https://doi.org/10.51784/FI.2026.1-2.6
A kriptoeszközök megjelenése újfajta kihívások elé állította mind a befektetőket, mind a nemzeti felügyeleti hatóságokat. Utóbbiak sokáig nem tudtak hatékonyan fellépni - megfelelő szabályozási környezet hiányában - a kriptoeszközök piacán a kereskedés átláthatóságának és a befektetők érdekeinek védelmében. Az Európai Unió ezért 2023-ban megalkotta a kriptoeszközökre vonatkozó rendeletet, amely alapján az egyes tagállamok is elkezdték a hazai jogszabályok megalkotását erre a területre vonatkozóan. A Magyar Nemzeti Bank és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága eljárásainak jogi környezetét 2025-ben a jogalkotó hozzáigazította a kriptoeszközök megjelenéséhez, amely felügyeleti szabályozás elemzését hivatott elvégezni jelen tanulmány.
Kulcsszavak: Magyar Nemzeti Bank, piacfelügyelet, kriptoeszköz, Bitcoin, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, ellenőrzés, engedélyezés
The emergence of crypto-assets has presented new challenges to both investors and national supervisory authorities. For a long time, the latter were unable to act effectively - due to the lack of an appropriate regulatory environment - in the cryptoasset market to protect the transparency of trading and the interests of investors. Therefore, the European Union created the regulation on crypto-assets in 2023, based on which individual member states also began to create domestic legislation in this area. In 2025, the legislator adapted the legal environment of the procedures of the Hungarian National Bank and the Supervisory Authority for Regulated Activities to the emergence of crypto-assets, which supervisory regulation is intended to be analyzed in this study.
Keywords: Hungarian National Bank, market surveillance, crypto asset, Bitcoin, Regulated Activities Supervisory Authority, inspection, licensing
Mi sem jelzi jobban egy jogintézmény nóvumát, mint a szabályozási kérdéseket tartalmazó joganyag csekély mennyisége és dinamikusan változó jellege. Jelen pillanatban a kriptoeszközök hazai jogszabályi háttere ebben a fázisban tart, ez ugyanakkor nem teszi mozgásképtelenné az új kihívásokkal szemben a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB, Jegybank vagy Felügyelet).
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Jegybanktörvény) mindösszesen négy helyen tartalmazza a kriptoeszköz kifejezést, a 39., a 40., a 90. és a 186. §-ában. Természetesen a terület szabályozási háttere ennél jóval komplexebb mind európai uniós, mind hazai szinten.
A nemzetközi trendeknek megfelelően Magyarország is megalkotta a saját kriptotörvényét, a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvényt (a továbbiakban: Kriptotv.), amely 2024. június 30-án lépett hatályba.[1] A huszonöt szakaszból álló törvény az európai uniós jognak való megfelelést szolgálja, hiszen sok helyen visszautal a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 rendeletére (a továbbiakban: MiCA).[2]
- 61/62 -
A kriptoeszközökkel uniós szinten először foglalkozó,[3] közel százhetven oldal terjedelmű MiCA[4] olyan részletekbe menően szabályozó joganyaga a kriptoeszközök piacának, amely indokolatlanná tette annak hazai jog szerinti megismétlését, hiszen uniós rendeletként közvetlenül is hatályosul minden tagállamban további jogi aktus nélkül. Célja, hogy jogbiztonságot nyújtson a kriptoeszközök piacán, megteremtse a kriptoeszköz-kibocsátók engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós szabályokat, megőrizze a pénzügyi stabilitást, és a befektetők kockázatokkal szembeni védelme mellett fellendítse az innovációt.[5] Ugyanakkor a MiCA nem végzi el az uniós pénzügyi jogi fogalmak harmonizált és egységes alkalmazását az összes uniós és EGT-tagállamban,[6] ami így tagállami eltéréseknek ad teret.
Jelen tanulmánynak azonban elsődleges célja nem ezen jogforrás elemzése és bemutatása, hanem felügyeleti szempontból a Kriptotv. elmúlt másfél éves hatályosulásának és a Jegybank piacfelügyeleti tevékenységének vizsgálata. Ehhez szükségképpen elemzésem tárgyává kívánom tenni a Felügyelet kriptoeszközökkel kapcsolatos, nyilvánosan elérhető dokumentumait, melyen keresztül pontos képet kaphatunk a pénzpiacokon végbemenő hazai folyamatokról.
A kriptoeszközök felügyeletére vonatkozó legfontosabb törvényi szabályok a Jegybanktörvényben, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényben (a továbbiakban: Sztfhtv.), a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) és a Kriptotv.-ben találhatóak meg.
Jól látható a fenti törvények alapján, hogy a kripto-eszközökkel kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési, illetve igényérvényesítési feladatok Magyarországon három szereplő között oszlanak meg, hiszen egyrészt a Jegybank, másrészt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH), harmadrészt a büntetőügyekben eljáró bíróságok is rendelkeznek ilyen típusú hatáskörrel. Gyors és eredményes szabályozási fejlődésen vagyunk túl, mivel 2021-ben még egyetlen magyar hatóságnak sem volt hatásköre a kriptoeszközök felügyeletére.[7]
A jegybanki felügyeletet meghatározó Jegybanktörvényben mindösszesen négy jogszabályhelynél található meg a kriptoeszköz kifejezés, ezeket két csoportra lehet osztani aszerint, hogy a MiCA-ban foglaltak hazai végrehajtását, vagy a tevékenység végzése ellenőrzésének törvényi alapját teremtik-e meg.
A számbeli megoszlást tekintve a mérleg nyelve egyenlő, ugyanis az uniós jog végrehajtására való kijelölés és az ahhoz szükséges részletszabályok megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés a Jegybanktörvény 40. § (41) bekezdésében, illetve a 186. § (5) bekezdés 25. pontjában szabályozott. Ezen jogalkotási aktus megalkotására vonatkozó felhatalmazást tartalmazó törvényi rendelkezések további magyarázatot nem igényelnek, hiszen teljes mértékben kitöltik a jogalkotói szándékot.
A Jegybanktörvény másik két szakasza a kriptoeszközök piaca ellenőrzési keretrendszerének alapjait határozza meg. Egyfelől kimondja, hogy az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete feladatának ellátása során ellátja a Kriptotv. hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.[8] Másfelől meghatározza, hogy ezt az ellenőrzést melyik típusú eljárása keretében teszi meg a Felügyelet.
Ennek megfelelően a Kriptotv. 21. § (4) bekezdése módosította a Jegybanktörvény 90. § (1) bekezdés a) pontját, amelynek értelmében 2024. június 30-tól az MNB piacfelügyeleti eljárást indít engedély nélkül végzett kriptoeszköz-szolgáltatás gyanúja esetén.[9] Ugyanakkor a jogalkotó közel egy év után úgy értékelte, hogy ezen esetkör és fogalom túlságosan szűken meghatározott, ezért a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvény 128. § (1) bekezdés c) pontjával szövegcserét hajtott végre a piacfelügyelet addigi fogalmában.
A módosítás eredményeképpen a korábban hatályos, a piacfelügyeleti eljárás megindítására okot adó magatartási formákat tartalmazó Jegybanktörvény 90. § (1) bekezdés a) pontjában a "kriptoeszköz-szolgáltatás" szövegrész helyébe a "kriptoeszköz-szolgáltatás, eszközalapú token, illetve elektronikuspénz-token kibocsátói tevékenység" szöveg lépett 2025. december 24-ei hatállyal.[10] A Jegybanktörvény ugyanakkor több normatartalommal nem rendelkezik a kripto-eszközökre. Ezért a kriptoeszköz-szolgáltatás, az eszköz-alapútoken-, illetve az elektronikuspénztoken-kibocsátói tevékenység fogalmaival kapcsolatban a Kriptotv.-t kell megnézni, amely utaló szabályként visszamutat a MiCA-ra.[11]
- 62/63 -
A rendelet szerint kriptoeszköz-szolgáltatás a kriptoeszközök elhelyezése, kriptoeszközök portfóliókezelése, kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása, kriptoeszközök átváltása pénzre, vagy átváltása más kriptoeszközökre, a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése, a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás, megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása, azok fogadása és továbbítása, valamint a kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása.[12] A MiCA három plusz egy fajta kriptoeszközt különböztet meg, úgymint az eszközalapú tokent, elektronikuspénz-tokent, felhasználói tokent, és egyéb kriptoeszközt (például a Bitcoin).[13] Utóbbi egy egységnyi fizetőeszköz-megjelölésre szolgál, amely szabadon átváltható törvényes fizetőeszközzé, vagy az Bitcoinná.[14]
Az eszközalapú token a kriptoeszközök olyan típusa, amely nem elektronikuspénz-token, és amely stabil érték fenntartására törekszik azáltal, hogy másik értékhez vagy joghoz, vagy ezek kombinációjához van kötve, beleértve egy vagy több hivatalos pénznemet is.[15] Az "elektronikuspénz-token" vagy "e-pénz-token" ehhez képest a kriptoeszközök olyan típusa, amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy egy hivatalos pénznem értékéhez kötött.[16] A felhasználói token a kriptoeszközök olyan típusa, amelynek rendeltetése kizárólag a kibocsátója által nyújtott áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása.[17] A kibocsátó pedig az a természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely kriptoeszközöket bocsát ki.[18]
Az előbbi fogalmak tehát meghatározzák azt a személyi kört, amely az MNB által lefolytatható piacfelügyeleti eljárás alanya lehet ügyféli minőségben. A piacfelügyeleti eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya alól kivett speciális hatósági eljárása a Jegybanknak, amely során az Ákr.-ben rögzített általános szabályokhoz képest elsődlegesen a Jegybanktörvényben rögzített eltérő szabályok alkalmazandóak.[19]
A kriptoeszközök felügyeletének másik szereplője közigazgatási hatósági oldalról az SZTFH. Ezért, ha a Jegybanktörvény után az Sztfhtv.-t nézzük, abban - a Jegybanktörvényhez hasonlóan - szintén két típusú törvényi rendelkezést találunk, egyrészt részletszabályok megállapítására vonatkozó törvényi szintű felhatalmazó rendelkezést, másrészt felügyeleti feladatok ellátására vonatkozó jogszabályhelyeket.
Ennek megfelelően az SZTFH elnöke felhatalmazást kap arra, hogy megállapítsa "a Kriptotv. 9/A. § (1) bekezdése szerinti kivételeket, a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezési eljárásának részletes szabályait, ideértve a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit, továbbá a Kriptotv. 12/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat."[20]
Az SZTFH felügyeleti feladatait mindösszesen kettő, normatartalmi szempontból megegyező bekezdése tartalmazza az Sztfhtv.-nek. Ez alapján az SZTFH, mint önálló szabályozó szerv látja el a Kriptotv. szerinti kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók (a továbbiakban: kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók) felügyeletével kapcsolatos feladatokat.[21] Ennek abból a szempontból van kiemelt jelentősége, hogy kriptoeszközt csak kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató által kibocsátott megfelelőségi nyilatkozat alapján lehet pénzre vagy más kriptoeszközre átváltani.[22]
De ki minősülhet ilyen szolgáltatónak? A Kriptotv. szerint az a jogi személy, aki e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik.[23] Ebből rögtön az következik, hogy a természetes személyek ki vannak zárva az alanyi körből fogalmi szinten. A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók engedélyét az SZTFH meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező kérelem alapján adja ki, amelynek részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben határozza meg.[24]
Az SZTFH felügyeleti és hatósági ellenőrzési feladata során naprakész információkat tartalmazó nyilvántartást vezet a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókról, oda adatot jegyez be vagy töröl, visszavonja az engedélyt, ha a kriptoeszközátváltást validáló szolgáltató működése törvényt vagy az engedélyben foglaltakat megsérti.[25] Törvényt vagy engedélyt sértő tevékenység esetén a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató működését öt évre megtiltja,[26] tehát mérlegelést a jogalkotó e körben nem enged a hatóságnak.
Az SZTFH ellenőrzési jogkörében a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatót felhívhatja dokumentumok, adatok és kommunikációs nyilvántartások átadására, annak székhelyén, telephelyén, fióktelepén, ügyfélfogadásra alkalmas szolgálati egységében helyszíni ellenőrzést végezhet, bizonyítékot lefoglalhat, valamint az eszközök zár alá vétele vagy lefoglalása iránt intézkedhet.[27] Ezek az eljárásjogi jogintézmények mind megtalálhatóak a klasszikus piacfelügyeleti eljárás eszköztárában is.[28]
Érdekesség, hogy míg a jegybanki piacfelügyelet szabályai törvényi szinten rögzítettek, az SZTFH által végzett felügyeleti tevékenységnek csupán az alapvető fogalmai és kerete került szabályozásra az Sztfhtv.-ben, illetve a Kriptotv.-ben. Az eljárás részletes szabályait az alacsonyabb jogforrási szinten elhelyezkedő, a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: SZTFH rendelet) tartalmazza.
- 63/64 -
A büntetőjog piacfelügyeleti eljárással való kapcsolata szorosnak mondható, hiszen a piacfelügyeleti eljárások nagyon sok esetben büntetőfeljelentéssel zárulnak. Ennek oka, hogy a pénzügyi jogi szempontból engedély vagy bejelentés nélkül végzett tevékenységek olyan jogi érdekeket is sértenek, amelyek indokolttá teszik a büntetőjogi szankcionálást is. Ezt a más esetekben is megfigyelhető analógiát vitte tovább a jogalkotó akkor, amikor a Btk.-t 2025. július 1-jével két tényállással egészítette ki, amelyek keretében büntetendővé nyilvánítatta a kriptoeszközökkel kapcsolatos jogosulatlan tevékenységeket.[29]
A számítógép és internet segítségével elkövetett, úgynevezett régi típusú bűncselekményekhez képest a kriptoeszközök már az új típusú kiberbűncselekmények csoportjába tartoznak.[30] Jellemzőjük, hogy az elkövetők megvalósíthatják a teljes anonimitást, az országok közötti fizikai határok eltűnnek, és a tranzakciók végrehajtásának rövid ideje olyan kihívások elé állítja a nyomozó hatóságot, amelyekkel korábban nem szembesültek.[31] Annak ellenére, hogy az egyes tárcákban tárolt kriptoeszközök mögötti személyek név nélkül végezhetik a tranzakciókat, az utalások iránya és mértéke már nyomon követhetővé válik. Ezáltal elég egyetlen cím tulajdonosát beazonosítani ahhoz, hogy a címen fogadott és indított tranzakciók személyhez köthetővé váljanak.[32] Tovább árnyalja a képet, hogy a kriptoeszközökhöz nemcsak utalással lehet hozzájutni, hanem úgynevezett bányászattal elő is lehet állítani őket.[33]
A Btk. 394/A. § tartalmazza a kriptoeszközzel visszaélést, a 408/A. § pedig a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása törvényi tényállását adja meg. Előbbi bűncselekmény a pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekményeket tartalmazó XXXVIII. fejezetben, míg utóbbi a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeket tartalmazó XLI. fejezetben került elhelyezésre. Ennek azért van jelentősége, mivel az egyik esetben az államháztartás fiskális bevételének biztosításához és a költségvetés prudens működéséhez fűződő érdek a védendő jogi tárgy,[34] míg a másik esetben a forgalom biztonságába vetett közbizalom.[35]
A két tényállás közötti lényeges különbség - azon túlmenően, hogy az egyik alapesete vétség, a másiké bűntett - az, hogy amíg a kriptoeszközzel visszaélést bárki elkövetheti, addig a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtását csak az, aki maga a szolgáltatás nyújtója. A kriptoeszközzel visszaélés esetében fontos, hogy az elkövető tudatának át kell fognia, hogy az általa igénybevett kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásra nincs engedélye a tevékenységet végzőnek, tehát jogosulatlanul végzi azt, ugyanakkor ő ennek ellenére dönt akként, hogy itt váltja a jelentős értékű kriptoeszközét.[36]
A kriptoeszközzel visszaélésnek kettő, már bűntettnek minősülő súlyosabb esete van, amikor az alapeseti tényállást különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre követik el. Előbbi esetén három évig, utóbbinál egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a bíróság által alkalmazható joghátrány.[37]
A jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása törvényi tényállása azt rendeli büntetni bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, aki a Kriptotv.-ben meghatározott jelentős értékű kriptoeszköz-átváltás során szükséges validálási kötelezettségének nem tesz eleget.[38] Ez a keretdiszpozíció visszautal a Kriptotv. 12/A. § (2) és (3) bekezdéseire, amelyek alapján a szolgáltatónak kötelessége az ügyfél és az ügylet eredményes beazonosítása, és a validálási szolgáltatás kiterjed legalább a kriptoeszköz eredetének vizsgálatára, a kriptoeszköz tárolására alkalmas eszköz vagy pénztárca tulajdonjogának ellenőrzésére, a kapcsolt természetes, illetve jogi személyek azonosítására, amennyiben az lehetséges, a szolgáltatás igénybe vevőjének profilalapú vizsgálatára, valamint a külső adatbázisok ellenőrzésére.[39]
A fenti felsorolás alapján látható, hogy a kriptoeszközátváltást validáló szolgáltató ellenőrzési kötelezettsége a lehető legszélesebben került meghatározásra annak érdekében, hogy az átváltási tevékenység jogszerű és nyomon követhető legyen.
A jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása tényállásnak két minősített esete egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki különösen nagy értékre, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni azt, aki különösen jelentős értékre követi el az alapesetet.[40]
A fentiek alapján látható, hogy a kriptoeszközök felügyeletének törvényi szabályozása egy jól strukturált, olyan egymásra épülő rendszer, amelyben a jogalkotó megpróbálta a lehető legszélesebbre tágítani a kriptoeszközök ellenőrzésének lehetőségét az azzal való kereskedés, átruházás és átváltás piaci jogszerűsége érdekében. A következő két alfejezetben nézzük meg a kriptoeszközök jegybanki piacfelügyeletét, valamint azok SZTFH általi felügyeletét.
A Jegybanktörvény alapján a kriptoeszközök teljes piacát az MNB felügyelte 2025. június 30-ig, azonban július 1-jétől az Sztfhtv. módosításával a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók felügyelete átkerült az SZTFH-hoz. A Jegybank
- 64/65 -
a kriptoeszközöket a korábbiakban említett piacfelügyeleti eljárása keretében vizsgálja. Ennek oka egész egyszerűen a MiCA rendelet engedélyezésre vonatkozó szabályozása, hiszen az engedélyek megszerzésével a kriptoeszköz-szolgáltató a nemzeti prudenciális felügyeletet ellátó hatóság felügyelete alá kerül.[41] A MiCA a kriptoeszközök szabályozása mellett a piaci manipulációra és a bennfentes kereskedelemre is előírásokat tartalmaz a kriptoeszközök átruházására nyitva álló platformokon,[42] amely tilalmazott magatartási formák ellen indítható eljárás szintén a piacfelügyeleti eljárás.
A piacfelügyeleti eljárás fogalmának átalakulása nagyon frissnek mondható, hiszen 2025. december 24-ével került kibővítésére a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységek meghatározása. Erre tekintettel még nem született olyan MNB-határozat, amely a kriptoeszközökre vonatkozóan tartalmazna érdemi megállapításokat, ugyanakkor a Jegybank a saját oldalán több ajánlás közzétételével segíti a szolgáltatni, befektetni vagy kereskedni vágyókat.
Ilyen ajánlás többek között az "Eszközalapú token kibocsátók tevékenységének engedélyezése", a "Hitelintézet eszközalapú token kibocsátásának bejelentése", az "Útmutató elektronikuspénz-tokenekre vonatkozó nyilvános ajánlattételnek vagy ezen tokenek kereskedésbe történő bevezetésének bejelentése", vagy éppen a "Kriptoeszköz-szolgáltatók tevékenységének engedélyezése".
A piacfelügyeleti eljárás kizárólag hivatalból induló eljárás, hiszen annak jogi jellegére is tekintettel nehezen lenne elképzelhető egy ügyféltől érkező kérelem az eljárás lefolytatására. A piacfelügyeleti eljárás maga két részre tagozódik, az első a hatósági ellenőrzési eljárás, a második - amennyiben a Felügyelet jogszabálysértésre utaló körülményekre bukkan - a hatósági eljárás.[43] A hatósági ellenőrzés a hatósági eljárást megelőző olyan cselekménysorozatok összessége, amelynek célja az információszerzés, a tényfeltárás és a ténymegállapítás, és amelynek eredményeképpen a hatóság hatósági eljárást indíthat meg.[44]
Jelentős különbség a kettő között, hogy a hatósági ellenőrzés nem minősül eljárásjogi jogviszonynak, éppen ezért nem zárulhat érdemi hatósági döntéssel.[45] Ezzel összefüggésben a Kúria 2/2013. számú KMJE határozatában kiemelte, hogy a "hatósági ellenőrzés a jogérvényesítés érdekében végzett speciális ellenőrzési tevékenység, melyet a közigazgatás közhatalom birtokában, a közigazgatási szervezeti rendszertől elkülönült külső jogalanyok irányába, a hatóságok az anyagi jogi normák érvényesítése érdekében végeznek."[46]
A hatósági ellenőrzés hat, míg a hatósági eljárás három hónapig tart.[47] Ebből következően a piacfelügyeleti eljárásra nyitva álló ügyintézési határidő - az ellenőrzés hivatalból történő megindításának napjától számítva - összesen, főszabály szerint kilenc hónap, amelybe bizonyos eljárási cselekmények elvégzésének ideje nem számít bele.[48] Ugyanakkor mivel a piacfelügyeleti eljárás hivatalból induló eljárásnak minősül, abban szünetelésnek helye nincs.[49]
A piacfelügyeleti eljárás Felügyeleten kívüli másik alapvető résztvevője - hasonlatosan a többi közigazgatási hatósági eljáráshoz - nem más, mint maga az ügyfél,[50] ami jelen esetben a kriptoeszköz-szolgáltatót jelenti. Érdekesség, hogy addig, amíg természetes személy nem lehet kriptoeszköz-szolgáltató, hiszen az csak jogi személy lehet, addig kriptoeszközökkel összefüggésben indított piacfelügyeleti eljárás alanya elvi szinten lehet természetes személy abban az esetben, ha ő maga kriptoeszköz-szolgáltatást végez. Hozzá kell tenni, hogy ekkor az engedély nélkül végzett tevékenység okán elég könnyű bizonyítási helyzetbe kerülne a Felügyelet.
A Felügyelet a piacfelügyeleti eljárása során az Ákr.-ben található teljes bizonyítási eszköztárat felhasználhatja a tényleges jogi helyzet tisztázása és a kriptoeszköz-szolgáltató ügyfél tevékenységeinek mielőbbi pontos feltárása érdekében. Tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, szakértőt vehet igénybe, sőt bírói engedélyhez kötött helyszíni kutatást is végezhet, amely a piacfelügyeleti eljárás speciális eljárásjogi jogintézménye.
A helyszíni kutatás fontosságát és annak a magánéletbe való beavatkozási mélységét mutatja, hogy egyfelől - meghatározott feltételek fennállásakor - előzetes bírói engedéllyel történhet, másfelől annak végzése során a Felügyelet a rendőrség közreműködését is igénybe veheti.[51] Piacfelügyeleti eljárás során helyszíni kutatás a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából a tulajdonos (birtokos), illetve a helyszínen tartózkodó személyek akarata ellenére vagy ezen személyek távollétében is foganatosítható bármely olyan helyen, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel.[52]
- 65/66 -
Az eljárási cselekmény jogkorlátozó jellegéhez igazodó fontos garanciális szabály, hogy a helyszíni kutatás csak az előzetes bírói engedély közlésétől számított tizenöt napon belül végezhető el.[53] Ez a rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy az MNB az engedély megkérését követően időben ne korlátlanul élhessen ezzel a lehetőséggel. A kriptoeszköz-szolgáltatóknál nagy valószínűség szerint ekkor elektronikus adathordozók lefoglalása történhet meg, és az azokon tárolt adatok kerülnek felhasználásra bizonyítékként az eljárás folyamán. Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a hazai közigazgatási hatóságok közül a Felügyelet az elsők között kapta meg a törvényi felhatalmazást a fizikai tükörmásolatok elkészítésére 2016 júliusában. Az ilyen tükörmásolatok létrehozása azért jelent hatalmas előnyt a piacfelügyeleti eljárásokban a hatóság számára, mivel a számítógépeken, az okostelefonokon vagy bármely más adathordozókon korábban tárolt, viszont a helyszíni kutatás időpontjára már törölt digitális adatok helyreállítására is lehetőség van.
A piacfelügyeleti eljárás során meghozott határozatban a Felügyelet engedély nélkül végzett kriptoeszköz-szolgáltatás, eszközalapútoken-, illetve elektronikuspénztoken-kibocsátói tevékenység megállapítása esetén megtiltja annak végzését; büntetőeljárást kezdeményez, ha megítélése szerint a tevékenység a Btk. alapján bűncselekménynek minősül; intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz; illetve piacfelügyeleti bírságot szab ki.[54]
Mivel a kriptoeszköz-szolgáltatást kizárólag jogi személy végezheti a megfelelő engedélyek birtokában, a társasági jog szerinti korlátozott felelősséget felhasználva a jogellenes magatartást tanúsító természetes személy az általa alapított jogi személlyel kijátszhatná a felelősségre vonást. Ugyanakkor 2015 júliusától a Felügyeletnek lehetősége van az "érdemben közreműködő természetes személlyel" szemben jogkövetkezményeket alkalmazni.
A jogszabály-módosításnak az volt az indoka, hogy a piacfelügyeleti eljárások során az ügyfelek jogellenes tevékenysége miatt anyagi kárt elszenvedő személyek gyakran nem is magát a jogi személy ügyfelet tudták megnevezni, hanem az ő érdekében eljáró természetes személyt, aki egyszerre akár több jogi személynél is végzett engedély nélküli pénzügyi tevékenységeket.[55] Ennek köszönhetően a jogi személy kriptoeszköz-szolgáltató tevékenységében érdemben közreműködő természetes személy felelősségét is meg tudja állapítani a Felügyelet a piacfelügyeleti eljárása során.
Ahogy az látható volt a fentiekben is, az SZTFH felügyeleti feladata egy szűkített alanyi kört jelent ügyféli oldalról a jegybanki piacfelügyelethez képest, hiszen az SZTFH kizárólag a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatónak ad ki engedélyt, és felügyeli, illetve ellenőrzi annak tevékenységét.
A felügyeleti tevékenység részletes szabályait az SZTFH rendelet tartalmazza, amely egyúttal szól az engedélyezési eljárásról és a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatókra vonatkozó nyilvántartásról is. Megalkotásának célja, hogy a kriptoeszközök átváltására irányuló tevékenység szabályozott és átlátható, ezáltal pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat minimalizáló módon történjen.[56]
A terület komplexitásához képest mindösszesen négy érdemi szakaszból álló rendelet a közelmúltban, 2025. október 30-án lépett hatályba.[57] A kriptoeszközök piacát figyelve úgy vélem, hogy ez a joganyagmennyiség várhatóan dinamikusan növekedni fog.
Az SZTFH rendelet nyolc olyan esetkört határoz meg, amikor a Kriptotv. 9/A. § (1) bekezdése alapján nem szükséges a kriptoeszköz más kriptoeszközre, illetve pénzre történő átváltását validálni. Ilyen eset, ha az nem minősül ellenérték fejében nyújtott vagy rendszeres jelleggel nyújtott kriptoeszközátváltási szolgáltatásnak, vagy ha azt információgyűjtésre, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti leplezett eszközt alkalmazó szerv végzi.[58]
Fontos kivétel, ha azt a természetes személy kizárólag saját célra végzi, és a kriptoeszközökkel történő művelet kizárólag a természetes személy saját kriptoeszközeinek más kriptoeszközre történő átváltására irányul.[59] Ha más kriptoeszközét váltja át, az rögtön engedélyköteles tevékenység lesz, melyet csak szolgáltató végezhet.
Végül az SZTFH rendelet három olyan kivételi esetet határoz meg, amely visszautal a MiCA szabályozására, amikor a kriptoeszköz-szolgáltatás decentralizált módon, adott esetben okosszerződések alkalmazásával valósul meg. Ez a kriptoeszköz-zárolás és egyidejű - létrehozás, a likviditás céljából rendelkezésre bocsátott kriptoeszköz ellenébe új kriptoeszköz-juttatás, és az egyéb decentralizált módon történő, a kriptoeszköz feletti rendelkezési jogot biztosító kriptoeszköz-létrehozás és -juttatás.[60]
A Kriptotv. szerinti kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésére irányuló eljárás egy erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető, amelyet az SZTFH-hoz kell benyújtani, ami egyrészt engedélyező, másrészt felügyeleti szerv is egyben.[61]
A kérelmet csak olyan, legalább nyolcvanmillió forint jegyzett tőkével rendelkező jogi személy adhatja be, amelynél felügyelőbizottság és igazgatóság is működik, rendelkezik állandó könyvvizsgálóval, információbiztonsági szabályzattal, összeférhetetlenségi szabályzattal, személyek kiválasztásával kapcsolatos módszertant meghatározó szabályzattal, panaszkezelési szabályzattal, üzletmenet-folytonossági tervvel, tanúsított információbiztonsági irányítási rendszerrel.[62] A személyi feltételek alapján legalább két olyan munkavállalót szükséges foglalkoztatnia, aki okleve-
- 66/67 -
les gazdaságtudományi, rendészeti vagy informatikaképzési területen felsőfokú végzettséggel vagy jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik, továbbá legalább három munkavállalót szükséges alkalmaznia, akik a kriptoeszköz-szolgáltatást végzik.[63]
A kriptoeszköz-szolgáltatásra irányuló speciális követelmények alapján rendelkeznie kell olyan biztonságos kommunikációs eszközökkel, szoftverekkel, amelyek garantálják a kriptoeszköz-átváltás validálásához felhasznált adatok bizalmasságát, sértetlenségét és hitelességét, valamint rendelkeznie kell a tranzakciókban érintett kriptovaluta-tárcák és kriptoeszközök múltbéli tranzakcióiban részt vevők adatainak begyűjtésére vonatkozó adatgyűjtési módszertant meghatározó szabályzattal. Mindezen túl alkalmasnak kell lennie arra, hogy feltárja, értékelje és értelmezze a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokat.[64]
Az SZTFH nyilvántartja a fent felsorolt dokumentumokat, az engedélyt, illetve ha a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatóval szemben szankciót alkalmazott, akkor annak tényét és a kiszabott szankció jellegét.[65] Az engedély megadásához szükséges feltételekkel a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatónak folyamatosan rendelkeznie kell, illetve ha ezekben változás következik be, akkor azt nyolc napon belül be kell jelentenie az SZTFH-nak.[66]
Az SZTFH felügyeleti hatáskörében visszavonja a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyét, ha az jogutód nélkül megszűnik, vagy ha jogutódlásra került sor, és nem kezdeményezik az engedély jogutódlás tekintetében való módosítását vagy az új engedély kiadása iránti eljárást.[67]
A kriptoeszközök szabályozása alig páréves múltra tekint vissza, ami nem meglepő, hiszen maga a kriptoeszközök megjelenése is csupán az előző évtizedre tehető. Ez természetesnek tekinthető, hiszen az esetek többségében a pénzpiacokon lezajló folyamatokat a jogalkotó azok megjelenését követően tudja csak értékelni, majd megalkotni a rájuk vonatkozó szabályzatokat és eljárásrendet.
A felügyeleti hatóságok feladata, hogy a jogalkotó által meghatározott kereteket a kriptoeszközök piacán is betartsák mind a természetes, mind a jogi személyek. Ehhez a piacfelügyeleti eljárás hatékonysága megteremti azt az általános keretet, amelyet az SZTFH kiegészítő felügyeleti hatóságként erősíteni képes.
A Jegybank felügyeleti tevékenysége az engedély nélkül és a bejelentés hiányában végzett pénzügyi tevékenységek esetén évek óta dinamikusan fejlődik, hiszen az új kihívásokkal szemben mindig fel tud lépni. A piacfelügyeleti eljárást követően induló büntetőeljárások büntetőjogi eszköztára ultima ratio jelleggel biztosítja a kriptoeszközök piacának tisztaságát.
A kriptoeszközök felügyeletének hazai hatósági szereplői olyan új kihívással állnak szemben, amely a pénzpiacok esetében átalakulási folyamatot jelez a klasszikus pénzügyi eszközök hátrányára. Ez az átrendeződés nem szükségképpen rossz, sokkal inkább egy innovatív és változékony jövőképet fest a pénzpiacok befektetői számára. A szabályozási keretrendszer alapjainak lefektetése után a felügyeleti hatóságok gyakorlata számos izgalmas kérdést tartogat, amelyeket az első jogerős döntések után nagy figyelem fog kísérni. ■
JEGYZETEK
[1] A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (a továbbiakban: Kriptotv.) 14. §.; lásd még Kriptoeszközök és szolgáltatók - kérdések és válaszok (2024. május 7.) MNB tájékoztató https://www.mnb.hu/letoltes/24-05-07-kriptoeszkozok-es-szolgaltatok-kerdesek-valaszok-final.pdf Letöltés dátuma: 2026. január 29. (a továbbiakban: Kriptoeszközök MNB tájékoztatója), 1. o.
[4] A kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 rendelet https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32023R1114 Letöltés dátuma: 2026. január 20. (a továbbiakban: MiCA); lásd még Orczifalvi-Kis Zsuzsanna: A kriptoeszköz-szolgáltatási tevékenység az Európai Unióban - a MiCA rendelet keretei, in: Jogi tanulmányok, Kiadja: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2024. (a továbbiakban: Orczifalvi-Kis), 392. o.
[5] Varga-Figeczki, 9.o. ; lásd még Orczifalvi-Kis, 392-393. o.; Halász, 80. o.
[6] Dirk A. Zetzsche - Filippo Annunziata - Douglas W. Arner - Ross P. Buckley: The Markets in Crypto-Assets Regulation (MiCA) and the EU Digital Finance Strategy. Oxford Business Law Blog, 2020. november 30.; https://blogs.law.ox.ac.uk/business-law-blog/blog/2020/11/markets-crypto-assets-regulation-mica-and-eu-digital-finance-strategy Letöltés dátuma: 2026. január 30.
[7] Béldi-Turányi Noémi Tímea: Bitcoin polgári jogi megítélése, és szabályozásának törekvései, in: Kriptoeszközök világa a jog és gazdaság szemszögéből konferenciakötet - válogatott tanulmányok, Pécs, 2021. (a továbbiakban: Béldi-Turányi), 166. o.
[8] A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Jegybanktörvény) 4. § (9) bekezdése és 39. § (1) bekezdés t) pontja; lásd még Orczifalvi-Kis, 400. o.; Breszkovics Botond: Az elsődleges nyilvános érmekibocsátás előtti jogi teendők Európában, in: Kriptoeszközök világa a jog és gazdaság szemszögéből konferenciakötet - válogatott tanulmányok, Pécs, 2021. (a továbbiakban: Breszkovics), 141. o.
[9] Kriptotv. 21. § (4) bekezdés
[10] A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvény 128. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint 264. § (1) bekezdése; lásd még Halász, 81. o.
[11] Kriptotv. 2. § 1., 2., 6. pontjai.
[12] MiCA 3. cikk (1) bekezdés 16. pontja; lásd még Varga-Figeczki, 8-9. o.
[13] MiCA 3. cikk (1) bekezdés 6., 7., és 9. pont, valamint 10. cikk (3) bekezdés; lásd még Kriptoeszközök MNB tájékoztatója, 1. o.; Varga-Figeczki, 9. o.
[14] Szathmáry Zoltán: Az elektronikus pénz és a bitcoin biztosítása a büntetőeljárásban, Magyar Jog, 62. évfolyam, 11. szám, 2015., 639-647. o.; lásd még Béldi-Turányi, 159-160. o.
[15] MiCA 3. cikk (1) bekezdés 6. pontja
[16] MiCA 3. cikk (1) bekezdés 7. pontja; lásd még Varga-Figeczki, 9. o.
[17] MiCA 3. cikk (1) bekezdés 9. pontja
[18] MiCA 3. cikk (1) bekezdés 10. pontja
[19] Sereg Péter: Pénzpiaci felügyelet Magyarországon, Budapest, 2025. (a továbbiakban: Sereg), 95-101. o.
[20] A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 13/A. § 4. pontja.
[21] Sztfhtv. 1. § (1) bekezdés 10. pontja, és 3. § (11) bekezdése; lásd még Kriptotv. 12/C. § (1) bekezdése
[22] Kriptotv. 9/A. § (1) bekezdése és 12/A. § (1) bekezdése
[23] Kriptotv. 2. § 5a. pontja
[24] Kriptotv. 12/C. § (1) bekezdése és 13. § (3) bekezdés b) pontja
[25] Kriptotv. 12/C. § (2)-(7) bekezdései, valamint 12/D. § (2) bekezdése
[26] Kriptotv. 12/D. § (3) bekezdése
[27] Kriptotv. 12/D. § (4) bekezdése
[28] Vö.: Jegybanktörvény 90/A. §; lásd még Sereg, 99-100., és 111. o.
[29] A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 394/A. §, és 408/A. §; lásd még Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény 263. § (3) bekezdése.
[31] Hajdú-Vámosi, 51. o.
[32] Malte Möser: Anonymity of Bitcoin Transactions https://www.wi.uni-muenster.de/sites/wi/files/public/department/itsecurity/mbc13/mbc13-moeser-paper.pdf Letöltés dátuma: 2026. február 2.; lásd még Hajdú-Vámosi, 52. o.
[33] Hajdú-Vámosi, 52. o.; lásd még Hogyan működik a kriptovaluta bányászata https://kriptomat.io/hu/kriptovalutak/mi-a-kriptobanyaszat/ Letöltés dátuma: 2026. február 2.
[34] Karsai Krisztina: A költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. fejezet), in: Karsai Krisztina - Szomora Zsolt - Vida Mihály: Anyagi büntetőjog különös rész II., Iurisperitus Bt., Szeged, 2013., 253. o.
[35] Karsai Krisztina: A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmények (Btk. XXXVIII. fejezet), in: Karsai Krisztina - Szomora Zsolt -Vida Mihály: Anyagi büntetőjog különös rész II., Iurisperitus Bt., Szeged. 2013., 239. o.
[36] Btk. 394/A. § (1) bekezdése.
[37] Btk. 394/A. § (2) és (3) bekezdései.
[38] Btk. 408/A. § (1) bekezdése.
[39] Kriptotv. 12/A. § (2) és (3) bekezdései.
[40] Btk. 408/A. § (2) és (3) bekezdései.
[41] MiCA 59-65. cikkek; lásd még Varga-Figeczki, 9-10. o.; Orczifalvi-Kis, 394. o.; Breszkovics, 141. o.
[42] Patrick Hansen: New Crypto Rules in the European Union - Gateway for Mass Adoption, or Excessive Regulation? SLS Blogs, 2021. január 12., https://law.stanford.edu/2021/01/12/new-crypto-rules-in-the-eu-gateway-for-mass-adoption-or-excessive-regulation/ Letöltés dátuma: 2026. január 30.
[43] Lapsánszky András: A hivatalbóli eljárás, in: Gyurita E. Rita - Hulkó Gábor - Józsa Fábián - Lapsánszky András - Varga Zs. András: A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei, A Magyar közigazgatás és a közigazgatási jog általános tanai, VI. kötet, sorozatszerkesztő: Patyi András, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019. (a továbbiakban: Lapsánszky 1.), 425. o.; lásd még: Sereg, 104. o.
[44] Barta Attila: A hatósági ellenőrzés és a hivatalbóli eljárás, valamint egyes hatósági intézkedések különös szabályai, in: Árva Zsuzsanna - Balázs István - Barta Attila - Pribula László - Veszprémi Bernadett: Közigazgatási eljárások, Debrecen, 2023., 112. o.; lásd még Lapsánszky 1., 425. o.; Kántás Péter: A hatósági ellenőrzés dilemmái, in: Új magyar közigazgatás, 11. évfolyam, 3. szám, 2018. (a továbbiakban: Kántás), 74. o.
[45] Lapsánszky 1., 425. o.; lásd még Kántás, 74. o.
[46] A Kúria 2/2013. számú KMJE határozata.
[47] Jegybanktörvény 90. § (2) bekezdés.
[48] Jegybanktörvény 49. § (4) bekezdés; lásd még Józsa Fábián: A hatóság az eljárásban, in: Gyurita E. Rita - Hulkó Gábor - Józsa Fábián -Lapsánszky András - Varga Zs. András: A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei, A Magyar közigazgatás és a közigazgatási jog általános tanai, VI. kötet, sorozatszerkesztő: Patyi András, Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019. (a továbbiakban: Józsa), 79. o.
[49] Józsa, 86. o.
[50] Barta Attila: Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény jellemzői, alapelvei és hatálya, in: Árva Zsuzsanna - Balázs István - Barta Attila - Pribula László - Veszprémi Bernadett: Közigazgatási eljárások, Debrecen, 2023., 61. o.
[51] Jegybanktörvény 90/A. § (1) és (3) bekezdés; lásd még Babai-Belánszky Tamás - Barnóczki Péter - Kardos Gyula: Piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi eljárások, in: Lehmann Kristóf - Palotai Dániel - Virág Barnabás (szerkesztők): A magyar út - Célzott jegybanki politika, Magyar Nemzeti Bank, Budapest, 2017. (a továbbiakban: Babai-Belányszky-Barnóczki - Kardos), 909. o.
[52] Jegybanktörvény 90/A. § (1) bekezdés.
[53] Jegybanktörvény 90/A. § (1) és (5) bekezdés; lásd még Babai-Belányszky-Barnóczki-Kardos, 908-909. o.
[54] Jegybanktörvény 93. § (1) bekezdés.
[55] Babai-Belányszky-Barnóczki-Kardos, 911. o.; lásd még Sereg, 125-126. o.
[56] A kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltató engedélyezésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 10/2025. (X. 27.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: SZTFH rendelet) preambuluma.
[57] SZTFH rendelet 5. §.
[58] SZTFH rendelet 1. § a)-c) pont.
[59] SZTFH rendelet 1. § d) pont.
[60] SZTFH rendelet 1. § e) pont.
[61] SZTFH rendelet 2. § (1) és (2) bekezdései.
[62] SZTFH rendelet 2. § (5) bekezdése.
[63] SZTFH rendelet 2. § (5) bekezdés d) pont és (6) bekezdés a) pont.
[64] SZTFH rendelet 2. § (5) bekezdése.
[65] SZTFH rendelet 3. §.
[66] SZTFH rendelet 4. § (1) és (2) bekezdései.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző szakvizsgázott jogász, okleveles közgazdász, pénzpiaci szakjogász, PhD, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet elnöki tanácsadója, drseregpeter@gmail.com
Visszaugrás
