Az Európai Unió jogalkotója az egyes tagállamokban hozott határozatok, illetve közokiratok Unión belüli szabad áramlásának elősegítése érdekében a polgári eljárásjog területén elfogadott rendeletekben[1] tanúsítványok kiállítását írta elő, amely tanúsítványok alapján az adott határozat, közokirat a származási tagállamtól eltérő tagállamban a külföldi határozatok, közokiratok érvényesülésére vonatkozó nemzeti szabályokban előírtnál lényegesen egyszerűbben[2], bizonyos esetekben pedig minden további cselekmény[3] nélkül használható fel.
Ezen európai uniós jogforrásokban meghatározott tanúsítványok kiállításának hatáskörét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) a közjegyzői okiratok, a közjegyző által hozott határozatok, illetve a közjegyző által jóváhagyott egyezségek tekintetében a közjegyzőhöz telepítette.
- 33/34 -
A Vht. 31/C. §-ának (2) bekezdése szerint a közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja
a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt,
b) a 805/2004/EK rendelet I-V. melléklete szerinti tanúsítványt,
c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti kivonatot,
d) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény VI. melléklete szerinti igazolást,
e) az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.
A jogtudomány[4] álláspontja szerint a közjegyző valamennyi eljárása szűkebb vagy tágabb értelemben vett nemperes eljárás, így az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítása is nemperes eljárás keretében kell, hogy történjen. A Vht. ugyanakkor a tanúsítvány kiállítására vonatkozóan nem állapít meg részletszabályokat, s nem is nevesíti ezt az eljárást nemperes eljárásként. Önálló szabályrendszer hiányában a tanúsítvány-kiállításra, mint nemperes eljárásra ezért csak valamely meglévő norma szabályait lehet alkalmazni, illetve felmerülhet a jogszabályi rendezés igénye is. A jelen tanulmány arra keres választ, hogy valóban szükség van-e jogalkotói beavatkozásra e téren, avagy a hatályos jogszabályok megfelelő alkalmazásával kezelhető a helyzet.
A közjegyző eljárását szabályozó törvények közül a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.), mint a tanúsítvány-kiállítási eljárásra alkalmazható jogszabály kevéssé jöhet szóba, mivel annak eljárási rendelkezései - kevés kivételtől eltekintve - kifejezetten a közjegyzői okiratszerkesztést, illetve az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket (okirat megőrzése, bizalmi őrzés) szabályozzák. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Kjnp.) ezzel szemben valamennyi, a törvényben szabályozott, továbbá más jogszabály által annak minősített közjegyzői nemperes eljárásra alkalmazandó rendelkezéseket állapít meg. Ugyan az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítására irányuló eljárást jogszabály nem minősíti közjegyzői nemperes eljárásnak, azonban kódexjellegű szabályozása miatt a Kjnp. tűnik leginkább alkalmazhatónak - kifejezett rendelkezés hiányában analógia útján. Tekintettel az eljárás sajátos jellegére, különösen pedig arra, hogy egyes szabályait közvetlenül alkalmazandó európai uniós rendeletek állapítják meg, indokolt megvizsgálni, hogy a Kjnp. közös eljárási szabályai közül melyek alkalmazhatók az európai uniós tanúsítvány kiállítására.
- 34/35 -
A Kjnp. 1. §-a utaló szabályt állapít meg, amikor is a törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekre a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását írja elő. Emellett deklarálja, hogy a közjegyző eljárása -mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú.
A tanúsítvány kiállítására vonatkozóan az európai uniós jogforrások - a 805/2004/EK rendelet kivételével - meglehetősen kevés előírást állapítanak meg, ezért is szükséges a részletszabályok tekintetében a nemzeti jogot alkalmazni. Jóllehet a Kjnp. kódexjelleggel rendezi a közjegyzői nemperes eljárások egyes kérdéseit, előfordulhatnak olyan eljárási cselekmények, amelyekre nem állapít meg szabályt a Kjnp., s ilyen esetben a Pp. mint háttérjogszabály alkalmazandó. Eltérő rendelkezés hiányában ez a szabályozási megoldás az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban is alkalmazható.
Az európai uniós jogforrások a tagállami jogalkotóra bízzák, hogy az mely szervhez, hatósághoz telepíti a tanúsítvány kiállításának hatáskörét[5]. A Vht. 31/C. §-a a bíróságokkal együtt állapítja meg a közjegyző hatáskörét a tanúsítvány-kiállítást illetően, ezzel is megerősítve, hogy a jogalkotó a közjegyzőt az igazságszolgáltatás részének, eljárását pedig az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályúnak tekinti. Mindezek alapján a Kjnp. 1. §-a alkalmazható az európai uniós tanúsítvány kiállítására.
A Kjnp. 2. §-a a törvény tárgyi hatályát állapítja meg akként, hogy a közös eljárási szabályokat a Kjnp.-ben szabályozott eljárásokon kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - azokban az egyéb közjegyzői eljárásokban is alkalmazni rendeli, melyeket az adott eljárást szabályozó jogszabály közjegyzői nemperes eljárásnak minősít.
Az európai uniós tanúsítvány kiállításának eljárását jogszabály nem minősíti közjegyzői nemperes eljárásnak, így arra a Kjnp. előírásai legfeljebb analógia útján alkalmazhatók. Azonban a fent kifejtett indokok alapján e megoldás tűnik a legcélravezetőbbnek.
A közjegyzői nemperes eljárásban felmerülhet a kizárás szükségessége, így ennek szabályait állapítja meg a Kjnp. 3. §-a, mégpedig a Pp.-ben foglaltaktól némileg eltérő módon.
- 35/36 -
A kizárási okokat illetően ugyan a Kjnp. visszautal a Pp.-re, azonban az eljárási szabályokat már a közjegyzői nemperes eljárás sajátosságaihoz illeszkedően határozza meg. így a kizárásról és az eljáró közjegyző kijelöléséről főszabály szerint - ha a közjegyző az eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult - a közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara elnöke, illetve ha a területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők közül másik közjegyző nem jelölhető ki, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (országos kamara) elnöke dönt. Abban az esetben, ha a területi kamara vagy az országos kamara elnökének döntése szerint a kizárási ok nem áll fenn, vagy a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, és a kizárásához a közjegyző nem járult hozzá, a kizárásról a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság nemperes eljárásban határoz. Ez utóbbi esetben, ha a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló végzést az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi a területi vagy az országos kamara elnökének. A Kjnp. értelmében sem a bíróság kizárás tárgyában hozott végzése, sem pedig a területi, illetve az országos kamara elnökének döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Mivel a Vht. 31/C. §-a kifejezetten az adott közokiratot szerkesztő, egyezséget jóváhagyó, illetve határozatot hozó közjegyzőhöz telepíti a tanúsítvány kiállításának hatáskörét, a Pp. 13. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott kizárási okok[6] a tanúsítvány kiállításával összefüggésben főszabály szerint nem merülhetnek fel, hiszen fennállásuk esetén azt már az alapeljárásban (a közokirat szerkesztése, az egyezség jóváhagyása, illetve a marasztalást tartalmazó határozat meghozatala során) észlelni kellett volna. Ha ugyanakkor valamilyen oknál fogva az alapeljárásban ezen kizárási okok valamelyikét sem a felek, sem az eljáró közjegyző nem ismerte fel, s az csak a tanúsítvány kiállítása során válik egyértelművé, a kizárás felől ekkor kell intézkedni.
Az elfogultság, mint kizárási ok[7] ezzel szemben akár az alapeljárás befejezését követően is felmerülhet, s ennek bejelentése esetén a közokiratot szerkesztő, egyezséget jóváhagyó, illetve határozatot hozó közjegyző nem járhat el a tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban.
A kizárás, illetve az eljáró közjegyző kijelölése kérdésében az európai uniós tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban is indokolt, hogy a területi közjegyzői kamara elnöke döntsön, ezért a Kjnp. 3. §-a alkalmazható és alkalmazandó ezen eljárásban is.
- 36/37 -
A Kjnp. 4. §-a illetékességi szabályokat állapít meg a közjegyzői nemperes eljárások vonatkozásában. Főszabály szerint az a közjegyző illetékes az eljárás lefolytatására, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye van.
Mivel a Vht. 31/C. §-ának (2) bekezdése kifejezetten az adott közokiratot szerkesztő, egyezséget jóváhagyó, illetve határozatot hozó közjegyzőhöz telepíti a tanúsítvány kiállításának hatáskörét, ez egyúttal az illetékességet is rendezi: a közokiratot szerkesztő, egyezséget jóváhagyó, marasztalást tartalmazó határozatot hozó közjegyző kizárólagosan illetékes az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítására. Ebből következően a Kjnp. 4. §-a nem alkalmazható a tanúsítványok kiállítása során.
A Kjnp. 5. §-a értelmében a közjegyző csak a saját illetékességi területén elvégezhető eljárási cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül, az illetékességi területén kívül elvégezendő eljárási cselekményeket pedig megkeresés útján foganatosítja.
Az európai uniós tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban nincs olyan eljárási cselekmény, amelyet a közjegyzőnek az illetékességi területen kívül kellene foganatosítania, így a Kjnp. 5. §-a értelemszerűen nem alkalmazandó.
A Kjnp. 6. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelemnek mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia. A kérelmezőnek a kérelmébe bele kell foglalnia a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet, b) a kérelem előterjesztésének indokait, c) a rövid tényállást, d) az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat, valamint e) a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét). A Kjnp. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani.
A Kjnp. ezen rendelkezése kétségen felül alkalmazandó az európai uniós tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban, mivel maguk a releváns európai uniós jogforrások rögzítik, hogy a tanúsítvány kérelemre állítható ki[8]. A kérelem tartalmát illetően azonban nem állapított
- 37/38 -
meg előírásokat az európai uniós jogalkotó, így az nemzeti hatáskörben szabályozható. A Kjnp. 6. §-ában meghatározottak olyan alapvető követelmények, amelyek nélkül a kérelem nem lenne elbírálható, ezért alkalmazásuk az európai uniós tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban is indokolt.
A kérelem írásbeli előterjesztésére, illetve a közjegyzőnél való jegyzőkönyvbe mondására vonatkozó Kjnp.-szabály szintén alkalmazandó, azzal, hogy ha a jogerős fizetési meghagyásnak a 805/2004/EK rendelet szerinti európai végrehajtható okirattá nyilvánítására irányul a kérelem, akkor az a fizetési meghagyásos eljárás intézésére szolgáló informatikai rendszeren[9] keresztül, elektronikus úton is előterjeszthető az eljáró közjegyzőhöz.
A Kjnp. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a közjegyző a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíját és a költségtérítését, valamint a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget előlegként fizesse meg. A kérelem jegyzőkönyvbe mondása esetén a kérelmezőnek a költséget a kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell megfizetnie. E rendelkezések megsértésének szankciójaként a Kjnp. 7. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy ha a kérelmező a költség megfizetését elmulasztja, a közjegyző a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja, mégpedig a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül.
Mivel a közjegyzőt minden, hatáskörébe tartozó tevékenység elvégzéséért a törvény értelmében díjazás illeti meg[10], az európai uniós tanúsítvány kiállításáért is díjat kell fizetnie a kérelmezőnek a közjegyző részére. E díj mértékét azonban expressis verbis nem állapítja meg jogszabály.
A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) 1. §-a szerint a közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg. A díjrendelet a munkadíj mértékét kétféleképpen határozza meg: ha megállapítható az eljárásban az ügyérték, akkor az ügyértékhez igazodóan, ha pedig nem állapítható meg az ügyérték, akkor a tevékenységre fordított időt alapul véve. Európai uniós tanúsítvány kiállítása esetén ugyanez az elv követendő: ha a tanúsítvány kiállításának alapjául szolgáló határozatból, közokiratból megállapítható az ügyérték, akkor a tanúsítvány kiállításának díját azt alapul véve kell megállapítani, egyébként pedig a tevékenységre fordított idő alapján.
Tekintettel tehát arra, hogy a közjegyzőt a tanúsítvány kiállításáért díj illeti meg, s ennek megfizetésére a kérelmezőt fel kell hívni, célszerű, hogy erre a Kjnp. 7. §-ának rendelkezései alapján kerüljön sor. Mivel pedig az a norma megfelelő szankciót is megállapít, indokolt annak alkalmazása is, azaz a díjfizetés elmaradása esetén a kérelmet el kell utasítani.
A díjfizetéssel összefüggésben a Kjnp. 8. §-a rögzíti, hogy a közjegyzői nemperes eljárásban költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye. Kimondja továbbá azt is, hogy
- 38/39 -
a közjegyző az általa felszámított munkadíját és költségtérítését a külön jogszabály szerinti díjjegyzékben állapítja meg, amely munkadíj és költségtérítés összegét a fél külön jogszabályban meghatározott módon kifogásolhatja. A hivatkozott külön jogszabály a díjrendelet.
Mivel a díjrendelet a munkadíj és költségtérítés mértékét illetően is alkalmazandó, indokolt, hogy annak egyéb - a díjjegyzék kiállítására, illetve a munkadíj és költségtérítés vitatására vonatkozó -, a Kjnp. által felhívott rendelkezései is irányadók legyenek az európai uniós tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban. Költségmentesség, illetve költségfeljegyzés engedélyezését ezen eljárásban nem írja elő sem belső jogi, sem uniós jogforrás, ezért a Kjnp. 8. §-ának (1) bekezdése is alkalmazandó.
A Kjnp. 9. §-a a bizonyításra vonatkozó előírásokat állapít meg. Az európai uniós tanúsítványok kiállításával összefüggésben azonban bizonyításnak nincs helye, így a Kjnp. ezen szabályai nem alkalmazhatók az eljárásban.
A nemperes eljárásban előterjesztett kérelem beérkezését követő 8 munkanapon belül a közjegyző megvizsgálja azt, s ha azt állapítja meg, hogy a kérelem hiányos, a Kjnp. 10. §-ának b) pontja alapján felhívja a feleket a hiányok pótlására. Ha a vizsgálat eredményeként a kérelemből az állapítható meg, hogy az eljárás lefolytatásának nincs helye, a közjegyző a kérelmet a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül végzéssel elutasítja [Kjnp. 10. § a) pont].
A Kjnp.-nek a kérelem vizsgálatára, illetve a hiánypótlási felhívás kibocsátására vonatkozó rendelkezéseit az európai uniós tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban is indokolt alkalmazni, hiszen a közjegyzőnek a kérelmet mindenképpen meg kell vizsgálnia ahhoz, hogy megállapíthassa: helye van-e a tanúsítvány kiállításának.
A kérelem vizsgálata alapján a közjegyző arra a következtetésre is juthat, hogy az európai uniós tanúsítvány kiállításának nincs helye. Ilyen megállapítás alapjául egyrészt belső jogi norma (a Pp.), másrészt európai uniós jogforrás szolgálhat. A Pp.-nek a kérésedével idézés kibocsátása nélküli elutasítására vonatkozó szabályai[11] analógia útján alkalmazandók,
- 39/40 -
s így a felsorolt elutasítási okok közül több[12] is megalapozhatja a közjegyző elutasító végzését. Az európai uniós jogforrások közül a 805/2004/EK rendelet említendő, amely az európai végrehajtható okirattá nyilvánítás feltételeit részletesen meghatározza. E feltételek nem teljesülése ugyancsak elutasítási ok lehet.
Ha a tanúsítvány kiállításának nincs helye, a közjegyző - kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában - két lehetőség közül választhat: elutasítja a kérelmet, avagy megtagadja a tanúsítvány kiállítását. Az eljárás mindkét esetben befejeződik, s a kiállítani kért tanúsítvány nem kerül kiállításra.
A Kjnp. szabályozási rendszeréből a kérelem elutasítása következik, s ha a tanúsítvány a Pp.-re visszavezethető okból nem állítható ki, elutasításnak is van helye. Ha ugyanakkor a kiállításnak azért nincs helye, mert a vonatkozó európai uniós jogi norma azt nem engedi meg, akkor - mivel bármely belső jogi szabály csak analógia útján alkalmazható - levezethető a tanúsítvány kiállításának a Kjtv. 3. §-a alapján történő megtagadása is. E hivatkozott jogszabályhely szerint a közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. Jóllehet az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítása nem jogügylet, azonban a Kjtv. generális szabálya ("kötelességeivel nem egyeztethető össze") értelemszerűen kiterjed arra az esetre is, ha az európai uniós tanúsítvány kiállításának feltételei nem állnak fenn, ergo a kiállítás jogszabályba ütközne, tehát a közjegyző kötelességeivel nem lenne összeegyeztethető. Bármelyik megoldást választja is a közjegyző, az eljárást fellebbezhető végzéssel fejezi be[13], így a kérelmező eljárási jogai nem sérülnek, hiszen ha vitatja a közjegyző döntését, fellebbezést terjeszthet elő.
A Kjnp. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a) a bizonyítást nem lehetett lefolytatni, b) a kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb a bizonyítás lefolytatásával kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, vagy c) a kérelmezőtől eltérő személy a bizonyítás lefolytatásá-
- 40/41 -
hoz adott hozzájárulását visszavonta, és e nélkül az eljárás eredményes lefolytatása nem lehetséges. A § (2) bekezdése alapján a közjegyző az eljárást megszünteti akkor is, ha a kérelmező a 7. § szerinti előlegezési kötelezettségét az eljárás folyamán mulasztja el, vagy a közjegyzőnek a kérelmet már a 7. § (3) bekezdése szerint el kellett volna utasítania.
A Kjnp. megfogalmazásából ("megszünteti akkor is") arra lehet következtetni, hogy a közjegyző az eljárást minden, a Pp. által szabályozott - az eljárásra egyébként alkalmazható - esetben[14] köteles megszüntetni, ezen felül pedig akkor is, ha a Kjnp.-ben előírtak teljesülnek.
A Kjnp. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott megszüntetési okok a bizonyításhoz és a 9. §-hoz kapcsolódnak, amely szabályok az európai uniós tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban nem alkalmazhatók. Következésképpen a Kjnp.-beli megszüntetési okok első csoportja nem releváns ebben az eljárásban. A Kjnp. 11. §-ának (2) bekezdésében szabályozott megszüntetési okok közül az előlegezési kötelezettség eljárás során való elmulasztása ugyancsak nem alkalmazható a tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban, mivel a kérelem előterjesztéséért fizetendő díjon kívül a kérelmezőnek az eljárás során más költséget nem kell előlegeznie.
Ha ugyanakkor a közjegyző a kérelem kiállítása során realizálja, hogy a kérelmező az eljárási díjat nem fizette meg a felhívása ellenére sem (és az emiatti elutasító végzést a közjegyző elmulasztotta meghozni), akkor az eljárás megszüntetésének van helye.
A Pp.-ben felsorolt megszüntetési okok közül az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban a 157. § a) és e) pontjában meghatározott tűnik alkalmazhatónak. Ha a közjegyzőnek a kérelmet akár a Kjnp.-ben, akár a Pp.-ben előírt okból el kellett volna utasítania, de ezt elmulasztotta, azonban utóbb (az eljárás során) mégis felismeri mulasztását, akkor az eljárást meg kell szüntetnie. A tanúsítvány kiállítása iránti kérelem visszavonása pedig a keresettől való elállásként értelmezhető, amely szintén megszüntetést eredményez.
A Kjnp. 12. §-a az előzőekben ismertetetteken túli további eljárási szabályokat állapít meg. Az (1) bekezdés szerint a közjegyzői nemperes eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A (2) bekezdés kimondja, hogy ha a közjegyző az eljárás során pénzt
- 41/42 -
vesz át, annak kezelésére a bizalmi őrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt. A (3) bekezdés értelmében ha a fél a bizonyítási eljárás költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezi bizalmi őrzésbe, annak kifizetésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Pp. szabályait kell alkalmazni. Végül a (4) bekezdés rögzíti, hogy az eljárás lefolytatásának hivatalból is helye lehet.
A Kjnp. egyéb eljárási szabályai közül egyedül a felfüggesztés és szünetelés tilalmát kimondó rendelkezés irányadó az európai uniós tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban. Sem a szünetelés[15], sem a felfüggesztés[16] Pp.-ben meghatározott esetei nem relevánsak ugyanis egy tanúsítvány kiállítása kapcsán.
A Kjnp. 12. §-ának (2) és (3) bekezdése nem alkalmazható a tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban, mivel a közjegyző - az eljárási díjon kívül - nem vesz át pénzt, illetve nem folytat le bizonyítást. Tekintettel arra, hogy valamennyi releváns európai uniós jogforrás alapján a tanúsítvány kiállítása kérelemre történik, a Kjnp. ex officio eljárást lehetővé szabályának alkalmazása kifejezetten ellentétes lenne az uniós joggal.
Arra az esetre, ha a kérelmező, illetve az ellenfél képviselővel nem rendelkezik és tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy ha a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg ha a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, a Kjnp. 12/A. §-a hirdetmény útján való kézbesítést ír elő, amely hirdetmény tartalma, közzététele, a közzétételhez fűződő jogkövetkezmények beállása, továbbá a hirdetményi kézbesítésről az országos kamara által vezetett nyilvántartás tekintetében a 12/B. § a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény hirdetményre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását rendeli.
Bár annak lehetőségét nem lehet kizárni, hogy a kérelmező tartózkodási helye a kérelem benyújtását követően, de még a tanúsítvány kiállítása előtt ismeretlenné válik (annak ellenére, hogy azt a kérelmen meg kell adnia), ennek előfordulási esélye minimális. Annál is inkább, mivel az esetek többségében a kérelmező kérelmét személyesen nyújtja be a közjegyzőhöz, illetve mondja jegyzőkönyvbe, s a tanúsítvány kiállítása többnyire még a kérelem benyújtásának napján megtörténik. Ha mégis ismeretlen lenne a tanúsítvány kiállítását követően a kérelmező tartózkodási helye, a hirdetményi kézbesítés szabályainak megfelelő alkalmazása tűnik célravezetőnek.
- 42/43 -
A Kjnp. 13. §-ának (1) bekezdése a Kjtv. 172. §-ának (1) bekezdéséhez hasonlóan kimondja, hogy a közjegyzőnek az eljárás során hozott határozata a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A § (2) bekezdése szerint a határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni. Ehhez kapcsolódóan a Kjnp. 14. §-a előírja, hogy ha a határozat több személyt vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából valamely hatóságnak, intézménynek (pl. ingatlanügyi hatóság, pénzügyi intézmény) vagy egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak csak az adott személyre, és vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges.
Fontos rögzíteni, hogy az európai uniós jogforráson alapuló tanúsítvány kiállítása iránti eljárás befejező irata nem határozat, hanem a releváns uniós jogforrásban előírt tanúsítvány. Ez a tény azonban nem rontja le az eljárás nemperes jellegét, hiszen több, tisztán belső jogon alapuló nemperes eljárás[17] végződik határozat meghozatala nélkül. Következésképpen a Kjnp. közjegyző által hozott határozatokra vonatkozó előírásai az európai uniós tanúsítvány kiállítására irányuló eljárásban nem alkalmazhatók.
A kiállított tanúsítványt a közjegyzőnek kézbesítenie kell a kérelmező részére. A kézbesítésre a Kjnp. 1. §-a alapjában felhívott Pp. szabályai megfelelően alkalmazandók. Jóllehet a Pp. 99. §-a (1) bekezdésének értelmében csak jogszabály eltérő rendelkezése alapján nem kell postai szolgáltató útján kézbesíteni, azonban célszerűségi szempontból a tanúsítvány a kiállításkor jelenlévő félnek személyesen is kézbesíthető, átadható. A 805/2004/EK rendelet kapcsán meg kell jegyezni, hogy európai végrehajtható okiratnak az alapul szolgáló határozat, egyezség, illetve közokirat és a 805/2004/EK rendelet alapján kiállított tanúsítvány együtt tekintendő. Következésképpen fizetési meghagyás európai végrehajtható okirattá nyilvánítása esetén a kérelmező részére kézbesíteni kell a jogerős fizetési meghagyás papír alapú hiteles kiadmányát is (abban az esetben is, ha a jogerős fizetési meghagyás egyébként elektronikus úton kerül kézbesítésre a jogosultnak). A fizetési meghagyás elektronizált jellegére tekintettel azonban ez esetben célszerű a tanúsítványt a fizetési meghagyásos ügy iratai között rögzíteni a fizetési meghagyásos eljárás intézésére szolgáló informatikai rendszerben.
Ehelyütt szükséges szólni a jogorvoslat lehetőségéről is. A régi és az új Brüsszel I. rendelet, az azokkal lényegében azonos szabályozást tartalmazó Luganói Egyezmény, valamint a 4/2009/EK rendelet nem rendelkezik sem a tanúsítvány kiállítása elleni fellebbezésről, sem a tanúsítvány kijavításáról vagy visszavonásáról. Mivel az eljárás produktuma nem határozat, hanem egy tanúsítvány, a fellebbezés e tekintetben nem is értelmezhető. A tanúsítvány kijavítása vagy visszavonása iránti igény ugyanakkor reális lehet, azonban a hivatkozott európai uniós jogforrások erre vonatkozó előírásai hiányában erre nincs lehetőség.
- 43/44 -
Eltérően rendelkezik azonban a 805/2004/EK rendelet, amelynek 10. cikke kifejezetten az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására vonatkozó szabályokat állapít meg. Eszerint a származási bírósághoz intézett kérelem alapján az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt ki kell javítani, ha tárgyi tévedés folytán a határozat és a tanúsítvány között ellentmondás van; illetve vissza kell vonni, ha azt egyértelműen jogtalanul állították ki, tekintettel a 805/2004/EK rendeletben megállapított követelményekre. A tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására a származási tagállam jogát kell alkalmazni, amely Magyarország esetében a Vht. 31/C. §-ának (7) bekezdése. A törvényhely szerint a bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek. Bíróság alatt e norma tekintetében viszont nem érthető a közjegyző, ugyanis a tanúsítvány kijavítása, illetve visszavonása iránt kizárólag a közjegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság intézkedhet. Jóllehet mind a kijavítás, mind a visszavonás belső jogi szempontból jogorvoslatnak tekinthető, a 805/2004/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése - némileg ellentmondásos módon - mégis azt rögzíti, hogy az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvány kiállításával szemben jogorvoslatnak nincs helye. E rendelkezés helyes értelmezése az lehet, hogy a tanúsítvány kiállításával szemben a kijavításon és a visszavonáson kívüli más jogorvoslatnak (pl. fellebbezésnek) nincs helye.
A Kjnp. közös eljárási szabályai a 15. §-ában megállapított adatvédelmi és iratkezelési szabályokkal zárulnak. Eszerint az eljárásban az adatok, az iratok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak. Kimondja azt is a törvény, hogy a közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
Az eljárás nemperes jellegéből adódóan e rendelkezések is alkalmazandóak az európai uniós tanúsítvány kiállítása iránti eljárásban.
Mint az bemutatásra került, a Kjnp. szabályai - néhány, az eljárás jellegéből adódó kivételtől eltekintve - analógia útján ugyan, de alkalmazhatók az európai uniós jogforráson alapuló tanítvány kiállítására irányuló eljárásban. A Pp. előírásai - ahol szükséges - mögöttesen szintén felhívhatók. Következésképpen nem jelentkezik jogalkotási igény, mivel valamennyi felmerülő eljárási kérdés megnyugtatóan rendezhető az idézett szabályok alkalmazásával.■
JEGYZETEK
[1] A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (44/2001/EK rendelet, illetve régi Brüsszel I. rendelet); az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (805/2004/EK rendelet); a Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (4/2009/EK rendelet); az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (1215/2012/EU rendelet, illetve új Brüsszel I. rendelet); valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Luganóban 2007. október 30. napján aláírt Luganói Egyezmény (Luganói Egyezmény).
[2] A valamely tagállamban hozott határozat más tagállamban való, külön eljárás nélküli elismerését írja elő a régi Brüsszel I. rendelet 33. cikkének (1) bekezdése, a 2007. évi hágai jegyzőkönyv [a 2007. november 23-án elfogadott, a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló hágai jegyzőkönyv] hatálya alá nem tartozó tagállamokban hozott határozatok tekintetében a 4/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdése, valamint a Luganói Egyezmény 33. cikkének (1) bekezdése. Ahhoz azonban, hogy a határozat a másik tagállamban végrehajtható legyen, azt végrehajthatóvá kell nyilvánítani az ún. exequatur eljárás keretében [lásd a régi Brüsszel I. rendelet 38-52. cikkeit, a 4/2009/EK rendelet 26-38. cikkeit, illetve a Luganói Egyezmény 38-52. cikkeit].
[3] A végrehajthatóvá nyilvánítás szükségessége nélkül közvetlenül végrehajtható más tagállamban a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okirattá nyilvánított határozat [805/2004/EK rendelet 5. cikk], a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban meghozott, az adott államban végrehajtható határozat [4/2009/EK rendelet 17. cikk (2) bekezdés], illetve az új Brüsszel I. rendelet hatálya alá tartozó, valamely tagállamban hozott, az adott tagállamban végrehajtható határozat [1215/2012/EU rendelet 39. cikk].
[4] Lásd: Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 448. old.; Juhász Imre: A polgári nemperes eljárások fogalma és általános jellemzése, In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 53-54. old. Ezzel összhangban foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság a 3/2004. Polgári jogegységi határozatban, melyet a Kúria az 1/2014. Polgári jogegységi határozat alapján az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekint.
[5] Lásd a 44/2001/EK rendelet 57. cikk (4) bekezdését [.Annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol a közokiratot elkészítették vagy nyilvántartásba vették (...)"], a 805/2004/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdését ["Egy tagállamban meghozott, nem vitatott követelésről szóló határozatot a származási bírósághoz (...)"), a 4/2009/EK rendelet 48. cikkének (3) bekezdését ["(...) az eredeti eljárás helye szerinti tagállam illetékes hatósága (...)"], az 1215/2012/EU rendelet 60. cikkét ["Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága vagy bírósága (...)"), valamint a Luganói Egyezmény 57. cikkének (4) bekezdését ["Az ezen egyezmény által kötelezett azon állam illetékes hatósága, ahol a közokiratot elkészítették vagy nyilvántartásba vették (...)"].
[6] Pp. 13. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
b) az a) pont alá eső személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt;
c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa;
d) az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;
[7] Pp. 13. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:
e) az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
[8] Lásd a 44/2001/EK rendelet 57. cikk (4) bekezdését ["(...) bármely érdekelt fél kérelmére az e rendelet VI. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő tanúsítványt bocsát ki."); a 805/2004/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdését ["(...) a származási bírósághoz bármely időpontban intézett kérelem alapján európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni (...)"], 24. cikkének (1) bekezdését ["(...) egyezséget (...) azon bírósághoz intézett kérelem alapján, amely azt jóváhagyta, illetve amely előtt azt megkötötték, európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni (...)"], 25. cikkének (1) bekezdését ["(...) közokiratot a származási tagállam által kijelölt hatósághoz intézett kérelem alapján európai végrehajtható okiratként kell hitelesíteni (...)"], 6. cikkének (2) bekezdését ["(...) a származási bírósághoz bármely időpontban intézett kérelem alapján egy a végrehajthatóság hiányát vagy korlátozását igazoló tanúsítványt kell kiállítani (...)"), 6. cikkének (3) bekezdését ["(...) bármely időpontban benyújtható kérelem alapján helyettesítő tanúsítványt kell kiállítani (...)"]; a 4/2009/EK rendelet 48. cikkének (3) bekezdését ["Bármely érdekelt fél kérelmére az eredeti eljárás helye szerinti tagállam illetékes hatósága igazolást ad ki (...)"]; az 1215/2012/EU rendelet 60. cikkét ["(...) bármely érdekelt fél kérelmére kiállítja a tanúsítványt (...)"]; valamint a Luganói Egyezmény 57. cikkének (4) bekezdését ["(...) bármely érdekelt fél kérelmére az ezen egyezmény VI. mellékletében szereplő formanyomtatványnak megfelelő igazolást bocsát ki."].
[9] Lásd a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 1. §-ának (2) bekezdését.
[10] Lásd a Kjtv. 6. §-át.
[11] 130. § (1) A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy
a) a perre a magyar bíróság joghatósága a törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt;
b) a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. § rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható;
c) a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie;
d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak (229. §);
e) a félnek nincs perbeli jogképessége (48. §);
f) a felperes követelése időelőtti, vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthető;
g) a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) - felhívás ellenére - nem vonta perbe, továbbá - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a munkáltató helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a pert a munkavállaló ellen indították;
h) külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja;
i) a 124. § (2) bekezdésében foglalt ok áll fenn,
j) a felperes a hiánypótlás végett (95. §) neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el.
[12] Pp. 130. § a), b), j) pontja.
[13] Az elutasító határozat elleni fellebbezés lehetősége a Kjnp. 13. §-ából következik, a közreműködés megtagadásáról hozott végzés elleni pedig a Kjtv. 5. §-ából ["(1) (...) A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte. (2) A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A közreműködést kérő fél a végzés ellen fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye."].
[14] Pp. 157. § A bíróság a pert megszünteti:
a) ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani;
b) ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták;
c) ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a 89. § alapján a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott;
d) ha a felperes az első tárgyalást elmulasztotta (135., 136., 159. §);
e) ha a felperes keresetétől elállott (160. §);
f) ha a felek a per megszüntetését közösen kérték;
g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja;
h) a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja;
i) ha a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik [73/B. § (5) bek.].
[15] Lásd a Pp. 137. §-át.
[16] Lásd a Pp. 152-155. §-ait.
[17] Így pl. a bírói aláírás-hitelesítés, a bírósági hiteles iratmásolat-kiadás, hiteles cégkivonat kiadása, bírósági közokirat-készítés.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző irodavezető-helyettes, MOKK jogi iroda
Visszaugrás
