Tóth Judit[1] - Márki Dávid[2]: A bírósági perek online nyilvánosságának lehetséges hatásairól* (FORVM, 2025/2., 219-236. o.)

https://doi.org/10.14232/forvmaip.2025.2.219-236

I. Bevezetés

A bíróságok végrehajtó hatalomtól való függetlensége, a hatalmi ágak megosztása, azok átláthatósága, nyilvánossága és ellenőrizhetősége alkotmányossági követelmény. Miként az is, hogy minden hatalmat ellenőrizni kell, és ez a bíróságokra is vonatkozik, így a társadalmi ellenőrzés jelentősége aligha vitatható.

"Maga az Alkotmány fogalmazza meg az ítélkezési tevékenység törvényi alávetettségét, mint a bírói függetlenség alkotmányos korlátját" fogalmazta meg tömören a 19/1999. (VI. 25.) AB határozat. Másfelől, az állampolgároknak, akiktől a bírói hatalom is ered, látniuk kell, hogy a bíróságok alkalmasak az igazságszolgáltatásra, s hogy a bíróság a törvényekkel és más jogszabályokkal összhangban ítélkezik. Ugyanazt a szabályt következetesen és egyenlő módon képes alkalmazni. Ez az alapja a bírói hatalom iránti közbizalomnak a bírói hatalom legitimációjának, amely a társadalmi nyilvánosság ellenőrzését nem nélkülözheti. Ezt a 60/1994. (XII. 24.) AB határozatban is jelzett evidenciát újra kell gondolni a digitalizáció korában, különösen az ellenőrzés eszközeinek és módszereinek változása közepette.

Az újragondoláshoz tartozik, ha felidézzük: hazai viszonyaink szerint a bírákkal kapcsolatos bizalmi index alapján a lakosság évek óta átlagosan közepesre értékeli működésüket, tevékenységüket (1.táblázat).

- 219/220 -

1. sz. táblázat

Forrás: A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi megítélése. MEDIÁN, Országos reprezentatív közvéleménykutatás, Budapest, 2026. január

A felmérés a tudomány képviselőihez és az orvosokhoz képest gyengébb bizalmi szintet mutat, de a reprezentatív kutatás szerint, a bírák bőven megelőzik a nyilvánosságot reprezentáló újságírókat és a közügyekkel professzionálisan foglalkozó politikusokat. Amennyiben ennél a stabil hármas osztályzatnál jobbat kívánunk, a bíróságoknak a nyilvánossággal kapcsolatosan stabil rendező elveket kell alkalmazniuk, ide értve a minimális korlátozások egyértelműségét.

A nyilvánosság a bírói hatalom ellenőrzésének kritikus mechanizmusaként működik, és a "nyílt igazságszolgáltatás" elvének sarokköve, amely biztosítja, hogy a bíróságok elszámoltathatók, átláthatók és tisztességesek maradjanak. Ez az átláthatóság gátat szab a bírói hatalom esetleges visszaéléseinek, amint azt Jeremy Bentham is megjegyezte, aki a nyilvánosságot "az igazságosság lelkének" és az igazságtalanság legbiztosabb őrének nevezte.[1]

- 220/221 -

A nyilvánosság mint a bíróságok ellenőrzésének legfontosabb aspektusai:

a) Átláthatóság és közbizalom: A bírósági eljárásokhoz és dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés elősegíti a bírósági rendszerbe vetett bizalmat, mivel lehetővé teszi a döntéshozatali folyamat ellenőrzését.

b) A visszaélések megelőzése: Az a tudat, hogy az eljárásokat a nyilvánosság és a média figyelemmel kíséri, arra ösztönzi a bírákat és az ügyvédeket, hogy betartsák a megfelelő magatartási és jogi eljárásokat.

c) A tisztességes eljárás követelménye: Bár az intenzív nyilvánosság néha veszélyeztetheti a tisztességességet, általában szükséges biztosítéknak tekintik a tárgyalások megfelelő lefolytatásához.

d) "Nyitott bíróság" elve: Általános szabály, hogy a tárgyalások, a meghallgatások és az eljárási dokumentumok nyilvánosak, így bárki részt vehet az eljárásokon vagy tájékozódhat azokról.

A nyilvánosságnak azonban vannak korlátai, mivel ez nem abszolút jog. A bíróságok korlátozhatják a nyilvánosságot bizonyos érdekek védelme érdekében, például:

a) Adatvédelmi aggályok miatt, például szexuális bűncselekmények, kiskorúak vagy érzékeny személyes adatokkal kapcsolatos ügyekben, illetve személyiségvédelem miatt a hozzáférés korlátozható;

b) Nemzetbiztonsági érdekből, ide értve, hogy a közbiztonság vagy az állami érdekek védelme érdekében a tárgyalások zártkörűek lehetnek.

c) A tárgyalás integritása érdekében a bírák saját belátásuk szerint irányíthatják a tárgyalótermi tevékenységeket, beleértve a média korlátozását, a résztvevők (általában nem a sajtó) elhallgatási kötelezettségének előírását vagy az esküdtek elkülönítését, hogy megakadályozzák az előítéleteket vagy a túlzott médiafigyelmet.

Az új technológiák a nyilvánosságot "pillanatnyi" eseményből "örökös" eseménnyé alakították, ahol a felvételek, dokumentumok véglegesen elérhetők az interneten, egyes adattárolás más pontjain. Ez növelte a nyilvános hozzáférés és az adatvédelmi rendelkezések közötti egyensúly megteremtésének szükségességét, valamint a bírósági eljárásra nehezedő nyomást.

A bíróságok nyilvánosságának három fázisát különbözteti meg Johnston, utalva Jeremy Bentham nyílt igazságszolgáltatás és nyilvánosság elméletére[2]. A három különálló, de egymással összefüggő nyilvánosság-fázisban az első a bíróságokról szóló hírek, riportok voltak, amelyek az újságcikkekkel kezdődtek, majd a televízió domináns hírközlési médiummá válásával, a televíziós tudósításokkal folytatódtak. A második a bírósági tájékoztatási/sajtó tisztviselők kinevezése volt, ami már az 1930-as években megkezdődött, és az 1990-es évektől érzékelhetően egyre nagyobb hatást gyakorolt a hírmédia és a bíróságok, beleértve a bírói testületek közötti kapcsolattartásban. Ugyanis nekik nem csak a

- 221/222 -

puszta informálás volt a céljuk, hanem a kapcsolatok elősegítése. A harmadik fázisban jelenik meg az internet és a közösségi média, amelynek révén a bíróságok számára elérhetővé tett független nyilvánosságra hozatal eszközeinek a fejlesztése, amely további nyilvánosságot biztosít a már meglévő két szinthez, amit már média-menedzsmentnek nevezhetünk. A nyilvánosságra hozatalnak ez a három fázisa a mai kommunikációs környezetben összefonódott, és a televízió, a közösségi média, az internetes hírek, a weboldalak, blogok és velük együtt a nem-professzionális média-szerzők/közvetítők, a nyomtatott sajtó és a rádió, valamint az alkalmazások (appok), a streaming, az online és a nyomtatott formátumú terjesztési módszerek segítségével számos médiacsatornán keresztül hozza létre és közvetíti az igazságszolgáltatásról alkotott képet. Bár a média és a kommunikációs gyakorlatok a 18-19. század óta radikálisan megváltoztak, és a nyilvánosság fogalma is többrétegű lett, Bentham nyílt igazságszolgáltatási elve a mai bíróságok kommunikációjában továbbra is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a bíróságok nyitottságáért és elszámoltathatóságáért való elkötelezettség alapvetően változatlan. Időközben pedig a kommunikációs lehetőségek, ahogyan Bentham azokat azonosította, kommunikációs valósággá váltak, számos, általa még nem látott feszültséggel, amely előre vetít egy újabb, negyedik fázist a túlságosan "mediatizált" megközelítéssel. Azaz a bíróságok is átveszik a "média logikáját", és a hírek irányítása alá kerülve elindulnak a nyilvánosság csúszós lejtőjén.

A cikkben azt vizsgáljuk, hogy a bírósági nyilvánosság eszköztárának legújabb bővítése milyen lehetséges következményekkel járhat hazánkban.

II. A nyilvánosság eszközei

A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (Infotv 32.§) Ehhez a bíróságoknak elég sokféle jogintézmény áll a rendelkezésére. A legfontosabb ezek közül:

a) A bírósági eljárásokban a laikus részvételt az ülnöki rendszer jelenti már 1949 óta, de mára egyre kevesebb eljárásban (büntetőügy, polgári, munkaügyi pereken belül) vesznek részt, és jelenlétük meglehetősen formális a jogi szabályokban eligazodni kényszerülő professzionális bírákhoz képest. Ezt empirikus vizsgálat igazolta, miszerint nem döntéshozatali, hanem eljárási kérdés a bírók számára az ülnöki részvétel. A bírák nagy többsége az ülnöki vélemények kikérésével formálisan eleget tesz ugyan az elvárásoknak, valójában azonban ezeket a véleményeket nem, vagy csak ritkán veszi figyelembe az üggyel kapcsolatos döntésének meghozatala során. Noha az ülnökökről kialakult véleményhez képest sokkal aktívabb, és gyakran a bírák által is elismert tevékenységgel járulnak hozzá az igazságszolgáltatás munkájához, ezt a néprészvételt sem a közvélemény, sem a jogi szakma sem ismeri.[3]

- 222/223 -

b) A nyilvánosságot érdeklő adatok egy része kötelezően közzéteendő közérdekű adat. Ezek az internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és torzulás nélkül kimásolható módon kell megadni, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető. (Infotv 33. § (1) bekezdés)

c) Az egyéb közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (Infotv. 28-29. §) Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. Az adatot kezelő szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. Ám ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, vagy ha a másolatként igényelt dokumentum/része jelentős terjedelmű, akkor különösen fontos a tájékoztatás a költségtérítés mértékéről, a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről.

d) A (jogerős) ítéletek digitális tárában 2007 óta, anonimizált módon közzétett (jogerős és közbenső) eljárási dokumentumot eléri az, akinek van internetes hozzáférése és jártassága a gyűjteményben való keresésben. Ezzel képet alkothat a bírósági működésről,[4] amely az Európa Tanács állásfoglalása alapján feltétele a jog méltányos alkalmazásának. A BHGY-ban történő közzététel egyszerűsítette nemcsak a döntésekhez történő hozzáférést, a bírósági határozatok közötti keresést, de megkönnyítette azok többszempontú, tudományos célú kutatását is. 2024-ben készült hálózattudományi elemzés, a Kúria 2012-2022 között hozott polgári-gazdasági tárgyú döntéseinek hivatkozási hálózata bizonyította, hogy azok egymásra való hivatkozása a korlátozott precedensrendszer bevezetése óta, a Kúria döntéseinek jogi érveléseiben jelentősen megnőtt a BHGY-ban megjelent határozatokra való hivatkozások száma[5]. Ez persze nem bizonyítja, hogy a nem-tudományos eszközökkel a hozzáférés a többi felhasználó számára könnyű lenne.

e) A bírósági tárgyalások egy része biztosan közérdeklődésre tart számot, más része pedig legfeljebb az érintetteknek és a kutatásban, jogi oktatásban résztvevőknek lehet jelentős. Ezért a tárgyalási jegyzék elérhetősége szintén része a mai digitalizált nyilvánosságnak.[6]

f) A bírósági kijelölt szóvivők, sajtómunkatársak/részlegek létesítése a szervezett kommunikációt szolgálja, akik részben sajtótájékoztatón, de elsősorban írásos sajtóközlemények kiadásával reagálnak a legfontosabb ítéletekről, bírósági ügyek állása iránt érdeklődőknek.[7]

- 223/224 -

g) A honlap a felsoroltakon kívül egyéb releváns információt nyújt a bírósági szervezeti rendszerről, valamint azon belül a bírósági igazgatási és ítélkező tevékenységről, az eljárási rendszerről, nyomtatványokról, címekről, elérhetőségről.[8]

h) Szűkebb, ám a nyilvánossághoz tartozó személyi körnek fontos a bírósági működést, ítélkezést célzó tudományos kutatás, amelyhez kutatási engedélyre[9] van szükség. Nem állítható, hogy könnyű az engedélyek megszerzése, és hasonlóan korlátozott a kutatások publikálása. Az EKINT kutatása a megyei, valamint a megyei bíróságok székhelyén lévő helyi bíróság adatkezelési gyakorlatát vizsgálta még 2003-ban, és értékelése szerint elsősorban a jogi szabályozás hiányára vezethető vissza, hogy a bíróságok bizonytalanok a közérdekű adatközlés és a kutatási kérelem elhatárolásában, ezért is sürgette, hogy tegyenek lépéseket az adatnyilvánosság, az elektronikus információnyilvánosság magasabb szintjének elérésére.[10] Az eltelt időszak nem volt eseménytelen, de a bírósági ambivalencia a nyilvánossággal kapcsolatosan mintha nem csökkenne.

i) Hasonlóan szűk létszámú az a kör, amely elemzési, jogalkotási, képzési és jogalkalmazás okokból figyelemmel kíséri a Kúria joggyakorlat elemző munkacsoportjainak a működéséről szóló, nyilvánosságra hozott elemzéseket, illetve jelentéseik főbb megállapításait.[11]

A nyilvánossági doktrína kiindulópontja volt és maradt a tárgyalások nyilvánossága, ám a média és a technológiai fejlődéssel ez szelektívvé vált. Így értékelődött fel a nyilvánossági minimum, azaz az ítélethirdetés nyilvánossága, bár egyre több a nem peres eljárás és Kúrián a például regisztráció kell a tárgyalási részvétel előtt, továbbá a sajtó jelenléte korlátozható. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. Cikkének 1. pontja szerint az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, s mindenkinek joga van arra, hogy az ügyét a bíróság nyilvánosan tárgyalja. (Az ítéletet minden esetben nyilvánosan kell kihirdetni[12] a tárgyalóterembe történő belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek, a tárgyalás teljes időtartamára, vagy egy részére annyiban, "amennyiben egy demokratikus tárgyalomban ez az erkölcsök a közrend, illetőleg a nemzetbiztonság érdekében szükséges, a hely korlátozás kiskorúak érdekei vagy az eljárásban részt vevő felek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetőleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különleges körülmények állnak fenn, amelynek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszélyeztetné.")

Itt térünk vissza oda, hogy a hazai bíróságok információszabadsághoz és nyilvánossághoz való viszonyát kettősség jellemzi. A TASZ értékelése[13] szerint a kettősség abban áll, hogy az egyes eljárások nyilvánossága mást jelent és más szabályok vonatkoznak rá,

- 224/225 -

mint a bíróságok működésének nyilvánosságára. Az eljárások tekintetében elmondható, hogy főszabályként a bírósági tárgyalások nyilvánosak, ez alól azonban mind a polgári, mind a büntető ügyekben vannak kivételek, de nyilvánosan kell, hogy kihirdessék ítéleteiket, még akkor is, ha azt zárt tárgyalás nyomán hozták meg. A (nem zárt) tárgyaláson, és az ítélethirdetésen jelen lehet a sajtó is, azonban kép- és hangrögzítést a bíróság megtilthatja. Mivel a tárgyaláson történtek nyilvánosak és az ítélet kihirdetése nyilvános, így azokról bárki beszámolhat, mással megoszthatja a látottakat, hallottakat. Álláspontjuk szerint nincsen kisebb nyilvánosság és nagyobb nyilvánosság, mivel a nyilvánosság azt jelenti, hogy az adott információ, tudás, vélemény mindenki számára egyaránt hozzáférhető. Természetesen tekintettel kell lennünk mások személyiségi jogaira és információs önrendelkezési jogára, de ez csak a nyilvánosságnak igen alacsony korlátját jelenti.

Ilyen kontextusban válik érdekessé, hogy a bírósági tárgyalások online közvetítéséről szóló szabályozás tervezete miként okozott kisebb-nagyobb riadalmat.

III. A hazai bírósági nyilvánosság kiterjesztése

A magyarországi digitális kompetencia rendkívül egyenetlen képet mutat, különösen a korosztályok, település típusok és iskolai végzettségek eltérései alapján. A legfrissebb mérések szerint, még a legfiatalabb korcsoportban, a 15 éves magyar tanulók egyharmada (32,5%) digitálisan írástudatlan, ami súlyosan gátolja az információs társadalomban való tudatos részvételt. Ez a hiányosság közvetlenül visszavezethető a közoktatási rendszer strukturális problémáira. Ugyanakkor az adatok (2. táblázat)[14] egy másik ellentmondásra is rámutatnak Frész Ferenc szerint: "miközben a magyar lakosság internet-használati gyakorisága eléri az uniós átlagot, a használat minőségét jelző készségszint jelentősen elmarad attól. Ez a 'használom, de nem értem' állapot a legveszélyesebb a kiberbiztonsági kockázatok szempontjából, mivel hamis biztonságérzetet ad a felhasználónak."[15]

2. sz. táblázat

Digitális kompetencia mutatók Magyarországon és az EU-ban (2023)

- 225/226 -

Ilyen adottságok közepette halad előre a bírósági digitalizáció, amely tágítja a bíróságok működésének nyilvánosságát egy idősödő társadalomban, meglehetősen nagy digitális kompetenciabeli egyenlőtlenségekkel.

A hazai bírósági nyilvánosság kiterjesztését a digitális kompetencia mutatókon túl árnyalja a bíróságok technikai, technológiai felszereltségi szintje is. Bár kétségtelen, hogy a digitalizációs törekvések évekkel ezelőtt elkezdődtek, már a COVID-19 járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben alkalmazott eljárási szabályok - Veir[16] - is rámutattak a technológiai hiányosságra. A Via Video Projekt[17] keretében, 202 bírósági helyszínen alakítottak ki távmeghallgatási végpontokat, amelyek már garantálni tudják az eljárásban résztvevő személyek biztonságát, azonban az országos lefedettséghez és a nagy létszámú online jelenléttel megvalósuló nyilvánosság biztonságos garantálásához koránt sem elegendőek.

A javaslat egy salátatörvényben tucatnyi más törvény módosításával együtt látott napvilágot 2025 májusában. Az igazságügyi reformcsomag egyebek között azt tartalmazta, hogy a jövőben száz főig online is lehet hallgatóságként részt venni a tárgyalásokon. A javaslat szerinti kevés kivétel egyike a védett adat védelme és a bizonyítás eredményességének veszélyeztetettsége.

A Magyar Bírói Egyesület[18] kifogásolta, hogy

a) a tárgyalások online nyilvánossága nem az igazságszolgáltatás hatékony működését szolgálja, az ezzel járó adminisztrációs teher ugyanis lassítja az eljárások lefolytatását (korábban a törvényjavaslat a vagyoni elégtétel kapcsán az eljárások gyorsítására hivatkozik), ugyanakkor komoly veszélyeket rejt magában az ilyenfajta nyilvánosság megteremtése.

b) Nemcsak a bírók, jegyzőkönyvvezetők, hanem az eljárás valamennyi résztvevője, így a jogi képviselők, ügyészek, sértettek, tanúk, szakértők, vádlottak válhatnak tömeges személyiségi jogi visszaélések áldozataivá. A felvételkészítés, annak interneten történő nyilvánosságra hozatala akár manipulált módon a törvényi tilalom ellenére is várható, mivel visszakövethetetlen százfős hallgatóságnál az elkövető. A bíróság nem fogja tudni megóvni az ügyfelek legérzékenyebb magánéleti adatait sem, ugyanis előre nem jósolható meg, hogy egy vallomásban mikor kerülnek elő bármilyen ügyben magánszemélyek családi életének legintimebb részletei, szexuális szokások, egészségi állapotra vonatkozó kijelentések, munkahelyi, üzleti életet érintő információk, vagyontárgyak konkrét adatai. Ugyanígy a bizonyítás eredményes lefolytatásának veszélye is megteremtődik, előzetes jóslással ezt kiszűrni nem lehet.

c) Mivel az átláthatóság a hallgatóság tárgyalótermi jelenlétének lehetőségével eddig is biztosított volt, a jogállami normáknak mindenben megfelel. Ennek az online térbe történő kiszélesítése beláthatatlan következményekkel járhat. Ugyanis

- 226/227 -

az igazságszolgáltatás elsődleges célja nem a tömegkíváncsiság online közvetítéssel való kielégítése, hanem az igazság, a tények felderítése. Ez pedig csak olyan eljárási szereplőkkel lehetséges, akiknek nem kell indokolatlanul nyomás alatt érezniük magukat.

d) Összességében tehát nem szolgálja az ügyfelek érdekét, és egyben rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat is. Megjegyzik, hogy a felmerült veszélyek reális lehetőségét bizonyítja az is, hogy a törvényjavaslat részletes indokolásában a polgári és büntető tárgyalások online nyilvánosság szabályainak részletes indokolása a leghosszabb (összesen 8,5 oldal), ellentétben az összes többi rendelkezéshez fűzött indokolások terjedelmével.

Szorosabban a polgári eljárási kódexet érintő módosításról kifejtették[19]:

a) bizonyos esetekben nehéz lesz a jogvitát leválasztani magáról az érintettek emberi konfliktusáról, mert a konfliktus hátterében álló emberi motivációk megértése és megoldása a jog eszközeivel nem lehetséges. A jogi kérdések mögött meghúzódó konfliktusok azonban a perben mégis megjelennek. Mit tehet ez esetben a bíró, hogy tartja majd mederben a tárgyalást?

b) a feleknek is szokniuk kell az új hozzáállást, felelősségvállalásuk mértéke a közvetítésben felerősödik;

c) elengedhetetlen a kommunikációs, pszichológiai ismeret, amelyen keresztül tartalommal töltődik meg a jogszabály és a felek életszerű, alkalmazható végeredményt kaphatnak, ezért a közvetítésnek kiemelkedő jelentősége van a jogi kultúra átalakulásában is.

Az Országos Bírói Tanács a salátatörvényre 19 oldalas véleményt adott[20], amelyben a bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit - mind a polgári peres eljárásban, mind a büntetőeljárásban - elutasította, és elhagyásukat javasolta, mert a tervezet ezen rendelkezései a preambulumban kitűzött célokat nem szolgálják, legfeljebb kényelmi szolgáltatásnak tekinthetők, melynek biztosítása nem feladata a bíróságnak. Érvei a következők voltak.

a) A hatékony igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, amely a tisztességes eljárás része, az EJEE 6.cikke értelmében, a digitális korban is célként megfogalmazható, de a javasolt megoldással azért nem ért egyet, mert az alapgondolat szerint a hallgatóság és a sajtó bemegy, meghallgatja a tárgyalást, miközben kényes egyensúlynak kell fennállnia a tisztességes bírósági eljárás követelményei között. Aligha kiszámítható, ha például tumultuózus jelenetekre kerül sor a tárgyalóteremben, amely éppen a bírósági eljárás lényegével kerül szembe. Az extrém nyilvánosság, a tárgyalás zavarása éppen annak a bírósági eljárásnak a tisztességét ássa alá, amelyet a másik oldalról a bíróság biztosítani lenne hivatott.

- 227/228 -

b) A bíró vezeti a tárgyalást, előtte bizonyítás folyik, minden szónak, minden mozdulatnak jelentősége van, a bíró az eljárás által kötött szabályokat alkalmazza. Nincs lehetősége és ideje sem a kívülálló személyeket instruálni, sem állandó rendfenntartást végezni. A bíró teljes körű kontrollja a hallgatóság felett a garancia a visszaélések, így tárgyalás résztvevőiről történő engedély nélküli kép- és hangfelvétel készítése elkerülésére is. A mai technikai feltételek mellett nem akadályozható meg az sem, hogy azt átalakítva, elferdítve akár a közösségi médiában is nyilvánossá tegyék, és ennek megakadályozására nem alkalmasak a kilátásba helyezett szankciók sem. A nyilvánosság semmilyen módon nem zavarhatja meg a bíróság munkáját, és meg kell maradnia a tárgyalás méltóságának.

c) A tárgyalás az online résztvevők számára egy élőben közvetített "színházi előadássá" válik, amelyben a tárgyalóteremben munkájukat végző bírák, igazságügyi alkalmazottak, ügyvédek, és nem utolsó sorban a jogkereső felek, a tanúk, a szakértők "színházi szereplőkké" válnak. Ugyanakkor a hatályos szabályozást kell alkalmaznia. Például, a feleket a bíróság a tárgyalás megkezdésekor tájékoztatja, hogy amennyiben a hallgatóság soraiban van olyan személy, akinek a későbbiek során tanúként meghallgatása indokolt, úgy azok, akik részt vesznek a tárgyaláson hallgatóságként, tanúként már nem hallgathatóak meg a későbbiek során. Az online hallgatóság miatt e lényeges szabály betartása és az ügy eredményes tárgyalása ellehetetlenül.

d) A tárgyalások és az ügyek elhúzódását eredményezi a Pp. 232/A és 232/C. §-ok betartása és alapos vizsgálata. Mi a teendő akkor, ha az eljárás befejezése után utólag bebizonyosodik, hogy a tárgyalás teljes addigi anyaga, a felek és a már kihallgatott tanúk minden nyilatkozata ismert volt a tanúként később kihallgatott személy előtt, mert neki egy online résztvevő megmutatta a tárgyalást, vagy együtt nézték végig, és emiatt az illetőt felelősségre vonják; az hogyan hat ki a jogerős ítéletre, ami a tanú vallomásán alapult? Ez csak egy példa arra, hogy a bírósági tárgyalás online nyilvánosságának bevezetése a büntetőeljárásban is kifejezetten káros és a büntetőeljárás céljaival, időszerűségével, a bizonyítás sikerével ellentétes. Nem fogadható el, ha a társadalmi érdeket felülírja a társadalmi nyilvánosság elve.

e) Bár a tervezet az online hallgatóvá válás feltételeként a konkrét beazonosíthatóságot is biztosító előzetes regisztrációt ír elő, nem számol a visszaélés igen egyszerű módjával (a regisztrált online hallgatóval együtt szinte korlátlan számú nem regisztrált, ily módon ismeretlen személyazonosságú személy is részt vehet a tárgyaláson).

f) A tervezett szabályozás újabb terhet ró az eljáró bíróra azzal, hogy a szélsőséges esetben száz fő online hallgatóság tagjának - az ügyész, a terhelt vagy a védő indítványára - kizárását az eljáró bíró feladatává teszi. Ezért a tárgyalás érdemi megkezdését megelőzően az online hallgatóság tagjait egyenként ellenőrizni kell a bejelentett kizárási ok tisztázása végett.

g) A hallgatóság és a sajtójelenlét elkülönítése miatt differenciált szabályozás kellene.

h) Az online nyilvánosság adatvédelmi aggályokat is felvet. A bírósági adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk e) pontja szerint a közhatalmi tevékenység, ezért a bíróságnak mindazon adatok kezeléséhez, amely e közhatalmi tevékenység gyakorlásához szükséges, nem kell sem a felek, sem a per más résztvevői részéről hozzájárulás. A tárgyaláson résztvevő személyek képének és hangjának (amely a GDPR

- 228/229 -

3. cikk 1. pontja szerint személyes adat) interneten keresztül történő "nyilvánosságra" hozatala a GDPR 3. cikk 2. pontja szerinti adatkezelési műveletnek (adattovábbítás, hozzáférhetővé tétel) minősül. Kétséges, hogy ez a GDPR 6. cikk e) pontja alapján - az érintettek hozzájárulása nélkül - jogszerű adatkezelésnek minősül-e, nem sérti-e a GDPR által deklarált, a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogot, és megfelel-e a GDPR 5. cikkében deklarált alapelveknek, így különösen az átláthatóság, a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvének.

i) A bíróságok sem technikailag, sem szakemberek (informatikusok, jegyzőkönyvvezetők) biztosításával nincsenek felkészülve, de a hallgatóság oldalán is lehetnek technikai vagy hangproblémák, amik a tárgyalások menetét zavarhatnák. Az online nyilvánosság alkalmas lehet arra, hogy a bíróságok munkáját ellehetetlenítse azzal, hogy olyan jelentős plusz - az érdemi munkát hátráltató - feladatot ró a tárgyaló bírákra, amellyel a perekben az anyagi eljárásjogi jogszabályok alkalmazhatóságának vizsgálata helyett a fókusz a perrel érintett felek helyett "streaming szolgáltatás" feltételeinek biztosítására helyeződik. A túlzott adminisztráció és a szükséges döntéshozatalok növelhetik a bíróságokra nehezedő terheket.

j) A módosítás másik érdekes aspektusa, hogy a felsőoktatási intézmények jogi és államtudományi hallgatói, oktatói és kutatói számára előnyben részesített regisztrációs jogot biztosít, ha tanulmányi vagy kutatási célból kívánnak részt venni az online tárgyaláson (232/B.§). Ez ugyan elősegítheti a jogi és államtudományi ismeretek elmélyítését, de diszkriminatív másokkal szemben. Tisztázni kellene az oktatói felelősséget, hogy pontosan az mit jelent, mire terjed ki.

Az Igazságügyi Szakértői Kamara[21] csak tájékoztatta a készülő szabályozásról tömören az olvasóit, és az OBT elutasító véleményének néhány elemét mutatta be, de maga nem fejezte ki álláspontját. Kiemelte, hogy a kormány az igazságügyi reformcsomagban az eljárások átláthatósága és a törvényesség társadalmi ellenőrzése érdekében teremti meg a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát. Az új szabályozás kimondja: A hallgatóság online felületen keresztül is részt vehet a tárgyaláson, ha az ehhez szükséges technikai feltételek a bíróságon rendelkezésre állnak. Az online felügyeletet, valamint a tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú - a kapcsolatfelvétel esetén kétirányú - kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) biztosítja. A hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást követően átadj a az OBH részére bizonyos azonosító adatait. Ugyanakkor az online hallgatóság a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja. A tárgyalásról felvételkészítés, vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi-, illetve polgári jogi felelősség meg-

- 229/230 -

állapítását vonhatja maga után. Az is beletartozik a tervezett szabályozásba, hogy a tárgyaláson résztvevő peres fél, más perbeli személy, közreműködő, illetve érdekelt a még a tárgyalás megkezdése előtt kérheti az online hallgatóságként regisztrált személyek viselt és születési nevének, valamint arcképmásának megismerését, amelyet az eljáró bíróság a kérelmező számára biztosít.

A beterjesztést követő egy hónapon belül elfogadták az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, valamint a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításával 2026. január 1. napjával bevezeti a polgári és közigazgatási perrend, valamint a büntetőeljárás szabályozásába a tárgyalások online nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseket.

A 15/2025. (XII. 10.) IM rendelet a bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó részletes szabályok kiadása előtt volt mód a véleményezésre egy hétig, amely alatt "érdemi észrevétel nem érkezett."[22] A 2026. február 9-én életbe lépett rendelet a törvényi szintű szabályokhoz kapcsolódó részletszabályokat tartalmazza. Ennek megfelelően a szabályozás kiterjed az online tárgyaláshallgatáshoz szükséges technikai alapkövetelmények meghatározására, az online kapcsolatot biztosító informatikai rendszer működtetésével összefüggő kérdésekre (pl. üzemszünet, üzemzavar esetén mi a teendő), az általános jelleggel igénybe vehető és a - tanulmányi, oktatási, illetve kutatási célú - elsőbbségi regisztráció szabályaira, a tárgyalásra történő bejelentkezés és az adatfeldolgozói jogviszony alapvető rendelkezéseire. A rendelet tervezetéhez készített hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés növeli a közigazgatási szereplő terheit, javítja a versenyképességet, és alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak. Ám a költségvetésből a következő négy évben 3,5 milliárd forintot kell biztosítani a megvalósításhoz.[23]

2026. január 1. napjától lépett életbe a Be. azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy bárki online jelen lehessen a bírósági tárgyalásokon. Szintén módosult a Btk, így három évig terjedő szabadságvesztéssel lett büntethető az, aki a személyes adattal visszaélés bűncselekményét a bírósági eljárási cselekményről - a helyszínen vagy a tárgyalás online nyilvánosságáról szóló jogszabály megsértésével - jogosulatlanul készített képvagy hangfelvétellel, illetve kép- és hangfelvétellel követi el. Ám ügyvédi észrevétel,[24]hogy a hallgatóság az online jelenléttől csak rendkívül szűk és indokolt esetekben lesz elzárható. Így nem lesz helye az online jelenlétnek, ha a büntetőeljárás - példának okáért - nemi élet szabadsága vagy nem erkölcs elleni, gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény miatt van folyamatban, ha különleges bánásmódot igénylő személy kímélete vagy védelme érdekében ez szükséges, mert a közvetítés más büntetőeljárás eredményességét veszélyezteti. Mint jelzik, főként a vidéki bíróságok számára már az is nehézségbe ütközik, hogy a tartósan külföldön tartózkodó peres feleket vagy vádlottakat online hallgassák meg vagy hallgassák ki, így az új jogintézmény majdani alkalmazását a jogalkalmazó fenntartásokkal kezeli. Azt is kérdések sora övezi, vajon a tárgyaló bíróság hogyan és mi alapján fogja megítélni, hogy adott tárgyalásról vagy adott büntetőeljárásból ki kell zárni a hallgatóságot a büntetőeljárás eredményességének megóvása

- 230/231 -

vagy a bizonyítási eljárás veszélyeztetésének elkerülése érdekében. Biztosra vehető, hogy az online jelenlét biztosításával adott személyek vissza fognak élni, így nincs kizárva, hogy ezzel szemben a Btk. új bűncselekmények megalkotásával kíván majd fellépni. Kevésbé aggódik a bírósági működés alapelveit érintő digitalizáció általános kiterjedése miatt Kovács Kaszás Rebeka. Véleménye szerint a kontradiktórius jelleg, az ésszerű idő követelménye és a nyilvánosság bővítése együttesen sem akadályozza a tisztességes eljárás érvényesülését. A jövő ugyanis az online tárgyalásé, amely azonban nem pusztán a Covid-19 miatt bevezetett kényszerű lépés, hanem a bírósági rendszer digitalizálásának folytatása. "The Future of Digital Justice" című, 2022-es kutatás szerint a bíróságok a jövőben elhagyják majd helyhez kötöttségüket, adott esetben épületre sem lesz szükségük, az eljárások online zajlanak majd, sőt a mesterséges intelligencia által támogatott eljárások elterjednek. Mert "a nemzetközi szabályozás mintáiból kialakítható a hazánk számára irányadó jó gyakorlat és szabályozási modell. Az online bíróságok bevezetésével kapcsolatban nézőpontom szerint már nem az a kérdés, hogy bevezetésükre sor kerül-e, hanem sokkal inkább az, hogy mikor és milyen eljárásokban."[25]

Ezzel szemben az előkészítéskor felmerült kétkedő megközelítés sokkal gyakoribb az elfogadás után is. Például, a tárgyalásról való kizárás eseteit, feltételeit jogszabály rögzíti. Az új szabályozás lehetőséget adna a bíróságnak arra, hogy a hallgatóságnak bizonyos tagjait a tárgyalásról (vagy annak egy részéről) kizárja, ha az illető jelenléte a bizonyítás eredményességét feltehetőleg hátrányosan befolyásolná. Manapság munkaügyi perekben tapasztalható, hogy a munkahelyi vezető puszta jelenléte a hallgatóság soraiban olyan pszichés nyomást jelenthet egy munkatárs tanúként bevonására, meghallgatására, hogy az egyéb beavatkozás nélkül is kedvezőtlenül alakíthatja a vallomástétel őszinteségét, részletezettségét. Zaklatásos perekben - legyen szó iskolai, családon belüli, munkahelyi szexuális zaklatásról - a zaklató személy jelenléte manipulatív, újra traumatizáló hatású lehet. A perjog keretei között nehezen kezelhetők ezek a helyzetek, az új szabály azonban hasznos eszközöket adhat az ilyen incidensek elkerülésére, ha ezt felvállalja bíró.[26] Ugyanakkor örülnek annak a lehetőségnek, hogy a tárgyalásokba hallgatóságként online módon is be lehet kapcsolódni, amely elsősorban joghallgatók, jogi karok oktatói vagy kutatói "tárgyaláslátogatását" segítené elő (nekik elsőbbségi regisztrációs joguk lenne ilyen esetekben). A részletes - adatvédelmi, technikai, szervezési, tárgyalásvezetési, a személyiségi jogok védelmével összefüggő - szabályokat pedig tartalmazza a Pp módosítása, de az minden kényes ügyben megoldást ad?

Végül felvethető, hogy a Bírák Etikai Kódexének[27] 4. cikkében kimondják: a bíró a világhálót kellő körültekintéssel köteles használni. Vagyis kizárólag olyan információt, hang- és képfelvételt oszt meg vagy minősít, amely nem csorbítja a bírói hivatás tekintélyét és méltóságát, valamint a bíróságok pártatlan és független működésébe vetett közbi-

- 231/232 -

zalmat. Vajon az új szabályozásban az online bírósági közvetítéskor ezt saját kompetenciája alapján, kellő gyakorlattal miként tudja érvényesíteni a bíró, ha közben a tárgyalásról való kizárási szabályokat nem lehet alkalmazni? A nem kellően kontrollált tárgyalótermi eseményekért felelős lesz jogilag, etikailag vagy sem?

A szabályozás tovább erősíti a digitális technológia fejlődéséből eredő kockázatokat, különösen az úgynevezett "deepfake" technológiák elterjedése révén.[28] A mesterséges intelligencián alapuló képi és hangmanipuláció lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárások anyagait oly módon módosítsák, szerkesszék, amely alkalmas a valóság torzítására vagy akár teljes mértékben valótlan tartalom létrehozására. Ez a nyilvánosság tájékoztatásának hitelessége mellett, az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat is újabb veszélynek teszi ki. A deepfake tartalmak sajátossága, hogy az átlagos befogadó számára nehezen felismerhető, így az átlag polgár számára hamis narratívát tud kialakítani. A folyamatban lévő ügyek esetén közvetlenül hatást tud gyakorolni az eljárás tisztességére, tisztaságára. A szabályozásban is megjelenő hagyományos szankciós eszközök nem feltétlenül alkalmasak e jelenség kezelésére, a digitális tartalmak gyors és kontrollálhatatlan terjedésének köszönhetően, a jogsértés szinte visszafordíthatatlanná válik.

IV. Külföldi kitekintés

Az igazságszolgáltatás digitalizációs törekvései az Egyesült Királyságban kiterjedtek az online bírósági modellek kidolgozására. 2015-ben a bírósági hivatal (HM Courts & Tribunals Service) jelentésében javasolták egy internet alapú bírósági szolgáltatás létrehozását, amely háromszintű bírósági szolgáltatás létrehozását célozta. Az első szinten az online szolgáltatást igénybe vevő felhasználókat segítik abban, hogy felmerülő jogi problémájukat megfelelően meghatározhassák, tájékoztatást kapjanak az őket megillető jogokról és őket terhelő kötelezettségekről, valamint a rendelkezésre álló jogi lehetőségek közül választási lehetőséget biztosítson. A második szinten bírósági ügyintézők segítik a feleket a jogi probléma minél gyorsabb megoldásában, míg a harmadik szinten a bírók kapnak szerepet, akik online, kérdéseket intézhetnek a felekhez, valamint lehetőségük lenne arra, hogy az ügyet az online platformról az általános eljárásjogi szabályok szerint a rendes bírósági eljárás útjára tereljék.

Az Amerikai Egyesült Államokban a michigeni egyetem kutatói által kidolgozott Matterhorn online szolgáltatást[29] már 18 államban, több mint negyven bíróságon bevezették. A rendszer lényege, hogy a bíróságok és a felek hatékonyabb kommunikációját segítse elő. Az elsősorban kis perértékű ügyek, családjogi jogviták ügyintézésére alkalmas szolgáltatás okostelefonon vagy bármilyen okos eszközön keresztül, a nap 24 órájában elérhető, és a bíróság döntését is az alkalmazáson keresztül kézbesítik a feleknek. A 11 ezer dollár alatti pertárgyértékű jogviták eldöntésére Utah államban indított online

- 232/233 -

szolgáltatás célja, hogy a platformon keresztül a felek akár a bíróság nélkül is megkísérelhetik egyezség létrehozását, vagy kérhetik bírósági ügyintéző segítségét is. Ő a felmerülő jogi kérdések megválaszolása mellett közvetítőként igyekszik elősegíteni az egyezség létrehozását. Az ügyintéző a felek erre irányuló kérelme esetén meghallgatás nélkül, a benyújtott dokumentumok alapján eldöntheti az ügyet, de dönthet úgy is, hogy bíró elé utalja.[30]

2016-ban Kanada is az online igazságszolgáltatást a British Columbiában elindított Civil Resolution Tribunal rendszerével indította útjára. A szolgáltatást az 5 ezer kanadai dollárt meg nem haladó vagyonjogi jogviták eldöntése esetén, valamint - 2019-től - a közlekedési balesetekben okozott, 50 ezer kanadai dollárt el nem érő kárigények érvényesítésekor vehetik igénybe. A szolgáltatás révén segítik a feleket a jogi helyzetük felismerésében, és megkísérlik informális egyezség létrehozását. Ha ez sikertelen, úgy a bírósági ügyintéző közvetítőként próbálkozik a felek közötti egyezséggel, azonban ha ez eredménytelen, úgy a hivatásos bírónak nem minősülő, polgári döntőbíróság tagja hoz határozatot az ügyben.[31]

A Kínai Népköztársaságban az igazságszolgáltatási reformtörekvések teret nyertek: 2017-ben, Hangcsou-ban, 2018-ban pedig Pekingben és Kuangcsouban kizárólag online formában működő bíróságot hoztak létre. Ezek több millió jogvita eldöntésében játszottak szerepet működésük első éveiben. Az online bíróságok elsősorban az internetes vásárlások, szolgáltatások, fogyasztási kölcsönök és egyéb szerződéses jogviták, internetes szerzői jogok tulajdonjogával és ezek megsértésével kapcsolatos jogviták, online személyiségi jogok megsértése, online vásárlásból eredő termékfelelősségi jogviták, valamint internethez kapcsolódó szabályozásokra vonatkozó közigazgatási jogviták eldöntésében működtek közre.[32]

Egyre több országban kísérleteznek tehát a transzparens működés biztosításával a tárgyalások élő közvetítésének bevezetése révén. Elsődlegesen ezek a kísérletek a Legfelsőbb Bíróságok előtti eljárásokra vonatkoznak, tekintettel arra, hogy az igazságszolgáltatás szervezeti sajátosságai miatt itt lehet a leginkább visszaszorítani az élő közvetítések veszélyeit.

A tárgyalások online közvetítésére kialakított megoldások több szempont szerint vizsgálhatóak (3. táblázat segíti az áttekintést).

a) A közvetítés formája szerint találhatunk példát a videófelvételt, valamint a kizárólag hanganyagot közvetítő megoldásra.

b) Szintén eltérés mutatkozhat aszerint, hogy a közvetítések szinkron (élő, a tárgyalással egyidejűleg közvetített), vagy aszinkron (késleltette, esetleg időközönként szerkesztett formában közzé tett) formában történnek.

c) Az élő közvetítések elérhetősége, vagyis, hogy milyen felületen érhetik el az eljárás iránt érdeklődő állampolgárok a felvételeket. E szempont alapján találhatunk olyan megoldást, amikor a bíróság saját honlapjára kerülnek fel felvételek, de mainstream megoldások is felbukkannak. A Dél-Afrikai Köztársaság Alkotmány-

- 233/234 -

bírósága például a YouTube platformon keresztül streameli az eljárást, míg a Brazil Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak saját televíziós csatornája van az eljárások közvetítésére.

d) Végül az online közvetítés lehetőségét magukba foglaló ügytípusoknál különbséget tehetünk azon bíróságok között, amelyek minden ügytípus esetén lehetővé teszik az élő közvetítést, valamint azon bíróságok között, amelyek kizárólag a nagyobb jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó ügyek esetén teszik lehetővé az élő közvetítést.

3. sz. táblázat

Online közvetítések néhány ország Legfelsőbb Bíróságán (2020)[33]

Forrás: saját szerkesztés.

V. Összegzés

A bíróságok nyilvánosság általi ellenőrzése és egyben a nyitottságnak köszönhető jogtudat-formáló szerepéhez meglehetősen sok eszköz áll rendelkezésre, amely 2026-tól tovább bővült, mert nem az egyes tárgyalási eseményeknek a Covid-19 időszakában bevezetett résztvevőkhöz való online továbbítására, hanem egyenesen a tárgyalás online követésére nyílik mód. Az elektronizálási és telekommunikációs újítás bevezetését gyakorlati és elméleti kritika övezte, a működés értékelése későbbre marad.

A felhozott nemzetközi példák bizonyítják, hogy sem a digitalizáció sebessége, sem az érintett bírósági szintek, ügytipusok és technikák nem egységesek. Hall-Coates szerint a digitális média beengedése, a tárgyalások online közvetítése egymástól eltérő szabályozás alapján működik országonként, és felvetődik, hogy ez a technológia mélyreható zavarokat okozhat az azonos elvekre épülő igazságszolgáltatási rendszerben. Ez ugyanis

- 234/235 -

nem csupán a hagyományos papír és toll alapú újságírás kiterjesztése, hanem egy új gondolkodásmód az információterjesztésről, a bírósági tárgyalótermen belül és kívül. Ugyanakkor páratlan lehetőséget kínál, hogy nagy mennyiségű információt gyorsan és szinte azonnali hatással juttasson el az emberek számára. Ezzel pedig ténylegesen megnyitja a bíróságokat a nyilvános ellenőrzés előtt, és demisztifikálja a bírósági eljárásokat, ahogy sokaknak teszi lehetővé, hogy kövessék a tárgyalásokat. "A digitális média tárgyalótermi integrációjának megakadályozására irányuló kísérletek ezért jogos ellenállásba ütköznek a nyilvános elszámoltathatóság és hozzáférhetőség alapján, amelyek mind a jogrendszer, mind az ahhoz tartozó demokratikus kormányzati rendszer középpontjában álló normák."[34]

A jogi nyelvnek és normáknak az egyértelműsége is erős kritika alá kerülhet, amikor a bíróságok eldöntik, hogy engedélyezik-e a digitális média használatát a tárgyalóteremben, és a jogalkotónak állást kell foglalnia, hogy a nyilvános tárgyalás elvét alátámasztó, régóta fennálló normatív értékek közül melyiknek kell döntő súlyt kapnia a modern társadalomban. A magyartól sokban különböző kanadai példa tanulságos, mert mutatja, hogy a bíróságokon a digitális technológia használatára vonatkozó konszenzus nehezen jön létre. Bár a digitális médiatechnológia rendkívül hatékonyan képes kiegészíteni az igazságszolgáltatást, a bíráknak újra kell értékelniük a nyilvánosság elvét, valamint a jog és a valóság közötti távolságot. Másfelől, a jog nyelvi és szociológiai kutatását a digitális nyilvánosság segítheti, amennyiben lehetővé válik a tárgyaláson elhangzottak (felolvasott szövegek) szó szerinti lejegyzése. Ezek minőségi módszerrel történő elemzésével feltárulhat számos pragmatikai megállapítás, fogalomalkotás, vagy éppen az, hogy az eljárásban résztvevők az érintett hivatalos szöveget egyáltalán nem is értik.[35]

Ebben az újragondolásban figyelembe kell venni az alkotmánybírósági gyakorlatot, amelyből kiemelhető, hogy a bíróságnak a nemzetközi egyezmények vonatkozó rendelkezéseit is szem előtt tartva kell mérlegelnie a nyilvánosság kizárásáról szóló döntésének a meghozatala során. Ezzel az AB nemcsak az EJEB szövegét, de az azt értelmező EJEB-joggyakorlatot is beemelte a hazai bíróság által alkalmazandó normák közé. Másrészt, az AB visszatérően és határozottan úgy foglal állást, hogy a nyilvánosság korlátozása mindenkor az ügyben eljáró bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés.[36] Talán lesz kellő készség és képesség ehhez a bírói mérlegeléshez és az eljárások demisztifikálásához, bár nagy a szkepszisünk. Ugyanis a mítoszromboláshoz, a jogtudat és jogismeret átformálásához ez a bírósági nyilvánossági gesztus kevés. "A posztkommunista jogi kultúrák egy negatív mítoszra épülnek. Szemben a modern jog mítoszával (alaphipotézisével), hogy egy norma akkor kap jogi formát, ha az a közösség érdekét szolgálja. A negatív mítosz szerint a jogintézmények, az állam nem képes az igazságszolgáltatást és a konfliktusok pártatlan megoldását szolgálni, inkább a magán- vagy hatalmi érdekek eszköze, mint a közösségé. Nevetségessé válik a homályos körvonalú közérdekre hivatkozás. A jog nem

- 235/236 -

az erkölcsöt, a becsületességet, az igazságosságot tükrözi, hanem a hatalmon lévők taktikai megfontolásait és érdekeit. Az autokratikus csalások nap mint nap megerősítik ezt a negatív mítoszt."[37]

A bíróság több évtizednyi időt kapott arra, hogy hozzászokjon a nyilvánosság előtti és a nyilvánosság ellenőrző szerepének, valamint ennek a polgárok jogismeretére is kiható működéséhez. Ez a bírósági ülnökök és tárgyalási jegyzékek formális jelenlétén túl, a tárgyalóterembe a közönség belépését, ott felvételek készítését, majd a bírósági ítéleteknek az anonimizált, részleges megismerhetőségét jelentette, bizonyos feltételekkel a bírósági eljárások egyes mozzanatainak online lefolytatását. 2026-tól az eljárási törvények (2025. évi XLIX. tv.) és a bírósági ügykezelést-működést érintő rendeletek (köztük a 15/2025.(XII.10.) IM r.) a közönség online jelenlétét is lehetővé teszik, amelynek előkészítéséről a Magyar Bírói Egyesület, az Igazságügyi Szakértői Kamara, az Országos Bírói Tanács véleményt mondott, sőt néhány szakirodalmi reflexió is megszületett. Az eddigi aggályok és keretek ismeretében, vajon milyen hatása lehet a még mindig korlátozott nyilvánosságnak és közérthetőségnek a lakosság normakövetésére, jogismeretére? Az igazságszolgáltatási alapjogi érintettségen túl, a jogi nyelv és jogtudat kutatását is elősegítheti.

Summary - Judit Tóth - Dávid Márki: Potential Effects of the Online Public Accessibility of Court Proceedings

The court has had several decades to adapt to its role in the public eye and to the public's oversight, as well as to the impact of this on citizens' legal awareness. Beyond the formal presence of lay judges and court dockets, this has meant allowing the public into the courtroom, permitting recordings there, and then making court judgments available in an anonymized, partial form, as well as conducting certain aspects of court proceedings online under specific conditions. Starting in 2026, procedural laws (amended by Act XLIX of 2025) and regulations concerning court case management and operations (including the Decree of the Minister of Justice No. 15 of 2025, Dec 10.), will also allow for the public's online presence. The Hungarian Judges' Association, the Chamber of Judicial Experts, and the National Council of Judges have issued opinions on the preparations for this, and several scholarly reflections have also been published. Given the concerns and constraints to date, what impact might the still-limited public access and comprehensibility have on the public's compliance with norms and legal literacy? Beyond its relevance to fundamental rights in the administration of justice, it may also facilitate research into legal language and legal awareness. An international perspective confirms that online public access can serve not only as a constitutional safeguard due to public control over the courts, but can also lead to an increase in deepfake-type abuses and pressure on the courts' independence. ■

JEGYZETEK

* A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének Digitális Társadalom Kompetenciaközpontja támogatta. A szerző a Digitális Nyilvánosság jogi, politikai aspektusai kutatócsoport tagja.

[1] Idézi: Antal Dániel: A büntetőeljárás nyilvánossága az Egyesült Királyságban. In: Bencsik András - Fülöp Péter (szerk.). Jogász Doktoranduszok II. Pécsi Találkozója. Tanulmánykötet. Pécs, 2012. 20-34. pp., 24. p.

[2] Johnston, Jane: Three phases of courts' publicity: reconfiguring Bentham's open justice in the twenty-first century. International Journal of Law in Context, 2018/4: (Special Issue) 525-538. Cambridge University Press, DOI: https://doi.org/10.1017/S1744552318000228

[3] Badó Attila - Feleky Gábor - Lőrinczi János: Laikus és professzionális bírák viszonya a kevert bíróságban - Egy empirikus vizsgálat eredményei a magyar ülnökrendszerről. Állam-és Jogtudomány, 2017/1:3-28.

[4] https://birosag.hu/ugyfeleknek/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye

[5] Gyarmathy Judit: A bírósági határozatok közzététele a digitalizáció összefüggéseiben. Infokommunikáció és Jog, 2024/2. 18-22. pp.

[6] Például https://kuria-birosag.hu/hu/targyalasi-jegyzek vagy https://birosag.hu/fovarosi-itelotabla/sajto/kozerdeklodesre-szamot-tarto-ugyek

[7] Például https://kuria-birosag.hu/hu/sajtokozlemenyek és https://kuria-birosag.hu/hu/sajtokapcsolatok

[8] https://birosag.hu/ és példaként említhető a hasznos tájékoztatók között olvasható a bírósági eljárások főbb elemeiről https://birosag.hu/ugyfeleknek/birosagi-iranytu

[9] https://birosag.hu/birosagokrol/tudomanyos-elet/kutatasok-egyuttmukodesek

[10] Tanulmány a bíróságok közérdekű adatok közlésének gyakorlatával kapcsolatban végzett kutatásról. Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, Budapest, 2003. https://ekint.org/lib/documents/1479457184-birosagok_kozerdekuadatok_kozlesenek_gyakorlata.pdf

[11] https://kuria-birosag.hu/hu/joggyakorlat-elemzo-csoportok-vizsgalati-eredmenyeinek-osszefoglaloi

[12] Szűcs v. Ausztria (Application no. 20602/92); Werner v. Austria (Application no. 21835/93).

[13] Társaság a Szabadságjogokért Egyesület https://tasz.hu/birosagok/

[14] Forrás: Digitalisation in Europe - 2025 edition adatai alapján. https://ec.europa.eu/eurostat/web/interactive-publications/digitalisation-2025

[15] Frész Ferenc: A politikai mobilizáció és a kiberbűnözés összefonódása Magyarországon - A digitális írástudatlanság mint nemzetbiztonsági kockázat. CyberThreat Report, 2026. március 11.

[16] 74/2020. (III. 31.) Kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről.

[17] "Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére" KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00003 https://nisz.hu/projektjeink/elektronikus-megoldas-az-eltero-foldrajzi-helyszin-d29

[18] Magyar Bírói Egyesület: Észrevételek a T/11917 számú törvényjavaslatra - online tárgyalás közvetítés. 2025. május 17. https://mabie.hu/hirek/eszrevetelek-a-t-11917-szamu-toervenyiavaslatra-online-targyalas-koezvetites.

[19] MABIE: A bírósági közvetítés jelene és helye az új Polgári perrendtartás koncepciójában. https://www.mabie.hu/attachments/article/122/A%20b%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1gi%20k%C3%B6zvet%C3%ADt%C3%A9s%20ielene%20%C3%A9s%20helye%20az%20%C3%BAi%20Polg%C3%A1ri%20perren%E2%80%A6.pdf

[20] Az Országos Bírói Tanács (OBT) 2025 április 11-én észrevételeket tett a készülő törvénytervezethez. https://obt-iud.hu/sites/default/files/saitokozlemenyek-mellekletek/Eszrevetelek-OBT-20250422.pdf

[21] Igazságügyi Szakértői Kamara: Törvény készül a bírósági tárgyalások online közvetítéséről https://miszk.hu/index.php/1140-torveny-keszul-a-birosagi-targyalasok-online-kozvetiteserol

[22] https://kormany.hu/application/documents/7849f9d3-4e39-4335-9496-cdc54d366c3b/download

[23] https://kormany.hu/application/documents/682e7f2d-4261-49b1-b95e-ad349d4c7c92/download

[24] Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda https://szaboesszalai.hu/jogi-intelmek/online-jelenlet-a-birosagi-targyalasokon/

[25] Kovács Kaszás Rebeka: Online bírósági eljárások a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének fényében. Jog - Állam - Politika 2025/1: 249-262. DOI: https://doi.org/10.58528/JAP.2025.17-1.249; 261. p.

[26] Halmos Szilvia: Titkok a tárgyalóteremben? - a bírósági tárgyalás nyilvánossága és annak korlátai. Jogászvilág, 2025.július 15. https://jogaszvilag.hu/szakma/titkok-a-targyaloteremben-a-birosagi-targyalas-nyilvanossaga-es-annak-korlatai/

[27] 16/2022. (III.2.) OBT határozattal fogadták el és hirdették ki.

[28] Citron, Danielle Keats - Chesney, Robert: Deep Fakes: A Looming Challenge for Privacy, Democracy, and National Security. California Law Review, 2019/17: 1753-1820.

[29] https://www.courtinnovations.com/

[30] Susskind, Richard : Online Courts and the Future of Justice. Oxford University Press, 2019, Oxford pp. 174-176.

[31] Susskind, pp.168-169.

[32] Osztovits András: Okos eszközök, okos bíróságok - online igazságszolgáltatás Kínában. Ars Boni 2021. december 21. https://arsboni.hu/okos-eszkozok-okos-birosagok-online-igazsagszolgaltatas-kinaban/

[33] Ajoy Karpuram: Live Streaming Justice. Supreme Court Observer adatai alapján, forrás: https://www.scobserver.in/journal/live-streaming-justice/

[34] Shauna Hall-Coates (2015): Following Digital Media into the Courtroom: Publicity and the Following Digital Media into the Courtroom. Dalhousie Journal of Legal Studies, 2015/4: 101-139. 138. p.

[35] Gajduschek György: Bevezető a 'Jogi kultúra' különszámhoz. Állam - és Jogtudomány, 2025/3:3-16. https://doi.org/10.51783/ajt.2025.3.01

[36] Ignácz György - Madarasi Anna: A bírósági tárgyalások nyilvánossága veszélyhelyzet idején. In Medias Res, 2020/2.261-279. Doi: https://doi.org/10.59851/imr.9.2.5

[37] Fleck Zoltán: Jogtudat a tekintélyelvű kultúrában. Állam-és Jogtudomány, 2025/3:17-29. https://doi.org/10.51783/ajt.2025.3.02; 15. p.