A polgári ügyekben bíróság előtt zajló jogérvényesítési folyamat "per"-ként és "eljárásaként való meghatározása egyaránt elterjedt. Ha mindkét kifejezés ugyanazt az adott keretek között a jog által szabályozott viszonyrendszert jelenti, a "per" és az "eljárás" egymással egyenértékű és azonos tartalmú definíciót kell, hogy jelentsen. Annak eldöntésében, hogy ez a hipotézis helytálló megállapítás-e, segítséget nyújt a polgári per kezdetének (létrejöttének) meghatározása és a bíróság valamint a fél, illetve felek közötti kapcsolat (jogviszony) feltárása. A kérdés vizsgálatát azonban nagymértékben nehezíti a jogirodalom által kiindulási alapnak és alaptételnek tekintett eljárásjogi jogszabályi rendelkezés dogmatikai következetlensége.
A hatályos Pp. 121. § (1) bek. első tagmondata szerint: "A pert[1] keresetlevéllel kell megindítani" A hazai jogirodalomban gyakran előfordul a perindítás azonosítása a keresetindítással. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) IX., Tárgyalásra (133-162. §) vonatkozó fejezetének részletes miniszteri indokolása "...a keresetlevelet nem tekinti puszta előkészítő iratnak s a pert nem a keresetnek a tárgyaláson való szóbeli előadásával, illetve az alperes perbebocsátkozásával, hanem már a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítésével létrejöttnek tekinti.[2]"
Ellentmondásos, hogy az eljárás (per) "megindul", majd később "létrejön", mindkét kifejezés a folyamat keletkezésére utal, amely csak egyszer következhet be. A formális logika szabályai szerint, ami (pl. esemény, történés, cselekvés, tevékenység, eljárás stb.) egyszer elkezdődött, vagy amely folyamat egyszer már megindult, annak utóbb már nem kell még egyszer létrejönnie. Az eljárás (per) megindulása és a per létrejötte ugyanakkor különböző időpontokban következik be: a keresetlevél benyújtásáról (az eljárás megindításáról) annak előterjesztésekor az alperes hivatalosan még nem értesül, a per létrejöttéhez - az idézett miniszteri indokolás szerint - azonban már szükséges a perindítás hatályainak beállta (Pp. 128. §), a kereset(levél) alperesnek való bírósági kézbesítése. Az eljárás megindulásának és a per létrejöttének más-más időpontbeli bekövetkezése ráirányítja a figyelmet az "eljárás" és a "per" kifejezések tartalmának, jelentésének különböző jellegére.
Mikor keletkezik a polgári per? Plósz Sándor a "perjog tudományának egyik legcentrálisabb kérdését" látta benne.[3] Plósz Sándor szerint "a perben előforduló cselekményeket feloszthatjuk a per megalapítására és a per lefolytatására. A kereset peralapítási cselekmény, de a peralapítást nem fejezi be".[4] Magyary Géza három per-
- 68/69 -
alapító cselekményt különböztetett meg: a., a keresetet, b., a bíróság által az alpereshez intézett felhívást, hogy nyilatkozzék a keresetre, és a c., perbebocsátkozást.[5] Magyary Géza a polgári pert olyan államhatósági eljárásként írta le, "amelyben az állam egyik szerve, a bíróság a felek kétoldalú meghallgatása alapján valamely sértett vagy veszélyeztetett magánjogot, vagy csak egy veszélyeztetett magánjogi érdeket derít ki, hogy azáltal a felperes magánjogi jogosítványát vagy esetleg csak magánjogi érdekét az alperes ellen érvényesítse".[6] Az 1911. évi Pp. legtöbb kutatója szerint a polgári per az alperes perbebocsátkozásával jön létre (Plósz Sándor, Magyary Géza)[7]. Bacsó Jenő szerint a per perbebocsátkozás nélkül is létrejön[8]. Menyhárt Gáspár felfogása alapján a per már a perbebocsátkozás előtt is van, nem azzal létesül.[9] Sárffy Andor már attól fogva pernek nevezte az eljárást, hogy az a keresetlevéllel megindult.[10] 1952. évi Pp. az alperes perbebocsátkozását per létrejöttének tekintő felfogást elveti. A magyar polgári eljárásjogi jogirodalom a polgári per szerkezetének kérdésével a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény megalkotása óta behatóan nem foglalkozott. Móra Mihály tollából jelent meg két tanulmány[11] közvetlenül a szocialista Pp. megalkotását követően, amelyek a polgári per szerkezetével kapcsolatos kérdéseket tárgyalták, a Plósz-féle Pp.-vel szembeni kritika részeként. Ezt követően a magyar szocialista jogirodalomban nem került terítékre a polgári per szerkezetének, a polgári per tagolódásának kérdése. Miért lényeges a polgári per szerkezetének, szakaszainak vizsgálata?[12] A tudomány állandó és kötelező feladata a (jogi) szakkifejezések egzakt definiálása, éles distinkció kijelölése az egymáshoz hasonló, de mégsem azonos fogalmak között. A fogalmi elhatárolásra különösen akkor van égető szükség, amikor a jogirodalom, a hivatalos terminológia és a Pp. is hajlamos azonosnak tekinteni, és emiatt felváltva alkalmazni egymással nem, vagy nem feltétlenül megegyező tartalmú kifejezéseket. A hatályos Polgári perrendtartásban ilyen azonos jelentéstartalommal - gyakran egymás szinonimáiként - használt meghatározások a "per", eljárás", "perindítás", "keresetindítás".[13]
Móra Mihály megállapítja a régi Pp.-ről, hogy "a per a litis contestatioval jött létre - de azért már előbb megindult. A per...olyan jogintézmény, amely előbb megindult, hogy aztán később létrejöhessen - megszületett születése előtt".[14] A perjogi irodalom a per (eljárás) megindulása és a per létrejötte kérdésében a régi Pp. és a hatályos Pp. esetében sem tudott megnyugtató magyarázattal szolgálni. A jogirodalom rámutatott az 1911. évi Pp. kontradiktumára, de ugyanennek a kérdésnek a vizsgálata az 1952. évi III. törvény kapcsán már nem került a tudományos érdeklődés középpontjába. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. megalkotása, az osztott tárgyalási rendszer megszüntetése a "per megindulása" és a "per létrejötte" (keletkezése) között húzódó fogalomzavart nem szüntette meg. Vegyük számba, hogy eljárásjogi törvényünkben ezek a fundamentális jelentőségű meghatározások miként, milyen jelentéssel fordulnak elő.
A Pp.-ben a jogalkotó a törvény céljaként (1. §) (természetes és más) személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogvita "bíróság előtti eljárásban" való eldöntését határozza meg.[15] A jogvita fennállta legalább két természetes vagy más személy közötti érdekellentétet tételez fel. A polgári perben, illetve a polgári peres eljárásban az egymással jogvitában álló legalább két természetes- vagy más személy felperesi és alperesi pozíciót foglal el. A törvény célja a bíróság kötelezettségévé teszi az ellentétes érdekű felek közötti jogviták pártatlan eldöntését. A törvény céljának fogalmi elemei (jogvita léte; legalább két természetes vagy más személy között; a bíróság pártatlan eljárása és döntése) alapján "bíróság előtti eljárás": a fel-
- 69/70 -
peres - bíróság - alperes közötti kapcsolaton alapuló eljárás.[16] A jogalkotó a bíróság feladatává tette a "felek" közötti jogvita elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogainak érvényesítését. A többes szám használatával - utalva a más-más oldalon álló ellentétes érdekű felekre - a jogalkotó kifejezésre juttatta, hogy a bíróság nemcsak a bíróság és felperes közötti viszony, hanem a bíróság és az alperes közötti kapcsolat alapján is, a felperes és az alperes között - a bíróság által közvetített viszonyban - dönt az eljárás tárgyát képező ügyben. A bíróság polgári perbeli feladata, hogy olyan eljárásban (perben) lássa el feladatát, amelynek ő áll középpontjában (felperes(bíróság(alperes), de a törvény célja és az eljárás alapelvei az ellentétes érdekű felek között folyó eljárásban (perben) juthatnak maradéktalanul kifejezésre. A jogszabály szóhasználata alapján a polgári (peres) eljárás (polgári per) nem szűkíthető le pusztán csak a felperes és a bíróság között folyamatban lévő eljárásra, amelyről az alperesnek még csak tudomása sincs.[17] A jogszabály szerint nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének következményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult (Pp. 2. § (2) bek., második mondat). A polgári (peres) eljárásban (polgári perben) a jogalkotó a bírósággal, a felperessel és az alperessel szemben is elvárásokat fogalmaz meg. Az eljárásban (perben) a perindítás hatályainak beállását követően léphetnek érvénybe a Pp. alperesre vonatkozó törvényi előírásai. A törvény alapvető elveit tartalmazó I. fejezete a "per", [2. § (1) bek., (2) bek., 8. § (1) (2) (4) bek.,] illetve a "polgári per" [3. § (5) bek., 4. § (2) bek.] és a "bírósági eljárás" [6. § (1) bek., (2) bek.,][18] meghatározásokat tartalmazza. A törvény 2. § (2) bekezdésében egy mondaton belül a "per" és az "eljárás" kifejezés fordul elő. A törvényalkotó szóhasználatában ezek a kifejezések már az alapelvi rendelkezéseknél keverednek. Meglepő, hogy ezek az alapvető fogalmak ilyen mértékben váltakoznak rövid szövegrészleten belül. Nehéz eldönteni, hogy mindez a tudatos jogalkotói tevékenység vagy éppen ellenkezőleg, a kellő pontosság hiányának eredménye.
Az ügyész által kezdeményezett eljárásban - az ügyész feladatai a "polgári per"-ben cím alatt - a "keresetindítás" [Pp. 9. § (1) bek., és a "perindítás" 9. § (4)-(5) bek.] azonos jelentéssel fordul elő. Az ügyész mindkét esetben megindít(hat)ja polgári ügyben a bíróság előtti eljárást. A keresetindítás és a perindítás - ezen jogszabályhelynél a törvény szóhasználatában - a "per megindítása" [9. § (4)-(5) bek.] jelentéssel bír.
A törvény bíróságok összetételére vonatkozó címében "per" kifejezés található.[19] A jogszabály az egyesbíró hatáskörébe utalt ügyeknél [Pp. 12. § (1) bek.] és a bírák kizárására vonatkozó szabályoknál (13-21. §§), a bírósági hatáskörre-, pertárgy-értékre, és az illetékességre vonatkozó szabályoknál (22-41. §§) a "per" elnevezést tartalmazza. A Pp. IV. fejezetének perképességre, pertársaságra és beavatkozásra vonatkozó szabályaiban szintén a "per" kifejezés jelenik meg. A jogszabály V. fejezetének képviseletre, majd VII. fejezetének perköltségre vonatkozó előírásai is konzekvensen a "per" meghatározást rögzítik.
Változik a terminológia a Polgári perrendtartás "eljárás" félbeszakadása jogintézményére (Pp. 111. §), és az eljárás szabálytalansága ellen emelt kifogás intézményére vonatkozó előírásaiban (114. §). Az eljárás félbeszakadása azon esetében, amikor az eljárást kezdeményező felperes még az alperes az eljárás folyamatban létéről történő tudomásszerzését megelőzően halálozik el, az alperes az eljárásról hivatalos tudomással nem rendelkezik. Az eljárás félbeszakadása folytán az alperes a végzés kézbesítésével hivatalosan értesül a vele szemben folyamatban lévő polgári bíróság előtt eljárásról. Az eljárás félbeszakadása a perindítás hatályainak beállta előtt és a perindítás hatályainak beálltát követően is bekövetkezhet, a peres fél (felperes) elhalálozásának időpontja független a bíróság által foganatosított intézkedések megtételétől. A polgári (peres) "eljárás" kifejezés - ennél a rendelkezésnél - az eljárás keresetlevél benyújtásától kezdődő szakaszát jelöli.
Az eljárás szabálytalanságát a fél a "per" folyamán bármikor kifogásolhatja, itt a "per" és "eljárás" fogalom azonossá válik egymással. Az alperes a perindítás hatályainak beállta előtt nem kifogásolhatja az eljárás szabálytalanságát, mert még a bíróságtól nem értesült
- 70/71 -
az eljárás folyamatban létéről. Amennyiben a felperes a perindítás hatályainak beállta előtt (a "per folyamán bármikor") kifogásolja az eljárás szabálytalanságát, a törvény értelmében az eljárás keresetlevél benyújtásától a keresetlevél ellenféllel történő közléséig terjedő szakasza is "per"-nek minősül. A Pp. 114/A. és 114/B. §-ai szerint kifogás az "eljárás" elhúzódása miatt is előterjeszthető. Az eljárási törvény e szakaszaiban a "per" és az "eljárás" kifejezések egymás szinonimájaként fordulnak elő. A Pp. 114. §-a összhangban áll a Pp. 121. §-val, mert az eljárás keresetlevél benyújtásától kezdődő szakaszát ez a törvényi előírás is már "per"-ként határozza meg.
A jogszabály második része az elsőfokú "eljárás" címet viseli, amelyen belül első fejezet (Pp. VIII. fejezet) a "keresetindítás"-ra vonatkozó eljárási szabályokat foglalja össze. A VIII. fejezeten belül az első, - a jelen tanulmány tárgyát is meghatározó alapvető relevanciájú - rendelkezés: "a pert keresetlevéllel kell megindítani" [121. § (1) bekezdés, első tagmondata]. A jogszabály szerkezeti felépítése alapján az első fokú "eljárás" és a "per" kezdőpontja megegyezik egymással, mert a törvény második része megjelölése szerint az első fokú eljárás is akkor veszi kezdetét, ha a felperes a keresetlevél benyújtásával megindítja a pert.[20] A Pp. 121. §(1) bek. első tagmondata alapján terjedt el az 1952.évi III. tv. létrejötte utáni jogirodalomban az a nézet, mely szerint a keresetlevél benyújtása egyenlő a "perindítás"-sal, ezáltal a "keresetindítás" is azonos a "perindítás"-sal. A jogszabály a keresetlevél alapján történő intézkedések körében [124. § (2) bek.], a per tárgyalására szóló idézés tárgyában [125. § (2) bek.] és a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása jogintézményénél [130. § (1) bek.] is a "per" elnevezést tartalmazza (a., b., c, d., g., pontok). A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításakor a törvény az eljárásnak a keresetlevél benyújtását követő szakaszát - függetlenül attól, hogy más bíróság előtt, más időpontban vagy más személyek között kell az eljárást lefolytatni - "per"-ként határozza meg. A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradása a Pp. 121. §(1) bekezdése szó szerinti interpretációja alapján a "perindítás" hatályainak fennmaradását jelenti, mert a "pert keresetlevéllel kell megindítani". A perindítás a perrendtartás szerint a keresetindításhoz kötődik, a perindítás hatályainak beállta azonban már más időpontban következik be, de a keresetindítás hatályainak fennmaradása, amely ez esetben (132. §) - elméletileg - a perindítás hatályainak fennmaradását is jelenti, egybeesik egymással. Több helyen is olvasható a jogirodalomban, hogy a kereset a perindítás eszköze,[21] ugyanakkor az a felfogás is megjelenik, mely szerint a polgári peres eljárás keresetlevél benyújtásától a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáig terjedő szakasza tulajdonképpen "nemperes" eljárásnak tekinthető.[22] A keresetlevél benyújtása a per megindításának eszköze-e vagy - ténylegesen - "nemperes" eljárást kezdeményező beadvány (kérelem)? E kérdésfelvetés mögött további gondolat is meghúzódik: tekinthető-e a jogszabályi rendelkezés szakmai-dogmatikai értelemben megalapozott megállapításnak?[23] A jogszabályi
- 71/72 -
rendelkezés tudományosan igazolható állítás, vagy csak egy olyan törvényhozói intézkedés, amely kötelező a jogalkalmazókra és a jogkövető közönségre? A jogszabályi előírás normatív tartalma jelenti-e, jelentheti-e egyúttal azt is, hogy annak tartalmát a tudományterület művelői is igazságként fogadják el? Aligha, sőt éppen ellenkezőleg a tudományos műhelyeknek éppen az a feladata, hogy amennyiben a jogszabályok dogmatikailag kétségbe vonható szabályt állapítanak meg, annak szakmai megalapozatlanságára és vitatható jellegére rámutassanak. Állandóan visszatérő kérdés, hogy a politikai hatalmat gyakorló és törvényhozó jogosultsággal rendelkező kormányzó politikai erő által elfogadott jogszabályok milyen mértékben felelnek meg a szakmai, tudományos szempontoknak, és mennyiben szolgálnak politikai, anyagi stb. egyéb érdek(ek)et? A jogszabályi rendelkezés tartalmi következetlensége könnyen azt a látszatot keltheti, mintha az adott norma meghozatalakor az utóbbi szempontok domináltak volna. A jogelméletre, a joggyakorlatra, a tudományos iskolákra, tudományos kutató(csoport(ok))ra vagy az önálló tudományos kutatóra vár az a feladat, hogy a joggal felmerülő ellentmondásokra a helytálló és megalapozott válaszokat kísérelje meg megtalálni. A vizsgált kérdés is olyan probléma, amely a jogirodalomban közvetlenül a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. hatályba lépése előtt és azt követően sem képezte vita tárgyát. A tárgyi jog előírása alapján (a pert a keresetlevél benyújtása indítja meg) nehezen támasztható alá, hogy az eljárásnak a keresetlevél benyújtásától a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáig terjedő szakasza "nemperes" eljárás.[24] Ezzel szemben, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása jogintézményének alkalmazásáig az eljárás "nemperes" eljárásként írható le, a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása "nemperes" eljárást indít meg. Az eljárás keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáig terjedő szakaszát "nemperes" eljárásnak tekintő - lehetséges - koncepció szerint:
1) az eljárás kétoldalú (felperes - bíróság között fennálló) szakasza még nem minősül polgári pernek;
2) a polgári per fogalmához valamilyen, a kétoldalúságon (a felperes és a bíróság közötti kapcsolaton) túlmutató többletelem fennállása szükséges;
3) a törvényi feltételeknek meg nem felelő keresetlevél, nem váltja ki az eljárás továbbfolytatását (Pp. 130. §);
4) a polgári per létrejöttének az alperes eljárásba történő bevonása (keresetlevél alperes részére való kézbesítése, az alperes tárgyalásra történő idézése, alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése stb.) is feltétele;
5) a polgári (peres) eljárás és a polgári per kezdete nem ugyanahhoz az időponthoz köthető;
6) a polgári per és a polgári (peres) eljárás fogalma-tartalma nem fedi le egymást teljes mértékben, a polgári (peres) eljárás hosszabb, a polgári per rövidebb eljárási szakaszt jelent;
7) a polgári (peres) eljárás és a polgári per egymást metsző szakaszában, egymással "közös halmazában", a per és az eljárás egymással rokon értelmű meghatározás, de az eljárás pernek még nem tekinthető fázisában a "per" és az "eljárás" fogalom jelentése nem azonosítható egymással.
A polgári pert már a keresetlevél benyújtásával megindító, jogszabályi előírást követő felfogás alapján - elméletileg-:
1) a keresetlevél benyújtása a polgári per (polgári peres eljárás)[25] megindulását és a polgári per létrejöttét is eredményezi;
2) a polgári per és a polgári peres eljárás fogalma ugyanazt a folyamatot jelenti, amely a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával kezdetét veszi;
3) az eljárás bíróság előtti, a polgári (peres) eljárásról történő alperesi tudomásszerzés előtti szakasza is már polgári perként írható le;
4) a polgári per definíciójának nem szükségképpeni tartalmi eleme az eljárás háromoldalúvá (felperes-bíróság-alperes) válása: az alperes idézése, a felperesi keresetre az alperesi ellenkérelem előterjesztése, az alperes érdemi védekezése, a kétoldalú meghallgatás elve stb.;[26]
5) a polgári (peres) eljárást polgári pernek tekinti abban az esetben is, ha a bíróság a keresetlevelet az alperessel való közlésre nem találja megfelelőnek.
A Pp. hatálybalépés óta eltelt közel hat évtizedben a jogirodalomban nem történt meg a polgári per és a polgári (peres) eljárás fogalmának - egymáshoz is viszonyított - meghatározása. A polgári perre vagy a polgári (peres) eljárásra való hivatkozáskor nem egyértelmű, hogy mikor, melyik értelemben történik, pedig látható a pol-
- 72/73 -
gári per kezdete meghatározásának megkísérlésekor, hogy mennyire eltérő következtetések vonhatóak le. A helyes felelet megtalálása releváns lehet a hatályos Pp. alkalmazása és a megalkotásra kerülő, logikai ellentmondásoktól mentes új Polgári perrendtartás szempontjából is. A hatályos Pp. a polgári per és a polgári (peres) eljárás közötti ellentmondást nem oldja fel, de erre a problémára, a korábbi, a második világháború előtti hazai irodalom sem adott teljesen megnyugtató választ. A szakirodalomban gyakran találkozunk azzal a nézettel, mely szerint a polgári pernek fogalmi eleme a kétoldalú meghallgatás elve.[27] E felfogás szerint nem tekinthető polgári pernek az eljárás azon szakasza, amikor az alperesnek a jogalkalmazó hatóságtól az eljárás folyamatban létéről még nincs tudomása. A polgári per és a polgári (peres) eljárás egymással való azonosításakor a keresetlevél benyújtásával a felperes megindíthatja a pert, ha azonban a polgári per és a polgári (peres) eljárás nem tekinthető egyforma jelentéstartalmú kifejezésnek: a keresetlevél benyújtása nem a polgári pert, hanem a polgári (peres) eljárást indítja meg. Az utóbbi nézet szerint az eljárás szükségszerűen szélesebb, hosszabb folyamatot jelent, a polgári per - tekintve, hogy a keresetlevél benyújtásakor még nem jött létre - egy szűkebb, rövidebb szakaszt ölel fel. A joggyakorlatban, legfelsőbb bírósági szinten is megjelent olyan nézőpont, amely eltér a törvényen nyugvó felfogástól, mely alapján a keresetlevél előterjesztése polgári pert indít meg. A Legfelsőbb Bíróság szerint a keresetlevél olyan bírósághoz intézett beadvány, amelyet a felperes az eljárás megindítása céljából terjeszt elő. A LB jogegységi határozata kimondja, hogy "a keresetlevél keresetet [Pp. 121. § c) és e) pont] és a per megindításához szükséges adatokat [Pp. 121. § (1) bekezdés a), b), és d) pont] tartalmazó beadvány".[28] E bírósági állásfoglalás szerint a keresetlevél nem a pert, hanem az eljárást indítja meg, illetve a per megindításához szükséges adatokat tartalmazza. Kérdés, hogy a Legfelsőbb Bíróság az alacsonyabb szintű bíróságok számára kötelező határozatában az "eljárás" megnevezést a "per" kifejezéssel megegyező értelemben értelmezte-e. Feltehetően nem, mert ellenkező esetben a LB is a törvény szövegét követte volna. A Legfelsőbb Bíróság hivatkozott jogegységi határozatában - többek között - azt is megállapítja, hogy "a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény".[29] A jogegységi határozat szerint a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása tehát nem egyenlő a perindítással. Más nézet szerint: "a kereset a legelső perbeli cselekmény. Ez az a perjogi aktus, amellyel a konkrét polgári per megindul, és amely nélkül polgári perről gyakorlatilag szó sem lehet".[30] Az elemzett problémán felül ez az ellentmondás ugyanezen kérdéskörön belül újabb gondolatokat vet fel: perbeli cselekménynek (perbeli aktusnak) tekinthető-e a keresetlevél bírósághoz való benyújtása? Ha akceptálható, hogy a keresetlevél bíróságra történő benyújtása nem "perbeli cselekmény", a keresetlevél beadása nem egyenlő a perindítással. Amennyiben viszont osztható a keresetindítást perjogi aktusnak tekintő elképzelés, a keresetlevél bíróságra történő beadásával már bekövetkezik a perindítás. Az utóbbi esetben (keresetindítás = perindítás) a bíróság - feltéve, de nem megengedve, hogy a "polgári per" már zajlik - még az eljárás kétoldalú szakaszában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasíthatja [Pp. 130. § (1) bek.]. Ha azonban a polgári (peres) eljárás már ebben a stádiumban "polgári per", a bíróság miért nem olyan intézkedést alkalmaz, amelyet a perindítás hatályainak beállását követően tehetne meg (pl. Pp. 157. §)? Feltehetően azért, mert a perindítás hatályainak beállását megelőzően a per még nem szüntethető meg.
Az első feltételezett válasznál (a keresetindítás nem egyenlő a perindítással) contra legem jogértelmezést kell alkalmazni. A polgári (peres) eljárás, amely a keresetlevél benyújtásával kezdetét veszi, de még nem minősül polgári pernek, ezért a bíróság a keresetlevelet - a perindítás hatályainak beálltát megelőzően - idézés kibocsátása nélkül elutasíthatja, a bíróság ekkor nem a "per"-t utasítja el, hanem a "kereset" (level)-et. A törvény szerint a pert keresetlevéllel kell megindítani, de az nem biztos, hogy a per ekkor már meg is indul (a régi terminológia szerint "létrejön"), mert a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasít-
- 73/74 -
ható. Ebben az esetben viszont a keresetlevél nem polgári pert, hanem polgári (peres) eljárást indít meg egyelőre csak a felperes és a bíróság között, amely a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáig tart. A keresetlevél benyújtása - ezen álláspont szerint - nem a perindítással azonos, hanem a per feltételes megindításával. A keresetlevél benyújtása feltételes perindításnak tekinthető. A perindításnak (per létrejöttének) feltétele, hogy a bíróság a keresetlevelet ne utasítsa el idézés kibocsátása nélkül, mert ha a perindítás hatályai már beállnak, a per ipso iure létrejön. A törvény miniszteri indokolása ellentmond a törvény szövegének, mert a pert a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével létrejöttnek tekinti, de a törvény idézett rendelkezései az "eljárás" és a "per" kifejezéseket egymás szinonimáiként említik, amely alapján (ha az eljárás = a perrel), a pernek és az eljárásnak ugyanakkor kellene megindulnia, és ugyanabban az időpontban kellene létrejönnie. Ezzel szemben, a törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a per később (a keresetlevél ellenfél részére történő kézbesítésével) jön létre, mint amikor az eljárás megindul (a keresetevelet benyújtják). Ha a polgári (peres) eljárás fogalma azonos a polgári per meghatározásával, a polgári per és a polgári (peres) eljárás nem indulhat meg (jöhet létre) különböző időpontokban. Ha a per és az eljárás nem azonos egymással: a per és az eljárás kezdete (megindulása, létrejötte) nem esik egybe. Az eljárás a keresetlevél benyújtásával megindul, a per pedig egy másik, rendszerint későbbi időpontban (a keresetlvél ellenfél részére történő kézbesítésével, az alperes perbebocsátkozásával stb.) létre jön.[31] Abban az esetben, ha a per és az eljárás egymással azonos jelentésű: az eljárás (per) kezdete, megindulása, létrejötte egyidőben következik be, ha azonban a per nem azonos az eljárással: az eljárás (per) nem ugyanakkor kezdődik, indul meg, jön létre, és emiatt külön kell választani az eljárás megindulását és a per létrejöttét. A Pp. általános rendelkezései a "per" és az "eljárás" kifejezéseket egymással azonosítják, amely a hatályos Polgári perrendtartásban a következő szabályozási következetlenségeket eredményezte:
a) ha a polgári per (polgári (peres) eljárás) már megindul a keresetlevél benyújtásával, paradoxon, hogy a polgári per a perindítás hatályainak beálltával is létrejön;
b) a "perindítás" és a "keresetindítás" meghatározásoknak egymással azonos tartalma mellett [a Pp. 121. § (1) bek. alapján] a jogirodalomban elterjedt a "perindítás" és a "perindítás hatályainak beállása" kifejezéseknek is egyforma jelentés tulajdonítása (ha nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának), ami vélhetően nem túl szerencsés, mert a "perindítás" terminus technicus többféle értelemben válik használatossá;
c) a jogalkalmazásban problémát idéz elő a per megszüntetése jogintézmény alkalmazásakor, mert egyidejűleg jelen van az a felfogás, mely szerint a per a perindítás hatályainak beállása előtt is megszüntethető. (Ez a nézet figyelmen kívül hagyja azt a perjogi szabályt, amely alapján a per csak a perindítás hatályainak beálltát követően szüntethető meg.) Ennek a koncepciónak az elfogadásakor eltűnik a cezúra az eljárás perindítás hatályainak beállása előtti része és az eljárás azt követő szakasza között, vagyis a "per" és az "eljárás" definíciója egybeforrad. A jogalkalmazás nem tesz különbséget az eljárás perindítás hatályainak beállása előtti és a perindítás hatályainak beálltát követő stádiuma között (Jellemzően ilyen esetkör a keresetlevél (fizetési meghagyás) ellenérdekű fél részére történő kézbesítése előtti elállás miatt permegszüntetés (eljárás megszüntetése) jogintézmény alkalmazása). A törvény szövege értelmében az eljárásnak a keresetlevél ellenérdekű féllel történő közlése előtti szakasza is "per", amikor a "perindítás" hatályai még nem álltak be. Téves elképzelés kialakulását segíti elő az eljárás két fázisa közötti határvonal eltűnése, mert a perindítás hatályainak beállta előtt - helytelenül - úgy tűnik egyaránt alkalmazható a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása és a per megszüntetése jogintézménye is.
d) A jogszabály nem határozza meg a "per" és az "eljárás" elnevezések jelentését, e kifejezések - a fent idézett konkrét jogszabályhelyek alapján - egymással megegyező értelemben jelennek meg a törvényi előírásokban, ugyanakkor a törvényjavaslat indokolásában - szemben a törvénnyel - a "per" és az "eljárás" meghatározások egymástól különnemű jelentéssel bírnak.[32]
e) A per fogalmi jellegzetességei közé sorolt "kétoldalú meghallgatás elve" (jogvita fennállása a felek között) a per és az eljárás egymással való azonosításakor nem jut érvényre az eljárás azon szakaszában, amikor eljárásjogi kapcsolat (jogviszony) csak a felperes és a bíróság között áll fenn. A kétoldalú meghallgatás elve az eljárásnak abban a részében jellemző, amikor az alperes már a hatóságtól tájékoztatást kapott a polgári peres eljárás, a polgári per folyamatban létéről.
f) A jogszabály a polgári pert és a polgári (peres) eljárást azonosnak fogja fel, azonban a keresetlevél benyújtását követően a törvény szerint a polgári (peres)
- 74/75 -
eljárás és a polgári per is már megindult, de a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításakor nem formálisan, hanem ténylegesen az eljárás "nemperes" szakasza zárul le.
A hatályos Pp. szabályozási logikája szerint az eljárás kétoldalú szakasza (felperes (bíróság) és az eljárás háromoldalú (felperes ( bíróság (alperes), illetve kétszer kétoldalú (felperes (bíróság, bíróság ( alperes) fázisa is perként határozható meg. Az eljárás perindítás hatályainak beállta előtti és a keresetlevél (viszontkereset) ellenféllel való közlése utáni része is a jogszabály alapján "per"-ként írható le. A Polgári perrendtartás bizonyos előírásainak nyelvtani interpretációja alapján, szemantikai értelemben "per" fogalomhoz - meglepetést okozva - nem tartozik hozzá
- a kontradiktórius jelleg, hiszen az alperes a bíróságtól az eljárás perindítás hatályának beállásáig az eljárás folyamatban létéről nem értesül, nem válik részesévé az eljárásnak, ezért érdemben védekezni (ellentmondani) sem tud a felperes (jog)állításával ((jog)állításaival) szemben;
- a tényleges érdemi jogvita felek közötti léte, mert annak megléte ekkor még nem állapítható meg és
- idézés hiányában az alperes számára a felperesi kérelemmel szembeni védekezés lehetőségének a biztosítása sem.
A hatályos Pp. rendelkezésiben ezért a "polgári per" - a polgári (peres) eljárással való azonossága okán - folyamatként jelenik meg, amely már a keresetlevél benyújtásával kezdetét veszi, semmint háromszereplős, a felek közötti érdemi jogvita fennállását kiemelő és a felek közötti érdemi jogvita elbírálására fő hangsúlyt helyező jogérvényesítési-döntési mechanizmus.
A Pp. a tárgyalásra vonatkozó IX. fejezete több helyen - hűen a jogszabály által bevezetett terminológiához és a megnevezés törvényen belüli korábbi előfordulásaihoz - a "per" kifejezést tartalmazza [135. § (4) bek." 136. § (1) bek., 136/A. § (1) bek.]. Az "eljárás" szünetelésénél (137. §) a fogalmak keverednek, a jogalkotó az "eljárás" szünetelésére vonatkozó részletszabályokba már becsempészte a "per" meghatározást is. Hat hónapi szünetelés után megszűnik a per (137. § (3) bek.). Az eljárás szünetel, de hat hónapi szünetelés után már a "per" szűnik meg és nem az "eljárás". Az eljárás szünetelése hat hónapos időtartamának leteltét követően a jogalkotó azonban nem az eljárás, hanem a per megszűnésének megállapítását rendelte alkalmazni. A törvény megfogalmazását követve a "per" és az "eljárás" azonos jelentéssel bír. Az eljárás szünetelése jogintézménye annyiban különbözik az eljárás félbeszakadásától, hogy az eljárás szünetelésekor az alperes (képviselője) már tudomást szerzett a peres eljárás folyamatban létéről, mert a bíróság megidézte a feleket a tárgyalásra, szemben az eljárás félbeszakadásával, amely az eljárásnak a perindítás hatályainak beállása előtti szakaszában is bekövetkezhet. Az eljárás félbeszakadása csak a jogutód "per"belépésig, illetve "per"bevonásáig, a jogutód eljárásba (vagyis a perbe) való "bekapcsolódásáig" áll fenn. Az eljárás szünetelése és az eljárás félbeszakadása között paralel vonás, hogy a jogalkotó a törvényben mindkét esetben az "eljárás" és a "per" elnevezéseket felváltva, egymás szinonimáiként helyezte el, elvonatkoztatva attól, hogy az eljárás félbeszakadására, illetve az eljárás szünetelésére a perindítás hatályainak beállása előtt, vagy a perindítás hatályainak bekövetkeztét követően kerül sor. A Pp. "Tárgyalás"-t szabályozó IX. fejezetében a jogalkotó a "tárgyalás" meghatározást preferálja, de "per"-re és az "eljárás"-ra való utalás is előfordul. A Pp. 138. § -tól a tárgyalásra vonatkozó szabályokat tartalmazza a Polgári perrendtartás, amikor a keresetlevél kézbesítésének és az ellenérdekű fél megidézésének már nincs törvényi akadálya. A jogszabály a tárgyalás menetét [139. §, 140. § (1) (2) (3) bek., 141. § (1) (2) (5) (6) bek.,], a folytatólagos tárgyalást (144. §), a tárgyalás berekesztését [145. § (1) bek.), a viszontkeresetet (147. § (1) bek.], az egyezséget [148. § (1) bek.], az elkülönítést, egyesítést és az áttételt [149. § (1) (2) (3) (4) bek., 150. §] szabályozó előírásaiban a "per" elnevezés szerepel. Az egyezségre vonatkozó szabályoknál a Pp. visszautal a szünetelés intézményére vonatkozó rendelkezésekre, ahol a törvény rendelkezéseiben ismételten az "eljárás" kifejezés jelenik meg.
A tárgyalás felfüggesztése jogintézménynél a "per" tárgyalása [152. § (1) bek.) és a "per" (152., 153., 154. §§] kifejezés fordul elő a törvényben a tárgyalás szó mellett, az "eljárás" megfogalmazás akkor tűnik fel, amikor a jogalkotó a polgári peres eljárás mellett (vagy után) folyamatban levő (meginduló) büntetővagy államigazgatási (közigazgatási) eljárásra hivatkozik. A "per" tárgyalásának felfüggesztése a felfüggesztés jogintézménye eljáráson belüli időbeli alkalmazhatóságát is kifejezi. A per tárgyalásának felfüggesztésére a per tárgyalási szakaszát megelőzően nincs jogszabályi lehetőség. A jogalkotó a "per" fogalmát alkalmazza az eljárás perindítás hatályainak beállása előtti szakaszára (az eljárás félbeszakadása) és a perindítás hatályainak beállta utáni részére is (az eljárás szünetelése, a tárgyalás felfüggesztése). Ez a tény arra utal, hogy a jogalkotó a "polgári per"-t és a "polgári (peres) eljárás"-t a Polgári perrendtartásról szóló hatályos 1952. évi III. tv.-ben azonosnak, egymással megegyező jelentésűnek tekinti.
A törvény X. Fejezetében, a bizonyítási eszközök bemutatásakor a "per" [Pp. 163. § (1) bekezdés, 164. § (1) bek., 166. § (2) bek., 168. § (2) bek., 170. § (1) bek. c) pont, 177. § (1) bek., 183/A. § (1) (2) bek., 184. § (1) bek., 190. § (3) bek., 192/A. § (2) bek., 206. § (2) bek., 207. §, 208. § (2) bek., 211. § (1) bek.] kifejezés túlsúlyba kerül az "eljárás" [172. § (4) bek.] elnevezéssel szemben.
A törvény határozatokra, fellebbezésre, perújításra, felülvizsgálatra vonatkozó fejezeteiben ismételten a
- 75/76 -
"per" meghatározást [Pp. 212. § (1) bek, 217. § (2) (5) bek. c) pont, 220. § (1) bek. c) pont, 227. § (1) bek., 229. § (2) bek., 230. § (2) bek., 238. § (1) bek., 244. § (1) bek., 246. § (1) bek., 251. § (1) (2) bek., 260. § (1) bek., a) pont, 260. § (5) bek., 267. §, 268. § (1) (2) bek., 271. § (3) bek., b) pont, 272. § (1) bek., 251. § (1)-(2) bek. ,252. § (2) bek., 255. § (2) bek., 256. § (1) bek., 258. § (2) bek., 263. § (1) bek., 267. § (1) (2) bek., 268. §] helyezte előtérbe a jogalkotó, de többször előfordul az "eljárás folyamán" [219. § (1) bek. e) pont, 221. § (2) bek., 233. § (3) bek. b) pont, 238. § (3) bek. és az "eljárás" 223. § (3) bek., 233/A. §, 235. § (3) (4) bek. 239. §, 243. § (1) bek., 246. § (1) bek., 247. § (1) (3) bek, 249. § (2) bek, 254. § (3) bek., 255. § (1) bek, 256. § (2) bek.] megfogalmazás is, amely annak is köszönhető, hogy a törvény a másodfokú eljárás szabályainak bemutatásánál visszautal az elsőfokú eljárás szabályaira. A "szünetelés a fellebbezési eljárásban" c. részben egy jogszabályhelyen belül [255. § (1) (2) bek.] az első bekezdésben "eljárás", a következő bekezdésben már "per" kifejezés fordul elő, ami arra enged következtetni, hogy a "per" és az "eljárás" meghatározás a törvényben e helyütt is azonos értelmű, egymással megegyező tartalmú fogalomként jelenik meg.
A törvény negyedik része " Különleges eljárások" címet viseli, a Pp. XV. Fejezetének megjelölése "házassági perek". Ez a törvényi megfogalmazás azt a korábbi feltevést látszik igazolni, mely szerint az "eljárás" kifejezést és a "per" fogalmát a jogalkotó ebben a fejezetben azonos értelemben, egymás szinonimáiként helyezte el a törvényben. A házassági perekre vonatkozó szabályok bemutatásánál a jogalkotó a "per" elnevezést preferálta, de a házassági vagyonjogi keresetre vonatkozó címben előfordul az "eljárás" definíció is. A jogszabály meghatározza, hogy a felperesnek a keresetet - és nem a pert - ki (kik) ellen kell megindítania [295. § (1) (2) (3) (4) bek.-ei]. A Tárgyalás és bizonyítás c. részben az "eljárás bármely szakában" [284. § (2) bek.] és a "per bármely szakában" [285. § (3) bek.] törvényi szöveg fordul elő. E meghatározásból kiindulva a törvényalkotó a "per"-t és az "eljárás"-t azonos, egymással megegyező tartalmú kifejezésekként írta le. Kérdés, hogyha a keresetindítást követően nem kerül sor tárgyalásra (hiánypótlás nem teljesítése, áttétel, idézés kibocsátása nélküli elutasítás vagy keresettől elállás[33] miatt) az eljárás ezen szakasza "per"-nek tekinthető-e? A jogalkotó szerint igen, bár ez a polgári (peres) eljárást és polgári pert egyenértékűnek valló "fogalom-azonosítás", nem biztos, hogy szakmai megalapozottságát tekintve teljesen egyértelműnek és minden kétséget kizárónak nevezhető.
A Pp. XVI. Fejezete az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek szabályait tartalmazza a házassági perekre vonatkozó szabályok alapulvételével, az "eljárás" kifejezés elhagyása mellett. A jogalkotó a törvény szövegébe helyezte a "...folyamatban lévő per" meghatározást is (296. §), jelentésére a törvény azonban nem ad magyarázatot.
A szülői felügyelet megszüntetése, gondnokság alá helyezés, gondnokság alá helyezés módosítása, ill. megszüntetése iránti pereknél a jogalkotó a pertípusok megnevezésekor a "per" kifejezést foglalta törvénybe.
A szülői felügyelet megszüntetése iránti pereknél a törvény keresetindításról és perindításról való rendelkezéskor meghatározza, hogy a felperesnek a keresetet/pert ki (kik) ellen kell megindítania [Pp. 302. § (4) bek.]. A jogszabály ebben a fejezetben alkalmazott fogalomhasználata szerint úgy tűnik, hogy a "keresetindítás" ekvivalens a "perindítással".
A törvény a gondnokság alá helyezése iránti pereknél már csak keresetindításról rendelkezik. A gondnokság alá helyezés módosítása és megszüntetése iránti pereknél az "eljárás"-ra a gondnokság alá helyezés iránti "per"-ek szabályai megfelelően alkalmazandók (Pp. 312. § (3) bek.). A két fogalom egymással rokon értelmű használata itt ismételten utalhat a jogalkotó "eljárás"-t "per"-rel egyenértékűnek valló felfogására.
A fizetési meghagyásos eljárás esetén az eljárás a kötelezen törvényes határidőn belül benyújtott ellentmondása folytán - az ellentmondással érintett rész-
- 76/77 -
ben - perré alakul [Pp. 315. § (1) bek.]. A fizetési meghagyásos eljárásban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése - a törvény szerint pert megindító keresetlevél benyújtásával ellentétben - az eljárást indítja meg. A fizetési meghagyásos eljárásban az "eljárás" megindítása (a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása) és a "per" megindítása (kötelezett törvényes határidőn belüli ellentmondása) elkülönül egymástól, annak ellenére, hogy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem is a keresetlevél hatályával bír, illetve a fizetési meghagyás kézbesítésének is ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének [Pp. 315. § (5) bek., 128. §], és a jogerős fizetési meghagyás is ugyanolyan hatályú, mint a jogerős ítélet [Fmhtv. 36. § (1) bek.], mert a törvény peres eljárásra vonatkozó kifejezésével ellentétben "per"-ré csak perindítás hatályainak beálltát követően alakul a fizetési meghagyásos eljárás. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtása alapján kezdődő eljárásban csak az ellentmondás szabályszerű benyújtása után kezdődhet a peres eljárás. A fizetési meghagyásos eljárásban az eljárás perré alakulására (a polgári per létrejöttére, polgári peres eljárás megindítására) vonatkozó szabályozás sajátosságai a fizetési meghagyásos eljárás "kétfokozatú"[34] jellegéből következnek, ellentétben a keresetlevéllel induló (peres) eljárással. Végeredmény szempontjából a fizetési meghagyás ellentmondás hiányában történő jogerőre emelkedése folytán is ugyanolyan hatályú jogerős határozat keletkezik, mintha az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az elsőfokú bíróság határozata emelkedne jogerőre vagy az elsőfokú bíróság ítélete a másodfokú határozat alapján válna jogerőssé: mindhárom esetben jogerős határozat születik, amellyel szemben perújítási kérelem előterjesztésének lehet helye.
A törvény "közigazgatási" - ténylegesen közigazgatási határozatok felülvizsgálatára irányuló - perekre vonatkozó XX. Fejezetben, a felekre vonatkozó címben rendelkezik a "per megindításáról" és külön címben a "keresetindításról", mindkét ízben azonos összefüggésben: az eljárás (per) kezdetének megjelöléseként. A "közigazgatási" perek körében a perindítás hatályának beállása a többi pertípustól különbözik. A perindítás hatályai a "közigazgatási"perben már csak az után állnak be, ha az alperes a felperes keresetét, illetve annak lényegét már megismerte, míg a többi pertípusnál (a nem közigazgatási szerv) alperes a vele szemben benyújtott keresetről hivatalosan csak a perindítás hatályainak beállásakor értesül. A perindítás joghatályai a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben nem a keresel/viszontkereset ellenféllel való közlésével, hanem "a bíróságnak a 332. § szerint megtett intézkedésekről szóló értesítésének alperessel való közlésével állnak be." A Pp. 332. § (1) bek. c) pontja alapján az elnök a tárgyalás előkészítése keretein belül közli a közigazgatási szerv (alperes) nyilatkozatát a felperessel. A közigazgatási szerv a perindítás hatályainak beállta előtt már tudomást szerez a kereset tartalmáról, mert a felperes a keresetlevelet a határozatot hozó közigazgatási szervnél [330. § (2) bek.] vagy a bíróságon nyújtotta be, de ebben az esetben a bíróság haladéktalanul továbbítja a keresetlevelet az alperes közigazgatási szervnek [331. § (1) bek.]. A felperes számára hátrányos, hogy a keresetlevelét az ellenérdekű fél már annak bíróságra érkezése előtt megismeri, ugyanakkor a perindítás hatályainak beállására vonatkozó szabállyal ellentétben az alperesnek kézbesítésre kerül a keresetlevél, de a keresetlevél ellenérdekű féllel való hivatalos közlése mégsem a bíróság által történik meg (abban az esetben, ha a felperes a keresetlevelet a közigazgatási szervnél nyújtotta be). A perindítás joghatályainak beállása a "közigazgatási" pertípusnál azért is alakul másként, mert a joghatályok más pertípussal szemben nem a keresetlevél kézbesítésével állak be. A perindítás joghatályainak beállásakor a felperes kérelmét a bíróság kézbesíti. A közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indított pereknél a perindítás joghatályainak beállásához szükséges, hogy a bíróság megtett intézkedéseit (és nem a felperes kereseti kérelmét) közölje az alperessel A "közigazgatási" pereknél ezért a perindítás hatályainak beállása nem tekinthető cezúrának, mert az alperesi közigazgatási szerv általában nem ekkor értesül a felperesi kereset tartalmáról, mint ahogy ez a többi pertípusra jellemző. A jogalkotó a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perek szabályainak megszövegezésekor következetesen a "per" definíciót részesítette előnyben, amelynek oka lehet a polgári (peres) eljárás (polgári per) bírósági eljárás előtti "közigazgatási eljárástól" való megkülönböztetése is (eljárás((per).
A sajtó-helyreigazítási ügyekre vonatkozó perjogi rendelkezések között megtalálható az "eljárás" kifeje-
- 77/78 -
zés (a XXI. fejezet címe) és a "per" fogalom is. A sajtó-helyreigazítási "eljárás" és a sajtó-helyreigazítási "per" elnevezés alapján - a hatályos Pp. szerint - következtethetünk: a polgári (peres) eljárás egyenlő a polgári perrel.
A munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó "per"-ek fejezetcím és az "eljárás" megindítása alcím törvényi szövegezés az előző mondat állítását igazolja. A jogalkotó a XXIII. Fejezetben - következetesen - a "munkaügyi per" elnevezést részesíti előnyben, mellőzve a munkaügyi "eljárás" formulát.
A végrehajtási perek minden egyes pertípusban a törvény szerint az eljárást kezdeményező fél "per"-t indít az ellenérdekű féllel (felekkel) szemben, a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti pernél meghatározza a jogszabály, hogy a "per"-t ki (kik) ellen kell megindítani [Pp. 386. § (3) bek.].
E pertípusoknál is megfigyelhető a törvény általános rendelkezéseiben érvényesülő szabály: az eljárás megindítása egyenlő a perindítással, eszerint az eljárás - a törvény szövege alapján - azonos a perrel.
A kis értékű perek (Pp. V. Rész, XXVI. Fejezet) közé azok az eljárások tartoznak, amelyekben a keresetlevél hatályával bíró, egymillió forintot meg nem haladó lejárt pénzkövetelést tartalmazó fizetési meghagyás kibocsátásra került, és a kötelezett törvényes határidőn belül ellentmondással élt. A perindítás hatályai ebben a pertípusban már az eljárás megindulásakor - a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás törvényes határidőn belüli benyújtásával - beálltak."Pert keletkeztető" hatása nem a felperesi kereset(levél) bíróságra történő előterjesztésének van, hanem a kötelezett (alperes) ellentmondása bír - a perindítás hatályainak beállása után - ténylegesen perindító hatással. A perindítás joghatályainak beállása időben egybeeshet a polgári peres eljárás (polgári per) kezdetével. Az általános szabályok szerint elbírálás alá kerülő perek, a Pp. különleges eljárások (XV.-XXV. Fejezet) hatálya alá tartozó perek és a kis értékű perek sajátosságainak összehasonlító vizsgálata során perszerkezeti szempontból megállapítható, hogy:
a) a kis értékű pereknél a többi pertípussal ellentétben - a peres eljárás keretein belül - hiányzik a keresetlevél benyújtása és a perindítás hatályainak beállása közötti eljárási szakasz;
b) a nem kis értékű pereknél a polgári (peres) eljárás már a perindítás hatályainak beállása előtt folyamatban van, míg a kis értékű per a perindítás hatályainak beállásával egyidőben indul meg;
c) a kis értékű pereknél a kötelezett (alperes) ellentmondásának benyújtásához, a Pp. általános szabályai szerinti pertípusnál a felperes keresetlevelének benyújtásához kötődik az (peres) eljárást megindító hatás;
d) a keresetlevél benyújtásával a nem kis értékű pereknél a keresetindítás joghatályai, míg a kis értékű pereknél a törvényes határidőn belül ellentmondás előterjesztésével perré alakuló eljárásban a perindítás joghatályai állnak be.
A hatályos Pp.- ban a "per" és az "eljárás" azonos értelembenfordul elő.[36] Ha a jogalkotó a "per" és az "eljárás" meghatározásokat egymással azonosítja, tekinthető-e tudományos szempontból is e két definíció egyenértékűnek? A jogalkotó állítása, megfogalmazása, törvényi fogalom-használata minden bizonnyal nem tekinthető tudományos érvényű megállapításnak.
A polgári per egyik lényegi eleme az egymással szemben álló ellenérdekű felek közötti jogvita léte, amelyet a közhatalmi, hatósági jogosítvánnyal rendelkező bíróság dönt el. A per létrejöttéhez elegendő-e, ha a keresetindításról csak a felperes tud vagy szükséges ehhez az alperes tudomásszerzése is? A polgári per azért alakulhat ki, mert a felek a magánjogi jogvitájukat peren kívül nem tudják vagy nem kívánják rendezni. Ebben a konfliktusban a polgári ügyekben ítélkező bíróság, mint szükséges közvetítő, hatósági "mediátor" tűnik fel. A bíróság csak akkor képes a jogvita feloldásában vállalt feladata betöltésekor a felektől egyenlő távolságra elhelyezkedni, ha a törvény a felperes és az alperes számára is azonos jogokat és kötelezettségeket ír elő. Ennek, a pártalanság követelményéből fakadó kötelezettségnek és az igazságos és tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos előírásnak a bíróság abban az esetben képes megfelelni, ka az alperes a felperessel és a felperes az alperessel ipso iure azonos megítélés alá esik. A bíróság ezt a törvényi feladatát - választ adva ezzel a kérdésre - a polgári per keretein belül akkor hajthatja végre, ha az alperesnek is ugyanolyan lehetőség biztosít az érdemi védekezésre, mint a felperesnek a megsértett anyagi jog perbeli érvényesítésére.
Mindezeket a fenti a szempontokat, megállapításokat és indokokat figyelembe véve - összegzésként -
- 78/79 -
milyen különbség állapítható meg a polgári (peres) "eljárás" és a polgári "per" elnevezések eljárásjogi törvényeinkben való megjelenése és alkalmazása között?
1) A "polgári (peres) eljárás", mint folyamat a dinamizmust testesíti meg, a "polgári per" ,inkább helyzetet, statikus állapotot tükröz. A bíróság előtti eljárás mozgásban van, a törvény szerinti eljárási rendben folyamatosan halad előre a jogvita eldöntése felé, a polgári perben viszont a felek között a jogvita mindaddig fennáll (rögzítődik, stabilizálódik), amíg a bíróság - a felek között létrejött egyezséget ide nem értve - ítéletet nem hoz.
2) A "polgári (peres) eljárás" a felek közötti jogvita bíróság oldaláról való megközelítését jelenti, míg a "polgári per" inkább azt fejezi ki, hogy valamely ügyben a jogvita a felek között áll fenn.
3) A "polgári (peres) eljárás" a jogvita elbírálásának rendje (forma), a "polgári per" maga az a jogvita, amelyet a bíróságnak - a törvény által előírt eljárásban - el kell bírálnia (tartalom).
4) A "polgári (peres) eljárás" utal a felek és a bíróság közötti eljárásjogi jogviszonyra, hiszen mindannyian eljárási cselekményeket végeznek, de a "polgári per" - főként - a köztük meglévő jogvita folytán inkább a felek - bíróságtól független - egymással szembeni kapcsolatát mutatja.
5) A "polgári (peres) eljárás" a jogvita elbírálásának azt a szakaszát (is) jelenti, amikor az alperes még nem részese a folyamatnak, a "polgári per" viszont a folyamatnak azon létszaka, amikor a bíróság a felperes és az alperes közötti jogvita fennállásáról saját maga győződik meg. ■
JEGYZETEK
[1] A "per" kifejezés több latin eredetű jogi műszó magyar fordításánál megtalálható. A processus kifejezés jelentései: per, pörfolyás, perfolyamat, ügy, ügyfolyás, kerüllet (Törvénytudományi Műszótár közre bocsátja: a magyar tudós társaság Buda, 1843., 319.), a lis meghatározás jelentései: per, pör, törvénykezés, pörlekedés, ügy, vetekedés (i.m. 230.).
"Action" means, a civil proceeding commenced by writ or in such other manner as may be prescribed by rules of court, (but does not include a criminal proceeding by the Crown)" (The Dictionary of English Law Volume 1 A-H., General Editor:Earl Jowitt, London Sweet&Maxwell Limited 2&3 Chancery Lane 1959. 45-46,
[2] Menyhárt Gáspár: Magyar polgári perjog (tankönyv) 1934., a szerző saját kiadása, 104. A szerző az 1911. évi Pp.-vel kapcsolatban képviseli - a lényegét tekintve - ugyanazt az álláspontot, mint a hatályos Pp.: az idéző végzéssel ellátott keresetlevél kézbesítése alapítja meg a pert.
[3] Plósz Sándor: A polgári per szerkezete az új perrendtartásban, In: Plósz Sándor összegyűjtött dolgozatai MTA Kiadása, Bp., 1927. Idézi: Móra Mihály:. A per létrejötte kérdése a burzsoá polgári perrendtartás szerint In: A szegedi tudományegyetem állam- és jogtudományi karának Évkönyve szerkesztette: Schultheisz Emil Tankönyvkiadó Vállalat Bp., 1953. 87-98.
[4] Plósz Sándor: A keresel jogról (Megjelent a Magyar Igazságügy V. kötetének 1876. március és április havában kiadott III. és IV. füzetében - In: Összegyűjtött dolgozatai Bp., 1927. 2.
[5] Magyary Géza: Magyar polgári perjog (kiegészítette és átdolgozta: Nizsalovszky Endre) Bp., Franklin Társulat 1939., 349. és azt követő oldalak.
[6] Magyary Géza: Magvar polgári perjog Bp., Franklin Társulat 1924. 4.
[7] Vö. Móra: i. m. (3. jegyzet) tanulmány.
[8] Bacsó Jenő: A jogvédelem előfeltételei a polgári perben Máramarossziget, 1910. 83.
[9] Vö. Menyhárt Gáspár id. mű 99.
[10] Sárffy Andor: Magyar polgári perjog - a szerző saját kiadása Bp., 1946.168.
[11] Móra i. m. (3.jegyzet), Móra Mihály: A polgári per lényegének kérdéshez In: Állam- és Jog 1953. december 4.szám, Az Állam - és Jogtudományi Intézel folyóirata 37-55.
[12] Móra Mihály szerint a per létrejötte a legszorosabb kapcsolatban áll a polgári per fogalmával. A per létrejötte - a szerző szerint - összefüggésben áll a keresettannal, a polgári anyagi joggal, a per cezúrájával, a per személyeinek tanával, a peres és a perenkívüli eljárás között fennálló határvonal meghúzásával, az ítélettannal, a jogerőtannal (és a mulasztási ítélet révén a végrehajtási eljárással is). In: Móra: i. m. (3. jegyzet) 88-89.
[13] Ld. Lugosi József: A keresettől elállás perjogi vonatkozásai c. tanulmányát (Magyar Jog. 2008. 12. sz. 783-795.) és Lugosi József: A rendelkezési elv (a fél rendelkezési joga) és a keresettől elállásra tekintettel történő permegszűntetés közötti jogszabályi összeütközés a hatályos Polgári perrendtartásban c. tanulmányát (Magyar Jog. 2009. 7. sz. 385-395.).
[14] Móra: i. m. (3. jegyzet) 94.
[15] A német jogi szótárkönyv - a régi helyesírás szerinti - "Prozeß" (eljárás) kifejezésnél utal ("Rechtstreit" (jogvita) definícióra (Creifelds: Rechtwörterbuch 16., neubearbeitete Auflage Verlag C. H. Beck München, 2000. 1038. és 1079.). "Rechtstreit (Rechtstreitigkeit) ist die Auseinandersetzung zwischen zwei Parteien oder Beteilegten über ein Rechtsverhältnis in einem vor einem Gericht anhängigen Verfahren" (1079.), A külföldi jogi terminológiában is lehetnek eltérések a "polgári per" és a "polgári (peres) eljárás" jelentésében.
[16] Az angolszász jogrendszerben: "Civil courts exist in order to resolve disputes between privat Citizen and the state" (Terence Ingman: The English Legal Process Eight Edition Blackstone Press Limited London 2000., 1.).
[17] A német jogban: "Das Verfahren beginnt mit der Klageerhebung, die sich in zwei Akten vollzieht: der Einreichung der Klage bei Gericht und der Zustellung der Klage;hinzu treten Terminbestimmigung und Ladung der Parteien (s.o. §§ 71,73,98)" (In: L.Rosenberg - K.H.Schwaab: Zivilprozeßrecht 14. Auflage C. H. Beck sehe Verlagsbuchhandlung München 1986., 642.). "Durch die Erhebung der Klage wird die Rechtshängigkeit der Streitsache begründet." (§ 261. ZPO in: Baumbach/lauterbuch/Albers/Hartmann: Zivilprozeßordnung 59., neubearbeitete Auflage Verlag C. H. Beck München 2001., 850. A svájci, azon belül a zürichi kanton eljárásjoga szerint: "Wo nichts anderes bestimmt ist, wird der Rechtstreit durch Einreichung der Weisung beim Gericht rechtshängig",illetve"Hat der Beklagte im Sühnverfahren Wiederklage erhoben,wird sie durch Einreichung der Weisung ebenfalls rechtshängig gemacht" (ZPO § 102. - idézi: Pius Markus Huber: Zivilprozessrecht - Praxishandbuch - Neuere Zürcher Praxis zur ZPO mit Anmerkungen Dr. Shefer Verlag 1997. 295.
[18] A "bíróság eljárása" kifejezés megtalálható a hatályos Pp. "bíróság saját területen kívüli eljárását" szabályozó 44. § - ban is.
[19] A Pp. 11. § (2) bek. i) pontja "sajtó-helyreigazítási per" megállapítást tartalmaz, ezzel szemben a Pp. XXI. Fejezetének címe: "A sajtó-helyreigazítási eljárás".
[20] Az Egyesült Királyságban "All proceedings to be commenced by a 'claim' (instead of by writ or a summons) in the same way in any court (Terence, Ingma:n i m. 26.); Az USA-ban "In some states, an action is commenced by the same act by which the court aquires persona] jurisdiction over the defendant - service of process, Commencement by service is accomplished by serving a summons on the defendant." [Larry L.Teply-Ralph V. Whitten: Civil Procedure, Fred B.Rothman & Co.Littleton Colorado 80127, 1991. 31.); , illetve " In the federal courts and many states an action is commenced by filing a complaint (a written statement of the claim made against the defendant) with the court - usually meaning with the clerk of court" [Teply-Whitten: i. m. 32).
[21] A keresetlevél benyújtását "perindításnak" tekinti: Antalffy Mihály: Polgári perrendtartás Pécs. 1915. 366.; Dr. Novák István: A kereset a polgári perben c. műve 225 Bp., :1966. Lábady Tamás: A keresetindítási jog, különös tekintettel a III. Ppn. új előfeltételeire (Magyar Jog. 1975. évi 8. szám 445-453.); Novák István: A rendelkezési elv és a hatáskör című tanulmányában (Magyar Jog. 1983. i m. szám 1017-1020);. Cserba Lajos: Gondolatok a polgári per megindításának előkészítéséhez (Magyar Jog. 1992. 5. szám 295- 299.) c. írásában; Legyel Miklós: Magyar Polgári Eljárásjog, nyolcadik, átdolgozott kiadás Bp., 2006., 221., 225., 226., "A peres eljarás a perindítással kezdődik, ami általában a felperes keresetlevelének a bírósághoz történő beadása. A keresetlevél beadása azonban még eljárásjogi értelemben nem indítja meg a pert, mivel a perindítás jogi hatásai a keresetlevélnek és az első tárgyalásra szóló idézésnek az alperes számára történő kézbesítésével állnak be (Pp. 128. §)." (Vö.: Cserba Lajos-Gyekiczky Tamás-Karmos Erzsébet-Nagy Andrea-Wopera Zsuzsa: Polgári Perjog - Általános Rész (szerk.: Wopera Zsuzsa) Complex Kiadó Jogi és Tartalomszolgáltató Kft. Bp., 2008. 32.) Ez utóbbi megfogalmazás is azt mutatja, hogy a dolgozatban vizsgált ellentmondásos helyzetnek nem könnyű magyarázatát adni. Az Egyesült Királyságban a keresetlevélhez a megyei bíróság előtti eljárásban csatolni kell: "If the plaintiff is legally aided, notices of issue of the civil aid certificate for service with the summons on each defendant (in such case the solicitor must of course, also file the certificate itself (John O'Hare-Robert N. Hill: Civil Litigation - Fourth Edition 1989., Longman 246..)] Az eljárás a county court és High Court előtt a Civil Procedure Act (1997) és a Civil Procedure Rules (1998) után azonossá vált (Gary Slapper & David Kelly: English Law 2007., Routledge, Cavendish Taylor& Francis Group Second Edition, 2 Park Square, Milton Park, Abington, Oxon, Ox 14 4 RN 718.),
[22] Ujlaki László: A keresetlevél - elutasítás és a permegszüntetés jogintézményeinek szembeállítása, Jogtudományi Közlöny. 1997.10. sz. 443-450. (3. a., pont) megjelent tanulmányában hivatkozik Németh Jánosra, aki az eljárásnak az idézés kibocsátásáig terjedő szakaszát nemperes eljárásnak tekinti. Gáspárdy László szerint: "A keresetlevél benyújtását követő, de a perfüggőség (Pp. 128. §) beálltáig terjedő szokass felfogható nemperes eljárásnak is, hiszen még hiányaik a perre jellemző háromoldalúság",(Polgári nemperes eljárások (szerk.:Gáspárdy László) 33. Novotni Kiadó, Miskolc 2001.; Idézi és hivatkozik Gáspárdy László megállapítására Molnár Judit: "Gáspárdy László nemperes eljárásnak tekinti a keresetlevél benyújtásától a perfüggőség beállásáig terjedő eljárási szakaszt is." (Molnár Judit: Nemperes eljárások a perrendtartásban c. tanulmány, amely az 50 éves Polgári perrendtartás c. tanulmánykötetben ( A Miskolci és a Debreceni Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékei közös konferenciájának kiadványában, Novotni Kiadó, Miskolc, 2003. 54. - 55.) jelent meg.
[23] A közigazgatási határozatokat törvényességi szempontból felülbíráló"közigazgatási per" a jogszabályi rendelkezés ellenére valójában nem tekinthető "polgári pernek", mert nem személyek és más jogalanyok vagyoni és személyi ügyeivel kapcsolatban felmerült jogvita elbírálása az úgy tárgya (mint, ami a törvény célja).
[24] A "nemperes" eljárás fogalmat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.tv. alapján vált elterjedtté a polgári eljárásjogi szakirodalomban. A korábbi, Plósz-féle Pp., az 1911:I. tc. és a még korábbi polgári törvénykezési rendtartást elemző, kutató, magyarázó irodalom a "perenkívüli" eljárás meghatározást alkalmazta.
[25] Abban az esetben, amikor a keresetlevélre abban az értelemben hivatkozunk, hogy az "polgári per"-t indát meg, a fogalom-párnál, a "polgári peres eljárás" esetében a "peres" szót nem zárójelben tüntetjük fel. Más alkalommal, a két meghatározás közös metszéspontja kivételével, a "polgári (peres) eljárás" kifejezésnél a "peres" szót azért tüntetjük fel zárójelben, mert ez a megjelölés megfelelően kifejezi azt a dilemmát, hogy az eljárás keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának beállásáig terjedő szakasza ténylegesen az eljárás "peres" részének tekinthető-e.
[26] Bacsó Jenő az állam és a felperes közötti jogviszonyt pernek tekinti (Bacsó: i. m. (8. jegyzet) 56.), a szerző szerint a kétoldalú meghallgatás elve nem fogalmi eleme a pernek (Bacsó Jenő: A polgári perrendtartás tankönyve Bp., 1917., Grill Károly Könyvkiadóvállalata 5.), "a per létrejöveteléhez az alperes közreműködése nem szükséges" (Bacsó: i. m. (26.jegyzet) 63.).
[27] vö.: Kovács Marczel: Polgári per és perenkívüli eljárások Jogállam. Bp., 1918., 599-616. Magyary Géza: Magyar polgári perjog Bp., Franklin Társulat 1924.17. Vinkler János: Igazság a polgári perben Bp., MTA 1929., 17. Nizsalovszky Endre mis kérdéssel összefüggésben emeli ki a bíró hivatali kötelességeként a felek meghallgatását (Nizsalovssky Endre: Az alanyi magánjog és a perjog. Értekezések a filozófiai és társadalomtudományok köréből, a MTA II. osztályának rendeletéből, V.k. 7. sz. Bp., 1942.42.), Móra: i.m. (11. jegyzet) 49., Bajory Pál szerint"... a per kezdetén, illetve az első tárgyaláson ...meg kell hallgatni személyesen a peres feleket (Bajory Pál: A felek személyes meghallgatásának jelentősége a polgári perben Magyar Jog., 1958. 7. sz. 208-213.), Farkas József a peres eljárás alapelvének tekinti a kétoldalú meghallgatás elvét, "kontradiktórius eljárás nélkül a per el sem képzelhető" (Farkas József: Az eljárásjog néhány alapvető elve és a polgári eljárásjog átfogó újraszabályozása, Jogtudományi Közlöny, 1985. 10. sz., 558-565. Az Egyesült Királyságban az eljárás a felek uralma alatt áll:" Under an adversial principle, it is the parties who dictate at all stages the form, content and pace of proceeding" (Neil Andrews: The Adversial Principle: Fairness and Efficiency: Reflections out he Recommendations of the Wolf Report 169-183. In: Reform of Civil Procedure - Essays on'Access to Justice Edited by A. A. S. Zuckerman & Ross Cranston. Clarendon Press. Oxford 1995.).
[28] Lásd a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. Polgári jogegységi határozat VI.2. pontját a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról, Főv. Bír. 44. G. 42197. sz., illetve a Legfelsőbb Bíróság Gf.VI.33104/1993. sz. határozatát (BH 1994.339. sz.). Nem tekinti "perindítás"-nak a keresetlevél benyújtását a Kiss Daisy-Németh János-Papp Zsuzsanna-Somlai Zsuzsanna-Szilbereky Jenő: Magyar Polgári Perjog I. (szerk.: Németh János) c. tankönyv Bp., 1997. 341.
[29] Vö. LB 4/2003. Polgári jogegységi határozattal.
[30] Novák: i. m. 14.
[31] "Today, two methods are utilized in the United States for commencing an action: (1) serving process on the defendant, or (2) filing the complaint with the court" (Larry L.Teply-Ralph V.Whitten: Civil Procedure, Fred B.Rothman & Co.Littleton Colorado 80127, 1991. 31.). "Under the federal system the action is deemed commenced when the complaint is filed in court, but under many states procedures the action begins when process served." (In: James-Hazard-Leubsdorf: Civil Procedure Fourth Edition Little,Brown and Company (Canada) Boston -Toronto - London 1992., 37.).
[32] Lásd Pp. 121. § (1) bek.-t, illetve a Pp. IX., Tárgyalásra (133-162. §) vonatkozó fejezete részletes miniszteri indokolását.
[33] A perindítás hatályainak beállása előtti elállás és a permegszüntetés jogintézményének alkalmazhatósága közötti jogszabályi kollízióra nézve bővebben Ld: 13. jegyzet másodikként hivatkozott tanulmány.
[34] Az eljárás "első fokozata" az ellentmondás benyújtása előtti szakasz, a "második fokozat" az eljárás törvényes határidőn belül benyújtott ellentmondást követő fázisa.
[35] Lásd bővebben: Lugosi József: A közigazgatási (határozatok bírósági felülvizsgálata iránt kezdeményezett) per és a polgári per összehasonlítása c. tanulmányt. In: Új Magyar Közigazgatás. 2010. 8. 2-13.
[36] A hazai perjogi irodalom mindezidáig nem foglalkozott behatóan a "polgári per" és a "polgári (peres) eljárás" egymáshoz való viszonya szemszögéből a polgári per fogalmának elemzésével, kutatásával. A polgári "per" fogalmát, jellemzőit az 1911. évi I. tc. megalkotását követően a második világháború előtti jogirodalom vizsgálta, az 1952. évi III. törvény hatályba lépésével a polgári "per" meghatározás helyett a polgári (peres) "eljárás" kifejezés helyeződött előtérbe.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző bíró (Esztergom), PhD hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest).
Visszaugrás
