A Brüsszel I. rendelet, valamint a határon átnyúló végrehajtási eljárásokat szabályozó egyes szektorális rendeletek alkalmazandóak nemcsak a bírósági határozatok, de a közokiratok határon átnyúló végrehajtására is.
Polgári és kereskedelmi ügyekben a határon átnyúló végrehajtásra vonatkozó általános szabályokat tartalmazó Brüsszel I. rendelet (17) preambulumbekezdése szerint a végrehajthatóvá nyilvánításnak "gyakorlatilag automatikusan" kell megtörténnie. Ennek megfelelően a végrehajthatóvá nyilvánításról döntést hozó bíróság első fokon csupán formai kontrollt folytat le, és nincsen lehetősége arra, hogy hivatalból ellenőrizze a visszautasítási okokat.[1] Ugyanakkor ez a formai lépés, a végrehajtó állam bíróságainak az exequaturban megnyilvánuló kontrollja útját állja a ténylegesen automatikus határon átnyúló végrehajtásnak. Az automatikus és gyors végrehajtás másik, tényleges akadályát a megtagadási okok másodfokú eljárásban végzett ellenőrzése jelenti. A határozatok, csakúgy, mint a közokiratok végrehajtására a Brüsszel I. rendelet 38. és azt követő cikkeit kell alkalmazni. Az eljárás tekintetében tehát nem találunk különbséget egy szabályszerűen kibocsátott fizetési meghagyás és egy bírósági határozat végrehajtása között.
A végrehajtás megtagadási okai ugyanakkor jóval szűkebb körben kerültek meghatározásra a közokiratok tekintetében. A 43. és 44. cikk szerinti jogorvoslatok esetén a rendelet 45. cikk (1) bekezdése visszautal az elismerési és megtagadási okokra,[2] vagyis a bíróság más tagállamból érkező
- 14/15 -
határozatok végrehajtása esetén[3] a rendelet 34. és 35. cikkeinek betartását ellenőrzi, közokiratok esetén azonban az 57. cikkben található speciális rendelkezés alapján csakis a közrendbe ütközés miatt tagadható meg a végrehajthatóvá nyilvánítás. Érdekes sajátosság, hogy a közrendbe ütközés az egyetlen olyan indok, amely a Brüsszel I. rendelet hatálya alatt akadályát képezheti egy közokirat végrehajtásának. A közokiratok végrehajthatóvá nyilvánítása tehát eleve "automatikusabb", mint általában a határozatok végrehajtása. Ez a jogalkotói választás nemcsak a közokiratok sajátos jellegéről, hanem a közrend fontosságáról, tagállami jogrendben betöltött szerepéről is tanúskodik.
A Bizottság általában a határon átnyúló végrehajtásnak olyan rendszereit javasolja, melynek középpontjában a köztes eljárások megszüntetése, és azzal együtt (mintegy árukapcsolásként prezentálva) a közrendi kifogás eltörlése áll.[4] A jogalkotónak ilyen esetekben ugyanakkor különösen kell törekednie arra, hogy megtalálja az egyensúlyt a hitelező ügyének ésszerű időn belüli elbírálásához fűződő érdeke, valamint az adós védekezéshez való joga között. Ezt az egyensúlyt az eljárásjogi közrend jogintézménye biztosította,[5] az exequatur második, kontradiktórius szakában a végrehajtó állam megbizonyosodott arról, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítandó más tagállami határozat olyan eljárás során született, melyben megfelelően tiszteletben tartották az eljárási jogokat. Harsági a nemzetközi kézbesítés szabályozásának alakulását vizsgálva hívja fel a figyelmet arra, hogy a "nemzetközi kézbesítés szabályrendszerének kialakítása során az alperes és a felperes eljárási jogainak a kiegyensúlyozására kell törekednie a jogalkotónak."[6] Ennek a megállapításnak a tartalma általános érvénnyel kiterjeszthető minden, határon átnyúló végrehajtást szabályozó
- 15/16 -
jogforrásra.[7] Olyan eljárást kell tehát létrehozni, amely megfelelően biztosítja a közrend eljárásjogi tartalmának védelmét. A 2010/0383 COD bizottsági javaslat külön kiemeli, hogy a tagállamok támogatták ugyan a határozatok szabad mozgásának uniós célkitűzését, ám a többségük azon a véleményen volt, hogy a végrehajtást elszenvedő fél védekezési jogainak tiszteletben tartása érdekében biztosítékok beépítésére van szükség.[8]
Az új generációs rendeletek nemcsak az exequaturt, hanem a közrendet is kiiktatták,[9] ugyanakkor a jogforrások vizsgálata alapján megállapítható, hogy a többi visszautasítási ok valamilyen formában fennmaradt a rendeletekben. Úgy tűnik, hogy az uniós jogalkotó az ítéletek szabad mozgása legfőbb akadályának az exequaturt és a közrendi kifogást tekinti.
Ennek következményeképpen a közrend eltörlésével az eljárási alapjogok védelme - egyes kivételektől eltekintve, mint például a 2201/2003/EK rendelet esetén a meghallgatáshoz való jog - gyakorlatilag megszűnt, míg a kézbesítés hibájának vizsgálata nemcsak hogy bennmaradt, hanem kiemelt figyelemben is részesült.
A 2201/2003/EK rendelet elsőként tette lehetővé az exequatur nélküli végrehajtást. Erre csak szűk körben, láthatási jogról rendelkező, valamint a gyermek visszavitelét a 11. cikk (8) bekezdése szerint elrendelő[10] határozatok körében adott lehetőséget. Ezen határozat-típusok esetén pedig semmilyen visszautasítási okot nem lehetett felhívni a végrehajtás államában. A rendelet tehát nemcsak a közrendre való hivatkozást törölte el, hanem valóban közvetlenül végrehajthatóvá tetti a határozatokat. A közrend formális eltörlése mellett mindazonáltal az eljárási közrend egyes aspektusai továbbra is kifejezett védelemben részesülnek: a származási állam bírósága az igazolás kiállításával gyakorlatilag a döntést hoz a végrehajthatóságról,[11] eljárása során pedig ex officio vizsgálja egyes eljárási jogok tiszteletben tartását. Ez a kontroll biztosítja a védekezéshez való jog érvényesülését, továbbá azt, hogy az alapeljárásban valóban betartsák a kézbesítés szabályait, illetve, hogy meghallgassák a feleket, esetleg indokolt esetben a gyermeket is.
-16/17 -
A rendelet közokiratokra vonatkozó 46. cikke szerint a közokiratokat a határozatokkal azonos feltételekkel nyilvánítják végrehajthatónak. A 46. cikk és a rendelet 40. cikke közös olvasata alapján a közokiratok tekintetében a rendelet általános szabályai érvényesülnek a végrehajtásra.
A nem vitatott követelések végrehajtását megkönnyítő európai végrehajtási jogcímet[12] létrehozó 805/ 2004/EK rendelet volt az első, amely a hatálya alá tartozóan teljes körűen eltörölte a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást. A rendelet egy - a Brüsszel I. rendelethez képest - alternativ és sui generis európai eljárást alkotott. A végrehajtás új modelljét[13] létrehozó rendelet az exequatur eltörlésével együtt megfordította a korábbi eljárást. A Brüsszel I. rendelet szerinti megtagadási okok egy részére a származási államban, más részére pedig a végrehajtás során lehet hivatkozni.[14] A végrehajtás államának közrendje azonban a rendelet hatálya alatt nem érvényesíthető, a védekezéshez való jog biztosítékául szolgáló kézbesítésre vonatkozóan egységes uniós standardot határozott meg, melynek ellenőrzése a származási államhoz került. A közrendi kontroll eltörlése miatt felmerülő alapjogi aggályokat[15] a rendelet szűk hatálya,[16] valamint az adós védelme érdekében létrehozott uniós minimumszabályok ellensúlyozzák.
A rendelet 25. cikkének (2) bekezdése az európai végrehajtható okiratként hitelesített közokiratok exequatur nélküli végrehajtását mondja ki. Az európai végrehajtási jogcímnek minősített közokiratok tehát bármely megtagadási októl függetlenek, automatikusan végrehajthatóak.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás szintén alternatív és sui generis európai eljárás.[17] Az 1896/2006/EK rendelet a nem vitatott követelésekhez hasonlóan eltörli a végrehajthatóvá
- 17/18 -
nyilvánítást,[18] továbbá a végrehajtás államának közrendje ezen rendelet hatálya alatt sem érvényesíthető, a védekezéshez való jog biztosítékául szolgáló kézbesítés ellenőrzése pedig szintén a származási államhoz került. A közrend eltörlése miatti aggályokat a korábbiakhoz hasonlóan a rendelet speciális alkalmazási területével,[19] illetve a minimumgaranciák beépítésével indokolták.. "A rendelet közokiratok végrehajtásáról nem rendelkezik expressis verbis. Európai fizetési meghagyás kiállítására általában bírósági eljárásban kerül sor, hazánkban egyedi módon közjegyzői hatáskör az európai fizetési meghagyás kibocsátása."
A kis értékű követelések európai eljárása a korábbiakhoz hasonlóan alternatív[20] és sui generis európai eljárás,[21] melyben világosan tetten érhető a polgári peres eljárás uniós szintű szabályozására való törekvés.[22] A 861/2007/EK rendelet szintén nem kívánja meg az exequatur igénybevételét, és a korábbi megoldásokhoz hasonlóan a kézbesítés ellenőrzését a származási államhoz telepíti. A rendelet szűk tárgyi hatálya,[23] illetve a beépített eljárási garanciák sem voltak azonban meggyőzőek a jogirodalom számára, a felmerülő alapjogi aggályokat[24] nem oszlatják el maradéktalanul. Ez a rendelet, akárcsak az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet, nem érinti a közokiratok végrehajtását.
A 4/2009/EK rendelet alapján két eljárási vonalat lehet követni. Azon határozatok és közokiratok esetén, melyek olyan országban keletkeztek, mely nem tagja a 2007. évi Hágai Jegyzőkönyvnek, megmarad a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás. Amennyiben a határozat vagy közokirat olyan tagállamból származik, amely tagja a 2007. évi Hágai Jegyzőkönyvnek, úgy exequatur nélkül végrehajtható a bírói döntés. A rendelet a végrehajthatóvá nyilvánítással együtt eltörölte a végrehajtás állama közrendjének kifogásolását is, az eljárást megindító irat kézbesítésének szabályszerűségéről pedig a származási állam bírósága bizonyosodik meg. A közrend eltörlését
-18/19 -
ebben az esetben is a rendelet szűk hatályával, és a biztosítékként megvalósított eljárásjogi garanciákkal indokolták.
Noha a rendelet minden - nem az Egyesült Királyságban keletkezett - közokirat esetére eltörli a közrendi kifogásolás lehetőségét,[25] a (13) preambulumbekezdés felhívja a figyelmet arra, hogy közokiratok automatikus végrehajtása nem befolyásolja a felek azon jogát, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága előtt kifogásolhassák ezen eszközöket.
A Brüsszel I. rendelet felülvizsgálatának eredményeképpen megszületett bizottsági benyújtott javaslat[26] új megoldási módot mutat. A javaslat 38. cikke az exequatur eltörléséről rendelkezik[27] a becsületsértési ügyekben hozott határozatok és a kollektív kártérítési eljárásokban hozott határozatok kivételével (37. cikk (3) bekezdés). A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlésével párhuzamosan a bizottság a közrend részleges eltörlését javasolta: az anyagi jogi közrend megsértésére nem lehetett volna hivatkozni, az eljárásjogi közrend sérelmét azonban kifogásolni lehetett volna a végrehajtás államában. Ezzel a bizottság álláspontja szerint oly módon törölte volna el az exequaturt, amelyet eljárási biztosítékokkal ellensúlyoztak, melyek garantálták volna az alperesnek a tisztességes eljáráshoz és védekezéshez való jogainak tiszteletben tartását.[28] A tervezet olyan vegyes rendszert alkotott, amely kiemelten igyekszik biztosítani, hogy az alperes gyakorolhassa védekezéshez való jogát. A javaslat a kézbesítésből fakadó szabálytalanságok kifogásolásának elbírálását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamba telepítette, ugyanakkor - igen újszerű módon - meghagyta az eljárásjogi közrendre való hivatkozás lehetőségét a végrehajtás államában.[29] Olyan rendkívüli jogorvoslatot hozott volna létre a javaslat a végrehajtás államában, amellyel az alperes kifogásolhatott volna bármilyen egyéb, az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárás során esetlegesen felmerülő eljárási szabálytalanságot, ami megsérthette a tisztességes eljáráshoz való jogát. A javaslat 70. cikke szerint a III. fejezet 1. és 2. szakaszait a közokiratokra is alkalmazni rendeli.
- 19/20 -
A Brüsszel I. rendelet felülvizsgálatának tárgyalásai eredményeképpen megszületett kompromisszumos szöveg eltörli ugyan az exequatur eljárást, azonban megtart minden visszautasítási okot, melyet korábban a Brüsszel I. rendelet tartalmazott.[30] Ezen okokra az alperes a 1215/2012/EU rendelet hatálya alatt a végrehajtási eljárás során, még a végrehajtás foganatosítása előtt hivatkozhat majd. A Brüsszel I. rendelet felülvizsgálata tehát végül sem a közrend -azon belül az eljárási közrend, sem a védekezéshez való jog alapjául szolgáló kézbesítés szabályait nem érintette.
A közokiratok esetére is fennmaradt a Brüsszel I. rendeletből eddig ismert rendszer: a végrehajtási eljárás nem különbözik a 1215/2012/EU rendelet határozatok végrehajtására vonatkozó szabályaitól,[31] a végrehajthatóvá nyilvánítás megtagadási okai közül pedig a közrendet lehet felhívni.
Az új generációs rendeletekben - egy kivétellel[32] - eltörölték a közrendet, annak anyagi és eljárási vonatkozásait is.[33] A közrend formális eltörlése azon rendeletek esetében, melyek hatálya kiterjed a közokiratokra, hangsúlyosan érintette a közokiratok végrehajthatóvá nyilvánítása ellen felhozható kifogásokat is, hiszen közokiratok esetén a közrend volt az egyedüli nevesített megtagadási ok, amelyre hivatkozni lehetett.
A közrend eljárásjogi tartalma ugyan kifejezetten a birósági eljárás igazságosságának szempontjaira reflektál, a közokiratok kiállítását megelőző eljárásnak is meg kell felelnie a tisztességes eljárás követelményének. A védekezéshez való jog nemcsak bírósági, hanem egyéb hatósági eljárásokra is érvényes, az EUB joggyakorlata alapján a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletben tartása például a Bizottság előtti versenypiaci eljárásokban is kiemelten fontos.[34]
Az eljárásjogi közrend fő tartalmát jelentő védekezéshez való jog- ahogyan azt Harsági is hangsúlyozza - dogmatikailag három szintre bontható szét: feltételezi a megfelelő kézbesítést, majd a meghallatáshoz való jogot, végül az előadott releváns tények bíróság általi figyelembevételét.[35] Az uniós jogalkotó a védekezéshez való jog egy részjogosítványának, a
- 20/21 -
megfelelő kézbesítésnek, kiemelt figyelmet tulajdonít. Ennek magyarázata - ahogyan arra Harsági több ízben is rámutat, - hogy a "kézbesítés követelménye számos eljárási alapelv érvényesülésének biztosítéka."[36] A kézbesítésnek a tisztán technikai szabályrendszeren túlmutató jelentősége van: egyrészt az alperes és a felperes közötti érdekütközés kifejeződése,[37] másrészt a védekezéshez való jog érvényesítésének az alapfeltétele.[38] Az új generációs rendeletekben a megfelelő kézbesítés ellenőrzését a származási államba telepítik. Ez a változtatás logikus, hiszen a határozatot hozó állam bírósága van közelebb a bizonyításhoz szükséges tényékhez, itt közvetlenül állnak rendelkezésre a döntéshez szükséges információk. A határon átnyúló végrehajtást szabályozó jogforrásokban a védekezéshez való jog érvényesítésének a jogalapja szétválik. Az első szint sérelme esetén külön, nevesítve lehet a kézbesítés hibájára hivatkozni, egyéb jogosultságok sérelme esetén azonban az eljárásjogi közrend jogintézménye biztosítaná a védelmet. Az eljárásjogi közrend egyes aspektusainak tiszteletben tartása általában nem érinti a közokiratok határon átnyúló végrehajtását, az eljárások tisztességességének kívánalma alól azonban a közokiratokat eredményező eljárások sem bújhatnak ki.■
JEGYZETEK
[1] "Ugyancsak a kölcsönös bizalom elve alapján az egyik tagállamban hozott határozat más tagállamban történő végrehajtására szolgáló eljárásnak hatékonynak és gyorsnak kell lennie. E célból a határozat végrehajthatóságát megállapító nyilatkozatot a rendelkezésre bocsátott iratok tisztán formai ellenőrzését követően gyakorlatilag automatikusan ki kell bocsátani anélkül, hogy a bíróság lehetőséget kapna arra, hogy hivatalból a végrehajtást e rendelet alapján kizáró okra hivatkozzon."
[2] "Az a bíróság, amelynél a 43. vagy 44. cikk alapján jogorvoslatot nyújtottak be, kizárólag a 34. és 35. cikkben meghatározott okok egyike alapján utasíthatja el vagy vonhatja vissza a végrehajthatóságot megállapító határozatot."
[3] A szakirodalomban felmerült a kérdés, hogy e két cikkben felsorolt szempontok inkább az elismerés és végrehajtás feltételei, vagy megtagadási okok. Stéphanie Francq: Article 34. In Brussels I Regulation - European Commentaries on Private International Law, szerk.: Ulrich Magnus és Mankowski Peter, 556- 600. Selber, 2007. (Francq 2007) 558 és Héléne Gaudemet-Tallon: Compétence et exécution des jugements en Europe. Paris, L.G.D.J., 2002, 305.
Véleményem szerint a kérdés eldöntése összefügg a bíróság hatáskörével: míg a Brüsszeli Egyezmény hatálya alatt a bíróság hivatalból vizsgálta, hogy a külföldi határozat vajon megfelel-e a 27. és 28. cikkekben felsorolt szempontoknak, addig a rendelet hatálya alatt a bíróság már csak formális ellenőrzést folytat le, amelynek nem része a 34. és 35. cikkek vizsgálata. A megtagadási okok vizsgálatára csak az adós kérelmére, és annak keretei között kerülhet sor. Következésképpen a 34. és 35. cikkekben felsorolt szempontok nem feltételei a végrehajthatóság kimondásának, hanem megtagadási okoknak minősülnek.
[4] COM(2009) 175 final sz. dokumentum, az Európai Bizottsági zöld könyve a joghatóságról, határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet felülvizsgálatáról. Érdemes azonban arra is rámutatni, hogy a Bizottság maga is elismeri: elenyésző azon eseteknek a száma, amikor a felek hivatkoznak a közrendi kifogásra
[5] Sokáig nem volt egyértelmű, hogy az eljárási alapjogok egyéb aspektusainak sérelmét fel lehet-e hívni a rendelet alapján. A 34. cikk 2. pontja ugyanis az eljárásjogi közrend egy speciális aspektusát védi, a kézbesítést, mint a hatékony védekezéshez való jog előfeltételét. Az EUB a Krombach ügyben erősítette meg, hogy a 34. cikk 1. pontja nemcsak az anyagi közrendet védi, hanem az eljárási alapjogok sérelme esetén is fel lehet hívni. Vö. Francq 2007 565.
[6] Harsági Viktória: A határon átnyúló kézbesítés és az alperes (kötelezett) védelme az Európai Unióban. Iustum Aequum Salutare, 2008/4,129-142. (Harsági 2008/4) 130.
[7] Vö. Kapa Mátyás: Ha az adós nem fizet. Budapest, HVG-Orac, 2012. (Kapa) 217.
[8] 2010/0383 COD bizottsági javaslat 5.
[9] A végrehajtás megtagadási okainak csökkentése a külföldi határozat hatásait erősíti. Vö. Justyna Balcarczyk: Development of the exequatur in the Civil Procedure Law of the EU in the area of commercial law. In: Latest Developments in EU Private International Law, szerk.: Beatriz Campuzano Diaz, Marcin Czepelak, Andrés Rodriguez Benot és Angeles Rodriguez Vazquez, 1-21, Intersentia, 2011., 5.
[10] Vö. 2201/2003/EK rendelet (17) preambulumbekezdése
[11] Ld. Harsági Viktória. Recognition and Enforcement of Foreign Judgments and Authentic Instruments. 2nd Congress of EU Civil Law Notaries konferencián elhangzott beszámoló írásos változata, http://www.cnue-nouvelles.be/en/congres-varsovie-en/harsagi.pdf, 2008, 9.
[12] A rendelet körüli terminológiai zavarról (végrehajtható okirat - végrehajtás alapjául szolgáló európai okirat - végrehajtási jogcím) részletesen ld. Kengyel Miklós - Harsági Viktória: Európai Polgári Eljárásjog. Budapest, Osiris, 2006 (Kengyel és Harsági) 150. Kapa is rámutat a szövegváltozatok közötti különbségekre, valamint a magyar fordítás kifogásolhatóságára. Kapa 224.
[13] Kengyel és Harsági 169.
[14] Kengyel és Harsági 184.
[15] Varga István felhívja a figyelmet arra, hogy hasonló aggályok a kis értékű követelésekre vonatkozó perek esetén is felmerülnek. Varga István: Úton az egységes európai peres eljárás felé? Észrevételek az első mérföldkőnek szánt "Bagatell Rendelet" -hez. Európai Jog, 2008/2, (Varga 2008/4) 9-14., 13.
[16] Nem vitatott követelésekre vonatkozik (esedékes és meghatározott pénzösszeg), azonban nemcsak adós tevékeny közreműködése esetén, hanem mulasztási határozat esetén is.
[17] Varga István felhívja a figyelmet arra, hogy ezen alternatív eljárások komoly következményekkel járhatnak a tagállami polgári eljárásjogokra, és adott esetben mélyen beavatkozhatnak annak alapjaiba - ld. Pl. a jogorvoslatok halasztó hatályát. Vö. Varga István: A határokon átnyúló igényérvényesítés új európai alternatívái, Polgári és polgári eljárásjogi szabályok átalakulása az Európai Unió jogában, Budapest, MOKK, 2009 (Varga 2009) 46.
[18] 1896/2006/EK 19. cikke.
[19] Nem vitatott követelések, meghatározott összegű pénzkövetelés.
[20] Az alternatív jelleg ez esetben nem a Brüsszel I. által lehetővé tett exequatur-os végrehajtáshoz képest, hanem a nemzeti eljárásokhoz viszonyítva, illetve az európai fizetési meghagyás relációjában jelenik meg. Horváth E. írisz: Kis értékű követelések európai eljárása. Egy új alternatíva? Európai Jog, 2010/3: 18-23. (Horváth) 18.
[21] Varga István felhívja a figyelmet arra, hogy ezen alternatív eljárások komoly következményekkel járhatnak a tagállami polgári eljárásjogokra, és adott esetben mélyen beavatkozhatnak annak alapjaiba - ld. Pl. a jogorvoslatok halasztó hatályát. Vö. Varga 2009, 46.
[22] Horváth 18.
[23] Kis értékű követelés, melynek összege nem haladja meg a 2000 eurós összeget.
[24] Varga 2008/2, 13.
[25] 48. cikk (1) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtható perbeli egyezségek és közokiratok a IV. fejezettel összhangban határozatként elismerendők és végrehajthatók egy másik tagállamban.
[26] 2010/0383 COD sz. dokumentum
[27] "A Brüsszel I. rendelet átdolgozása jó alkalom lehet arra, hogy előrelépés történjen ezen a területen, különösen az exequatur eltörlése réven, ami azzal járna, hogy a kölcsönös elismerés elvével összhangban megszűnnének a bírósági határozatok szabad érvényesítésének még meglévő akadályai is." 2010/0383 (COD) tanácsi dokumentum - politikai iránymutatások tervezete a Corepernek
[28] 2010/0383 COD bizottsági javaslat 6.
[29] Ilyen értelemben nem illeszkedik az exequaturt eltörlő jogforrások sorába. Jerca Kramberger Skerl: European Public Policy (with an Emphasis on Exequatur Proceedings). Journal of Private International Law, 2011/3 461-490, (Kramberger Skerl) 488.
[30] Vö. 1215/2012/EU rendelet 46. és 45. cikkei
[31] 1215/2012/EU rendelet 58. cikk (1) bekezdés
[32] Egyedül a 2201/2003/EKhatálya alatt vesznek figyelembe más eljárási jogot (meghallgatáshoz való jog).
[33] Vö. (Kramberger ákerl) 483.
[34] Ld. C-185/95. P. sz. ügy, Baustahlgewebe kontra az Európai Közösségek Bizottsága (1998. december 17.)
[35] Harsági 2008/4, 133.
[36] "A kézbesítés problematikája az európai polgári eljárásjog legtöbb dokumentumában felbukkan, számos eljárásjogi jogintézménnyel mutat szoros összefüggést." Harsági 2008/4, 129.
[37] "Az első látásra tisztán technikai szabályrendszernek tűnő kézbesítési jognak a jelentőségét éppen az adja, hogy különböző, ellentétes érdekek hatókörében mozog: a kézbesítést a polgári perben egyfelől a felperes hatékony jogvédelemhez való igényének, másfelől az alperes védekezéshez való jogának, másként megközelítve az alperes védelmének, illetve a pergazdaságosság követelményének a feszültségi viszonya jellemzi." Harsági 2008/4, 130.
[38] A kézbesítési szabályok nem önmagukért léteznek, hanem annak érdekében, hogy biztosítsák az alperes perbe lépésének lehetőségét. Kézbesítési hiba orvoslása: azokban az esetekben, amelyben a formai szabályok sérelme nem akadályozta meg az adóst abban, hogy az irat tartalmáról ténylegesen tudomást szerezzen. Harsági 2008/4, 131.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD hallgató, PPKE JÁK
Visszaugrás
