A magyar büntető anyagi jog fokozott büntetőjogi védelmet nyújt a hivatalos személyeknek és a közfeladatot ellátó személyeknek. A büntetőjog nézőpontjából hivatalos személy az, aki közhatalmi jellegű tevékenységet folytat, közfeladatot ellátó személy pedig az, aki bizonyos közérdekű tevékenységet lát el. Magától értetődő, hogy a játékvezető nem végez közhatalmi jellegű feladatokat, azonban de lege lata közérdekűnek sem minősül ténykedése akkor, amikor az Alaptörvény szerint a sportolás támogatása állami, tehát közfeladat; a sporttörvény szerint a sport a nemzet alapértéke, az ország sportnemzet, a sport a közjó része; míg polgári bírósági ítélet mondja ki, hogy az országos sportági szakszövetség egyéb közfeladatot ellátó szerv, a játékvezetők pedig közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek minősülnek. Ezért a tanulmányunkban (intenzíven) pro et (látensen) contra foglalkozunk a játékvezető büntetőjogilag de lege ferenda közfeladatot ellátó személyként értelmezésével.
Hungarian criminal substantive law provides increased criminal law protection for public officials and persons performing public functions. From the point of view of criminal law, an official is someone who carries out an activity of a public authority, and a person performing a public function is someone who carries out an activity of public interest. It goes without saying that a referee does not exercise any functions of public authority, but his activities are not de lege lata in the public interest either, when the promotion of sport is a public function under the Fundamental Law. The Sports Law states that sport is a fundamental value of the nation, that the country is a sporting nation and that sport is part of the common good. While a civil court judgment states that the national sports federation is a body with other public functions and that referees are persons acting within the scope of the functions and powers of a body with public functions. Therefore, in our study we will deal (intensively) pro et (latently) contra with the interpretation of referees as persons performing public functions de lege ferenda in criminal law.
Das ungarische materielle Strafrecht sieht einen verstärkten strafrechtlichen Schutz für Beamte und Personen, die öffentliche Aufgaben wahrnehmen, vor. Aus strafrechtlicher Sicht ist ein Beamter jemand, der eine Tätigkeit einer öffentlichen Behörde ausübt, und eine Person, die eine öffentliche Funktion ausübt, ist jemand, der eine Tätigkeit im öffentlichen Interesse ausübt. Es versteht sich von selbst, dass ein Schiedsrichter keine hoheitlichen Funktionen ausübt, aber seine Tätigkeit ist auch nicht de lege lata im öffentlichen Interesse, da die Förderung des Sports eine öffentliche Aufgabe im Sinne des Grundgesetzes ist. Das Sportgesetz besagt, dass der Sport ein Grundwert der Nation ist, dass das Land eine Sportnation ist und dass der Sport Teil des Gemeinwohls ist; während ein Zivilgerichtsurteil besagt, dass der nationale Sportverband eine Einrichtung mit anderen öffentlichen Aufgaben ist und dass Schiedsrichter Personen sind, die im Rahmen der Aufgaben und Befugnisse einer Einrichtung mit öffentlichen Aufgaben handeln. Daher werden wir uns in unserer Studie (intensiv) pro und (latent) contra mit der Auslegung von Schiedsrichtern als Personen, die de lege ferenda im Strafrecht öffentliche Aufgaben wahrnehmen, beschäftigen.
Azt, hogy ki a játékvezető (mérkőzésvezető, versenybíró),[2] a játékvezetőt milyen verbális (rágalmazás, szóbeli becsületsértés, jóhírnév megsértése, fenyegetés, zaklatás) és tettleges támadások (tettleges becsületsértés, egyes köznyugalom elleni bűncselekmények, mint a garázdaság, a rendbontás, egyes élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények, mint a könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés, az életveszélyt okozó testi sértés és a halált okozó testi sértés, az emberölés) ér(het)ik, azok ellen ki és mi védi meg őt, korábbi cikkünkben[3] tárgyaltuk. Ekként a versenyszabályok mellett a jog mint (sport)fegyelmi "jog", a polgári jog (személyiségi jog, sajtó-helyreigazítási jog), a szabálysértési jog és a büntetőjog által nyújtott jogi védelmet is általában, általánosságban. Nyitva hagytunk azonban speciális jogvédelmi kérdéseket, mint amilyen a büntetőjogon belül a fokozott védelemben részesítés. A jogalkotó fokozott büntetőjogi védelmet biztosít a hivatalos személynek, a közfeladatot ellátó személynek, a hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy támogatójának, valamint a nemzetközileg védett személynek. E személyi körökön belül a játékvezető nem található, azonban potenciálisan felvetődik a játékvezetőnek a közfeladatot ellátó személyek közé beemelése.
A büntetőjog azt nyilvánítja hivatalos személynek, aki közhatalmi jellegű tevékenységet folytat. A hivatalos személyek között vannak, akik választás vagy kineve-
- 1/2 -
zés útján nyerik el tisztségüket; vannak, akik kiemelt állami szervnél teljesítenek annak rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódóan szolgálatot; vannak, akik feladatuk ellátása során végeznek közhatalmi vagy államigazgatási tevékenységet. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) alkalmazásában hivatalos személy a köztársasági elnök; az ország- gyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő; az alkotmánybíró; a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár és a főispán; a bíró, az ügyész és a választottbíró; az alapvető jogok biztosa és helyettese; a közjegyző és a közjegyzőhelyettes; az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott önálló bírósági végrehajtó jelölt; a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja; a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnoka, és az úszólétesítmény vagy a légi jármű parancsnoka, ha a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására jogosult; az Alkotmánybíróságnál, a Sándor-palotánál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Magyar Nemzeti Banknál, az Állami Számvevőszéknél, bíróságnál, ügyészségnél, központi államigazgatási szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, a választási bizottság tagja.[4]
A büntetőjog közfeladatot ellátó személynek azt tekinti, aki bizonyos közérdekű tevékenységet lát el. A Btk. alkalmazásában közfeladatot ellátó személy a szolgálati feladatot teljesítő honvéd; a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy; a polgárőr a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényben[5] meghatározott tevékenységének ellátása során; az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja; a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védő, a jogi képviselő, a szakértő, és a hivatalos személynek nem minősülő kézbesítési végrehajtó; az egészségügyi dolgozó, az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy és a betegjogi képviselő az egészségügyről szóló törvényben[6] meghatározott esetekben; az állami mentőszolgálat, valamint a mentésre feljogosított más szervezet tagja a mentéssel és betegszállítással összefüggésben; az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a tűzoltási és műszaki mentési feladatainak ellátása során; a nemzeti köznevelésről szóló törvényben[7] meghatározott esetben a pedagógus, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott, a szakképzésről szóló törvényben[8] meghatározott esetben az oktató, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben[9] meghatározott esetben a felsőoktatási intézmény oktatója, tanára és tudományos kutatója; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben,[10] valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben[11] meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenységének gyakorlása során; az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tagja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben[12] meghatározott tevékenysége körében; a hivatásos vadász a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben[13] meghatározott tevékenysége körében; a halőr a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvényben[14] meghatározott tevékenysége körében; a közösségi közlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtói feladatot ellátó személy e tevékenysége során; az egyetemes postai szolgáltatónál ügyfélkapcsolati feladatot ellátó személy e tevékenysége során; az iskolaőr a Rendőrségről szóló törvényben[15] meghatározott tevékenysége körében; a fegyveres biztonsági őr a szolgálatának teljesítése során; az országos és a helyi közutakon, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás biztosítását célzó parkolási közszolgáltatást a közúti közlekedésről szóló törvény[16] szerint ellátó szervezetnél a parkolóhelyek rendeltetésszerű működtetését és a parkolóhelyek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését végző személy e tevékenysége során; az útellenőr, és a kezelői ellenőr a közúti közlekedésről szóló törvényben[17] meghatározott tevékenysége körében.[18]
(A teljesség kedvéért a Btk. alkalmazásában külföldi hivatalos személy a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, illetve külföldi államban közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személy, ideértve a köztestületben vagy az állami vagy önkormányzati vállalkozásban ilyen feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyt is; törvényben kihirdetett
- 2/3 -
nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik; törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, ideértve a külföldön megválasztott európai parlamenti képviselőt is; a Magyarország területén, illetve állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik,[19] míg a Btk. külföldi közfeladatot ellátó személyt nem klasszifikál.)
A közfeladatot ellátó személyek között vannak, akiknek e jogállása a jogalkotó döntése alapján kizárólag a Büntető Törvénykönyv szabályán nyugszik; vannak, akiknek e jogállása háttérjogszabályokban meghatározott tevékenységük ellátásán alapul; vannak, akiket a háttérjogszabályok kizárólag a büntetőjogi védelem szempontjából minősítenek közfeladatot ellátóként, tehát fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek, de fokozott büntetőjogi felelősséggel nem tartoznak.
A hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy fogalmának ismeretében, valamint a hivatalos személyek és a közfeladatot ellátó személyek körének kibontása után gondolati síkon sem jön szóba, hogy a játékvezető hivatalos személy lehetne, de az igen, hogy közfeladatot ellátó személlyé vál(hat)na.
A Btk. 19 pontban, 31 csoportban katalogizálja a közfeladatot ellátó személyeket, akik között található - bírósági döntésekben nevesítetten - vasúti jegykezelő (kalauz), menetjegy-ellenőr (jegyellenőr), sorompóőr, buszsofőr, taxisofőr, postai kézbesítő, hírlapkézbesítő is. Annak igénye, hogy a játékvezető is idesorolható legyen, már felmerült, például Puhl Sándorban és Borbély Zoltánban is.[20]
A sport az egész földkerekségen népszerű, rengetegen űzik, élnek érte és élnek belőle. "A futballnak mintegy 3,5 milliárd rajongója van világszerte, s mintegy 200 millióan játsszák a világ 200 országában. [...] a krikettet követik a második legtöbben (2,5 milliárd), harmadik a kosárlabda (2,2 milliárd) és negyedik a gyeplabda (2 milliárd)."[21] "A sportot a magyar kormányzat 2010-ben nemzetstratégiai ágazattá nyilvánította, ez pedig a sport társadalmi-gazdasági-kulturális jelentőségének elismerését jelzi."[22] Magyarország Alaptörvénye[23] szerint a sportolás támogatása állami, tehát közfeladat; az Országgyűlés kinyilvánította, törvény[24] (preambuluma) deklarálja, hogy a sport a nemzet alapértéke, az ország sportnemzet, a sport a közjó része; a Kúria kimondta, hogy az országos sportági szakszövetség maga közfeladatot ellátó szerv, a labdarúgó-játékvezetőkre vonatkozó adatok közérdekűek, közérdekből nyilvánosak.[25]
Ami pedig az emberiség körében népszerű, Magyarországon nemzetstratégiailag kiemelt, az állam számára közfeladat, a közösségnek fontos, az miért ne lenne közérdekű, abban a játékvezető miért nem közérdekű tevékenységet lát el? S akkor még nem szóltunk arról, hogy egy-egy játékvezetői döntés milyen hatással van adott sportoló, edző, vezető pályafutására, a klubok, mint üzleti vállalkozások életére vagy a sportfogadásban részt vevők millióira (és "millióira").
Kézenfekvő kérdés, a sportolók és a sportszakemberek közül általunk miért éppen a játékvezető közfeladatot ellátó személlyé nyilvánítása favorizált? Mert a játékvezető a mérkőzésen a játékszabályok alkalmazója, a döntésre jogosult személy, s mert a közelmúltban elszaporodtak a sporttársadalom jogos felháborodását kiváltó, a játékvezetőkkel szembeni verbális, illetve fizikai támadások, amelyeket részben sportolók, részben sportszakemberek, részben nézők követtek el.[26]
Hivatkozott cikkünkben[27] számos példát hoztunk a számtalan explicit esetből belföldről és külföldről, elsősorban a labdarúgás és kosárlabda sportágakra koncentrálva, amikor a játékvezetőt sportolók, nézők, sportszakemberek, különösen edzők és vezetők, de egyéb sportszakemberek és személyek verbálisan és tettlegesen támadták felnőtt és korosztályos bajnokságokban, kupákban, amatőr mérkőzéseken is.
A játékvezetőket ért agresszió kivételesen durva hazai példája azóta az NB III. osztály Keleti csoportjában a Budapesten, 2023. április 23-án lejátszott BKV Előre-Kisvárda II. mérkőzésen a 75. percben, majd a lefújást követően történtek, amikor is Busai Attila, a hazai csapat játékosa a kiállítása után a pályán, aztán az öltöző felé vezető úton is rátámadt Büki Gábor játékvezetőre, őt lefejelte és ököllel is megütötte;[28] külföldi példája pedig az, amikor a Törökországban, a Süper Ligben az An-
- 3/4 -
karában, 2023. december 11-én lejátszott MKE Ankaragücü-Çaykur Rizespor mérkőzés hosszabbításának 7. percében a vendégcsapat egyenlítése után Faruk Koca, a hazai csapat elnöke berohant a pályára és megütötte Halil Umut Meler játékvezetőt, aki a földre esett, s akit ezután többen megrugdaltak;[29] míg Magyarországon eddig nem jellemző kollektív következménye az, hogy Tolna vármegyében 2023 novemberének harmadik hetében minden vármegyei játékvezető leiratkozott a hétvégi labdarúgó-mérkőzések küldőlistájáról. Az előzmények közé tartozott, hogy a Tolna vármegyei III. osztályú bajnokság Keleti csoportjában a Kajdacson, 2023. szeptember 30-án lejátszott Kajdacsi SE-Szedresi SE mérkőzést követően a meccsen trágár beszéd miatt hat piroslapot kiosztó Kiss Gergely játékvezető működéséről a közösségi médiában kommnentháború alakult ki,[30] majd a Tolna vármegyei I-II. osztályú kvalifikációs bajnokságban a Mórágyon, 2023. november 5-én lejátszott Mórágyi SE-Kakasd SE mérkőzést követően Kiss Gergely játékvezetőt megkergették.[31]
Sztrájkoltak azonban már a játékvezetők az őket ért erőszak miatt Argentínában,[32] Uruguayban,[33] Albániában,[34] Cipruson[35] és Görögországban[36] is.
Ha a játékvezető a büntetőjog aspektusából közfeladatot ellátó személlyé avanzsál(hat)na, rögvest eldöntendő kérdés lenne, hogy e fokozott büntetőjogi védelem fokozott büntetőjogi felelősséggel is járna, amivel nemcsak a játékvezetők sérelmére elkövetett tettlegességek minősülnének súlyosabban, hanem a játékvezető által esetlegesen elkövetett tettlegességek (és visszaélések) is, miután a Büntető Törvénykönyv külön tényállásban rendeli büntetni a bántalmazást a közfeladatot ellátó személy eljárásában (de egyébiránt büntetni rendeli a közfeladati helyzettel visszaélést is).
Ha a jogalkotó magában a Btk. Záró Részében az Értelmező rendelkezések között nevesítené a játékvezetőt közfeladatot ellátó személyként, akkor nemcsak a fokozott büntetőjogi védelem illetné meg, hanem a fokozott büntetőjogi felelősség is terhelné. Ha viszont a játékvezető e jogállását háttérjogszabályként az Stv. határozná meg, úgy csak fokozott büntetőjogi védelemben részesülne, de fokozott büntetőjogi felelősséggel nem tartozna.
Mint ahogyan Törökországban - ha már (nem véletlenül) onnan is citáltunk esetet - a 2011. március 31-én elfogadott, a sportban előforduló erőszak és rendbontás megelőzéséről szóló 6222. számú törvény 20. cikke is a sportversenyeken a játékvezetőket a sérelmükre elkövetett bűncselekmények vonatkozásában minősíti köztisztviselőnek.
"A közfeladatot ellátó személyek nem hivatalos személyek ugyan, azonban a közösség számára igen fontos feladatot látnak el, ezért indokolt, hogy ugyanolyan elbírálás alá essenek, mint a hivatalos személyek, ha működésük során ellenük irányuló erőszakkal vagy fenyegetéssel véghezvitt bűncselekményeket valósítanak meg velük szemben, illetve bizonyos körben speciális alanyai lehetnek egy-egy bűncselekménynek (pl. kábítószer-kereskedelem, közfeladati helyzettel visszaélés)."[37]
A büntetőjog - a különbségtétel ellenére - ugyanolyan védelemben részesíti a közfeladatot ellátó személyeket, mint a hivatalos személyeket, tehát annál az indoknál fogva, hogy az általuk ellátott közfeladat a hivatalos személyek által ellátott közhatalmi jellegű tevékenységgel azonos súlyú.
A Btk. a büntethetőségi korhatárt az élet ellen irányuló és egyes súlyos bűncselekmények elkövetői esetében tizennégy évről tizenkettő évre szállítja le.[38] Az ebbe a körbe tartozó eredetileg hat, majd hét törvényi tényállást, bűncselekményt (az emberölés alap- és minősített esetei, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt okozó testi sértés és a halált okozó testi sértés, a terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás) a jogalkotó 2020-ban[39] kibővítette a hivatalos személy
- 4/5 -
elleni erőszakkal, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal és a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszakkal. A módosítást átfogó októl és céltól (az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése, és ennek érdekében az iskolaőrség intézmény és iskolaőr állománycsoport létrehozása) ugyan nem függetlenül, ám minden közfeladatot ellátó személy elleni erőszak is bekerült a társadalomra legveszélyesebb bűncselekmények közé.
A közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi védelme önálló törvényi tényállásokban és más törvényi tényállásokon belül minősített esetekben ölthet testet.
A törvényi tényállás a bűncselekmény a Btk. Különös Részében leírt fogalmi ismérveinek az összessége. Az alaptényállás vagy alapeset a szabályozás alapja, a típusos előfordulási mód általánosított formája. A minősített eset a minősítő körülmények folytán az alaptényálláshoz képest súlyosabb büntetést von maga után. A privilegizált eset a privilegizáló körülmények folytán az alaptényálláshoz képest enyhébb megítélést jelent.[40]
Fokozott büntetőjogi védelmet biztosító önálló törvényi tényállás - a hivatalos személy elleni erőszak[41] szabályozása alapján - a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak.[42] Eszerint aki közfeladatot ellátó személyt a) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, b) jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel intézkedésre kényszerít, vagy c) eljárása alatt, illetve emiatt bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. A csoport szervezője vagy vezetője öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétség miatt két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki közfeladatot ellátó személyt az eljárása miatt bántalmaz, büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem közfeladatot ellátó személy. Aki közfeladatot ellátó személy elleni erőszakra irányuló előkészületet[43] követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem büntethető a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.
Kapcsolódó önálló törvényi tényállás a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, amely szerint a hivatalos személy elleni erőszak (és a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak) szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.[44]
A közfeladatot ellátó személy sérelmére, illetve a támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére elkövetés minősített esete az emberölésnek,[45] kizárólag a közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetés a rablásnak is.[46]
A közfeladatot ellátó személy fokozott büntetőjogi felelőssége szintén önálló törvényi tényállásokban és más törvényi tényállásokon belül minősített esetekben jelenik meg.
Fokozott büntetőjogi felelősséget keletkeztető önálló törvényi tényállás a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában.[47] Eszerint az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el. Aki bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a csoportosan elkövetett bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádemelés előtt a hatóság előtt feltárja.
Amennyiben a közfeladatot ellátó személy nem agresszív, hanem diszkriminatív, akkor valósul(hat) meg a közfeladati helyzettel visszaélés, amely szerint az a közfeladatot ellátó személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, b) közfeladattal kapcsolatos jogkörét túllépi, vagy c) közfeladati helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[48]
A közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva elkövetés viszont minősített esete a kábítószer-ke-
- 5/6 -
reskedelemnek,[49] a kábítószer-birtoklásnak,[50] az új pszichoaktív anyaggal visszaélésnek.[51]
Súlyosabban minősül a bűnpártolás akkor is, ha azt közfeladatot ellátó személy eljárása során követi el.[52]
A jelenlegi büntetőjogi szabályok szerint a játékvezető testének célzatos érintése vagy olyan bántalmazása, amely testi sérülést nem okoz, mint például az arculütés, leköpés, megrúgás, tettleges becsületsértés vétsége miatt egy évig; olyan bántalmazása, amely nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz, könnyű testi sértés vétsége miatt két évig; olyan bántalmazása, amely nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz, súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; míg a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen,[53] s amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A szubszidiárius bűncselekmény minősítő körülményei[54] a csoportos, a köznyugalmat súlyosan megzavaró, a fegyveres, a felfegyverkezve vagy a nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen elkövetés, a büntetés pedig bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. Az erőszak tényállásszerű, ha akár személy, akár dolog elleni. A személy elleni erőszak közül a tettleges becsületsértés nem nyerhet önálló értékelést a garázdaság mellett, a könnyű testi sértés - magánindítvány[55] esetén - igen, míg a súlyos testi sértés megvalósulásakor a garázdaság alapesetében érvényesül a szubszidiaritás, azaz csak a súlyosabb, a testi épség elleni bűncselekmény állapítható meg; a garázdaság minősített esetében azonban nem, tehát a garázdaság bűntette és a súlyos testi sértés bűntette halmazatban áll.
Rendbontás vétsége alatt a jogalkotó két évig terjedő szabadságvesztéssel azt rendeli büntetni, aki nyilvános rendezvény vagy gyűlés szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, vagy aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre a sportrendezvény megtartását vagy mások testi épségét veszélyeztető tárgyat bedob.[56] Ez a bűncselekmény is szubszidiárius, azaz akkor állapítható meg, ha a cselekmény nem valósít meg súlyosabb bűncselekményt. A bűncselekmény minősítő körülményei a csoportosan, a fegyveresen, a felfegyverkezve vagy különös visszaesőként, a gyűlés gyülekezési jogról szóló törvény[57] szerinti békés jellegét biztosító korlátozásokat megsértve elkövetés, a büntetés pedig bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés.[58]
A játékvezető fokozott büntetőjogi védelemben részesítése esetén azonban már a legminimálisabb bántalmazása esetén is az elkövető közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő! Ha pedig a játékvezető elleni erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követnék el, úgy a büntetési tétel két évtől nyolc évig terjedő, a csoport szervezője vagy vezetője esetében öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre emelkedne!
Azaz, ha csak - sérülést nem is okozva - lökdösnék, rángatnák, leköpnék[59] a játékvezetőt, (a magánvádas)[60] tettleges becsületsértés vétsége helyett már (a közvádas)[61] közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt történ(het)ne a felelősségre vonás, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette alapesetének büntetési tétele pedig onnan indul, ahol a tettleges becsületsértés vétségének büntetési tétele véget ér (egy, illetve egy év szabadságvesztés)!
A speciális jogalanyiság azt is magával hozná, hogy a játékvezető megtámadása akkor is súlyosabb büntetéssel lenne fenyegetett, ha a játékvezetőt nem működése alatt (a sportrendezvényen), hanem később, de tevékenysége miatt bántalmaznák, mint ahogyan ez a Görögországban, a Super League 1-ben a Voloszban, 2019. december 22-án lejátszott Volosz NPS-Olympiakosz Pireusz mérkőzésen a vendégcsapat második félidőben szerzett, ám a VAR-vizsgálat [62] után érvénytelenített gólja miatt másnap éjjel a VAR-játékvezető - miközben a játékvezető családjával otthon tartózkodott - lakása ablakainak betörésével és a lakásba petárdák bedobálásával[63] vagy a Magyarországon, az Európa-liga döntőjében a Budapesten, 2023. május 31-én lejátszott Sevilla FC-AS Roma mérkőzésen az olasz csapat edzője, a portugál José Mourinho által is erősen kritizált teljesítményt nyújtó angol Anthony Taylor játékvezető másnap este a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőté-
- 6/7 -
ren az olasz csapat szurkolói általi megtámadásával[64] előfordult. Egy olasz szurkoló ellen büntetőeljárás indult, amelynek során őt a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság garázdaság vétsége miatt jogerősen 500 000 Ft pénzbüntetésre ítélte.[65]
Megítélésünk szerint mind az állam, mind a társadalom oldaláról dukálna a játékvezetőnek a közfeladatot ellátó személyként minősítése.
A büntetőjog(alkotó) az, amely, illetve aki meg tudná erősíteni a játékvezető védelmét azáltal, ha a játékvezetőt beiktatná a közfeladatot ellátó személyek közé, amivel a játékvezetőt ért támadások (büntetőjogilag) szigorúbb megítélés alá esnének. A módosítást a sportbeli erőszak hatékonyabb megszüntetése és megelőzése messzemenően indokol(hat)ná.
Kívánatos az lenne, ha a játékvezető e jogállása nem a Btk. szabályán, hanem a - Btk. szemszögéből - háttérjogszabály, az Stv. rendelkezésén alapulna, s az Stv. kizárólag a fokozottabb büntetőjogi védelem (a sérelmükre e minőségük miatt elkövetett bűncselekmények súlyosabb büntetéssel fenyegetettsége) érdekében minősítené a játékvezetőt közfeladatot ellátó személynek, míg fokozott büntetőjogi felelősséggel (az általuk e minőségükben elkövetett bűncselekmény súlyosabb büntetéssel fenyegetettségével) nem terhelné. Egyrészt nem a játékvezetők által, hanem a sérelmükre elkövetett erőszak a jellemző, másrészt nem lenne üdvös, ha a büntetőjog-alkalmazónak azt kellene - akár a játékvezető sérelmére atrocitást elkövető feljelentésére - vizsgálnia és értelmeznie, hogy megvalósul-e például a közfeladati helyzettel egyébként visszaélés,[66] a részrehajlás akkor, amikor a játékvezető a játékszabályokat csak rosszul alkalmazta, azok megszegésével azonban egyoldalúan sújtotta téves ítéleteivel az adott játékost, csapatot, befolyásolta az eredményt.
A fokozott büntetőjogi védelmet jelentő jogállás megadása során nem lenne indokolt különbséget tenni a magyar és a Magyarországon mérkőzést vezető külföldi játékvezetők között, mert a bűncselekmény jogi tárgya a közérdekű tevékenység védelme és az emberi méltóság sérelme,[67] s ez független a bűncselekmény passzív alanyának állampolgárságától, illetve a hivatásos és az amatőr játékvezetők között, azért sem, mert az agressziónak az alacsonyabb osztályokban működő játékvezetők sokkal gyakrabban vannak kitéve.
A speciális jogalanyiság feltétele a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről (FEOR) szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közleményben[68] a képesítéshez kötött játékvezető megkülönböztetése vagy/és az Stv.-ben, illetve a sportszövetségek sportáguk szabályzataiban meghatározása, valamint a sportszövetségek által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben való működés lehetne.
A büntetőeljárások megindulását pedig már eddig is garantálta a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) elnöksége a játékvezetők elleni agresszív viselkedés és a sporthuliganizmus megfékezésére meghozott 296/2011. (10. 04.) számú határozata, amely szerint: "A jövőben bármilyen osztályú mérkőzésen, amennyiben tettleges támadás szenvedő alanya a játékvezető, akkor az MLSZ és területi igazgatósága - a törvényi feltételek fennállása esetén - haladéktalanul büntető feljelentést tesz, és fegyelmi eljárást kezdeményez az elkövető ellen."[69] ■
JEGYZETEK
[1] A tanulmány az V. Sárközy Tamás Sportjogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett és kibővített változata.
[2] A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) 77. § p) pont.
[3] Fejes Péter - Fejes Fruzsina - Popgyákunik Balázs: Ki védi meg a játékvezetőt? Sportjog 2022/4. 10-25.
[4] Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pont.
[5] 2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól.
[6] 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.
[7] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
[8] 2019. évi LXXX. törvény a szakképzésről.
[9] 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról.
[10] 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
[11] 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.
[12] 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról.
[13] 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról.
[14] 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről.
[15] 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről.
[16] 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről.
[17] 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről.
[18] Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pont.
[19] Btk. 459. § (1) bekezdés 13. pont.
[20] https://ripost.hu/tuzeloallas/2017/01/birohiany-rettegnek-a-magyar-jatekvezetok (2024. 01. 03.), https://www.csakfoci.hu/magyar-foci/busaira-akar-buntetougy-is-varhat-kulfoldi-szerzodes-lehet-szamara-a-menekulout (2024. 01. 03.).
[21] Krasznai Bence: A labdarúgásnak nincs vetélytársa - íme, a világ legnépszerűbb sportágai! Nemzeti Sport 2023. 02. 14. https://www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/a-labdarugasnak-nincs-vetelytarsa-ime-a-vilag-legnepszerubb-sportagai-2940389 (2024. 01. 03.).
[22] Ld. Fejes Péter - Sárközy Tamás - Szekeres Diána - Tóth Nikolett: A magyar sport jogi szabályozása. HVG-ORAC, Budapest, 2019, Szabó Tünde: Ajánlás.
[23] Alaptörvény XX. cikk (2) bekezdés.
[24] Stv.
[25] Kúria Pfv.IV.21.2729/2014. Lásd részletesen: Ítélkezési gyakorlat: Labdarúgó-játékvezetőkre vonatkozó közérdekű adat kiadása. Sportjog 2023/1. 23-25.
[26] Vö. az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2020. évi LXXIV. törvény általános indokolása első bekezdésével.
[27] Lásd 3. lábjegyzet.
[28] https://mandiner.hu/sport/2023/04/lefejelte-a-birot-hat-eves-eltiltast-kapott-a-korabbi-fradi-jatekos (2024. 01. 03.).
[29] https://rangado.24.hu/nemzetkozi_foci/2023/12/12/felfuggesztettek-a-torok-focibajnoksagot-megtamadott-focibiro-ankaragucu-rizespor/ (2023. 01. 03.).
[30] https://www.teol.hu/helyi-sport/2023/10/tovabbra-sem-csitulnak-a-kedelyek-a-kajdacs-szedres-merkozes-utan (2024. 01. 03.), https://www.bama.hu/helyi-sport/2023/11/dagad-a-botrany-sztrajkolnak-a-tolnai-jatekvezetok-a-baranyaiak-menthetik-meg-a-hetveget (2024. 01. 03.).
[31] https://www.teol.hu/helyi-sport/2023/11/nem-vezetnek-bajnoki-meccseket-a-hetvegen-a-tolna-varmegyei-jatekvezetok (2024. 01. 03.) , https://infostart.hu/sport/2023/11/16/csendes-sztrajkba-lepett-az-osszes-a-tolna-megyei-jatekvezeto-megvan-ra-az-okuk (2024. 01. 03.), https://sportal.blikk.hu/labdarugas/magyar-labdarugas/a-varmegye-osszes-jatekvezetoje-lemondta-a-hetvegi-merkozest/2023111615085343116 (2024. 01. 03.), https://szabolcsfociinfo.hu/2023/11/16/nem-vezetnek-meccset-a-tolna-jatekvezetok-a-hetvegen/ (2024. 01. 03.), https://hirklikk.hu/kozelet/ilyen-meg-nem-volt-magyarorszagon-birokergetes-miatt-sztrajkolnak-a-tolna-varmegyei-jatekvezetok/424135 (2024. 01. 03.), https://focidrukker.com/magyar-foci/megkergettek-egy- tolna-varmegyei-jatekvezetot-valaszul-otthon-marad-a-hetvegen-az-osszes-varmegyei-kollegaja/ (2024. 01. 03.).
[32] https://www.origo.hu/sport/futball/20161206-jatekvezetok-megvert-biro-argentina-sztajk.html/ (2024. 01. 06.).
[33] https://www.goal.com/hu/hírek/botrany-a-biroveres-utan-az-egesz-orszagban-beszuentettek-a-futballt/1kuf340vk9mu61d7b37wgz685x (2024. 01. 06.).
[34] http://www.nemzetisport.hu/minden_mas_foci/albania-eroszak-miatt-sztrajkolnak-a-jatekvezetok-2687883 (2024. 01. 06.).
[35] https://sportal.blikk.hu/labdarugas/nemzetkozi/sztrajkolnak-a-jatekvezetok-mert-felgyujtottak-egyikuk-edesanyjanak-autóját/2023092006372941612 (2024. 01. 06.).
[36] https://www.origo.hu/sport/futball/20181220-hatarozatlan-idore-sztrajkot-hirdettek-a-gorog-futtballbirok.html (2024. 01. 06.), http://www.nemzetisport.hu/legiosok/legiosok-a-valogatott-tamadonak-jol-jott-a-jatekvezetok-sztrajkja-2675507 (2024. 01. 06.), https://rangado.24.hu/nemzetkozi_foci/2023/12/06/gorog-bajnoksag-birok-sztrajk/ (2024. 01. 06.).
[37] Indokolás a Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontjához.
[38] Btk. 16. §.
[39] Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2020. évi LXXIV. törvény 6. §.
[40] Lásd Fejes-Sárközy-Szekeres-Tóth: i. m. 220.
[41] Btk. 310. §.
[42] Btk. 311. §.
[43] {Ha a törvény külön elrendeli) előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik [Btk. 11. § (1) bekezdés]}.
[44] Btk. 312. §.
[45] Btk. 160. § (2) bekezdés e) pont.
[46] Btk. 365. § (3) bekezdés f) pont, (4) bekezdés c) pont.
[47] Btk. 302. §.
[48] Btk. 306. §.
[49] Btk. 176. § (2) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés a) pont; 177. § (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés 2. fordulat.
[50] Btk. 178. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont, (5) bekezdés b) pont; 179. § (3) bekezdés a) pont ac) alpont, (6) bekezdés b) pont.
[51] Btk. 184. § (2) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont; 184/A. § (2) bekezdés b) pont, (4) bekezdés 2. fordulat; 184/B. § (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés b) pont; 184/C. § (2) bekezdés c) pont, (5) bekezdés b) pont.
[52] Btk. 282. § (3) bekezdés d) pontja.
[53] Btk. 339. § (1) bekezdés.
[54] Btk. 339. § (2) bekezdés.
[55] A magánindítvány feljelentés, illetve bármely olyan nyilatkozat, amelyben az előterjesztésére jogosult sértett, (cselekvőképessége hiánya vagy korlátozottsága esetén) törvényes képviselője, (halála esetén) hozzátartozója, illetőleg (az előbbi esetben) a gyámhatóság kifejezésre juttatja az elkövető büntetőjogi felelősségre vonására irányuló kívánságát [Btk. 31. § (1)-(4) bekezdés, Be. 378. § (1)-(2) bekezdés].
[56] Btk. 340. § (1)-(2) bekezdés.
[57] 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról.
[58] Lásd Fejes-Sárközy-Szekeres-Tóth: i. m. 226-227., 220-225.
[59] 34/2007. BK vélemény, BH 2020.352., BH 1988.210.
[60] Magánvád esetén a vádat - feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető - a sértett saját jogán képviseli [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 53. § (1) bekezdés].
[61] Közvád esetén a vádat a közvádló, az ügyészség [Be. 25. § (1) bekezdés] emeli és képviseli.
[62] Video Assistant Referee.
[63] https://m4sport.hu/kulfoldi-foci/cikk/2019/12/23/a-videobiro-elvette-a-golt-petardat-dobtak-az-otthonaba/ (2024. 01. 04.).
[64] https://nepszava.hu/3196810_europa-liga-donto-sevilla-roma-szurkolok-biro-inzultus (2024. 01. 06.).
[65] https://fovarositorvenyszek.birosag.hu/sajtokozlemeny/20230605/elszabadultak-az-indulatok-repuloteren-birosag-ele-allitas-volt-az-ugyben (2024. 01. 06.).
[66] Btk. 306. § c) pont.
[67] BH 2020.352.
[68] Stv. 77. § p) pont.
[69] https://dokumentumtar.mlsz.hu/doc/elnoksegi-hatarozatok/2011/2962011.-10.04-szamu-hatarozat (2024. 01. 06.).
Lábjegyzetek:
[1] A szerző főügyészhelyettes (Vas Vármegyei Főügyészség), egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Sporttudományi Intézet).
[2] A szerző bíró (Pesti Központi Kerületi Bíróság).
[3] A szerző ügyvédjelölt, kosárlabda-játékvezető.
Visszaugrás
