Amióta az európai jogalkotó az Amszterdami Szerződéssel a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés terén is megteremtette a Közösségek elsődleges szabályozási jogkörét, lélegzetvételnyi szünetet sem hagy önmagának és az őt egyre reménytelenebbül követni próbáló jogtudománynak. Miközben az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EKSz) 65. cikkében foglalt felhatalmazó rendelkezés hatályba lépését követő első éveket a rendeletalkotó a nemzetközi polgári eljárásjog hagyományos területeinek szentelte1, az elmúlt két esztendőben teljesen új utakra lépett. Ez bizonyos szempontból paradigmaváltásnak is tekinthető, hiszen Brüsszel és Strasbourg láthatólag úgy véli, hogy a nemzetközi polgári eljárásjog hagyományos területei, azaz a joghatóság, a határozatok kölcsönös elismerése és végrehajtása, valamint a nemzetközi jogsegélynyújtás leglényegesebb területei, azaz a határokon átnyúló kézbesítés és bizonyítás, kimerítően vagy legalábbis egyelőre kielégítően szabályozásra kerültek. Csak egy ilyen feltevéssel a háttérben magyarázható az, hogy immár a peres eljárások szabályainak az "európaizálása" is megkezdődött. E - legalábbis a szerzőben - kételyeket ébresztő fejlődés első vívmányai az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló rendelet2 és a csekély értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló rendelet (a továbbiakban: a Bagatell Rendelet)3.
A "kétségeket ébresztő" jelleg nem a jelen tanulmány szerzőjének általános Európa-szkepticizmusával magyarázható, hanem sokkal inkább azokkal a továbbiakban bemutatásra kerülő joghézagokkal, szabályozási következetlenségekkel vagy legalábbis nyitott kérdésekkel, amelyekkel a mindenkori nemzeti jogalkalmazó előbb vagy utóbb minden bizonnyal szembesülni fog. A problematikus területek alábbi keresztmetszete, amelynek élére egy magát az új eljárást ismertető, rövid bevezető kerül, elsősorban a Bagatell Rendeletben foglalt szabályozásnak a hatályos magyar polgári eljárásjoghoz fűződő viszonyát mutatja be. Ezt kiegészíti egy összehasonlító kitekintés céljából vetett futó pillantás a német eljárásjogi szabályozásra, amelyből kiderül, hogy a Bagatell Rendelet magyar szempontból felmutatott hibái előreláthatólag szimptomatikusnak fognak mutatkozni és feltehetőleg a tagállamok egész sorában nehéz kérdések elé állítja majd a jogalkotót és a jogalkalmazót.
A "szabadság, biztonság és jog térségének" megvalósulásához és az utóbbi időben egyre erőteljesebbé váló bővítéséhez vezető úton három olyan mérföldkő jelölhető meg, amely a Bagatell Rendelet keletkezése szempontjából is különleges említést érdemel. Ilyen mindenekelőtt az Európai Tanács 1999-ben tartott tamperei találkozója, amely az európai polgári eljárásjog fejlődése szempontjából oly nagy jelentőségre tett szert. Az Európai Tanács már a tamperei csúcson megfogalmazta a csekély értékű követelésekre vonatkozó egyszerűsített és gyorsított eljárás iránt felmerült igényt. Ez az igény akkor mindenekelőtt a fogyasztói jogviták szükségleteire tekintettel fogalmazódott meg. A szabályozás szükségességét a Hágai Program is megerősítette. A Bizottság 2002 decemberében megjelentetett egy Zöld Könyvet, amely a későbbi rendeleti szabályozás tartalmát már nagyrészt előrevetítette.4 A Parlament és a Tanács együttdöntési eljárása keretében történt sok apró változtatást követően a Bagatell Rendeletet végül 2007. július 11. napján fogadták el.5
A tagállami jogalkalmazóknak körülbelül másfél éves átmeneti és felkészülési időt biztosítottak azzal, hogy a Rendelet a tagállami jogalkotókhoz intézett néhány technikai jellegű részletszabálytól és felhatalmazástól eltekintve csak 2009. január 1. napján lép hatályba.6 Ez a gyakorlat számára azt jelenti, hogy a kis értékű követelések érvényesítésére szolgáló európai eljárás szabályai szerint csak a fenti időponttól kezdve kerülhet sor keresetindításra.
A Bagatell Rendelet fő célja az, hogy a viszonylag csekély pertárgyértékű jogvitákban a jogkeresőknek egyszerűsített, gyorsított és költségkímélő eljárás álljon a rendelkezésére. A rendeletalkotó a preambulumban helyesen utal arra, hogy az ilyen sommás eljárások tagállami szinten nagyon különbözőképpen vannak szabályozva, ami a tagállamközi verseny torzulásához vezethet.7 Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy néhány tagállami jogrendszer, mint például a magyar eljárásjog, egyáltalán nem ismer a Bagatell Rendeletben szabályozottal összehasonlítható sommás eljárási formát. Magyarországon jelenleg ugyanis csak a fizetési meghagyásos eljárás és a perorvoslatok különböző formái függenek a pertárgy értékétől illetőleg a vitatott értéktől8, eltekintve a hatásköri szabályozástól, amely tematikájában nem tartozik a jelen tanulmány tárgyához. Üdvözlendő a rendeletalkotó azon célkitűzése is, hogy a csekély értékű követelések egységes európai eljárásának megteremtésével alapjaiban kívánja megkönnyíteni illetve egyáltalán lehetővé tenni a jogérvényesítést, hiszen az aránytalan költségek miatt éppen a kis értékű követelések körében mond le a legtöbb igényérvényesítésre jogosult a határokon átnyúló jogérvényesítésről.
A Bagatell Rendelet hatályának meghatározása során kevés probléma merül fel. Az új szabályozás tárgyi hatálya a szokásos polgári és kereskedelmi ügyeket öleli fel, a Brüsszel-I Rendelethez képest azonban valamelyest több kivételt határoz meg.9 A polgári és kereskedelmi ügyek körén belül a fő megkülönböztető ismérv a pertárgyérték: a Rendelet tárgyi hatálya alá tartozik, és egyúttal csekély értékű az a követelés, amelynek értéke kamatok, járulékok és egyéb költségek nélkül nem haladja meg a 2000 eurót.10 A Bagatell Rendelet területi hatálya hasonlóan alakul, mint az egyéb eljárásjogi tárgyú rendeleteké: Dániára az Európai Közösséget létrehozó Szerződés Dánia csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvével összhangban ennek a Rendeletnek sem terjed ki a hatálya. Az Egyesült Királyság és Írország azonban élt a fenntartott csatlakozási lehetőségével. A Rendelet ezért Dánia kivételével minden tagállamban közvetlenül hatályosul. A Rendelet csak 2009. január 1. napján lép hatályba, azonban néhány rendelkezés hatályba lépését - felettébb problematikus módon - 2008. január 1. napjára előre hozták.11 Az időbeli hatály ily módon történő kialakítása azt eredményezi, hogy a kis értékű követelések európai eljárásának megindításához szükséges eljárást megindító irat ("A" formanyomtatvány) legkorábban 2009. január 1. napján nyújtható be tagállami bírósághoz.
A Bagatell Rendelet lényegének és szabályozási tárgyának megfelelően nem tartalmaz a tagállami bíróságok joghatóságára vonatkozó előírásokat. Kizárólag a jogvita határokon átnyúló jellege került meghatározásra.12 A Bagatell Rendelet értelmében határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.13 Ebből kifolyólag a joghatóság szempontjából két ügycsoportot különböztethetünk meg attól függően, hogy milyen jogforrás szabályozza a joghatóság kérdését. Ha az alperes lakóhellyel rendelkezik valamely tagállamban, akkor természetesen a Brüsszel-I Rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A Bagatell Rendeletet azonban olyan alperes esetében is alkalmazni lehet, akinek csupán az EU-n kívül van lakóhelye, a határokon átnyúló jelleg ugyanis már akkor megállapítható, ha a felperes lakóhelye nem az eljáró bíróság államában van. Ilyenkor a joghatóságról szóló nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni, azaz az adott ügyben felhívott bíróság államának a jogát (lex fori). Természetesen kizárólag a lex fori szabályai alkalmazhatók a bíróság hatáskörére és illetékességére is.14 Magyarországon a helyi bíróságoknak lesz hatáskörük a kis perértékű perekre, mivel - a német Amtsgericht-hez hasonlóan - hazánkban is a helyi bíróságok járnak el első fokon általános hatáskörrel rendelkező bíróságként, és a hatáskör alapjául szolgáló pertárgyérték, amely felett a megyei bíróságoknak van hatáskörük (hasonlóan a német Landgericht-hez), jóval magasabb, mint 2000 euró.15
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
