Szinte minden területen tapasztalható, hogy az ügyvédek, ügyvédi irodák egyre szélesebb körben veszik igénybe ügyvédjelöltjeik közreműködését. Ugyan nem minősül még gyakorinak az, hogy a közjegyző előtt is az ügyvédjelölt járjon el, de a gyakorlatban felmerülő bizonytalanságok okán érdemes körüljárni az ügyvédjelölt eljárásbeli helyzetét. Ehhez megkerülhetetlen az ügyvédjelölt jogállásának, majd a polgári peres és nemperes eljárásokban a képviseleti jogának bemutatása, ezeket követően lehet kitérni a közjegyző előtti eljárásokra.
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 95. §-a szerint ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti, és akit a területi ügyvédi kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett. Az ügyvédjelöltnek munkaviszonyban kell állnia, de azt nem létesítheti bármelyik ügyvéddel vagy ügyvédi irodával. Ügyvédjelöltje csak olyan ügyvédnek lehet, akit az ügyvédjelöltek foglalkoztatására jogosult ügyvédek nyilvántartásába felvettek, illetőleg csak olyan ügyvédi iroda foglalkoztathat ügyvédjelöltet, amelynek van ilyen, ún. ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd (más néven: principális[1]) tagja.[2] Az Ütv. 96/A. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ügyvédjelölt foglalkoztatását biztosító ügyvéd legalább két éve kell, hogy ügyvédi tevékenységet folytasson, nem állhat fegyelmi büntetés hatálya alatt és biztosítania kell az ügyvédjelölt foglalkoztatása során a Magyar Ügyvédi Kamara által meghatározott tárgyi feltételeket.[3]
- 47/48 -
Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amely során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez és a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket. A munkáltatója utasításai szerint járhat el Magyarország valamennyi bírósága és hatósága (így a közjegyzők) előtt, más ügyvédet a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet. [Ütv. 97. § (1)-(2) bek.] Az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed a munkáltatójának felelősségbiztosítása, egyebekben az Ütv. ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az ügyvédjelöltre is. [Ütv. 100. § (1) bek.; 101. §]
Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el, de eljárhat hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti szolgáltatási szerződés alapján. Az ügyvéd - és e bekezdés alapozza meg az ügyvédjelölt szerepét - a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, valamint a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízási szerződés létrejöttekor írásban kizárta. [Ütv. 22. § (1) és (5) bek.] Az ügyvéd az ügyvédjelöltje tevékenységével összefüggésben okozott károkért a munkáltató felelősségével tartozik [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:540. § (1) bek.].
Egy perbeli esetben a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén a Kúria) megállapította, hogy "a II. r. alperes a munkaviszonyával összefüggésben, az I. r. alperes ügyvédjelöltjeként eljárva okozta a felperes kárát, és közömbös az, hogy az ügy elvállalására felhatalmazása nem volt. (...) az alkalmazottért való felelősség nem zárja ki azt, hogy az alkalmazott a munkaköri feladatába nem tartozó, esetleg a munkáltató által tiltott tevékenységgel okozza a harmadik személy károsodását, mert a felelősség megállapításánál a károkozó tevékenységnek a munkaviszonnyal való összefüggése a döntő". (BH 2001.526.)
Ezzel hasonlatos megállapításra jutott az ügyvédi iroda ügyvédjelöltjével kapcsolatban is a Legfelsőbb Bíróság: "Azt a tényt, hogy az ügyvédi iroda által munkaviszony keretében foglalkoztatott ügyvédjelölt az ügyvédi iroda képviseletére a Ptk [1959. évi IV. törvény - PM] 219., illetve 220. §-ai szerint jogosult, nem az ügyvédségre vonatkozó jogszabályok, hanem kizárólag a Ptk. szabályai alapján kell megítélni Eszerint pedig nem kétséges, hogy az ügyvédjelölt olyan személy, aki az ügyvédi irodában ténykedve az ügyvédi iroda képviseletét látja el Tévesen hivatkozik ezért az alperes arra, hogy a néhai a cselekménye elkövetésekor olyan álképviselő volt, akinek a magatartásáért a Ptk. 221. §-a alapján nem felel." 2000. 196.)
Az ügyvédjelölt képzéséről a területi ügyvédi kamara köteles gondoskodni, az ügyvéd pedig köteles a képzésben való részvételét biztosítani, illetve annak idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni. [Ütv. 97. § (3)-(4) bek.] A képzés időtartama a joggyakorlathoz kapcsolódóan három év, és a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges területi ügyvédi kamara által kibocsátott tanúsítvány megszerzésének előfeltétele az, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédjelölti jogviszonyból eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse.[4] Az ügyvéd-
- 48/49 -
jelöltek névjegyzékébe való felvételhez szükséges feltételek folyamatos fennállását és az ügyvédjelöltek joggyakorlatát a területi ügyvédi kamara ellenőrzi.[5] Azonban az ügyvédjelölt nem kamarai tag.[6] [Ütv. 96. § (2) bek.]
Az ügyvédjelölt ügyvédet helyettesítő eljárása törvényi felhatalmazáson alapul,[7] amit az Ütv. 23. §-ának (5) bekezdése teremt meg. E tény, illetve az Ütv. azon rendelkezése, miszerint az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell, természetesen nem jelenti azt, hogy az ügyvédjelölt bármilyen körben és bármilyen módon eljárhat a munkáltatója helyett.
A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 3/2014. (IV. 14.) számú - egyébként kötelező érvényű - Állásfoglalása szól az ügyvédjelölt aláírási jogosultságáról és bélyegzőhasználatáról. E szerint az ügyvédjelölt az őt alkalmazó ügyvéd, ügyvédi iroda utasítása szerint eljárva sem a levelezés, sem a hatóságokhoz, bíróságokhoz benyújtandó beadványok elkészítése során önálló aláírásra, ügyvédjelölti bélyegző használatára nem jogosult Azokban az ügyekben azonban, amelyekben az ügyvédjelölt az ügyvéd helyettesítését jogszerűen elláthatja, aláírása felett fel kell tüntetnie a helyettesített ügyvéd nevét, valamint a "helyett" szót, aláírása alatt pedig az ügyvédjelölti minőségét. Ettől eltérő aláírási módot, illetve ügyvédjelölti bélyegzőt az ügyvédjelölt nem használhat.
Mindezekből az következik, hogy az ügyvédjelöltnek van aláírási joga, csak az nem önálló, abban kifejezetten utalni kell az ügyvédjelölti minőségre, illetve fel kell tüntetni az alkalmazó ügyvéd (ügyvédi iroda) nevét is. Ugyanakkor kiemelendő, hogy az aláírás és az ellenjegyzés nem jelenti ugyanazt, és az ügyvédjelöltnek csak egyszerű aláírási joga van, ellenjegyzésre nem jogosult.
Az Ütv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat megfelel a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak, valamint az okiratban megjelölt fél az iratot az ügyvéd vagy helyettese [Ütv. 23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el. Minősített elektronikus aláírással tett ellenjegyzéssel pedig azt bizonyítja az ügyvéd, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Az Ütv. ismer
- 49/50 -
kivételt az alól, hogy a fél az okiratot az ügyvéd vagy helyettese előtt írja alá, illetve az aláírást előttük a saját kezű aláírásának ismerje el, méghozzá a külföldön kiállított, valamint a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott okiratok terén, amelynek tényét viszont az ellenjegyzésben fel kell tüntetnie.[8] Azt azonban, hogy az okirat a felek akaratának és a jogszabályoknak megfelel, ebben az esetben is bizonyítja az ellenjegyzés. [Ütv. 27. § (2)-(3) bek.]
Egyes ügyvéd által készített okiratokat tehát az ügyvédnek ellenjegyeznie kell, míg másoknál adott esetben a nevét sem kell feltüntetnie. Ugyanakkor a MÜK etikai szabályzata szerint, ha az okirat nem ellenjegyzéshez kötött, az ügyvéd abban az esetben is köteles az okiraton feltüntetni, hogy azt ő szerkesztette, kivéve, ha az ügyfél ennek mellőzését írásban kérte.[9] Érdekesnek tűnhet, de az ellenjegyzés összes kellékét nem határozzák meg pontosan a jogszabályok. Az Ütv., de a Magyar Ügyvédi Kamara egyetlen kötelező érvényű normája sem definiálja az ellenjegyzés alaki kellékeit, az Ütv.-ből az derül ki, hogy mit bizonyít az ellenjegyzés. Azt, hogy mikor kell ellenjegyzéssel ellátni az okiratot, jogszabály határozza meg. Ellenjegyzésre szorul például a gazdasági társaság ügyvéd által készített létesítő okirata [Ptk. 3:95. § (2) bek.], a házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere-, és kölcsönszerződése [Ptk. 4:41. § (1) bek.], az erdőbirtokossági társulat alapszabálya [az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 5. § (4) bek.] stb.
Az ügyvédi ellenjegyzés kellékei kapcsán leggyakrabban citált jogszabály az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 71. §-a. E szerint az ügyvédi ellenjegyzés az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor fogadható el, ha az ügyvéd az ellenjegyzésre kötelezett okiraton bélyegzője mellett elhelyezi hivatalos szárazbélyegzőjének lenyomatát is az eredeti, illetve a másolati példányon is. Maga az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. §-ának (4) bekezdése pedig előírja, hogy az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést. E követelmények összesítése szerint az ellenjegyzés alaki kellékei az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban a következők: az ügyvéd neve, irodája címe, aláírása, az aláírása előtt feltüntetett "ellenjegyzem" kifejezés, az ellenjegyzés időpontja, bélyegzője és hivatalos, kamara által nyilvántartott[10] szárazbélyegzőjének lenyomata.[11] Ezzel szemben a polgári perben elegendő az ügyvéd aláírása és bélyegzője.[12]
Az ellenjegyzés az ügyvéd által készített okiratnak mindenképpen a legutolsó mozzanata, és jelen idejű kijelentést takar. Nem jelent gondot, ha például a szerződő felek nem
- 50/51 -
egyszerre, hanem eltérő időpontban írják alá az ügyvéd által szerkesztett szerződést, az ellenjegyzés dátuma és az ügyvéd ellenjegyzése viszont csak akkor kerülhet a szerződésre, ha mindegyik fél aláírta, illetőleg saját kezű aláírásnak elismerte a szerződésen szereplő aláírást. (BH 2007.176.; BH 2012.210.; KGD 2009.103.)
A fentebb írottak alapján az ügyvédjelölt azonban nem jogosult ügyvédi ellenjegyzésre, erre utal az Ütv. 27. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfogalmazása is. A törvény e helyütt úgy rendelkezik, hogy az ellenjegyzéssel az ügyvéd azt is bizonyítja, hogy az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt a saját kezű aláírásának ismerte el. Ebből az következik, hogy mindezt az ügyvédjelölt nem bizonyíthatja, mivel akkor - az Ütv. 101. §-ába foglalt általános rendelkezésből kifolyólag - nem kellene külön kiemelni, hogy ügyvédjelölt előtt is megtörténhet az aláírás, illetve az aláírás saját kezű aláírásként történő elismerése a fél részéről. Továbbá az ügyvédjelölt jogállásával sincs összhangban az, hogy míg az ő feladata az ügyvédi működéshez szükséges ismeretek elsajátítása, addig teljes értékű ügyvédi tevékenységet folytat(hat).
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a perben meghatalmazottként eljárhat az ügyvéd és az ügyvédi iroda, míg a (3) bekezdés szerint ügyvédjelölt (jogi előadó) az ítélőtábla és a Kúria előtt - a Pp. 119. §-ában foglalt, iratbetekintésre és másolatkészítésre vonatkozó kivétellel - nem járhat el.[13] A kötelező jogi képviselet körében rendelkezik arról a törvény, hogy a jogi képviseletre kötelezett fél nevében az ügyvédjelölt (jogi előadó) nem járhat el. [Pp. 73/C. § (1) és (5) bek.]
Fentiekből az következik, hogy az ügyvédjelölt jogi képviselőnek minősül a perjogi szabályok szerint.[14] Ha nem így lenne, akkor a Pp. 67. §-ának (3) bekezdése felesleges volna, hiszen az (1) bekezdésben az ügyvédjelölt nincs külön nevesítve, tehát - nemcsak az ítélőtábla vagy a Kúria előtt, hanem - egyáltalán nem járhatna el a peres eljárásokban meghatalmazotti jogállásban. Továbbá ugyancsak értelmetlen rendelkezés volna a Pp. 73/C. §-ának (5) bekezdése, hiszen ha nem minősülne jogi képviselőnek az ügyvédjelölt, nem kellene kizárni a kötelező jogi képviselet ellátására jogosultak köréből, mivel azt egyébként is csak az ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos [Pp. 67. § (1) bek. i) pont], valamint a külön törvényben meghatározott személyek (pl. szabadalmi ügyvivő) láthatják el. Egyébként annak, hogy a kötelező jogi képviselet esetén az ügyvédjelölt nem járhat el, mindössze annyi az indoka, hogy mindezt a jogalkotó a jogi szakvizsga letételéhez köti.[15]
- 51/52 -
Ezt az érvelést támasztja alá a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2003. (VII.7.) tanácselnöki állásfoglalása is. Jóllehet, az állásfoglalás konkrét megállapítása[16] azóta jogszabályváltozás folytán már nem alkalmazható, de az ügyvédjelölt jogállására vonatkozó részei igen. Az állásfoglalás szerint a Pp. 73/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Pp. 67. §-a (1) bekezdésének c) pontja egyaránt az ügyvéd kifejezést használja, ami nem a ténylegesen eljáró személyre vonatkozik, hanem arra a meghatalmazottra, illetve képviselőre, aki a megbízást kapta. Az ügyvédjelölt külön jogszabályi felhatalmazás alapján járhat el.
Tehát a Pp. 67. §-ának (1) bekezdésében található felsorolás, hogy ki lehet meghatalmazott, valóban taxatív és kógens. Az ügyvédjelölt azonban az Ütv. rendelkezései folytán meghatalmazotti jogállásban járhat el, természetesen akkor, ha ezt jogszabály - illetve az ügyvéd, ügyvédi iroda részére adott megbízás - kifejezetten nem tiltja. A meghatalmazotti jogállás megjelölés annyiban a lehető legpontosabb, hogy a meghatalmazást nem az ügyvédjelölt kapta, hanem az őt foglalkoztató ügyvéd vagy ügyvédi iroda, az ügyvédjelölt pedig a meghatalmazott ügyvédnek, ügyvédi irodának a képviselője. Az ügyvédi helyettesítés körében érdemes megemlíteni, hogy amennyiben az ellenérdekű felek képviseletét ugyanazon ügyvédi iroda tagjai látják el, egyik perbeli képviselő helyetteseként eljárt ügyvédjelölt más alkalommal a másik felet képviselő ügyvéd helyettesítésében már nem járhat el.[17] Továbbá a Pp. 75. §-ának (2) bekezdése alapján az ügyvéd természetesen igényt tarthat ügyvédi díjra akkor is, ha az ügyvédjelöltje útján tett eleget a megbízásnak.
A közjegyző okirat-szerkesztési eljárása során a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) szerint sem köteles a fél személyesen eljárni, őt meghatalmazottként bármely cselekvőképes személy képviselheti, ebben az esetben a közjegyzői okiratot pedig a meghatalmazott írja alá. A Kjtv. mögöttes jogszabályaként ugyan 2015. július 1-je óta a Pp.-t alkalmazni kell, a meghatalmazottak személye tekintetében azonban nem érvényesül az a taxatív felsorolás, amelyet a perrendtartás előír. [Kjtv. 1. § (5) bek., 117. § (3) bek., 132. § (1) bek., 172/A. §]
Fontos kiemelni, hogy a felek a közjegyzői okiratot pusztán aláírják, fogalmilag nem lehet szó ellenjegyzésről jogi képviselővel eljáró fél esetén sem, ugyanis az ügyvéd csak a saját maga vagy irodája közreműködésével létrejött okiratot láthatja el ellenjegyzéssel. A közjegyzői okiratot a közjegyző készíti, a felelősség is őt terheli annak tartalmi és formai
- 52/53 -
hibáiért, így egyértelmű, hogy a közjegyzői okiratot csak egyszerű aláírással kell ellátnia a feleknek, illetve képviselőiknek. Ennek folytán az ügyvédjelölt az Ütv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján és kizáró szabály hiányában eljárhat. Természetesen, a meghatalmazás ebben az esetben is csak az ügyvédnek vagy ügyvédi irodának adható, de annak alapján eljárhat az ügyvéd vagy ügyvédi iroda által foglalkoztatott ügyvédjelölt is, amennyiben ezt nem zárta ki a meghatalmazó. Ha a meghatalmazást kifejezetten az ügyvédjelöltnek adták, akkor pusztán meghatalmazottként, nem pedig jogi képviselői jogállásban járhat el.
Vizsgálandó továbbá, hogy miként viszonyul a Kjtv. 120. §-ának (2) bekezdése az ügyvédjelölti képviselethez. A hivatkozott bekezdés akként rendelkezik, hogy a tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés kivételével mellőzhető annak a közjegyzői okiratnak a felolvasása, amely a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készült, amennyiben a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett hitelszerződést (jelzáloghitel szerződést) kötő felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését.
A gyakorlatban előfordult már olyan értelmezés, miszerint az ügyvédjelölt nem minősül jogi képviselőnek.[18] Ez a kijelentés azonban nem helytálló az I.4. pontban kifejtettek szerint. Az ügyvédjelölt jogállásánál fogva képviseleti tevékenységet lát el jogszabályi felhatalmazás alapján, az ügyvéd (ügyvédi iroda) jogán jogi képviselőnek minősül, mindez pedig a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárásban is érvényesül. "Az ügyvéd a képviseletet elláthatja az iroda alkalmazott ügyvédje, illetve ügyvédjelöltje útján is, amennyiben ezt a megbízás konkrétan nem zárja ki."[19] Így ha ügyvédjelölt kéri az okirat felolvasásának mellőzését, és egyébként a Kjtv. 120. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a felolvasás mellőzhető.
Más kérdés, hogy hogyan értelmezendő a "mellőzhető" kifejezés, azaz ha annak feltételei fennállnak, és a közjegyzőtől kérik a felolvasás mellőzését, köteles-e mellőzni azt vagy dönthet úgy, hogy felolvassa a közjegyzői okiratot? Álláspontom szerint mivel a közjegyző számtalan olyan körülményt észlelhet, ami érinti a törvényi kötelezettségeit (például az arról való meggyőződés körében, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek-e a fél akaratának), a közjegyző, különösen, ha aggályos körülményt észlel, dönthet úgy, hogy a felek kérelmével ellenkezőleg felolvassa az okiratot. Ezt támasztja alá a törvény szövegezése ("mellőzhető", illetve "lehetőség") is.[20] Azonban önmagában véve nem minősül aggályos körülménynek az, hogy a fél által meghatalmazott ügyvéd, ügyvédi iroda helyett annak ügyvédjelöltje jelenik meg és a képviselt fél részéről ő kéri a felolvasás mellőzését.
- 53/54 -
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 1. §-ának (1) bekezdése alapján mögöttes jogszabályként a Pp. alkalmazandó. Ugyanígy rendelkezik a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 2. §-ának (1) bekezdése, valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 1. §-ának (1) bekezdése is, tehát összefoglalóan elmondható, hogy az I.4. pontban írottak ezekre az eljárásokra helytállóak, vagyis az ügyvédjelölt jogi képviselőként eljárhat.
A Kjnp. 6. §-a rendelkezik a közjegyzői eljárás lefolytatására irányuló kérelem tartalmi kellékeiről, az Fmhtv. 10-14. §-ai pedig szintén előír bizonyos formai és tartalmi kellékeket, ám ezek a törvények nem szabályozzák kimerítően a beadványokat, mint ahogyan a Hetv. sem. Így a Pp. szabályait kell alkalmazni. A Pp. 93. §-ának (3) bekezdése alapján ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát a 196. §-nak megfelelően kell kitölteni. Mivel tehát az ügyvédnek csak aláírásával kell ellátnia a beadványokat,[21] és az ügyvédjelölt aláírási joggal rendelkezik, papír alapú beadványokat ő is előterjeszthet.
Ugyan kifejezetten ügyvédi aláírásról rendelkezik a Pp., semmi nem tiltja az ügyvédjelölti közreműködést az Ütv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján. Az ügyvédjelölt a képviseleti jogát az ügyvéd, ügyvédi iroda részére adott meghatalmazással, valamint az ügyvédjelölti igazolványával tudja igazolni. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a bíróságok nem minden esetben fogadják el az ügyvédjelölt által aláírt beadványokat. Ez a problematika ugyancsak arra vezethető vissza, hogy az ügyvédi aláírás és ellenjegyzés általános kellékeit nem szabályozza jogszabály, végső soron a bírói jogértelmezésen múlik, hogy az ügyvédjelölttől mit fogad el és mit nem.
Az Fmhtv. 11. §-ának (3) bekezdése a jogi képviselővel rendelkező félnek, továbbá a jogi személy, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és az egyéni cég félnek kötelezően előírja, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban beadványaikat kizárólag elektronikus úton, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján a beadványhoz papír alapú mellékletet csatolnak. Elektronikus úton beadványt kizárólag erre rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, és a beadványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni. Elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el. [Fmhtv. 11. § (1)-(2) bek.] Elektronikus úton azonban nem nyújthatja be kérelmét a jogosult, ha egyidejűleg személyes költségfeljegyzési jog iránti kérelmet is előterjeszt. [Fmhtv. 50. § (2) bek.]
- 54/55 -
Le kell szögezni, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben sem lehet önálló képviselőként feltüntetni az ügyvédjelöltet, hanem csak a meghatalmazott ügyvéd, illetve ügyvédi iroda képviselőjeként. Az ügyvédjelölt eljárását a fizetési meghagyásos eljárásban kifejezetten semmi sem tiltja, sem az Fmhtv., sem a Pp. nem tartalmaz tiltó rendelkezést, a jogszabályok alapján az ügyvédjelölt eljárhatna elektronikus úton (lásd: I.4. pont).
Csakhogy az Ütv. 12/B. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység végzése során - ha jogszabály az ügyvéd számára elektronikus aláírás használatát írja elő - csak a következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás használható: az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását; valamint a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb három percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.
Az ügyvédjelölt viszont nem kamarai tag [Ütv. 96. § (2) bek.], így az elektronikus aláírása nyilvánvalóan nem tud eleget tenni ennek a követelménynek. Ez a feltétel azonban még megmagyarázható, mivel az Ütv. 101. §-a szerint az ügyvédekre vonatkozó törvényi rendelkezések az ügyvédjelöltekre megfelelően irányadók, tehát mivel explicit módon nem tiltja jogszabály azt, hogy ügyvédjelölt elektronikus aláírással rendelkezzen, a tanúsítványában értelemszerűen nem kell a kamarai tagságot feltüntetni, lévén, hogy nem kamarai tag.
A 2/2007. (XI. 19.) MÜK Szabályzat[22] (a továbbiakban: Szabályzat) szintén rendelkezik az ügyvédi elektronikus aláírásról. Bár a MÜK Szabályzata nem jogszabály, az Ütv. 112. §-ának (3) bekezdése alapján a MÜK Alapszabálya többek között minden ügyvédre és ügyvédjelöltre kötelező. A MÜK Alapszabályának IV.19. pontja értelmében pedig a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülésének határozatai, ideértve az Alapszabályt, a szabályzatot és az iránymutatást, kötelező az ügyvédekre és ügyvédjelöltekre is.
A Szabályzat 21. pontja több követelményt támaszt az ügyvédi elektronikus aláírással szemben, lényegét tekintve megismétli az Ütv. 12/B. §-ában foglaltakat. Továbbá a Szabályzat 22. és 24. pontja egyértelművé teszi, hogy elektronikus aláírással csak és kizárólag ügyvéd rendelkezhet,[23] mivel csak az ügyvéd jogállására szabott szabályokat tartalmaz, az ügyvédjelöltre nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhetőek a rendelkezések. Ez az ellentét, figyelembe véve az Ütv. 12/B. §-át, nem oldható fel megfelelő jogalkalmazással, mert lényegében erre nincsen jogszabály, amit megfelelően lehetne alkalmazni. Az pedig nyilvánvalóan nonszensz értelmezés, hogy csak az ügyvéd elektronikus aláírása került szabályozásra, az ügyvédjelölt olyan tanúsítvány-tartalommal ellátott elektronikus aláírást használ, amilyet csak akar.
- 55/56 -
Mindezek felvetik azt a kérdést, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban mi a közjegyző teendője, ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet ügyvédjelölt írta alá? Egyfelől, az Fmhtv. 11. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy fizetési meghagyásos eljárásban a beadvány elektronikus benyújtására szolgáló, a 11. §-ban meghatározott módokat és technikai eszközöket jogszerűen alkalmazzák, vélelmezni kell. Másfelől a hivatkozott MÜK Szabályzat nem jogszabály, az abban foglaltak betartása a személyi hatálya alá tartozók feladata és felelőssége, a különböző hivatásrendek belső fórumainak normáit nem az igazságszolgáltatásnak kell kikényszerítenie, kiváltképpen nem azokban az eljárásokban, amelyek nem kifejezetten eziránt indultak.
Álláspontom szerint nem kifogásolható az a jogalkalmazói gyakorlat, amely ügyvédjelölt elektronikus beadványára válaszul hiánypótlás keretében megfelelő képviselő állítására és beadványbenyújtásra hívja fel a felet, mivel az igénybe vett technikai eszköz jogszerű alkalmazása kétségbe vonható, de amíg ennek jogszabályi alapja nincs, ez az eljárás semmi esetre sem kötelező.
Lévén, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzés nem egy nemperes eljárás, más szabályok érvényesülnek mint amelyek az imént ismertetésre kerültek. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) értelmében hitelbiztosítéki nyilatkozatot többféleképpen lehet tenni. Az azonban hangsúlyozandó, hogy nyilatkozatot tenni csak az tud, aki regisztrált a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a saját nevében, vagy mint állandó képviselő.
Az állandó képviselő nélkül nyilatkozattevő fél a következő nyilatkozattételi módok közül választhat.
a) A hitelbiztosítéki nyilatkozatát a regisztrált felhasználó saját minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzőjével látja el (rögzíti), bárminemű közjegyzői közreműködés nélkül. (Hbnytv. 7. §)
b) A regisztrált felhasználó a közjegyző előtt tesz hitelbiztosítéki nyilatkozatot, majd a közjegyző azt saját hivatali elektronikus aláírásával rögzíti a hitelbiztosítéki rendszerben. (Hbnytv. 8. §)
c) A felek ilyen rendelkezése esetén a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoring szerződést vagy lízingszerződést közokiratba foglaló közjegyző, vagy ellenjegyző ügyvéd - ha a szerződő felek ezzel is meghatalmazták és a felek képviseletében regisztrált felhasználóként jár el -, az Ütv. 27/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ellenőrzést követően a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve az annak alapján nyilvántartandó adatokat rögzíti a nyilvántartásban.
d) A regisztrált felhasználó a nyilatkozattétel céljából ügyvédet hatalmazhat meg, amennyiben a regisztrált felhasználó nem rendelkezik állandó képviselővel és az eseti meghatalmazást nem zárta ki a regisztrációja során.
- 56/57 -
Az a) és b) pontban foglalt esetekre a d) pont tartalmazza az ügyvédi képviselet lehetőségét, amely az Ütv. 23. §-ának (5) bekezdése folytán az ügyvédjelöltre is alkalmazható, amennyiben az ügyvédjelölt a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója. Természetesen, ebben az esetben is a jogszabályban nevesített meghatalmazás az ügyvédjelöltet alkalmazó ügyvéd vagy ügyvédi iroda kapta. Az a) pontban foglalt nyilatkozat esetén viszont az elektronikus aláírással kapcsolatos, a II.2.2. pontban kifejtett aggályok hozhatók fel, ám technikailag ebben az esetben is lehetőség van a nyilatkozat rögzítésére, hiszen semmiféle közjegyzői vagy más hatósági kontroll nem érvényesül a nyilatkozattétel során. A c) pontbeli eset ugyan "ellenjegyző" ügyvédről szól, de szintén az Ütv. rendelkezései alapján a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítését elvégezheti az ügyvédjelölt, az elektronikus aláírás használata kapcsán említett aggályok mellett.
Állandó képviselő az a törvényes képviselő, szervezeti képviselő, vagy állandó képviselet ellátására meghatalmazott személy, aki más, meghatározott személy vagy szervezet nevében jár el a hitelbiztosítéki nyilatkozatok tétele során, és akit a nyilvántartás állandó képviselőként tartalmaz.[24] Ilyen esetben maga az állandó képviselő kérte a regisztrációját más személy állandó képviselőjeként, és ő az, aki nyilatkozatot tenni jogosult [Hbnytv. 5. § (1) bek.] Egyértelmű, hogy ügyvéd lehet állandó képviselő, de lehet-e ügyvédjelölt állandó képviselő, ha az őt alkalmazó ügyvéd vagy ügyvédi iroda a meghatalmazott?
Álláspontom szerint az bizonyos, hogy ha az ügyvédi iroda regisztrált a hitelbiztosítéki rendszerbe, az ügyvédi iroda mint jogi személy állandó képviselője minden bizonnyal lehet az iroda által alkalmazott ügyvédjelölt. Ez tehát arra a szűk esetkörre vonatkozik, amikor maga az ügyvédi iroda a regisztrált felhasználó, és nem képviseleti céllal történt a regisztráció, hanem azért, hogy az ügyvédi iroda lehessen hitelbiztosítéki nyilatkozattal érintett jogosult vagy kötelezett.
Ugyanakkor, ha az ügyvédjelöltet alkalmazó ügyvédet, ügyvédi irodát meghatalmazza valaki, hogy állandó képviselője legyen, már nem ilyen egyértelmű a válasz. Az Ütv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az ügyvéd az ügyvédjelöltje közreműködését a megbízás ellátásához igénybe veheti. A megbízását az ügyvéd arra kapta, hogy az ügyfele állandó képviselője legyen. Bár a regisztráció nem csak a megbízás ellátásához tartozik, hanem erről szól maga a meghatalmazás, mégis semmi nincs, ami tiltja, hogy az ügyvéd akár valamennyi cselekményre - ha azt jogszabály ki nem zárja - az ügyvédjelöltje közreműködését vegye igénybe. Így, bár állandó képviselőként regisztrálnia a meghatalmazott ügyvédnek kell, erre vonatkozó ügyvédi utasítás esetén az ügyvédjelölt elláthatja az állandó képviselői feladatokat. Technikailag persze csak a közjegyző előtt fog tudni hitelbiztosítéki nyilatkozatot tenni, ha az állandó képviselő ügyvéd utasítása szerint neki kell gondoskodni a nyilatkozat rögzítéséről, hiszen a saját elektronikus aláírásával nem tudja pótolni az ügyvéd elektronikus aláírását (II.2.2. pont).
- 57/58 -
Az ügyvédjelölt a fentiek szerint valamennyi közjegyzői nemperes eljárásban eljárhat meghatalmazott jogi képviselői minőségben, kivéve, ha a Pp. vagy az ügyvédnek adott meghatalmazás kifejezetten tiltja az ügyvédjelölt közreműködését. Az ügyvédjelölt elektronikus aláírásának kérdése még okozhat problémát - különösen az azt használó ügyvédjelölt oldalán - a jogalkalmazás során, ugyanakkor az ügyvédjelölt ügyvédet helyettesítő eljárása a közjegyző előtt is gyakoribbá válhat, így érdemes minden eljárásban felkészülni a megjelenésére. ■
JEGYZETEK
[1] Az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről szóló 1/2012. (XI.5.) számú MÜK Szabályzat, 3. § (3) bek.
[2] Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására jogosult ügyvédek nyilvántartásba vételéről szóló 2/2009. (2009. X. 26.) számú MÜK iránymutatás.
[3] Az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről szóló 1/2012. (XI.5.) számú MÜK Szabályzat, 5-6. §.
[4] Az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és az ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól szóló 2/2012. (XI. 05.) számú MÜK Szabályzat, 3. §.
[5] Az ügyvédjelöltek alkalmazásáról szóló 2/2000. (V.22.) számú MÜK iránymutatás, 8. pont.
[6] Bár az ügyvédjelölt nem kamarai tag, de ha fegyelmi eljárás eredményeképpen a névjegyzékből törölték, annak lényegében ugyanaz a következménye, mint az ügyvéd kamarából való kizárásának, azaz 10 évig nem vehető fel az ügyvédjelölti névjegyzékbe. (BH 2006.378.)
[7] A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2003. (VII.7.) számú, 2003. július 7-i Tanácselnöki Értekezletének állásfoglalása.
[8] Dr. Hidasi Gábor, Ellenjegyzés vagy tanú. http://vAvw.bpugyvedikamara.hu/zart/aktualis/pestLugyved/ januar-2014/ellenjegyzes-vagy-tanu-3/ (letöltve 2016. augusztus 2. napján)
[9] Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) számú MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai szabályzat), 7/2. pont.
[10] Etikai szabályzat, 7/7. c) pont.
[11] Az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról szóló 5/1999. (III. 1.) MÜK (Magyar Ügyvédi Kamara) szabályzat módosításáról és a módosítással egységes szerkezetbe foglalásról szóló 1/2008. (X.27.) MÜK szabályzata, 15. és 16. pont.
[12] Kiss Daisy, A polgári per titkai. Budapest, 2006, 307. 0.
[13] "Az eljárásra jogosult jogi képviselők köréből a törvény az ügyvédjelölt és a (jogi szakvizsgával nem rendelkező) jogi előadó eljárását tilalmazza". Nagykommentár a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi 111. törvényhez (szerk. Németh János és Kiss Daisy), CompLex Közjegyzői Jogtár. 66. § [A továbbiakban: Németh-Kiss, Nagykommentár.]
[14] "Az ügyvéd a (peres - PM) képviseletet elláthatja az iroda alkalmazott ügyvédje, illetve ügyvédjelöltje útján is" Németh-Kiss, Nagykommentár, 67. §.
[15] Kormos Erzsébet, In: Kommentár a polgári perrendtartáshoz (szerk. Wopera Zsuzsa), 1. kötet, Budapest, 2016, 73/C. § 239. o. [A továbbiakban: Kormos, Kommentár.]
[16] Az állásfoglalás azt járta körül, hogy az ügyvédjelölt eljárhat-e az ítélőtábla előtt, amelyre a Főváros Ítélőtábla igenlő választ adott. Azóta azonban kiegészült a Pp. 73/C. §-a az (5) bekezdéssel, így 2009. január l-jétől az ügyvédjelölt nem járhat el az ítélőtábla előtt kifejezett törvényi tilalom miatt.
[17] A helyettesítés kérdéskörében is érteni kell az ügyvéd vagy ügyvédi iroda alatt az ügyvédjelöltet [Pp. 70. § (3) bek.], de természetesen a meghatalmazás továbbadására nem jogosult. Német-Kiss, Nagykommentár, 70. §.
[18] Kertészné dr. Princzinger Márta, Ügyvédjelölt eljárása az ítélőtábla előtt. Céghírnök, 2003/10., 5-6. 0.
[19] Horváth Jenő, In: A polgári perrendtartás magyarázata (szerk. Németh János és Kiss Daisy), 1. kötet, Budapest, 2010, 67. § 310. o.
[20] A Kjtv. 120. §-ának (2) bekezdését a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény 34. §-ának (1) bekezdése iktatta be. A miniszteri indokolása szerint az ügyfelek hitelfelvételével kapcsolatos költségeinek csökkentése érdekében a közokirat elkészítésének szabályai egyszerűsödnek, így támpontot ez sem nyújt e kérdésben.
[21] Kormos, Kommentár. 309. o.
[22] A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI.19.) MÜK szabályzat, 21-24. pont.
[23] Az elektronikus aláírással rendelkező ügyvédekről a területi ügyvédi kamara nyilvántartást is vezet (Szabályzat 27. pont), valamint van olyan hitelesítés-szolgáltató, amelyik ügyvédjelölt részére nem is készít elektronikus aláírást.
[24] Pulinka Mihály, Hitelbiztosítéki Nyilvántartás I. - Regisztráció. Közjegyzők Közlönye, 2015/6., 13-14. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző MOKK jogi előadó, közjegyzőjelölt
Visszaugrás
