"A pénzügyek jövője a digitalizáció. Rengeteg innováció áll rendelkezésre a fogyasztók és a vállalatok számára. A digitális átalakulás azonban nem kockázatmentes. Megvédjük a fogyasztókat, miközben támogatjuk az újításokat"[1] - mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke. Globalizálódó társadalmunkban pénzügyeink központi szerepet játszanak, amelyeket az internetnek köszönhetően már online is könnyen tudunk kezelni. 2020 januárjában az Európai Unió szakértői csoportja harminc pontban foglalta össze javaslatait a pénzügyi innováció szabályozási akadályainak megszüntetésére vonatkozóan. 2020 áprilisában az Európai Bizottság a javaslatoknak köszönhetően széles körű piaci konzultációt indított az Európai Unió (EU, Unió) digitális stratégiájának kidolgozása érdekében. A beérkezett vélemények feldolgozását követően 2020. szeptember 24-én a következő négy évre szólóan elfogadták az Európai Unió Digitális Pénzügyi Szabályozási Csomagját, amelynek részeként az uniós jogalkotó javaslatot tett egy kriptoeszközök piacait szabályozó rendelet - markets in crypto-assets, a továbbiakban: MiCA vagy rendelet - elfogadására.[2] Ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság a kriptovaluták területének szabályozásával foglalkozik. Céljuk, hogy javítsák az európai versenyképességet, sőt pénzügyi technikai innováció élvonalába szeretnék az Uniót helyezni. Ez a digitális pénzügyi stratégia és jogi keret a Covid-19 pandémia miatt károsodott európai gazdaság újjáélesztését segítené. A tervezet végleges elfogadása akár 18-24 hónapig is tarthat, ezalatt a jogalkotók további módosításokat vezethetnek be, ezért a jogszabály végleges változata a jövőben némileg eltérhet az Európai Bizottság által javasolt tervezettől.[3]
Az Európai Unió Pénzügyi Digitális csomagja az Európai Bizottság 2018-as "FinTech Akciótervére" épül, amely elismerte, hogy az EU pénzügyi szektorában a cégek működését tevékenységeik, szolgáltatásaik és termékeik alapján engedélyezik és felügyelik.[4] A Fin Tech Akcióterv előkészítése érdekében az Európai Bizottság 2017 márciusában nyilvános konzultációt folytatott, hogy összegyűjtse az érdekelt felek véleményét az új technológiák pénzügyi szolgáltatásokra gyakorolt hatásáról. A nyilvános konzultáción részt vevők többsége hangsúlyozta, hogy a FinTech és általában a technológiai innováció a pénzügyi szektor fejlődésének mozgatórugója, hiszen hatalmas lehetőségeket kínál a finanszírozási források, a működési hatékonyság, a költségmegtakarítás és a verseny tekintetében. A közösségi finanszírozásról szóló javaslathoz az előkészítő munka során gyűjtöttek véleményt, ideértve a 2015. évi Tőkepiaci Unió Akciótervet, a tőkepiaci unió félidős értékelésének nyilvános konzultációját és a 2017. márciusi FinTech konzultációt.
Az Európai Bizottság szerint Európának a FinTech globális központjává kell válnia, ahol az uniós vállalkozások és befektetők ebben a gyorsan fejlődő ágazatban az egységes piac által kínált előnyök legtöbbjét kihasználhassák. Első jelentős eredményként az Európai Bizottság új szabályokat is előterjesztett, amelyek a közösségi finanszírozási platformok növekedését tartották szem előtt az EU egységes piacán. A FinTech Akcióterv célja az volt, hogy lehetővé tegye a pénzügyi szektor számára, hogy az olyan új, gyorsan fejlődő technológiákat hasznosíthassa, mint a blokklánc, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnika. Mindezek mellett igyekezett azonban biztonságosabbá és könnyebben elérhetővé tenni a piacokat az új szereplők részére. Ez a fogyasztók, a befektetők, a bankok és az új piaci szereplők számára egyaránt előnnyel járt. Ezenkívül az Európai Bizottság egy páneurópai címkét javasolt a platformok számára azért, hogy az egyik országban engedélyezett platform az egész EU-ban működhessen.
Az akcióterv része az Európai Bizottságnak a tőkepiaci unió és a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piacának kialakítására irányuló erőfeszítéseinek, amely része a digitális egységes piac létrehozására irányuló törekvésének. Az Európai Bizottság céljául tűzte ki, hogy az uniós szabályokat jövőorientálttá tegye, és igazodjon a technológiai fejlődés gyors előrehaladásához.[5] Amióta a Covid-19 világjárvány 2020 első hónapjaiban elérte Európát, a kontinensen élő fogyasztók tömegesen özönlenek az e-kereskedelmi térbe és érintésmentes fizetési mód segítségével vásárolnak. A digitális világ gyors lépéseihez azonban olyan összehangolt politikai válaszra volt szükség, amely lehetővé teszi Európának, hogy megragadja a digitális korban rejlő összes potenciált, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat is és azt, hogy lépést tartson globális társaival. A válasznak ugyanakkor meg kell őriznie a versenyt, növelnie kell a fogyasztóvédelmet, javítania és még jobban kell centralizálnia a felügyeletet, valamint lehetővé kell tennie a szolgáltatások nagyobb átjárhatóságát, ebben nem csak a hagyományos pénzügyi szolgáltatók érintettek.
Az Európai Bizottság által bemutatott digitális pénzügyi stratégia annak a szélesebb körű erőfeszítésnek a részét képezi, hogy Európa a "digitális gazdaság globális példaképévé" váljon. A stratégia azon entitásokat is megragadja, amelyek üzleti modellje elsősorban az adatfelhasználásban gyökerezik, nem pedig a pénzügyi tranzakciókban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló, szeptember 16-i beszédében kijelentette: "Az utat, az európai utat az értékeinkre, erősségeinkre és globális ambícióinkra alapozva a digitális korba szeretnénk vezetni."[6] Nyolc nappal később a Bizottság elfogadta az Európai Unió
- 8/9 -
Digitális Pénzügyi Szabályozási Csomagját, amely négy alcsomagból áll: a Digitális Pénzügyi Stratégiából (Digital Finance Strategy), a Lakossági Pénzforgalmi Stratégiából (Retail Payments Strategy), az Európai Parlament és a Tanács kriptoeszközök piacait szabályozó rendeletéből (MiCA) és a digitális működési rezilienciáról szóló törvényből (DORA).
A kriptoeszközök piacait szabályozó rendelet célja, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése és a befektetők kockázatokkal szembeni védelme mellett fellendítse az innovációt.[7]
A rendelettervezet négy fő szabályozási célkitűzést tartalmaz:
1. Jogbiztonság nyújtása azon kriptoeszközök körében, amelyekre a hatályos uniós pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok nem vonatkoznak.
2. Uniós szintű egységes szabályok megállapítása a kriptoeszköz-szolgáltatókra és a kibocsátókra.
3. A hatályos uniós pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok hatálya alá nem tartozó kriptovalutákra vonatkozó meglévő nemzeti keretek felváltása.
4. Speciális szabályok megállapítása az úgynevezett stabil érmékre vonatkozóan.[8]
Ahogyan az a rendelet szabályozási céljaiból is kitűnik, legfontosabb kérdései közé tartoznak a kriptovaluták. A kriptoeszköz definíciója a következőképpen foglalható össze: "Érték vagy jogok digitális ábrázolása, amely osztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia használatával elektronikus úton továbbítható és tárolható." Ebben a dokumentumban három típusuk különböztethető meg: e-pénz tokenek, eszközre hivatkozott tokenek és kriptoeszközök. A kérdés a következő: mit jelentenek ezek a fogalmak?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
