Juhász Ivett[1]: Kézbesítés és az e körben felmerülő anomáliák az európai fizetési meghagyásos eljárásban (KK, 2020/3. 43-63. o.)

A kézbesítés valamennyi eljárásban, így a - Magyarországon - közjegyző hatáskörébe tartozó európai fizetési meghagyásos eljárásban is rendkívül fontos szerepet játszik. A joghatást kiváltó iratok tekintetében alapvető jelentőségű azok szabályozott és utóbb igazolható módon történő eljuttatása a címzetthez.

Első olvasásra témáját tekintve kevésnek tűnik, mindazonáltal joghatásaira figyelemmel egy kifejezetten komplex, nemzeti és nemzetközi szinten is az egész eljárást átfogó, sokrétű jogintézményről beszélünk. Az iratok kézbesítésének időpontja számos határidő kezdetét jelenti, ehhez fűződik egyes jogkövetkezmények beállta. A hibás kézbesítéshez komoly eljárásjogi jogkövetkezmények fűződnek.[1] A kézbesítés a bírósági iratoknak az érintettekkel való közlésére szolgáló jogintézmény, amely rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen a bírósági eljárásjogi cselekmények tartalma a kézbesítés révén válhat ismertté a címzettek számára.[2] Kézbesítés alatt tehát az irat közlésének írásbeli formáját, azaz az iratnak meghatározott formában a címzettnek történő átadását értjük és tekintettel arra, hogy a szóbeliség az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárt, így a kézbesítés az egyetlen módja az európai fizetési meghagyás joghatással bíró közlésének.[3]

Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1896/2006/EK rendelet[4] 12. cikkének (5) bekezdése értelmében ugyanis a bíróságnak (Magyarországon közjegyzőnek) az európai fizetési meghagyást kézbesítenie kell a kötelezett részére. Egészen biztos, hogy valamennyi kolléga ütközött már akadályokba az európai fizetési meghagyás külföldi kötelezett részére történő kézbesítése tekintetében és észlelte a kézbesítés elhúzódását, rosszabb esetben sikertelenségét.

- 43/44 -

Az Eufmhr. nem dolgozott ki saját szabályrendszert az európai fizetési meghagyás kézbesítése tekintetében.[5] Azonban mint ismeretes, a kötelezett védekezéshez fűződő jogainak biztosítása érdekében nagyon szigorú követelményeket ír elő a kibocsátott európai fizetési meghagyás kötelezettnek történő kézbesítése tekintetében.

Az Eufmhr. jogalkotójának egyik célja az európai fizetési meghagyások szabad áramlásának lehetővé tétele volt, amelynek a megvalósítása érdekében a jogalkotó úgynevezett minimumszabályokat határozott meg, amelyek részint a kérelemre, részint pedig a kézbesítésre vonatkoznak. Az Eufmhr. tehát nem állapított meg önálló szabályokat a kézbesítés módjára vonatkozóan, ugyanakkor a jogalkotó azt meghatározta, hogy az európai fizetési meghagyás kézbesítésének milyen követelményeknek kell megfelelnie. Az európai fizetési meghagyás - függetlenül a tényleges kézbesítésnek a módjától - akkor tekinthető kézbesítettnek, ha a kézbesítés megfelel ezeknek az előírt minimumszabályoknak.[6] Ezen minimumszabályok tehát közösségi szinten irányadók, egyébiránt a nemzeti jog alapján történik a kézbesítés az európai fizetési meghagyásos eljárásban. Az Eufmhr. autonóm kézbesítési szabályok katalógusát tartalmazza. A bíróságnak egy olyan kézbesítési módot kell alkalmaznia a nemzeti jog kézbesítési formái közül, amely az Eufmhr. 13-15. cikkekben előírt feltételeknek megfelel, ellenkező esetben nem tekinthető szabályosnak a meghagyás kézbesítése, amely joghatását tekintve számos következménnyel jár.[7]

1. A kibocsátott európai fizetési meghagyás és mellékleteinek kézbesítése

Az Eufmhr. szerint az eljáró bíróság vagy hatóság az európai fizetési meghagyást a kötelezettel szemben az Eufmhr. V. melléklete szerinti "E" formanyomtatványon bocsátja ki. A rendelet előírásokat tartalmaz mind a meghagyás formája, mind a meghagyás tartalma tekintetében. A rendelet V. melléklete tartalmazza az európai meghagyás formájára vonatokozó mintát, tartalmai elemeket pedig az Eufmhr. 12. cikk (3) és (4) bekezdései határozzák meg.

Az eljáró bíróság vagy hatóság a kibocsátott eredeti "E" formanyomtatvány mellett köteles kézbesíteni a jogosult által "A" formanyomtatványon benyújtott kérelem másolatát. Azonban fontos kiemelni, hogy a kérelem 1. és 2. függelékét nem lehet a kötelezettnek kézbesíteni, arról nem szerezhet tudomást. Az 1. függelék meg nem ismerhetőségének az oka az adatvédelem, a 2. függeléken pedig a jogosult kérheti azt, hogy amennyiben a kötelezett ellentmond, úgy kéri az eljárás megszüntetését. Erre tekintettel nem kézbesíthető, hiszen nyilván minden kötelezett élne a lehetőséggel, hogy szűnjön meg az eljárás. A fenti két formanyomtatvány, illetve annak másolata mellett kötelező kézbesíteni a kötelezettnek egy üres, ellentmondásra irányuló F formanyomtatványt is, amely az Eufmhr.

- 44/45 -

VI. mellékletében található. Abban az esetben, ha a meghagyás kibocsátására azután kerül sor, hogy a jogosult elfogadja a bíróság vagy hatóság módosításra vonatkozó javaslatát, úgy a - fentiek mellett - a "C" formanyomtatvány másolatát is meg kell küldeni a kötelezettnek.[8] Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha a meghagyás kézbesítésére az EuKézbR. alkalmazásával kerül sor, úgy a meghagyás és mellékletei átvételének megtagadásáról szóló tájékoztatót is kézbesíteni kell, amely az EuKézbR. II. mellékletben található meg.[9]

A rendelet nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy milyen nyelven kell kibocsátani az európai fizetési meghagyást, így az Eufmhr. 26. cikkére tekintettel a származási tagállam joga határozza azt meg. Ez általában véve igaz, azonban ha nem a származási, hanem más tagállamba kell kézbesíteni a meghagyást, akkor a kötelezett az EuKézbR. 8. cikk (1) bekezdésére tekintettel megtagadhatja az átvételt, arra hivatkozással, hogy nincs ellátva a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén készült fordítással (vagy nem ezen a nyelven lett kiállítva), vagy nem ért azon a nyelven, amelyen készült.[10] Erre tekintettel indokolt a meghagyást a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén készült fordítással ellátva kézbesíteni, valamint a kérelem másolatát - ha az rendelkezésre áll - szintén ezen a nyelven megküldeni a kötelezett részére. Értelemszerűen az ellentmondásra szolgáló üres "F " nyomtatványt is ugyanezen a nyelven kell kézbesíteni.

2. Az Eufmhr. által előírt kézbesítési minimumszabályok

Mint ahogyan azt tapasztalhatjuk a gyakorlatban, a tagállami szabályok különbségeiből eredően az iratok kézbesítése tekintetében is felmerülnek problémák az európai fizetési meghagyásos eljárásban[11]. Ezeket az anomáliákat az Európai Bizottság felismerte már a Zöld Könyv[12] elkészítése során. A Zöld Könyvet kísérő konzultáció során az Európai Bizottság megvitatandó kérdésként vetette fel azt, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárást szabályozó jogi aktusnak vajon speciális kézbesítési szabályokat kell-e tartalmaznia vagy az általános kézbesítési szabályok szükségesek-e a harmonizáció miatt. A bizottsági javaslat nem állapított meg egységes kézbesítési szabályokat, mindössze annyit írt elő, hogy az európai fizetési meghagyást kézbesíteni kell a kötelezettnek és nem engedhető meg az, hogy a kötelezett a személyes kézhezvételt ne igazolja, ha a kötelezett címe nem ismert bizonyosan. Az Eufmhr. 13-15. cikkei a meghagyás kézbesítésére a kézbesítés helye szerinti állam

- 45/46 -

jogának alkalmazását írja elő, emellett azonban olyan kézbesítési minimumszabályokat fogalmaz meg, amelyekkel a nemzeti jog szerinti kézbesítésnek összhangban kell lennie ahhoz, hogy az Eufmhr. alkalmazása során elfogadhatónak legyen tekinthető. Tehát ezek a szabályok nem tekinthetők önálló szabályrendszernek. Mindössze minimumszabályok közösségi szinten, egyébiránt azonban az európai fizetési meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése a kézbesítés helye szerinti állam nemzeti joga alapján zajlik. A nemzeti jog szerinti kézbesítés során be kell tartani az Eufmhr. 13-15. cikkében foglalt minimumkövetelményeket. azaz olyan kézbesítési formát kell alkalmaznia az eljáró bíróságnak a nemzeti jog kézbesítési formái közül amely meg az imént említett cikkekben foglalt követelményeknek megfelelnek.[13]

Az említett minimumszabályok teljesítése tekintetében a jogi vélelmen alapuló kézbesítési mód nem tekinthető elégségesnek az európai fizetési meghagyás kézbesítéséhez. Abban az esetben, ha az európai fizetési meghagyás kézbesítése nem felel meg ezen, az Eufmhr. 13-15. cikkében megállapított valamely kézbesítési módnak, azt nem lehet szabályszerűen kézbesítettnek tekinteni. Az európai fizetési meghagyás kötelezett részére történő szabályszerű kézbesítése az adós érdekeinek védelmét szolgálja.[14]

Az európai fizetési meghagyást a bíróságnak a nemzeti joggal összhangban kell kézbesíteni. Nem tisztázott azonban az, hogy mit is kell érteni nemzeti jog alatt, vajon a származási tagállam vagy a kézbesítés helye szerinti tagállam jogát. Attól függ, hogy a kézbesítésre hol kerül sor. Ha a kötelezett az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamban rendelkezik lakóhellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel, akkor a származási tagállam nemzeti joga alkalmazandó a kézbesítésre. Ha azonban a kötelezett más tagállambeli, akkor a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről ("iratkézbesítés"), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelet (2007. november 13.) szabályait kell alkalmazni.[15] Abban az esetben, ha az európai fizetési meghagyást harmadik államba kell kézbesíteni, akkor a vonatkozó nemzetközi egyezményt kell alkalmazni, ennek hiányában a viszonossági gyakorlat az irányadó. Mindhárom esetben - tehát akár a származási, akár más tagállam kézbesítési szabályainak alkalmazásáról van szó, akár nemzetközi egyezményről vagy viszonossági gyakorlatról - meg kell felelni a kézbesítésnek az Eufmhr. 13-15. cikkében megállapított szabályoknak. Ahogy az már említésre került, ezen rendelkezések nem a tényleges kézbesítési szabályokat fogalmazzák meg, hanem úgynevezett minimumkövetelményekről van szó, amelyeknek az alkalmazott kézbesítési módnak kötelező eleget tenni.[16]

- 46/47 -

A nemzeti jog szerint ugyan megengedett, azonban a 13-15. cikkben foglalt követelményeknek nem megfelelő kézbesítés alkalmazása esetén - mivel az nem szabályszerű - a kibocsátott európai fizetési meghagyás nem képezheti alapját az Eufmhr. 18. cikkében megfogalmazott végrehajthatóvá nyilvánításnak.[17]

A 13. cikkben felsorolt kézbesítési formák mindegyike teljes bizonyossággal, míg a 14. cikkben felsorolt kézbesítési módozatok csak igen nagyfokú valószínűséggel biztosítják azt, hogy a kézbesíteni kívánt európai fizetési meghagyás eljut a címzetthez (kötelezetthez). Ezen cikkekben meghatározott szabályok nemcsak a határon átnyúló kézbesítést, hanem a tagállamon belüli kézbesítést is érintik. Az egyes kézbesítési formák között nincs hierarchikus viszony, ami azt jelenti, hogy a 13. és 14. cikkekben felsorolt kézbesítési módok közül szabadon választhat az eljáró bíróság, amelyik a fizetési meghagyást kézbesíti. Ezek közül tehát bármelyik választható, sőt akár két különböző kézbesítési módot is alkalmazhat a bíróság vagy hatóság, ezt támasztja alá a C-473/04. számú Plumex kontra Young Sports NV ügy is.[18]

Itt érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a hatóság vagy bíróság az intézményközi továbbítással történő kézbesítési módot a postai kézbesítéssel együtt alkalmazza, akkor a szabályszerű kézbesítés időpontja, a kézbesítés megtörténtéhez fűződő eljárási határidő kezdete az első szabályszerű kézbesítés alapján határozható meg.[19] Az eljárási határidő számításakor tehát a fizetési meghagyás kérdéses kézbesítései közül a korábbit kell figyelembe venni a meghagyás kézbesítésének tekintetében. Így az eljáró bíróságnak hamarabb kell az eljárási cselekményt elvégeznie, ami lehetővé teszi, hogy az eljáró bíróság hamarabb tudjon határozatot hozni.[20]

Fontos kiemelni, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás során keletkező egyéb iratok kézbesítésének nem kell megfelelni az Eufmhr. 13-15. cikkében foglalt minimumkövetelményeknek. Az Eufmhr. 26. cikke fogalmazza meg a nemzeti eljárásjoggal való kapcsolatot, miszerint minden olyan eljárási kérdésben, amelyről az Eufmhr. kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni. Erre figyelemmel tehát az európai fizetési meghagyásos eljárásban, a meghagyáson kívüli minden egyéb iratot a nemzeti jog előírásai alapján kell kézbesíteni. A nemzeti jog előírásai szerint az EuKézbR. alkalmazandó a bírósági és bíróságon kívüli iratok más tagállamba való valamennyi kézbesítésére, így az európai fizetési meghagyásos eljárás során keletkező egyéb iratokat is az EuKézbR. rendelkezései szerint kell kézbesíteni más tagállamba. Érdemes megjegyezni itt azt az

- 47/48 -

eltérést, hogy az egyéb iratok tekintetében akár a származási tagállamon belüli, akár más tagállamba, illetve harmadik tagállamba való kézbesítés során olyan kézbesítési mód is igénybe vehető, amely egyébként nem felelne meg az Eufmhr. 13-15. cikkében előírt követelményeknek.[21] Az egyes tagállamok nemzeti kézbesítési szabályai részletesen megtalálhatóak az alábbi linken: https://e-justice.europa.eu/content_service_of_documents-371-hu-hu.do?member=1. Jelen tanulmányban a magyar kézbesítési szabályok ismertetésére kerül sor.

3. Az európai fizetési meghagyás külföldre történő kézbesítésének módjai, illetve az európai kézbesítési rendelet szerinti kézbesítési módok

Az előző pontban részletesen kifejtetteknek megfelelően tehát az európai fizetési meghagyás kézbesítése tekintetében két nagy csoportot különíthetünk el, egyrészt az Eufmhr. 13.-15. cikkében megfogalmazott kézbesítési formákat, másrészt az EuKézbR. szerinti kézbesítési módokat. Ha a meghagyás kötelezettje az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel, akkor a kézbesítésre a származási tagállam nemzeti jogát kell alkalmazni. Amennyiben ugyanakkor a kötelezett más tagállambéli, akkor a kézbesítésre az EuKézbR. rendelkezései alkalmazandóak.

Az Eufmhr.13. cikkében foglalt valamennyi kézbesítési mód a kötelezett általi átvétel igazolásával történik. A rendelet szerint az európai fizetési meghagyás a kézbesítés helye szerinti állam nemzeti jogával összhangban a következő módokon kézbesíthető a kötelezettnek:

a) személyes kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával;

b) személyes kézbesítés, a kézbesítést végző illetékes személy által aláírt irat igazolásával, amely tartalmazza, hogy a kötelezett átvette az iratot vagy bármely jogos indok nélkül visszautasította annak átvételét, valamint tartalmazza a kézbesítés időpontját;

c) postai kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt és visszaküldött, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával;

d) elektronikus eszköz - mint például fax vagy e-mail - útján történő kézbesítés, az átvételnek a kötelezett által aláírt és visszaküldött, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel történő igazolásával.

Az Eufmhr. 14. cikkében foglalt kézbesítésre a kötelezett általi átvétel igazolása nélkül kerül sor. A rendelet szerint az európai fizetési meghagyás - a kézbesítés helye szerinti állam nemzeti jogával összhangban - a következő módokon is kézbesíthető a kötelezettnek:

a) személyes kézbesítés útján a kötelezett személyes címére, a kötelezettel egy háztartásban élő vagy ott alkalmazott személyeknek;

b) amennyiben a kötelezett önálló vállalkozó vagy jogi személy, személyes kézbesítés útján a kötelezett üzlethelyiségeiben a kötelezett által alkalmazott személyeknek;

- 48/49 -

c) a meghagyás elhelyezése útján a kötelezett postaládájában;

d) a meghagyás letétbe helyezése útján valamely postahivatalban vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál, és a kötelezett postaládájában a letétbe helyezésről szóló írásos értesítés elhelyezésével, feltéve, hogy az írásos értesítés egyértelműen feltünteti, hogy az irat jellegét tekintve bírósági iratnak minősül, valamint hogy az értesítés joghatás tekintetében kézbesítésnek minősül, és megkezdődik a határidők számítása;

e) postai kézbesítés útján igazolás nélkül a (3) bekezdése[22] értelmében, amennyiben a kötelezett címe a származási tagállamban van;

f) elektronikus úton, a kézbesítésről szóló automatikus visszaigazolással, feltéve, hogy a kötelezett előzetesen kifejezetten elfogadta a kézbesítés ezen módját.

A rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében a fentiekben felsorolt kézbesítés nem elfogadható, amennyiben a kötelezett címe teljes bizonyossággal nem ismert.[23]

A fent említett kézbesítési módok közül az a), b), c) és d) esetben a kézbesítést a következőkkel kell igazolni:

1. ) a kézbesítést végző illetékes személy által aláírt irat, amely tartalmazza a kézbesítés módját és a kézbesítés időpontját és amennyiben a meghagyást a kötelezettől eltérő személynek kézbesítették, ezen személy nevét és a kötelezettel való kapcsolatát;

2. ) vagy az a) és b) pontokban megfogalmazott kézbesítés esetén azon személy által aláírt átvételi elismervény, akinek a meghagyást kézbesítették.

Az Eufmhr. 15. cikke szerint a fent említett kézbesítési módok során a meghagyás kézbesíthető a kötelezett képviselőjének is.

Az EuKézbR. - tárgyi hatályát tekintve - nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, illetve a közhatalom gyakorlásával összefüggő cselekményekért és mulasztásokért ("acta iure imperii") fennálló állami felelősségre.[24] A rendeletet nem lehet alkalmazni, ha az irat címzettjének címe ismeretlen.[25] A rendelet területi hatályát tekintve kiterjed az Európai Uniónak az összes tagállamára.[26]

- 49/50 -

Az európai kézbesítési rendelet több, különböző alternatív kézbesítési módokat nevesít, amelyek közül az eljáró bíróság vagy hatóság bármelyiket igénybe veheti az európai fizetési meghagyás (vagy egyéb irat) más tagállamban tartózkodó kötelezett részére történő kézbesítéséhez. Fontos kiemelni, a különböző kézbesítési formák között hierarchia nem áll fenn, azok egyenértékűek, és az eljáró közjegyző vagy bíróság döntésétől függ, hogy melyik kézbesítési módot alkalmazza a meghagyás kézbesítése során.[27] Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy a gyakorlatban ezen kézbesítési formák eltérő hatásfokkal működnek, erre tekintettel nem mindegy, melyik módot választja az eljáró közjegyző.

Az európai kézbesítési rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és - az EuKézbR. 16. cikkét figyelembe véve - a bíróságon kívüli iratok kézbesítésének az alábbi módjait különbözteti meg.

1. Intézményközi kézbesítés - az iratok továbbítása az áttevő és átvevő intézmények útján

2. Postai szolgáltatás útján történő kézbesítés

3. Egyéb kézbesítési szabályok: Konzuli vagy diplomáciai úton történő kézbesítés, diplomáciai vagy konzuli képviselet által történő kézbesítés, közvetlen kézbesítés

3.1. Intézményközi kézbesítés - az iratok továbbítása az áttevő és átvevő intézmények útján

Az intézményközi kézbesítésre az EuKézbR. 4-11. cikkében foglalt rendelkezések irányadók. Az EuKézbR. 2. cikke értelmében valamennyi tagállamnak ki kellett jelölnie ún. Átvevő Intézményeket. Ezen tagállami szervek feladata, hogy a más tagállamból hozzájuk intézett kérelem alapján eljárnak a saját tagállamukban tartózkodó címzett (kötelezett) részére történő iratkézbesítés iránt. A tagállami átvevő Intézményeket valamennyi tagállam saját döntésének függvényében jelöli ki. Az átvevő Intézmények a legtöbb tagállamban bíróságok, néhány helyen ugyanakkor bírósági végrehajtók (pl. Franciaországban, Benelux államokban).

Ezen kézbesítési mód alkalmazásával a származási tagállam áttevő intézménye a kézbesítendő iratot a címzett (kötelezett) lakóhelye, szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam átvevő intézményéhez továbbítja, amely azt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az átvételtől számított egy hónapon belül kézbesíti vagy kézbesítteti. A kézbesítésre az átvevő tagállam joga irányadó. Fontos azonban, hogy az átvevő tagállam joga csak az átvevő tagállamon belüli tényleges kézbesítésre, azaz az átvevő intézmény és a címzett között végzendő eljárási cselekményekre alkalmazandó. Azt, hogy megfelel-e az átvevő intézmény által alkalmazott kézbesítési mód az Eufmhr. 13-15. cikkében megállapított minimumkövetelményeknek, a származási bíróság maximum csak utólag, a kézbesítés eredményéről való értesítés alapján tudja megítélni. Abban az esetben, ha az EuKézbR. 1. melléklete szerinti kézbesítési kérelemből kiderül, hogy európai fizetési meghagyás kézbesítését kéri az áttevő intézmény, akkor célszerű olyan kézbesítési módot

- 50/51 -

választani az átvevő intézménynek, amely megfelel az Eufmhr. 13-15. cikkben foglalt követelményeknek.[28] Az áttevő intézménynek - hazánkban a magyar közjegyzőnek - ezért a kérelem előterjesztésekor érdemes külön kérnie (a kérelem nyomtatvány 5.2. alpontjának megfelelő kitöltésével) az átvevő intézményt, hogy a meghagyást oly módon kézbesítse a kötelezettnek, amely megfelel az Eufmhr. 13-15. cikkeiben előirányzott kézbesítési módok valamelyikének.

Az átvevő intézmények tehát fogadják az irat származási helye szerinti tagállamból előterjesztett kézbesítési kérelmeket és vagy maguk járnak el a kézbesítés iránt, vagy továbbítják a kézbesítendő iratot a kézbesítés foganatosítására hatáskörrel rendelkező egyéb szervhez.

Az EuKézbR. 2. cikke szerint Áttevő Intézményeket is ki kell jelölniük valamennyi tagállamnak. Ezek olyan nemzeti hatóságok, amelyek az eljárás helye szerinti tagállamból továbbítják a kézbesítési kérelmeket a címzett (kötelezett) tartózkodási helye szerinti tagállam átvevő intézményéhez. Hazánkban 2018. január 1. napjától kezdve valamennyi közjegyző áttevő hatóságnak tekintendő a saját eljárásában keletkezett, más tagállamban kézbesítendő iratok tekintetében.[29]

Ez az európai fizetési meghagyásos eljárás gyakorlatában azt jelenti, hogy egy adott ügyben eljáró magyar közjegyző a kötelezett tartózkodási helye szerinti másik tagállam átvevő Intézményéhez közvetlenül küldi meg az európai fizetési meghagyást (és egyéb kézbesítendő iratot).[30] Korábban az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályán keresztül történt a kézbesítés.

A magyar áttevő intézmény a kézbesítési kérelmet az EuKézbR. mellékletében meghatározott formanyomtatványon köteles elkészíteni.[31] A kitöltött formanyomtatványhoz csatolni kell a kézbesítendő iratot (európai fizetési meghagyást és mellékleteit), majd azt postai úton meg kell küldeni az érintett másik tagállam átvevő intézményéhez.

A kézbesítés helye szerinti tagállam átvevő intézménye köteles kiállítani az EuKézbR. 10. cikke szerinti (az európai kézbesítési rendelet I. mellékletében meghatározott minta szerinti) kézbesítési igazolást. Az igazolásban tanúsítania kell a kézbesítés joghatályos megtörténtének tényét, és időpontját, avagy - ha a kézbesítés akadályba ütközött - ennek okát. Az igazolást az áttevő tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni, vagy olyan nyelven, amelyet az áttevő tagállam általa elfogadottként megjelölt. Mindegyik tagállam megjelöli, hogy saját hivatalos nyelvén kívül az Európai Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén, illetve nyelvein fogadja el a formanyomtatvány kitöltését.[32]

Az EuKézbR. 8. cikke alapján a címzett (európai fizetési meghagyás esetén a kötelezett)

- 51/52 -

jogosult arra, hogy a kézbesítendő irat (magát a meghagyást és annak mellékleteit is) átvételét megtagadja a kézbesítés időpontjában vagy a kézbesítéstől számított egy héten belül abban az esetben, ha az irat nyelve nem olyan nyelv, amelyet a címzett megért vagy nem az átvevő tagállam hivatalos nyelve vagy, amennyiben annak a tagállamnak több hivatalos nyelve is van, nem a kézbesítés helyének hivatalos nyelve vagy hivatalos nyelveinek egyike és nem mellékeltek hozzá fordítást.[33] Fontos megjegyezni, hogy az átvevő intézménynek kötelező tájékoztatni a címzettet (kötelezettet) arról, hogy megtagadhatja a kézbesítendő irat átvételét, a tájékoztatás az EuKézbR. II. mellékletében foglalt formanyomtatvány felhasználásával történik meg. Intézményközi kézbesítés esetén tehát -szemben a postai úton történő kézbesítéssel - nem az eljáró közjegyző csatolja az iratokhoz az átvétel megtagadásáról szóló kitanítást, hanem az átvevő intézmény. Amennyiben a címzett (kötelezett) megtagadta az irat átvételét, az iratkézbesítés még egyszer megkísérelhető a fentiekben foglaltak betartásával. Ez esetben az irat kézbesítésének időpontja az a nap lesz, amikor a fordítással ellátott iratot az átvevő tagállam jogának alkalmazásával kézbesítik.[34] A fordítással felmerült költségek viselésére minden esetben a jogosultat kell kötelezni.[35] Amennyiben a jogosult a kérelem fordítását nem nyújtja be a hatóság felhívása ellenére vagy nem fedezi előre a fordítás költségeit, akkor az Eufmhr. 11. cikk (1) bekezdése alapján az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasításának van helye a D formanyomtatvány alkalmazásával.

Az irat megtagadása tekintetében felmerülhet a kérdés, hogy a kötelezett jogszerűen vagy jogellenesen tagadta-e meg a kézbesíteni kívánt iratnak az átvételét. A C-14/07. számú, Ingenieurbüro Michael Weiss und Partner GbR kontra Industrie- und Handelskammer Berlin ügyben hozott ítélet szerint azonban ez a tény kizárólag bizonyítás útján állapítható meg, ami pedig az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárt.[36]

Az EuKézbR. 9. cikkében foglaltak értelmében a kézbesítés időpontjának az a nap tekinthető, amelyen az iratot az átvevő tagállam jogának megfelelően kézbesítik, amennyiben a kötelezett nem tagadta meg a meghagyás átvételét. Ahogy már fentebb említésre került, a kézbesítés eredményéről az átvevő intézmény igazolást állít ki és küld meg az áttevő intézmény számára.

- 52/53 -

3.2 Postai szolgáltatás útján történő kézbesítés

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a kézbesítésének egyik leggyakoribb módja a postai kézbesítés, így az Eufmhr. 13. cikk c) pontja olyan postai kézbesítési módot szabályoz, amely az Eufmhr. alkalmazásában elfogadhatónak minősül. A postai úton történő kézbesítés akkor tesz eleget az Eufmhr. minimumkövetelményeinek, ha az európai fizetési meghagyás (és mellékletei) átvételét a kötelezett által aláírt és visszaküldött, az átvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervény igazolja.

Az EuKézbR. 14. cikke szerinti postai kézbesítés akkor feleltethető meg az Eufmhr. 13. cikk c) pontjának, ha az átvételi elismervényt a kötelezett (vagy - az Eufmhr. 15. cikkére tekintettel - a képviselője) írja alá.

A magyar jogban az Eufmhr. 13. cikk c) pontja szerinti kézbesítési módnak a postai szolgáltató útján, hivatalos iratként való kézbesítés[37] feleltethető meg. E körben fontos megemlíteni, hogy a Postar. 26. § (1) bekezdése értelmében az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. A kézbesítőnek még a kézbesítés előtt ellenőriznie kell a tanú és a címzett személyazonosságát, a tanúnak pedig alá kell írnia a kézbesítési okiratot. Ez esetben tehát a címzett maga az átvevő, de a jogszabály az átvétel tényének a tanúsítását kívánja meg egy másik személy részéről, aki az átvevő helyett írja alá a tértivevényt is.[38],[39] Ennélfogva elmondható, hogy a kézbesítés ezen formája is összhangban van az Eufmhr. 13. cikk c) pontjával.

Az EuKézbR. 14. cikke alapján bármely tagállam tértivevényes ajánlott levélben vagy ennek megfelelő módon kézbesíthet bírósági iratokat másik tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek részére közvetlenül, postai szolgáltatások útján, tehát az eljáró magyar közjegyző más tagállamban tartózkodó kötelezett részére közvetlenül, postaforgalomban is kézbesítheti az európai fizetési meghagyást. Ennélfogva jelen esetben a kézbesítés kizárólag a postaszolgáltatók között bonyolódik, itt semmilyen szerepet nem játszik a kötelezett tartózkodási helye szerinti tagállam átvevő intézménye.

Az eljáró bíróság vagy az eljáró magyar közjegyző dönthet úgy, hogy az európai fizetési meghagyást postai úton kézbesíti a kötelezett részére. Ilyen esetben a bíróság vagy hatóság köteles az iratot a nemzetközi postaforgalomban használt CN 07 mintázatú - úgynevezett rózsaszínű - tértivevénnyel feladni. Fontos, hogy figyelemmel kell lenni az Eufmhr. 13-15. cikkében megfogalmazott minimumkövetelményekre, így az EuKézbR. 14. cikke szerinti postai kézbesítési mód kizárólag akkor felel meg az említett követelményeknek, ha a tértivevényt a kötelezett vagy annak képviselője írta alá.[40] Fontos megemlíteni, hogy a nemzetközi postaforgalomban nem létezik a hivatalos iratok megkülönböztetett kezelésére szolgáló tértivevény.

- 53/54 -

Hazánkban a postai kézbesítés esetén csak akkor tekinthető kézbesítettnek az európai fizetési meghagyás, amennyiben azt a kötelezett - a visszaérkezett tértivevény adatai szerint - átvette. Postai kézbesítés esetében ugyanis az európai fizetési meghagyásos eljárásban a Pp. 137. §-a szerinti kézbesítési fikciók alkalmazása kizárt.[41] Amennyiben tehát a fizetési meghagyás "nem kereste" jelzéssel vagy azzal érkezik vissza, hogy annak átvételét a címzett megtagadta, az irat nem tekinthető kézbesítettnek és meg kell próbálni egy másik kézbesítési módot alkalmazni.

Ismét fontos kiemelni az átvétel megtagadásának a jogát. Ilyen esetben tehát, ha az eljáró bíróság vagy közjegyző az irat közvetlen postai kézbesítés mellett dönt, és a kézbesítendő irat nincs ellátva a kézbesítés helyének hivatalos nyelvén készült fordítással (avagy nem ezen a nyelven lett kiállítva), akkor a címzettet megfelelő formanyomtatvány használatával ki kell tanítani arról a jogáról, hogy megtagadhatja az irat átvételét azzal az indokolással, hogy annak nyelvét nem érti.[42] Ha tehát a bíróság vagy közjegyző a határozatát vagy egyéb iratát csak magyar nyelven kézbesíti a kötelezettnek, fordítás nélkül, akkor minden alkalommal csatolni kell a kitanításra szolgáló nyomtatványt.

3.3 Egyéb kézbesítési szabályok - konzuli vagy diplomáciai úton történő kézbesítés, a diplomáciai vagy konzuli képviselet által történő kézbesítés, valamint a közvetlen kézbesítés

Az EuKézbR. 13. cikke értelmében minden tagállam kézbesíthet bírósági iratokat más tagállamban lakóhellyel rendelkező személy részére kényszer alkalmazása nélkül, közvetlenül diplomáciai vagy konzuli képviseletein keresztül. Amennyiben valamelyik tagállam ellenzi a saját területén az efféle kézbesítési formát, úgy közölheti, kivéve, ha az iratok az áttevő tagállam állampolgárai részére kézbesítendők.[43] Ha az eljáró közjegyző ezen kézbesítési formát választja, akkor az európai fizetési meghagyást és annak mellékleteit a külpolitikáért felelős miniszterhez kell megküldeni.[44]

A gyakorlatban egy rövid átiratot kell készítenie az eljáró közjegyzőnek, amit mellékelni kell a kézbesítendő európai fizetési meghagyáshoz (vagy egyéb kézbesítendő irathoz) és ezután a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (miniszterhez címezve) kell megküldeni azzal a kéréssel, hogy minisztérium - figyelemmel a hatályos jogszabályokra - intézkedjen az iratnak a címzett részére az illetékes magyar külképviseleti hatóság útján történő kézbesítése iránt, és ennek megtörténtét, valamint a kézbesítés időpontját avagy a kézbesítés esetleges akadályát az eljáró közjegyző részére jelezze vissza. Ebben az esetben a kézbesítést a címzett tartózkodási helye szerinti tagállamban működő magyar kül-

- 54/55 -

képviseleti hatóság konzuli tisztviselője kézbesíti a címzett részére.[45]

Az EuKézbR. 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok közölhetik - az EuKézbR. 23. cikkének megfelelően -, hogy a területükön e kézbesítési mód alkalmazását ellenzik, hacsak az irat címzettje nem állampolgára az áttevő tagállamnak (azaz az eljárást folytató bíróság vagy közjegyző tagállamának). Tekintettel erre, több tagállamban ez a kézbesítési mód csak akkor vehető igénybe, ha a címzett magyar állampolgár (vagy az is).

Megjegyzendő, hogy az ilyen konzuli kézbesítésre az EuKézbR. 13. cikkének (1) bekezdése értelmében csak "kényszer alkalmazása nélkül" kerülhet sor. A magyar konzuli tisztviselő tehát csakis a címzett együttműködése - az irat általa történő elfogadása - esetén kézbesítheti részére az iratot; nem tekinthető az irat kézbesítettnek, ha a címzett annak átvételét megtagadja.

Meg kell jegyezni, hogy a konzuli vagy a diplomáciai úton való továbbítás csak kivételesen vehető igénybe, a diplomáciai vagy konzuli képviselet által történő kézbesítést a tagállamok ellenezhetik a területükön, a bírósági eljárásban érdekelt személyek által az átvevő tagállam bírósági tisztviselőjén, köztisztviselőjén vagy más illetékes személyén keresztül közvetlenül történő kézbesítésre akkor van lehetőség, ha azt az adott tagállam joga megengedi. Azonban az a tapasztalat, hogy a tagállamok zöme nem teszi lehetővé a kézbesítésnek ezt a formáját.[46] Az 1393/2007/EK rendelettel kapcsolatos nemzeti tájékoztatás és online formanyomtatványok minden egyes tagállam tekintetében itt olvashatók részletesen: https://e-justice.europa.eu/content_serving_documents-373-hu.do.

4. A magyar közjegyző előtt folyó európai fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó kézbesítési szabályok

Magyarországon a közjegyző előtt folyó európai fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) az irányadó jogszabály. Az eljáró közjegyzőnek nincs joga eldönteni, hogy a belföldi kézbesítési szabályok megfelelnek-e az Eufmhr.-ban megfogalmazott konfúz minimumszabály-együttesnek, tekintettel arra, hogy az Fmhtv. 59.§ (3) bekezdésében kifejezetten kimondja, hogy ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre az Fmhtv., a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén pedig az EuKézbR.-t kell alkalmazni.[47]

Az európai fizetési meghagyás harmadik államba[48] való kézbesítésre a vonatkozó nemzetközi egyezmény előírásait kell alkalmazni, ennek hiányában azonban a viszonossági gyakorlat lesz irányadó.[49]

- 55/56 -

Az Fmhtv. 59. § (3) bekezdése alapján az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell és mivel nincs lehetőség második ellentmondásra, végrehajtói kézbesítésének sincs helye.

Az európai fizetési meghagyás belföldi kézbesítése során az Fmhtv. kézbesítési szabályai közül relatíve keveset lehet alkalmazni.

Az Fmhtv. szerint az eljárásban az ítélkezési szünet nem alkalmazható, a kézbesítési fikció sem.

Az Fmhtv. 59. § (10) bekezdése értelmében az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat kizárólag papír alapon írásban az eljáró közjegyzőnél lehet előterjeszteni, az Fmhtv.-nek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Az európai fizetési meghagyásos eljárás kizárólag papír alapú, csak papír alapú beadványok alkalmazhatók; az eljáró közjegyző az iratokat papíron állítja elő, és kézbesítteti a félnek. Ezen szabályra tekintettel az eljárásban nem lehet alkalmazni az Fmhtv. 16. § (2) bekezdését[50], valamint a 16. § (5) bekezdését[51], továbbá a 16/A. §-át[52].

Az Fmhtv. 15. §-ban megfogalmazott kézbesítési szabályokat sem lehet az európai fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazni, tekintettel arra, hogy az ügynek határon átnyúló jellegűnek kell lenni ahhoz, hogy európai fizetési meghagyásos eljárás lefolytatható legyen.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban tilos a hirdetményi kézbesítés az Eufmhr. (19) preambulumbekezdésére is tekintettel. Alkalmazandó azonban az Fmhtv. 16. § (4) bekezdése, amely szerint a határozat jogerőre emelkedését megállapító végzést csak megküldeni kell a címzett részére, kivéve azonban az Fmhtv. 36. § (2) bekezdésében foglaltakat, miszerint ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással

- 56/57 -

nem támadja meg, a közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.[53] Ez az egyetlen kivétel, amikor a jogerős fizetési meghagyást kézbesíteni és nem megküldeni kell a jogosultnak.

Az Fmhtv. a papíralapú kézbesítésnek háromféle módját szabályozza: a postai úton történő kézbesítést, a végrehajtói kézbesítést, továbbá a jelenlévő félnek történő kézbesítést. Amint az már említésre került, a végrehajtói kézbesítés az európai fizetési meghagyásos eljárásban kizárt. Közvetlen átadással a jelenlévő félnek lehetséges kézbesíteni iratot[54], ennek megtörténtét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.[55] Azonban az eljárás jellegét tekintve a közvetlen átadással való kézbesítés megtörténte szinte kizárt.

A postai kézbesítés - tekintettel a Pp. 135. §-ára - a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik.[56] Megállapítható, hogy az európai fizetési meghagyás magyarországi címzett részére történő postai kézbesítés az Eufmhr. 13. cikk c) pontjában foglalt kézbesítési módnak felel meg, a közjegyző irodájában a jelenlévő félnek történő átadás estén (noha ennek előfordulása szinte kizárt) az Eufmhr. 13. cikk a) pontjában foglalt kézbesítési formának felel meg. A Pp. 137. § (2) bekezdésben foglaltakat csak részben lehet alkalmazni.

Az európai fizetési meghagyást belföldi kötelezett részére tehát hivatalos iratként kell kézbesíteni. A Postatv. 2. § 18. pontjának értelmében hivatalos iratnak minősül az állami vagy önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek jogszabályban meghatározott eljárásában papír alapon, elektronikus adathordozón vagy elektronikus hírközlési hálózat igénybevételével feladott vagy ilyen módon kézbesített, könyvelt postai küldemény, amelynek feladásához vagy kézbesítéséhez (illetve a kézbesítés megkísérléséhez), vagy azok időpontjához jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve amely jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál, továbbá amit jogszabály hivatalos iratnak minősít. A Postatv. 30. § (3) bekezdése alapján a hivatalos iratok az e célra rendszeresített tértivevénnyel, vagy annak megfelelő elektronikus dokumentummal adhatóak fel.

Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyzőnek az EuKézbR. szabályait kell alkalmaznia az Európai Unió más tagállamaiba (Dániát is ideértve) való kézbesítésre. A gyakorlatban az EuKézbR. által megfogalmazott kézbesítési szabályok közül a postai kézbesítés és az intézményközi kézbesítés a leggyakoribb és legcélszerűbb. Mindkettőnek megvan az előnye és hátránya. A postai kézbesítés sokkal gyorsabb, mint az intézményközi, azonban sajnos sok esetben - mint ahogy azt már említettem - nem érkezik vissza a tértivevény vagy visszaérkezik ugyan, de az eljáró közjegyző nem tud meggyőződni teljes bizonyossággal arról, hogy ki, milyen jogcímen és mikor vette át a tértivevényt.

- 57/58 -

Ilyen esetben mindenképpen szükséges egy másik - rendszerint intézményközi - kézbesítéssel megkísérelni az irat újrakézbesítését, ami azonban még inkább meghosszabbítja az eljárást.

Az intézményközi kézbesítés ehhez képest jóval megbízhatóbb, azonban hátránya, hogy sokkal lassúbb. Jelen tanulmányban részletesen kifejtésre került, hogy ezen kézbesítés során az átvevő és áttevő intézmények között bonyolódik a továbbítás, így ennek eredményeképpen születik egy szigorú alaki követelményeknek megfelelő igazolás a kézbesítés tényéről, idejéről, átvevő jogállásáról, nevéről. Ez esetben az eljáró közjegyző teljes biztonsággal meg tud győződni arról, hogy a kézbesítés szabályszerű volt és a végrehajthatóvá nyilvánítást a G formanyomtatvány segítségével teljes biztonsággal eszközölheti.

Az Fmhtv. 59. § (8) bekezdése értelmében az európai fizetési meghagyásos eljárásban az esetleges fordítás költségét és a külföldi kézbesítés költségét a jogosult az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) alkalmazásával köteles megelőlegezni. Amennyiben a közjegyző felhívására a jogosult a költségeket nem előlegezi meg, úgy a kérelmet a 7. § alkalmazásával elutasítja vagy a 11. § alkalmazásával megszünteti az eljárást.

Az eljáró közjegyzőnek az európai fizetési meghagyást harmadik államba (ide nem értve Dániát) a Nmjtv. 73. § (1) bekezdésének alkalmazásával kell kézbesíteni, amely szerint a megkeresett állam hatósága útján külföldön kézbesítendő iratot intézkedés végett az igazságügyért felelős miniszterhez kell megküldeni. Ha nemzetközi szerződés az irat postai úton történő kézbesítését lehetővé teszi, a bíróság azt a címzettnek közvetlenül is megküldheti. Az irat nemzetközi szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a címzett tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság útján is kézbesíthető (diplomáciai úton való kézbesítés). Ilyen esetben azt intézkedés végett a külpolitikáért felelős miniszterhez kell megküldeni[57].

Ha az adott ország viszonylatában van akár két-, akár többoldalú nemzetközi megállapodás, akkor azt kell alkalmazni. A Hágai Kézbesítési Egyezménynek Magyarország is részese, így az az egyezményben részes további államokba való kézbesítésre alkalmazható. Hazánk részese ugyanakkor a polgári eljárásra vonatkozó 1954. évi hágai egyezménynek is, amely kézbesítési szabályokat is megállapít. Ez olyan országokba való kézbesítés esetén alkalmazandó, amelyek nem részesei a Hágai Kézbesítési Egyezménynek, ilyen például Vatikán, Libanon, Kirgizisztán, Mongólia, Suriname, Üzbegisztán.[58]

- 58/59 -

- 59/60 -

5. Tapasztalatok és gondolatok pro futuro az európai fizetési meghagyás külföldre történő kézbesítése tekintetében

Az eddigi európai fizetési meghagyásos eljárásban felmerült gyakorlati tapasztalatom és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Közjegyzői Intézete tájékoztatása alapján általában elmondható, hogy rövidebb időt vesz igénybe a postai kézbesítés, mint az intézményközi kézbesítés, azonban nem minden tagállambeli kötelezett tekintetében lehet jó választás ezen kézbesítési mód alkalmazása, tekintettel arra, hogy a postai kézbestés során a tértivevény néhány országból egyáltalán nem érkezik vissza vagy visszaérkezik ugyan, de sok esetben a rózsaszín tértivevényből nem állapítható meg teljes bizonyossággal a meghagyás és mellékletei átvételének ideje, átvevő neve, jogcíme. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy például Németországból és Ausztriából ésszerű határidőn belül, megfelelően kitöltve visszaérkezik a tértivevény. Azonban az angolszász területek esetében - mint például az Egyesült Királyság (Bár az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás [Kilépési Megállapodás] 68. cikke alapján az átmeneti időszak végéig, vagyis jelen állás szerint 2020. december 31-ig, továbbra is köteles alkalmazni az EuKézbR.-t.) vagy Írország - egyáltalán nem és rendkívül hosszú időt igénybe vevő postai megkeresés sem vezet eredményre, tekintettel arra, hogy a posta válasza arról tájékozatja a közjegyzőt, hogy nem érkezett meg az irat a kötelezetthez vagy pedig az elveszett, ugyanakkor annak megérkezése és visszaigazolása esetén sem lehet meggyőződnie arról a közjegyzőnek hogy szabályszerű-e a kézbesítés, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy nem közhiteles nyilvántartásról van szó.

Látható tehát, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásban is megengedett az iratok kézbesítése közvetlenül postai úton az uniós tagállamokban. Mindazonáltal ennek kapcsán rendkívüli nehézséget okoz a Nmjtv. 73. § teljesen új rendelkezése, a (4) bekezdés, amely kifejezetten kizárja a kézbesítési fikció alkalmazását.[59] E mögött tehát az áll, hogy ha a címzett megtagadja az irat átvételét vagy amennyiben a más uniós tagállamban postai úton kézbesíteni megkísérelt iratot a postaszolgáltató "nem kereste" jelzéssel küldi vissza, akkor az nem tekinthető kézbesítettnek, sem a magyar Pp. 137. § (2) bekezdése, sem pedig a kézbesítés helye szerinti külföldi jogban ismert kézbesítési fikció alapján. A kézbesítés szabályszerűsége a külföldi jog alapján azért nem állapítható meg, mert a külföldi postai szolgáltató nincs tudatában annak, hogy hivatalos iratot kézbesít, erre tekintettel a kézbesítés helye szerinti tagállam joga által a kézbesítési fikció alkalmazhatóságához szükséges követelmények tiszteletben tartása sem várható el, már ha egyáltalán létezik fikció más tagállamban."[60]

- 60/61 -

A nemzetközi forgalomban használatos - CN07 mintájú úgynevezett rózsaszínű - tértivevényből a kézbesítési hely szerinti tagállam postaszolgáltatója számára nem tűnik ki, hogy az irat egy, a polgári jogi igényérvényesítéssel összefüggésben keletkezett bírósági irat, így azt nem tudja "hivatalos iratként" kezelni. Abból az eljáró közjegyző sok esetben nem tud teljes bizonyossággal meggyőződni arról, hogy a meghagyást (egyéb iratot) ki és milyen jogcímen vette át. Hivatalos iratok külföldre történő kézbesítésére szolgáló tértivevény hiányában a kézbesítési hely szerinti tagállam postaszolgáltatója nem tud hátrahagyni a címzett számára olyan értesítést sem, amelyben őt az irat jellegéről tájékoztatja (valamint arról, hogy annak átvételéhez avagy át nem vételéhez jogkövetkezmények járulhatnak). A rózsaszín tértivevény ugyanis nem tartalmaz annak feltüntetésére szolgáló rovatokat sem, hogy az irat kézbesítését hány alkalommal és mely időpontokban kísérelték meg. Emiatt sincs helye - amint fentebb is említésre került - külföldi kézbesítés esetén a kézbesítési fikció alkalmazásának.

A jelenleg folyamatban lévő EuKézbR. felülvizsgálata során felmerült egy olyan egységes európai postai tértivevény bevezetésének az ötlete, amely tartalmazza a 10. cikk szerint kiállított igazolásban is feltüntetett valamennyi fontos adatot. Álláspontom szerint ilyen egységes tértivevényt mindenképpen célszerű lenne létrehozni, miután abból végre minden kétséget kizáróan kiderülne az irat hivatalos jellege, valamint az, hogy ki, milyen jogcímen, mikor vette át a küldeményt, illetőleg a sikertelen kézbesítés esetén az, hogy a kézbesítés milyen akadályba ütközött. Sőt, ez esetben a kézbesítési fikció alkalmazására is lehetőség kínálkozna. Az egységes európai postai tértivevényen ugyanis a rendeltetési hely szerinti tagállam postaszolgáltatója feltüntethetné azt is, hogy a kézbesítendő iratot hány alkalommal kísérelte meg; illetve az egyes kézbesítési kísérletek alkalmával milyen tartalmú tájékoztatást hagyott hátra a helyszínen. Ezzel összefüggésben olyan egységes szabály is kidolgozásra kerülhetne, amely kimondaná, hogy amennyiben a rendeletben előírt eljárási szabályok szerint kézbesíteni megkísérelt iratot "nem kereste" postai jelzéssel visszaküldik a feladó bíróságnak vagy közjegyzőnek, akkor utóbbi egy meghatározott időpontban kézbesítettnek tekintheti az iratot.

Bár az intézményközi kézbesítés hosszadalmasabb a közvetlen postai szolgáltatások útján történő kézbesítéssel szemben, két okból mégis indokolt ennek a kézbesítési módnak az igénybevétele az európai fizetési meghagyás kézbesítésekor. Egyfelől az áttevő intézmény, vagyis a magyar közjegyző a kérelem előterjesztésekor külön kérelmezheti (a kérelem nyomtatvány 5.2. alpontjának megfelelő kitöltésével), hogy az átvevő intézmény a meghagyást oly módon kézbesítse a kötelezettnek, amely megfelel az Eufmhr. 13-15. cikkeiben előirányzott kézbesítési módok valamelyikének. Az átvevő intézmény tehát a kérelem kézhezvételekor már tisztában van azzal, hogy a kézbesítendő irat "különös elbánást igényel" és a kézbesítéskor az általánosnál szigorúbb kézbesítési szabályoknak kell megfelelni. Másfelől, ha a kézbesítés befejeződött, az átvevő intézmény köteles kiállítani az EuKézbR. 10. cikke szerinti kézbesítési igazolást az I. mellékletben található formanyomtatványon. Az igazolásban fel kell tüntetnie a kézbesítési cselekményekkel kapcsolatos valamennyi lényeges adatot. Ha a kézbesítést sikeresen teljesítették, fel kell tüntetni annak idejét és helyét, valamint azt is, hogy az iratot az átvevő tagállam jogának megfelelően

- 61/62 -

milyen módon teljesítették: személyesen vagy más személy részére adták át; tértivevénnyel vagy anélkül kézbesítették, illetve, ha nem a címzett vette át az iratot, az átvevő személyt milyen kapcsolat fűzi a címzetthez stb. Ha a kézbesítés akadályba ütközött, az átvevő intézmény feltünteti ennek tényét és az akadály okát is[61]. Látható tehát, hogy a magyar közjegyző teljeskörű tájékoztatást kap az átvevő intézménytől a kézbesítés teljesítése tekintetében, ami a postai szolgáltatón keresztül történő kézbesítés esetén nem minden esetben mondható el.

A gyakorlati tapasztalatok alapján általánosságban megállapítható, hogy a legtöbb tagállam vonatkozásában megfelelő hatékonysággal működik az intézményközi kézbesítés. A Közjegyzői Intézet és a közjegyző kollégáktól szerzett információk alapján ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt is, hogy bizonyos tagállamok vonatkozásában anomáliák is felmerülnek.

Legnagyobb gond az intézményközi kézbesítés tekintetében Spanyolországgal van és olykor Romániával. Ez a két tagállam ugyanis sok esetben nem kézbesítési kérelemként kezeli a közjegyző által megküldött kérelmeket, hanem európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemként. Ilyenkor az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Főosztálya közreműködésében bízhat az eljáró közjegyző.

Álljon előttünk példaként erre egy konkrét ügy az imént említett ország tekintetében. A közjegyző - mint magyar áttevő intézmény - az európai fizetési meghagyásnak a kötelezett részére történő kézbesítése céljából megküldte kötelezett székhelye szerint illetékes spanyol átvevő intézmény részére a kézbesítendő iratokat (Eufmhr. szerinti kibocsátott E formanyomtatványát, A formanyomtatvány másolatát és egy üres F formanyomtatványt). A közjegyző a megküldött iratokhoz az EuKézbR. I. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával kiállított kérelmet csatolta. A formanyomtatványt a közjegyző angol nyelven, vagyis Spanyolország által a formanyomtatvány kitöltéséhez elfogadott nyelven töltötte ki. Az illetékes spanyol átvevő intézmény (Malagai Bíróság) a magyar közjegyzőhöz visszaküldte a kézbesítendő iratokat, és ahhoz egy spanyol nyelvű bírósági határozatot csatolt, amelyből az volt megállapítható, hogy a megküldött iratokat a spanyolországi kötelezett elleni európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek tekintette. Ennek megfelelően a kézbesítési kérelem teljesítése iránt semmilyen lépést nem tett, hanem csupán megállapította az európai fizetési meghagyásos eljárásban a hatáskörének a hiányát. Ezt követően - MOKK Közjegyzői Intézete segítségével - a közjegyző ismételten kiállította az EuKézbR. szerinti kérelem formanyomtatványt. Ez esetben a kérelem spanyol nyelven került kiállításra és annak 5.2. pontjában kifejezett utalás történt - spanyol nyelven - arra, hogy a kézbesítendő irat egy európai fizetési meghagyás, amelynek a kézbesítését kéri a közjegyző az Eufmhr. 13-15. cikkei szerinti kézbesítési módok valamelyikének megfelelően. A spanyol nyelven kitöltött kézbesítési kérelem ellenére a spanyol átvevő intézmény ismételten ugyanolyan módon járt el, mint az előző alkalommal, vagyis a megküldött iratokat ismételten európai fizetési meghagyás kibocsátása

- 62/63 -

iránti kérelemként kezelte, azok címzett részére történő kézbesítése iránt nem járt el, az iratokat pedig visszaküldte. Fentiekre figyelemmel kérte a Közjegyzői Intézet az IM Nemzetközi Magánjogi Főosztályát, mint az EuKézbR. magyar központi szervét, hogy - a rendelet 3. cikk b) és c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - szíveskedjen segítséget nyújtani a felmerült probléma megoldásában. Kérte továbbá a központi szervet, hogy a spanyol átvevő intézmény részére a közjegyző kérelmét és annak mellékleteit továbbítsa, illetőleg a kísérő levélben hívja fel a spanyol átvevő intézmény figyelmét arra, hogy a magyar közjegyző az európai fizetési meghagyás kézbesítését kéri a spanyol bíróságtól az EuKézbR. alapján.[62]

A fenti jogesetre tekintettel is mindenképpen javasolt a kollégák számára az, hogy amennyiben olyan esettel találkoznak, hogy Spanyolországban vagy Romániában lakó vagy székhellyel rendelkező kötelezett részére kell kézbesíteni európai fizetési meghagyást, úgy a postai úton történő kézbesítést válasszák, mert az intézményközi kézbesítés akadályokba ütközhet.

* * *

Jelen tanulmányban igyekeztem rávilágítani arra, hogy az európai fizetési meghagyást az eljáró bíróságnak vagy közjegyzőnek milyen kézbesítési szabályok alkalmazásával kell kézbesíteni, valamint arra, hogy ezen kézbesítési szabályok betartása mellett milyen anomáliák merülnek fel, amivel nap mint nap találkozhatunk a gyakorlatban. Összegzésképpen jól látható tehát, hogy a postai szolgáltató útján történő kézbesítés lényegesen gyorsabb eljárás, mint az intézményközi kézbesítés, ugyanakkor kizárólag ez utóbbi kézbesítési mód alkalmazása során lehet teljes bizonyossággal meggyőződni a kézbesítés megtörténtéről.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy jelenleg folyamatban van az EuKézbR. felülvizsgálata, amely változásokat hozhat a kézbesítési módok egyes részletkérdései tekintetében. Remélhetőleg pozitív eredményekkel fog zárulni és hatékony, célszerű, valamint gyors kézbesítési megoldás fogja segíteni a munkánkat. ■

JEGYZETEK

[1] Harsági Viktória: A kézbesítés szerepe az európai polgári eljárásjog forrásaiban; Iustum Aequum Salutare - 5. évf. 4. sz. (2009.) (a továbbiakban: Harsági, A kézbesítés szerepe.) 53-54. o.

[2] Varga István: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018, 536. o. (a továbbiakban: Varga: A polgári perrendtartás)

[3] Rák Viktor: Nagykommentár az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez; Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2020. (a továbbiakban: Rák, Nagykommentár), 110. o., valamint Szécsényi-Nagy Kristóf: Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez. Complex Kiadó, Budapest, 2012. 153. o. (a továbbiakban: Szécsényi-Nagy, Nagykommentár az fmhtv.-hez)

[4] A továbbiakban: Eufmhr.

[5] Hasonlóan a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelethez

[6] Rák, Nagykommentár, 110. o.

[7] Harsági, A kézbesítés szerepe, 60. o.

[8] Eufmhr. 12. cikk (1) és (2) bekezdései, valamint Rák, Nagykommentár, 110. o.

[9] Erről még részletesen szó lesz jelen tanulmányban.

[10] Erről még részletesen szó lesz jelen tanulmányban.

[11] Erre utal az Eufmhr. (19) preambulumbekezdése is, miszerint a polgári eljárási szabályok és különösen az iratok kézbesítésére irányadó szabályok tekintetében a tagállamok között fennálló különbségek miatt szükséges az európai fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos minimumszabályok pontos és részletes meghatározása.

[12] Zöld Könyv az egységes európai fizetési meghagyásos eljárásról, és a kis értékű követelések elbírálására irányuló eljárások egyszerűsítéséről és gyorsításáról Brüsszel (20.12.2002.)

[13] Harsági Viktória Phd: Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet más közösségi jogforrások és a tagállami szabályozások feszültségi mezőjében, in: Közjegyzők Közlönye, 2012. 6. szám. 20. o. (a továbbiakban: Harsági, Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet)

[14] Rák, Nagykommentár, 124. o.

[15] (a továbbiakban: európai kézbesítési rendelet, EuKézbR.) Az Eufmhr. 27. cikke szerint ugyanis az Eufmhr. nem érinti a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazását.

[16] Rák, Nagykommentár, 110. o.

[17] Ebben az esetben csak az lehet kérdéses, hogy az ily módon (szabályszerűtlenül) kézbesített európai fizetési meghagyás minden más joghatás nélkül marad-e vagy egy esetleges ellentmondás esetén szabályszerű perré fordulást eredményezhet-e. Harsági, Az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet, 20. o.

[18] Az ítélet szerint ugyanis a rendelet célja egyrészt az, hogy biztosítsa a címzettek jogos érdekeinek figyelembevételével a kézbesítés hatékony teljesítését, valamint az, hogy a bírósági iratok továbbítását és ezáltal a bírósági eljárások lefolytatását. http://curia.europa.eu/juris/showPdf.jsf;jsessionid=59FD6F92277EAAF6774AD7F4FE730138?text=&docid=65791&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=6292330; Letöltés dátuma: 2020.08.21.) (a továbbiakban: Plumex ügy).

[19] "A valamely módon teljesített kézbesítés szabályszerű megtörténtéhez fűződő joghatásokat ugyanis a később más módon teljesített kézbesítés sikerétől függetlenül kell figyelembe venni, különben a lényegüktől fosztanánk meg a rendelet kézbesítési módokat szabályozó rendelkezéseit." Lásd Plumex ügy.

[20] Lásd Plumex ügy.

[21] Rák, Nagykommentár, 110. o.

[22] Eufmhr. 14. cikk (3) bekezdése: Az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontja szerinti kézbesítést a következőkkel kell igazolni: a) a kézbesítést végző illetékes személy által aláírt irat, amely tartalmazza: i. a kézbesítés módját; és ii. a kézbesítés időpontját; és iii. amennyiben a meghagyást a kötelezettől eltérő személynek kézbesítették, ezen személy nevét és a kötelezettel való kapcsolatát; vagy b) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kézbesítés esetén azon személy által aláírt átvételi elismervény, akinek a meghagyást kézbe.

[23] Az A formanyomtatványban tehát mindig célszerű helyesen megadni a kötelezett pontos címét. A gyakorlatban sokszor problémát okoz, hogy a jogosult számára nem vagy nem pontosan ismert a kötelezett helyes lakcíme. Emiatt jelentősen elhúzódik az ügy, tekintettel arra, hogy a kézbesítés akadályozott.

[24] EuKézbR. 1. cikk (1) bek.

[25] EuKézbR. 1. cikk (2) bek.

[26] EuKézbR. 1. cikk (3) bek. (Jelenleg 27 tagállama van az Európai Uniónak (Ausztria, Lengyelország, Belgium, Litvánia, Bulgária, Luxemburg, Ciprus, Magyarország, Csehország, Málta, Dánia, Németország, Észtország, Olaszország, Finnország, Portugália, Franciaország, Románia, Görögország, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Horvátország, Szlovákia, Írország, Szlovénia, Lettország; https://europa.eu/european-nion/about-eu/countries_hu (Letöltés dátuma: 2020. augusztus 21.)

[27] https://mokk.hu/kozjegyzoknek/kezbesites-az-europai-unio-tagallamaiban.php (Letöltés dátuma: 2020. augusztus 21.)

[28] Rák, Nagykommentár; 111. o.

[29] Lásd a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 77. § (1) bekezdésének b) pontja.

[30] Az illetékes átvevő Intézménye az európai igazságügyi atlasz alábbi oldalán kereshető ki: https://e-justice.europa.eu/content_serving_documents-373-hu.do. Gyakorlati útmutatóul, az "illetékes bíróság keresése" megnevezésű menüpontban ki kell választani az illetékes tagállamot; az "illetékes szerv típusa" című rovatban pedig az átvevő Intézmény opciót kell választani.)

[31] Lásd EuKézbR. 1. Melléklete

[32] EuKézbR. 10. cikk

[33] Van azonban példa arra, amikor a címzett nem jogosult megtagadni az irat átvételét. A C-14/07. számú Ingenieurbüro Michael Weiss und Partner GbR kontra Industrie- und Handelskammer Berlin ügyben hozott ítélet szerint a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1348/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdését (azaz az irat átvétele megtagadásának jogát) úgy kell értelmezni, hogy a kézbesítendő eljárást megindító irat címzettje nem tagadhatja meg ezen irat átvételét, ha az őt olyan helyzetbe hozza, hogy jogait a kibocsátó tagállamban bírósági eljárás keretében érvényesítheti, abban az esetben, ha ez az irat olyan bizonyító iratokból álló mellékletet tartalmaz, amelyek nem az átvevő tagállam nyelvén vagy az áttevő tagállam olyan nyelvén kerültek megszövegezésre, amelyet a címzett megért, hanem kizárólag bizonyítékként szolgáló iratok, és nem elengedhetetlenül szükségesek a felperes keresete tárgyának és indokainak megértéséhez.

[34] EuKézbR. 8. cikk

[35] Lásd EuKézbR. 5. cikk 2. bekezdése: Az irat továbbítását megelőzően felmerülő fordítási költségek a kérelmezőt terhelik; ez nem érinti a bíróságnak vagy az illetékes hatóságnak az ilyen költségek viselésére vonatkozó esetleges későbbi határozatát.

[36] Rák, Nagykommentár; 112. o.

[37] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 135. § (1) bek., Postar. 27-32. §

[38] Rák, Nagykommentár, 125. o.

[39] Pulinka Mihály: A hivatalos iratok kézbesítésének új szabályai. Közjegyzők Közlönye, 2013/7. sz., 40-45. o.

[40] Rák, Nagykommentár; 113. o.

[41] Lásd a Nmjtv. 73. § (4) bekezdését

[42] EuKézbR. 8. cikk (1) bekezdés a) pontja

[43] Lásd EuKézbR. 13. cikk.

[44] Lásd a Nmjtv. 73. § (3) bekezdést, valamint a 77. § (9) bekezdést. Az alábbi címre lehet küldeni: Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli és Állampolgársági Főosztály (1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.).

[45] Érdemes kiemelni, hogy a kézbesítésben az érintett tagállam átvevő intézménye vagy egyéb hatósága ilyenkor sem működik közre.

[46] Lásd EuKézbR. 13. cikk (2) bek., 15. cikk., Rák, Nagykommentár, 113. o.

[47] Szécsényi-Nagy, Nagykommentár az Fmhtv.-hez. 473. o.

[48] E tekintetben ide nem értve Dániát.

[49] Rák, Nagykommentár. 113. o. és Szécsényi-Nagy, Nagykommentár az Fmhtv.-hez. 473. o.

[50] Fmhtv. 16. § (2) A jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint a (3) bekezdésben és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetek kivételével az iratokat a MOKK rendszerén keresztül, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni, az így kézbesítendő papír alapú iratokat a MOKK rendszere központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre. A MOKK rendszerén keresztül kézbesített iratok kézbesítésének költsége a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek részét képezi.

[51] Fmhtv. 16. § (5) A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elektronikusan előterjesztő jogosult részére az iratokat - a jelenlévő félnek nyomban kézbesítésre kerülő irat kivételével - a 16/A. § szerint elektronikus úton kell kézbesíteni, illetve megküldeni.

[52] Fmhtv. 16/A. § (1) Az elektronikus úton kézbesítendő irathoz a címzett az üggyel érintett regisztrációjához tartozó felhasználói felületről férhet hozzá.

(2) A kézbesítendő irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételével egyidejűleg erről a MOKK rendszere útján a címzett részére a felhasználói azonosítást követően megadott elektronikus levelezési címére értesítést kell küldeni.

(3) Az iratot a címzett az átvételi elismervény minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel történő ellátásával veheti át.

(4) Az irat az átvételi elismervényben megjelölt időpontban kézbesítettnek minősül.

(5) Ha az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a címzett az annak hozzáférhetővé válásáról való értesítéstől számított öt munkanapon belül nem veszi át, a MOKK rendszere az ötödik munkanapon ismételt értesítést küld az irat hozzáférhetővé válásáról. Ha a címzett az elektronikus úton kézbesítendő vagy megküldött iratot a második értesítés ellenére nem vette át, a második értesítést követő ötödik munkanapon azt kézbesítettnek kell tekinteni.

(6) Azok az iratok, amelyeket kézbesíteni nem, hanem csak megküldeni kell, az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kerülnek megküldésre a címzett részére.

[53] Rák, Nagykommentár. 120-121. o.

[54] Pp. 135. § (1) bek.

[55] Szécsényi-Nagy, Nagykommentár az Fmhtv.-hez, 159. o., valamint Rák, Nagykommentár, 121.o.

[56] A hivatkozott jogszabályok: a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.), a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Postar.)

[57] Nmjtv. 73. § (2)-(3) bek.

[58] Rák, Nagykommentár, 116. o.

[59] Nmjtv. 73. § (2) Ha nemzetközi szerződés az irat postai úton történő kézbesítését lehetővé teszi, a bíróság azt a címzettnek közvetlenül is megküldheti. (4) A külföldön teljesített kézbesítést szabályszerűnek kell tekinteni, ha az akár a magyar, akár a kézbesítés helyén irányadó jognak megfelel. Ha a kézbesítésre a (2) bekezdés alapján került sor, kézbesítési fikció alkalmazásának nincs helye.

[60] Vékás Lajos, Nemessányi Zoltán, Osztovits András: A nemzetközi magánjogról szóló törvény kommentárja, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2020., 369. o.

[61] Szőcs Tibor: Nemzetközi jogsegély a polgári perben, in: Varga István: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2018, 2594. o

[62] Forrás: A MOKK Közjegyzői Intézete tájékoztatása