvezetővé. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez kizárólag egy lehetőség a betéti társaság tagjai számára, a beltag és a kültag eltérő felelősségére figyelemmel továbbra is elsősorban a beltag ügyvezetővé történő megválasztása javasolt.
A hatályos szabályozással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a kültag automatikusan nem válhat a társaság ügyvezetőjévé, kizárólag kijelölés, vagy
- 117/118 -
választás révén.[30] Ez a rendelkezés is erősíti a fent részletesen kifejtett helytállási kötelezettségből eredő problémát, fontos, hogy a kültag ügyvezetővé történő megválasztására a tagok döntése folytán kerüljön sor.
A kültag ügyvezetőként történő megválasztása az eltérő helytállási kötelezettségre figyelemmel jelent többlet kockázatot. Ha a társaság vagyona nem fedezi a betéti társaság kötelezettségeit, akkor a beltag a saját vagyonával korlátlanul felel a kötelezettségekért, a kültag azonban csak a vagyoni hozzájárulás teljesítésére köteles.[31]A betéti társaság kötelezettségeiért általában nem felel a kültag, de a Ptk. néhány kivételt deklarál. Így a tagság státuszának megváltozásakor - a beltag kültag lesz - a kültag felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlanul, egyetemlegesen áll fenn ötéves elévülési határidőn belül.
Amint látható, az egyes kivételektől eltekintve jelentős eltérés mutatkozik a beltag és a kültag felelőssége között, így véleményem szerint a kültag ügyvezetővé történő megválasztásának lehetősége számos felelősségi jogvitára okot adhat és végső soron a helytállási kötelezettség a betéti társaság lényegével, fogalmi meghatározásával, a kültag és beltag eltérő státuszon nyugvó szabályozásával is ellentmondásba kerülhet.
Az eltérő helytállási kötelezettségre figyelemmel a kültag általi vezető tisztségviselői feladat ellátása többlet kockázatot rejthet[32], aggályos lehet az, ha a társaság kültagja látja el a vezető tisztségviselői feladatokat, tekintettel arra, hogy amennyiben a társaság képviselete során nem a cég érdekének megfelelő döntést hoz, a hitelezői követelések megfizetéséért felelősség a saját vagyonával nem terheli. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén kizárólag a társaság beltagja- aki adott esetben a cég képviseletében nem jár el - tartozik helytállni a ki nem elégített hitelezői követelések tekintetében.
A kültag ügyvezetővé történő megválasztása esetén kiemelt jelentősége van a beltag és a kültag között fennálló együttműködésnek, bizalmi kapcsolatnak-
A kifejtett felelősségi kérdésekre is figyelemmel a kültag ügyvezetővé történő megválasztására számos esetben akkor kerül sor, ha a beltag és a kültag között hozzátartozói, sok esetben házastársi kapcsolat áll fenn.[33]
A kültag ügyvezetővé történő megválasztásának törvényi felhatalmazása a joggyakorlat alapján indokolt volt. A Ptk. módosított rendelkezése egyértelműsíti annak a lehetőségét, hogy a kültag kijelöléssel, vagy választással lehet a társaság ügyvezetője. Ezen módosítás alapján a továbbiakban nincsen szükség a jogi személyekre irányadó szabályok diszpozitvitására történő hivatkozásra ahhoz, hogy a kültag lássa el az ügyvezetői feladatokat.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kültag ügyvezetővé történő megválasztásával kapcsolatban mindig kellő körültekintéssel, és a beltag és kültag eltérő helytállási kötelezettségét figyelembe véve kell eljárni.
- 118/119 -
A 2021. július 1. napjától hatályos módosítások alapján a betéti társaság beltagjának felelősségére irányadó szabályok kiegészülnek azzal a helyzettel, amikor a beltag tagsági jogviszonyának megszűnése miatt a cégnek csak egy kültagja marad. Figyelemmel arra, hogy a kültagnak ebben az esetben hat hónap áll rendelkezésére (mely az új szabályok alapján nem jogvesztő), hogy gondoskodjon új beltag társaságba történő belépéséről, indokolt ezen időtartamra is szabályozni felelősségét.[34] A módosítás alapján az új beltag belépéséig (vagy átalakulás, jogutód nélküli megszűnés, egyesülés elhatározásáig) a kültag felelősségére vonatkozó rendelkezések megegyeznek a beltag felelősségére irányadó szabályokkal.
Ennek értelmében a kültag ebben az időszakban a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért helytállni köteles (a többi kültaggal egyetemlegesen).[35] Ezen időtartamra a kültag felelőssége a beltagra irányadó felelősségi szabályokkal azonos, vagyis a két felelősségi forma a társaságra jellemző hagyományos elkülönülése felbomlik.
A Ptk. módosítás 2022. január 1. napjával hatályos rendelkezései között a betéti társaság beltagjának, vagy kültagjának tagsági jogviszonyának megszűnése esetén történő elszámolás szabályait pontosítja. A módosított szabályok alapján a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, annak örökösével vagy jogutódjával történő elszámolásnak eltérő megállapodás hiányában három hónapon belül meg kell történnie.[36]
A volt taggal, annak örökösével(jog-utódjával) történő elszámolás szabályai körében nagyobb szerepet biztosít a tagok erre irányuló megállapodásának, mely alapján egyedileg meghatározhatják az elszámolás módját, idejét, a kiadandó vagyon mértékét.[37] Az elszámolásnak azonban minden esetben meg kell történnie, a társasági szerződés elszámolást kizáró rendelkezése semmis.[38]
A pótbefizetés lehetőségét, mint a veszteségfedezés egyik eszközét a jogalkotó hagyományosan csak a korlátolt felelősségű társasági forma esetén biztosította. Ezért a korábbi szabályozás alapján a pótbefizetés nem a jogi személyek, vagy a gazdasági társaságok általános szabályai között, hanem speciálisan a korlátolt felelősségű társaságokra irányadó szabályok között tárgyalta.
A pótbefizetés jogintézménye a Ptk. 2022. január 1. napjával hatályos szabályozása alapján már nem kizárólag a korlátolt felelősségű társasághoz köthető, hanem általános társasági jogi jogintézményként kerül meghatározásra. A kiterjesztésre vonatkozó indokolás alap-
- 119/120 -
ján cél a gazdasági társaságok működésének stabilitása.
A betéti társaságok vonatkozásában ezen jogintézmény azért különleges, mert a Ptk. a társaságok alapítása, működése szempontjából nem ír elő minimális vagyoni hozzájárulást, amelyet a tagoknak teljesíteniük kell, ellentétben a korlátolt felelősségű társasággal, ahol a törzstőke minimális összege három millió forint.
A pótbefizetésre vonatkozó hatályos szabályok alapján "Ha a társaság létesítő okirata feljogosítja a legfőbb szervet arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát."[39]
A betéti társaságok személyegyesítő jellege alapján a tagok vagyoni hozzájárulásának mértéke nem előre meghatározott, azonban amennyiben a pótbefizetés kötelezettségét a tagok a társasági szerződésben előírják, akkor a beltag, illetve a kültag előre meghatározott hozzájárulást köteles teljesíteni a veszteségek fedezésére. A pótbefizetés előírása nem törvényi kötelezettség, arról a tagok a létesítő okiratban szabadon határozhatnak.
A pótbefizetési kötelezettség előírásának lehetősége is elmozdítja a betéti társasági formát a hagyományos személyegyesítő jellegű társasági formától. Álláspontom szerint ezen előírásokkal összhangban a személyegyesítő társaságok esetében is szükséges lenne minimális vagyoni hozzájárulás előírása, melyet jelenleg kizárólag a gyakorlat formál a társaság működésének elindulásához szükséges költségek alapján.
Jelen szabályozás alapján előfordulhat olyan eset, amikor a pótbefizetés keretében vállalt összeg jelentősen meghaladja a vagyoni hozzájárulás összegét. A társaság törvényes működéséhez nincsen előírás a vagyoni hozzájárulás minimuma tekintetében, így ez a törvényi megfelelés nem is kényszeríti a tagokat a veszteségek fedezésére. Kérdéses, hogy a gyakorlatban ezen pótbefizetés keretében vállalt kötelezettség mennyiben kikényszeríthető.
A betéti társaság kültagja tekintetében a veszteség fedezésének kötelezettsége a társasági forma meghatározásával ellentétes lehet, figyelemmel arra, hogy a kültagság lényege az, hogy a társasági vagyon által nem fedezett hitelezői követelésekért nem tartozik felelősséggel. A pótbefizetés elrendelésére a tagok döntése alapján kerülhet sor, ez nem kötelező törvényi előírás. Abban az esetben azonban, amikor a tagok szavazati joga nem egyező (az egyező szavazatszámtól a tagok eltérhetnek, de a tagnak a törvényi előírás szerint minimum egy szavazata kell legyen ), a beltagot több, esetleg a szavazatok több mint háromnegyede illeti meg előállhat olyan helyzet a cég működése során, hogy a kültag akarata ellenére lesz köteles pótbefizetés teljesítésére a társaság veszteséges működése esetén.
Ebben az esetben a betéti társaság fogalmi meghatározásával, a helytállási kötelezettség eltérésével ellentétes helyzet állhat elő, mert így a társaság működése során a kültagot a veszteség fedezése szempontjából ugyanolyan kötelezettség terheli, mint a beltagot.
- 120/121 -
Álláspontom szerint az új Ptk. szabályainak változásával, a betéti társaság jogi személyiségének elnyerésével egy tendencia figyelhető meg a hazai jogalkotásban, miszerint egyre inkább a tőkeegyesítő társaságok szabályaihoz közelítenek a betéti társaságokra irányadó rendelkezések. A betéti társaságok kapcsán, igazodva a hazai joggyakorlathoz és elismerve a bt.-t, mint jogi személyt egyre inkább előtérbe kerülnek a vállalkozás működését biztosító szabályok, a társaságban résztvevő személyekkel szemben.
A kifejtettek alapján megállapítható, hogy bár a betéti társaságok Magyarországon hagyományosan személyegyesítő társaságok, de a társasági jogi normák változásai a tőkeegyesítő jellegű társaságok szabályaival mutatnak egyezőséget.
Ugyanakkor a betéti társaságok esetében minimum jegyzett tőke előírást továbbra sem tartalmaz a Ptk., bármekkora összeggel alapíthatóak ezek a cégtípusok. Ez a szabály továbbra is a személyegyesítő jellegét erősíti a társaságnak, igazodva ezzel az európai uniós gyakorlathoz is.
A felelősség két formája továbbra is elkülönül, azonban a kültag ügyvezetővé történő megválaszthatóságával ez a határvonal is árnyalódni látszik. Amennyiben a kültag látja a vezető tisztségviselő feladatait, úgy a kültagi státusza kiegészül a vezető tisztségviselő felelősségével is. Ebben az esetben már nem különül el élesen a felelősség két típusa, amely a fogalmi lényegét adja a betéti társaságnak. A kültag ügyvezetővé történő megválasztása esetében a beltag teljes vagyonával történő helytállási kötelezettsége a társaság tartozásaiért is megváltozik, adott esetben kiegészül a kültag, mint vezető tisztségviselő felelősségével. A kültag vonatkozásában vizsgálva szintén megfigyelhető ez a tendencia. Amennyiben a kültag egyben ügyvezetője is a társaságnak, úgy az ő felelőssége sem kizárólag a vagyoni hozzájárulásának teljesítésére szorítkozik, hanem kiegészül a vezető tisztségviselő helytállási kötelezettségével. A vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok között a jogalkotó kimondja, hogy a "A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta."[40]
Ennek értelmében a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a kültag helytállási kötelezettsége is megállapítható a társaság tartozásaiért, amennyiben szándékos magatartásával idézte elő a fizetésképtelen helyzetet. E tekintetben a kültag helyzete egyezőséget mutathat a hagyományosan tőkeegyesítő korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségével a korlátolt felelősség áttörése körében.
A hagyományos felelősségi elhatárolás, a beltag és a kültag felelősségének elmosódását jelenti a tagi felelősség változására irányuló módosítás is, mely a kültag beltagéval azonos felelősségét mondja ki abban az esetben, ha a társaságnak nem marad beltagja. Ez a helytállási kötelezettség kizárólag a törvényes
- 121/122 -
működés helyreállításáig - maximum 6 hónapos határidő áll rendelkezésre- terheli a kültagot. Miután a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok módosításával, vagyis hogy a 6 hónapos határidőn túl nem szűnik meg a cég ipso iure előfordulhat, hogy ez az időtartam jóval hosszabb lesz. Így ezen időszak alatt a betéti társaság fogalmi alapvetése, a két felelősségi forma éles elhatárolásával megbomlik. Ezen időtartam alatt a kültag a beltaghoz hasonlóan teljes vagyonával felel a társaság vagyonával nem fedezett tartozásaiért.
Megítélésem szerint a betéti társaságra irányadó módosított rendelkezések a joggyakorlatban felmerült kérdésekre, bizonytalanságokra adnak választ, azonban a helytállási kötelezettségre figyelemmel a kültag vezető tisztségviselővé történő megválaszthatósága, pótbefizetési kötelezettség előírása, kültag felelőssége a beltag belépéséig ezen cégtípus esetében vélhetően a bírói gyakorlatban is kihívásokra talál.
A betéti társaságra irányadó hatályos szabályozás alapján megállapítható, hogy ez a cégtípus is a tagok döntése alapján egyre inkább a tőkeegyesítő társaságok szabályaihoz hasonlóan működhet, annak ellenére, hogy kötelező vagyoni hozzájárulási kötelezettséget a törvény esetükben nem ír elő.
A betéti társaság esetében a kültag szerepe a tagok döntése alapján már nem kizárólag a vagyoni hozzájárulás teljesítésére terjedhet ki, hanem a tanulmányban részletesen bemutatott módosított rendelkezések alapján akár a társaság képviseletében, veszteségei fedezése körében, beltag hiánya esetén a társaság teljes működésében döntő szerepe lehet, természetesen a felelősségi szabályok szigorítása mellett. A szabályok lehetőséget biztosítanak a tagok számára a helytállási kötelezettség általános szabálytól való eltérésére, ennek okán különösen fontos ezen szabályok ismerete, a gyakorlatban történő megfelelő alkalmazása. ■
JEGYZETEK
[1] A tanulmány angol nyelven megjelenés alatt áll a Zbornik Radova: Pravni Fakultet U Novom Sadu szerb folyóiratban
[2] Végső előterjesztői indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021.évi XCV. törvényhez-Indokolások Tára 2021/83.
[3] Gál Judit- A közkereseti társaság és a betéti társaság szabályai az új Ptk.-ban I. (CH, 2013/12., 3.-5.o.)
[4] https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/gsz0051.html (2022.08.01. )
[6] Kertész Gábor-A családi cégek helyzete váláskor az új Ptk. tükrében In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, Budapest 81.o.
[7] A betéti társaság jogi személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15. napjával történő hatálybalépésével minősül.
[8] Ptk. 3:88.§ (1)
[9] Ptk. 3:89.§
[10] A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
[11] Wellmann György- A közkereseti és a betéti társaság szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben (GJ, 2011/7-8. 10-13.o.
[12] Barta Judit-Harsányi Gyöngyi - Majoros Tünde - Ujváriné Antal Edit- Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben Patrocinium 2016 130.o.
[13] Barta-Harsányi-Majoros-Ujváriné i.m.:30-31.o.
[14] Ptk. 3:155.§
[15] Ptk. 3:144.§ (1)A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető.
(2) Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a társaságnak, vagy lehetővé teszi ilyen személy ügyvezetővé választását.
- 122/123 -
[16] Ptk. 3:158.§(1) 2021. június 30. időállapota szerint
[17] Boóc Ádám- A jogi személyekre irányadó új szabályok a legújabb Ptk. módosítás tükrében In: Szakál, Róbert (szerk.) Tájékoztató füzetek: Az MKIK Jogi Szekciójában elhangzott szakmai előadások alapján Budapest, Magyarország : Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (2021) 253.o.
[18] Ptk. 3: 149.§
[19] Ptk. 7:1. §
[20] BH 2019.2.53.
[21] A Kúria elé került ügyben egy nyolcvanhat munkavállalóval és a gazdasági életben betöltött jelentős szereppel bíró közkereseti társaság került törlésre. A két taggal működő közkereseti társaság egyik tagja 2016. szeptember 30-án elhunyt. A kkt. 2017. május 2-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben - többek között - az elhunyt tag törlését és új tagok cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2017. március 29-én megtartott tagok gyűlésén elfogadott társaságiszerződés-módosítás alapján.
A közkereseti társaság törlésére az elhunyt tag törlése és az új tagok társaságba történő bejegyzési kérelme között eltelt hat hónapot meghaladó időtartam miatt került sor. A Kúria megállapította, hogy az eljárt bíróságok nem alkalmazhattak az adott ügyben méltányosságot, mivel jogszabályi felhatalmazás hiányában erre eljárásjogi lehetőségük sem volt. A méltányosság alkalmazásának kizárására alapján hosszabb idő óta törvényesen működő gazdasági társaságok kerültek törlésre.
[22] Végső előterjesztői indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021.évi XCV. törvényhez - Indokolások Tára 2021/83.
[23] Ptk. 3:158 § [A társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja tagsági jogviszonyának megszűnése](1) Ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, az ettől számított hat hónapos határidőn belül a társaságnak be kell jelentenie a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át, vagy azt, hogy a társaság átalakulását, egyesülését, jogutód nélküli megszüntetését elhatározta.
[24] Ptk. 3:156.§ A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. 2021. december 31. időállapota szerint
[25] A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 109.§-a alapján megengedett volt, hogy a társasági szerződés rendelkezése alapján a kültag üzletvezetőnek megválasztásra kerüljön.
[26] Ptk. 3:4.§
[27] Ptk. 3:156.§ 2021. december 31. időállapota szerint
[28] Gál Judit: A közkereseti társaság és a betéti társaság szabályai az új Ptk.-ban II. (CH, 2014/1., 3. o.) "... nincs olyan érv, amely amellett szólna, hogy az új Ptk. 3:156. §-át eltérést nem engedő szabálynak tekintsük, ezért véleményem szerint továbbra sincs akadálya annak, hogy a társasági tagok döntése szerint a bt. vezető tisztségviselője kültag legyen."
[29] Ptk 3:156.§ A kültag kijelöléssel vagy választással válik a társaság vezető tisztségviselőjévé.
[30] Végső előterjesztői indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021.évi XCV. törvényhez - Indokolások Tára 2021/83.
[31] Papp Tekla- Law of Business Enterprises Business Law (In: Business Law in Hungary; ed.: István Sándor; Patrocinium Kft.; Budapest; 2016.; 245-266. o.)
[32] Ptk. 3:154.§
[33] Érdekes párhuzam lehet ezzel kapcsolatban a betéti társaságokra vonatkozó korábbi törvényi előírás. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény külön kitért a helytállás és a vezető tisztségviselő személye kapcsán a kültag és a beltag között fennálló hozzátartozói kapcsolatra. A korábbi szabályozás alapján a beltaggal azonos módon felelt az a kültag, akinek a neve szerepelt a társaság cégnevében és kizárólag ebben az esetben rendelkezhetett cégjegyzési jogosultsággal, lehetett a társaság vezető tisztségviselője.
[34] Ptk. 3:157.§(2) Ha a társaságnak nem marad beltagja, az ezen időpont után keletkezett, a betéti társaságként való működés feltételeinek helyreállításáig vagy a társaság átalakulásának, egyesülésének, jogutód nélküli megszüntetésének elhatározásáig felmerült tartozásokért a kültag a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll helyt.
[35] Ptk. 3:154.§
[36] Ptk. 3:150.§ (1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, annak örökösével vagy jogutódjával a társaság - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül köteles elszámolni, kivéve, ha a társasági részesedés átruházására került sor, vagy ha a tag örököse, illetve jogutódja a társaságba tagként belépett.
- 123/124 -
[37] Ptk. 3:150.§ (2) Az elszámolás során - eltérő megállapodás hiányában - meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak vagy örökösének, illetve jogutódjának a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül.
Végső előterjesztői indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021.évi XCV. törvényhez - Indokolások Tára 2021/83.
[38] Ptk. 3:150.§(3) Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely az elszámolási kötelezettséget kizárja
[39] Ptk. 99/A §
[40] Ptk. 3:24 §
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanársegéd, doktorandusz, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék.
Visszaugrás
