Radnay József: A munkavállalói kártérítési felelősség kérdéséhez (GJ, 2001/6., 19. o.)

Prugberger Tamás professzor hasonló című cikkében hiányolja, hogy a lap 2000/12./20-22. oldalán megjelent cikkemben nem tértein ki a nyugat-európai és a kelet-európai jogok között a bizonyítási teher tekintetében fennálló arra a lényeges eltérésre, amelynél fogva a nyugat-európai jogrendszerekben a kárt okozó munkavállalónak a kártérítési kötelezettség alóli mentesüléséhez a vélelmezett vétkesség alól ki kell mentenie magát (GJ 2001/3./15-16. old.).

Lássuk, terheli-e ilyen kötelezettség a munkavállalót általában a nyugat-európai jogok szerint, vagy a megoldások eltérőek?

Amint arra a szerző cikkében rámutat, ez a kérdés nem merülhet fel azokban a jogrendszerekben, illetve annyiban, amennyiben a munkavállaló által okozott kárt a biztosítás rendezi. Ehhez képest az Egyesült Királyságban munkavállalói kárfelelősség csak kivételesen érvényesülhet a munkavállaló gondatlan magatartásával okozott és a munkáltató károsodásával járó munkahelyi baleset esetén az 1972. január 1-jétől bevezetett munkáltatói kötelező felelősségi biztosítás (Employers' Liability Compulsory Insurance Act 1969) alapján. Dániában 1984. évig a munkavállaló az általa a munkáltatónak okozott károkért vétkessége alapján tartozott felelősséggel. Az új törvény alapján azonban a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha a kárt a biztosítás fedezi, vagy ha a munkavállaló gondatlansága nem volt súlyos (Jacobsen, Per, IELLIR - Denmark. Deventer: Kluwer, 1989. p. 160-163).

A német jogban a munkavállaló károkozása esetén a munkáltatót terheli a bizonyítás

- a munkavállaló kötelezettségszegése, illetve jogsértése (BAG AP 48, 87. számú határozata a BGB 611. §-ához Haftung des Arbeitnehmers),

- a munkavállaló magatartása és a kötelezettségszegés, illetve jogsértés közötti, valamint az utóbbi és a kár közötti okozati összefüggés (BAG AP 7. számú határozata a BGB 282. §-ához) tekintetében.