A törvényhozó a megbízási típusú szerződések között elhelyezett egy új jogintézményt: a bizalmi vagyonkezelési szerződést. Ennek alapos megismeréséhez és megértéséhez a kötelmi jogi könyv XLIII. Fejezetében foglalt szabályokat a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvktv.) tartalmával egybevetve kell tanulmányoznunk, figyelembe véve a 2017. évi LXI. törvény (Mód.tv.) által végzett módosításokat is.
E jogintézmény történetét és külföldi jogokban való megjelenését az új Ptk. magyarázata VI/VI. kötetének 167-169. oldalán Kiss Mária ismertette, Illés István: Mire jó a bizalmi vagyonkezelés című cikkére (Jogtudományi Közlöny 2011/11. szám 550. oldal) és Vékás Lajos: Bizalmi vagyonkezelés a francia magánjogban című cikkére (Gazdaság és Jog 2010/9-10. szám) hivatkozva. Ez az írás az új jogintézményt gyakorlati szempontból próbálja meg áttekinteni.
A Ptk. 6:310. §-ának (1) bekezdése szerint a bizalmi vagyonkezelés szerződést a vagyonrendelő és a vagyonkezelő köti meg. A vagyonrendelő a kezelt vagyonba tartozó dolgokat a vagyonkezelő tulajdonába adja, illetve e vagyonba tartozó jogokat és követeléseket átruházza rá. Az ilyen módon létrehozott (elkülönítendő) vagyont a vagyonkezelő saját nevében kezeli, e jogviszony harmadik alanyának: a kedvezményezettnek javára. A vagyonrendelő ezért díjfizetésre köteles.
A Ptk. 6:310. §-ának (2) bekezdése szerint a szerző-
- 10/11 -
dést írásba kell foglalni. Ezt a vagyonrendelőnek és a vagyonkezelőnek mindenképpen alá kell írnia. Amennyiben a szerződés a kedvezményezett személyt név szerint megjelöli, nyilván neki is alá kell írnia a szerződést; ezáltal azt jelenti ki, hogy elfogadja a vagyonkezelésnek az ő javára szóló eredményét.
Az így létrejött jogviszony elemeit a következőképpen tekinthetjük át.
1. A jogviszony alanyaira vonatkozó jogszabályok
a) A Ptk. megelégszik a vagyonkezelő jogalanyiságának létrehozásával. A rá vonatkozó követelményeket a Bvktv. rendelkezései szabályozzák. E törvény 3. §-ának (1) bekezdése két fajtára osztja fel a vagyonkezelőket aszerint, hogy tevékenységüket üzletszerűen folytatják-e.
aa) A jogalanyok egyik fajtája az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési vállalkozás. Bvktv. 3. §-ának (1) bekezdése eredetileg akkor minősítette üzletszerűnek a vagyonkezelő tevékenységét, ha évente legalább kétszer kötött erre vonatkozó szerződést, vagy a vagyonkezeléséért járó díj, illetve más gazdasági előny értékének összege meghaladta a kezelt vagyon szerződéskötéskor fennálló értékének 1%-át.
A módosítás folytán 2017. június 6-tól kezdve üzletszerű bizalmi vagyonkezelő az, "aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét." Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott engedély "birtokában" végezhető. [A Bvktv.-be beiktatott 48/A. §-nak (1) bekezdése szerint a 2017. június 6. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt is "számításba kell venni." Tehát az engedélyezett üzletszerű tevékenység továbbra is hatályban marad.]
A Bvktv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet a
• Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zárt körű részvénytársaság, és
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe végezhet; a Mód.tv. azonban bevezette közéjük
• az ügyvédi irodát is.
Ez utóbbival kapcsolatban az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ába beiktatott (5) bekezdés szerint a bizalmi vagyonkezelési tevékenység és egyéb ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha azokat az ügyvédi iroda különböző tagjai (az ügyfél írásba foglalt hozzájárulása folytán) látják el.
Ezeket a szervezeteket a törvény együttesen "bizalmi vagyonkezelési vállalkozás" névvel jelöli meg. A velük szemben támasztott követelményeket és az engedély kiadásának feltételeit a Bvktv. 4-12. §-ai, nyilvántartásuk módját pedig 13-18. §-ai tartalmazzák.
ab) A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szerződés esetén a vagyonkezelő természetes vagy jogi személy egyaránt lehet. A Bvktv. 3. §-ának eredeti rendelkezései szerint ez a jogviszony szélesebb körben létrejöhetett, módosított rendelkezése szerint azonban a vagyonkezelő csak egy jogviszonyban végezheti tevékenységét.
A Bvktv. átmeneti rendelkezéseket tartalmazó 48/A. §-ának (1) bekezdése a Bvktv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti ületszerű bizalmi tevékenységére vonatkozóan úgy rendelkezett, hogy a Mód.tv. hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony mellett a Mód.tv. hatályba lépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt is számításba kell venni. Ezt talán úgy kell érteni, hogy ha a vagyonkezelő a Mód.tv. hatályba lépése előtt több vagyonkezelési tevékenységet végzett, de emiatt tevékenysége nem volt üzletszerű, ám a Mód.tv. hatályba lépése után már üzletszerűvé vált, és ezért engedélyt kell kérnie? Vagy kizárólag csak a 48/A. § (2) bekezdése lehet irányadó? Ez a szabály ugyanis úgy szól, hogy semmis az a szerződés, amelynek megkötése az (1) bekezdés alkalmazása folytán az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását valósítja meg.
A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenységéhez engedély nem kell, a Bvktv. IV. Fejezete azonban elrendeli e jogviszony nyilvántartásba vételét. A vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásba való bejegyzésének feltételei a következők.
Először: a Bvktv. 18/A. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Ez a rendelkezés nyilván nem írja felül a Ptk. 6:311. §-ának (2) bekezdését, amely csak az egyszerű írásba való foglalást rendeli el. Ezért a Bvktv.-nek ez a szabálya csak a nyilvántartási eljárásban kötelező.
Egyebekben a Bvktv. 18/A-30. §-a a nyilvántartás létrehozásához, vezetéséhez stb. szükséges adatokra, tényekre vonatkozik. Polgári jogi szempontból ezek közül két rendelkezésnek van jelentősége.
Az egyik: a 18/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a bizalmi vagyonkezelést nem üzletszerűen végző gazdálkodó szervezet tagja (vagy tulajdonosa), és ennek kapcsolt vállalkozása, vezető állású személye, valamint az ezek közé tartozó természetes személy hozzátartozója nem végezhet bizalmi vagyonkezelési tevékenységet. [A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik ugyan a Ptk. 3:49. §-a, de a nyilvántartás szempontjából a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény az irányadó. A hozzátartozók fogalmát a Ptk. 8:1. §-a (1) bekezdésének 1. és 2. részpontja határozzák meg.]
A másik: a 23. § szerint a Bvktv.-nek ebben a fejezetében meghatározott adatok bejelentésének elmaradása - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez fűződő joghatásokat nem érinti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
