A IV. Pénzmosás elleni irányelvet[1] (a továbbiakban: Irányelv) az Európai Parlament és a Tanács 2015-ben fogadta el. Az irányelv célja, hogy a korábbi pénzmosás elleni szabályozási rendszer hatékonyabbá tétele és koherens kiegészítése által megelőzze az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználását. E cél elérése érdekében rögzíti, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás tilalmát. Az Irányelv preambuluma alanyi hatálya tekintetében kitér arra, hogy a jogi hivatások képviselőinek indokolt az irányelv hatálya alá tartozniuk, ha pénzügyi vagy társasági ügyletekben vesznek részt, ideértve az adótanácsadást is, mivel ezekben az esetekben a legnagyobb a kockázata annak, hogy a jogi hivatások képviselőinek a szolgáltatásaival visszaélnek a büntetendő cselekményből származó jövedelem tisztára mosása céljából.[2]
Az Irányelv hazai jogba történő átültetését és a technikai megfelelés biztosítását célzó egyes Moneyval[3]-ajánlások végrehajtása a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) kodifikációjával, majd hatálybalépésével valósult meg Magyarországon. A Pmt. személyi hatálya a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltatókra, személyekre ter-
- 99/100 -
jed ki, akik a törvényben meghatározott tevékenységet végzik. Róluk egészében elmondható, hogy a pénzmosás elkövetése szempontjából kiemelten veszélyeztetett tevékenységeket folytatnak, mivel tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására vagy a terrorizmusnak pénzzel történő támogatására használják fel.[4]
A Pmt. 1. §-ának (1) bekezdése határozza meg a kötelezett szolgáltatók körét. A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók körének a meghatározása az általuk ellátott tevékenységek felsorolásával történik. A Pmt. A "szolgáltató" fogalmát általános jelleggel használja, hiszen a norma címzettjének - a felügyeletet ellátó hatóságok körén túl - általánosságban a szolgáltató tekinthető. Személyi hatály tekintetében a törvény élesen elkülöníti egymástól a pénzügyi[5] és a nem pénz-ügyi[6] szolgáltatók körét. A szabályozás rendszerét tekintve a Pmt. eltérő szabályokat rendel alkalmazni az ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra és a közjegyzőkre. Míg a többi szolgáltató esetében javarészt általános jelleggel, addig rájuk csak a törvényben nevesített tevékenységek végzése során vonatkozik az ügyfél-átvilágítási, illetve bejelentési kötelezettség.
törvény - az Irányelv 2. cikk (1) bekezdés 3. b) pontjával összhangban -egyértelművé teszi, hogy hatálya a Magyarországon székhellyel rendelkező közjegyzőre is kiterjed, annak működési formájától függetlenül. Szolgáltatóként a közjegyző a nem pénzügyi szolgáltatók körébe tartozik, ekképpen - ellenben a pénzügyi szolgáltatókkal - a közjegyzők a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében végzett feladatainak elemző-értékelő tevékenységét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás szervezetében működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (a továbbiakban: NAV PEI) látja el.[7] Elősegítve a közjegyzőre vonatkozó normarendszer jobb megértését,
- 100/101 -
a továbbiakban e tanulmány keretében a "szolgáltató" megfogalmazás helyett valamennyi közjegyzőre irányadó jogszabály vonatkozásában a "közjegyző" kifejezést használom.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatokról szóló 1/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) kiegészíti és konkretizálja a közjegyzőre, mint szolgáltatóra, a Pmt.-ben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben (a továbbiakban: Kit.) és a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Afad-törvény) előírt ügyfél-átvilágítási, adatrögzítési, okiratmegőrzési és bejelentési, valamint a szankciós listák alapján történő ellenőrzési és a tényleges tulajdonosi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettségeket. A Szabályzat ezenfelül iránymutatást ad abban, hogy a közjegyző felismerje azon körülményeket, amelyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek, vagyoni jognak a közjegyző tevékenységén keresztül történő legalizálását és a terrorizmusnak pénzeszközzel való támogatását célozhatják. A Szabályzat a Pmt.-ben, Kit.-ben és az Afad-törvényben meghatározott kötelezettségek végrehajtása érdekében került elfogadásra a Pmt. 76. §-a (3) bekezdésének, a Kit. 3. §-a (4) bekezdésének, illetve az Afad-törvény 21. §-a (3) bekezdésének felhatalmazása alapján. a Szabályzat emellett a Pmt., illetve a Kit. szerinti, a felügyeleti szerv (azaz a területi közjegyzői kamara) által készített útmutató szerepét is betölti, tartalmazza továbbá a Pmt. 28. §-ának (1) bekezdése szerinti felügyeleti kockázatértékelést is. A Szabályzat vonatkozó rendelkezései alkalmazandók mindazonáltal a Pmt., A Kit. és az Afad-törvény szerinti kötelezettségek betartásának ellenőrzésére, valamint a területi közjegyzői kamara elnökségének felügyeleti eljárásrendjére is.
Személyi hatályát tekintve a Szabályzat kiterjed a közjegyzőre, a közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettesre, közjegyzőjelöltre, ügyviteli alkalmazottra, továbbá a területi közjegyzői kamarára. A tartós helyettesi tevékenység nem befolyásolja a Szabályzat személyi hatályát.
Az alábbi sorok papírra vetésével a fentiekben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket - azok összevetésével - átfogó jelleggel mutatom be, illetve az azokkal felmerülő és/vagy azzal közvetlen összefüggésben lévő egyes elméleti és gyakorlati kérdéseket elemzem részletesen - közjegyzői aspektusból. Munkám nem titkoltan azon célt is szolgálja, hogy a közjegyző (és alkalmazottja) tevékenysége során kellő érzékkel tudja detektálni az ügyfél eljárásából eredő kockázatokat, és a tudomására jutott információkra figyelemmel tudjon döntést hozni, milyen intézkedéseket szükséges megtennie a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás jelenségeiből eredő kockázatok minimalizálása érdekében.
- 101/102 -
A Pmt. 73. §-ának (2) bekezdése a közjegyzőre nézve nem általános jelleggel, hanem csak az ott, illetve a Szabályzat 4. §-a alatt paralel módon meghatározott tevékenységek végzése esetében ír elő ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettséget.
A Szabályzat 4. §-ának (1) és (2) bekezdése a Pmt. 73. §-ának (2) és (4) bekezdésével azonosan határozza meg, mely tevékenységek végzése esetében terheli a közjegyzőt ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség. Az idevágó jogszabályi rendelkezéseket összevetve a közjegyző abban az esetben köteles eleget tenni az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségének, ha bizalmi őrzést végez, vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) meghatározott más polgári nemperes eljárást (közokirat-szerkesztési eljárást) folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban: a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása, b) ingatlan tulajdonának átruházása, c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése; d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat. Fontos kiemelni, hogy pénzmosás elleni szabályozással érintett tevékenységet lát el a közjegyző akkor is, ha az előbbi jogügyletekkel összefüggésben készít ténytanúsító okiratot (közjegyzői tanúsítványt).[8]
Gazdasági társaságnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:88. §-a (1) bekezdésének értelmében az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező olyan vállalkozások minősülnek, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik; míg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett
- 102/103 -
gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, a felsőoktatási intézmény, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.
A korábbi szabályozáshoz képest[9] érdemi módosítást jelent, hogy vagyonrész vagy ingatlan-adásvétel helyett a tulajdonátruházás került a törvényben meghatározásra, így a közjegyző szélesebb körben, például a csere- és az ajándékozási szerződés esetén is köteles eleget tenni az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségének. Az előbbieken túlmenően ingatlan tulajdonának átruházása elképzelhető egyéb jogügyletek (élettársi vagy házastársi vagyonközösség megosztása/megszüntetése, közös tulajdon megszüntetése, megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról, tartási szerződés stb.) esetében is. A bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozattal kapcsolatos tevékenységek esetén szintén fennáll az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség.[10]
Ugyancsak terhelik a közjegyzőt a Pmt. szerinti kötelezettségek, amennyiben a közjegyző a fenti jogügyletek előkészítésével vagy végrehajtásával kapcsolatosan jár el. Így tehát szükséges az ügyfél-átvilágítás abban az esetben is, hogyha a természetes személy fél ingatlan tulajdonjogának átruházásával kapcsolatosan ad meghatalmazást, vagy foglaltat ügyleti okiratba ingatlan-nyilvántartási bejegyzési engedélyt. Úgyszintén, ha szindikátusi vagy üzletrész adásvételi szerződéshez kapcsolódik a bármely érintett fél által más személy vagy szervezet részére adott meghatalmazás. Mivel az ingatlanon vagy az üzletrészen történő opciós (vételi) jog alapítása utóbb az ingatlan vagy az üzletrész tulajdonának speciális feltételek melletti átruházását vonhatja maga után, indokolt ezen jogügyleteket is a Pmt. szerinti kötelezettségek hatálya alá vonni, ezáltal alkalmazni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
A gyakorlatban számtalanszor merül fel kérdésként, hogy egy gazdasági társaság jogügyleteit illetően mely ismérvek mentén tudjuk szétválasztani a működés és a működtetés fogalmakat. a precíz fogalommeghatározás ez esetben azért is kiváltképp fontos, mert ha az adott jogügyletet a "működtetés" fogalmi keretébe soroljuk be, abban az esetben alkalmazandók a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási szabályok, míg a "működés" kategóriájába eső jogügyletek esetében ilyesfajta kötelezettség a közjegyzőt nem terheli.
- 103/104 -
A működtetés körébe az olyan kérdések, döntések tartoznak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gazdasági társaság működni tudjon; így többek között ide sorolhatjuk a gazdasági társaság szervezeti struktúrájának meghatározásával összefüggő jognyilatkozatok közjegyzői okiratba foglalását, továbbá az ezt érintő döntéseket. Úgyszintén az előbbi kategóriába tartoznak a gazdasági társaság irányításával, a tulajdonosi döntésekkel, illetve a képviseleti jog terjedelmének meghatározásával vagy átruházásával kapcsolatos ügyletek. E körben említhető ugyancsak az aláírási címpéldány is, mivel az a képviseleti jogot érintheti, az alábbiakra figyelemmel.
A köznyelvileg aláírási címpéldánynak nevezett okirat voltaképpen egy olyan aláírási nyilatkozat, melyben a fél kijelenti, hogy - bizonyos minőségében, például az alábbi elképzelt esetben cégképviselőként - a nevét hogyan írja. Maga az aláírásicímpéldány-okirat két részből áll; fejrésze egy magánokirat - a tulajdonképpeni aláírási címpéldány, amelyet akkor tekintünk késznek, hogyha azt a fél aláírja -, melyet akár az ügyfél is hozhat magával a közjegyzőhöz. Ez a magánokirat - cég képviselője részére készített aláírási címpéldány kiállításakor - tartalmazza: (i) a cég nevét, amelynek nevében a cégjegyzésre feljogosított cégjegyzésre jogosult, (a létesítő okiratban írtaknak megfelelő alakban); (ii) a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, képviseleti joga jogcímét (pl. ügyvezető, cégvezető, munkavállaló); (iii) a cégjegyzés módját, a cég létesítő okiratában foglaltaknak megfelelően; (iv) a magánszemély nyilatkozatát arról, hogy a cég nevében a hiteles aláírási címpéldánynak megfelelően ír alá; valamint (v) a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. Az aláírási címpéldány második része maga a közjegyzői hitelesítési záradék (közokirat, záradéki tanúsítvány). a közjegyző az általa szerkesztett záradéki tanúsítványban kizárólag az ügyfél aláírásának valódiságát tanúsítja, és nem a magánokirati részben foglaltak tartalmát, a képviseleti jogot, avagy az aláírás módját. Ennélfogva az eljárás keretében cégjegyzés tanúsítása nem történik, és a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldány a Ctv. 9. §-ának (3a) bekezdése értelmében csupán a magánszemély ügyfél aláírásának valódiságát tanúsítja. Mivelhogy az eljárás során félként maga a cég semmilyen formában nem jelenik meg (ekképpen nyilatkozat előterjesztésére sem jogosult), aláírási címpéldány elkészítésekor a fél kizárólag a magánszemély ügyfél, akinek az aláírását a közjegyző hitelesíti, és aki saját nevében nyilatkozik az aláírási címpéldányban arról, hogy a jövőben az általa képviselt cég (vagy egyéb jogi személy) nevében majd hogyan fog aláírni. Ebből pedig az következik, hogy a Pmt. 7. §-a szerinti ügyfél-átvilágítást a magánszemélyre kell elvégezni, és nem a cégre. Mindezekből kifolyólag az aláírási címpéldány kiállításakor az ügyfél a saját nevében (és nem a cég képviselőjeként) jár el, és erre vonatkozóan kell nyilatkoztatni is, melyből következőleg a közjegyzőnek azt sem kell feltétlenül ellenőriznie, hogy a magánszemély bír-e bármiféle
- 104/105 -
képviseleti jogosultsággal[11] az adott cég vonatkozásában, vagy azonosítható-e (bárki) tényleges tulajdonosként.
A gyakorlatban sokszor fordul elő, hogy a közjegyző civil szervezet, költségvetési szerv, közintézmény, egyházi jogi személy képviselőjének vagy akár az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, bármely egyéb természetes személynek készít aláírási címpéldányt. Mivel a Szabályzat egyértelművé teszi, hogy a közjegyzőt csak gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet működtetése vonatkozásában terheli ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség, egyéb szervezetek vagy természetes személyek javára készített aláírási címpéldány szerkesztésekor a Szabályzatban foglaltak nem alkalmazandók.
Bizonyos esetekben "céges" meghatalmazások készítése során is terhelik a közjegyzőt az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek. A "működtetés" fogalmi körébe tartozva az egyik ilyen esetkör, amikor a cégjegyzésre jogosult személy például a gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet ügyvezetéséből eredő jogosítványainak gyakorlásaira nézve ad meghatalmazást. Alkalmazandók voltak ennélfogva a Szabályzat rendelkezései abban az esetben, amikor egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság ügyvezetője kívánt közjegyzői okiratba foglaltan meghatalmazást adni egy tunéziai természetes személynek annak érdekében, hogy egy Tunéziában lévő üzleti partnerrel szemben számlatartozás jogcímén a gazdasági társaság fennálló követelését érvényesítse, és a gazdasági társaságot Tunéziában e vonatkozásban teljes jogkörrel képviselje. A másik ilyen esetkör, amikor a cégjegyzésre jogosult személy a Szabályzat 4. §-ának (1) bekezdése szerinti jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben ad meghatalmazást. Meglátásom szerint ugyanakkor nem indokolt azon esetekben az ügyfél-átvilágítási intézkedések teljesítése, amikor a közjegyzői okiratba foglalt eseti meghatalmazást kifejezetten másik közjegyzői okirat nevében történő aláírására adja a cégjegyzésre jogosult.[12]
A fentiekben írtakkal szemben a "működés" körébe tartoznak: a gazdasági társaság által kötött szerződések, a társaság által tett jognyilatkozatok és az (egyoldalú) kötelezettségvállalások. Nem terhelik a közjegyzőt továbbá akkor sem az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek, ha a Kjtv. 146/B. §-a szerinti eljárásban tanúsítja a fél gazdasági társaságban gyakorolt képviseleti jogosultságát, ugyanis az eljárás során pusztán a magánokiratot aláíró természetes személy fél fennálló képviseleti jogának a tanúsítása történik. Az eljárásban a fél képviseleti jogosultságáról a közjegyző a Kjtv. 146/B. §-a (2) bekezdése szerinti iratok alapján győződik meg, majd záradéki tanúsítványban tanúsítja képviseleti jogosultságát. Mivel tehát a képviseleti jog terjedelmének meghatározása vagy átruházása ilyenkor fel
- 105/106 -
sem merül - mely esetek egyébiránt a fentebb már tárgyalt "működtetés" kategóriájába esnek -, épp ezért ezen eljárást a Pmt. szerinti kötelezettségek nem érintik.
Fontos kiemelni, hogy a közjegyzőt nem terhelik a Pmt. szerinti, illetőleg a NAV PEI megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettségek, ha az egyébként területi közjegyzői kamara felé irányuló bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott a tudomására.[13]
Nem terjed ki a Pmt. szerinti kötelezettségek hatálya a közjegyzőre, ha a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli közjegyzői nemperes eljárást folytat le. Mindebből kifolyólag ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség abban a hagyatéki eljárásban sem terhelte a közjegyzőt, amelyben az örökhagyó a hagyatéki leltárban rögzített adatok szerint még életében kiugróan magas értékben nyújtott kölcsönt egy olyan cégnek, melyben tagi részesedéssel az örökhagyó, a fia és az unokája rendelkezett, a cégben pedig az egyedüli ügyvezető az örökhagyó fia volt. A leltárban a kölcsön mint követelés szerepelt. Az egyedüli örökös a hagyatékban az örökhagyó fia volt egy személyben, így az örökhagyó hagyatékaként felvett követelést is törvényes örökösként ő szerezte meg. Ilyen esetekben a közjegyzőnek azt kell mérlegelnie, hogy indokolt-e hivatalos személyként feljelentést tennie a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt illetően.[14]
Mivel a közjegyző és az ügyfél vonatkozásában a Kjtv. hatálya alá tartozó eljárásokban is közjogi és nem üzleti kapcsolat jön létre, helyes és logikus a Szabályzat azon megszorítása, miszerint a Pmt. üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezései a közjegyzői eljárás sajátosságaira figyelemmel megfelelően, avagy egyáltalán nem alkalmazandók. Az üzleti kapcsolat hosszú távú, már-már megbízásszerű kapcsolatot feltételez a szolgáltató és ügyfele között, amelynek keretében a szolgáltató által az ügyfele tevékenységét illetően beszerzett információ és adat hosszabb idősíkon való vizsgálata megtörténhet. Ez az ún. monitoringtevékenység, amely az ügyfél viselkedésének, pénzügyi szokásainak folyamatát jelenti abból a célból, hogy a szokatlanság (pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozásra utaló körülmény) felismerhető legyen, és szükség esetén
- 106/107 -
bejelentéssel lehessen élni az illetékes ellenőrző szerv részére.[15] Ilyesfajta kapcsolat csak viszonylag szűk körben és általában hosszabb életciklusú jogügyletek során (például cégalapítás, bizalmi vagyonkezelés bármely formában történő alapítása) jöhet csak létre a közjegyző és ügyfele között. Összefoglalva: mivel a közjegyző tevékenysége az esetek döntő többségében olyan jellegű, hogy azok vonatkozásában monitoringról logikailag nem beszélhetünk, ezért a monitoringtevékenységre vonatkozó Pmt. szerinti kötelezettség a közjegyző eljárására nézve nem értelmezhető.[16] Noha e kérdéskört a Szabályzat külön nem említi, ugyanezen érvek mentén szintén értelmezhetetlen a közjegyző ügyleti megbízáson alapuló eljárása.
A közjegyző számára a Pmt. és a Szabályzat két főkötelezettséget ír elő abban az esetben, ha a Szabályzat 4. §-a szerinti ügyben járna el.
Főkötelezettség: az ügyfél-átvilágítási kötelezettség és a bejelentési kötelezettség (feltéve, ha az indokolt). a főkötelezettségekhez kapcsolódnak mellékkötelezettségek is, amelyek az előbbi kettő főkötelezettség érvényesülését segítik elő. Mellékkötelezettség: felfedés tilalma (speciális titoktartási kötelezettség), nyilvántartás-vezetési (adatmegőrzési) kötelezettség, együttműködés a felügyeleti ellenőrzési kötelezettség teljesítésekor.
A közjegyzőt a közjegyzői eljárások jellegére tekintettel nem terhelik a Pmt. 12. §-ának (1)-(2b) bekezdésében meghatározott kötelezettségek.[17]
Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség az egyik főkötelezettség a közjegyző számára a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben. Magát az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a közjegyző és alkalmazottja (a közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, ügyviteli alkalmazott) is végezheti. A közjegyző alkalmazottja köteles a tudomására jutott gyanús körülményt (bejelentés) a közjegyzővel haladéktalanul közölni.[18]
- 107/108 -
A szabályozás közjegyzőkre[19] vonatkozó kerete alapján és az ügyfél vonatkozásában fellépő kockázatok függvényében elkülönítjük egymástól a "normál" ügyfél-átvilágítás és a "fokozott" ügyfél-átvilágítási[20] rezsimeket. Figyelemmel arra, hogy a közjegyző az egyszerűsített ügyfél-átvilágítást nem alkalmazhatja[21], a következőkben az ügyfél-átvilágítás alapesetét ("normál" ügyfél-átvilágítás) mutatom be.
A közjegyzői eljárás sajátosságaira is figyelemmel az ügyfél-átvilágítás az ügyfél azonosítását, a tényleges tulajdonos azonosítását, az ügyfél kockázati szintbe való besorolását és nyilvántartás-vezetési (adatmegőrzési) kötelezettségét jelenti. Mindezek alapján a közjegyző által végzett ügyfél-átvilágítás hat alapintézkedésből áll:
1. ügyfél, annak meghatalmazottja, a közjegyzőnél eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a közjegyzőnél eljáró képviselő azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
2. az ügyfél kockázati szintbe történő besorolása;
3. a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
4. a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplő voltának megállapítása és ellenőrzése;
5. a közjegyzői eljárás céljának elemzése;
6. a megismert adatok és iratok rögzítése a közjegyzői ügyviteli rendszerben (a továbbiakban: KÜR).[22]
Az ügyfél-átvilágítás kötelezettségnek a közjegyző tipikusan a Szabályzat 4. §-ának (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ügy megkezdésekor köteles eleget tenni. Ez az az időpont, amikor a közjegyző a nyilvántartásában kezdőiratot, tipikusan közjegyzői-okirat szerkesztése iránti kérelmet érkeztet.[23] Ugyanakkor úgy látom, nincs akadálya annak, hogy például az ügyfél-átvilágítással érintett személy okmányainak digitalizált képét vagy bármely Pmt. szerinti nyilatkozatot az ügyfél
- 108/109 -
előzetesen elektronikus formában[24] juttassa el a közjegyzőhöz. Ebben az esetben a közjegyző ideiglenes ügyszám ("M"-es ügy) alá felvett ügy alá rögzítheti az ügyfél azonosítása érdekében előzetesen beszerzett adatokat és dokumentumokat, illetőleg meggyőződhet a rendelkezésére bocsátott okiratok érvényességéről. az ügyfélnek az elektronikus úton becsatolt iratokat a közjegyző előtti személyes megjelenésekor természetesen eredetiben is be kell mutatnia, egyidejűleg célszerű az ügyfelet arról is nyilatkoztatni, hogy a korábban elektronikus úton rendelkezésre bocsátott Pmt. szerinti nyilatkozatot fenntartja-e.
Az adott jogügylet keretein belül előfordulhat, hogy a közjegyzőben az általa korábban megismert és rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatosan kétség merül fel - például utóbb rendelkezésére bocsátott okiratok tartalma alapján -, ilyenkor értelemszerűen a tudomásra jutás pillanatában kell alkalmazni a megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedést.[25]
Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket minden esetben egyedileg, ügyenként kell elvégezni. A hatályos szabályozási környezetben nincs mód tehát arra, hogy a közjegyző a korábban általa megismert adatokat egy másik, ugyanazon ügyfél által kezdeményezett eljárásban - saját egyoldalú döntése alapján - ismételten felhasználja. Ha azonban az ügyfél a Pmt.-re hivatkozva utóbb hozzájárul korábban megadott személyes adatai ismételt kezeléséhez, egyben korábban megtett Pmt. szerinti nyilatkozatait fenntartja, akkor bizonyos esetekben helye lehet egyes ügyfél-átvilágítási intézkedések mellőzésének. Így például, ha az ügyfél a bizalmi vagyonkezelésben lévő rendelt vagyon körét utóbb módosítja, közjegyzői okiratba foglaltan nyilatkozhat akképpen, hogy a korábban Pmt. alapján tett nyilatkozatait fenntartja, egyúttal kijelentheti azt is, hogy az általa egyoldalú jogügylettel létrehozott eseti bizalmi vagyonkezelés tényleges tulajdonosai továbbra is a közjegyző őrizetében lévő közjegyzői okiratban megadott adatokkal rendelkező kedvezményezettek és saját maga mint bizalmi vagyonrendelő és bizalmi vagyonkezelő. A nyilatkozat felvétele mellőzésének indokait és a mellőzés tényét minden esetben fel kell jegyezni a KÜR-ben.
Végezetül mindenképpen szükséges figyelemmel lenni arra, hogy a közjegyzőt terhelő ügyfél-átvilágítási kötelezettségek az ügyfél személyes megjelenése nélkül - vagyis tisztán elektronikus úton - nem teljesíthetők.[26]
- 109/110 -
Az ügyfél azonosítása és a személyazonosság igazoló ellenőrzése az ügyfél-átvilágítási folyamat első lépése. az azonosítást az "Ismerd meg az ügyfeled" ("Know Your Customer" - "KYC) és a Körültekintő Ügyfélkezelés" ("Customer Due Diligence" - "CDD") elvek alapján kell elvégezni.[27]
Maga a folyamat lényegét tekintve majdhogynem egészében megfeleltethető a Kjtv. 122. §-a szerinti általános személyazonosság megállapítására vonatkozó szabályok szerinti feladatoknak. Az azonosítandó személyek körét mind a Pmt., mind a Szabályzat két csoportra osztja, ekképpen eltérő szabályok vonatkoznak természetes személyre, illetőleg jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfélre. Az ügyfél-azonosítást tipikusan az ügyféllel és/vagy annak nevében eljárni jogosult természetes személlyel (rendelkezésre jogosult, meghatalmazott vagy képviselő) való (első) találkozáskor kell elvégezni.
A személyazonosság megállapításához felhasználandó okmányok köre attól függ, hogy az ügyfél belföldi vagy külföldi állampolgárságú természetes személy. a közjegyző természetes személy azonosítása során köteles megkövetelni magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány[28] és lakcímet igazoló hatósági igazolvány (utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található) bemutatását, míg külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát - feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít -, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.[29]
Az ügyfél-átvilágítási tevékenysége keretében - a KÜR-ben történő adatrögzítésen túl - a közjegyző köteles ellenőrizni a bemutatott okirat érvényességét, valamint köteles meggyőződni a bemutatott okirat hitelességéről. Az okirat
- 110/111 -
érvényessége tekintetében az igazolvány lejárati dátumának és biztonsági elemeinek az ellenőrzését kell elvégeznie a közjegyzőnek. Ezen túlmenően a hitelesség tekintetében a közjegyzőnek vizsgálnia kell: az igazolvány valódiságát (hamis vagy hamisított mivoltát), a bemutatott igazolvány mennyiben illeszkedik az ügyfélről rendelkezésre álló információkhoz (például olyan ország igazolványát használja, amellyel nincs kimutatható kapcsolata; egészségügyi okokból egyértelműen vezetésre alkalmatlan ügyfél jogosítványt mutat be stb.).[30]
A közjegyző a természetes személy azonosítása során az adatok egyezőségének és a bemutatott okmányok érvényességének[31] ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságtól elektronikus úton adatokat igényelhet.[32] Az okmányok és okiratok bemutatása tipikusan az adott közjegyzői eljárás kezdetén történik. E téren nem tartom alkalmazhatónak analógia útján a Kjtv. 122. §-ának (10) bekezdését, ugyanis ha az előbbi nyilvántartásokból az elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, a közjegyző voltaképpen nem tud eleget tenni teljeskörűen az ügyfél-átvilágítási kötelezettségének. Az ügyfél-átvilágítás meghiúsulásának általános jogkövetkezménye a közreműködés megtagadása és a bejelentési kötelezettség teljesítése, melyekből következik, hogy részben elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedés alapján nem jöhet létre a Pmt. szerinti kötelezettségekkel érintett közjegyzői okirat. Ilyen szituációkban célszerű egy jövőbeni időpontra elnapolni a közjegyzőiokirat-szerkesztési eljárás időpontját.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása 30 napnál nem régebbi okiratok ügyfél általi bemutatásával történik.[33]
Belföldi jogi személyt vagy más szervezetet a közjegyző a nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja, és az adatok beszerzése érdekében jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést is végezni. Közhiteles nyilvántartás belföldi jogi személyek esetében többek között az IM Céginformációs Szolgálata Elektronikus Cégnyilvántartása (vagy OPTEN
- 111/112 -
Cégtár céginformációs rendszere), valamint az Országos Bírósági Hivatal által működtetett Civil szervezetek névjegyzéke.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 30 napos határidő nem mérlegelés kérdése, ha ennél régebbi a prezentált okirat, akkor az nem fogadható el a jogi személy azonosításának alapjául. Ez esetben más módon kell megkísérelni a jogi személy azonosítását.[34] A közjegyző az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy a) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént, vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került, b) az a) alpont alá nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.[35]
Az a) pont szerinti esetben a konkrét képviseleti jog ellenőrzése mindig aznapi cégkivonattal (cégmásolattal) történik. Ha a bejegyzési kérelmet már benyújtották [tehát a cég rendelkezik cégjegyzékszámmal, ám az még bejegyzés alatti ("b.a." toldat)], az aznap lekért cégkivonat vagy cégmásolat, valamint a cégjegyzék iratjegyzékéből aznap letöltött, jogi képviselő elektronikus aláírásával ellátott létesítő okirat szükséges a közjegyzői eljárás lefolytatásához. A b) pont szerinti esetben a konkrét képviseleti jog ellenőrzése mindig aznapi kivonattal történik. A c) pont szerinti esetben a közjegyzőnek fel kell hívnia az ügyfél figyelmét, hogy köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént.[36] Ilyen esetben nyilvántartási számot csak akkor kötelező a KÜR-ben rögzíteni, hogyha az érintett nyilvántartáshoz (pl. ügyvédi irodák nyilvántartása) a közjegyzőnek nincs közvetlen adatkapcsolaton alapuló hozzáférése. Ellenkező esetben a nyilvántartási szám utólagos rögzítése opcionális.
A fentieken túlmenően a jogi személyek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nevében eljárni jogosult természetes személy (képviselő) azonosítását és a személyazonosságának igazoló ellenőrzését is el kell végezni. A meghatalmazott eljárása esetében a közjegyző köteles ellenőrizni a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult képviseleti jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát is.[37] Mindezekről a közjegyző a fentiekben megjelölt közhiteles nyilvántartások, valamint a részére bemutatott okiratok alap-
- 112/113 -
ján győződhet meg. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében az a természetes személy jogosult rendelkezésre képviselőként, akinek a felhatalmazása vagy közvetlen döntése alapján közreműködik a közjegyző. Ebből kifolyólag azokat a cégjegyzésre jogosultakat nem kell átvilágítani, akiknek a döntésére, jóváhagyására semmilyen joghatás nem következett be a közjegyző előtt. Vagyis: a közjegyző nem köteles az ügyfél valamennyi cégjegyzésre jogosult képviselőjét átvilágítani, pusztán az előtte eljáró rendelkezésre jogosult (képviselő) vonatkozásában kell elvégeznie az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.[38]
Külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása esetén a saját (származási) országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi[39] - okirattal történő - igazolása szükséges. A közjegyző külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a képviselő képviseleti jogát és magának a képviselt jogi személynek a létét csak úgy tudja igazolni, hogy hoz magával eredetben egy 30 napnál nem régebbi, az adott ország joga szerint kiállított hiteles cégkivonatot, más, 30 napnál nem régebbi, a jogi személy létét igazoló közokiratot és a képviseleti jogot igazoló közokiratot, melyre felülhitelesítés (Apostille-tanúsítvány vagy diplomáciai felülhitelesítési lánc) szükséges, kivéve, ha az adott országgal van a felülhitelesítések mellőzésére vonatkozó kétoldalú egyezmény Magyarország és a származási ország között. Jóllehet a Szabályzat kifejezetten nem rendelkezik a külföldi okiratok fordítási kötelezettségéről, a bejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörténtének ellenőrzése érdekében a külföldön kelt cégkivonatot hiteles fordítással kell elláttatni annak érdekében, hogy abból a képviseleti jogot a közjegyző ellenőrizni tudja. Ez alól álláspontom szerint annyi kivétel engedhető, ha a közjegyző (vagy alkalmazottja) ismeri az adott nyelvet, akkor saját felelősségére dönthet úgy, hogy nem kér hiteles fordítást, vagy csak egyszerű fordítást kér.
Habár mind a Pmt., mind pedig a Szabályzat bizonyos megkötéssel lehetővé teszi, hogy a közjegyző az ügyfél azonosítását és a személyazonosság igazoló
- 113/114 -
ellenőrzését előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezze, azonban sem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK), sem a közjegyzők vonatkozásában felügyeletet ellátó területi közjegyzői kamarák jelen cikk publikálásának napjáig nem auditáltak azonosítás során használható elektronikus hírközlő eszközöket.[40] Az ügyfél azonosítása és a személyazonosság igazoló ellenőrzése tehát alapesetben az ügyfél személyes megjelenésével történik, ugyanakkor - alacsony vagy átlagos kockázatú ügyfél esetében - nem látom kifejezett akadályát annak, hogy az ügyfél személyazonosságát igazoló adatait vagy személyazonosságát igazoló okmányainak számát, illetőleg digitalizált képét az eljárás kezdetét megelőzően a közjegyző rendelkezésére bocsássa elektronikus levélben vagy a közjegyző biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén keresztül. Ugyanez igaz a meghatalmazás érvényességének, valamint a képviselő képviseleti jogosultságának ellenőrzésére is. Az ügyfélnek az iratokat a közjegyző előtti személyes megjelenésekor természetesen eredetben is be kell mutatnia.
A közjegyző az ügyfél-átvilágítás keretében és az általa észlelt pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázati tényezők alapján köteles meghatározni az ügyfél kockázati besorolását, amely meghatározza, hogy az ügyfél vonatkozásában milyen terjedelmű ügyfél-átvilágítási intézkedéseket szükséges elvégezni.[41]
A kockázati szintbe sorolásnál figyelembe kell venni az ügyféllel, tényleges tulajdonossal, az ügyfél működési helye szerinti országokkal, földrajzi területtel és az ügyfél által kezdeményezett ügyletek céljával összefüggő kockázati tényezőket. Az ügyfél kockázati szintekbe történő besorolását akár az is befolyásolhatja, hogy az ügyfél mennyiben működik együtt az ügyfél-átvilágítási intézkedések teljesítése során. Hangsúlyozandó, hogy a kockázati szintbe történő besorolás csak egy tényező alapján nem lehetséges, a közjegyzőnek a mérlegelése során valamennyi, általa megismert tényezőt (kockázatot) figyelembe kell vennie. Mindezekre tekintettel az ügyfél kockázati szintje lehet alacsony, átlagos vagy magas.
Noha az ügyfél alacsony kockázati kategóriába sorolását illetően a Szabályzat nem tartalmaz kifejezett előírást, álláspontom szerint iránymutatásként szolgálhatnak
- 114/115 -
e vonatkozásban a NAV PEI által közzétett típusszabályzatok[42], melyekből kifolyólag a közjegyző különösen az alábbi ügyfelek esetében alkalmazhat alacsony kockázati kategóriába sorolást:
a) közigazgatási hatóság,
b) többségi állami tulajdonú vállalat,
c) olyan társaságok, amelyeknek értékpapírjait bevezették a tőzsdére, és amelyekre olyan közzétételi követelmények vonatkoznak, amelyek biztosítják a tényleges tulajdonlás megfelelő átláthatóságát;
d) a Pmt. 1. §-ának (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - a Pmt. 1. §-ának (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott - szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
e) a Pmt. 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
f) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy az e) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
g) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.
Azokban az esetekben, amikor az alacsony kockázati kategóriába sorolás pozitív feltételei nem állnak fenn, de magas kockázati tényező sem merült fel, az ügyfelet átlagos kockázati kategóriába kell sorolni.
A kockázati szintbe sorolás során alapvetően ebből a kategóriából kell kiindulni minden ügyfél esetében. Kedvező feltételek teljesülése esetén alacsony kockázati kategóriába, míg az alábbiakban írt magas kockázati tényezők felmerülése esetében magas kockázati kategóriába kell besorolni az ügyfelet.[43]
Az ügyfél vonatkozásában fellépő objektív kockázati tényezők lehetnek territoriális vagy/és személyhez kötött kockázati tényezők. Az ügyfél vonatkozásában
- 115/116 -
fellépő objektív kockázati tényezőket - az Irányelv III. számú mellékletében írtakkal egyezően - a Szabályzat 13. §-ának (1) bekezdése szabályozza. Az ügyfél magas kockázati szintbe történő besorolása mindazonáltal elképzelhető a Szabályzat 17. §-ának (2) bekezdésében foglalt körülmény megvalósulásával is. Amennyiben az ügyfél magas kockázatú, a közjegyző fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni. A fokozott ügyfél-átvilágítás közjegyzői viszonylatban alkalmazandó szabályait a Szabályzat 13. §-a állapítja meg.
Az ügyfél-átvilágítási intézkedések közül az egyik leglényegesebb a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonosságának ellenőrzésére vonatkozó szabályozás. Számos esetben előfordul ugyanis, hogy a közjegyző előtt megjelenő személy, valamint a pénzeszköz felett ténylegesen rendelkező természetes személy egymástól különbözik. Ennek érdekében az ügyfél-átvilágítás alkalmával az ügyfeleknek kötelező írásban nyilatkozniuk, hogy saját, vagy harmadik személy nevében, illetve érdekében járnak-e el.[44] Az eljárás célja valójában az ügyfelek tényleges tulajdonosi struktúrájának feltérképezése, és ezáltal az ügyfél és a jogügylet pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szerinti kockázati szintjének megállapítása.
A közjegyzői eljárás megkezdésekor, tipikusan az ügyfél azonosítását követően, az ügyfél köteles írásban nyilatkozni, hogy saját vagy más nevében jár-e el. Ha az ügyfél más nevében jár el, akkor a megbízó az ügyfél "tényleges tulajdonosa" (általánosan elfogadott nemzetközi rövidítéssel: "UBO" - "ultimate beneficial owner"). a tényleges tulajdonos minden esetben természetes személy, mégpedig egyedileg meghatározható, létező, konkrét ember.[45]
A közjegyzői gyakorlatban gyakori kérdésként szokott felmerülni, hogy a közjegyző mikor lehet biztos abban, ki az ügyfele tényleges tulajdonosa. Az idevágó jogirodalom e kérdésre egyöntetűen azt a választ adja, hogy a tényleges tulajdonos személye akkor tekinthető bizonyosnak, hogyha (i) a szolgáltató (közjegyző) az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerével kapcsolatban már nem képes feltenni olyan kérdéseket, amelyekre a szolgáltató (közjegyző) ne tudná a választ, valamint (ii) egyértelműen megállapítható, hogy a beazonosított tényleges tulajdonosok a beszerzett tulajdonosi és irányítási ismereteken alapulnak.[46] Mindebből kifolyólag a közjegyzőnek intézkedéseivel el kell érnie a bizonyosság
- 116/117 -
előbbiek szerinti szintjét, ekképpen az nem elégséges és elfogadható gyakorlat, hogy a közjegyző intézkedéseivel pusztán törekszik a tényleges tulajdonosok megállapítására.[47] Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján mindenesetre elmondható, hogy a belföldi gazdálkodó szervezet ügyfelek tényleges tulajdonosainak felderítését lényegesen könnyebbé tette az Afad-törvény 2021. évi hatálybalépése (így a tényleges tulajdonosi nyilvántartás hozzáférhetővé válása).
A Pmt. értelmező rendelkezései között az Irányelv előírásainak megfelelően adja meg, hogy mely természetes személy tekinthető tényleges tulajdonosnak.[48]
Ugyancsak eltérő intézkedéseket kell eszközölnie a közjegyzőnek természetes személy, illetve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében.
A természetes személy ügyfelet arról kell nyilatkoztatni, hogy tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el, vagyis eljárása mögött húzódik-e meg olyan
- 117/118 -
természetes személy, akinek a megbízásából valamely ügyletet végrehajt, vagy aki tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a tevékenysége felett. Amennyiben a természetes személy ügyfél saját nevében jár el, úgy arról köteles nyilatkozni, hogy saját nevében és érdekében jár el. Ilyenkor az ügyfél értelemszerűen nem tesz nyilatkozatot a tényleges tulajdonos személyére nézve.
Mint ahogyan arra fentebb már utaltam, aláírási címpéldány kiállításakor az ügyfél minden esetben a saját nevében jár el (és nem a cég képviselőjeként), így írásbeli nyilatkozattételi kötelezettségét a Szabályzat 7. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerinti előírás határozza meg. Amennyiben az ügyfél akképpen nyilatkozik, hogy az eljárás során saját nevében jár el, nincs akadálya annak, hogy előbbi nyilatkozatát az aláírását is tartalmazó aláírólap tartalmazza. Egyéb esetekben a természetes személy "nemleges" tényleges tulajdonosi nyilatkozatát (vagyis ha az ügyfél akként nyilatkozik, hogy az ügyletet illetően saját nevében jár el), a Pmt. szerinti kötelezettségekkel érintett ügyletek során maga a közjegyzői okirat is tartalmazhatja. Amennyiben a természetes személy az előbbiekben írtaktól eltérő ("pozitív") tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tesz, nem mellőzhető az ügyfél tényleges tulajdonos nyilatkozatának formanyomtatványon történő felvétele. Ezzel ellentétben nem kell a nyilatkozatot kitöltenie a természetes személy ügyfélnek, ha a közjegyzői okirat tartalmazza a tényleges tulajdonos: (i) családi és utónevét, (ii) születési családi és utónevét, (iii) állampolgárságát, (iv) születési helyét, idejét, valamint (v) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.[49]
Az a tény, hogy a természetes személy a közjegyző előtt meghatalmazottal képviselteti magát, azt jelenti, hogy a meghatalmazó személyt tényleges tulajdonosként kell azonosítani, egyúttal a meghatalmazást is különös gonddal kell vizsgálni. Az ügyfél-átvilágítási intézkedésekkel érintett közjegyzői okiratszerkesztési eljárás tekintetében irányadó Kjtv. 172/A. §-a kimondja, hogy az "e törvényben szabályozott eljárásokban - ha e törvény kifejezetten másként nem rendelkezik -, a képviseletre az anyagi jog rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott természetes személy képviselőként nem járhat el, jogi képviselőnek pedig a Pp. 75. § (1) bekezdésében meghatározott személyek minősülnek". a meghatalmazotti (ügyleti) képviselet szabályait a Ptk. 6:15. §-a adja meg. Ezzel szemben a tényleges tulajdonos személyére adott fogalom meghatározását a Pmt. 3. §-ának 38. pontja rendezi, melynek c) alpontja értelmében tényleges tulajdonos az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett. Dogmatikai aspektusból fontos kiemelni tehát, hogy a meghatalmazáson és a megbízási szerződésen alapuló képviselet egymástól élesen különbözik, és azok
- 118/119 -
csak bizonyos esetben fonódnak össze, ennélfogva a meghatalmazó tényleges tulajdonosi azonosítása is csupán a Pmt. 3. §-ának 38. pont c) alpontjának második fordulata értelmében jöhet szóba. Meglátásom szerint a konkrét közjegyző előtti ügyben való eljárásra szóló meghatalmazás révén a meghatalmazó a meghatalmazott eljárására ténylegesen irányítást és ellenőrzést gyakorol, éppen ezért indokolt a meghatalmazó tényleges tulajdonosként történő azonosítása.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselőjét vagy rendelkezésre jogosultját a jogi személy valamennyi Pmt. 3. §-ának 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosáról nyilatkoztatni kell. Ennek során a képviselő nyilatkozatában köteles valamennyi[50] tényleges tulajdonosnak minősülő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként, egészen addig, amíg (jogi személyeken keresztül) a láncolat (kapcsolati háló) végén valamely természetes személy tényleges tulajdonosként végső soron igazolható. Az ügyfél képviselője - főszabály szerint - tényleges tulajdonos nyilatkozatát a Pmt. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványon teszi meg. Ezzel ellentétben nem kell a nyilatkozatot kitöltenie az ügyfél képviselőjének, ha a közjegyzői okirat tartalmazza a tényleges tulajdonos: (i) családi és utónevét, (ii) születési családi és utónevét, (iii) állampolgárságát, (iv) születési helyét, idejét, (v) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, továbbá (vi) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.[51]
E helyütt szükséges arra utalni, hogy a tényleges tulajdonos adatairól minden esetben a képviselő (rendelkezésre jogosult) nyilatkozik, mely nyilatkozat valódiságáért ő felel. Így például, ha egy cégnek egy külföldi társaság a tulajdonosa, és nincs információ a tulajdonos tulajdonosáról, akkor az ügyfél képviselője (ügyvezető) tényleges tulajdonosként a láncolat végén álló természetes személyt köteles megnevezni, aki legalább 25%-os részesedéssel (esetleg meghatározó befolyással) rendelkezik. Ha így nem azonosítható a tényleges tulajdonos magánszemély, akkor magát a képviselőt (vezető tisztségviselőt) kell tényleges tulajdonosként rögzíteni.[52] Ettől függetlenül amennyiben a közjegyző számára az ügy körülményei vagy egyéb köztudomású tények alapján nyilvánvaló, hogy a képviselő által
- 119/120 -
megjelölt személytől eltér a tényleges tulajdonos, újbóli nyilatkozattételre hívhatja fel, és betekinthet a számára hozzáférhető nyilvántartások adataiba.
A fentiekkel összefüggésben szükséges e helyütt arra is utalni, hogy a Pmt. 3. §-ának 38. pont f) alpontjában meghatározott vezető tisztségviselőt kizárólag abban az esetben lehet tényleges tulajdonosnak tekinteni, ha a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad (és egyéb módon gyakorolt tényleges irányítás, ellenőrzés), illetőleg a meghatározó befolyás alapján nem állapítható meg egyéb - a Pmt. 3. §-ának 38. pontjában meghatározott definíció szerinti - tényleges tulajdonos.
Abból kifolyólag, hogy állami tulajdonú szervek (például közintézmények) esetében nem azonosítható be a tényleges tulajdonos szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad alapján, a közjegyzői jogalkalmazás során több esetben is felmerült kérdésként, hogy ilyenkor ki minősül tényleges tulajdonosnak. Meglátásom szerint a helyes jogszabály-értelmezés az, ha a közjegyző első ízben megkísérli megállapítani a tényleges tulajdonos személyét az irányítás, ellenőrzés [Pmt. 3. § 38. pont a) alpont második fordulata], valamint a meghatározó befolyás [Pmt. 3. § 38. pont b) alpont] fogalmai mentén. Amennyiben nincs ilyen módon meghatározható természetes személy, akkor a vezető tisztségviselő tekintendő tényleges tulajdonosnak [Pmt. 3. § 38. pont f) alpont].[53] Ugyanez az eljárás alkalmazható többségi állami tulajdonú vállalatok[54] tényleges tulajdonosi körének megállapítására is.
A tényleges tulajdonosi viszonyok feltérképezéséhez a közjegyző ez esetben is jogosult közhiteles nyilvántartásból (például IM Céginformációs Szolgálat Elektronikus Cégnyilvántartása, TakarNet adatbázis, Országos Bírósági Hivatal által működtetett Civil szervezetek névjegyzéke) és egyéb általa hozzáférhető adatbázisokból (például tagállami szintű cégnyilvántartások, különböző céginformációs szolgáltatások, hivatalos szervek honlapjai) adatlekérdezést végezni. A cégek közötti sokszor rendkívül keszekusza kapcsolati háló precíz feltérképezésében a közjegyző segítségére lehet az OPTEN Cégtár céginformációs rendszere, amely a közjegyzői feladatok teljesítésének megkönnyítése érdekében minden közjegyzői iroda számára elérhető. A Cégtár szolgáltatás kiegészítő moduljaként hozzáférhető az ún. "kapcsolati háló" modul nemcsak a cégek közötti tulajdonosi-érdekeltségi viszonyokat ábrázolja, hanem a vizsgált
- 120/121 -
céghez kötődő magánszemélyeket is megjeleníti. A szoftver további előnye, hogy a tulajdonosi-érdekeltségi viszonyok grafikusan is ábrázolhatók.[55]
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a tényleges tulajdonosi adatok regisztrált felhasználók számára elérhetők a tényleges tulajdonos nyilvántartásból is, melyhez a közjegyző 2022. január 1. napjától kezdve - a Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítási intézkedések teljesítése érdekében
- ingyenesen hozzáférhet.[56] Abban az esetben, ha a közjegyző a tényleges tulajdonosra vonatkozó Pmt. 9. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból szerzi be, úgy az ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkoztatását mellőzheti. Ugyanez igaz más olyan nyilvántartásokból (például IM Céginformációs Szolgálat Elektronikus Cégnyilvántartása) történő adatlekérdezésekre is, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult a közjegyző.[57] Az előbbi nyilvántartásokhoz való közjegyzői hozzáférés épp a közjegyző hátrányára meglévő információs aszimmetria kiegyensúlyozását célozza. Fontos azonban, hogy a közjegyző a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése során nem hagyatkozhat kizárólag a nyilvántartásokban szereplő személy azonosító adatokra. Erre csak abban az esetben kerülhetne sor, ha a jogalkotó a tényleges tulajdonosi nyilvántartást közhiteles nyilvántartásnak minősítené.
A fentiekben tárgyalt bármelyik esetben a közjegyző a tényleges tulajdonosként azonosított természetes személyazonosságát köteles ellenőrizni: magyar állampolgár tényleges tulajdonos esetén a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerből elektronikus úton végzett adatigényléssel (a továbbiakban: JÜB-lekérdezés), míg külföldi állampolgár tényleges tulajdonos esetén a tényleges tulajdonos személyazonosságát igazoló okirat közjegyző által elkészített és megfelelő alakiságokkal ellátott hiteles másolata alapján. Ettől eltérő
- szigorúbb - eljárásrend követendő akkor, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosa a Pmt. 3. §-ának 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő. A közjegyző ez esetben köteles a Szabályzat 6. §-ában írtak alkalmazásával a vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, egyúttal köteles a KÜR-ben rögzíteni az e tekintetben elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, továbbá az arra vonatkozó információt is, ha ezen intézkedéseket nem
- 121/122 -
tudta végrehajtani.[58] Ennélfogva e körben alkalmazható a Szabályzat 6. §-ának (6) bekezdése is, miszerint a Pmt. 7. §-ának (2) bekezdés a) pont ab)-ac) és ae) szerinti adatok ellenőrzése mellőzhető, amennyiben azokat a személyazonosság igazolására alkalmas (bemutatott) okirat nem tartalmazza.
Abban az esetben, hogyha a tényleges tulajdonos nem tud vagy nem akar azonosítás céljából Magyarországra utazni, akkor az azonosításához (személyazonosság-ellenőrzéshez) szükséges okiratok hiteles másolatát kell beszereznie. a gyakorlatban kérdésként merült fel, hogy amennyiben a Pmt. szabályainak való megfelelés érdekében uniós állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas okmányának hiteles másolatára van szükség, meg kell-e követelni a felülhitelesítést, vagy az mellőzhető az Európai Parlament és a Tanács egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2016/1191 rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tükrében. a kérdésre a válasz az, hogy igen, azaz a személyazonosság igazolására alkalmas okmányokról a kiállítás helye szerinti államban, az erre feljogosított hatóság által készített hiteles másolatok mentesülnek a felülhitelesítés (Apostille) vagy más hasonló alakiságok valamennyi formája alól, ugyanis a Rendelet (10) preambulumbekezdése révén a Rendelet eleve nem alkalmazandó a tagállamokban kiállított útlevelek és személyazonosító igazolványok tekintetében.[59]
Nincs ok az ügyfél tényleges tulajdonosi nyilatkozatát kétségbe vonni mindaddig, amíg a közjegyző azzal ellentétes adatok birtokába nem kerül.
- 122/123 -
Természetes személy esetében, ha az ügy körülményei vagy köztudomású tények alapján kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre kell felszólítani, illetve a közjegyzőnek meg kell tennie minden szükséges intézkedést mindaddig, amíg nem bizonyosodik meg a tényleges tulajdonos személyéről. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén az előbbi követelmény kiegészül az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértésének követelményével is.[60] Utóbbi esetben tehát a közjegyző többször is áttekintheti a számára hozzáférhető adatbázisok (tipikusan például a tényleges tulajdonosi nyilvántartás) nyilvántartásait, és amennyiben az ügyfél az ismételt írásbeli nyilatkozattételre felszólításnak nem tesz eleget, avagy a közjegyző a tényleges tulajdonos személyéről egyéb módon nem tud megbizonyosodni, a közjegyző a közreműködést megtagadja.
A tényleges tulajdonos, illetve a tényleges irányítást gyakorló személy kilétével kapcsolatban kétség különösen a következő esetekben merülhet fel a közjegyzőben: (i) az ügyfél-társaságban olyan külföldi bejegyzésű szervezet tag van, amelynek a - nyilatkozatban szereplő - természetes személy tulajdonosai a közjegyző számára nem ellenőrizhetőek a bemutatott okirat, nyilvános adatbázis vagy a közjegyző számára hozzáférhető más hiteles adatbázis alapján; (ii) a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, ugyanakkor a szerződéskötéskor önállóan nem képes nyilatkozni, a vele együtt érkező másik személy nyilatkozik a társaság nevében a közjegyzőnél, akinek személye a társasághoz a céges okmányok alapján nem köthető, vagy telefonon kapja meg a szükséges információkat a válaszadáshoz; (iii) a vezető tisztségviselő egyben tag is az ügyfél társaságban, de megjelenése, képességei alapján nem feltételezhető, hogy a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására, felügyeletére alkalmas lenne; (iv) az ügyfél közjegyző előtti képviseletét olyan személy látja el, akiről a rendelkezésre álló információk, meghatalmazások alapján feltételezhető, hogy a tényleges irányítást e személy látja el, mert a társaság vezető tisztségviselője elérhetetlen a közjegyző számára.[61] Ezen körülmények bármelyikének felmerülése megalapozhatja az ügyfél magas kockázati szintbe sorolását is.
A Szabályzat 11. §-ának (3) bekezdése helyébe 2024. március 19. napjával a következő rendelkezés lépett: "A közjegyző megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos személyéről - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén ideértve az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértését is - megbizonyosodjon. Amennyiben a közjegyző a tényleges tulajdonos személyéről nem tud megbizonyosodni, a közjegyző a közreműködést megtagadja". Innentől fogva a közjegyző
- 123/124 -
a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése során mindvégig köteles megtenni mindazon intézkedéseket, melyek révén (i) megygyőződhet a tényleges tulajdonos személyéről, illetve (ii) megértheti az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét.
Hogyha a közjegyző a tényleges tulajdonos azonosítása során felhasználta a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait - például azért, mert a tényleges tulajdonos(ok) adatait az ügyfél képviselője nyilatkoztatásának mellőzésével rögzítette, vagy kétsége merült fel ügyfele tényleges tulajdonosának kilétével kapcsolatban -, úgy az általa megállapított tényleges tulajdonosi adatok körét köteles összevetni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatokkal, és amennyiben a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő érdemben eltérő adatot rögzít a KÜR-ben, ezt 5 munkanapon belül elektronikus úton köteles jelezni a nyilvántartó szervnek, egyúttal közli az általa rögzített tényleges tulajdonosi adatokat és az adatrögzítés időpontját is. Ez az Afad-törvény 10-12. §-a szerinti ún. eltérésjelzés intézménye.
A tényleges tulajdonos azonosítását követően az ügyfél vagy a szervezet képviseletében eljáró személy (képviselő) köteles arról is nyilatkozatot tenni, hogy az azonosított tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e, és amennyiben igen, úgy a Pmt. 4. §-a (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.[62] E kötelezettség valamennyi azonosított tényleges tulajdonos viszonylatában fennáll. Erre adott pozitív nyilatkozat esetében a továbbiakban a fokozott ügyfél-átvilágítási szabályok szerint kell eljárni.
Végezetül fontos leszögezni, hogy mivel a Szabályzat 8. §-ának (1) bekezdése kifejezetten előírja a személyes megjelenéssel történő írásbeli nyilatkozattételt, az online (elektronikus) úton történő nyilatkoztatás a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése tekintetében kizárt. Nem látom azonban akadályát annak, hogy az ügyfél nyilatkozatát a közjegyzői eljárás megkezdését megelőzően bocsássa a közjegyző rendelkezésére, tipikusan elektronikus
- 124/125 -
formában. Az ügyfélnek a nyilatkozatot személyes megjelenésekor természetesen eredetben is be kell nyújtania.
Noha a Szabályzat a kiemelt közszereplői státusz azonosítását és a kiemelt közszereplői nyilatkozat beszerzését is a normál ügyfél-átvilágítási intézkedések között határozza meg, fontos kiemelni, hogy a kiemelt közszereplői státusz az ügyfél magas kockázati szintjét állapítja meg, melyből kifolyólag a közjegyzőnek fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell végrehajtania.
A természetes személy a közjegyzői eljárás megkezdésekor köteles személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt köz-szereplőnek[63] vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e, és ha igen, akkor milyen minőségben. A nyilatkoztatás elsődleges célja, hogy a kiemelt közszereplők a büntetendő cselekményből származó vagyonukat ne tudják se belföldön, se külföldön tisztára mosni, továbbá, hogy a kiemelt közszereplők vonatkozásában előírt fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazására sor kerülhessen.[64]
A természetes személy ügyfél nyilatkozata kétféle lehet: "kiemelt közszereplőnek minősülök" - ez esetben a továbbiakban a fokozott ügyfél-átvilágítás során megszabott eljárásmód szerint kell intézkedni, és tőle a pénzeszköz és vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kell kérni; "nem minősülök kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek" - ekkor a közjegyző ügyfél-átvilágítási kötelezettségeit a továbbiakban a normál ügyfél-átvilágítás mentén teljesíti.
Kiegészítő megoldásként a Szabályzat 8. §-ának (2) bekezdése a kiemelt közszereplők azonosítását illetően is lehetővé teszi az ügyfélnyilatkozat beszerzésének a mellőzését, amennyiben a közjegyző a kiemelt közszereplők tekintetében beszerzendő adatkört az ügyfél átvilágítása során a részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások[65] alapján rögzíteni tudja. Ebben az esetben a közjegyzőnek a KÜR-ben rögzítenie kell azt is, hogy a Pmt.-ben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának a mellőzésével került sor.
Mivel a Szabályzat 8. §-ának (1) bekezdése kifejezetten előírja a személyes megjelenéssel történő írásbeli nyilatkozattételt, az online (elektronikus) úton történő
- 125/126 -
nyilatkoztatás ez esetben is kizárt. Nem látom azonban akadályát annak, hogy az ügyfél nyilatkozatát a közjegyzői eljárás megkezdését megelőzően bocsássa a közjegyző rendelkezésére, tipikusan elektronikus formában. Az ügyfélnek a nyilatkozatot személyes megjelenésekor természetesen eredetben is be kell csatolnia.
A fentiekben említett ügyfél-átvilágítási intézkedésekkel párhuzamosan szükséges elemezni a közjegyzői eljárás célját is. Ez - a közjegyzői eljárások eseti jellegét tekintve - szükségszerűen a jogügylet céljának egyszeri értékelését jelenti.
Míg az előbbiekben ismertetett ügyfél-átvilágítási intézkedések elsősorban az ügyfél és a személyében rejlő kockázatok megismerését szolgálták, addig a közjegyzői eljárás céljának elemzése során voltaképpen a Szabályzat hatálya alá tartozó jogügylet (tényleges) céljának azonosítása zajlik, valamilyen szabálytalan (vagy annak vélt) kockázatmeghatározás mentén. Így a jogügylet által elérni kívánt cél vonatkozásában fel kell mérni, felmerül-e bármiféle pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény. Amennyiben ezen körülmények közül bármelyik azonosítható, a közjegyzőnek a közreműködést meg kell tagadnia, egyben bejelentést kell tennie az illetékes területi közjegyzői kamaránál. A jogügylet tényleges céljának meghatározását illetően a közjegyző segítségére lehetnek a Szabályzat 15. §-ának (1) bekezdése, 16. §-ának (3) bekezdése, valamint 17. §-ának (2)-(5) bekezdései alatt megjelölt indikátorok.
A lefolytatott elemzés befolyásolhatja az ügyfél vonatkozásában fellépő kockázat szintjét is, mely végső soron hatással lehet az ügyfél kockázati szintbe történő besorolására is.
A fentiekben bemutatott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése mellett a közjegyzőre különböző adminisztratív teendők is hárulnak a Pmt., illetőleg a Szabályzat rendelkezéseiből eredően. Ennek értelmében elkülöníthetjük egymástól a közjegyző nyilvántartás-vezetési és irat-megőrzési kötelezettségeit. Arra figyelemmel, hogy a közjegyzői ügyvitel 2020. január 1-jétől egészében a KÜR-ben történik, a közjegyző a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemből eredő valamennyi adminisztratív feladatát is ott teljesíti.[66]
- 126/127 -
Azon túlmenően, hogy az ügyfél adatait a közjegyző rögzíti az ügylet alapját képező okiratban, az azonosított ügyfelekről az alábbi fejezetekben megjelölt adatokat köteles rögzíteni a KÜR-ben. Kiemelten fontosnak tartom leszögezni, hogy a közjegyző - bizonyos kivételes esetektől eltekintve - valamennyi Pmt.-ben meghatározott adatot köteles a KÜR-ben rögzíteni, így kockázatérzékenységi alapon önkényesen nem dönthet egyes adatok rögzítésének mellőzéséről.
Az azonosított ügyfelek vonatkozásában rögzítendő adatok körét ezúttal is két csoportra osztva tárgyalom. Természetes személy esetén az alábbi adatok rögzítendők a nyilvántartásban: a) családi és utónév, b) születési családi és utónév, c) állampolgárság, d) születési helye, ideje, e) anyja születési neve, f) lakcím, ennek hiányában tartózkodási helye, g) azonosító okmányának típusa és száma.
A rögzítendő adatok körét illetően a szabályozás nem tesz különbséget a belföldi és a külföldi ügyfelek között. Külföldi ügyfelek eljárása esetén viszont gyakorta előfordul, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott okirat a "születési családi név és utónév", "állampolgárság', "anyja születési neve" adatokat egyáltalán nem vagy hiányosan tartalmazza. Ilyenkor az ügyfél írásban vagy szóban nyilatkozik a KÜR-ben rögzítendő adatairól, melyek ellenőrzése mellőzhető, ugyanakkor a közjegyző köteles a KÜR-ben feljegyezni, hogy az előbbi adatok valamelyikének rögzítésére a tényleges ellenőrzés mellőzésével került sor.[67]
Amennyiben az ügyfél többes állampolgár, valamennyi állampolgárságát rögzíteni kell a KÜR-ben.
Kérdésként merült fel, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az ügyfél lakcímkártyáján a "lakcím nélküli" kifejezés szerepel. Álláspontom szerint ebben az esetben is az ügyfél írásbeli vagy szóbeli nyilatkoztatásának van helye, mely alapján a kérdéses adat rögzíthető. Mérlegelendő kérdés lehet azonban, hogy mennyiben vet fel pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatot egy hajléktalan vagy már lakcímkártyával sem rendelkező személy ügyfélként történő eljárása a közjegyző előtt.
Mivel a Pmt. 7. §-ának (8) bekezdése szerinti másolatkészítési kötelezettségnek a közjegyző a JÜB-lekérdezés eredményének a KÜR-ben való rögzítésével tesz eleget, a közjegyzőt a személyazonosság igazolása érdekében bemutatott okirat tekintetében másolatkészítési kötelezettség nem terheli.[68] Ahol azonban a JÜB rendszerből elektronikus úton végzett adatigénylés kizárt (pl. külföldi ügyfél esetében), ott a bemutatott okiratról (a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló hátoldala kivételével) papíralapú vagy elektronikus
- 127/128 -
másolatot kell készíteni, s utóbbi esetben azt a KÜR-ben kell eltárolni. Azzal, hogy a Pmt. törvényi jogszabályi alapot biztosít a természetes személy azonosító okmányairól való másolat készítéséhez, az ügyfél hozzájárulása nem szükséges az okiratokról történő másolat-készítéshez.
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében az alábbi adatokat kell rögzíteni a KÜR-ben: a) név, rövidített név, b) székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelep címe, c) főtevékenysége, d) képviseletére jogosultak neve és beosztása, e) ha ilyennel rendelkezik, kézbesítési megbízottjának a következő adatai: családi és utónév, lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely, f) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma, g) adószám.[69]
Az adószám mint azonosító adat rögzítése a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges működéséről történő információszerzés érdekében kiemelkedően fontos. Ennek ellenére előfordulhat, hogy valamely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyáltalán nem rendelkezik adószámmal. Ilyen esetekben az ügyfélnek az adószám hiányának tényét a közjegyző irányába legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia.[70] Az iratot ez esetben célszerű eltárolni.
Természetes személy tényleges tulajdonosára vonatkozóan a következő adatokat kell rögzíteni a KÜR-ben: a) családi és utónév, b) születési családi és utónév, c) állampolgárság, d) születési helye ideje, e) anyja születési neve, f) lakcím, ennek hiányában tartózkodási helye. Amennyiben az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az előbbieken kívül a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét is rögzíteni kell, a Pmt. 3. § 38. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi fogalom alapján.[71]
- 128/129 -
A tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése körében a közjegyzőhöz benyújtott tényleges tulajdonosi láncolatot alátámasztó okiratokat az ügy iratai között, míg a JÜB-lekérdezés eredményét a közjegyző a KÜR-ben őrzi.[72] Előbbi esetben az okiratot vagy eredetben, vagy az eredeti iratról papíralapú vagy elektronikus másolat formájában kell az ügy iratanyagába iktatni, és a KÜRben kell tárolni. Több tényleges tulajdonos azonosítása esetén valamennyi tényleges tulajdonos adatait rögzíteni kell a KÜR-be.[73] Ha a Pmt. 3. §-ának 38. pont f) pontja alapján a vezető tisztségviselő minősül tényleges tulajdonosnak, és a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet több vezető tisztségviselővel is rendelkezik, a közjegyző abban az esetben jár el helyesen, hogyha valamennyi vezető tisztségviselő adatait rögzíti a KÜR-ben.
Arra az esetre, hogyha a közjegyző a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat adatigényléssel a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból vagy más nyilvántartásból (adatbázisból) szerzi be, és az ügyfél tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkoztatását mellőzi, úgy a Szabályzat a lekért adatszolgáltatásokra kifejezett iratrögzítési kötelezettséget ír elő. A KÜR-ben egyúttal az arra vonatkozó információt is rögzíteni kell, hogy a tényleges tulajdonos tekintetében rögzített adatok rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatása mellőzésével került sor.[74] a közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 29/2019. (XII. 20.) IM rendelet (a továbbiakban: Küsz.) 16. §-ában foglalt általános iratrögzítési kötelezettségre tekintettel javasolt ugyanakkor az ügy (digitális) iratanyaga között tárolni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonatkozásában lekért egyéb adatigénylések eredményét is, függetlenül attól, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosára nézve tett-e nyilatkozatot, vagy sem. Az iratrögzítés indokolt lehet már csak azért is, mert a közjegyző a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében megtett intézkedéseiről köteles a KÜR útján nyilvántartást vezetni.[75] Nyilvántartás-vezetési kötelezettségének pedig a közjegyző az ügyben keletkezett utóiratok precíz rögzítésével tehet leginkább eleget. A tényleges tulajdonosi háttér átlátható dokumentálása érdekében célszerű lehet továbbá iratként rögzíteni a közjegyző által feltárt szervezeti ábrákat, kapcsolatiháló-rajzokat is.
Ugyancsak rögzítendő a KÜR-ben (utó)iratként az ügyfél tényleges tulajdonosára nézve megtett Pmt. szerinti - külön űrlapon felvett - nyilatkozata.[76]
- 129/130 -
A közjegyző közreműködésével megvalósított jogügyletet illetően további adatként rögzítendő a KÜR-ben a jogügylet típusa, tárgya és időtartama[77], a jogügylet teljesítésének ismert körülményei (hely, idő, mód), ha azok a közjegyzői okiratból nem derülnek ki[78], ezenfelül az ügyfél közjegyző által megállapított (alacsony, átlagos, magas) kockázati szintje.
Amennyiben a természetes személy kiemelt közszereplőnek minősül, e tényt, illetve e minőségét alátámasztó körülményt fel kell jegyezni a KÜR-ben. A nyilvántartásban utalni kell arra is, ha a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat felvételére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.[79] E helyütt kell megemlíteni, hogy aláírási címpéldány készítésekor a fentiekben írtak és a Küsz. 16. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére sem terheli iratrögzítési kötelezettség a közjegyzőt az ügyfél aláírását és a tényleges tulajdonosára, valamint kiemelt közszereplői státuszára utaló ("nemleges") nyilatkozatát is tartalmazó aláírólap tekintetében. Ha azonban az ügyfél kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy, rögzíteni kell a KÜR-ben a kiemelt közszereplő nevét és a közöttük fennálló kapcsolatot is.
A KÜR-ben rögzített adatok utóbbi (eljárás során történt) megváltozása esetében akkor jár el helyesen a közjegyző, ha a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag is megismerhető maradjon.[80] E tekintetben helyes eljárás az, ha a közjegyző a KÜR "Személyek" oldala alá az érintett személyt újból (immáron a megváltozott adatokkal) rögzíti, és minderről - vagyis az érintett személy ismételt iktatásának okáról - hivatalos feljegyzést vesz fel.
Erre vonatkozó előírás hiányában nem kell rögzíteni a KÜR-ben a közjegyzői eljárás céljának elemzéséről felvett iratot vagy tényvázlatot.
A közjegyző a Pmt.-ben foglalt kötelezettsége teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat, személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus azonosítás során birtokába jutott adatokat azon közjegyzői eljárás befejezésétől számított 8 évig jogosult kezelni, amelynek során az adat a birtokába jutott. Sajátos selejtezési szabályt állapít meg a Szabályzat a közjegyző részére átadott okirat, illetve annak másolata tekintetében: a közjegyző ezen iratokat azon közjegyzői eljárás befejezésétől számított 8 évig köteles megőrizni,
- 130/131 -
amelynek során az irat birtokába jutott.[81] A bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló irat (a Szabályzat melléklete szerinti "Bejelentő lap" elektronikus másolata) megőrzésére ugyancsak az itt leírtak alkalmazandók. A megőrzési idő leteltét követően a közjegyző köteles gondoskodni az előbbiekben meghatározott adat, okirat, illetve azok másolatának törléséről (selejtezéséről).[82]
Az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése mögött elsődlegesen az a gondolat áll, hogy a közjegyzőnek eljárása során ügyfelén kívül meg kell ismernie annak meghatalmazottját, az ügyfél nevében ténylegesen rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőjét, egyben vizsgálnia kell az előbbi személyek eljárásának és a közjegyzői közreműködésnek a célját. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését (vagy meghiúsulását) követően a közjegyzőnek elsősorban azt kell mérlegelnie, hogy az ügyfél eljárása során felmerülő tényezők ténylegesen jelenthetnek-e rá nézve aktuálisan fennálló vagy jövőbeli pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázatot. Ha a közjegyző arra a következtetésre jut, hogy az általa azonosított tényezők alkalmasak lehetnek az előbbi tényállások akár csekély mértékű megalapozására is, úgy köteles eleget tenni bejelentési kötelezettségének a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése érdekében.
Ne feledjük, habár az e tanulmány keretében bemutatott "normál" ügyfél-átvilágítási kötelezettségek sokszor pluszadminisztrációnak tűnhetnek, annak egyes elemeit a Kjtv., illetve az ügyviteli szabályok alapján egyébként is el kell végeznie a közjegyzőnek: az ügyfelet azonosítania kell, a fél valódi szándékát (a jogügylet célját) fel kell derítenie. A félre, illetve a jogügyletre vonatkozó adatokat a közjegyzőnek ugyancsak rögzítenie kell a közjegyzői ügyviteli rendszerben. Mindez, és a közjegyzőket terhelő ügyfél-átvilágítási kötelezettség, valamint a vonatkozó szabályok és eljárásrend hatékony visszatartó erőt jelentenek elkövetői oldalon. ■
JEGYZETEK
[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2015/849/EU irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről [HL L 141., 2015.06.05.].
[2] Az Irányelv (9) preambulumbekezdése.
[3] Committee of Experts on the Evaluation of Anti-Money Laundering Measures and the Financing of Terrorism (Moneyval). a Moneyval működésének célja az egyes uniós tagállamok pénzmosással kapcsolatos jogalkotásának, gyakorlatának, intézkedéseinek vizsgálata, értékelése (ún. Moneyval-ajánlások), ezen intézkedések fejlesztésének, harmonizálásának, továbbá a nemzetközi együttműködés erősítése.
[4] Ujváriné Fejes Renáta, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 1. §-hoz fűzött magyarázat, I. fejezet 1. pontja.
[5] Pénzügyi szolgáltatók a következők: hitelintézet, pénzügyi szolgáltató, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár stb.
[6] Nem pénzügyi szolgáltatók a következők: ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző, könyvvizsgálói tevékenységet végző, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző, játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező, nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő, árukereskedő ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, közjegyző bizalmi vagyonkezelő.
[7] A NAV PEI mint pénzügyi információs egység ("financial intelligence unit" - rövidítve: "FIU") elsődleges feladata a pénzmosás- vagy terrorizmusfinanszírozás-gyanús ügyletekről szóló bejelentések fogadása, elemzése, értékelése és továbbítása. A közjegyzők felett felügyeletet ellátó területi közjegyzői kamarákhoz beérkezett bejelentéseket a NAV PEI vizsgálja ki - vö. Szabályzat 14. § (5) bek. a NAV PEI hatásköreiről bővebben lásd Jacsó Judit-Udvarhelyi Bence: a pénzmosás elleni küzdelem aktuális gyakorlati kérdései, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Magyar Jog, 2017/11., 712-713. o., és Simonka Gábor: A magyar FIU és a pénzmosás elleni intézményrendszer a nemzetközi együttműködés tükrében, Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, 2015. 7-21. o.
[8] A megállapítás azon alapszik, hogy a Szabályzat egységesen kezeli a Kjtv. szerinti közjegyzői okirat-szerkesztési eljárást, egyben arról sem tesz említést, hogy eltérő szabályokat kellene alkalmazni ügyleti vagy ténytanúsító okiratok elkészítésekor.
[9] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 36. § (1) bekezdés b) pont.
[10] Vö. Jacsó Judit: A pénzmosás compliance hazai és európai dimenzióban a társadalmi innováció tükrében, Miskolci Jogi Szemle, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Miskolc, 2019, 2. Különszám, 2/1. szám, (a továbbiakban: Jacsó, 2019.) 406. o.
[11] Abban az esetben, ha az aláírási címpéldány magánokirati részét a közjegyző készíti, szükséges meggyőződnie az aláíró képviseleti jogosultságáról, a magánokirati rész tartalmi helyessége érdekében.
[12] A közjegyző az azonosított kockázatokat mérlegelve természetesen juthat ettől eltérő következtetésre.
[13] Szabályzat 4. § (2) bek. a) pont. Ugyancsak idevág: Papp Zsófia, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 73. §-hoz fűzött magyarázat, XVI. fejezet 1.2. pontja, továbbá <a id=722017 ssz=1></a>Jacsó, 2019. 406. o., valamint Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, FATF) 40 ajánlása - 16. pont.
[14] Vö. a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 376. § (2) bek.
[15] Gál István László, Bejelentés vagy feljelentés? Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési ismeretek: pénzmosás megelőzési ismeretek adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők, könyvelők és könyvvizsgálók számára az új Pmt. (2017. évi LIII. törvény) alapján; Budapest, Penta Unió Oktatási Centrum, 2021. (a továbbiakban: Gál, 2021.) 63. o.
[16] Vö. Pmt. 12. §
[17] Szabályzat 10. §
[18] Vö. Szabályzat 1. § b) pont és 14. § (2) bek.
[19] A közjegyző a Pmt. 15. §-a szerinti egyszerűsített ügyfél-átvilágítást nem alkalmazhatja, valamint nem fogadhatja el a Pmt. 22-24. §-a szerinti más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedés eredményét. Vö. Szabályzat 12. §
[20] A közjegyző fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél kockázati szintje magas. A "fokozott" ügyfél-átvilágítás közjegyzői viszonylatban alkalmazandó szabályait a Szabályzat 13. §-a állapítja meg.
[21] Szabályzat 12. §
[22] Vö. Szabályzat 5. § (2) bek.
[23] Vö. Szabályzat 4. § (1) bek. a)-d) pontja szerinti ügytípusok.
[24] Az említett iratok beküldését célszerű Cégkapu vagy Ügyfélkapu elérhetőségen keresztül megtenni.
[25] Szabályzat 5. § (1) bek.
[26] Szabályzat 6. § (7) bek., 7. § (1) bek., 8. § (1) bek. a közjegyzői eljárásokban az elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről szóló 10/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat 3. §-ának (1) bekezdés d) pontja értelmében nincs helye elektronikus ügyintézésnek, hogyha a közjegyző az ügyfelet azonosítja.
[27] "KYC": a szolgáltatónak az ügyfélről és az ügyféltől a lehető legtöbb adatot be kell gyűjteni annak érdekében, hogy tisztában legyen tevékenységével, üzleti kapcsolatai jellegével, pénzügyi szokásaival. "CDD": az azonosítás módját, a felelős ügyintézői magatartást határozza meg, mely szerint a szolgáltató ügyintézőjének minden esetben az ügyfél kockázati profiljához igazodva kell eljárnia. A kérdésről bővebben lásd Pintér Dániel: Pénzintézeti küzdelem a pénzmosás ellen, Büntetőjogi Szemle, Budapest, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft., 2012/2. (a továbbiakban: Pintér, 2012.) 49-50. o., valamint Lentner Csaba - Zéman Zoltán, a pénzmosás egyes jogi és gazdasági összefüggéseiről, Miskolci Jogi Szemle, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Miskolc, 2017/1. (a továbbiakban: Lentner - Zéman, 2017.) 26-27. o.
[28] A Pmt. 3. §-ának 32. pontja alapján személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány a személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély.
[29] Szabályzat 6. § ab) pont.
[30] Toronyi Zoltán, Ujváriné Fejes Renáta, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 7. §-hoz fűzött magyarázat, II. fejezet 2.1.2. pont b) pontja.
[31] Vagyis hogy a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány nem járt-e le.
[32] Vö. Kjtv. 122. §
[33] Fontos kiemelni, hogy ez esetben nem elegendő a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében eljáró képviselő vagy egyéb rendelkezésre jogosult azonosítása.
[34] Ugyancsak ezt az álláspontot fogalmazza meg Gál, 2021. 68. oldala alatt.
[35] Szabályzat 6. § (1) bek. b) pont.
[36] Szabályzat 6. § (3) bek.
[37] Pmt. 7. § (6) bek.
[38] Toronyi Zoltán-Ujváriné Fejes Renáta, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 7. §-hoz fűzött magyarázat, II. fejezet 2.1.2. pont a) pontja. A Pmt. 7. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Szabályzat is használja e tekintetben a "rendelkezésre jogosult" fogalmat.
[39] Mivel okirat-szerkesztési eljárásokban sokszor rendkívül körülményes beszerezni cégek vonatkozásában a 30 napnál nem régebbi bejegyzést vagy nyilvántartásba vételt igazoló okiratot, célszerű lehet a cég nevében eljárásra (rendelkezésre) jogosult személy tudomására hozni, hogy az európai igazságügyi portálon keresztül az adott tagállam cégnyilvántartási adatai elérhetők, és onnan különböző dokumentumok bizonyos pénzösszeg megfizetését követően hozzáférhetők. Az európai igazságügyi portál "Cégkereső" oldala következő linkről érhető el: https://e-justice.europa.eu/489/HU/business_registers_search_for_a_company_in_the_eu.
[40] A közjegyzői eljárásokban az elektronikus ügyintézés egyes kérdéseiről szóló 10/2021. (VI. 7.) MOKK szabályzat 3. §-ának (1) bekezdés d) pontja értelmében nincs helye elektronikus ügyintézésnek, hogyha a közjegyző az ügyfelet azonosítja.
[41] Vö. Pmt. 3. § 19 a pont.
[42] NAV PEI által közzétett "Típusszabályzat adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végző szolgáltatók számára belső szabályzat készítéséhez' (a továbbiakban: Típusszabályzat, 2024.) 22. o. (7. a) pont). Elérés helye és ideje: Budapest, 2024. március 26. napja. Elérés útvonala: https://pei.nav.gov.hu/tipusszabalyzatok/tipusszabalyzatok.
[43] vö. Típusszabályzat, 2024. 22. o. (7. b pont).
[44] Vö. Pintér, 2012. 51. o.
[45] Gál, 2021. 69. o. a tényleges tulajdonos kriminalisztikai aspektusból releváns jellemzését illetően lásd részletesebben Brother Laymann: Az offshore halála című könyvét.
[46] Papp Zsófia, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 8. §-hoz fűzött magyarázat, II. fejezet 2.2.2. pontja.
[47] Vö. Szabályzat 11. § (3) bek. 2024. március 19. napjával módosult szövegrésze.
[48] A Pmt. 3. §-ának 38. pontja szerinti értelmező rendelkezés szerint tényleges tulajdonos:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben -a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg,
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy
dd) a da)-dc) alpontban meghatározott természetes személy hiányában, aki az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében az alábbi személyek:
ea) a vagyonrendelő(k); nem természetes személy vagyonrendelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő(k); nem természetes személy vagyonkezelő esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja; nem természetes személy kedvezményezett esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, valamint
ee) adott esetben a vagyonkezelést ellenőrző személy(ek); nem természetes személy vagyonkezelést ellenőrző személy esetén annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.
[49] Szabályzat 7. § (4) bek. Vö. Pmt. 8. § (2) bek.
[50] Pmt. 9. § (1a) bek. és Szabályzat 7. § (2) bek. az Afad-törvény idevágó rendelkezései alapján a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél köteles nyilvántartani a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, adatokat, és köteles gondoskodni ezen adatok naprakészen tartásáról. Ennek következtében tehát az ügyfél képviselőjét jogszabály kötelezi arra, hogy mindenkor naprakész adatokkal rendelkezzen az általa képviselt szervezet tényleges tulajdonosi struktúrájáról.
[51] Szabályzat 7. § (4) bek. Vö. Pmt. 9. § (1) bek.
[52] Vö. Pmt. 3. § 38. pont f) alpont; illetve Lentner - Zéman, 2017. 30. o.
[53] Papp Zsófia, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 8. §-hoz fűzött magyarázat, II. fejezet 2.2.2. pontja.
[54] A Pmt. 3. § 38b. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján többségi állami tulajdonú vállalat a teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat.
[55] Természetesen az OPTEN Cégtár céginformációs rendszerében található adatok tájékoztató jellegűek, azok ismerete nem helyettesíti a közhiteles cégnyilvántartás adatainak vizsgálatát.
[56] A központi tényleges tulajdonosi nyilvántartást az Afad-törvény hozta létre.
[57] Szabályzat 7. § (8) bek.
[58] Szabályzat 7. § (5)-(6) bek.
[59] A Rendelet 2. cikke szerint a rendelet hatálya olyan közokiratokra terjed ki, amelyek elsődleges célja az alábbi tények megállapítása: születés, életben lét, haláleset, név, házasságkötés, a házasság felbontása, bejegyzett élettársi kapcsolat, a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, leszármazás, lakóhely és/vagy tartózkodási hely, állampolgárság stb. a rendelet tárgyi hatálya alá tehát alapvetően a természetes személyek státuszára, adataira vonatkozó közokiratok tartoznak. A rendelet 4. cikke alapján a rendelet hatálya alá tartozó közokiratok és azok hiteles másolatai mentesülnek a felülhitelesítés és hasonló alakiságok valamennyi formája alól. Erre figyelemmel a rendelet hatálya alá tartozó közokiratokról - a származási tagállam erre felhatalmazott hatóságai által - készített hiteles másolatok is Apostille alóli mentességet élveznek.
Bár a rendelet szabályozási logikájából az következne, hogy az kiterjed az útlevelekre és személyazonosító igazolványokra is, hiszen ezek is a természetes személyekre vonatkozó alapvető adatok igazolására szolgálnak, ezeket az okiratokat a rendelet mégsem szabályozza.
A rendelet (10)-es preambulumbekezdése ad magyarázatot arra, hogy miért nem említik a rendeletben a fenti okmányokat:
"(10) Ez a rendelet nem alkalmazandó a tagállamokban kiállított útlevelekre és személyazonosító igazolványokra, mivel ezeket az okmányokat nem kell felülhitelesíteni vagy más hasonló alakiságnak alávetni, amikor egy másik tagállamban bemutatják őket'.'
Ebből következik, hogy a rendelet a hatálya alá sorolta volna ezeket az okmányokat is, azonban mégsem kerültek a rendelet által szabályozott okiratok körébe, mert a rendelet evidenciaként kezeli, hogy ezen okmányokat nem kell felülhitelesíteni.
[60] Szabályzat 11. § (3) bek.
[61] Típusszabályzat, 2024. 28. o.
[62] Szabályzat 7. § (3) bek.
[63] A Pmt. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőzően legalább egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A fogalommeghatározást illetően lásd továbbá Pmt. 4. § (2)-(4) bek. Fontos kiemelni, hogy a Pmt. előbbiek szerinti fogalommeghatározása nem tesz különbséget külföldi és belföldi kiemelt közszereplők között.
[64] Pintér, 2012. 50. o.
[65] Tudomásom szerint általánosan bevett "kiemelt közszereplői nyilvántartás" Magyarországon nem létezik.
[66] A KÜR szabályszerű vezetése esetében alkalmas az ügyfél-átvilágítási intézkedések visszakereshető és ellenőrizhető vezetésére.
[67] Szabályzat 6. § (6) bek.
[68] Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a JÜB-lekérdezés eredményét célszerű az ügy iratai közé rögzíteni.
[69] Pmt 7. § (2) bek.
[70] Toronyi Zoltán, Ujváriné Fejes Renáta, In: Magyarázat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (szerk. Papp Zsófia) 2022. július 1. időállapotú, 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2023, 7. §-hoz fűzött magyarázat, II. fejezet 2.1.2. pont a) pontja.
[71] Vö. Pmt. 8. § (2) bek., valamint 9. § (1) bek.
[72] Szabályzat 7. § (7) bek.
[73] Vö. Pmt. 9. § (1a) bek. és Szabályzat 7. § (2) bek.
[74] Szabályzat 7. § (8) bek.
[75] Szabályzat 7. § (9) bek.
[76] Kivéve, hogyha aláírási címpéldány elkészítését megelőzően az ügyfél az aláírólapon nemleges ("Alulírott ügyfél nyilatkozom, hogy a saját nevemben járok el"; továbbá "Alulírott ügyfél nyilatkozom, hogy nem minősülök kiemelt közszereplőnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek") Pmt. szerinti nyilatkozatot tesz. Vö. Szabályzat 7. § (7) bek.
[77] Szabályzat 10. § (1) bek.
[78] Szabályzat 9. § (1) bek. b) pont.
[79] Vö. Szabályzat 8. § (2) és (3) bek.
[80] Kozák Andrea, Pénzmosás compliance az ügyvédi tevékenység körében, Miskolci Jogi Szemle, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Miskolc, 2021/1., 1/2. szám, (a továbbiakban: Kozák, 2021.) 122. o.
[81] Szabályzat 3. § (1)-(3) bek. Ugyanez a selejtezési szabály alkalmazandó a bejelentésre és adatigénylési iratokra is. A felügyeletet ellátó szerv (területi közjegyzői kamara), a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság ugyanakkor megkeresésével intézkedhet a megőrzési határidő meghosszabbítása iránt. Vö. Pmt. 58. § (1) (2) bek.
[82] Vö. Küsz. 58. §
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Budapest.
Visszaugrás
