https://doi.org/10.59851/gj.34.5-6.7
Reines János A franchise szerződés jogi szabályozása című monográfiájában vállalta azt, hogy egyszerre küzdjön meg egy komplex szerződési típussal, összetett gazdasági jelenséggel, a világon mindenhol elterjedt vállalkozási formával és hálózatos rendszerstruktúrával, felhasználva a joggazdaságtan látásmódját és eszközeit. A szerző kihívásokkal teli, integráló szemléletet és széleskörű jogösszehasonlító munkát igénylő kutatási témát választott, amelyet speciális elemzési módszerrel: joggazdaságtani megközelítéssel dolgozott fel. A monográfia címe is visszatükrözi a kutatói hozzáállást, azonban a mű tartalmában sokkal többet nyújt, mint a franchise szerződés jogi szabályozásának vizsgálatát. A recenzió az ORAC Kiadó gondozásában 2026-ban megjelent kötet bemutatására vállalkozik.
Kulcsszavak: franchise szerződés, jogösszehasonlítás, franchise szerződés fogalma, joggazdaságtani elemzés, franchise átadó és franchise átvevő kötelezettségei, franchise szerződés létszakaszai
In his monograph titled The Legal Regulation of Franchise Agreements, János Reines set out to simultaneously address a complex type of contract, a multifaceted economic phenomenon, a business model prevalent worldwide, and a networked system structure, utilizing the perspective and tools of law and economics. The author chose a research topic fraught with challenges, requiring an integrative approach and extensive comparative legal work, which he addressed using a specialized analytical method: the law and economics approach. The title of the monograph also reflects the researcher's approach, yet the work offers much more than an examination of the legal regulation of franchise agreements. This review aims to present the volume published by ORAC Publishing in 2026.
Keywords: franchise agreement, comparative law, definition of a franchise agreement, law and economics, obligations of the franchisor and franchisee, stages of a franchise agreement
"Látni, amit mindenki lát, gondolni, amit senki sem gondol" (Szent Györgyi Albert). A fenti idézet jutott eszembe Reines János PhD-disszertációból kiérlelt, "A franchise szerződés jogi szabályozása" című könyve[1] kapcsán: nagyon ritka fiatal kutatóknál egy új, saját szemléletet koherens szisztémában érvényre juttató, a téma teljes kibontására törekvő, kiérlelt saját álláspontokat tartalmazó, hiánypótló munka szakmai precizitással történő elkészítése. Ezen erényekkel a magánjogi művek "alapsodrából" kiemelkedő és közérdeklődésre számot tartó szerzői alkotás nemcsak az említett értékei miatt tarthat igényt a franchise szerződéssel foglalkozók és a franchise iránt érdeklődők figyelmére, hanem az alábbiak okán is.
Reines János kihívásokkal teli, integráló szemléletet és széleskörű jogösszehasonlító munkát igénylő kutatási témát választott, amelyet speciális elemzési módszerrel: joggazdaságtani megközelítéssel dolgozott fel. A franchise szerződés kapcsán a szerző vállalta azt, hogy egyszerre küzdjön meg egy komplex szerződési típussal, összetett gazdasági jelenséggel, a világon mindenhol elterjedt vállalkozási formával és hálózatos rendszerstruktúrával, felhasználva a joggazdaságtan látásmódját és eszközeit.
A monográfia címe is visszatükrözi a kutatói hozzáállást, azonban a mű tartalmában sokkal többet nyújt, mint a franchise szerződés jogi szabályozásának vizsgálatát. A mű logikus felépítésű: a kutatási céltól és indoktól indul, a módszertan meghatározását követően jut el dogmatikai kérdésekig (franchise ismérvei, típusai, definíciók megadása, más kontraktusoktól való elhatárolások), majd a franchise jogintézményére alkalmazandó jogszabályok ismertetése és jellegük leírása következik a szerződési statika előtt (a szerződés alanyai,[2] közvetlen és közvetett tárgyai), folytatva a szerződési dinamikával (szerződéskötés, érvénytelenség, szerződésszegés, megszűnés), a könyv a kutatás kiinduló pontját jelentő kérdések megválaszolásával zárul.
A feldolgozott szakirodalom és egyéb joganyagok teljességre törekvést sugallnak a forrásbázis harmincegy oldalnyi terjedelmével és a túlnyomó részt külföldi szakmunkákkal, melyek egyben betekintést adnak az EU és tagállamai (köztük hangsúlyosan Magyarország), az USA, Kanada, Ausztrália, valamint Ázsia jogalkotásába és joggyakorlatába, ugyanakkor ezekkel összefüggésben elemezve az UNIDROIT Franchising Gui-
- 50/51 -
de, a DCFR, a PEL CAFDC és a Franchise Európai Etikai Kódexének előírásait.
A könyv a kutatási keretek rögzítésével nyit: a cél egy Ptk-fókuszú jogdogmatikai elemzés a joggazdaságtan fogalomrendszerének és a jogösszehasonlítás eredményeinek használatával, melynek elvégzésével válasz adható a franchise szerződés konfliktusaira, javaslat tehető jogalkotási megoldásokra, értékelhető a Ptk. vonatkozó hatályos regulációja és a szerződéses önszabályozás reflexiói.
A kutatási szisztéma kijelöléséhez szorosan kapcsolódóan tisztázza a szerző a joggazdaságtani vizsgálat megalapozottságát a franchise szerződés kapcsán, az RDE-paradigma lényegét és az általa használt fon- tosabb joggazdaságtani elméleteket (Coase-tétel, Williamson elmélete, Szalai Ákos megközelítése), azonban felhívja a figyelmet a joggazdaságtan alkalmazásának korlátaira is.
A strukturális foglalat meghatározását a franchise etimológiai tisztázása, gyökereinek feltárása, a nemzetközi jogegységesítési folyamatok felvázolása és a hazai kodifikációs vita ismertetése követi. A franchise Ptk-beli szabályozási kérdéseivel párhuzamba állítja a szerző a külföldi kodifikációs megoldásokat (USA: szövetségi és tagállami szinten, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Románia, Észtország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova, Albánia, Japán, Malajzia, Oroszország, Kína, Ausztrália).
A franchise szerződéssel kapcsolatos alapvetések a franchise-típusok ismertetésével folytatódnak: a szerző részletesen megvilágítja a termelési, az értékesítési és a szolgáltatási franchise jellemzőit, továbbá más csoportosításokat is alkalmaz (product distribution és business format franchising-ok, strukturális variációk), valamint a mester-franchise részletes leírását adja. A franchise szerződés és a franchise-jogviszony elkülönítése szükséges ahhoz, hogy a franchise mint gazdasági jelenség és jogviszonyösszesség ismérvei kimutathatóak legyenek. Ehhez szervesen kapcsolódik a franchise-hálózat résztvevőinek és az őket/ezeket motiváló előnyök és hátrányok bemutatása joggazdaságtani okok feltárásával.
A monográfia egyik legfajsúlyosabb része a franchise szerződés definíciójának analízise: a magyar és külföldi fogalomalkotási csapdák és kísérletek elemző - és a Ptk. meghatározására is kitérő - kritikája, amely figyelemreméltó szerzői fogalomalkotási kísérlettel zárul. Egy kontraktus lényegi ismérveinek kimutatásába óhatatlanul beletartozik más szerződésektől való elhatárolása, ezt a szerző a franchise szerződés kapcsán a forgalmazási (disztribútori), a bizományi, a közvetítői, a bérleti, a polgári jogi társasági, a koncessziós, a PPP-, a licencia-, a merchandising szerződések, valamint a vállalatcsoport viszonylatában teszi meg.
Joggazdaságtani foglalatban kerül ismertetésre a fragmentált franchise szabályozási környezet a Ptk., a DCFR, a PEL CAFDC, a versenyjog és az etikai kódexek normáira alapozva, a reguláció diszpozitív és kógens jellegére is kitérve, franchise-regisztráció szükségességének érveit és ellenérveit kifejtve.
A franchise szerződés jogdogmatikai alapjainak magyarázatát a szerződési statika joggazdaságtani összegzésű kifejtése követi:
- a szerződő felek jellemzése és a hozzájuk kapcsolódó kritériumok (függetlenség-függőség, önállóság-önállótlanság) részletezése a szabályozási gócpontok (partnerválasztás, a franchise-átvevő korlátozott racionalitása, a kollektív igényérvényesítés hiánya) megadásával;
- a kontraktus közvetlen és közvetett tárgyainak megállapítása a hazai bírói gyakorlat beépítésével, a szerzői és az iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyak, valamint a know-how esszenciájának szemléltetésével.
A franchise szerződés dinamikája is részletes taglalásra kerül joggazdaságtani lezárással
- a szerződéskötés körében olvashatunk a franchise megállapodás alaki és tartalmi követelményeiről, az alkalmazott általános szerződési feltételekről és a szerződéslétesítését megelőző tájékoztatási kötelezettség specialitásairól;[3]
- az érvénytelenségi okok közül a relevanciával rendelkezők (tévedés, megtévesztés, tilos szerződés, jóerkölcsbe ütköző szerződésfeltűnő értékaránytalanság, tisztességtelen ászf. lehetetlen szolgáltatás) joggyakorlati kitekintéssel és de lege ferenda javaslatokkal kerülnek elemzésre, kitérve az érvénytelenség jogkövetkezményeire is.
A monográfia másik legrészletgazdagabb és legtöbb újdonságot tartalmazó egysége a franchise-átadó és franchise-átvevő kötelezettségeit tartalmazó részek. A kétoldalú kötelezettség-enumerációt követően a szerző - párhuzamosan elemezve a Ptk., a DCFR, a PEL CAFDC és a Franchise Európai Etikai Kódexe előírásait - a lojális együttműködés,[4] a felhasználási/hasznosítási/használati jogok engedélyezése, a termékelőállítási és -értékesítési kötelezettség és a díjfizetési kötelezettség részleteit taglalja. Majd a szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeretek, valamint a jóhírnév megóvási kötelezettségek, a titoktartási kötelezettség, az ellátási kötelezettség[5], a betanítási, a reklámozási és segítségnyújtási kötelezettségek, az utasítási és ellenőrzési jogkörök[6] magyarázatai következnek, ezek kapcsán kitérve a potyautas magatartás, a versenyklauzula, a területi kizárólagosság az utasítás megtagadásának etc. problematikájára.
A franchise szerződés megszegése témakört a szerző nem a hagyományos szerződésszegési esetkörök és objektív-szubjektív jogalapú jogkövetkezmények mezsgyéjén építi fel, hanem a franchise sajátosságaihoz igazodóan, így lehetőség nyílik a hatékony szerződésszegés,[7] a visszatartási jog, a fedezeti szerződés, az alternatív vitarendezés etc. kifejtésére is.
A franchise szerződés létszakaszai közül a szerződésmódosításhoz (mind közös megegyezéses, mind a bírói úton történő) és a szerződés megszűnéséhez (időmúlás, halál, jogutód nélküli megszűnés következtében), megszüntetéséhez (közös megegyezéssel, elállással, rendes és rendkívüli felmondással) kapcsolódó joganyag[8] zárja a könyv logikai ívét.
- 51/52 -
Az összegzésben a szerző elhelyezi saját művét a jogtudományban és a jogi szakirodalomban, továbbá megvilágítja tudományos eredményeit (a franchise kockázati "térképe", a Ptk. hatályos szabályozásának értékelése, a soft law relevanciája, a joggazdaságtani eszköztár használhatósága) és azok hasznosíthatóságát.
A monográfia számomra legértékesebb részei a következők voltak
- a joggazdaságtan alapján való "megvilágítása" a franchise jogintézményének;
- franchise összetett jellegének és tipizált formáinak bemutatása;
- a franchise jogszabály háttere;
- a franchise-szerződés alanyaihoz kapcsolódó kérdések (területfejlesztő képviselő, üzleti házasság, függetlenség, önállóság) és jogaik, kötelezettségeik;
- és az összegzés, amely igyekezett az ismétléseket elkerülni és visszakapcsolódóan lezárttá tenni a művet.
A szerző gondolatébresztő, színvonalas és innentől a franchise szakirodalmában megkerülhetetlen munkája méltán ajánlható a magánjog atipikus szerződéseinek elmélete és gyakorlata iránt érdeklődők kiemelt figyelmébe. ■
JEGYZETEK
[1] Reines János: A franchise szerződés jogi szabályozása. ORAC Kiadó, Budapest, 2026. 360. https://doi.org/10.21862/ELTEJKT78
[2] A szerződés alanyainak elemzéséhez lásd még Reines János: A franchise jogviszony alanyaira és a szerződéskötésre vonatkozó szabályozás joggazdaságtani szempontból. In: Magyar Jog, 2020. évi 12. szám, 685-698.
[3] A megelőző tájékoztatási kötelezettség további elemzéséhez lásd még Reines János: A (franchise) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség egyes joggazdaságtani kérdései. In: Fazekas Marianna (szerk.): Jogi Tanulmányok 2024, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2024, 468-479. https://doi.org/10.56966/2024.35.Reines
[4] Az együttműködési kötelezettség elemzéséhez lásd még Reines János: Franchise szerződés - jogok és kötelezettségek joggazdaságtani nézőpontból. Erdélyi Jogélet, IV. évfolyam 2024/4. szám https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.04.05 82-83.
[5] Az ellátási kötelezettség elemzéséhez lásd még Reines i. m. (4. vj.) 73-86. https://doi.org/10.47745/ERJOG.2023.04.05 83-85.
[6] Az ellenőrzési kötelezettség elemzéséhez lásd még Reines i. m. (4. vj.) 85-86.
[7] A hatékony szerződésszegés elemzéséhez lásd még Reines János: A franchise szerződés egyes joggazdaságtani kérdései: Gondolatok a hatékony szerződésszegés témaköre kapcsán. In: Fazekas Marianna (szerk.): Jogi Tanulmányok 2021, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2021, 564-576, Elérhető: https://www.ajk.elte.hu/media/40/98/60646312f01ad8eddd2a42efabe5abf0a2d8e99011b5ea544b5bbedd70a8/jogitanulmanyok2021.pdf
[8] A megszűnés és a megszüntetés témakörének joggazdaságtani elemzéséhez lásd még Reines János: A franchise jogviszony megszűnésére vonatkozó szabályozás joggazdaságtani nézőpontból. In: Magyar Jog, 2021/4. 209-214.
Visszaugrás
