https://doi.org/10.59851/mj.73.08.3
Az állatok egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben, az emberek társállatokhoz fűződő kapcsolata erősödik, amely változás tetten érhető a jogi rendezésben is. A hagyományos, római jogi alapokon nyugvó dologként történő meghatározást meghaladva az állatok polgári jogi státusza mindinkább az érző lényként történő elismerésük felé tolódik. Az állatokra irányadó speciális polgári jogi szabályok elfogadása a kártérítési jogi vitákban is megfigyelhető, és míg korábban a kártérítési jog tradicionálisan az állatok által okozott károkra vonatkozó szabályokat rendezte, ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap az állatokban okozott károk jogi megítélésének kérdése is.
E körben a kártérítési jog egyik új, nemzetközi viszonylatban is fejlődő iránya az állatokban okozott károk megtérítése során az állathoz fűződő érzelmi többlet elismerése.
Egyre több ország polgári jogi szabályai között kerül elismerésre ez a speciális érték, amely túlmutat a dologban okozott károk vonatkozásában érvényesíthető tényleges értékén az állatnak.
Kulcsszavak: állatvédelem; kártérítési jog; állatok polgári jogi státusza
Animals are playing an increasingly important role in our lives, and people's relationships with companion animals are growing stronger, a change that is also reflected in legal regulations. Going beyond the traditional definition based on Roman law, the civil law status of animals is shifting towards their recognition as sentient beings. The adoption of special civil law rules governing animals can also be observed in legal disputes concerning compensation for damages. Whereas previously, compensation law traditionally regulated the rules governing damages caused by animals, today there is an emphasis on the legal assessment of damages caused to animals. In this context, a new, internationally developing trend in tort law is the recognition of the emotional value attached to animals in connection with compensation for damage caused by animals.
Keywords: animal protection; tort law; civil law status of animals
Az állatok egyre nagyobb szerepet töltenek be az életünkben, az emberek társállatokhoz fűződő kapcsolata erősödik, amely változás a jogi szabályozásban is tetten érhető. A hagyományos, római jogi alapokon nyugvó, dologként történő meghatározást meghaladva az állatok polgári jogi státusza mindinkább az érző lényként történő elismerésük felé tolódik. Az állatokra irányadó speciális polgári jogi szabályok elfogadása ma már szélesebb körben, így például az öröklési jogban és a kártérítési jogi vitákban is megfigyelhető.
A kártérítési jog tradicionálisan az állatok által okozott károkra irányadó szabályokat rendezi,[1] de ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap az állatokban okozott károk jogi megítélésének kérdése is. E körben a kártérítési jog egyik új, nemzetközi viszonylatban is fejlődő iránya az állatokban okozott károk megtérítése során az állathoz fűződő érzelmi többlet elismerése.
Egyre több ország polgári jogi szabályai között kerül elismerésre ez a speciális érték, amely túlmutat a dologban okozott károk vonatkozásában érvényesíthető tényleges értékén az állatnak.
Az állatok pusztán dologként történő meghatározása a polgári jogban észlelhetően meghaladottá vált, és egyre több ország - szakítva ezen szabályozással - elismeri, hogy az állatok nem dolgok, és speciális rendelkezéseket állapít meg rájuk vonatkozóan.[2] Az emberek állatokhoz fűződő bensőséges kapcsolata, az állatok különleges értéke, érző lény mivolta mindinkább jogilag is elismerést nyer. Különösen az úgynevezett sentience, az öröm és a fájdalom érzékelésének képességére irányadó kutatások a jogtudományban is számos változáshoz vezettek az állatok jogi megítélése kapcsán.[3]
Az állatvédelmi törvények rendelkezéseivel egyezően az állatok érző lény mivoltának elismerése a magánjogi szabályok között is tetten érhető. Számos ország polgári törvénykönyvében rögzítésre kerül, hogy az állatok érző lények. E körben 2014-ben a Cseh Köztársaságban,[4] 2015-
- 516/517 -
ben Franciaországban[5] és Portugáliában,[6] 2018-ban Szlovákiában,[7] valamint 2020-ban Spanyolországban[8] is a polgári törvénykönyv rendelkezéseibe iktatták ennek elismerését. Ez jelenleg még önmagában nem jelent új jogi státuszt az állatok számára, de a testi tárgyra modellezett fogalomhoz képest új megközelítést jelez.
Az állatok érző lényként történő elismerése, speciális megítélése mindinkább megfigyelhető a kártérítési jog állatokban okozott károkért való felelősség szabályai körében is. Az állatban okozott károk megtérítésekor ez az említett érzelmi többlet alapvetően az antik jogoktól ismert előszereteti értékkel[9] hozható összefüggésbe. Az előszereteti érték szubjektív elemet tartalmaz, és azt az érzelmi többletet ragadja meg, amely a károsultat a dologhoz fűzi, és ezért a tényleges értékénél magasabb kártérítési összegre tart igényt.[10] Az előszereteti érték leegyszerűsítve azon összeg, amennyivel a dolog a piaci áránál többet ér a tulajdonosának.[11] Nem kizárólag érzelmi többletet jelent[12] a társállatokhoz fűződő kapcsolatokban, mert ezen állatokban okozott károk, az állatok elvesztése esetén a tulajdonost egyaránt éri vagyoni és immateriális kár is. Az állat piaci értékében nehéz megjeleníteni az érzelmi kötelékben megnyilvánuló többletet. Ez azonban mégis, ha pontosan nem is mérhető, de megbecsülhető vagyoni és nem vagyoni érdeksérelem-többletet válthat ki, ha például egy vakvezető kutyáról vagy speciálisan kiképzett nyomkövető kutyáról van szó.
Az előszereteti érték érvényesítésére a római jog szerint nem volt lehetőség,[13] és a magyar jog szerint is jogon kívüli kategória, mely sem a kártérítés összegének megállapítása, sem a sérelemdíj körében nem tarthat igényt elismerésre.[14] Az állatok dologként történő megítélése alapján a bekövetkezett károk csak vagyoni kárként jelentkeznek, függetlenül a károsult által ezeknek tulajdonított szentimentális értéktől.[15]
Az állatokhoz fűződő érzelmi kapcsolat, az elvesztésük esetén jelentkező materiális és immateriális hátrány megtérítése az állatok megváltozott társadalmi és jogi státusza alapján kiemelten fontos, hogy elismerésre kerüljön a kártérítési jog és a személyiségi jogok védelmének szabályaiban is. Figyelemmel arra, hogy a magyar polgári jogi szabályok, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) nem határoz meg ilyen kártérítési rendelkezést, a továbbiakban a nemzetközi gyakorlatot tekintjük át.
Az előszereteti érték, az erkölcsi többlet figyelembevétele az állatok sérülése vagy elvesztése esetén egyre több ország polgári jogi szabályozásában elismerésre kerül.
Az állatorvosi költségek és gyógyszeres kezelés elismerését az állat tényleges értékét meghaladóan, az állathoz fűződő speciális érzelmi kapcsolat okán számos európai ország polgári törvénykönyve lehetővé teszi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
