Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a család elsődlegesen nem alkotmányjogi, sőt nem is jogi fogalom, így a család kapcsán egységes jogi definíció nem adható. A család mibenléte elsősorban - de nem kizárólagosan - szociológiai kérdés. Különböző tudományterületek foglalkoznak a család fogalmával - elsősorban a szociológia, családszociológia,[1] antropológia -, és mind eltérően közelítik meg azt az emberek közötti, rokoni viszonyon alapuló érzelmi és gazdasági közösséget, amely a társadalom egyik alapjának is tekintendő. Ezt az alaptételt tovább nehezíti, és némileg ellent is mond annak, hogy a családhoz - ami hangsúlyozottan nem elsősorban jogi fogalom - mint társadalmi jelenséghez, együttélési formához a jognak valamilyen módon mégiscsak viszonyulni, ha tetszik, szabályoznia kell azt. Amit meg is tesz az alkotmányos kodifikáció, de különböző szakjogágak (pl. családi jog /polgári jog) is.
A közjogban, az alkotmányjog vizsgálódási területe, hogy a család mint társadalmi alapintézmény milyen állami védelmet élvez (pl. hogyan viszonyul a család fogalma a házassághoz). Ahogyan Lápossy Attila, Szabó-Tasi Katalin és Szajbély Katalin fogalmaz: "Korántsem egyszerű vállalkozás azonban annak a meghatározása, hogy pontosan milyen kapcsolati formákat tekinthetünk »családnak«, hogy kik alkothatnak családot. A fogalom folyamatos jogi és morális viták kereszttüzében áll. A család ugyanis hagyományosan a társadalom legfontosabb alapegysége, a fogalma pedig szorosan kötődik az adott kor társadalmi és történelmi valóságához, ennek megfelelően tartalma folyamatosan változott és fejlődött. Gondolhatunk például a házasságon alapuló család primátusának háttérbe szorulására vagy éppen a »törvényen kívül« született gyermekek hátrányos helyzetének és jogállásának rendezésére."[2]
A család alkotmányjogi fogalmát igyekszik definiálni Drinóczi Tímea és Zeller Judit: "Alkotmányjogi értelemben családnak tekinthető az olyan szabad akaraton alapuló életközösség, amelynek legalább két tagja van, akiket tényleges kapcsolat, kötődés és függőségi helyzet tart össze, és amely viszonyrendszerben mindegyik félnek meghatározott jogai és - a gyermeket kivéve - egyben kötelezettségei is vannak."[3]
Alábbiakban a családra, családi életre vonatkozó nemzetközi és európai sztenderdeket, kiemelten az Emberi Jogok Európai Bíróságának kapcsolódó esetjogát tekintem át.
A családot a különböző emberi jogi nemzetközi egyezmények egyértelműen a társadalom alapvető intézményének ismerik el, védelmére és támogatására a részes államok felé kötelezettségeket állapítanak meg. Így például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (EJENY) 16. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy "[a] család a társadalom természetes és alapvető egysége, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére". Hasonló tartalommal rendelkezik a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 10. cikke; a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (PPJNE) 23. cikk (1) bekezdése. Az államok pozitív intézményvédelmi kötelezettségét állapítja meg ugyancsak az EJENY alapvetése, az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezményének preambuluma; a Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény 44. cikk (1) bekezdése; és az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének preambuluma is. A család védelmét, további regionális emberi jogi eszközök[4] is tartalmazzák.[5]
A családokat fontos szereplőként ismeri el a nemzetközi közösség a szegénység csökkentésében és a fenntartható fejlődésben is (lásd pl. a 2015 utáni új integrált Fenntartható Fejlődési Keretrendszert).[6] A szociális haladásról és fejlődésről szóló nyilatkozat[7] 4. cikke megerősíti, hogy a családot mint a társadalom alapvető egységét és valamennyi tagja növekedésének és jólétének természetes környezetét támogatni és védeni kell, hogy teljes mértékben el tudja látni a közösséggel kapcsolatos felelősségét.
- 29/30 -
Ezt követően az ENSZ Közgyűlése több határozatot fogadott el a nemzetközi együttműködés fokozásának szükségességéről a családok védelme és segítése érdekében.[8] Mindez végül ahhoz vezetett, hogy az ENSZ Közgyűlésének 44/82. számú határozata alapján 1994 a Család Nemzetközi Éve lett.[9] A határozat úgy fogalmaz, hogy "a család a társadalom alapegysége, ezért különös figyelmet igényel. Ezért a lehető legszélesebb körű védelmet és segítséget kell biztosítani a családoknak annak érdekében, hogy teljes mértékben vállalhassák felelősségüket a közösségen belül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, a Társadalmi fejlődésről szóló nyilatkozatnak, és a Nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménynek megfelelően. A családok országonként és az egyes nemzeti társadalmakban különböző formákat és funkciókat öltenek. Ezek kifejezik az egyéni preferenciák és a társadalmi viszonyok sokféleségét. Következésképpen a Család Nemzetközi Éve minden család szükségletét felöleli és célozza."[10]
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságához (Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights - OHCHR) tartozik az ENSZ-egyezményekhez kötődő tíz bizottság, amelyek a mandátumuk alá tartozó nemzetközi emberi jogi egyezmények részes felei végrehajtását monitorozzák.[11] Áttekintve ezen bizottságok munkáját azt látjuk, hogy megerősítik azt a tételt, hogy a nemzetközi emberi jogban a családnak nincs pontos meghatározása. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, valamint a Nőkkel Szembeni Megkülönböztetés Minden Formájának Felszámolásáról szóló Egyezményhez kapcsolódó CEDAW Bizottság rögzíti, hogy a család fogalma államonként, sőt államokon belül egyes régiónként is eltérő lehet, ezért nem lehet általános meghatározást adni a fogalomnak.[12] A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága azt is kimondta, hogy a család fogalmát tág értelemben és a vonatkozó helyi használatnak megfelelően kell értelmezni.[13]
Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága 1989-ben és 1990-ben két átfogó kommentárban is hangsúlyozza a család alapvető szerepét, de meghatározásának rugalmas voltát is, előbbiben úgy fogalmaz a gyermekekkel kapcsolatos felelősség megállapítása kontextusában, hogy a család "széles körben értelmezendő, hogy a szóban forgó részes állam társadalmának minden oda tartozó tagja beleférjen".[14]
Az Emberi Jogi Bizottság 19. számú kommentárjában azt is hangsúlyozza, hogy amikor személyek csoportját családnak tekintik egy állam jogszabályai és gyakorlata szerint, akkor a PPJNE 23. cikkében említett védelmet kell biztosítani számukra. Következésképpen a részes államoknak jelentéstételük során ki kell térniük arra is, hogy a család fogalmát és hatályát az adott ország saját társadalmában és jogrendszerében hogyan értelmezik és definiálják. Tekintettel a család különféle formáinak létezésére, mint például a nem házasságban élő párok és gyermekeik, vagy az egyedülálló szülők és gyermekeik, a részes államoknak arról is be kell számolniuk, hogy az ilyen családtípusokat és tagjaikat a nemzeti jog elismeri és védi-e.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
