Fizetési meghagyásos nemperes eljárásunk immár állandósult eleme 2010. június 1. napjától, hogy "csak fizetési meghagyás útján vagy" egyéb meghatározott eljárásokban van lehetőség a három millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítésére.[1]
A fizetési meghagyásos eljárás tehát választható, és mellette a jogalkotó lehetővé teszi az értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelés érvényesítését a Pp. 167-168. §-ában meghatározott módon (egyezségi kísérlet perindítás előtt), kis értékű követelések európai eljárása útján, választottbírósági eljárásban, valamint a fél azt az ellene indított polgári perben viszontkereset, illetve beszámítás útján érvényesítheti.[2]
A fizetési meghagyásos eljárás választhatósága azonban csak látszólagos. A megjelölt eljárások igénybevételének sajátos feltételei nem biztosítanak oly módon hozzáférést az eljárásokhoz, mint ahogyan azt a fizetési meghagyásos eljárás teszi, így a jogosultak számára elsődleges, és három millió forintot meg nem haladó pénzkövetelés esetén kizárólagos a fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele.[3]
A kommentárirodalomban jelen van azonban olyan nézet is, amely szerint a fenti alternatív eljárások valóban alkalmasak az értékhatárt meg nem haladó pénzkövetelések
- 67/68 -
érvényesítése során a fizetési meghagyásos eljárás helyettesítésére. Ekként a kérelmező előtt valóban több eljárási út áll, amelyből ő választhatja ki a számára megfelelőt.[4] Emellett egy új, az Fmhtv. által meghatározott eljárások körén kívüli lehetőség is megjelölésre kerül, tehát a lista bővíthető. Az új alternatívaként rendelkezésre álló eljárás a közjegyző előtti egyezségi eljárás.[5]
Jelen tanulmány a közjegyző előtti egyezségi eljárás bemutatása nyomán arra a kérdésre keresi a választ, hogy az eljárás, annak egyes szabályozási elemei kínálhatnak-e a fizetési meghagyásos eljárással azonos feltételeket a pénzkövetelést érvényesítő jogosultak számára.
A 2008. évi XLV. törvényben[6] 2018. január 1. napjától jelent meg a közjegyző előtti egyezségi eljárás szabályozása.[7] A perelterelés céljának átfogó megvalósítása[8] érdekében a közjegyzői hatáskörök bővítése mellett foglalt állást a jogalkotó, és ezáltal a magyar polgári eljárásjogban előzmény nélküli hatáskör került a közjegyzőkhöz.[9]
Az eljárás kezdeményezésének időbeli korlátja, hogy csak a keresetlevél előterjesztéséig lehet a közjegyzőtől kérni az egyezségi eljárásra idézést. Amennyiben a már megindult eljárás alatt merül fel adat arra vonatkozóan, hogy valamelyik fél a bíróságon keresetlevelet terjesztett elő, vagy másik közjegyzőnél kezdeményezte korábban egyezségi eljárás lefolytatását, a közjegyző az eljárást megszünteti.[10]
Egyezségi eljárást a polgári peres útra tartozó ügyekben lehet kérelmezni a közjegyzőtől. Ezáltal a polgári peres eljárásokban érvényesíthető igények tartoznak az eljárás tárgyi körébe, és a polgári nemperes eljárásra tartozó igények esetében nincs helye a közjegyző előtti egyezségi eljárásnak. A jogszabályi megfogalmazás azonban pontatlan,
- 68/69 -
ugyanis a jogalkotó céljával nem egyeztethető össze, hogy kizárólag peres eljárásbeli igények érvényesíthetők az eljárásban, és kifejezetten ki szerették volna zárni a nemperes eljárásbeli igényeket a közjegyzői hatáskörbe került eljárásból.[11] Molnár Tamás példaként említi ehhez a témánk szempontjából is fontos fizetési meghagyásos nemperes eljárást. A szerző javaslata szerint a Kjnp. 27/H. § (1) bekezdés első mondatának a helyes értelmezése akként szól, hogy a közjegyző előtti egyezségi eljárás polgári bírósági (bírói) útra tartozó követelések[12] érvényesítése esetén áll a jogkeresők rendelkezésére.[13]
Az eljárásban egyezség tárgyává tehető igények köre azonban a követelés alapjául szolgáló jogviszonyok által további korlátozást nyer. A Kjnp. 27/H. § (3) bekezdésében szereplő kizárt ügyek körében kimutatható, hogy ezek részben a vagyonjogi ügyek azon körét érintik, amelyek pertárgyértéktől függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartozók.[14] A járásbírósági hatáskörben elhelyezett személyi állapottal kapcsolatos és végrehajtási ügyek sem képezhetik a közjegyző előtti egyezségi eljárás tárgyát,[15] melynek indoka lehet, hogy a jogalkotó szándéka nem terjedt ki arra, hogy ezekben a kérdésekben akár közjegyzői anyagi jogerővel bíró határozat rendezze a vitás kérdéseket.[16] Mindezek mellett kizárásra kerülnek a munkaügyi perre tartozó ügyek, az állami vagyonnal kapcsolatos ügyek, valamint az olyan ügyek, amelyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni.[17] A polgári bírói útra tartozó, a fenti kizáró szabályokkal nem érintett vagyonjogi ügyekben a közjegyző a vagyoni jogi igény értékére tekintet nélkül (felső összeghatár nélkül) járhat el, mind a járásbíróság, mind a törvényszék hatáskörébe tartozó vagyonjogi igények képezhetik az egyezségkötés tárgyát.[18]
Az egyezségi eljárás feltétele, hogy a felek között jogvita legyen. Az eljárás célja ugyanis a jogvita rendezése a polgári per megelőzése vagy elkerülése céljából. Az eljárás középpontjában tehát egy jogvita áll, amelyet a felek egyezség keretében kívánnak rendezni.[19]
Az egyezségi eljárásban részt vevő felek oldaláról vizsgálva a szabályozást, látható, hogy a felek egyikének belföldi lakóhelye, székhelye elégséges az eljárás magyarországi, közjegyző előtti lefolytatásához.[20] A jogalkotó nem kötötte meg, hogy a kérelmező vagy a kérelmezett belföldi lakóhelye legyen-e ez a belföldi elérhetőség, ezáltal előfordulhat, hogy külföldi kérelmező fordul a magyar közjegyzőhöz a Magyarországon lakóhellyel (székhellyel) rendelkező kérelmezettel szemben.[21] A "legalább egyik fél belföldi lakóhe-
- 69/70 -
lye (székhelye)" feltétel alkalmazása az eljárásban összhangban áll az illetékességi szabályozással, ugyanis az eljárásra illetékes közjegyző meghatározásához általános és különös (vagylagos) illetékességi szabályozás is társul. Így a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti közjegyző[22] mellett az eljárás megindítható az igényérvényesítésre jogosult lakóhelye, az ingatlan fekvésének helye, az ügyletkötés vagy teljesítés helye, valamint a károkozás vagy kár bekövetkezés helye szerinti közjegyző előtt is.[23] A kérelmező belföldi lakóhelye, mint általános illetékességi szabályozást a bármelyik fél számára kedvező, az egyezség tárgyát képező magánjogi esemény körülményei kiválthatják, és megalapozhatják az eljáró közjegyző illetékességét.
Az eljárás kérelemre indul, mely lehet egyoldalú, valamint a felek közös kérelme is. A kérelem tartalmát-formáját és előterjesztésének módját a közjegyzői eljárások általános szabályai határozzák meg.[24] Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.[25]
A felek a közjegyző által kitűzött időpontban kötelesek megjelenni, a határnap elmulasztása igazolással nem menthető ki.[26] A közjegyző ekkor az eljárást végzéssel megszünteti. Ugyanígy jár el, ha a felek megjelentek, azonban nem jött létre az egyezség.[27]
A közjegyző előtti egyezségi eljárás kontradiktórius, a kétoldalú meghallgatás elve érvényesül. A közjegyző a feleket személyesen is meghallgathatja, így az ellenérdekű feleknek lehetőségük van az eljárás folyamán álláspontjaikat ütköztetni.[28] A közjegyző azonban bizonyítást nem folytat le, a felek által előadott tények alapján jöhet létre egyezség.[29] Amennyiben az egyezség létrejöttének feltétele a bizonyítási eljárás lefolytatása, az egyezség megkötésére kizárólag bíróság előtt kerülhet sor.[30]
A közjegyző az egyezség anyagi jogi szabályoknak történő megfelelését minden esetben vizsgálni köteles. Az egyezség alapját a felek egybehangzó akaratnyilatkozata képezi, a közjegyző a felek által előadottakon nem terjeszkedhet túl, az egyezséget nem egészítheti ki. A felek rendelkezési szabadsága rendkívül kiterjedt, mivel a közjegyző az egyezség méltányosságát nem vizsgálhatja, nem feltétel, hogy a felek kölcsönösen engedményeket tegyenek. Az egyezség nem tagadható meg a közjegyző által azon az alapon, hogy a megkötni kívánt egyezség a felek méltányos érdekeinek nem felel meg.[31]
Ha a felek egyezsége a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző azt végzéssel jóváhagyja.[32] E tekintetben ugyanazon mércét állítja fel a jogalkotó a közjegyző és bíróság előtti
- 70/71 -
egyezségek esetére.[33] Általános elvárás, hogy az egyezséget jóváhagyó végzés világos, érthető és végrehajtható legyen.[34] A jóváhagyott egyezség hatálya azonos a bíróság által jóváhagyott egyezség hatályával[35], azaz a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség[36] ítélet hatályú határozat, és bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető a benne foglalt kötelezettség.[37] Egyezség hiányában, valamint abban az esetben, ha a felek által kötött egyezség nem felel meg a jogszabályoknak, az egyezségi eljárás sikertelen.[38] Az első esetben a közjegyző az eljárást megszünteti, a második esetben az egyezség jóváhagyását megtagadja.[39]
A közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárások egyik kiemelt célja a polgári peres eljárások megelőzése, a per elhárítása.[40] A fizetési meghagyásos eljárás és az egyezségi eljárás is a perelterelés célját kívánja megvalósítani. Előbbi esetén azonban a jogalkotó nem kizárólag a jogkereső választásától teszi függővé e cél megvalósulását, hanem három millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések esetén a kérelmező polgári peres eljárást nem indíthat, helyette elsősorban a fizetési meghagyásos eljárás, valamint a meghatározott alternatív eljárások állnak rendelkezésére.
A fizetési meghagyásos eljárásban a pénz fizetésére irányuló lejárt követelések érvényesítésére van lehetőség,[41] amely rendelkezik egy harminc millió forintban meghatározott felső értékhatárral.[42] A pénzkövetelés keletkezésnek jogalapját a jogalkotó nem kívánta leszűkíteni, minden polgári jogi jogviszonyból keletkező pénzkövetelés az eljárás alkalmazási területébe tartozik.[43] Az egyezségi eljárás kapcsán megállapítottuk, hogy polgári bírósági útra tartozó, vagyonjogi igények érvényesítésére van lehetőség, és értékhatár nem jellemzi az eljárást. Tehát a polgári bírósági útra tartozó pénzkövetelések, ezen belül is a három millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések tekintetében is alternatívaként állhat a két eljárás a jogkereső előtt.
- 71/72 -
A munkaügyi perre tartozó ügyek tekintetében azonban kiemelést érdemel, hogy az egyezségi eljárás a közjegyző előtt nem folytatható le munkaügyi perre tartozó ügyben,[44] ezzel szemben a fizetési meghagyásos eljárás vehető igénybe, ha kizárólag pénzkövetelést érvényesítenek.[45]
A fizetési meghagyásos eljárásnak nem fogalmi eleme a jogvita léte, ezzel szemben a közjegyző előtti egyezségi eljárásnak feltétele, hogy a felek között jogvita álljon fenn. Jogvita hiányában a felek egyező álláspontjukat tárják a közjegyző elé, amelyet ő közjegyzői okiratba foglal.[46] Ezen ponton lényeges eltérést tapasztalhatunk a vizsgált eljárások között. Az eltérés azonban csak látszólagos. Anka Tibor a fizetési meghagyásos eljárás kapcsán megállapította, hogy "a közjegyzőség alkalmas mindazon igazságszolgáltatási feladatok ellátására (átvételére), ahol nincs (avagy még nincs) jogvita".[47] A fizetési meghagyásos eljárás alapvetően nem a jogvitában álló felek eljárása, a kérelmező a követelés kikényszerítéséhez szükséges végrehajtható határozathoz kíván hozzájutni.[48] Természetesen a fizetési meghagyásos eljárásban sem kizárólag a fizetni nem tudó/kívánó kötelezettekkel találkozunk. A jogvita ott van a háttérben, és a fizetési meghagyással szembeni kötelezetti ellentmondásban meg is kell jelennie a meghagyásban foglalt kötelezettség vitatásának. Mindez azonban már át is fordítja az eljárást a jogvita elbírálásra szolgáló polgári perré. Tehát az egyezségi eljárás és a fizetési meghagyásos eljárás a "jogvita fennállása" kapcsán is lehetnek választási lehetőségek a kérelmező előtt. Természetesen az már eltérést eredményez, hogy az egyezségi eljárásban feloldani kívánják a jogvitát, míg a fizetési meghagyásos eljárásnak ez nem feladata.
A felek belföldi idézési címe tekintetében megállapítható, hogy a két eljárás eltérő feltételeket támaszt. Míg a fizetési meghagyásos eljárás mindkét fél belföldi idézési címét feltételként írja elő,[49] addig az egyezségi eljárásban bármelyik fél belföldi lakóhelye, székhelye elégséges a magyar közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatásához.[50] Amennyiben tehát egy pénzbeli kötelezettség kapcsán mindkét fél Magyarországon rendelkezik idézési címmel, a kérelmező bármelyik eljárást választhatja, ha azonban az egyik félnek nincs belföldi idézési címe, a fizetési meghagyásos eljárás kiesik a választható eljárások közül.
Az eljáró közjegyző kapcsán mindkét eljárás megfelelően rugalmas. A fizetési meghagyásos eljárásban bármelyik közjegyző eljárhat, a közjegyző az ország egész területére
- 72/73 -
illetékes.[51] Az egyezségi eljárásban a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti közjegyző mellett a jogvita jellege, természete által meghatározott további vagylagos illetékességi szabály is kijelölheti az illetékes közjegyzőt.[52]
Az eljárások kérelmezése tekintetében megállapítható, hogy az egyezségi eljárásnál egyoldalú és közös kérelem is megjelenhet, míg a fizetési meghagyásos eljárásban kizárólag a kérelmező szerepel, az ő egyoldalú kérelmével indítható meg az eljárás. A két eljárás ezen a ponton eltérést mutat, azonban ha a kérelmező szempontjából vizsgáljuk az eljárásokat, akkor az egyoldalú kérelemmel induló eljárás lehetőségének fennállását közös pontnak kell tekintenünk a két vizsgált szabályozási körben.
Az eljárások lefolytatása tekintetében azonban valódi eltérés mutatható ki. Az egyezségi eljárásban a felek kötelesek az egyezségi kísérlet kitűzött határnapján a közjegyző előtt megjelenni[53], távolmaradás esetén a közjegyző az eljárást megszünteti.[54] A fizetési meghagyásos eljárás ezzel szemben nem számol a kérelmező jelenlétével[55], a közjegyző a kérelem formai vizsgálatát követően fizetési meghagyást bocsát ki, amelyet a kötelezett részére kézbesíttet.[56] Közös pontként azonosíthatjuk azonban, hogy bizonyításnak nincs helye.[57]
A közjegyzői egyezségi eljárás akkor sikeres, ha a felek egyezséget kötnek. A közjegyző végzéssel jóváhagyja az egyezséget, ha az a jogszabályoknak megfelel. Az egyezségi eljárás perelterelő funkcióját a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségek tudják biztosítani.[58] A fizetési meghagyásos eljárás perelterelő funkciója akkor teljesül, ha a kötelezett nem él ellentmondással a meghagyással szemben, és a meghagyás jogerőre emelkedik.[59] Tehát a sikeres eljárások eredménye ítélet hatályú határozat, amely önkéntes jogkövetés hiányában bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető. Eltérő azonban az eljárásokban részt vevő felek magatartása a fenti sikerek kapcsán. Míg az egyezségi eljárásban a felek együttműködését feltételezzük, addig a fizetési meghagyásos eljárásban a kötelezett fél passzív.
Az egyezség létrejöttének, illetve jóváhagyásának hiánya a közjegyző előtti egyezségi eljárás sikertelenségét jelenti. A közjegyző végzéssel megszünteti az eljárást, és a per nélküli jogvita feloldása ezen eljárásban nem valósulhatott meg.[60] A fizetési meghagyással szemben előterjesztett kötelezetti ellentmondás ugyancsak sikertelenségként értelmezhető a fizetési meghagyásos eljárás kérelmezőjének szempontjából. Ekkor azonban a kötelezett vitató nyilatkozata nem jelenti az igényérvényesítés végét, ugyanis az ellentmondás a fizetési meghagyásos eljárást perré alakítja.[61] A fizetési meghagyásos eljárás tehát ellentmondás esetén nem elkerüli a polgári peres utat, hanem éppen abba csatornázza be a kérelmezői igényérvényesítést.
- 73/74 -
A közjegyző előtti egyezségi eljárás és a fizetési meghagyásos eljárás szabályozásának összevetése alapján megállapíthatók az eljárások azon jellemzői, amelyek azonos vagy közel azonos feltételekkel kínálhatják az igényérvényesítés lehetőségét a jogosultak számára. E körbe sorolja a tanulmány szerzője az érvényesíthető igények körének meghatározását, a jogvita létét, a belföldi idézési cím feltételét, a közjegyzői illetékességi szabályozást, a kérelmezés módját, valamint az eljárások eredményeképpen megszülető ítélet hatályú határozatokat.
Kimutathatók azonban a két eljárás kapcsán lényeges különbségek is. Az eljárások a felek oldalán eltérő természetű magatartásra építenek, az eljárás sikeressége más tartalmú határozatot (egyezség, egyoldalú marasztaló határozat) eredményez. Különbség mutatható ki a sikertelenségi tényező (egyezség hiánya, kötelezetti vitatás) kapcsán is. Az egyezségi eljárást meg kell szüntetni, ezzel szemben az ellentmondás a fizetési meghagyásos eljárást perré alakítja.
A perelterelés általában mindkét eljárásnak célja, és érvényesül is, ha az eljárások sikerre vezetnek. Sikertelenség esetén azonban eltérő az eredmény, ugyanis az egyezségi eljárást nem követi automatikusan polgári per, míg a fizetési meghagyásos eljárás jogosultja számára a kötelezett ellentmondása ezt a kérdést megoldja a perré alakító hatással.[62]
A vizsgált eljárások alkalmazási körükben, az igényérvényesítő számára a hozzáférés feltételeit meghatározó tényezőkben és az eljárásokat lezáró ítélet hatályú határozatokban mutatnak azonosságokat, amelyre tekintettel az eljárások alternatív jellege megállapítható. Az egyezségi eljárás és a fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása azonban eltérő, amely az igényérvényesítőt választás elé állítja. Amennyiben gyorsan, a másik fél bevonása nélkül kívánja a pénzkövetelést érvényesíteni, egyértelműen a fizetési meghagyásos eljárást választja. Olyan jogvitában álló felek számára tekinthető megfelelő és gyors megoldásnak a közjegyző előtti egyezségi eljárás, akik esélyt látnak a vitájuk megállapodással történő rendezésére, és polgári pert nem szeretnének a jogvita jelen állapotában indítani. Az eljárások eltérő lefolyása összhangban van a részt vevő fél/felek motivációjával.
A tanulmány bevezetőjében megjelölt kérdéssel kapcsolatban megállapítható, hogy az azonosságok mellett az eljárások lefolytatása olyan eltérő helyzetet eredményez a kérelmező számára, amely nem biztosít valódi választási lehetőséget. Az érvényesíteni kívánt pénzkövetelés, az ellenérdekű fél személye meghatározza a kérelmező döntését.
- 74/75 -
Ab 1. Juni 2010 eine Besonderheit des ungarischen Mahnverfahrens ist, dass "die Vollstreckung von Geldforderungen, die 3 Millionen Forint nicht übersteigen, nur durch einen Mahnbescheid oder" in anderen festgelegten Verfahren möglich ist. Der fakultative Charakter des Mahnverfahrens ist jedoch nur offensichtlich. Die angebotenen Verfahren gewährleisten die Durchsetzung von Forderungen nicht in gleicher Weise wie das Mahnverfahren. Somit ist das Mahnverfahren das primäre und bei Geldforderungen bis zu 3 Mio. HUF das ausschließliche Verfahren für die Antragsteller.
Seit dem 1. Januar 2018 sind die Notare im ungarischen Zivilprozessrecht mit beispiellosen Befugnissen ausgestattet. Das neue Verfahren ist das Schlichtungsverfahren vor einem Notar. Es ist zu erkennen, dass der ungarische Gesetzgeber eine Ausweitung der Befugnisse der Notare befürwortet, um das Gesamtziel der Diversifizierung zu erreichen.
Nach der Vorstellung des Schlichtungsverfahrens vor einem Notar soll in der Studie die Frage beantwortet werden, ob das Verfahren und seine Regelungselemente den Klägern, die eine Geldforderung geltend machen, die gleichen Bedingungen bieten können wie das Mahnverfahren.
Ein Vergleich der Regeln des notariellen Schlichtungsverfahrens und des Mahnverfahrens zeigt, dass die Verfahren in Bezug auf ihren Anwendungsbereich, die Zugangsbedingungen und die endgültigen Entscheidungen ähnlich sind. In Anbetracht dessen kann die Alternativlosigkeit der Verfahren festgestellt werden. Die Art und Weise, in der die Verfahren durchgeführt werden, ist jedoch sehr unterschiedlich.
Abgesehen von den Identitäten, die festgestellt werden können, führt die Durchführung der Verfahren zu einer anderen Situation für den Antragsteller, die keine echte Wahlmöglichkeit bietet. Die Entscheidung des Klägers richtet sich nach der Geldforderung, die er durchsetzen möchte, und nach der Identität. ■
JEGYZETEK
[1] 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról (továbbiakban: Fmhtv.) 3. § (2) bek.
[2] Fmhtv. 3. § (2) és (7) bek.
[3] Lásd ehhez: Nagy Adrienn: Kritikai megjegyzések a fizetési meghagyásos eljárás reformjáról. In: Csöndes Mónika-Nemessányi Zoltán (szerk.): Merre tart a magyar civilisztikai jogalkotás a XXI. század elején? Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Pécs, 2010. 211. p.; Németh János - Kiss Daisy: A polgári perrendtartás magyarázata 2. Complex Kiadó. Budapest, 2010. 1216. p.; Asbóth-Hermányi Lőrinc: Módszertani útmutató a fizetési meghagyásos eljáráshoz. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2012. 15. p.; Molnár Judit: Alternatívák most és a jövőben is? - Az egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések érvényesítése Magyarországon. Jog Állam Politika 2016/2. 151-164. pp.
[4] A szerző emellett megállapítja, hogy az Fmhtv.-nek is van olyan rendelkezése, amely eleve lerontja a fizetési meghagyásos eljárás kötelező igénybevételére vonatkozó értelmezést. E körben példaként emeli ki, hogy az Fmhtv. 3. § (4) bekezdése szerint a jogosult vagy a kötelezett belföldi kézbesítési címének hiányában nem bocsátható ki fizetési meghagyás. Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. Wolters Kluwer Hungary. Budapest, 2020. 75. p.
[5] Szécsényi-Nagy 2020, 75. p.
[6] Továbbiakban Kjnp.
[7] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény 70 §-a vezette be a Kjnp-be.
[8] Lásd erről: Wopera Zsuzsa: Az új polgári perrendtartás elvi alapjai. Jogtudományi Közlöny 2017/4. 153-154. pp.
[9] Molnár Tamás: Az egyezségi eljárások perelhárító szerepe a közjegyzői nemperes eljárásokban. Magyar Jog 2018/9. 505. p.; Az eljárás közjegyzői hatáskörbe történő telepítési lehetőségei tekintetében lásd: Reviczky Renáta - Szécsényi-Nagy Kristóf: A közjegyzői eljárások és a közvetítői tevékenység mint alternatív vitarendezési módok, valamint ezek viszonya a polgári perhez. In: Németh János-Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai. HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2014. 623-624. pp.
[10] Kjnp. 27/K. § (6) bek. Lásd ehhez: Molnár 2018, 506. p.; Kecskeméti Ágnes: Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban, valamint annak összefüggései a közjegyző előtti egyezségi eljárással és a perhatékonyság elősegítése. Eljárásjogi Szemle 2018/4. 21. p. https://eljarasjog.hu/2018-evfolyam/igazsagugyi-szakerto-kirendelese-kozjegyzoi-eljarasban-valamint-annak-osszefuggesei-a-kozjegyzo-elotti-egyezsegi-eljarassal-es-a-perhatekonysag-elosegitese/ (2023. 04. 27.).
[11] Lásd erről: Molnár 2018, 506. p.
[12] Lásd ehhez: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris Kiadó. Budapest, 2014. 30. p.
[13] Molnár Tamás: Alapelvek a közjegyzői nemperes eljárásokban. Közjegyzői Akadémia Kiadó. Budapest, 2019. 196. p.
[14] Kjnp. 27/H. § (3) bek a)-e) pontjai. Lásd ehhez: Pp. 20. § (3) bek. a) pont
[15] Kjnp. 27/H. § (3) bek f)-g) pontjai; Pp. 20. § (3) bek. b)-c) pont
[16] Molnár 2018, 506. p.
[17] Kjnp. 27/H. § (3) bek. h)-j) pontjai
[18] A polgári peres eljárásokban ezzel szemben lásd: Pp. 20. § (3) bek. a) pont.
[19] Molnár Tamás kiemeli, hogy az egyezségi eljárás és a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás elhatárolásának alapja is a fenti megállapítás. Lásd ehhez: Molnár 2019, 199. p.
[21] Lásd ehhez: Molnár 2018, 506. p.
[22] Kjnp. 4. § (1) bek.
[23] Kjnp. 27/I. § (1)-(4) bek.
[24] Kjnp. 6. § (1)-(2) bek.; A kérelem előterjesztésének módja tekintetében kiemelést érdemel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.), amely meghatározott kérelmezői körök tekintetében elektronikus kérelmezést tesz kötelezővé. E körbe tartozik az ügyfél jogi képviselője is. Lásd ehhez: 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bek.
[25] Kjnp. 12. § (2) bek.
[28] Molnár 2018, 507. p
[30] Kecskeméti 2018, 21. p.
[31] Kecskeméti 2018, 21. p.
[33] Lásd ehhez: Pp. 239. § (1) bek.; BH1993. 364.; BH 1992. 485.
[34] Molnár 2018, 507. p.; Kecskeméti 2018, 22. p.
[36] A Kjnp. 27/K. § (4) bekezdése fellebbezési jogot biztosít az egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben, így a jogerőre emelkedés a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltét követően áll be. Amennyiben azonban a felek lemondanak az egyezség jóváhagyása alkalmával a fellebbezési jogukról, a jogerőre emelkedés nyomban bekövetkezik. Lásd ehhez: Pp. 358. § (4) bek.
[37] Pp. 239. § (3) bek., Lásd ehhez még: Vht. 15. § (1) bek. c) pont, 16. § a) pont
[38] Sajátos esete a jóváhagyás megtagadásának, ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy jóváhagyása szükséges. A beleegyező nyilatkozat hiányára tekintettel a közjegyző a felek által kötött egyezséget nem hagyja jóvá. Kjnp. 27 /K. § (7) bek.
[40] Reviczky-Szécsényi-Nagy 2014, 619. p.
[41] Fmhtv. 3. § (1) bek.
[42] Fmhtv. 3. § (3) bek.
[43] Szécsényi-Nagy 2020, 64. p.; Nem tekinthető azonban pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése. Fmhtv. 3. § (1) bek.
[44] Kjnp. 27/H. § (3) bek. h) pont.
[45] Fmhtv. 3. § (5) bek.
[46] Molnár 2019, 199. p.
[47] Anka Tibor: A közjegyzői nemperes eljárás. Közjegyzők Közlönye 2008/9. 6. p.
[48] Lásd ehhez: Rechberger, Walter H.-Kodek, Georg E.: Das Mahnverfahren in den Mitgliedstaaten der EU - Generalbericht. In: Rechberger, Walter H.-Kodek, Georg E. (szerk.): Orders for payment in the European Union. Civil Procedure in Europe 4. Kluwer Law International. 2001. 9-10. pp.; Hasonlóan nyilatkozik: Harsági Viktória: A fizetési meghagyásos eljárások hasonlóságai és különbözőségei Európában. Jogtudományi Közlöny 2012/1. 2. p.
[49] Fmhtv. 3. § (4) bek.
[51] Fmhtv. 8. §
[52] Kjnp. 4. § (1) bek.; 27/I. §
[55] Lásd ehhez: Fmhtv. 18. § (1) bek.; 26. § (1) bek.
[56] Az eljárás e szakaszának - a kérelem visszautasításának eseteit (Fmhtv. 24. § (1) bek.) kivéve - nincs sikertelenségi eleme.
[57] Kjnp. 27/J. § (5) bek.;
[58] Kjnp. 27/K. § (2)-(3) bek.
[60] Kjnp. 27/K. § (2) és (5) bek.
[62] Természetesen a jogosult immár felperesként még rendelkezhet akként, hogy ez a per megszüntetésre kerüljön. Ehhez azonban el kell mulasztania a keresetet tartalmazó irat határidőn belüli szabályszerű előterjesztését. Pp. 257. §
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
