Erdős Csaba - Szabó Zsolt: Körkérdés a parlamentarizmus válságáról (PSz, 2019/2., 147. o.)

A parlamentarizmus válsága a közjog- és politikatudomány ciklikusan felmerülő, újra és újra felbukkanó kérdése. A téma fontosságát - és múltját - jelzi, hogy az Interparlamentáris Unió a XXV., berlini konferenciájának napirendjére tűzte és vitatta meg a parlamentarizmus válságának a problémáját, amely nyomán a magyar Interparlamentáris Csoport elnöksége 1928 májusában körlevelet bocsátott ki ugyanezen kérdéssel. A beérkezett válaszokat a Parlamenti Szemle a 2017/2. számában, és 2018. évi számaiban újra közölte, továbbá e válaszok, valamint azok kontextusának és narratívájának elemzése e számunk Tanulmány rovatában Pócza Kálmán tollából olvasható.

Kétségtelen, hogy a XX. század '20-as évei is bőven szolgáltattak okokat a parlamentarizmus válságán való elmélkedéshez, de időszerűnek tartjuk ennek felvétését napjainkban is - figyelembe véve a külföldi nemzeti példákat, az alkotmányjog szupranacionális elemekkel való bővülését (különösen az uniós jog hatását), vagy éppen hazánk hatalommegosztási rendszerének hangsúlyváltozásait, illetve a belpolitikai fejleményeket. Feltevésünk szerint részben hasonlóak, részben változóak azok a kihívások, amelyekkel a parlamentarizmusnak az elmúlt másfél évszázadban szembe kellett néznie, kérdés azonban, hogy melyek a parlamentarizmust fenyegető legjelentősebb hatások a jelenben, s látszanak-e kitörési lehetőségek a XXI. század második évtizedének vége felé.

Úgy véljük, hogy a tudományos diskurzusok katalizálásában a tudományos fórumokra - köztük a Parlamenti Szemlére is - hangsúlyos szerep hárul, a parlamentarizmus válságának problémáját pedig (ismételten) aktuálisnak és kellőképpen fontosnak tartjuk ahhoz, hogy a köré tematizált vitát kezdeményezzünk. Emiatt a Parlamenti Szemle című folyóirat szerkesztősége "Válságban van-e a parlamentarizmus?" címmel körkérdést intéz a parlamenti joggal, illetve parlamentarizmussal foglalkozó oktatókhoz, kutatókhoz és gyakorlati szakemberekhez.