A tanulmány kéziratának szerkesztésekor alig egy éve múlt annak, hogy a közjegyzői nemperes eljárások palettája egy újabb színnel gazdagodott: a közjegyző előtti egyezségi eljárással. Annak ellenére, hogy egy nem túlzottan gyakori, sőt saját tapasztalataim szerint is egy igen ritka eljárásról van szó - bírósági titkárként - egy alkalommal találkoztam vele, úgy gondolom permegelőző, pergátló, perelhárító szerepe miatt a közjegyzők kezében ezen kicsit mellőzött jogintézményből az ügyfelek számára egy igen hasznos és fontos eljárás válhat. A tanulmányom célja, hogy - kis történeti kitérőt követően - az új közjegyzői nemperes eljárás lényeges szabályait gyakorlatias szempontból ismertetve felkeltsem az "érdeklődést" iránta.
Az egyezségi eljárások évtizedekre visszamenőleges múlttal rendelkeznek. Kivételesen azon jogintézmények közé sorolhatjuk, amelyeket mind az 1911. évi I. törvénycikk (továbbiakban: Plósz féle Pp.) és mind a szocialista színezetű 1952. évi III. törvény (továbbiakban: 1952-es Pp.) elismerte és alkalmazta.[1]
A Plósz féle Pp. szerint a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelhette a jogvitának vagy egyes vitás kérdéseknek egyezségi elintézését.[2] A bíróság abból a célból, hogy az egyezséget megkísérelje a feleket személyes megjelenésre is idézhette.[3] Az egyezségi kísérletre idézés tehát létezett ugyan a Plósz féle Pp.-ben, azonban önálló nemperes eljárásként még nem kapott létjogosultságot.
A század elején a magyar jogirodalom a kétoldalú meghallgatás és az ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás hiányában látta a peres és peren kívüli eljárás közötti leglényegesebb
- 42/43 -
különbséget, idővel azonban a jogtudomány mindkét elhatároló ismérvet elvetette, éspedig arra hivatkozással, hogy vannak olyan perenkívüli eljárások, ahol érvényesül a kétoldalú meghallgatás, illetve egyes perenkívüli eljárásban hozott végzésekhez anyagi jogerőhatás is fűződhet.[4]
Az egyezségi kísérletre idézés, mint önálló nemperes eljárás lehetőségét, így csak a II. Ppn.[5] teremtette meg a magyar polgári eljárásban. Az egyezségi kísérletre idézés szabályai szerint a keresetindítás előtt a perre hatáskörrel bíró és illetékes járásbíróság előtt egyezségi kísérletre idézést lehetett kérni. Az idézést, amelyben az ügyet röviden meg kellett jelölni, csak a bíróság területén vagy székhelyén volt szabad kézbesíteni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehetett adni. A létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe kellett foglalni és a jóváhagyásra a bíróság által jóváhagyott egyezség szabályait kellett alkalmazni.[6]
Ha mind a két fél megjelent, de az egyezség nem jött létre, a bíróság a felperes kívánságára a keresetet jegyzőkönyvbe foglalta, és a további eljárásra a szóbeli kereset azonnali tárgyalása szabályai voltak irányadóak, vagyis a nemperes eljárás perré alakult.[7]
A II. Ppn. indokolása szerint "az új rendelkezés a gyakorlatban több oldalról felmerült kívánságnak tesz eleget, mikor megengedi az egyezségi kísérletre való idézést. Ezt a jelenlegi jogszabályok alapján nem lehetett megoldani, mert a félnek keresetet kellett volna benyújtania és az első tárgyaláson lett volna módjukban a feleknek egyezséget kötni. Ez azonban meglehetősen súlyos költségkockázattal járt volna, ezért a felek ezt az eszközt nem vették igénybe. Az egyezségi kísérletre idézés mellett mód van arra, hogy a felek a köztük levő vitás kérdést egyszerűbb eszközökkel oldják meg, mintha keresetet nyújtanának be."
Az egyezségi kísérletre idézés, mint nemperes eljárás megalkotásának célja elsődlegesen a perelhárítás volt, hiszen így a felek a bíróság előtt, jogvitájukat a bíróság által jóváhagyott egyezséggel rendezhették, másodlagosan pedig a költségtakarékosság, mivel az egyezségi kísérletre idézés iránti kérelem előterjesztése esetén fizetendő illeték mértéke lényegesen kedvezőbb volt, mint a keresetlevél előterjesztése esetén.
Az 1952-es Pp., valamint a hatályos Pp. alá tartozó egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem esetén az illeték mértéke 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint.[8]
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) hatálybalépésével az egyezségi kísérletre idézés jogintézménye is megújult. A Pp.-ben szabályozott nemperes eljárásként megmaradt, azonban az egyezségi kísérletre idézést a Pp. már teljesen elválasztja a peres eljárástól: megszünteti az idézés nélkül megjelent fél (felek) szóbeli keresetének (egyezségének) azonnali tárgyalását és eredménytelen egyezségi kí-
- 43/44 -
sérlet esetén a kereset jegyzőkönyvbe foglalásával az eljárás peres eljárásba fordulását. A Pp. az egyezségi kísérletre idézésnek két esetkörét szabályozza.[9] A közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérletet és a közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérletet.
Jelentős változás, hogy nem kizárólag a járásbíróság, hanem már a törvényszék hatáskörébe tartozó perekben is lehetőség nyílik egyezségi kísérletre idézésre. A legjelentősebb változás, hogy amennyiben a felek között egyezség nem jön létre, a korábbi szabályoktól eltérően nincs lehetőség a kereset jegyzőkönyvbe foglalására, valamint a szóbeli kereset azonnali tárgyalására. Ezáltal valósul meg a jogalkotói cél, hogy a perindítás előtti egyezségi kísérlet a perelhárítást helyezze előtérbe, ne pedig az esetleges perelőkészítést.[10]
A közvetítői eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérletet esetén az eljárást mindig megelőzi a felek között közvetítői eljárásban létrejött megállapodás, és ennek egyezségként történő jóváhagyása érdekében fordulhatnak a felek a perindítás előtt a bírósághoz egyezségi kísérletre idézés érdekében.
Az egyezségi kísérletre idézés e típusánál az eljárás célja a felek között korábban (piaci alapú) közvetítői eljárás keretében már létrejött megállapodás egyezségként történő bírósági jóváhagyása és végrehajthatóvá válásának biztosítása. Tekintettel arra, hogy a Pp. alapján főszabállyá vált a kötelező jogi képviselet és a Pp. nem tartalmaz eltérő rendelkezéseket a nemperes eljárásokra a törvény a törvényszéki egyezségi kísérlet előmozdítása érdekében kimondja, hogy az eljárásban jogi képviselet nem kötelező.[11]
Közvetítői eljárás nélküli egyezségi kísérlet esetén az eljárást nem kell megelőznie a felek között közvetítői eljárásban létrejött megállapodásnak.
Ebben az eljárásban az a cél, hogy az egyezségként jóváhagyható megállapodás - adott esetben egy (piaci alapú vagy bírósági) közvetítői eljárás közbeiktatásával - létrejöjjön, vagy a felek között már létrejött megállapodás a bírósági jóváhagyással végrehajthatóvá váljon. A törvény nem enged eltérést a kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályoktól, mivel törvényszéki hatáskörbe tartozó jogvitákban a jogi képviselő szakismerete lényegesen hozzájárulhat az eljárás sikeréhez.[12]
- 44/45 -
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnptv.) 2. §-a állapítja meg a törvény tárgyi hatályát, amelyet a Kjnptv. 27/H. (3) bekezdése - negatív hatálymeghatározás folytán - a közjegyző előtti egyezségi eljárások tekintetében akként szűkít, hogy kizárja a közjegyző hatáskörét a szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában, a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben, a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben, a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben, a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, a végrehajtási perre tartozó ügyben, munkaügyi perre tartozó ügyben, állami vagyonnal kapcsolatos ügyben, valamint olyan ügyben, melyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni.
Ennek a jelentősen szűkített hatáskör-megállapításnak az indoka az, hogy a jogalkotó a közjegyző hatáskörét alapvetően a vagyonjogi ügyekre kívánta korlátozni.[13] A jogszabályi rendelkezés hiányában a vagyonjogi per (ügy) fogalmát jogfejlesztő bírói gyakorlat kizárólag eljárásjogi szempontok alapján alakította ki és azokat a pereket sorolta ide - függetlenül a jogviszony anyagi jogi sajátosságaitól -, amelyekben az érvényesített követelés értéke összegszerűen kifejezhető, tehát a pertárgyérték meghatározható volt. Ezt a nézetet osztotta a jogirodalom is, Kiss Daisy megfogalmazása szerint vagyonjogi az a per, amely vagyonjogi, anyagi vonatkozású, amelyben az érvényesíteni kívánt követelés a vagyonjogi viszonyok megváltoztatására, helyreállítására irányul. Ezen kívánt a jogalkotó változtatni azzal, hogy a vagyonjogi per fogalmát kiterjesztette, és a továbbiakban nem csupán eljárásjogi, hanem anyagi jogi szempontokat is figyelembe vett, amikor az értelmező rendelkezések között a Pp. 7. §-ának 18. pontja azt a definíciót vezette be, mely szerint vagyonjogi per az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul, vagy értéke pénzösszegben kifejezhető.[14]
A tárgyi hatálynál elsőre megfigyelhető, hogy járásbírósági hatáskörbe tartozó ügyekben engedélyezett, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyeknél gyakorlatilag kizárta a jogalkotó az eljárás igénybevételét. Megállapítható viszont, hogy vagyonjogi ügyekben nincs felső értékhatár.[15]
A közjegyző hivatalból vizsgálja, hogy az ügyben fennáll-e a hatásköre, és annak hiányát hivatalból veszi figyelembe. Amennyiben az egyezségi eljárás lefolytatására a közjegyző
- 45/46 -
nem rendelkezik hatáskörrel a kérelmet az arra hatáskörrel rendelkező törvényszékhez vagy járásbírósághoz kell áttennie.[16]
A közjegyző előtti egyezségi eljárásban, mint nemperes eljárásban a Kjnptv. 4. § (1) bekezdése irányadó az általános illetékességi szabályok meghatározása vonatkozásában, vagyis az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik azzal a kitétellel, hogy a Kjnptv. 27/H. § (2) bekezdése kizárja kisegítő illetékességi szabály alkalmazását, így mindkét fél belföldi lakóhelye vagy székhelye hiányában közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatásának helye nincs.
A Kjnptv. összesen négy vagylagos illetékességi okot határoz meg a közjegyző előtti egyezségi eljárásra vonatkozóan, melyek hátterében az eljárás gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése áll. A felperes (kérelmező) saját döntésén alapuló jogosultsága annak a meghatározása, hogy a kifejezett törvényi rendelkezéseken alapuló vagylagos, vagy pedig az egyébként irányadó általános illetékességi okokat választja. A vagylagos illetékességi okok közötti választás lehetősége a felperest (kérelmezőt) illeti meg.[17]
A közjegyző előtti egyezségi eljárásban a vagylagos illetékességi okok az alábbiak:
Időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség esetén, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye található.[18] Nem lehet nem észrevenni azt, hogy a Kjnptv. a vagylagos illetékességi szabályok körében a Pp.[19] szabályaitól jelentősen eltér és nem csak a törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti igény érvényesítésénél teszi lehetővé vagylagos illetékesség alkalmazását. A Pp. rendelkezése ugyanis nem ad lehetőséget a vagylagos illetékesség alkalmazására a szerződésen alapuló tartási igények érvényesítése során, és nem terjed ki más, járadék formájában érvényesített időszakos szolgáltatásokra sem.[20] Ha tehát a közjegyző előtti egyezségi eljárás tartási, életjáradéki szerződésekkel vagy más, hasonló célú időszakos szolgáltatásokkal kapcsolatban indul a Kjnptv. a kérelmezőnek attól függetlenül biztosítja azon lehetőséget, hogy az egyezségi eljárást az önként nem teljesítő kérelmezett ellen, a kérelmezett lakóhelye szerint illetékes közjegyző helyett a saját lakóhelye szerint illetékes közjegyző előtt indíthassa meg, hogy a tartási igény szerződésen vagy törvényen alapul-e. A Kjnptv. ezzel a szolgáltatásra rászoruló személy részére biztosít kedvezményt.
- 46/47 -
Ingatlan tulajdonával, birtokával vagy ingatlant terhelő dologi joggal kapcsolatos igény érvényesítése során, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik.[21] Ingatlan a föld és mindaz, ami a földdel szilárd összeköttetésben van. Az ingatlan tulajdonjogára és birtokára vonatkozó jogviszonyokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szabályozza. Az ingatlant terhelő dologi jogok például a zálogjog, az elő- és visszavásárlási jog, a vételi és eladási jog, elbirtoklás, közös tulajdon megszüntetése. A vagylagos illetékességi ok az irányadó bírói gyakorlat szerint alkalmazható minden olyan esetben is, amikor az egyezség főtárgya ingatlanra vonatkozik, még akkor is, ha azzal szerződésből, tehát kötelmi jogviszonyból eredő igény érvényesítésére kerül sor.[22]
A gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő kötelezettség érvényesítése körében, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ügyletkötés vagy a teljesítés helye található.[23] A Pp. tételesen felsorolja a gazdálkodó szervezet hatálya alá tartozó jogi és természetes személyek körét, amely személyi kör kérelmezői vagy kérelmezetti oldalon történő megléte esetén alkalmazandóak a vagylagos illetékességi szabályok.[24] Ezen vagylagos illetékességi ok alkalmazásának feltétele tehát, hogy a gazdálkodó szervezet által tevékenységi körében kötött ügylettel legyen kapcsolatos a kérelmezői igényérvényesítés, ugyanakkor mindegy, hogy kérelmezőként a gazdálkodó szervezet kívánja-e érvényesíteni az igényét a természetes személy kérelmezettel szemben, vagy a természetes személy kérelmező a gazdálkodó szervezet kérelmezettel szemben.
Kártérítéssel kapcsolatban, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található.[25] A kár a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, továbbá a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek.[26] Az vagylagos illetékességi ok megállapításának alapját kizárólag a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti igény képezi, tehát az nem vonatkozik a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésére irányuló igényekre. A Kjnptv. ezzel a vagylagos illetékességi okkal a károsultnak, mint kérelmezőnek biztosít választási lehetőséget, azért hogy a károsult az eljárást azon közjegyzői székhelyen működő közjegyző előtt indíthassa meg, amely számára földrajzi vagy időhatékonysági okokból kedvezőbb, vagy ahol számára az egyezségi eljárás lefolytatása célszerűbb.
A felek által kikötött illetékesség szabályainak alkalmazására a közjegyző előtti egyességi eljárásban kizárt, mivel a közjegyzői nemperes eljárásokban illetékesség kikötésének nincs helye.[27]
- 47/48 -
A közjegyző az egyezségi eljárás lefolytatása iránti kérelem előterjesztését követően illetékességét hivatalból vizsgálja[28], és annak hiányát szintén hivatalból veszi figyelembe.[29] Amennyiben az egyezségi eljárás lefolytatása iránti kérelem az eljárásra illetékességgel nem rendelkező közjegyzőnél kerül előterjesztésre azt az arra illetékes közjegyzőhöz kell áttenni.[30] Szóbeli kérelem előterjesztésekor az illetékesség hiányának az észlelését követően a kérelmet nem kell jegyzőkönyvbe foglalni és áttenni az illetékes közjegyzőhöz[31], mivel a Pp. 246. § (2) bekezdése e tekintetben nem alkalmazható, így az illetékességgel nem rendelkező közjegyzőnél a Kjnptv. nem teszi lehetővé a szóbeli kérelem előterjesztését.[32]
A kérelem előterjesztésére a Kjnptv. 6. § (1)-(2) bekezdéseiben megfogalmazott általános szabályok az irányadóak, vagyis az eljárás bármelyik fél által akár írásban akár (az illetékes közjegyző előtt jegyzőkönyvbe mondott formában) szóban előterjesztett kérelemre megindulhat. A kérelemnek tartalmaznia kell, a kérelem előterjesztésének indokait, a rövid tényállást, az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét). A közjegyző előtti egyezségi eljárásban is végezhetőek eljárási cselekmények elektronikus úton a fél és a közjegyző által is, azonban a felek személyes megjelenése tekintetében nincs helye elektronikus ügyintézésnek.[33] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a közjegyző.[34] Az eljárás permegelőző, perelhárító jellegére figyelemmel az egyezségi kísérletre idézés kizárólag keresetindítás előtt kérhető, így kérelme előterjesztésével egyidejűleg a kérelmezőt nyilatkoztatni kell arról, hogy az egyezségi eljárás tárgyát képező jogvitában keresetindításra még nem került sor, és másik közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás sincs folyamatban. Az egyezségi eljárás csak polgári peres útra tartozó ügyben kérhető. Azt, hogy mely ügyek tartoznak polgári peres útra alapvetően anyagi jogszabályok határozzák meg, így polgári ügynek minősül a polgári jogi jogvita, azaz a Ptk. 1:6. §-ában szabályozott jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült jogvita, vagyis a Ptk. a hatálya alá tartozó jogviszonyokkal kapcsolatos jogvitákban a bírósághoz (közjegyzőhöz) fordulás jogát általános érvénnyel biztosítja.[35] Minden olyan egyéb jogvita is polgári ügynek minősül, ahol a törvény lehetővé teszi a polgári bírósági út igény-
- 48/49 -
bevételét[36], például a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita illetőleg a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása is a bíróság hatáskörébe tartozik.[37]
Az eljárás megindításának további feltétele egyrészt, hogy legalább az egyik fél rendelkezzen belföldi lakóhellyel, vagy székhellyel, mivel Kjnptv. 27/H. § (2) bekezdés első fordulata kizárja közjegyző előtti egyezségi eljárás lefolytatását, ha egyik fél sem rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel), melyből azt a következtetést is lehet levonni, hogy nem feltétlenül a kérelmezőnek kell belföldi lakóhellyel (székhellyel) rendelkezni, elegendő a kérelmezettnek, így előfordulhat olyan különleges helyzet, - ami nem biztos, hogy a jogalkotó céljával egyező - ahol külföldi természetes vagy jogi személyek kérelmezik az egyezségi kísérletre való idézést magyar kérelmezettel szemben,[38] másrészt a Kjnptv. 27/H. § (2) bekezdés második fordulata az eljárás megindításának további feltételéül szabja, hogy az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhessenek, amely egyfelől jelenti az anyagi jogok feletti rendelkezést, amelynek egyik megnyilvánulásaként a fél dönthet arról, hogy igényét bíróság (közjegyző) előtt érvényesíti-e, vagy attól tartózkodik, másfelől kifejezi azt, hogy a perben a bíróság (közjegyző) egyes perbeli cselekményeket is kizárólag a felek rendelkezése alapján végezhet.[39]
A beavatkozó a feleken kívül álló perbeli szereplő, akinek a per mikénti eldőléséhez jogi érdeke fűződik. A perbe csak az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében van helye beavatkozásnak.[40] A beavatkozás szabályai a közjegyző előtti egyezségi eljárásban nem alkalmazhatóak, mivel mind a Kjnptv. 12. § (5) bekezdése, mind pedig a Kjnptv. 27/J. (2) bekezdése kimondja, hogy az eljárásban beavatkozásnak nincs helye. A közjegyzői egyezségi eljárás nem jogvitát eldöntő eljárás, hiszen nincs pernyertes és pervesztes fél, ezért a pernyertesség előmozdítása érdekében beavatkozásra fogalmilag nincs is lehetőség.
A Kjnptv. a beavatkozás tilalmához hasonlóan, mind a közös[41], mind pedig az egyezségi eljárásra irányadó különös eljárási szabályoknál rendelkezik[42] a felfüggesztés, és a szünetelés tilalmáról. Az eljárásokban a felfüggesztésnek és szünetelésnek - az eljárások jellegéből adódóan - nincs helye.[43] A felfüggesztés és szünetelés tilalma azzal van szoros összefüggésben, hogy a közjegyző előtti egyezségi eljárásban a bizonyítási eljárás lefolytatására nem kerülhet sor.
- 49/50 -
A félbeszakadásra okot adó körülmények az eljárás folytatásának időleges akadályát képezik. A Kjnptv. a közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó közös eljárási szabályok körében nem rendelkezik a félbeszakadás tilalmáról, ezért a félbeszakadás általánosságban nem kizárt a közjegyzői nemperes eljárásokban. Az egyezségi eljárásra irányadó különös eljárási szabályoknál a Kjnptv. a félbeszakadást[44] már megszüntetési okként szabályozza, ezzel azt a közjegyző előtti egyezségi eljárásban nem teszi lehetővé.
A közjegyzői eljárási díjat jelenleg a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI.26.) IM rendelet határozza meg, miszerint a közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért, munkadíj és költségtérítés (készkiadás és költségátalány) illeti meg. A közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését díjjegyzékben állapítja meg.[45] A díjrendelet a munkadíj számításának módját kétféleképpen határozza meg ügyérték szerint, vagy tevékenységre fordított idő alapulvételével.
Az új díjrendelet[46], amely a tanulmány lezárásakor már elfogadásra került, azonban még nem lépett hatályba a közjegyzői díj elemeinek a meghatározásán nem változtat. A közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről az új díjrendelet rendelkezéseinek megfelelően azonban már költségjegyzéket állít ki. Az új díjrendelet a munkadíj számításának módját továbbra is kétféleképpen határozza meg ügyérték szerint, vagy az eljárás lefolytatására fordított idő alapulvételével, mivel a közjegyző előtti egyezségi eljárás főleg vagyonjogi ügyekre korlátozódik, ezért az ügy tárgyának értéke általában megállapítható, így a munkadíjat ennek alapján kell meghatározni, amennyiben azonban az ügy tárgyának értéke vonatkozásában adatok nem állnak rendelkezésre, vagy az ténylegesen meg nem határozható, az eljárás lefolytatására fordított idő az irányadó a díjmegállapítás körében.
A Kjnptv. 8. § (1) bekezdése értelmében a közjegyző előtti egyezségi eljárásban - ideértve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárást is - nincs helye költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak.
A kérelmezőt a Kjnptv. 7. § (1) bekezdése megfelelő alkalmazásával 8 napos határidő tűzésével fel kell hívni az eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeg előlegként történő megfizetésére. A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek a költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie a Kjnptv. 7. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet a Kjnptv. 7. § (3) bekezdése alapján indokolt végzéssel vissza kell utasítani.
A közjegyző az eljárást befejező végzésében az eljárási költségek viselésére Kjnptv. 8. § (4) bekezdése alapján a feleket kötelezi azzal, hogy a felmerült költségeiket maguk viselik, a nem a felek által előlegezett, vagy nem a feleknél felmerült költségek viselésére a felek pedig egyetemlegesen kötelesek, ezért a kérelmezőt a Pp. szabályaitól eltérően meg nem
- 50/51 -
jelenése esetén, még a megjelent ellenfél kérelmére sem lehet az ezzel okozott költség megtérítésére kötelezni.
A felek személyében bekövetkező változás a nemperes eljárásokban tipikusan a jogutódlás. A Kjnptv. 27/J. § (4) bekezdése a felek személyében bekövetkezett változást a félbeszakadáshoz hasonlóan megszüntetési okként szabályozza, ezzel a jogutód megállapítását a közjegyzői nemperes eljárások általános eljárási szabályaitól eltérően a közjegyző előtti egyezségi eljárásban nem teszi lehetővé. Mind a jogutódlás, mind pedig félbeszakadás kizárásával véleményem szerint a jogalkotó az eljárás gyorsítását, és az eljárás mielőbbi befejezését igyekszik elősegíteni, ezzel is biztosítva a közjegyző előtti egyezségi eljárás perelhárító, illetve pert megelőző szerepét.
Az igazolás az eljárásjogi határidő elmulasztása esetén olyan eljárásjogi lehetőség, amely lehetővé teszi a mulasztás általános és különös jogkövetkezményeinek elhárítását.[47] Az igazolás nem orvosolható, ha azt a Pp. kizárja, a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár, vagy a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.[48] A Kjnptv. a közjegyző előtti egyezségi eljárásban tovább szűkíti az igazolással nem orvosolható mulasztások körét azzal, hogy kimondja az egyezségi kísérletre kitűzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.[49]
Az egyezségi eljárásban a közjegyző a kérelem beérkezését követően a kérelmet 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni és a kérelmezőt hiánypótlásra felhívni, ha a kérelem hiányos.[50] A Kjnptv. a közös eljárási szabályoknál két visszautasítási okról rendelkezik, egyrészt a kérelmet a Kjnptv. 7. § (3) bekezdése alapján a közjegyző - indokolt végzéssel - visszautasítja, ha a kérelmező a kérelem jegyzőkönyvbe mondásával egyidejűleg az eljárási költséget megfizetni elmulasztja, másrészt a Kjnptv. 10. § a) pontja alapján a közjegyző a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel utasítja vissza, ha a kérelemből megállapítható, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye. A Kjnptv. a különös eljárási szabályoknál rendelkezik ismételten visszautasítási okról, amikor Kjnptv. 27/K. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha az eljárás lefolytatásának törvény
- 51/52 -
szerinti feltételei nem állnak fenn, a közjegyző a kérelmet visszautasítja. Az eljárás feltételeinek a fenn nem állása és az eljárás lefolyatása feltételeinek hiánya között fogalmi szempontból érdemi különbség nincs, mindkét megfogalmazás az eljárás megengedhetőségének - azaz eljárás lefolytatása előfeltételeinek - a vizsgálatára utal, vagyis a közjegyzőnek az eljárás megindítása feltételeinek hiánya esetén a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel vissza kell utasítania.
Az eljárás megengedhetősége körében a jogalkotó időbeli, személyi és tárgyi korlátozást rögzített. Az időbeli korlátozás az eljárás kezdeményezésére irányul: a közjegyzőtől csak a keresetindítást megelőzően, a keresetlevél előterjesztéséig lehet kérni az egyezségi kísérletre idézést. Az eljárás lefolytatásának akadályát jelenti az is, ha már csak az eljárás alatt merül fel arra vonatkozó adat, hogy valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy másik közjegyzőnél kezdeményezte korábban egyezségi eljárás megindítását. A személyi korlátozások körében fontos annak hangsúlyozása, hogy csak akkor van helye az eljárás lefolytatásának, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel (székhellyel). A tárgyi korlátozás, mint ahogy korábban a tárgyi hatálynál említésre került a jogalkotó az egyezségi eljárás tárgyi hatálya esetében kivételeket határozott meg, amelyek esetén nem kérelmezhető az eljárás lefolytatása.[51]
A közjegyző a kérelmet a Kjnptv. 10. § b) pontja, vagy a Pp. 115. §-a alapján, ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, illetve a Pp. 176. §-a értelmében - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazható esetekben - szintén visszautasítja.
A közjegyző előtti egyezségi eljárás azon közjegyzői nemperes eljárások körébe tartozik, ahol a tárgyalás tartása kötelező, így a közjegyző minden esetben köteles az egyezségi kísérletre tárgyalást tűzni. A Kjnptv. a tárgyalás kitűzésére határidőt a közjegyző részére nem állapít meg, így ebben a kérdésben álláspontom szerint irányadó lehet a Kjnptv. 1. § (1) bekezdése és a Pp. 167. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 168. § (1) bekezdése, vagyis a közjegyzőnek az egyezségi kísérlet határnapját a kérelem beérkezésétől számított harminc napon - közös kérelem esetén tizenöt napon - belüli időpontra kell kitűznie, amelyre a közös kérelem esetén a kérelmezőket, illetve a kérelmezőt és a kérelmezettet kell idéznie, továbbá az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet a kérelmezett részére az idézéssel egyidejűleg kézbesítenie kell.
Az idézést kérő félnek ugyanakkor a tárgyalás határnapját Kjnptv. 27/H. § (1) bekezdése alapján elegendő csak szóval tudtára adni, ám célszerű a kérelmezőt is írásban megidézni, hogy a közjegyző "le legyen védve", vagyis a kérelmező ne hivatkozhasson arra az eljárásjogi hibára, hogy a tárgyaláson azért nem jelent meg, mert nem volt tudomása a tárgyalás határnapjáról. A közjegyző az egyezségi tárgyalást nyomban megtartja, ha
- 52/53 -
a felek egyezségkötés céljából együttesen megjelennek és az egyezségkötés jogszabályi feltételei fennállnak.[52]
A tárgyalási jegyzőkönyv elkészítésénél a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet a közjegyző maga is felveheti, azonban a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő elkészítésének nincs helye.[53] A Kjnptv. módosításához kapcsolódó törvényi indokolásban[54] kifejtettek alapján sikertelen egyezségi kísérlet esetén a nemperes eljárás további eljárási lépések indukálása nélkül fejeződik be. A közjegyző ebben az esetben azonban az egyezségi eljárást álláspontom szerint a Kjnptv. 27/K. § (5) bekezdése alapján alakszerű határozattal meg kell, hogy szüntesse.
A közjegyző az egyezségi eljárást a Kjnptv. alapján megszünteti:
• ha az eljárás során az eljárás felfüggesztésének, félbeszakadásának vagy szünetelésének lenne helye,[55]
• ha az eljárás során a felek személyében változás következik be,[56]
• ha a felek között a kitűzött egyezségi tárgyaláson egyezség nem jön létre, illetve ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon bármelyik fél nem jelenik meg,[57]
• ha a közjegyző tudomására jut, hogy abban a tárgyban, amelyre az eljárás vonatkozik valamelyik fél a bírósághoz keresetlevelet nyújtott be, vagy másik közjegyző előtt korábban indult egyezségi eljárás van folyamatban,[58]
• ha a kérelmező a közjegyzői munkadíj és költségtérítés előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek kérelmet már a közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésének elmulasztása folytán vissza kellett volna utasítania.[59]
A Kjnptv. 11. § (1) bekezdésében foglalt bizonyítás lefolytatásának eredménytelenségével összefüggő megszüntetési okok alkalmazhatósága fogalmilag kizárt, mivel a Kjnptv. 27/J. § (5) bekezdése értelmében bizonyítás felvételének a közjegyző előtti egyezségi eljárásban nincs helye. Az Kjnptv.-ben megjelölt megszüntetési okok bekövetkezése esetén eljárás megszüntetéséről a közjegyző végzéssel, hivatalból határoz. A közjegyző az egyezségi
- 53/54 -
eljárást a Kjnptv.-ben tételesen megjelölt megszüntetési okokon túl a Pp. által szabályozott a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel alkalmazható esetekben is köteles megszüntetni akár hivatalból, akár kérelemre. Az eljárás hivatalból történő megszüntetésének közjegyzői egyezségi eljárásban alkalmazható tipikus esete, ha a kérelmet már a Pp. 176. § alapján vissza kellett volna utasítani, az eljárás kérelemre történő megszüntetésének a közjegyzői egyezségi eljárásban alkalmazható esete tipikusan a kérelemtől történő elállás és a közös kérelemre történő megszüntetés.
A permegszüntető végzés nem érdemi határozat; az eljárást ugyan befejezi, de nem hat ki a felek között fennálló jogviszonyra.[60] Az eljárás megszüntetésének joghatása, hogy egyezséget jóváhagyó, vagy egyezséget megtagadó végzést meghozatala nélkül eredményezi az eljárás befejezését. E sajátosságból következően a bármely okból megszüntetett egyezségi eljárás a később indítandó újabb eljárás szempontjából nem minősül ítélt dolognak (res iudicata), így a felek ismételten és bármikor előterjeszthetik a kérelmüket.
A nemperes eljárások a bizonyítás mértéke és jellegzetességei szerint négy kategóriába sorolhatóak:
1. A nemperes eljárásban rendes bizonyításra kerül sor a hagyatéki eljárásban az özvegyi jog megváltása iránti eljárásban.
2. A nemperes eljárások túlnyomó többségében kötött, más néven korlátozott bizonyítási szabályok érvényesülnek. A "kész bizonyítás" során lényegileg egyeduralkodónak tekinthető az okirati bizonyítás. Kizárólag az okirati bizonyítás szabályai érvényesülnek a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban a bejegyzett élettársakat egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében történő megállapodás okirattal történő igazolása körében.
3. Már valószínűsítéssel is megelégszik a jogszabály az előzetes bizonyítás lefolytatása iránti eljárásnál.
4. Nem jöhet szóba bizonyítás az egyezségi kísérletnél és a felek részére végzett közjegyzői tevékenység során.[61]
A közjegyző előtti egyezségi eljárás tehát a bizonyítástól mentes eljárások közé sorolható, hiszen a Kjnptv. külön rendelkezik arról, hogy bizonyítás felvételének nincs helye.[62] Ez a szabály, véleményem szerint azonban nem zárja ki azt, hogy a felek a közjegyző illetékességének a megállapítása, vagy az egyezség megkötésének megkönnyítése, és az egyezségi eljárás sikeres lefolytatása érdekében az álláspontjuk alátámasztására akár okiratokat is csatoljanak, ezzel elősegítve az egyezségi eljárás sikeres befejezését. További bizonyítás felvételére, indítványozására, foganatosítására nincs lehetőség, hiszen ebben az esetben
- 54/55 -
a közjegyző előtt már a jogvita érdemi elbírálására kerülne sor, és erre kifejezetten csak a bíróság előtt van lehetőség.
Az egyezségi eljárásban a közjegyző, ha a felek között a tárgyalás eredményeképpen az egyezség létrejön és az a jogszabályoknak megfelel egyezséget jóváhagyó végzést, ellenkező esetben, ha az egyezség a felek között nem jön létre egyezséget megtagadó végzést hoz.[63] A közjegyző az egyezség jóváhagyását akkor is megtagadja, ha az egyezség hatályosságához harmadik személy vagy hatóság beleegyezése vagy jóváhagyása szükséges és annak bemutatására a közjegyző a feleknek megfelelő határidőt szab, azonban a határidő eredménytelenül telik el, vagy a hatóság, illetve a harmadik személy a beleegyezést, jóváhagyást nem adja meg.[64]
A közjegyzőnek a felek között létrejött megállapodást annak jogszerűsége szempontjából meg kell vizsgálnia, és ehhez képest kell az egyezség jóváhagyásáról, vagy annak megtagadásáról döntenie. Nincs helye például az egyezség jóváhagyásának, ha az egyezséggel rendezni kívánt jogviszony semmis szerződésen alapszik[65], tekintettel arra, hogy a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, és a szerződés semmisségét a bíróság (közjegyző) hivatalból észleli.[66] A Kjnptv. 27/K. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú, vagyis az eljárási jegyzőkönyvbe foglalt, illetőleg végzéssel jóváhagyott egyezség, egy anyagi jogi jogügylet, melyet a jóváhagyó végzés ítélethatályú határozattá "erősít".[67]
Az ún. alaki jogerő-hatás tekintetében, amely a határozatok megtámadhatatlanságát jelenti, nincs különbség a peres és a nemperes eljárásban hozott határozatok között. Ennek megfelelően alakilag jogerőre emelkedik az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, vagy amely ellen fellebbezésnek van helye, de a fellebbezésre jogosultak a törvényes határidőn belül nem éltek fellebbezéssel, illetve a fellebbezési jogukról lemondtak, vagy fellebbezésüket visszavonták.
Az alakilag jogerős határozatok közül az ítélethez, a meghagyáshoz anyagi jogerő-hatás is fűződik, amely a határozatok megváltoztathatatlanságát jelenti, amely pozitív értelemben a jogerős határozat irányadó voltát, negatív értelemben a további jogvitát kizáró ítélt dolgot (res iudicata) jelenti.[68] A közjegyzői nemperes eljárásban hozott határozatok közül a fizetési meghagyáshoz, valamint az egyezségi kísérlet, és a hagyatéki eljárás során kötött és a közjegyző által jóváhagyott egyezséghez a törvény rendelkezése folytán fűződik jogerőhatás. Az anyagi jogerő alapján, egyrészt a határozathoz mind a bíróság, más hatóság, mind a felek kötve vannak, másrészt ítélt dolog (res iudicata) keletkezik,
- 55/56 -
mely megakadályozza, hogy ugyanazon felek ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben ismét vitássá tehessék. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében az egyezségből egyértelműen ki kell annak tűnnie, hogy az egyezség jóváhagyása esetén mit kell majd ítélt dolognak tekinteni.[69] A közjegyzőnek az egyezséget úgy kell megfogalmazni, hogy az világos, érthető, és végrehajtható legyen.
A közjegyző által jóváhagyott egyezségnek a bírói egyezséggel szemben támasztott követelményekkel azonos szinten kell megfelelniük.[70] Az anyagi jogerőre emelkedett határozattal befejezett nemperes eljárás után ugyanis nem maradhat olyan "vitás kérdés", amelyet a bíróságnak polgári perben, ítélettel kellene eldöntenie.[71]
A közjegyző előtti egyezségi eljárásban kötött egyezséget a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel összehasonlítva egyértelműen megállapítható, hogy a közjegyző előtti egyezségi eljárásban nincs lehetőség arra, hogy az egyezségi ajánlat megtétele és annak elfogadása egymástól időben elkülönüljön, vagy az egyezségkötés az egyezségi eljáráson kívül is megtörténjen, ahogyan az a hagyatéki eljárásban kötött egyezség esetén megengedett. A közjegyző előtti egyezségi eljárásban az egyezség megkötéséhez elengedhetetlen az, hogy az egyezséget kötő felek az egyezségi tárgyaláson együttesen jelen legyenek, és az egyezségi nyilatkozataik, egyező előadásukkal, az egyezségi tárgyaláson hangozzanak el, hiszen a Kjnptv. külön szankcionálja, azt ha az egyezségi kísérletre kitűzött határnapon a felek nem jelennek meg azzal, hogy a közjegyző az egyezségi eljárást meg kell, hogy szüntesse.[72]
A közjegyző előtti egyezségi eljárásban hozott egyezség jóváhagyásáról rendelkező határozattal szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek kettős természetűek. A közjegyző által jóváhagyott egyezség, ahogy azt fentebb már kifejtettem alapvetően egy magánjogi ügylet (Ptk. 6:27. § (1) bekezdése), így az egyezség, mint jogügylet ellen egyrészt ügyleti akarathibára hivatkozással megtámadásnak, másrészt a közjegyző által jóváhagyott egyezség, mint ítélethatályú határozat ellen rendes jogorvoslatnak (fellebbezésnek) és a rendkívüli jogorvoslatok közül perújításnak lehet helye.
Az ügyleti akarathibákkal kapcsolatos megtámadási okok, például a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés esetén a felek igényüket megállapítási kereset formájában bíróság előtt érvényesíthetik.
Az egyezséget jóváhagyó, vagy megtagadó végzéssel szemben előterjesztett rendes és rendkívüli jogorvoslatra irányadó eljárási szabályokat Kjnptv. a közös és az egyes nemperes eljárásokra irányadó különös eljárási szabályok körében taglalja. A rendes jogorvos-
- 56/57 -
latok tekintetében a Kjnptv. az egyezségi eljárásra irányadó különös eljárási szabályok között, akként rendelkezik, hogy az egyezséget jóváhagyó, vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.[73] A rendes jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat a Kjnptv. a közös eljárási szabályok között rendezi. A közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú,[74] az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye, a határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni, és a törvényszékhez kell címezni.[75] A rendkívüli jogorvoslatok körében a Kjnptv. a perújítást nevesíti, szintén a közös eljárási szabályok között. A perújítási eljárás lefolytatására az a bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el, ha az ügyben peres eljárásnak lenne helye, a perújítási kérelmet a bíróságon kell előterjeszteni, a bíróság pedig hivatalból intézkedik a közjegyzői ügy iratainak beszerzése iránt.[76] Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Ha az egyezségi eljárás lefolytatásának eredményeképpen a közjegyző által jogerősen jóváhagyott egyezség pénz fizetésére, dolog szolgáltatására irányuló kötelezettségvállalást tartalmaz, vagy esetleg meghatározott cselekmény végrehajtására irányul, annak végrehajtásra alkalmasnak, vagyis a vállalt kötelezettséget tekintve határozott tartalmúnak és teljesítési határidőt magában foglalónak kell lennie tekintettel arra, hogy a végrehajtható okiratot csak akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést (marasztalást) tartalmaz, jogerős, végleges vagy előzetesen végrehajtható, és a teljesítési határidő letelt.[77] A végrehajtás elrendelésére a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén végrehajtási lappal kerül sor, amelyet bármelyik közjegyző kiállíthat.[78]
A Pp. 365. § (7) bekezdése a határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezések tekintetében általános érvénnyel kimondja, hogy a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, vagyis a rendes perorvoslat esetében a fellebbezés megakadályozza a jogerő beálltát és kitolja a határozat végrehajthatóságát. A Pp. 239. § (2) bekezdése ehhez képest akként rendelkezik, hogy a bíróság által meghozott, az egyezséget jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya, ezzel összhangban a Vht. 13. § (2) bekezdése alapján a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, ha a jóváhagyó végzést megfellebbezték, és ez a rendelkezés a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú -
- 57/58 -
egyezségre is irányadó. Ennek a szabályozásnak a nyilvánvaló indoka az, hogy a közjegyző vagy a bíróság által jóváhagyott egyezség a felek szabad akaratán, rendelkezési jogán alapuló megállapodás, így aki ezt megtámadja, ne részesülhessen a rendes jogorvoslat végrehajthatóságot kitoló, a fellebbező félre előnyös hatásából. A jogalkotó ezzel kívánta megakadályozni a rosszhiszemű, joggal visszaélő fél esetleges további perelhúzó magatartását.[79] Ehhez képest a Kjnptv. különös része a közjegyző előtti egyezségi eljárásban meghozott egyezséget jóváhagyó végzés tekintetében - a Pp. általános rendelkezéseitől eltérően - kimondja, hogy a jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.[80]
Ezzel a rendelkezéssel az a különös helyzet áll elő, hogy a hagyatéki eljárásban hozott egyezséget jóváhagyó és a közjegyző előtti egyezségi eljárásban hozott egyezséget jóváhagyó - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - végzések a halasztó hatályuk tekintetében különbözőek. Az egyezségi eljárásban hozott egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben előterjesztett fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van, míg a hagyatéki eljárásban hozott egyezséget jóváhagyó végzéssel szemben előterjesztett fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Vagyis amíg a hagyatéki eljárásban a végrehajtási eljárás a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelhető, az egyezségi eljárásban a végrehajtás elrendelésének a jóváhagyó végzés jogerőre emelkedéséig nincs helye.
Egy újabb nemperes eljárás közjegyzői hatáskörbe helyezésével a jogalkotó lehetőséget adott a közjegyzők kezébe annak érdekében, hogy az előttük megjelenő ügyfelek gyorsan, hatékonyan, hosszadalmas peres út igénybevétele helyett, költségkímélő módon rendezhessék a közöttük felmerülő jogvitát. A Kjnptv. módosításához kapcsolódó törvényi indokolás külön is kiemeli, hogy a közjegyző rugalmas, földrajzilag könnyen hozzáférhető szolgáltatást nyújthat a felek számára a per elkerülése, egyezség létrehozása érdekében.
Érdemes tehát a közjegyzőnek tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy éljenek a közjegyző előtti egyezségi eljárás adta lehetőséggel, hiszen amíg a közjegyzői okiratba foglalt megállapodás csupán közvetlen végrehajthatóságot keletkeztet, addig a közjegyző által jóváhagyott egyezség anyagi jogerőhatással bír, így biztosítva az egyezség bíróság ítéletével azonos hatályát.
A közjegyző előtti egyezségi eljárásban jogerősen jóváhagyott egyezség előnyei végezetül röviden, a res iudicata hatás, vagyis a felek hosszadalmas bírósági peres út igénybevétele nélkül ítélet hatályú határozathoz juthatnak, és a közvetlen végrehajthatóság, amely megnyitja az utat a bírósági végrehajtáshoz. ■
JEGYZETEK
[1] Molnár Tamás, Az egyezségi eljárások perelhárító szerepe a közjegyzői nemperes eljárásokban. Magyar Jog, 2018/9, 501. o.
[2] Plósz féle Pp. 231. §-a.
[3] Kovács Marcel, A polgári perrendtartás magyarázata. Budapest, 1927, 2. kiad, 231. § 603. o.
[4] Kengyel Miklós, A jogrendszer tarka mikrovilága: A nemperes eljárások, Közjegyzők Közlönye, 2003/2, 4. o.
[5] A polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény.
[6] Az 1952-es Pp. 127. § (2) bek.
[7] Az 1952-es Pp. 127. § (3) bek.
[8] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. § (1) bek. c) pontja.
[9] Zsitva Ágnes, In: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata (szerk.: Wopera Zsuzsa) Budapest, 2017, 167. § 250. o.
[10] Molnár Tamás i.m. 502. o.
[11] Zsitva Ágnes i.m. 250. o.
[12] Zsitva Ágnes i.m. 250. o.
[13] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény 70. §-hoz fűzött indokolás.
[14] Pribula László, Hatásköri és illetékességi szabályok az új polgári perrendtartásban. Jogtudományi Közlöny, 2017/6, 262. o.
[15] Molnár Tamás i.m. 505. o.
[16] Pp. 174. § (1) bek.
[17] Pribula László, In: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata, (szerk.: Wopera Zsuzsa) Budapest 2017, 28. § 70. o.
[19] A Pp. 28. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kizárólagos illetékesség hiányában a felperes - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett törvényen alapuló tartásra kötelezés iránti pert az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja.
[20] Pribula László i.m. 268. o.
[22] BH 1991.111.
[24] Pp. 7. § (1) bek. 6. pont.
[28] Kjnptv. 1. § (1) bek. alapján alkalmazandó Pp. 30. § (1) bek.
[29] Pp. 30. § (2) bek.
[30] Pp. 174. § (1) bek.
[32] Szécsényi-Nagy Kristóf, In: Polgári nemperes eljárások joga (szerk: Varga István) Budapest, 2013, 2. kiad, 884. o.
[33] A MOKK elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről szóló 91. számú iránymutatásának 18. §-a.
[34] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 17. g) pont.
[35] Wopera Zsuzsa, In: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata, (szerk.: Wopera Zsuzsa) Budapest 2017, 2. § 18. o.
[36] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 5. §-a.
[37] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 156-160. §-ai.
[38] Molnár Tamás i.m. 506. o.
[39] Pp. 2. §-a.
[40] Pp. 41. § (1) bek.
[42] Kjnptv. 27/J. § (2)-(3) bek.
[43] Kjnptv. indokolása.
[45] 14/1991. (XI.26.) IM rendelet 8. § (2) bek.
[46] A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII.23.) IM rendelet.
[47] Udvary Sándor, In: A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata, (szerk.: Wopera Zsuzsa) Budapest 2017, 150. § 219 old.
[48] Pp. 150. § (2) bek.
[50] Kjnptv. 10. § b) pont.
[51] Molnár Tamás i.m. 506. o.
[52] Kjnptv. 27/L. § A 27/H-27/K. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a felek idézés nélkül egyezségkötés céljából jelennek meg a közjegyző előtt.
[54] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény 70. §-hoz fűzött indokolás (továbbiakban: Kjnptv. módosításához kapcsolódó törvényi indokolás).
[60] Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch04s02.html letöltés dátuma: 2019.01.24.
[61] Király Lilla-Simon Károly, Bizonyítás a nemperes eljárásokban. Magyar Jog, 2006/1, 23. o.
[65] BH 1983.25.
[66] Ptk. 6:88. § (1) bek. második mondata.
[67] Varga István, In: Polgári nemperes eljárások joga (szerk: Varga István) Budapest, 2013, 2. kiad. 904. o.
[68] Kengyel Miklós i.m. 8. o.
[69] BH 1992.485.
[70] Molnár Tamás i.m. 507. o.
[71] Kengyel Miklós i.m. 9. o.
[72] A hagyatéki eljárással történő összehasonlítást Anka Tibor, Öröklési jog - Hagyatéki eljárás. Budapest, 2014, 2. kiad. alapján végeztem. Lásd erről Anka i.m. 47. o.
[73] Kjnptv. 27/K. § (4) bek. első mondata.
[75] Kjnptv. 13. § (2)-(3) bek.
[76] Kjnptv. 14/A. §.
[77] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban:Vht.) 13. § (1) bekezdésének a-c pontja.
[78] Vht. 16. § a) pontja első ford.
[79] Forrás:
https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/102484/file_up_GyekiczkyT-Kommentar-AltalanosResz.pdf?sequence=1&isAllowed=y letöltés dátuma: 2018. 12. 30.
[80] Kjnptv. 27/K. § (4) bek. második mondata.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Esztergom.
Visszaugrás
