https://doi.org/10.59851/gj.34.5-6.7
Reines János A franchise szerződés jogi szabályozása című monográfiájában vállalta azt, hogy egyszerre küzdjön meg egy komplex szerződési típussal, összetett gazdasági jelenséggel, a világon mindenhol elterjedt vállalkozási formával és hálózatos rendszerstruktúrával, felhasználva a joggazdaságtan látásmódját és eszközeit. A szerző kihívásokkal teli, integráló szemléletet és széleskörű jogösszehasonlító munkát igénylő kutatási témát választott, amelyet speciális elemzési módszerrel: joggazdaságtani megközelítéssel dolgozott fel. A monográfia címe is visszatükrözi a kutatói hozzáállást, azonban a mű tartalmában sokkal többet nyújt, mint a franchise szerződés jogi szabályozásának vizsgálatát. A recenzió az ORAC Kiadó gondozásában 2026-ban megjelent kötet bemutatására vállalkozik.
Kulcsszavak: franchise szerződés, jogösszehasonlítás, franchise szerződés fogalma, joggazdaságtani elemzés, franchise átadó és franchise átvevő kötelezettségei, franchise szerződés létszakaszai
In his monograph titled The Legal Regulation of Franchise Agreements, János Reines set out to simultaneously address a complex type of contract, a multifaceted economic phenomenon, a business model prevalent worldwide, and a networked system structure, utilizing the perspective and tools of law and economics. The author chose a research topic fraught with challenges, requiring an integrative approach and extensive comparative legal work, which he addressed using a specialized analytical method: the law and economics approach. The title of the monograph also reflects the researcher's approach, yet the work offers much more than an examination of the legal regulation of franchise agreements. This review aims to present the volume published by ORAC Publishing in 2026.
Keywords: franchise agreement, comparative law, definition of a franchise agreement, law and economics, obligations of the franchisor and franchisee, stages of a franchise agreement
"Látni, amit mindenki lát, gondolni, amit senki sem gondol" (Szent Györgyi Albert). A fenti idézet jutott eszembe Reines János PhD-disszertációból kiérlelt, "A franchise szerződés jogi szabályozása" című könyve[1] kapcsán: nagyon ritka fiatal kutatóknál egy új, saját szemléletet koherens szisztémában érvényre juttató, a téma teljes kibontására törekvő, kiérlelt saját álláspontokat tartalmazó, hiánypótló munka szakmai precizitással történő elkészítése. Ezen erényekkel a magánjogi művek "alapsodrából" kiemelkedő és közérdeklődésre számot tartó szerzői alkotás nemcsak az említett értékei miatt tarthat igényt a franchise szerződéssel foglalkozók és a franchise iránt érdeklődők figyelmére, hanem az alábbiak okán is.
Reines János kihívásokkal teli, integráló szemléletet és széleskörű jogösszehasonlító munkát igénylő kutatási témát választott, amelyet speciális elemzési módszerrel: joggazdaságtani megközelítéssel dolgozott fel. A franchise szerződés kapcsán a szerző vállalta azt, hogy egyszerre küzdjön meg egy komplex szerződési típussal, összetett gazdasági jelenséggel, a világon mindenhol elterjedt vállalkozási formával és hálózatos rendszerstruktúrával, felhasználva a joggazdaságtan látásmódját és eszközeit.
A monográfia címe is visszatükrözi a kutatói hozzáállást, azonban a mű tartalmában sokkal többet nyújt, mint a franchise szerződés jogi szabályozásának vizsgálatát. A mű logikus felépítésű: a kutatási céltól és indoktól indul, a módszertan meghatározását követően jut el dogmatikai kérdésekig (franchise ismérvei, típusai, definíciók megadása, más kontraktusoktól való elhatárolások), majd a franchise jogintézményére alkalmazandó jogszabályok ismertetése és jellegük leírása következik a szerződési statika előtt (a szerződés alanyai,[2] közvetlen és közvetett tárgyai), folytatva a szerződési dinamikával (szerződéskötés, érvénytelenség, szerződésszegés, megszűnés), a könyv a kutatás kiinduló pontját jelentő kérdések megválaszolásával zárul.
A feldolgozott szakirodalom és egyéb joganyagok teljességre törekvést sugallnak a forrásbázis harmincegy oldalnyi terjedelmével és a túlnyomó részt külföldi szakmunkákkal, melyek egyben betekintést adnak az EU és tagállamai (köztük hangsúlyosan Magyarország), az USA, Kanada, Ausztrália, valamint Ázsia jogalkotásába és joggyakorlatába, ugyanakkor ezekkel összefüggésben elemezve az UNIDROIT Franchising Gui-
- 50/51 -
de, a DCFR, a PEL CAFDC és a Franchise Európai Etikai Kódexének előírásait.
A könyv a kutatási keretek rögzítésével nyit: a cél egy Ptk-fókuszú jogdogmatikai elemzés a joggazdaságtan fogalomrendszerének és a jogösszehasonlítás eredményeinek használatával, melynek elvégzésével válasz adható a franchise szerződés konfliktusaira, javaslat tehető jogalkotási megoldásokra, értékelhető a Ptk. vonatkozó hatályos regulációja és a szerződéses önszabályozás reflexiói.
A kutatási szisztéma kijelöléséhez szorosan kapcsolódóan tisztázza a szerző a joggazdaságtani vizsgálat megalapozottságát a franchise szerződés kapcsán, az RDE-paradigma lényegét és az általa használt fon- tosabb joggazdaságtani elméleteket (Coase-tétel, Williamson elmélete, Szalai Ákos megközelítése), azonban felhívja a figyelmet a joggazdaságtan alkalmazásának korlátaira is.
A strukturális foglalat meghatározását a franchise etimológiai tisztázása, gyökereinek feltárása, a nemzetközi jogegységesítési folyamatok felvázolása és a hazai kodifikációs vita ismertetése követi. A franchise Ptk-beli szabályozási kérdéseivel párhuzamba állítja a szerző a külföldi kodifikációs megoldásokat (USA: szövetségi és tagállami szinten, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Románia, Észtország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova, Albánia, Japán, Malajzia, Oroszország, Kína, Ausztrália).
A franchise szerződéssel kapcsolatos alapvetések a franchise-típusok ismertetésével folytatódnak: a szerző részletesen megvilágítja a termelési, az értékesítési és a szolgáltatási franchise jellemzőit, továbbá más csoportosításokat is alkalmaz (product distribution és business format franchising-ok, strukturális variációk), valamint a mester-franchise részletes leírását adja. A franchise szerződés és a franchise-jogviszony elkülönítése szükséges ahhoz, hogy a franchise mint gazdasági jelenség és jogviszonyösszesség ismérvei kimutathatóak legyenek. Ehhez szervesen kapcsolódik a franchise-hálózat résztvevőinek és az őket/ezeket motiváló előnyök és hátrányok bemutatása joggazdaságtani okok feltárásával.
A monográfia egyik legfajsúlyosabb része a franchise szerződés definíciójának analízise: a magyar és külföldi fogalomalkotási csapdák és kísérletek elemző - és a Ptk. meghatározására is kitérő - kritikája, amely figyelemreméltó szerzői fogalomalkotási kísérlettel zárul. Egy kontraktus lényegi ismérveinek kimutatásába óhatatlanul beletartozik más szerződésektől való elhatárolása, ezt a szerző a franchise szerződés kapcsán a forgalmazási (disztribútori), a bizományi, a közvetítői, a bérleti, a polgári jogi társasági, a koncessziós, a PPP-, a licencia-, a merchandising szerződések, valamint a vállalatcsoport viszonylatában teszi meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
