Angliában és Walesben majdnem nyolcszáz közjegyző tevékenykedik. A közjegyzőség ott a jogi hivatás egyik legősibb, s egyben legkisebb csoportja. Az első közjegyzők valószínűsíthetően a XIII. században foglalták el hivatalukat pápai kinevezésüket követően. Napjainkban - történelmi okokra visszavezethetően - a Canterbury-i Érsektől nyernek kinevezést, aki hatáskörét a VIII. Henrik idején alapított bíróságon, a Court of Faculties-en keresztül gyakorolja. Elnöke a Master of the Faculties.[1]
A közjegyzők képzett jogászok. A fő tényező, amely megkülönbözteti őket a jogászok solicitor csoportjától, az a hitelesítési tevékenység, melyet okiratok és aláírások vonatkozásában végeznek azért, hogy az így elkészített dokumentumot majd az adott külföldi fogadó államban problémamentesen fel lehessen használni. Bármely okiratot, szerződést megszerkeszthetnek, amelyet az ügyvédek, peres eljárásban történő képviseletet azonban nem láthatnak el. A legtöbben ügyvédként, jogtanácsosként (solicitors) is működnek, kivéve a London szívében található scrivener közjegyzők kisszámú, alig negyvenfős csoportját, akiket jogász-nyelvészként is szoktak emlegetni. Az általános közjegyzőknek előírt vizsgakövetelményeken túlmenően további szigorú képzési kritériumoknak kell megfelelniük. Ők kizárólag, mint közjegyzők tevékenykedhetnek, főleg üzleti ügyekkel, ingatlant érintő
- 53/54 -
ügyletekkel, hajózási joggal, családjoggal, illetve szakfordítással foglalkoznak, ugyanis képzettek legalább egy külföldi jogrendszer szabályaiból és beszélnek legalább két idegen nyelvet, amely nyelven egyaránt jogosultak eljárni. Egyedülálló szerepet töltenek be, miképpen biztosítják a kapcsolatot a common law-ra berendezkedett angolszász országok és a civil jogi jogrendre épült legtöbb európai állam és Latin Amerika országai közt. Mutatja ezt a Scrivener Közjegyzők Szövetségének (Society of Scrivener Notaries) a Közjegyzők Nemzetközi Uniójában (UINL) betöltött tagsága is, a common law-ra berendezkedett országok közül egyedülálló tagsággal rendelkeznek. Londonban és a szomszédos területeken - azaz London központjától három mérföldnyire - hosszú ideig kizárólag scrivener közjegyzők működhettek. Az Access to Justice Act 1999[2] ezen monopóliumukat 1999. év november 1. napi hatállyal megszűntette, azonban a scrivenerek megőrizték függetlenségüket és a fővárosban betöltött stabil, kiemelkedő szerepüket.[3]
2014. év tavaszán, március 31-től május 9-ig tartó időszakban ösztöndíjasként betekintést nyerhettem a londoni közjegyzők mindennapjaiba. A fogadó iroda, a Cheeswrights, London talán legprominensebb scrivener közjegyzői irodája, fennállása közel kétszázötven éves múltra tekint. Elhelyezkedése közvetlenül a Cityben, a Gherkin és a Lloyd's Building mellett található, az üzleti negyed szívében. Jelen írás keretein belül a scrivener közjegyzők széles körű szakmai tevékenységének egy-egy szelete kerül jogintézményeiken keresztül rövid bemutatásra, magyar közjegyzői szemmel.
Az Egyesült Királyságban (a továbbiakban: UK) három jogrendszer létezik egymás mellett párhuzamosan: Anglia és Wales, Skócia és Észak Írország jogrendszere. A Westminster jogalkotási tevékenysége az egész UK tekintetében érvényesül. Walesnek nincsen önálló parlamentje, Észak Írország esetében a Nemzetgyűlést felfüggesztették, Skóciában a hatáskör átruházott. Itt vegyes jogrendszerről beszélhetünk, a common law és kontinentális rendszer keverékéről.
Az angol és walesi közjegyző illetékessége kiterjed egész Angliára és Walesre. Nincsenek székhelyek, a közjegyző bárhol eljárhat, mert nem létezik olyan területi illetékességi alapú elosztás, mint Magyarországon. Nincs verseny a kinevezésért, számuk időről időre változó, tekintettel arra, hogy nincs egy meghatározott létszámban maximálva. Ha egyszer a közjegyző a faculty[4] birtokába kerül, azt követően - a Court of Faculties által kiállított érvényes működési engedéllyel (practising certificate) - az ország egész területén működhet. Csupán a szükséges engedélyeket kell beszerezni, melyek közé tartozik a biztosítás, ugyanakkor a tevékenység kifejtéséhez szükséges megfelelő helység. Az a közjegyző, aki rendelkezik érvényes működési engedéllyel[5], okiratokat kiadmányozhat nemcsak Angliában és Wales-ben történő felhasználásra, hanem bármely más államban, jogrendszerben történő felhasználásra.
- 54/55 -
A közjegyzői okiratoknak alapvetően két csoportját különböztethetjük meg, melyek: notarial act in priváté farm és a notarial act in public farm. Az előbbi a common law országaiban széles körben nyer alkalmazást, ekkor az okirat szerzője maga az okirat aláírója.[6] A notarial act in public farm eljárásrend szerint készült okirat esetében tulajdonképpen a közjegyző az okirat szerzője, elbeszélője. Három fő részre tagolható. A bevezető résszel kezdődik (Előttem megjelent...), majd az érdemi résszel folytatódik (a fél vagy felek közjegyző előtt tett nyilatkozatai, a jogügylet természetétől függően) és a záró rendelkezésekkel ér véget (amelyben rögzítésre kerül, hogy a felek átolvasták, aláírták, ha szükséges lebélyegezték, tanúk alkalmazásának esetén azok is ellátták aláírásukkal.) Az okirat szó szerinti felolvasásáról nincs szó, a tartalmának lényegi ismertetése történik az eljáró közjegyző által.
A nyilvántartási rendszerük más elven nyugszik, mint a magyar közjegyzők rendszere, csupán csak néhány ügy kap ügyszámot (protocol number) egy évben, azonban megjegyzendő, hogy semelyik szabályzat nem írja elő egyébként annak alkalmazását. Ezek azon okiratok, amelyek public farm-ban készülnek. Minden közjegyzőnek saját nyilvántartása van, mely az év elejétől szám szerint növekvő. Az okiratok az esetek nagy többségében egyébként private form-ban készülnek, melyek legtöbbször igazolás (direct notarial certifícate), illetve tanúsítvány (attestation) formáját öltik, méghozzá a felek által aláírt magánokirathoz csatoltan, vagy arra rávezetve. Több fajtát különböztethetünk meg, mint például másolathitelesítés, fordítás hitelességének a tanúsítása, személy életben létének igazolása, okirat megfelelő kiállításának tanúsítása, vagy aláírás hitelesítés. Ezekben az esetekben a közjegyző nem a hitelesítendő okirat szerkesztője. A private form szerint készült okiratokat ügyfelenként (megrendelőként) tartják nyilván.
Az iroda ügyfeleinek komplex szolgáltatást nyújt. Az elkészített okiratokat rendkívül rövid határidővel saját hatáskörben juttatják el a Foreign and Commonwealth Office-ba (a továbbiakban: FCO), az apostille kiállítása érdekében. Amennyiben a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában 1961. október s-én aláírt egyezménynek (Hágai Egyezmény)[7] tagja az adott állam ahová az okirat készül, az apostille már egy délután alatt az iratra kerül. Amennyiben nem, az aznap apostille-al ellátott iratot a cél szerinti ország konzulátusára is el kell juttatni a diplomáciai felülhitelesítés végett, mely ugyan egy kicsit hosszabb és költségesebb eljárás az ügyfél részére, viszont elengedhetetlen a külföldi felhasználhatóság érdekében. A visszaérkezett iratot az iroda juttatja el a címzetthez, belföldre postai, külföldre expressz futárpostai szolgáltató igénybevételével. Érdekesség, hogy 2014. év
- 55/56 -
márciusától él az az elektronikus felület[8], az e-Nyilvántartás, amelyen keresztül a kiállított apostille érvényességét ellenőrizni lehet. A rendszer a kibocsátott apostille-okat tartja nyilván azok eredetiségének ellenőrzése céljából. Az apostille-t kiállítja az FCO, majd azt követően az így kiállított apostille-t ellenőrizni lehet az illetékes hatóság által vezetett elektronikus nyilvántartásban, sőt még az apostille-ról és az alapul fekvő dokumentumról is kapunk némi tájékoztatást. Az ellenőrző program az apostille kiállításának dátumát és sorszámát kéri az ellenőrzéshez. A megjelenő ablakban a megadott adatokon túl egy kis táblázatban tűnik fel, hogy az adott okiratot ki írta alá és milyen minőségben, kinek a bélyegzője, szárazbélyegzője található az iraton és hogy az apostille-t ki bocsátotta ki. Az FCO saját eljárása során minden esetben megvizsgálja az alapul fekvő dokumentum eredetiségét és csak ezt követően történik meg az apostille tanúsítvány kiállítása.[9]
Az angol és wales-i közjegyzők elektronikus aláírással egyelőre nem rendelkeznek.
Előfordulhat, hogy a közjegyzőt felkérik a teljes okirat megszerkesztésére. (Azaz notarial act in public farm készül ügyvédi közreműködés nélkül.) Tekintettel arra, hogy legtöbbször az okiratok külföldi jog szerint készülnek, melyen az angol közjegyzőnek nincs jogosultsága okiratot készíteni - hiszen nincs részletekbe menő hatályos ismeretanyaga a cél szerinti ország anyagi, eljárási és adózási jogszabályaiból - az maguk az ügyfelek által, vagy jogi képviselők, nemzetközi ügyvédi irodák által előkészített. A fogadó állam által támasztott követelményekre - mind alakilag, mind tartalmilag - mindig tekintettel kell lenni.
Az, hogy az iratot priváté, vagy public formában készíti el a közjegyző, az angol jog szerint joghatását tekintve semmi különbség nincs. Legfeljebb annyi, hogy az utóbbi szerinti esetben annak elkészítése a közjegyzőre némi többletterhet ró, annak szigorú nyilvántartása formájában.[10] Az okirat olyan formában készül el, amilyen formát az ügyfél, illetve a jogügylet természete megkíván. Amennyiben az okirat kiállítása az egyik országban, míg az általa kiváltott joghatás egy másikban, külföldi jogrendszerben következik be, az okirat alaki és kiállítási szabályainak vezérelve a locus regit actum, a legtöbb fogadó jogrendszer álláspontja szerint. Azonban ha az okirat kiállításának és a joghatás kiváltásának a helye szerinti jog az okirat kiállításának alaki szabályai tekintetében eltér, a közjegyzőnek mindkettőre tekintettel kell lennie. Egy deed-nek adott esetben a hazai, valamint a külföldi bíróságok előtt értelmezhetőnek és érvényesíthetőnek kell lennie, amely esetben az angol jog által meghatározott formai követelményeknek mindenképpen meg kell felelnie.[11]
A közjegyzői okirat eredetben készül el a kívánt példányszámban. A notarial act in public farm-ból egy eredetit, vagy (színes) fénymásolatot őriznek az archívumban, ezen kívül mindent elektronikusan. A közjegyzői eljárási díj szabadon megállapított, a díjról az ügyfelet előre tájékoztatni kell.[12]
- 56/57
Angliában és Walesben egy okirat kiállításának kétféle formája létezik. Az egyszerű aláírt forma, vagy minősített alakiságokkal rendelkező forma, amelynek neve: deed[13]. Ezen utóbbi forma csupán néhány jogügyletnél követelmény, mint a dolog-, jog-, illetve tulajdon-átruházási ügyletek, zálogjogról szóló megállapodás, vagy a meghatalmazás (power of attorney), mert ellenkező esetben az abban foglaltak joghatás kiváltására alkalmatlanok lehetnek. A deed fogalmát sokáig egyetlen jogszabály sem tartalmazta, egészen a Law of Property (Miscellaneous Provisions) Act 1989 elfogadásáig. A törvény negatív megközelítést tartalmaz, amikor kimondja, hogy az okirat addig nem tekinthető deed-nek, amíg nincs az elején tisztázva, hogy a kiállítója ezt annak szánta és nincs általa érvényesen kiállítva. A deed kiállításának szabályait természetes személyekre vonatkozóan e törvény tartalmazza, a cégekre vonatkozóan a Companies Act 2006 nyújt eligazítást. Az okiratok, amelyeket Angliában, vagy Walesben állítanak ki külföldi felhasználásra, tartalmazzák az idegen jog szerint alkalmazandó tartalmi követelményeket, azonban fordítva ez gyakran nem igaz. Például a civil jogi jogrendszerű országokban az eljáró jogi képviselők a cégek (és ez alól az angol cég sem kivétel) által kiállított meghatalmazást úgy készítik el, hogy azt a cég ügyvezetője adja és nem konkrétan a cég.[14]
A közjegyző a jogbiztonság őre. Okirat csak akkor mehet külföldre - legyen szó akár a private-, akár a public-form szerint készült notarial act-ről - amennyiben a közjegyző meggyőződött a felek személyazonosságáról[15], cselekvőképességéről. Arról, hogy a fél jogosultsággal rendelkezik az okirat aláírására delegált képviselet esetében, nem merül fel bűncselekmény (csalás, erőszak), illetve a fél/felek értik az okirat tartalmát, az megfelel az akaratuknak, megvan a kölcsönös egyetértés. Ezt a közjegyzőnek esetről esetre vizsgálnia kell. Értenie kell az okiratot mind a közjegyzőnek, mind az aláíró félnek. Ha valami nincs rendben és a probléma egyértelmű, a közjegyző döntése alapján saját hatáskörben az orvosolható. Amennyiben nem egyértelmű, az okirat szövegének újbóli egyeztetésére visszaküldésre kerül az előkészítő ügyvédi irodához az ellentmondások kiküszöbölése érdekében.
Ahhoz, hogy az okirat megfeleljen a deed-el szemben támasztott követelményeknek, a szerkesztés során négy alapvető feltételnek kell megfelelni. Az első a tartalom határozottsága (certainty of content), mely részben a fentiekben ismertetett követelményt fejezi ki. Sok esetben az okiratok eleve két nyelven készülnek, amely fokozott körültekintést igényel. A legfontosabb, hogy a számok, nevek és a helyek megegyezzenek az okirat jobb és bal oldalán, mely adatok akkor is könnyedén leellenőrizhetők, ha az illető nem ért, csak olvasni tud az adott idegen nyelven. A dokumentum két hasábján található szövegnek tartalmilag meg kell egyeznie. Ha az eljáró közjegyző nem ért az adott idegen nyelven, akkor a gyakorlatban a fordítást előkészítő ügyvédi iroda az, aki vállalja a felelősséget annak megfelelőségéért. Egy konkrét esetben az arab fordításért az azt
- 57/58 -
készítő law firm vállalta a felelősséget, a dokumentum két hasábja közül csak az angol nyelvű került aláírásra és hitelesítésre, amely pontosan rögzítésre is került a záradékban, ezzel is jelezve a közjegyző felelősségének terjedelmét. Azt, hogy a közjegyző mely nyelven járhat el a legújabb Notaries Practice Rules (2014)[16] 12. pontja tartalmazza. Az okiratok főszabály szerint angolul készülnek. A közjegyző akkor készíthet elő okiratot más nyelven, ha elegendő ismetettel rendelkezik az érintett nyelvből. Amennyiben az okirat eleve idegen nyelven készült el, a közjegyző csak akkor készíthet közjegyzői okiratot annak alapján, ha a tartalmával tisztában van, kivéve az aláírás hitelesítést. Nem hitelesítheti olyan dokumentum esetében a fordítás helyességét, amelyet nem ő fordított, kivéve ha maga is megfelelő ismerettel rendelkezik az érintett nyelvből, melynek nyomán meg tud győződni annak pontosságáról. Az azonban nem akadály, hogy az idegen nyelvű rész megfelelőségét a közjegyző előtt esküvel erősítse meg a fordítást készítő.
A következő követelmény aface value, amely szerint a dokumentum vagy a címében, vagy a szövegében elárulja, hogy egy deedről beszélünk. Nem feltétlenül kell magát ezt a kifejezést tartalmaznia, elegendő az arra történő utalás.
Harmadik követelmény az execution, vagyis maga az okirat kiállítása, lényegében a szabályszerű aláírás. Azt, hogy mely személyek milyen formai követelményeknek megfelelően állíthatnak ki okiratot, a későbbiekben kerülnek ismertetésre.
Végül, de nem utolsósorban a delivery. A deed-et, ahhoz, hogy érvényesen kiállított-nak minősüljön, kézbesíteni kell. Ez a kiállítási eljárás utolsó, aláírást követő mozzanata, amely azt jelzi, hogy az okirat aláírójának szándéka, hogy az abban foglalt rendelkezésekhez kötve legyen. Ezen mozzanat jogforrása a common law, a régi időkből maradt meg és az esetek legnagyobb részében nem bír relevanciával, mert a kiállított deed-ek azonnal hatályba lépnek. A delivery tényét gyakran feltüntetik magában az okiratban is, amely egyébként nem tartalmi követelmény. Korábban az okirat fizikai átadásával történt. Ma a delivery történhet szóban, kifejezetten, vagy ráutaló magatartással, hallgatólagosan. A delivery lehet absolute és lehet conditional. Utóbbi azt jelenti, hogy a joghatás beállását további egy vagy több feltételhez kötik, olyan jövőbeni felfüggesztő feltételhez[17], amely bekövetkezte esetén válnak a deed-ben foglaltak kötelezővé. Ekkor beszélünk delivery in escrow esetéről. Amíg a feltétel be nem következik, addig nincs joghatás. Az, hogy a deed nincs ellátva dátummal, nem teszi azt érvénytelenné. A gyakorlatban ugyanis a feltétel bekövetkeztéig a deed keltezése üresen marad. A deed dátuma maga a delivery dátuma lesz, mely alapesetben megegyezik a deed aláírásával. Delivery in escrow esetében a dátum a feltétel bekövetkezte.[18]
Magánszemélyek esetében az okirat akkor tekinthető érvényesen kiállított deednek, amennyiben az tanú jelenlétében aláírásra került, vagy a fél rendelkezése alapján helyette más írja alá az okiratot - mint pl. testi fogyatékosság esetén - mind a fél és még további két tanú jelenlétében.[19] A tanú személye lehet akár a közjegyző is.
- 58/59 -
Cégek esetében - a Companies Act 2006 (44) bekezdése alapján - a deed kiállításának többféle variációja is lehetséges, amelyek egymással teljesen egyenértékűek. Amennyiben a cégnek van bélyegzője[20], akkor kiállításának egyik módja, hogy az okiratra bélyegzőt helyeznek. A másik lehetőség, hogy az okiratot - amelyen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy azt a cég állítja ki - aláírással látják el a következők szerint:
Az okirat egy ügyvezető által történő aláírása tanú jelenlétében, aki az aláírás hitelességéért felel (vagy amennyiben az ügyvezetők meghatalmaztak egy személyt az aláírásra, e személy aláírása és a tanú aláírása), vagy két ügyvezető aláírása (ha több ügyvezető van), illetve valamely ügyvezető és a cég titkárának aláírása (amennyiben a cégnek van titkára[21]). Azt, hogy a cég ezek közül mely módon írhat alá, a cég alapszabályának elsődleges eleme, azaz az articles of association tartalmazza.[22]
Szakfordításban kiválóak. Nem csak azért, mert folyékonyan beszélik, értik az adott idegen nyelvet, hanem széles körű jogi szakszókincsük, illetve az idegen jog terminológiájából szerzett, gyakran féléves-éves külföldi ösztöndíj keretében nyert autentikus szakmai tapasztalataik révén az adott jogintézményt a lehető legprecízebben képesek megfeleltetni a külföldi társának, ugyanis gyakran előfordul, hogy az angol jogban ismert jogintézménynek nincsen megfelelője a külföldi jogrendszerben.
Széles körben végeznek hitelesítési tevékenységet. Amikor diplomát, vagy végzettséget tanúsító okmányt hitelesítenek, a visszaélések elkerülése végett írásban, mindig megkeresik az okmányt kiállító szervet annak igazolása végett, hogy valóban ki lett állítva a megadott adatokkal a hitelesíteni kívánt okirat.[23]
Az ügyfél igazolványát egyszer kell látnia az irodában dolgozó valamely közjegyzőnek, amely attól az időponttól kezdve az elektronikusan rögzített dokumentumok közt megtalálható a nyilvántartási rendszerben. Amíg le nem jár az okmány érvényessége, azt nem kell a későbbiek folyamán elkérni, mert a személyazonossága az első alkalommal igazolásra került. Készítettünk úgy útlevélről másolathitelesítést, hogy a záradék elkészítésének időpontjában nem került felmutatásra az eredeti dokumentum, azt valamelyik közjegyző korábban látta, s ezt követően felkerült az elektronikusan rögzített fájlok közé, mint tárolt dokumentum. A záradék szövege ilyen esetekben úgy fogalmaz, "produced unto me purporting to be...", ami annyit jelent, hogy a záradék készítésének időpontjában a másolaton látható dokumentum valódisága nem igazolt. Olyan eset is előfordult, hogy olyan okiratot kellett sürgősen hitelesíteni, amelynek az eredetije az országban nem állt rendelkezésre, csak számottevő késedelemmel tudták volna eredetben bemutatni. Ekkor az eljáró ügyvéd hitelesítette a dokumentum másolatát, majd a közjegyzői záradék az ügyvéd aláírásának hitelesítéséről szólt.
- 59/60 -
Ha magánszemélynek készül az okirat, szükséges a proof of address, amit nem a Notaries Practice Rules 2014, hanem a Money Laundering Regulations 2007 ír elő. Mivel nincs lakcímet igazoló igazolvány, vagy ahhoz hasonló, a leggyakrabban benyújtott igazolás egy közüzemi számlalevél, a bankkártya igénylőlap, vagy jogosítvány. Nincsen lakcímnyilvántartásuk és személyi adatokat nyilvántartó rendszerük. Ha az ügyfél jogi személy tisztségviselője, szükséges ennek alátámasztásául szolgáló dokumentumok felmutatása, amely a Companies House[24] elektronikus nyilvántartásából díj ellenében hozzáférhető.[25]
Angliában és Walesben a jogi személyek esetében a kontinentális jogrendszer szerint ismert szervezeti képviseleti jog nem létezik. Megközelítésük érdekes, más irányból történik. A cég maga ír alá a képviselője útján. Amennyiben több director, ügyvezető van, akkor ők, mint board of directors járnak el testületként.[26] A jogügylet létrehozása érdekében vagy mindegyikük aláír, vagy az ügyintézés gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a testület felhatalmazhat egy/valamely személyt az aláírásra adott ügy/ek vonatkozásában. Az erről készült határozat (board resolution) felmutatása, a képviseleti jogosultság megállapításánál elengedhetetlen. A jogrendszerünkben a cég ügyvezetőjeként tett nyilatkozat miatt az általa képviselt cég tartozhat és kötelezhető, az ügyvezető által harmadik személyekkel kötött szerződésnek a taggyűlés általi jóváhagyása a társaság belső ügye. Ehhez képest Angliában és Walesben az aláírásra jogosult személy esetében a láncolatot az első láncszemtől az utolsóig végig vezetik, melynek megszakítatlan fennállásának igazolását követően kerülhet sor az okirat aláírására. Amennyiben egy angol cég vállal kötelezettséget Magyarországon működő közjegyző előtt, ezen folyamatosságot - a vonatkozó összes dokumentum (articles of association, board resolutions) bekérésével - szükséges ellenőrizni.
Az aláráshitelesítésnek több módozata létezik. Érdekesség, hogy lehetőség van akképpen aláírást hitelesíteni, ami nálunk elképzelhetetlen. Az okiratot nem a közjegyző előtt írja alá az ügyfél és nem is jelenik meg személyesen az irodában. Az eljáró közjegyző csak az okirattal találkozik - melynek dátuma ráadásul nem feltétlenül esik egybe a záradék kiállításának a dátumával. Ezen eljárás nem aggálytalan, jelenleg nem tiltja a hatályos Notaries Practice Rules. Olyan ügyfeleknél jöhet ezen eljárás szóba, akik már egyszer voltak kapcsolatban az irodával. Az okmányok rögzítésre kerültek az elektronikusan tárolt akták közt (scanned files), az ügyfél személyesen ismert és ekkor jelen eljárással megoldható a hitelesítés. A kialakult többségi gyakorlat egyelőre megengedő, tiltó szabály nincs, minden közjegyző a belátása szerint dönt, hogy mely eljárást alkalmazza. Míg a Notaries Practice Rules átdolgozása e tekintetben várat még magára, a gyakorlati kódex (Code of Practice) kidolgozásával - mely ugyan nem bír kötelező erővel - talán változtatható a gyakorlat. A másik lehetőség természetesen a közjegyző előtti aláírás. Az esetek
- 60/61 -
legnagyobb részében ez a közjegyzői irodán kívül, előre egyeztetett időpontban, általában az ügyfél irodáiban történik. A közjegyző ezt követően a közjegyzői irodában készíti el a záradékot. Alkalmazzák az aláírás közjegyző előtti elismerését is, mint lehetséges megoldást. Minden esetben elvárt, hogy a hitelesítendő dokumentumon üres, kitöltetlen részek ne maradjanak.
Az egyik esetben olyan külföldre szánt dokumentumon (Power of Attorney) történt az aláírás hitelesítés, amelyen a dátum egy korábbi napra szólt és az ügyfél a közjegyző figyelmezetése ellenére is kérte, hogy az okirat tartalmán változtatás ne történjen. Így olyan záradékot kapott a dokumentum, hogy az aláírás valódi és nem pedig olyat, hogy a közjegyző tanúsítja, hogy a deed megfelelően lett kiállítva. Ilyen esetben is van azért joghatása az elkészült okiratnak, függetlenül attól, hogy az angol jognak nem felel meg maradéktalanul. (Tekintve, hogy meghatalmazásról van szó, melynek formai követelménye a deed). A gyakorlatban az adott fogadó államban az ilyen dokumentumokat el szokták fogadni. Megjegyzendő, hogy Angliában és Wales-ben nem létezik olyan kategória, hogy végrehajtható okirat[27], mint a civil jogi jogrendszerű országokban. A Brüsszel I.[28] a külföldi közjegyzői okiratok közvetlen végrehajtását teszi lehetővé a UK-ban.
A közjegyzői okiratok bizonyító erejének megítélése az angol bíróságok előtt a történelem folyamán hosszú ideig méltatlan volt. Míg a külföldi közjegyzői okiratok bizonyító erejét és végrehajthatóságát a származási országuk szerint már korábban elismerték, addig a saját közjegyzőik által készített közjegyzői okiratokat nem mindig ismerték el sem bizonyító erejűnek, sem kikényszeríthetőnek. Ennek indoka részint a bíróságok előtti bizonyíték szolgáltatása körében a szóbeliség elvéhez történő túlzott ragaszkodás a common law-ból eredően. Majd 2005. október 1. napján törvényerőre emelkedett a polgári eljárásjog szabályainak akkori átfogó felülvizsgálatának eredményeképpen a Civil Procedure Rules 1998 32.20. szabálya, amely méltó sorba helyezi az angol közjegyzői okiratokat elismerve az angol közjegyzők szakértelmét és státuszát: A törvény előírásai szerint megfelelően hitelesített közjegyzői okiratot minden további bizonyítás nélkül bizonyítékként lehet elfogadni, hacsak az ellenkezőjét nem bizonyítják?[29]
Irodai tartózkodásom alatt volt szerencsém találkozni a már szinte történelminek mondható ship protest jogintézményével, melynek a XIX. században, a XX. század derekáig, mikor a kereskedelmi forgalom javarészt hajózási kereskedelmen keresztül bonyolódott, kiemelt jelentősége volt. Mára szerepe a piac átalakulása folytán jelentősen zsugorodott, lényege abban áll, hogy a hajó kapitánya a kikötőbe érkezést követően 24 órán belül közjegyző, vagy konzul előtt a hajón felvett jegyzőkönyv alapján nyilatkozatot tesz (entering a note of protest). Erre akkor lehet szükség, amennyiben kivételesen rossz időjárás, véletlen baleset folytán a hajóban, vagy a rakományban kár keletkezhetett. A kapitány ezzel tudja a maga és a hajó személyzetének vétlenségét igazolni, ugyanis a dokumentum
- 61/62 -
tartalmazza azt, hogy a rakomány nem az ő, vagy a fedélzet munkatársai hibájából, mulasztásából eredően rongálódott meg, hanem - jegyzőkönyvvel alátámasztott - külső okok, többek között a zord időjárás nyomán.[30]
Amennyiben az okirat az Egyesült Államokba készül, külön erre a célra készített bélyegzővel is ellátják az iratot. Ennek lényege, hogy az okiraton feltüntetésre kerüljön azon tény, hogy a közjegyzői kinevezés határozatlan időre szól és nem csak egy négy-hét éves periódusra, mint az USA legtöbb államában, ahol a közjegyzők ráadásul - legtöbbször -nem is jogászok. (USA stamp - commissioned for life.)
Anglia alapvetően egy vallásos ország. Az angol közjegyzőknek régi időktől fogva hatáskörük van affidavit, illetve statutory declaration felvételére.[31] A common law országaiban jelentőségük bizonyítási eszközként kiemelt, széles körben alkalmazott, az iroda munkája során heti rendszerességgel fordul elő. Le nem írott szabály ugyan, de csak természetes személyek tehetnek esküt, vagy nyilatkozatot, a személyes megjelenés ehhez elengedhetetlen. Az affidavit jogintézmény célja, hogy a dokumentum peres eljárásokban írásos bizonyítékul szolgáljon. Alkalmazásának kötelező esetei kis számú ügycsoportra korlátozódnak, bár azok alkalmazása bármikor lehetséges, olyankor is, amikor az nem formai követelmény. Az affidavit maga a dokumentum, az oath és az affirmation pedig maga az eljárás. Oath-ról akkor beszélhetünk, amikor a nyilatkozattévő fél vallásos és a szent könyvére esküszik.[32] Amennyiben a fél visszautasítja az eskütételt világnézeti meggyőződése okán, számára lehetőség a solemn affirmation.[33]
Az eskü felvételének módját a jogszabály tartalmazza. Korábban csak egyszerűen megesküdtek, azonban ennek később nem volt elegendő visszatartó ereje, melynek eredményeképpen alakult ki a mai rendszer. Az eskü alatt tett nyilatkozatnak igaznak is kell lennie, mert ha utóbb bebizonyosodik, hogy az valótlan, akkor pénzbírság és szabadságvesztés lehet a büntetés. Eljárási rendje, hogy az esküt tevő fél a szent könyvre teszi a kezét és az esküszöveg törvényben meghatározottak szerinti elmondásával esküsznek meg[34]. Az eskü letételét követően a fél ahhoz kötve van, nem hivatkozhat arra, hogy nem is hisz abban, amire megesküdött. Az officer[35] ügyel arra, hogy a megfelelő formaiságok betartásával menjen végbe az eskü letétele.
- 62/63 -
A jurat az affidavit záró része, a dokumentum alja, az aláírások, keltezés, bélyegző, plusz a sworn vagy affirmed before me fordulat. A jurat lényege, hogy hitelesítse az affidavitot. Manapság van egy egyszerűbb formája is, ami elfogadott: a witness statement, amit a tanú egyszerűen aláír és kész.
Az affidavit-hez, witness statement-hez tartozhatnak mellékletek, amelyekre az irat hivatkozik is, ezeket exhibit-nek nevezik. Folyamatos sorszámozással látják el, különálló dokumentumként kezelik, de a nyilatkozattétel időpontjában ezeket is fel kell mutatni.
A statutory declaration egy okiratba foglalt nyilatkozat, amelynek lényege, hogy az abban foglaltak a valósággal egyezőek. Használatuk többnyire hatósági eljárásokhoz köthető, gyakran minta, előre elkészített nyomtatvány szerint készülnek. A jogszabály felsorolja azokat az eseteket, amikor alkalmazásuk kötelező - például amikor a tanú a végrendelet, annak záradéka, vagy deed kiállításának bizonyítására tesz nyilatkozatot - azonban ezen túlmenően is gyakorta alkalmazzák.[36]
Öröklési joggal az iroda nem foglalkozik, de annak szabályozásába rövid bepillantást nyerhettem. A végrendelet, azaz a last will and testament, nevéből is sejthetően, korábban két különálló dokumentum volt, mivel a will az ingatlan hagyatékról szóló rendelkezéseket tartalmazta és a common law szabályozta, míg a testament az ingó vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezéseket foglalta magában, az egyház által szabályozva. Az egyházbíróságok hatásköréből a Court of Probate Act 1857 hatályba lépésétől a Hagyatéki Bíróságok hatáskörébe került át az elhunyt ingóságainak átadásával kapcsolatos eljárás. Amennyiben az örökhagyó után maradt végrendelet, akkor az eljárás a probate ofa will, hiányában az eljárás az administration. Amennyiben maradt végrendelet, az abban foglaltakat az ott megnevezett végrendeleti végrehajtó foganatosítja, az ő hogy a végrendeletben tett rendelkezéseket foganatba tegye. A végrendelet szükségszerű tartalmi eleme a - legalább kettő - trustee[37] nevezése, amennyiben a végrendelet erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor a bíróság fogja őket kinevezni. A vagyon itt is az aktívumok és passzívumok összessége.
A legacy az ingókból a végrendelet által meghatározott személynek juttatott vagyontárgy. Amennyiben ez pénz, akkor pecuniary legacy-rő\ beszélünk, amely egy meghatározott pénzösszeg juttatását jelenti. A devise az ingatlanra vonatkozó juttatást fejezi ki. A residuary estate a hagyatéknak azon része, amely az örökhagyó tartozásainak kiegyenlítése, az eltemettetés és minden más költség levonásával marad. A UK-ban nincsen kötelesrész, vagy ehhez hasonló kötelező juttatás. Az örökhagyó annak juttatja az egész vagyonát, akinek csak akarja.[38] A hagyatéki ügyekre a High Court of Justice (Family Division) jár el,
- 63/64 -
a bíróság döntésével szemben jogorvoslatnak helye van. Fellebbezett ügyekben a Court of Appeal jár el, döntése kötelező magára nézve és az első fokon eljárt bíróságra. Első fokon ugyanúgy a tényállás felderítése és döntéshozatal folyik, másodfokon az esetek túlnyomó többségében már csak az iratokból vizsgálódnak és a bíróság eljárását is ellenőrzik, melynek eredményeképpen a másodfok visszaküldheti az ügyet első fokra többek között azon okra alapozva, hogy a tényállást nem megfelelően derítette fel. A Supreme Court a legfelső fellebbviteli fórum a UK-ban, döntése mindenkire nézve kötelező.
A haszonélvezetet life interest-ként, vagy usufruct-ként ismerik, de maga az intézmény náluk nem létezik. A codicil a végrendelet módosítása, kiegészítése, nem pedig teljesen új végrendelet készítése. Itt is elvileg él az a lehetőség, hogy több végrendelet van egymás mellett, amennyiben egymásnak nem ellentmondóak a bennük foglalt rendelkezések. Szokás a letter ofwishes, vagy memo/note készítése, ezek nem kötelező erejűek és akár száz is lehet belőlük, többnyire óhajt fogalmaznak meg, mint pl. a gyermek hol tanuljon tovább, milyen egyetemre járjon. Az öröklésre vonatkozó részletes szabályokat a Wills Act 1837 (9) bekezdése tartalmazza. Végrendeletet csak az ott meghatározott alakiságokkal lehet joghatályosan készíteni, azaz írásban, az örökhagyó által aláirtan. A dokumentumban megjelenik, hogy a végrendelkező szándéka az, hogy a végrendelet az aláírásával hatályba lépjen, majd a végrendelkező saját maga aláírta, vagy aláírását sajátjának ismerte el kettő, vagy több tanú jelenlétében. Ekkor minden tanú aláírja a végrendeletet vagy aláírását a végrendelkező (és nem szükségszerűen más tanú) előtt sajátjának elismeri. A végrendeleteknek létezik nyilvántartása, de a nyilvántartásba vétel nem kötelező, így biztosítékul nem szolgál.
Az iroda ügyfeleinek többsége jogi személy, cég, így a munkájukat többnyire a részükre készített, szinte kivétel nélkül külföldi felhasználásra szánt okiratok képezik. Cégalapítással egyáltalán nem foglalkoznak, arra ott vannak a solicitorok, illetve cégalapító ügynökségek, azonban on-line felületen keresztül, különösebb nehézség nélkül az ügyfél saját maga is meg tudja alapítani cégét. A cégekre vonatkozó legalapvetőbb hatályos szabályozási anyagot a Companies Act 2006 (a továbbiakban: CA 2006) tartalmazza, amely egy nagy átfogó reform eredményeképpen, jött létre, teljes egészében 2009. év október 1. napjától van hatályban. Az ezt megelőző jogszabályt (Companies Act 1985) váltotta fel.[39] A cég önálló jogi személyiségét a nyilvántartásba történő bejegyzéssel nyeri el, erről a "certificate of incorporation" tanúskodik.[40]
- 64/65 -
Az angol jogban ismeretlen képviseleti jogosultságot a kontinentális jogászok gyakran power of representation-nek fordítják, ami az angol jogász számára igen furcsán hangozhat. Amikor cég jogot szerez, vagy kötelezettséget vállal úgy ír alá, hogy "by" és CA 2006 által szabályozott, az előzőekben ismertetett okirat kiállítási esetek valamelyike kerül alkalmazásra. Amikor a "képviseletében" fordulat szerepel, akkor az már egy delegált jogkört jelent, ezek tipikusan az "on behalf of, "far", "far and on behalf of, "on account of. A képviselő is delegálhat, alképviselőre, vagy megbízhat valakit maga helyett. Ha több ügyvezető van, ők testületként, mint Board of directors járnak el, akik megbízhatnak egy személyt is, akár egyikőjüket, vagy egy harmadik személyt, hogy járjon el a cég egyes ügyeiben, sőt, többletjogosítványokkal is felruházhatják. Abban az esetben, ha csupán csak egy director, ügyvezető van, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy bármit aláírhat. Lehetnek megkötések az articles of associationban, mint hogy egy bizonyos összeghatár feletti ingatlan vásárlás csak a részvényesek/tulajdonosok hozzájárulásával érvényes, vagy felhatalmazással kell rendelkeznie az ügylet megkötéséhez. Amennyiben egyetlen director van ellenőrizni szükséges, hogy megengedett-e egyáltalán egyetlen ügyvezető léte. Ezt vagy az Act, vagy az articles of association fogja megmondani. Alapvetően az ügyvezető minden ügykörben eljárhat, de szükséges ennek ellenőrzése, nehogy kivétellel álljunk szemben.
Nincsen aláírási címpéldány (specimen signature). Az aláírás egyezőségét alapvetően az aktuális okmányból ellenőrzik le.
A cég ügyeiben történő döntést a tagok hozzák meg, mely a resolution-ban testesül meg. Elég gyakori, hogy a tag a tagok gyűlésén nem tud megjelenni, ekkor őt az ülésen (részvétel, szavazati jog gyakorlása) a választott meghatalmazottja (proxy) képviselheti.[41]
Régen a cégek csak azt a tevékenységet végezhették, melyet a memorandum of associationban tételesen meghatároztak, mást nem. Ez volt az ún. objects clause, mely a company capacity-t határozta meg. A gyakorlatban ez úgy működött, hogy hosszú-hosszú felsorolást tartalmazott az említett dokumentum, lefedve a létező összes tevékenységet, amelyet a cég valaha is végezni fog, gondosan ügyelve arra, hogy ne maradjon ki semmi. Később már egyértelművé vált az igény arra, hogy a cégek ne csak egyes, maghatározott tevékenységet végezhessenek, hanem alapvetően minden kereskedelmi tevékenységet, s majd a cég dönthessen úgy, hogy a tevékenységét csak egyes meghatározott tevékenységek végzésére korlátozza. Így már az összes céget alapvetően úgy alapítják, hogy a tevékenységi köröket nem kell leszűkíteni egyesekre, mint korábban, csak abban az esetben, ha ez a kifejezett szándék. Ennek értelmében a memorandum of association-ban már nincs meg a hosszú lista a tevékenységi körök részletezéséről, amely dokumentum egyébként a társaság külső jogviszonyait szabályozza. Az articles of association a belső jogviszonyokat, a társaság működését szabályozza. Ez utóbbi dokumentum esetében az alapításnál lehetőség van minták alkalmazására, ezek a model articles. Az articles of association - ellenben a memorandum of association-nal - nincs ellátva aláírással.
- 65/66 -
A cégek életében előfordulhatnak változások, ilyen a névváltozás, a cégforma változása, mint public-ból private, vagy private-ból public, illetve a tagok felelősségének a mértéke limited-ről unlimited-re történő alakítása és fordítva. A névváltozásról külön okirat is készül, a certifícate of incorporation on change ofname, mely a későbbiekben bizonyítani fogja, hogy ugyanarról a cégről beszélünk, mint akire az eredeti névvel elfogadott és azóta sem módosított még hatályban lévő articles of association szól. Ugyanazzal a névvel akár több cég is létezhet, a megkülönböztető ismérv a nyilvántartási szám (registration number), mert az mindig egyedi. A cég vezető tisztségviselője a 2006. év előtt lehetett kizárólag cég is, mára már legalább egy természetes személynek lennie kell a sok közül. Érdekesség, illetve anomália, hogy vezető tisztségviselői tisztség (director) betölthető 16 év felett. Viszont a 18 év alatti személy még nem nagykorú, nem szerezhet tulajdont, ügyeiben nem dönthet önállóan és közben vezető tisztségviselő érvényesen lehet, a cég pedig tulajdont is szerezhet. Hiába az új szabályozás, igen gyakori még mindig a corporate director. Amennyiben a cégnek corporate directora van, a láncolatban előbb utóbb eljutunk egy természetes személyig. A közjegyző minden esetben azt vizsgálja, hogy a láncolat folyamatossága megvan-e.
A cég nevében fel kell tüntetni a public vagy priváté formára történő hivatkozást, amely előbbi esetben "PUBLIC LIMITED COMPANY", "PLC", vagy "PLC.", utóbbi esetben "LIMITED", "LTD.", vagy "LTD". Érdemes megjegyezni, hogy a formára történő hivatkozás a cég nevének a részét képezi, ami azt is jelenti, hogy nem elfogadható el a "LIMITED" rövidítése "LTD"-re, vagy akár fordítva, mert az adott esetben egy másik céget jelenthet. Amennyiben a CWMNI CYFYNGEDIG CYHOEDDUS, CCC, illetve CCC. rövidítésekkel, vagy a CYFYNGEDIG, CYF, CYF. rövidítésekkel találkozunk, azok az előbbi formák wales-i megfelelői. (A cég székhelye (registered office) Wales-ben található.) Public company alapításának több követelménye van, mint private company-nak.. A public company olyan nyilvántartásba vett cég, amely a részvényeit nyilvánosan forgalomba hozhatja. A private company fogalmának negatív megközelítése van: minden, ami nem tartozik az előző kategóriába. (A prívate company számára nem lehetőség a részvények nyilvános forgalomba hozatala.) A public company esetében létezik minimum alaptőke követelmény, mely 50.000 font, vagy azzal egyenértékű euró. Míg a prívate company esetében elegendő egyetlen ügyvezető, public company csak két ügyvezetővel működhet. A jogszabály[42] előírja, hogy a public company esetében kell lennie titkárnak[43] (secretary), míg a prívate company esetében ez nem követelmény. Egyébként nem kizárt, hogy valaki egy személyben legyen director és company secretary egyaránt. A leggyakrabban alapított cégforma a prívate company limited by shares.[44]
Amennyiben a felek - legalább kettő - megállapodást kötnek üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére anélkül, hogy nyilvántartásba vetetnék magukat, ezt a formációt
- 66/67 -
partnership-nek nevezik. Jogi személyiséggel nem rendelkezik, szabályait a Partnership Act 1890 tartalmazza. A fogadó iroda szintén ebben a formában működik. Az alapvető különbség a partnership és a cég között az, hogy az előbbinél a tag felelőssége minden esetben korlátlan, kiterjed minden tartozásra és kötelezettségre, függetlenül a felek közt egy esetlegesen az ellenkezőjéről kötött megállapodástól. A cégek esetében a tagok alapvetően nem felelnek a cég tartozásaiért. További kategóriát képez a limited partnership[45], amelynek tagja legalább egy generál partner, felelőssége korlátlan, valamint legalább egy limited partner, aki csupán a vagyoni hozzájárulása erejéig felel a tartozásokért - mely korlátozott felelősségét az ügyvezetésben való részvétellel el is veszíti. A Limited Liability Partnership mint gazdálkodási forma, a Companies House által nyilvántartásba vett[46], azonban nem cég. Hivatást tömörítő szervezet ez, mint pl. jogászok, vagy könyvelők. Lényege, hogy ötvözi a hagyományos partnership rugalmasságát a korlátozott felelősség fogalmával. A Partnership Act óta - mely még egyetemleges felelősséget írt elő a tagok számára - igazi újítás, a létrejöttének indoka, hogy a nagyobb partnership-ek rendelkezzenek felelősség korlátozó tényezővel. Nincs articles of association, mivel a tagok azok, akik a partnership-et irányítják, nincs külön director. A szabályairól a Limited Liability Partnerships Act 2000 rendelkezik. Az okiratok kiállítására vonatkozó szabályok (rules of exécution ofdeeds and documents) nagyon hasonlóak a cégekéhez, a törvény (6) bekezdésében található az erre vonatkozó rendelkezés. "Every member of a limited liability partnership is the agent ofthe limited liability partnership." Azonban ez a szabály, rögtön a törvény következő szakaszából következően nem minden egyes ügyletre terjed ki, így a gyakorlatban a képviseleti jog meghatározása gondot okozhat. Az alapdokumentum az incorporation document. Külön fogalom a designated member, extra kötelezettségei vannak extra képviseleti jog nélkül.
A Companies House elektronikus nyilvántartásán keresztül regisztráció és díj ellenében bárki által hozzáférhetőek a nyilvántartott cégadatok, valamit letölthetőek a kötelezően benyújtandó, rendelkezésre álló dokumentumok. A nyilvántartás hiteles, azonban a megalakulást követően csak azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a felek bejelentettek, mint változást. Mivel a bejelentés elmaradása nem szankcionált, a nyilvántartás tartalmára nézve tehát nincsen garancia.
A UK-ban bejegyzett cég létrehozhat branch-et (permanent establishment) vagy subsidiary-t. Hosszú ideig problémát okozott a kontinentális jogrendszerben működők számára a kettő közti különbségtétel. A branch nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel, a cég tevékenységét ezen keresztül gyakorolhatja egy adott területen. A vele szemben felmerülő követeléseket, igényeket ki lehet terjeszteni a cégre, amelynek az része. A subsidiary (leányvállalat) elkülönült jogalanyisággal rendelkezik, így a felmerülő kötelezettségeket nem lehet a vállalatcsoport többi tagjától követelni.
- 67/68 -
Az angol és wales-i közjegyzők tevékenysége nem teljesen egyezik meg a polgári jogi közjegyzők által végzett, klasszikus értelemben vett okiratszerkesztéssel, viszont nyilvánvalóan nem is csupán aláírás hitelesítésről beszélünk, hanem ezeknek inkább egyfajta keveredéséről. A közjegyzők eljárásuk során, mint láthattuk, ugyanúgy leellenőrzik és tanúsítják az előttük megjelent fél személyazonosságát, képviseleti jogosultságát, cégek esetében az itthoni követelményeken túlmenően nem csupán a cég létezését és a tisztségviselő aláírási jogosultságát tanúsítják, hanem ellenőrzik, hogy a tisztségviselő rendelkezik e az összes, a jogügylet létrejöttéhez, nyilatkozat megtételéhez szükséges felhatalmazással, ellenőrzik az okirat tartalmát, a fél valódi akaratát, tanúsítják az okirat megfelelő kiállítását, s a fél aláírását. Nagyon fontos a tárgyi tudás, mert csak így lehet megalapozott döntést hozni egy-egy ügy elbírálásánál, hiszen a típus ügyektől függetlenül mindegyik egy kicsit más és más. A korábbi munkák átvétele helyett szükséges a szabályok konkrét esetre vetítése és ez alapján a közjegyző a legjobb tudásának megfelelően jár el.
Összességében a közjegyzői irodában töltött hat hét elegendő volt arra, hogy egy teljesen más jogrendszerben, más gondolkodásmódot, az eseteket más irányból megközelítő szemlélet által irányított gyakorlatot ismerhettem meg, ahol az ügyfelek igényei magas szintű, legtöbbször nemzetközi szolgáltatás nyújtására irányulnak. Külföldi kollégáink eljárása során a legnagyobb precizitás, gyorsaság és szakmaiság érvényesül az ügyfelek megelégedésére. Remélem, hogy a MOKK kapcsolata a Cheeswrights irodával tovább mélyül, a szakmai konzultáció folyamatossá válik és másoknak is lehetősége nyílik újabb, tanulmányutak keretében történő tapasztalatszerzésre.■
Derek French, Stephen Mayson and Christopher Ryan: Company Law 2013-2014, Oxford University Press
Mark Anderson and Victor Warner, Execution of documents, The Law Society 2008.
N.P.Ready, M.A. (Cantab): Brooke's Notary, Sweet and Maxwell, London 2009., 13[th] edition
Iain Rogers: UK-registered companies, Szegedi Közjegyzői Közlöny, 2012. év szeptember 29., I. évf., 3. szám, 16. oldal
lain Rogers: From Bologna to Bloomsbury, Szegedi Közjegyzői Közlöny, 2013. év április 3., II. évf., 2. szám, 7. oldal
Robert Turner: Az angol közjegyzői okiratok elismerése Európában. A Common Law forradalma, Közjegyzők Közlönye, 2008. év július, 7-8. szám, 3. oldal
Notaries Practice Rules 2014
Notaries (Practising Certificate) Rules 2012
Companies Act 2006
Law of Property (Miscellaneous Provisions) Act 1989
Limited Liability Partnerships Act 2000
Limited Partnership Act 1907
Oaths Act 1978
Partnership Act 1890
Statutory Declarations Act 1835
Wills Act 1837
JEGYZETEK
[1] A közjegyzőket tömörítő szakmai szervezet a Notaries Society, a scrivener közjegyzők szervezete a Worshipful Company of Scriveners, London egyik legrégebbi szakmai szervezete. A közjegyzővé válás hatályos szabályait a Notaries (Qualification) Rules 2013 tartalmazza, megtalálható az alábbi oldalon: http://www.facultyoffice.org.uk/wp-content/uploads/2014/01/Notaries-Qualification-Rules-2013.pdf Jelen írásnak nem tárgya az angol és walesi közjegyzők története, képzése, kinevezési feltételeinek ismertetése, tekintettel arra, hogy ezen témákat korábban már több megjelent szakmai cikk is érintette.
- Iain Rogers: From Bologna to Bloomsbury, Szegedi Közjegyzői Közlöny, 2013. év április 3., II. évf., 2. szám, 7. oldal
- Róbert Turner: Az angol közjegyző és helye a jogrendben, Közjegyzők Közlönye, 2013. év 7. szám melléklet, 22. oldal
- Dr. Mándoki István: Adalékok az angolszász notary public tevékenységének megismeréséhez, Közjegyzők Közlönye, 9/1998. 6. évfolyam, 9. szám, 6. oldal
[2] Access to Justice Act 1999, s (53)
[3] Iain Rogers: From Bologna to Bloomsbury, Szegedi Közjegyzői Közlöny, 2013. év április 3., II. évf., 2. szám, 9. oldal. Négy multi-partner scrivener közjegyzői iroda működik Londonban: Cheeswrights, John Venn & Sons, De Pinna és a Saville & Co.
[4] A faculty a közjegyzői kinevezés elnyerésének a bizonyítéka, kézzel írt, A/3 méretű dokumentum, végén a Court ofFaculties bélyegzőjével.
[5] Notaries (Practising Certificate) Rules 2012, megtalálható az alábbi oldalon: http://www.facultyoffice.org.uk/wp-content/uploads/2013/12/Notaries-Practising-Certificates-Rules-2012.pdf
[6] Az okiratok rendkívül impozáns megjelenést kapnak, a legfelső lap a közjegyző aláírásával és szárazbélyegzőjével (alatta pecsétlappal) ellátott tanúsítvány, ezt követi az ügyfél által rendelkezésre bocsátott hitelesítendő okirat, az utolsó lap a hátlap, majd ez az egész összetűzésre és színes szalaggal összefűzésre kerül. Minden közjegyzőnek megvan az általa választott színű szalagja és választott színű és dombormintázatú pecsétlapja. így az iratról könnyedén felismerhető, hogy az mely közjegyzőhöz tartozik.
[7] Kihirdette: 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet.
[8] https://www.gov.uk/verify-apostille
[9] 2014. év május 6. napján tartott Wilfrid Phillips Memorial Lecture előadáson, e-Apostille témában elhangzottak alapján.
[10] Notaries Practice Rules 2014, 23.
[11] N.P.Ready, MA. (Cantab): Brooke's Notary, Sweet and Maxwell, London 2009., 13th edition, 203. oldal
[12] Notaries Practice Rules 2014, 18. 1.
[13] Deed is English solemn form. Sajátos common law jogrendszerbeli fogalom, kontinentális megfelelője nincsen.
[14] By a director of a company instead of by the company itself.
[15] Az anyja leánykori neve a személyazonosításnál nem játszik szerepet, nem úgy, mint Magyarországon.
[16] Notaries Practice Rules 2014, 2014. év május 1. napján lépett hatályba.
[17] Ilyen feltétel lehet többek között az egyik fél által pénz fizetése, vagy okirat kiállítása.
[18] Mark Anderson and Victor Warner - Execution of documents, The Law Society 2008. 152. oldal
[19] Law of Property (Miscellaneous Provisions) Act 1989, s. 1 (3)
[20] Korábban mind cégek, mind magánszemélyek esetében kötelező volt a bélyegző, azaz common seal használata, melyet egy későbbi törvénymódosítás eltörölt. A common seal nem egyenlő az itthon használatos bélyegzővel, azaz stamp-el A seal alatt szárazbélyegzővel átnyomott pecsétlapot értenek.
[21] Public company esetében kötelező a megválasztása, private company esetében nem követelmény.
[22] Companies Act 2006 s (17)
[23] Solicitorok esetében pl. ez a Solicitors Regulation Authority. A gyakorlatban előfordult már, hogy hamis diplomát kívántak hitelesíttetni.
[24] elérhető az alábbi oldalon: https://www.gov.uk/government/organisations/companies-house
[25] A gyakorlatban ezt az iroda kéri le, a leggyakrabban lehívott adatok a Company Details, és az Appointments. A Companies House által regisztráltak: companies, limited liability partnerships, limited partnerships, overseas companies.
[26] Derek French, Stephen Mayson and Christopher Ryan: Company Law 2013-2014, Oxford University Press, 451. oldal
[27] authentic instrument
[28] 44/2001/EK rendelet (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
[29] Róbert Turner: Az angol közjegyzői okiratok elismerése Európában. A Common Law forradalma, Közjegyzők Közlönye, 2008. év július, 7-8. szám, 9-10. oldal
[30] N.P.Ready, MA. (Cantab) - Brooke's Notary, Sweet and Maxwell, London 2009., 13th edition, 188. oldal
[31] A jogintézményeket az Oaths Act 1978 és a Statutory Declarations Act 1835 szabályozzák, valamint a Practice Direction 32. of the Civil Procedure Rules
[32] Amely lehet pl. a Biblia, Ószövetség, Korán, Tóra, stb... A szöveg, amelyet ilyenkor elmondanak egy katolikus esetében pl.: 7 swear by Almighty God that this is my name and handwriting and that the contents of this my affidavit are true. "
[33] I solemnly and sincerely declare and affirm that this is my name and handwriting and that the contents of this my affidavit are true."
[34] Míg pl. Amerikában csak felemelik az egyik kezüket, tenyérrel a másik fél felé fordítva.
[35] Vagy másképpen esküfelvételi megbízott (commissioner for oaths), akik lehetnek pl.: solicitor, barrister, közjegyző, kör- vagy kerületi bíró stb...
[36] Ilyen volt például a házasulandók közös nyilatkozata személyes adataikról és családi állapotukról.
[37] A trustee az a személy, akinek a vagyon felett névleges jogcíme van, melyet egy vagy több kedvezményezett érdekében kezel.
[38] Ezen a ponton a teljesség kedvéért érdemes lehet megjegyezni, hogy az Inheritance (Provision for Family and Dependants) Act 1975 alapján az ott meghatározott személyi kör kérelmezheti a bíróságtól olyan határozat meghozatalát, amely őt/őket a hagyatékból valamilyen formában részesíti azon az alapon, hogy az elhunyt hagyatékának az elosztása nem eredményezi a kérelmező megfelelő pénzügyi ellátását.
[39] Természetesen ezen kívül nagyon fontos szabályozási anyagot tartalmaz a bírói gyakorlat (esetjog), az Insolvency Act 1986, a Company Directors Disqualification Act 1986, illetve a korábban hatályban volt jogszabályok, melyek: Companies Act 1985, Companies Act 1948, Companies Act 1929, Companies (Consolidation) Act 1908, Companies Act 1862, Joint Stock Companies Act 1856. Ahol a jogszabály céget említ, ott a bármely korábbi Companies Act hatálya alatt alapított céget is érteni kell.
[40] Kivételként megemlítendő az alapítás módjai között: parlament által törvénnyel, vagy királyi kartával.
[41] CA 2006 s (324)
[42] CA 2006 s (270-271)
[43] A titkár személyének meg kell felelnie a jogszabályban előírt képzési követelményeknek, általánosságban ügyviteli feladatokat lát el, kapcsolatot tart a Companies House-al
[44] Iain Rogers: UK-registered companies, Szegedi Közjegyzői Közlöny, 2012. év szeptember 29., I. évf., 3. szám, 16. oldal
[45] Szabályait a Limited Partnership Act 1907 tartalmazza.
[46] Amennyiben a nyilvántartásba vétel megtörténik, a partnership elkülönült jogalanyiságot szerez, (s 1 (2)) azaz az LLP tagjai közvetlenül nem felelősek annak tartozásaiért.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Kecskemét
Visszaugrás
