A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2014. május 21-23. napján tartott Országos Tanácskozásáról készült, a Kúriai Döntések - Bírósági Határozatok 2014. szeptemberi számában közzétett Emlékeztető IV/7. pontjában (985. o.) rögzítette: a Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy "[a] Pp. 85. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt azon szabályt, hogy ha bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül, hivatalból elutasítja, költségmentesség nem engedélyezhető, a Pp. 358/B. §-ában biztosított munkavállalói költségkedvezmény esetén is alkalmazni kell".
Felhívjuk tisztelt Olvasóink figyelmét arra, hogy ezt követően a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma 6/2014. (X. 13.) KMK véleményében ezzel ellentétes álláspontot fogadott el, és kimondta, hogy "a Pp. 358/B. §-ában biztosított munkavállalói költségkedvezményre való jogosultság kizárja a Pp. 85. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt azon szabály alkalmazhatóságát, miszerint ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül hivatalból elutasítja, költségmentesség nem engedélyezhető".
A továbbiakban tehát e kérdésben a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 6/2014. (X. 13.) KMK véleményében foglalt álláspont az irányadó.
I. A Tanácskozás résztvevőit köszöntötte Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke. Beszédében kiemelte, hogy a Tanácskozás különös jelentőségét az adja, hogy a civilisztikai ügyszakokba érkezik az ügyek többsége, és itt dolgozik a bírák kétharmada. A kollégiumvezetőknek komoly igazgatási, szervezési feladatai is vannak, sok múlik azon, hogy az Országos Bírósági Hivatal által indított projektek, feladatok és kihívások mennyire jutnak el a kollégiumvezetőkhöz és onnan a bírákhoz.
Az elmúlt fél év eredményei és kihívásai közül kiemelte a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos intézkedéseket, amelyek komoly szervezést igényeltek, de amelyeket a bíróságok hatékonyan oldottak meg. Az ügyforgalmi adatok változását elemezve ismertette az ügyteher aránytalanságának kiegyenlítése, illetve a perek elhúzódásának megakadályozása érdekében tett intézkedéseket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem annyira a mennyiségi adatok javulása fontos, mint inkább az ítélkezés időszerűségének és minőségének biztosítása. Ennek kapcsán kiemelte a Kúrián működő joggyakorlat-elemző csoportok munkájának, a bíróságok közti aktív párbeszéd, a képzések, a szervezetfejlesztési projektek fontosságát. Lényeges az egyes bíróságokon már kialakított jó gyakorlatok elterjesztése, a munkaszervezés hatékonyabbá tétele, az ügyfélkapcsolatokban a szolgáltatásjelleg erősítése. Rendkívül hasznos a társszervekkel folytatott szakmai párbeszéd, a tájékoztatási formák megújítása, a bírósági honlapok fejlesztése is. Utalt a sajtóval fenntartott korrekt, informatív, naprakész tájékoztatást lehetővé tevő kapcsolat fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítani a költséghatékony pervitelre, mert az eljárások költségei jelentősen nőnek, a szakértői-fordító és tolmácsdíjak egyre nagyobb terheket jelentenek mind a bíróságok, mind a felek részére.
A jövőbeli kihívások közül az új polgári perrendtartás kodifikációját emelte ki. Örömét fejezte ki, amiért ennek előkészítésében a bíróságok eddig is tevékenyen részt vettek, ugyanakkor jelezte, hogy a jövőben jó lenne egységes bírósági álláspontot kialakítani és képviselni a kodifikáció során. Fontosnak tartotta, hogy ne konkrét, napi problémák ad hoc megoldása vezesse a bírósági észrevételeket, hanem mindig legyenek figyelemmel az új perrendtartás létrehozásának céljaira, az alkotmányosság, a versenyképesség szempontjainak érvényesülésére, az egységes szemléletű szabályozás szükségességére. Az új technikai megoldások, különösen az elektronikus eljárás felé nyitottnak kell lenniük a bíróságoknak. Meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek az új eszközök hatékony, a pervitelt és az ügyvitelt egyaránt megkönnyítő felhasználását biztosítják; ennek kapcsán utalt az eddig megvalósult ígéretes kezdeményezésekre.
II. A Tanácskozás résztvevői meghallgatták Dr. Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesének a devizaperek igazgatási tapasztalatairól és a 2014. évi XL. törvénnyel a bíróságokra háruló feladatokról szóló tájékoztatóját.
III. A Tanácskozás résztvevőit Dr. Virág Csaba, az Országos Bírósági Hivatalba beosztott bíró tájékoztatta az Országos Bírósági Hivatal polgári jogi témájú jogalkotási kezdeményezéseiről.
IV. A Tanácskozás résztvevőit Dr. Ribai Csilla, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Elnöke tájékoztatta a hatékonyság és időszerűség workshop tapasztalatairól.
V. A Tanácskozás résztvevői meghallgatták Dr. Zámbó Ágnes, a Pécsi Törvényszék kollégiumvezetője által a "Bírósági Közvetítés Magyarországon" címmel tartott előadást.
VI. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetője által készített "Kételyek a Ptk. 6:541. §-ával kapcsolatban (a vezető tisztségviselő deliktuális kártérítési felelősségéről)" című vitaanyagot is.
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Ptk. 6:541. §-ában foglalt felelősségi tényállás eredendően a 6:540. §-ában foglalt felelősségi tényállás speciális esete, ugyanakkor a két rendelkezés viszonya pusztán jogértelmezéssel nem állapítható meg egyértelműen. A Ptk. 6:541. §-ában foglalt rendelkezés szövegének nyelvtani értelme ugyanis nem felel meg az eredeti jogalkotó szándéknak, ezért szükséges lenne a jogszabály szövegének a módosítása.
VII. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája és Dr. Török Judit,
- 97/98 -
a Kúria Polgári Kollégiuma kollégiumvezető-helyettese által készített, a "Vezető tisztségviselő felelőssége a Ctv., Cstv. alapján" című vitaanyagot.
1. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Cstv. 33/A. §-ának, illetve 118/B. §-a (1) bekezdésének a módosítása abból a szempontból, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése esetén nem a "hitelezői érdek elsődlegességét", hanem csak a "hitelezői érdek figyelembevételét" írja elő, tartalmi jellegű változás ugyan, de megfelel a korábbi joggyakorlatban kimunkált elveknek.
2. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Cstv. 33/A. §-a módosított szabályai alkalmazása szempontjából annak van jelentősége, hogy a vezető tisztségviselő a kötelezettségszegő magatartást mikor tanúsította.
3. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a Ptk. 3:118. §-ának, illetve 3:347. §-a (3) alkalmazása körében a hitelező fogalmán a Ctv.-ben, illetve a Cstv.-ben meghatározott hitelező fogalmat kell érteni.
VIII. A Tanácskozás résztvevői előtt Tamáné Dr. Nagy Erzsébet, a Kúria tanácselnöke ismertette az új Polgári perrendtartás koncepciójának tervezetét.
IX. A Tanácskozás résztvevői megvitatták "Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazhatósága kölcsönszerződéseknél" című vitaanyagot.
A Tanácskozás résztvevőinek véleménye megoszlott abban a kérdésben, hogy az érvénytelen kölcsönszerződés tekintetében - amennyiben az érvényessé nyilvánításra nincs mód - az eredeti állapot helyreállítása vagy a határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítás-e az alkalmazható érvénytelenségi jogkövetkezmény.
A Tanácskozás résztvevőinek véleménye megoszlott az eredeti állapot, illetve a hatályossá nyilvánítás pontos tartalma, valamint a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében is.
X. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Lotz Marianne, a Győri Törvényszék kollégiumvezetője által készített, a perek tisztességes lefolytatására vonatkozó szabályozás változása tárgyában készített előterjesztést.
A résztvevők között vita alakult ki a tekintetben, hogy a Pp. 2. §-ában foglalt elvek és szabályok a nemperes eljárásban is alkalmazhatók-e. A többségi álláspont szerint - bár mind a Pp. 2. §-a, mind az annak alapjául szolgáló Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkének 1. bekezdése kifejezetten a "per", illetve a "tárgyalás" ésszerű időn belül történő befejezéséről rendelkezik - ennek az alapelvnek, illetve szabálynak az alkalmazása a nemperes eljárás tekintetében sem zárható ki, mert nem a bírósági eljárás peres jellegéhez kötődik, hanem általában a bírósági eljárás tisztességes voltát és hatékonyságát hivatott biztosítani, amely általános jogállami követelmény.
XI. A Tanácskozás résztvevői megvitatták a Dr. Balogh Zoltán, a Kecskeméti Törvényszék kollégiumvezetője és Dr. Pecsenye Csaba, a Miskolci Törvényszék Kollégiumvezetője által felvetett jogalkalmazási kérdéseket.
1. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogalkotónak kellene rendezni a bagatell-jogsértések esetén a sérelemdíj alkalmazásának lehetőségét. Lehetőleg kerülni kell a bagatell összegek megítélését, mert az komolytalanná teheti a sérelemdíj intézményét, ugyanakkor biztosítani kell a jogsértő tevékenység hatékony, mégis arányos szankcionálását.
2. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek Dr. Molnár Ambrus kúriai tanácselnök, a szakértői bizonyítás gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport által készített, "A magánszakértői vélemény perjogi helyzete a polgári peres eljárásban" című tanulmányában foglaltakkal.[1]
3. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal az állásponttal, hogy a gyermektartásdíj meghatározásához szükséges jövedelem megállapításának nem jelenti akadályát a 4/1987. (VI. 14.) hatályon kívül helyezése, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott végrehajtási szabály alapvetően korábban is csak a százalékos marasztalás esetén volt alkalmazható, a Ptk. 4:207. § értelmében azonban bíróságnak a tartásdíjat határozott összegben kell meghatároznia. A Ptk. 4:218. §-a (4) bekezdésének alkalmazása körében, a gyermektartásdíj összegének megállapításához a bíróságnak természetesen fel kell mérnie a kötelezett átlagos jövedelmét; ha a kötelezettnek csak a munkaviszonyából származik a keresetét a valóságnak megfelelően tükröző jövedelme, a nettó bér 15-25%-ának egyébként a bármely forrásból származó összjövedelem 15-25%-ának megfelelő határozott összegben kell meghatározni a gyermektartásdíjat.
A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy a rokontartásra vonatkozó új rendelkezéseket a Ptké. 23. §-a alapján - melyben foglaltakat a Ptké. 40. §-a kifejezetten megerősíti - a rokontartásra vonatkozó rendelkezéseket kizárólag a Ptk. hatálybalépését követően érvényesített tartási igényekre (tartásdíj megállapítása, módosítása, illetve megszüntetése iránti keresetekre) kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a tartásdíjra vonatkozó per a Ptk. hatálybalépése előtt indult és 2014. március 15-én még folyamatban van, elbírálására a Csjt. rendelkezései irányadók, vagyis a bíróság a gyermektartásdíj százalékos módon történő megfizetéséről is határozhat a Csjt., valamint a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet szerint.
4. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a büntetés-végrehajtási szervvel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésével kapcsolatban a Ptk. 6:548. §-a alkalmazása körében a 13/1996. (XII. 23.) IM rendeletben szabályozott, a fogvatartott által a büntetés-végrehajtási szervnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervvel kötött szerződés alapján a fogvatartotti munkáltatást végző más gazdálkodó szervnek, illetve a büntetés-végrehajtási szerv, továbbá a más gazdálkodó szerv által a fogvatartottnak okozott kár megtérítésére vonatkozó közigazgatási eljárás nem tekinthető olyan "rendes jogorvoslat"-nak, amelynek kimerítése az igényérvényesítés anyagi jogi előfeltétele lenne, ugyanakkor a kártérítési igény elbírálása a 13/1996. (XII. 23.) IM rendeletben szabályozott eljárásban ugyanazon kártérítési tényállás tekintetében kizárhatja a későbbi, bírósági eljárásban történő igényérvényesítést.
5. A Tanácskozás résztvevőinek többsége egyetértett abban, hogy az Itv. 74/A. §-a (5) bekezdésének alkalmazása körében a bíróságnak nem feladata annak vizsgálata, hogy az adóhatóság mekkora összegű illetéket szabott ki, illetve a kiszabott illetéket ténylegesen megfizették-e. E körben utaltak a Fővárosi Ítélőtábla 2012. december 3-ai ajánlására, és az azt előkészítő anyagra, amely az Ítélőtáblai Határozatok 2013. márciusi számában közzétételre került.■
JEGYZETEK
[1] A tanulmány megjelent a Kúriai Döntések - Bírósági Határozatok 2014. decemberi számában.■
Lábjegyzetek:
[1] Kollégiumvezető
[2] Kollégiumvezető-helyettes
Visszaugrás
