https://doi.org/10.59851/kjsz.2026.1.01
A Közjogi Szemle szerkesztősége szerint a 2026. április 12-én kialakult új politikai helyzet alkotmányos pillanatként értelmezhető, amely lehetőséget teremt a magyar jogállamiság helyreállítására. A jelenlegi, többször módosított Alaptörvény nem alkalmas erre, mivel egyenlő emberi méltóságot sértő, önkényes jogalkotást és jogalkalmazást elősegítő, valamint ideologikus rendelkezéseket tartalmaz. Az üzenet kétlépcsős stratégiát vázol: először a leginkább jogállamellenes normák szelektív kiiktatását és a jogállami minimum rekonstrukcióját, majd csak később, megfelelő társadalmi és politikai feltételek mellett, széles részvételű, konszenzuális alkotmányozást javasol. Az alkotmányos helyreállítás így jogi, társadalmi és morális projektként jelenik meg. A folyamatban a közjogtudomány művelőinek történelmi felelőssége van.
Kulcsszavak: alkotmányosság, jogállam, alkotmányozási eljárás, szakmai felelősség
The Editorial Board of Közjogi Szemle claims that the new political situation that emerged on 12 April 2026 can be interpreted as a constitutional turning point, creating an opportunity to restore the rule of law in Hungary. However, the current Fundamental Law, which has been repeatedly amended, is unsuitable for this purpose as it contains provisions that violate equal human dignity, facilitate arbitrary lawmaking and law adjudication, and are ideologically driven. The message outlines a two-step strategy: firstly, the selective elimination of norms that are most contrary to the rule of law and human dignity. This can be followed by the reconstruction of the minimum requirements of constitutional democracy. Only once appropriate social and political conditions are in place do the editors propose a broadly participatory, consensual constitution-making process. Constitutional restoration thus emerges as a legal, social and moral project. Scholars of public law have a historical responsibility in this process.
Keywords: constitutionalism, rule of law, constitution-making, scholars' responsibility
A Közjogi Szemle hasábjain 2010 decemberében jelent meg a Túl az alkotmányon... című tanulmány.[1] Ennek apropója az Alkotmánybíróság közpénzügyi tárgyú törvények felülvizsgálatára irányuló hatásköreinek korlátozása volt. A szöveg mottója így szólt:
"Ajánljuk ezt a tanulmányt mindazoknak, akik ismerték, szerették, tisztelték és védelmezték a 89-es magyar alkotmányt, s az abban kialakított alkotmányos alaprendet. Ajánlanánk továbbá azoknak is, akik erre az alkotmányra esküdve gyakorolják alkotmányosan szerzett hatalmukat - de nem tisztelik. Őket ez az írás nyilván kevéssé érdekli majd. Ajánljuk továbbá az utókornak, szakmai és lelkiismereti meggyőződésünkkel összhangban, mert dokumentálni kívánjuk, hogy a jogállamiság felszámolására tett kísérlettel nem értettünk és nem értünk egyet, álláspontunkat nem hallgatjuk el."
A következő másfél évtizedben a jogállam felszámolását a kormányzat módszeresen folytatta. Ezt igazolja, hogy éppen Magyarországgal összefüggésben jelent meg a jogállamisági válság fogalma, később megindult az uniós értékek védelmét célzó 7. cikk szerinti eljárás, a szakirodalom megannyi címkét termelt ki a folyamatok leírására, az Európai Parlament pedig a 2022. szeptember 15-i állásfoglalásában[2] "a választásos önkényuralom hibrid rezsimjének" minősítette a hazai berendezkedést. Az idekapcsolódó legfrissebb fejlemény, hogy az Európai Unió Bírósága 2026. április 21-i ítélete[3] a "gyermekvédelmi" (avagy inkább homofób) törvényről világosan kimondta, hogy Magyarország azzal megsértette az EUSZ 2. cikkében foglalt alapértékeket: a törvényben foglalt rendelkezések sértik az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlőségre és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelességeket, valamint a pluralista társadalom követelményét.
E látleletet ellenére 2026. április 12-ével - ismét - új időszámítás kezdődött Magyarországon, ami közjogi értelemben tektonikus mozgásokat indíthat el, és remény van arra, hogy a backsliding korszaka után a frontsliding időszaka következik. Ezt jelzi a szakmai diskurzus megélénkülése, amelynek eredményeként már több írás látott napvilágot egyes alkotmányossági kérdéseket illetően.[4]
Üzenetünk az alkotmányos helyreállítás és az alkotmányozás jogi lehetőségeiről szól.
A 2026. április 12-én a választáson győztes pártnak adott, minden eddiginél szélesebb demokratikus felhatalmazás alapján úgy tűnik, hogy a hazai társadalom készen áll kilépni az abuzív állam-egyén kapcsolatból. Percepciónk szerint a nemzet meg akarja változtatni a politikai rendszert, amelyben eddig élt, és szeretne dolgozni is ezért. A parlamenti mandátumok kétharmadát érő demokratikus legitimációval megbízott győztes párt elnöke ennek megfelelő ígéretet tett - a "köz" elvárásainak megfelelően és közérthető módon - (1) az uniós pénzek hazahozatalára, és (2) a - már kevésbé közérthető - jogállami helyreállításra. Fontos ugyanakkor látni, hogy e két ígéret számos ponton összefügg.
Ebben az értelmezési keretben szükségszerűen merül fel a jogrendszer alapját képező alkotmány reformja. Az alkotmányozás azonban bonyolult hatalompolitikai, társadalmi és lélektani feladat, amelyre a magyar nép, a maga számtalan törésvonal mentén megosztott, épp magához térő, világát kereső állapotában jelenleg nincs felkészülve. A kétharmados választási győzelem - a szavazatok 53,18 százalékával (3 385 890 szavazat) - meggyőző eredmény, de az alkotmányos helyreállítás, avagy a demokratikus frontsliding rögös út. Erre semmiképpen sem megoldás az Alaptörvény gyors lecserélése parlamenti kétharmaddal, erőpozícióból.
Az Alaptörvény kérdését illetően ugyanakkor a megszólalók mindegyike egyetért abban, hogy a szöveg számos ponton javításra szorul. Az eltérő álláspontok akörül divergálnak, hogy vajon van-e alkotmányos pillanat, szükség van-e teljesen új alkotmány létrehozására, vagy elegendő a meglévő akár teljes körű revíziója, ahogy a korábbi Alkotmánnyal, az 1949. évi XX. törvénnyel is történt. Megjelent az ún. kétlépcsős alkotmányozás gondolata, amely szerint első körben az Alaptörvény gyors "kigyomlálására", majd pedig jóval később, egy új alkotmány megalkotására volna szükség. E kétlépcsős elképzelés Arató András "posztszuverén" alkotmányozási koncepciójának[5] kortárs adaptálását jelenthetné.[6]
Ez hasonló megoldás lehet ahhoz, amilyet Lengyelország alkalmazott az 1990-es években.[7] A lengyelek a demokratikus fordulat deklarálására 1992-ben alkotmánytörvényt (ún. "kis alkotmányt") fogadtak el a kor-
- 1/2 -
mány és a parlament viszonyáról, illetve a helyi önkormányzatokról, de emellett hatályban maradtak az 1952-es államszocialista alkotmány egyes, politikailag semleges rendelkezései is. Így 1997-ig két törvény jelentette a lengyel alkotmányos rend alapját. Az új lengyel alkotmányt pedig 1997. április 2-án fogadták el, majd május 25-én népszavazás erősítette meg. A nyolc éven át tartó munkát és kísérletezést, amelyet élénk társadalmi és szakmai vita kísért, a parlament alkotmányügyi bizottsága fejezte be. Az így létrejött lengyel alkotmány a 2015-23 közötti PiS-uralom alatt is kitartott, az alkotmánysértések sora az uniós jogállamisági követelmények számonkérését is intenzívebbé tette.
Magyarország esetében a következő két lépésről lehetne elgondolkodni. Az egészen biztosnak látszik, hogy az Alaptörvénnyel, a jelen állapotában, tizenöt módosítás után, a jogállami helyreállítás nem fog menni. Ezeket a módosításokat ugyanis nem az alkotmánymérnökösködés (constitutional engineering) ideája hatotta át, hanem leginkább az ad hoc helyzetekhez igazodó alkotmánybarkácsolás (constitutional bricolage). Ez történt 2025-ben is, amely végül az Orbán-rezsim parlamentjének utolsó alaptörvény-módosítása lett, a Pride megtiltása érdekében, amely mintegy mellékesen alapjogi hierarchiát vezetett be az alkotmány szövegébe (gyermekjogok kontra minden más).[8] Ez csupán egy példa arra, amit az új Országgyűlés azzal tud orvosolni, hogy hatályon kívül helyezi az Alaptörvényből az egyenlő emberi méltóságot sértő, az önkényes jogalkotásra és jogalkalmazásra módot adó, valamint az ideologikus-indoktrinált szabályokat.
Az egyenlő emberi méltóságot sértő rendelkezésből számos akad. A teljesség igénye nélkül ilyen például a más állam állampolgárságával rendelkező magyar állampolgár állampolgársága felfüggeszthetőségéről szóló passzus, a házasság és a család definíciója, az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalma, a röghöz kötés az államilag támogatott felsőoktatás esetén, a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jog megfogalmazása, vagy éppen a szociális biztonság jog helyett államcélként való tételezése is.
Az önkényes jogalkotást és jogalkalmazást engedő legkirívóbb normáknak az alkotmányos önazonosság védelme mint az állam általános kötelessége, valamint az ennek érdekében speciálisan, sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szervre vonatkozó előírás, a méltán hírhedt Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapja tekinthetők. De ebbe a körbe sorolható az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályvesztése; az, hogy a vallási közösségek bevett egyházi státusáról az Országgyűlés dönt; a helyi közösségek önazonossághoz való joga, amely a tartózkodási hely szabad megválasztásának visszaélésszerű korlátozását teszi lehetővé; vagy éppen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzet elrendelhetőségét lehetővé tevő szabály.
A programjellegű, ideologikus-indoktrinált szövegelemek körében a preambulum számos rendelkezése (különösen a nemzeti együttműködés rendszerének megalapítása); a vármegye fordulat (a főispán szerencsére csak törvényben szerepel, de hát az sem Mikszáth-regény); a kommunista klauzula; az apa férfi,[9] az anya nő és az ember férfi vagy nő kitételek, vagy éppen az idegen népesség betelepítésének tilalma említhető.
A fentiek hatályon kívül helyezése után kezdődhet az építkezés, a jogállami helyreállítás szakasza. Ennek része a jogok és szabadságok érvényesülésének biztosítása, a nemzetgazdaságban és a nemzeti vagyonban okozott károk orvoslása, a tisztségviselők felelősségre vonása, valamint a jövőre irányuló alkotmányjogi konstrukciók kidolgozása és megtárgyalása, köztük a túlhatalom korlátozására irányuló megoldások kialakítása. Erre számos kollégánk javasolt már alkotmányos lehetőségeket: Tóth Gábor Attila és Lendvai András a politikai tulajdon koncepciójával, Halmai Gábor, Sajó András a jogállami helyreállítással, Tordai Csaba, Győry Csaba a közjogi szerkezet újrakalibrálásával, Körtvélyesi Zsolt és szerzőtársai a közjogi felelősség érvényesítésével, Mészáros Gábor és Drinóczi Tímea a kormányfői megbízatás korlátozhatóságával összefüggésben.[10]
Az építkezés szakaszában alkotmányozásról akkor lehet szó, ha a társadalom már megnyugodott, fellélegzett, és újra képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról. Évekig tarthat. Alaposan fel kell mérni, hogy az új alkotmány létrehozásának társadalmi, politikai és szakmai előfeltételei fennállnak-e, és a közelmúlt csalódást keltő chilei példája ellenére (ahol a kezdeti magas támogatottság és a legjobb szándékú közösségi alkotmányozás ellenére a döntő referendum végül elbuktatta a próbálkozást) létre lehet-e hozni egy közös alapot.[11]
Mégis amellett érvelünk, hogy ez az ország végre megérdemelne egy rendes alkotmányozást. Eddig ugyanis csak egyoldalú, elit és elbukott alkotmányozások voltak Magyarországon. Ha csak a 20. és 21. századot nézzük, egyoldalúnak tekinthető az 1949. évi XX. törvényben testet öltő kommunista alkotmányozás, valamint a Fidesz-KDNP által 2011-ben elfogadott Alaptörvény. Elitista volt a Nemzeti Kerekasztalon kialakított 1989. évi alkotmányrevízió, és a folyamatot 1990 tavaszán lezáró alkotmánymódosítások, amelyek már az MDF-SZDSZ paktumon alapultak. Elbukott a tanácsköztársasági alkotmány (bár alapelveit elfogadták, de véglegesítésre nem volt idő), az 1946-os köztársasági "kisalkotmány", az 1994-98 közötti parlamenti ciklusban a frakcióegyenlőségen alapuló Alkotmányelőkészítő Bizottság által kidolgozott alkotmánykoncepció, amelynek országgyűlési vitája a képviselők négyötödének támogatása híján el sem kezdődött.
Talán próbálkozhatnánk újra. Leülni és "rendezni végre közös dolgainkat", amennyiben az alkotmányozás feltételei adottak lesznek. Az alkotmányosság helyreállítását a tudomány képviselőinek feladata és felelőssége támogatni. Ezért arra hívunk minden közjogászt, hogy ossza meg tudását az ehhez kapcsolódó kérdésekben a Közjogi Szemlében is.
Arató András: Sikeres kezdet után részleges kudarc - merre tovább? Fundamentum 2009/3. 5-30.
- 2/3 -
Bárándy Péter - Fleck Zoltán - Szentes Ágota - Szentpéteri-Nagy Richárd - Szurday Kinga - Tóth Gábor Attila - Vörös Imre: A jogállam helyreállításának kísérlete. A Civil Közjogi Műhely tevékenysége. Oriold, Budapest 2022.
Bencze Mátyás - Körtvélyesi Zsolt - Majtényi Balázs - Szentes Ágota: Alkotmányos helyreállítás: hogyan szabadulhatunk meg az autokrácia kiszolgálóitól? 444 2026. május 6. https://444.hu/2026/05/06/alkotmanyos-helyreallitas-hogyan-szabadulhatunk-meg-az-autokracia-kiszolgaloitol.
Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea - Zeller Judit: Túl az alkotmányon... Közjogi Szemle 2010/4. 1.
Chronowski Nóra: Így térhetünk vissza az alkotmányossághoz. Válasz Online 2026.05.13. https://www.valaszonline.hu/2026/05/13/uj-alkotmany-rendszervaltas-alkotmanyozas/#gsc.tab=0.
Chronowski Nóra: Lengyel Köztársaság. In: Európai kormányformák rendszertana (szerk. Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea). HVG-ORAC, Budapest 2007. 443-444.
Győry Csaba: Nem elég lebontani a NER-t: meg is kell előzni - avagy miért nem elég néhány gyors alkotmánymódosítás. Válasz Online 2026.04.16. https://www.valaszonline.hu/2026/04/29/ner-lebontasa-alkotmanymodositas-uj-alkotmany-tisza-rendszervaltas-jog/.
Halmai Gábor: Alkotmányossági dilemmák. Élet és Irodalom 2026/17., 2026. április 24. https://www.es.hu/cikk/2026-04-24/halmai-gabor/alkotmanyossagi-dilemmak.html.
Lux Ágnes - Zeller Judit: Alkotmányos gyermekvédelem? - A gyermekek védelme a magyar alkotmányos rendelkezések tükrében. JTIBlog 2026.04.23. https://jog.tk.elte.hu/blog/2026/04/alkotmanyos-gyermekvedelem.
Nádasdy Ádám: Két apa az két férfi. Népszava 2025.07.10. https://nepszava.hu/3286741_nadasdy-adam-ket-apa-az-ket-ferfi.
Orbán Endre: Quo vadis, magyar alkotmányosság? JTIBlog 2026.05.13. https://jog.tk.elte.hu/blog/2026/05/quo-vadis-magyar-alkotmanyossag.
Pálos Máté: Lehet korlátozni a túlhatalmat egy olyan alkotmánymódosítással, amiről mindenkinek Orbán Viktor jut eszébe? Lakmusz 2026.05.03. https://lakmusz.hu/2026/05/03/lehet-korlatozni-a-tulhatalmat-egy-olyan-alkotmanymodositassal-amirol-mindenkinek-orban-viktor-jut-eszebe.
Sajó András: A csalárd törvények semmisségének gondolata korántsem jogdogmatikai képtelenség. Válasz Online 2026.05.07. https://www.valaszonline.hu/2026/05/07/sajo-andras-jogallam-torvenyek-elszamoltatas/#gsc.tab=0.
Sebastián Soto: Two Drafts, Three Referendums, and Four Lessons for Constitution-making from Chile. 2023.12.22., ConstitutionNet, International IDEA, https://constitutionnet.org/news/voices/two-drafts-three-referendums-and-four-lessons-constitution-making-chile.
Tordai Csaba: Közvetlen elnökválasztást! - avagy mire jó, és mire nem jó a kétharmad. Válasz Online 2026.04.16. https://www.valaszonline.hu/2026/04/16/tordai-csaba-jogallam-rendszervaltas-ketharmad-alkotmany/.
Tóth Gábor Attila - Lendvai András: A vagyoni igazságtétel alkotmányjogi és magánjogi alapjai. Jogtudományi Közlöny 2026/3. 125-139. https://doi.org/10.59851/jk.81.03.4. ■
JEGYZETEK
[1] Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea - Zeller Judit: Túl az alkotmányon... Közjogi Szemle 2010/4. 1.
[2] L. Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalását az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról [2018/0902R (NLE)], 2. pont.
[3] C-769/22, Bizottság kontra Magyarország (Valeurs de l'Union), ECLI:EU:C:2026:326-
[4] Pl. Tordai Csaba: Közvetlen elnökválasztást! - avagy mire jó, és mire nem jó a kétharmad. Válasz Online 2026.04.16. https://www.valaszonline.hu/2026/04/16/tordai-csaba-jogallam-rendszervaltas-ketharmad-alkotmany/; Győry Csaba: Nem elég lebontani a NER-t: meg is kell előzni - avagy miért nem elég néhány gyors alkotmánymódosítás. Válasz Online 2026.04.16. https://www.valaszonline.hu/2026/04/29/ner-lebontasa-alkotmanymodositas-uj-alkotmany-tisza-rendszervaltas-jog/; Bencze Mátyás - Körtvélyesi Zsolt - Majtényi Balázs - Szentes Ágota: Alkotmányos helyreállítás: hogyan szabadulhatunk meg az autokrácia kiszolgálóitól? 444 2026. május 6. https://444.hu/2026/05/06/alkotmanyos-helyreallitas-hogyan-szabadulhatunk-meg-az-autokracia-kiszolgaloitol; Halmai Gábor: Alkotmányossági dilemmák. Élet és Irodalom 2026/17., 2026. április 24. https://www.es.hu/cikk/2026-04-24/halmai-gabor/alkotmanyossagi-dilemmak.html; Orbán Endre: Quo vadis, magyar alkotmányosság? JTIBlog 2026.05.13. https://jog.tk.elte.hu/blog/2026/05/quo-vadis-magyar-alkotmanyossag; Chronowski Nóra: Így térhetünk vissza az alkotmányossághoz. Válasz Online 2026.05.13. https://www.valaszonline.hu/2026/05/13/uj-alkotmany-rendszervaltas-alkotmanyozas/#gsc.tab=0.
[5] Arató András: Sikeres kezdet után részleges kudarc - merre tovább? Fundamentum 2009/3. 5-30.
[6] Itt utalunk arra a széles körű szakmai vitára, amely 2021-22 telén zajlott egy lehetséges alkotmányozásról. A vitában számos nemzetközileg elismert magyar alkotmányjogász vett részt, Vörös Imre, Halmai Gábor, Arató András, Fleck Zoltán, Tóth Gábor Attila, Pap András László, Kovács Kriszta, Bakó Beáta és még sokan mások. Emlékét őrzi a Bárándy Péter - Fleck Zoltán - Szentes Ágota - Szentpéteri-Nagy Richárd - Szurday Kinga - Tóth Gábor Attila - Vörös Imre: A jogállam helyreállításának kísérlete. A Civil Közjogi Műhely tevékenysége. Oriold, Budapest 2022. Az alkotmányos helyreállításról szóló nemzetközi vita fóruma a közismert Verfassungsblog volt, https://verfassungsblog.de/category/debates/restoring-constitutionalism/. Alkotmányozási helyzet hiányában ez tudományos diskurzus maradt - de eredményei 2026-ban is hasznosíthatók.
Emlékezzünk meg a hatalom reakciójáról is: az Alkotmánybíróság akkori elnöke (2026 májusában köztársasági elnök), és a Kúria elnöke is óva intettek az alkotmányos puccstól; ehhez l. annak az időszaknak az online forrásait (a Kúria honlapját, valamint a kormányhoz szorosan kötődő médiavállalkozók által megvásárolt Index tudósítását: https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/sulyok_kuria_beszed_vegl_.pdf; https://index.hu/belfold/2021/12/14/az-alkotmanybirosag-elnoke-a-demokracia-elleni-peldatlan-tamadasrol-ir-nyilt-leveleben/?token=378bb9e9cb81ddea0540ea4a6acd754f.
- 3/4 -
Az említett közjogi tisztségviselők nyilatkozatainak az Országos Bírói Tanács tartott ellen, a független sajtóforrásokból l. erről a Népszava és a Magyar Narancs híreit, https://nepszava.hu/3142596_nem-tett-husegnyilatkozatot-az-obt; https://magyarnarancs.hu/belpol/senki-sem-tamogatta-varga-zs-andras-eloterjeszteset-a-biroi-tanacsban-245459?fbclid=IwAR2To2qOMdm2EBDaq8HmNI7utjyR8BuR34x-r4bWYGVNzkEVNjqIggIID4A
A 2022. január 5-i OBT-ülésen hozott határozatok itt érhetők el: https://birosag.hu/obt-dokumentumok/osszefoglalok/osszefoglalo-az-orszagos-biroi-tanacs-2022-ev-januar-ho-5-napjan vagy https://obt2018.hu/2022-01-05/.
[7] Chronowski Nóra: Lengyel Köztársaság. In: Európai kormányformák rendszertana (szerk. Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea). HVG-ORAC, Budapest 2007. 443-444. o.
[8] Lux Ágnes - Zeller Judit: Alkotmányos gyermekvédelem? - A gyermekek védelme a magyar alkotmányos rendelkezések tükrében. JTIBlog 2026.04.23. https://jog.tk.elte.hu/blog/2026/04/alkotmanyos-gyermekvedelem.
[9] Nádasdy Ádám: Két apa az két férfi. Népszava 2025.07.10. https://nepszava.hu/3286741_nadasdy-adam-ket-apa-az-ket-ferfi.
[10] Tóth Gábor Attila - Lendvai András: A vagyoni igazságtétel alkotmányjogi és magánjogi alapjai. Jogtudományi Közlöny 2026/3. 125-139., Sajó András: A csalárd törvények semmisségének gondolata korántsem jogdogmatikai képtelenség. Válasz Online 2026.05.07. https://www.valaszonline.hu/2026/05/07/sajo-andras-jogallam-torvenyek-elszamoltatas/#gsc.tab=0, Halmai: i. m., Tordai: i. m., Győry: i. m., Körtvélyesi et al.: i. m., Pálos Máté: Lehet korlátozni a túlhatalmat egy olyan alkotmánymódosítással, amiről mindenkinek Orbán Viktor jut eszébe? Lakmusz 2026.05.03. https://lakmusz.hu/2026/05/03/lehet-korlatozni-a-tulhatalmat-egy-olyan-alkotmanymodositassal-amirol-mindenkinek-orban-viktor-jut-eszebe.
[11] Sebastián Soto: Two Drafts, Three Referendums, and Four Lessons for Constitution-making from Chile. 2023.12.22., ConstitutionNet, International IDEA, https://constitutionnet.org/news/voices/two-drafts-three-referendums-and-four-lessons-constitution-making-chile.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző főszerkesztő.
[2] A szerző főszerkesztő-helyettes.
Visszaugrás
