A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyik nagy újítása volt, hogy létrehozta a hitelbiztosítéki nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás). A nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a nem lajstromozott ingó dolgokon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogokat és a Ptk.-ban meghatározott egyéb biztosítéki jogokat [Ptk. 5:112. § (1) bek.], így a tulajdonjog-fenntartás [Ptk. 6:216. § (4) bek.], a faktorálás [Ptk. 6:406. §], valamint a pénzügyi lízingbeadás [Ptk. 6:410. § (2) bek.] tényét, valamint a vevő, az adós, és a lízingbevevő személyét. Megjegyzendő, hogy a zálogjogi nyilvántartás (a továbbiakban: ZONY) és az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjogi nyilvántartás (a továbbiakban: gkZONY) nem szűnt meg, ugyanis az e nyilvántartásokba bejegyzett zálogjogi bejegyzések módosítására és törlésére, az adatkezelésre és az adatszolgáltatásra a 2014. március 14-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni [a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 34. § (1) bek.].
A nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti [Ptk. 5:112. § (2) bek.]. Ezt a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) azzal az alapelvi jellegű kiegészítéssel toldja meg, hogy a nyilvántartás rendszerében nyilatkozatot tenni kizárólag elektronikus úton, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lehet, az ettől eltérő módon tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem tették volna [Hbnytv. 1. § (5) bek.]. A nyilvántartás fontos részletszabályait tartalmazza a Ptk. hatálybalépése előtt két nappal megjelent hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (a továbbiakban: Hbnyr.), így e három jogszabály (Ptk., Hbnytv., Hbnyr.) együttes alkalmazásával válik teljessé és érthetővé a nyilvántartás működése.
- 5/6 -
A Hbnytv. 2. §-a deklarálja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére, nyilvántartására és a nyilvántartásba történő betekintésre szolgáló informatikai alkalmazást (a továbbiakban: hitelbiztosítéki rendszer) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) működteti. Ugyan voltak ezzel kapcsolatos ellenvélemények[1], a jogalkotó végül úgy rendelkezett, hogy az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képező közjegyzők[2] köztestületi szerve működtesse a rendszert, amely szervezet komoly múlttal rendelkezik az országos szintű elektronikus nyilvántartások vezetésében.[3] A szakmai kompetenciáján túl pedig az is indokolta a MOKK szerepvállalását, hogy a ZONY-t[4] és a gkZONY-t[5] is e szervezet működteti, amelyeket az új hitelbiztosítéki rendszerrel össze is kellett hangolni az egységes adatlekérdezéshez. [Hbnytv. 34. § (2) bek.]
A nyilvántartás hitelesen tanúsítja, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban, és a nyilvántartásban szereplő tartalommal, a Ptk.-ban és a Hbnytv.-ben foglaltak szerint hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. Ezen túlmenően a nyilvántartás semmilyen jog, tény vagy szerződés fennállását nem tanúsítja vagy bizonyítja. A nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél az igényét bírósági úton érvényesítheti, mégpedig azzal szemben, aki a nyilvántartásban szereplő tartalom feltüntetése érdekében a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette. [Hbnytv. 1. § (1)-(2) bek.]
Ez a hitelesség a Hbnytv. szerint azt jelenti, hogy az ellenkező bizonyításig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról (módosításról, törlésről) vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal [Hbnytv. 1. § (3) bek.].
A vonatkozó kommentárok és a miniszteri indokolás szerint a nyilvántartás kapcsán voltaképpen csak negatív közhitelűségről beszélhetünk. A nyilvántartás ugyanis mindössze azt bizonyítja, hogy a bejegyzett (látható) jelzálogjogokon kívül más jelzálogjogok nem állnak fenn,[6] pusztán a bejegyzés pedig nem bizonyítja a zálogjog létrejöttét.[7] A nyilvántartás arra szolgál, hogy ez a negatív közhitelesség a nyilvánosság számára megismerhető legyen.[8]
- 6/7 -
A jogszabály hatálybalépését követően sokakban kételyt ébresztett a magyar jogrendszerben egyébként idegen felfogás begyűrűzése, hiszen a korábbi nyilvántartások más alapokon működtek, igencsak eltérő joghatással. A korábbiakkal szemben most az volt a jogalkotói elképzelés, hogy ügyfélbarát rendszer épüljön ki, amely könnyen, rugalmasan és olcsón elérhető, tehát a nyilvántartás funkciója immáron nem annak közhiteles tanúsítása, hogy jogok állnak fenn, hanem a nyilvánosság biztosítása,[9] lényegében "figyelemfelhívó szerep" betöltése.[10] A nyilvántartás egyfajta tájékoztatás a kötelezett helyzetéről, a Ptk. miniszteri indokolása is azt emeli ki, hogy a nyilvántartás a forgalom biztonságához jelentős mértékben képes hozzájárulni.[11]
A zálogjog akkor jön létre, ha a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot, és a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött [Ptk. 5:87. §]. Mint azt a Ptk. érzékelteti, két, akár egymástól időben elváló mozzanatról van szó, amelynek első lépcsője a zálogjog alapítása, ennek részét képezi (a zálogszerződés megkötését követően) a nyilvántartásba történő bejegyzés [Ptk. 5:88. §]. Amennyiben nem történik meg a bejegyzés, tehát az alapítás elmarad, úgy a dologi jogi hatás is: a zálogjog nem jön létre. Ugyanakkor a zálogszerződés alapján a feleket egymással szemben a zálogjog megalapítása hiányában is megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket a Ptk. a zálogjogosult és a zálogkötelezett számára megállapít [Ptk. 5:91. §].
Mivel nem egy több évtizede hatályos jogszabály a Ptk., megemlítendő, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 49. §-a szerint a Ptk. zálogjogra vonatkozó szabályait - néhány kivételtől eltekintve - csak azon zálogjogokra kell alkalmazni, amelyeket a jogszabály hatálybalépését követően (2014. március 15-étől) kötött zálogszerződéssel alapítottak, illetve amely törvényes zálogjogként a hatálybalépést követően keletkezett.
A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Ennek hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. [Ptk. 6:406. §]
Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó, illetve ha ingó dolog vagy jog a lízingtárgy, a lízingbeadás tényét a lízingbeadó köteles a vevő, illetőleg a lízingbevevő személyének feltüntetésével a nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog vagy jog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, akkor mindezeket a megfelelő lajstromba kell bejegyeztetni. A bejegyzés elmaradása ezen esetekben azt eredményezi, hogy a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző harmadik személy az átruházással megszerzi
- 7/8 -
az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot, valamint a vevő, illetőleg lízingbevevő által az ingó dolgon, illetve jogon a javára alapított zálogjogot. [Ptk. 6:216. § (4) bek., 6:410. § (2) bek.] Mint arról fentebb szó esett, a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogokat nem kell bejegyezni a nyilvántartásba. Átmeneti szabályként az érvényesül, hogy a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanakkor a felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. [Ptké. 50. §]
A Hbnytv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személy és csak a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személlyel szemben tehet, a Hbnytv. szabályai szerint. A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személy. Hitelbiztosítéki nyilatkozat személyesen vagy képviselő útján tehető, ha a képviselő a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója. Ennek megfelelően mindaddig, amíg valaki, vagy valamely szervezet nincs regisztrálva a hitelbiztosítéki rendszerben, nyilatkozattal nem lehet érintett, így a gazdasági életben ezen (zálog-, faktoring, tulajdonjog-fenntartással történő eladás, illetve pénzügyi lízing) szerződéseket a feleknek mindaddig nem célszerű megkötniük, amíg mindegyikük be nem regisztrált a nyilvántartásba.[12]
A Ptk. hatálybalépését követően megszűnt a közokirati kényszer, így már a nyilvántartás használatával, tulajdonképpen "emberi közreműködés nélkül" történik a bejegyzés,[13] amelyre vonatkozóan kifejezetten a Ptk.-ban megfogalmazott jogszabályi szintű követelmény, hogy a bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül kerüljön sor.[14] Így megállapítható, hogy a bejegyzés előfeltétele lényegében csak az, hogy a felek regisztrált felhasználók legyenek.
- 8/9 -
A regisztráció fogalma nem más, mint valamely személy vagy szervezet felhasználóként történő nyilvántartásba vétele [Hbnytv. 4. § (2) bek.].[15] Mint fentebb láthattuk, ahhoz, hogy a nyilvántartásban hitelbiztosítéki nyilatkozat kerüljön rögzítésre, mind a jogosulti, mind a kötelezetti oldalon szükséges az, hogy a szerződő felek a nyilvántartás regisztrált felhasználói legyenek. Ez az egyetlen olyan mozzanat a nyilvántartás működésében, ahol érvényesül egyfajta külső, hatósági kontroll, ugyanis a regisztráció érvényesítéséhez, amely nélkül a regisztráció nem sikeres, közjegyzői közreműködés szükséges. Ez azt jelenti, hogy a regisztráció online kezdeményezését követően a kérelmezőnek el kell mennie egy általa választott közjegyzőhöz.
A regisztrációnak tulajdonképpen két típusa van: egyrészt a természetes személyek saját nevükben történő regisztrációja, és a valamely személy vagy szervezet nevében állandó képviselőként történő regisztráció. Mivel a nem természetes személyek csak képviselő útján tudnak regisztrálni a nyilvántartásba, erre tekintettel kifejezetten rendezi a Hbnytv., hogy az állandó képviselővel regisztrált képviselt (természetes vagy más) személy a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználójának tekintendő [Hbnytv. 5. § (1) bek.]. Azaz nem kell külön regisztrálni a képviselt személyt, majd külön a természetes személy képviselőt, hanem a képviselő regisztrációjával kerül regisztrálásra az a személy is, akit állandó képviselő képvisel. A szabályozás lényege, hogy egyértelművé tegye: a kérelmező mindig természetes személy, tehát valahol a képviseleti láncolat végén mindig található egy természetes személy. A kérelmező viszont nem feltétlenül a saját nevében regisztrál, hanem más nevében is megteheti. Ilyen esetekben a képviselt nem megy végig a regisztrációs folyamaton, nem teszi meg a később ismertetett azonossági nyilatkozatot, tehát vele szemben, illetve az ő nevében nem lehetne hitelbiztosítéki nyilatkozatot tenni, márpedig a képviselet szabályai alapján képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. Emiatt mondja ki a Hbnytv., hogy a képviselt a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználójának tekintendő.
Főszabály szerint a regisztráció menete az, hogy a saját vagy más nevében regisztrálni kívánó személy az erre szolgáló internetes felületen (https://hbny.mokk.hu) kezdeményezi azt, vagyis megadja az e-mail címét, ahová kap egy értesítő e-mail üzenetet, és az onnan megnyitható online adatlapot (a továbbiakban: regisztrációs kérelem) kitölti. A kérelmezőnek meg kell adnia egy, a felhasználónevéhez (ami az e-mail címe) tartozó jelszót, a nevét, születési nevét, az anyja születési nevét, a születési helyét és idejét, valamint a lakcímét. A személyes adatokon kívül a regisztrációs kérelemben kell nyilatkozni a felhasználói szabályzat elfogadásáról, valamint itt lehet nyilatkozni arról, ha a jogosult zálogjogosulti bizományosként kíván regisztrálni, illetve arról, ha a regisztráló ki szeretné zárni az eseti
- 9/10 -
meghatalmazott ügyvéd útján történő nyilatkozattétel lehetőségét. [Hbnytv. 4. § (2) bek.; 5. § (4) bek.; Hbnyr. 11. § (7) bek.]
A kérelmező minden esetben először ezekről nyilatkozik, vagyis ha valaki állandó képviselőként tölti ki a regisztrációs kérelmet, először a saját adatairól nyilatkozik,[16] a képviselt ugyanezen személyes adatait ezt követően tudja megadni. A képviselt természetes személy rögzítendő személyes adatai ugyanazok, mint amiket az állandó képviselő esetén kell megadni.[17] Amennyiben a képviselt személy szervezet, minden esetben kötelező megadni az elnevezését és székhelyét. Cégjegyzékbe bejegyzett szervezet esetén a cégjegyzékszám és az adószám, egyéb nyilvántartásba vett szervezet esetén a nyilvántartási szám és a nyilvántartást vezető bíróság, hatóság megnevezése, valamint az adószám, egyéb szervezet esetén az adószám, továbbá külföldi szervezet esetén az országa kódja, illetve ha rendelkezik vele, akkor a nyilvántartási szám és az adószám kötelező adat. Ezeket az adatokat az állandó képviselőként regisztrálni kívánó személy a meghatalmazásával vagy közokirattal, illetve teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. E szabályokból viszont az következik, hogy azon szervezetek, amelyek nem rendelkeznek adószámmal, a Hbnytv. alapján nem regisztrálhatóak a nyilvántartásba. [Hbnytv. 5. § (2) bek.]
Amennyiben a kérelmező rendelkezik megfelelő elektronikus aláírással, amelynek segítségével a későbbiekben hitelbiztosítéki nyilatkozato(ka)t kíván tenni, akkor ezzel az aláírással el kell látnia a regisztrációs kérelmét, ugyanis ez a közjegyző előtt, szemben szinte az összes többi hiánnyal, nem pótolható. Amennyiben egy regisztrált felhasználó később rendelné hozzá az elektronikus aláírását a regisztrációs kérelméhez (mert pl. később lett elektronikus aláírása), akkor azt neki kell megtennie, és ezt követően kell ismételten elmennie egy közjegyzőhöz, majd a regisztrációs eljárás szabályainak alkalmazásával a közjegyző hozzárendeli az elektronikus aláírást.
A gyakorlatban elmondható, hogy akinek nincs elektronikus aláírása, vagy azt nem kívánja használni, az általában nem tölt ki regisztrációs kérelmet, hanem mindent a közjegyző rögzít. Ellenben, mint azt az imént említettük, aki a saját elektronikus aláírását kívánja használni a hitelbiztosítéki nyilatkozatok rögzítéséhez, annak otthon (vagy bárhol, de nem a közjegyzőnél) kell kezdeményeznie a regisztrációját.
- 10/11 -
A regisztráció érvényesítése érdekében a kérelmező a közjegyző előtt a regisztrációs kérelmében közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan nyilatkozatot tesz, amely bármely közjegyző előtt megtehető a regisztrációs kérelem előterjesztését követő tizenöt munkanapon belül [Hbnytv. 4. § (4) bek.; Hbnyr. 11. § (3) bek.]. Ez az ún. azonossági nyilatkozat, amely szükségességére - valamint arra, hogy az bármely közjegyző előtt megtehető - a nyilvántartás külön felhívja a regisztrációt folytató személy figyelmét. A közjegyző az előtte megjelenő kérelmező személyi és okmányadatainak ellenőrzése során a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 122. §-a szerint jár el, vagyis ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, meggyőződik a személyes adatairól, amelynek két módja van. Egyfelől a saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból, másfelől a közjegyző által személyesen ismert, vagy személyazonosságát az előbb említett módon igazoló két azonossági tanú közreműködésével.
Az igazolvány esetén annak a nyilvántartásokban rögzített adatokkal való egyezőségét és érvényességét ellenőrzi, amely elektronikus úton történik. Ha a fél a személyazonosságához adatot nem szolgáltat, vagy ha a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg a rendelkezésre bocsátott adatokkal, avagy az igazolvány érvénytelen, és a személyazonosság igazolása azonossági tanúk közreműködésével sem lehetséges, akkor a közjegyzőnek meg kell tagadnia a közreműködést. Ezt a fordulatot Hbnytv. akként egészíti ki, hogy ha a nyilvántartási adatokkal való egyezőséggel kapcsolatban kétség merül fel, a közjegyző a közreműködést megtagadja [Hbnytv. 4. § (5) bek.], bár vélhetően ez a gyakorlatban nem jelent különbséget a Kjtv.-ben foglaltakhoz képest.
Az azonossági nyilatkozat megtételét követően a közjegyző ennek tényét rögzíti a hitelbiztosítéki rendszerben, egyidejűleg pedig egyéni azonosítóval látja el a regisztrált felhasználót a hitelbiztosítéki rendszer útján. Tehát a törvény alapján a közjegyzőhöz egy kitöltött azonossági nyilatkozatot visz a regisztrációs kérelmet előterjesztett fél, amelyre a regisztráció érvényesítését követően a már regisztrált felhasználó részére tanúsítványt állít ki a rendszerben rögzített adatairól [Hbnytv. 4. § (6) bek.; Hbnyr. 11. § (4)-(5) bek.]. A gyakorlatban azonban az a jellemző - azon túl, hogy akinek nincs elektronikus aláírása, vagy azt nem kívánja a regisztrációjához társítani, nem terjeszt elő online regisztrációs kérelmet -, hogy a regisztrációt követően a hitelbiztosítéki rendszer által generált azonossági nyilatkozatot a közjegyző nyomtatja ki, majd rávezeti a tanúsítványt. Ez egyébként megfelel az azonossági nyilatkozat követelményeinek, a köznyelvben is egyre inkább ezt a rendszer által generált adatlapot nevezik azonossági nyilatkozatnak.
A sikeres regisztrációt követően a MOKK regisztrált felhasználóként nyilvántartásba veszi a kérelmezőt, és felhasználónevet (ami a kérelmező megadott e-mail címe), jelszót, valamint tárhelyet biztosít részére. A sikeres regisztrációról és a sikeres azonossági nyilatkozat megtételéről rendszerüzenet útján is értesül a regisztrált felhasználó [Hbnyr. 11. § (1)-(2), (6) bek.].
Jóllehet, a jogszabályok nem teszik kötelezővé, mégis elterjedt az a közjegyzői gyakorlat, hogy az - egyéb jogi jelentőségű tény tanúsításaként iktatott - azonossági nyilatkozat
- 11/12 -
egy eredeti példányát megőrzik. Ez amiatt is szerencsés megoldás, mivel előfordul, hogy egy regisztrált személynek ismét szüksége lenne az azonossági nyilatkozat egy példányára, amely azonban már nem készíthető el újra, erre csak egyszer, a nyilvántartásba történő regisztrációkor van lehetőség. Azonban a záradékolt azonossági nyilatkozat közjegyző őrizetében lévő példányáról[18] készíthető a Kjtv. 137. §-ának alkalmazásával hitelesített másolat. Hiteles kiadmány azonban a záradékolt azonossági nyilatkozatról már nem adható ki.[19]
Mint már fentebb említésre került, kétféle regisztrációt különböztethetünk meg attól függően, hogy valaki a saját nevében, vagy pedig más személy nevében, állandó képviselőként regisztrál. Ezzel kapcsolatosan kitérek a mindennapok során felmerült gyakori, vagy épp különleges kérdésekre.
Fentebb ismertetésre kerültek a regisztráció általános szabályai. Mivel a jogszabályok további rendelkezéseket nem tartalmaznak a természetes személyek saját regisztrációjára, ehelyütt nem ismétlem meg ugyanazokat, hanem a jogalkalmazás során felmerült kérdésekre térek ki.
Az egyértelműség miatt érdemes a zálogjogosulti bizományos regisztrációjáról röviden szót ejteni, ugyanis a rá vonatkozó szabályokat a Hbnytv. az állandó képviselőre vonatkozó szabályok között helyezte el, vélhetően annak képviseleti jellege miatt. Ugyanakkor a zálogjogosulti bizományos a saját nevében regisztrál (nem tüntet fel képviselt személyeket), csak e minőségét jeleznie szükséges a regisztrációs kérelemben. E minőségét meghatalmazás helyett a kijelölését tartalmazó közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia, és hitelbiztosítéki nyilatkozattételére a zálogjogosulti nyilatkozat szabályai alkalmazandók. [Hbnytv. 5. § (4)-(5) bek.]
A zálogjogosulti bizományos bejegyzésének időpontja igencsak releváns. Ugyanis az ő kijelölése, illetőleg kijelölésének visszavonása harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a személyét - zálogjogosulti bizományosi minősége feltüntetésével - az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzik. Ezek a nyilvántartások a zálogjogosultak nevét nem tartalmazzák. A zálogjogosult a zálogjogosulti bizományos bejegyzése alatt nem gyakorolhatja a zálogjogból
- 12/13 -
eredő jogait, ugyanakkor a magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Egyébként a bejegyzett zálogjogosulti bizományost a zálogjogosult jogai illetik és kötelezettségei terhelik, e körben a zálogjogosulti bizományos a saját nevében, a zálogjogosult javára jár el. [Ptk. 5:96. § (2)-(6) bek.]
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 2. §-ának (1) bekezdése szerint Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Tehát az egyéni vállalkozó nem külön jogalany, a természetes személytől eltérő jogalanyisága, de még vagyona sincsen. Ebből következően az egyéni vállalkozót természetes személy módjára kell regisztrálni a nyilvántartásban, nem pedig saját maga állandó képviselőjeként. Ennek azért van jelentősége, mivel ha valaki a nyilvántartásban - lévén perszonálfólium - szeretne rákeresni egy egyéni vállalkozóra, akkor természetes személyként kell lekérni a rá vonatkozó adatokat, nem pedig szervezetként.[20]
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3. §-ának 18. pontja definiálja az őstermelő fogalmát. E szerint mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában az Szjatv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. Az őstermelő tehát egy adójogi kategória, a nyilvántartás szempontjából ugyancsak természetes személynek minősül, így helytelen az a gyakorlat is, amely során a lakcíme helyett azt a címet tüntetik fel a regisztrációjában, ahol a tevékenységét kifejti.
Az állandó képviselő az a törvényes képviselő, szervezeti képviselő, vagy állandó képviselet ellátására meghatalmazott személy, aki más, meghatározott személy vagy szervezet nevében jár el a hitelbiztosítéki nyilatkozatok tétele során, és akit a nyilvántartás állandó
- 13/14 -
képviselőként tartalmaz. Ennek előfeltétele,[21] hogy az adott személy állandó képviselőjeként legyen regisztrálva a nyilvántartásban, ugyanis a Hbnytv. 10. §-ának (4) bekezdése ismeri az eseti meghatalmazott intézményét is (igaz, csak ügyvéd lehet). Az állandó képviselő regisztrálásakor az, akinek a nevében kíván eljárni, nincs jelen, nem is minősül kérelmezőnek, azonban érvényes regisztráció esetén a képviselt a nyilvántartás regisztrált felhasználójának tekintendő, vagyis onnantól kezdve vele szemben tehető, illetve az állandó képviselője az ő nevében tehet hitelbiztosítéki nyilatkozatot.
Kiemelendő, hogy aki állandó képviselőként regisztrál a nyilvántartásba, úgy abban az esetben, ha kifejezetten nem zárja ki, hogy természetes személyként is regisztrálva legyen, akkor a regisztrációjával együtt természetes személyként is regisztrálásra kerül, és mind állandó képviselőként, mind természetes személyként tehet hitelbiztosítéki nyilatkozatot. Mindez fordítva: aki a regisztráció során úgy nyilatkozik, hogy a nyilvántartást kizárólag állandó képviselőként kívánja használni, akkor csak állandó képviselőként fog tudni hitelbiztosítéki nyilatkozatot tenni, természetes személyként viszont nem. [Hbnyr. 5. § (2) bek.]
Az állandó képviselőnek igazolnia kell a képviseleti jogfennállását, méghozzá közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal. Meghatalmazotti képviselet esetében a meghatalmazásnak utalnia kell arra, hogy azt a meghatalmazó állandó és általános jelleggel, visszavonásig adja. Az általános jelleg azt jelenti, hogy nem lehet előre egyedileg meghatározott ügyekre kiterjedően adni, hanem minden ügyre kell, hogy vonatkozzon. Egyebekben a természetes személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagyis a Kjtv. fent ismertetett szabályai itt is alkalmazásra kerülnek, csak jelen esetben az azonossági nyilatkozatot az állandó képviselő teszi, így vele kapcsolatosan alkalmazandóak a kérelmezőre vonatkozó szabályok.
Álláspontom szerint a képviseleti jog ellenőrzése során a közjegyzőnek a képviseleti jogfennállását, és nem annak terjedelmét kell vizsgálnia. Ez azt jelenti, hogy ha megállapítható, hogy az állandó képviselőként regisztrálni kívánó személy képviseleti joga legalább egy olyan cselekményre kiterjed, amely feljogosítja őt az állandó képviselőként való regisztrációra, nem tagadható meg vele szemben a regisztráció. Például, ha a közjegyző a rendelkezésére bocsátott iratokból azt állapítja meg, hogy az állandó képviselőként regisztrációs kérelmet előterjesztő személy csak lízing- és faktoring ügyeletekben képviselheti a képviseltet, attól még regisztrálnia kell, hiába, hogy így - elektronikus aláírással akár otthonról - bármilyen hitelbiztosítéki nyilatkozatot megtehet.
Állandó képviselő a törvényes képviselő, a szervezeti képviselő, és az ilyen képviseletre meghatalmazott személy lehet. Utóbbi kapcsán hangsúlyozandó, hogy a fentebb említett kritériumoknak megfelelő meghatalmazás alapján lehet egy személyt más személy állandó képviselőjeként regisztrálni. Az eseti meghatalmazott nem állandó képviselő, a különbségekre a későbbiekben kitérek. Az állandó képviselőkre vonatkozó szabályok között nincsen
- 14/15 -
olyan, amely a nyilvántartással kapcsolatban különbséget tenne az állandó képviselők között a szerint, hogy képviseleti joguk mi alapján áll fenn.
A törvényes képviselet törvény alapján áll fenn, a keletkezését és megszűnését, valamint a terjedelmét (tartalmát) törvény rendezi. A Ptk. 4:161. §-ának (1) bekezdése alapján a szülői felügyeleti jog része a törvényes képviselet ellátása. Tehát, amikor a kiskorú gyermek javára, az erre szolgáló támogatásból gépjárművet lízingelnek a szülők, a Ptk. 6:410. §-ának (2) bekezdése miatt a gyermeket regisztrálni kell a nyilvántartásba. A saját nevében viszont a korlátozott vagy nem létező cselekvőképessége miatt nem lehetséges a regisztráció, tehát a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő(k) regisztrálandó(k) állandó képviselői minőségben, hiszen a gyermek nem terjeszthet elő regisztrációs kérelmet. A szülői felügyeleti jog igazolása már problémásabb, de az anyja neve a gyermek okmányaiból is leellenőrizhető. Ugyanígy a törvényes képviseleti joga alapján lehet állandó képviselője a gondnok a gondnokoltnak [Ptk. 2:34. § (1) bek.], a vezető tisztségviselő a jogi személynek (Ptk. 3:29. §) stb.
A szervezeti képviselet fogalmát a Ptk. 3:30. §-ában találjuk. E szerint a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló (szervezeti) képviselője. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló (szervezeti) képviselője. Szintén szervezeti képviseletről beszélhetünk, ha az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. Így a szervezeti képviseletre feljogosító pozíciókat nem a törvény határozza meg, mint például ahogy törvényes képviseletre jogosítja a vezető tisztségviselőt, hanem lényegében a jogi személy döntésére bízza az ilyen pozíció létrehozását.[22]
Végül a meghatalmazotti képviseletről szóljunk pár szót. A meghatalmazás tartalmi követelményei fentebb ismertetésre kerültek. E körben csak arra érdemes kitérni, hogy a meghatalmazást gondosan kell vizsgálni, hiszen a meghatalmazott az abban foglaltak szerinti módon és terjedelemben rendelkezik képviseleti jogosultsággal. Állandó képviselőként nem regisztrálható olyan személy, akinek például úgy szól a meghatalmazása, hogy egy adott ügylet (egy konkrét hitelbiztosítéki nyilatkozat, vagy bizonyos jellegű nyilatkozatok) tekintetében van képviseleti joga a nyilvántartásban elvégzendő cselekményekre.
Természetesen előfordulhat, hogy a regisztrálni kívánt személyt nem természetes személy, hanem egy szervezet képviseli, és annak a képviselője terjeszti elő a regisztrációs kérelmet. Ilyen esetekben sajnálatos módon nincs lehetőség a képviseleti láncolat feltüntetésére, hanem csak a regisztrálni kívánt személyt, és a képviseleti láncolat legvégén álló (kérelmet előterjesztő) természetes személyt lehet regisztrálni a nyilvántartásba. Ettől függetlenül a képviseleti jogot minden személy esetében külön-külön vizsgálni kell.
- 15/16 -
Cégek esetében a cégjegyzék mindig önmagában igazolja a képviseleti jogot, meghatalmazotti képviseletben eljáró személynél pedig az a meghatalmazás szerint alakul. A cég írásbeli képviselete a cégjegyzési jog, amely lehet együttes, vagyis több (általában kettő) cégjegyzésre jogosult aláírására van szükség az írásbeli nyilatkozat érvényességéhez, vagy önálló, amely esetén egy adott személy egyedül képviselheti a céget.[23] Az utóbbi nem vet fel különösebb kérdéseket a regisztráció során, ugyanis önálló cégjegyzési joggal bíró személy állandó képviselőként regisztrálható, a későbbiekben bármilyen hitelbiztosítéki nyilatkozatot érvényesen megtehet, bármilyen módon.
Viszont nem ilyen egyértelmű az, hogy ugyanígy regisztrálható-e az a személy állandó képviselőként, akinek egy másik személlyel együttes a cégjegyzési joga? Fentebb már szóltunk róla, hogy a regisztráció során a közjegyző tulajdonképpen a képviseleti jog fennállását vizsgálja, és nem annak terjedelmét. Mindez azt jelenti, hogy ha az együttes cégjegyzési joggal rendelkező személyek közül csak az egyikük kéri a közjegyzőtől a regisztrációját, álláspontom szerint regisztrálni kell őt a nyilvántartásba. Egyrészt azért, mert az együttes cégjegyzési jog másik jogosultja akár egy másik közjegyzőnél szintén kérhette már a regisztrációját. Másrészt azért, mert korántsem biztos, hogy bármelyikük is nyilatkozatot fog tenni, különösen abban az esetben, ha a képviselő például elektronikus aláírás nélkül kérelmezi a regisztrációt. Az együttes cégjegyzési jog a cég képviselőit egyébként is feljogosítja arra, hogy rendszerüzenetet kapjanak a nyilvántartásban történtekről, márpedig önmagában a regisztrációtól csak ennyi történik "automatikusan". Egyébként pedig a hitelbiztosítéki rendszernek jogszabály alapján kell akként működnie, hogy több állandó képviselő egymástól függetlenül végezzen cselekményeket a nyilvántartásban [Hbnyr. 5. § (1) bek.], hiába együttesen jogosultak cégjegyzésre.
A közjegyzőnek tájékoztatnia kell azt a személyt, aki egy másik személlyel együttes cégjegyzési joggal bír, viszont a regisztrációs kérelmét egyedül terjeszti elő, hogy ha a másik személy nem regisztrál a nyilvántartásba, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a hitelbiztosítéki rendszerben nem tud majd érvényesen nyilatkozatot tenni. Ez a veszély amiatt vélhetően pusztán csak teoretikus, mivel egyfelől a másik személy meghatalmazhatja a regisztrált képviselőt az adott nyilatkozattételre, másfelől pedig a nyilatkozat a cég általi utólagos elismerés folytán, illetőleg az eset összes körülményeiből következően akár érvényesnek is minősülhet,[24] azonban mégis érdemes tájékoztatni minderről az állandó képviselőt. Ebből következően, ha a cég maga regisztrált felhasználónak minősül, ilyen kérdés nem merül fel akkor, ha közjegyzői okirat alapján a közjegyző rögzít hitelbiztosítéki nyilatkozatot, hiszen ilyen esetekben a közjegyző okiratszerkesztő eljárásában az arra vonatkozó szabályok szerint kell a képviseleti jogát igazolni a közjegyzői okiratot aláíró személynek. Továbbá nem okozhat problémát az, hogy az együttes cégjegyzési joggal rendelkezők közül csak az egyikük regisztrál, majd a későbbiekben papír alapú kérelmet visz be a közjegyzőhöz, amelyet mindkét képviselő aláírt. Előbbi esetben az aláíró személynek
- 16/17 -
nem feltétlenül kell állandó képviselőnek is lennie, elegendő, ha a közjegyzői okirat aláírására jogosult a cég képviseletében, utóbbi esetben viszont álláspontom szerint mindkét cégképviselőnek állandó képviselőnek kell lennie, de az közömbös, hogy a regisztrációjuk egyszerre vagy külön időpontokban történt meg.
Ha már szó esett az egyéni vállalkozó természetes személyként történő regisztrációjáról, akkor e helyütt megjegyzendő, hogy az egyéni cég viszont csak állandó képviselővel tud regisztrálni. Az Evtv. 20. §-a szerint az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Szemben az egyéni vállalkozóval, az egyéni cég külön entitás, jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartozik, és a Ptk. jogi személyekre, illetve gazdasági társaságokra vonatkozó szabályait kell rá alkalmazni.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése alapján a társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. Ez alapján a társasház az adószámával, egyéb szervezetként regisztrálandó.
Mivel a működésük során az egyházak is gyakran a gazdasági kapcsolatok alanyaivá válnak, bizonyos jogügyleteiknél számukra is hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele válik szükségessé, így regisztrálniuk kell. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Egyháztv.) szerint a bevett egyház, és annak belső szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy. Mivel a törvényben meghatározottaktól eltérően rendezheti a bevett egyház belső szabálya a bevett egyház és a belső egyházi jogi személy szervezetére és képviseletére vonatkozó szabályokat, így a közjegyzőnek meg kell vizsgálnia az egyház belső szabályát is, ha annak alapján keletkezett a képviselő képviseleti joga. [Egyháztv. 10. §; 12. §; 12/A. §] Az anyagok rendelkezésre bocsátása a kérelmező feladata és érdeke. Így a képviseleti jog igazolása kettős lesz: egyrészt igazolni kell, hogy az adott pozíció képviseleti jogot is magába foglal, másrészt igazolni kell, hogy ezt a pozíciót a kérelmező személy tölti be.
- 17/18 -
A hitelbiztosítéki rendszer működésének kezdetén a jogi képviselők közül néhányan bizonytalanok voltak a regisztrációjukat illetően, és többen is az ügyvédi irodájuk állandó képviselőjeként regisztráltak. Ez önmagában véve nem helytelen, hiszen az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 67. §-a alapján az ügyvédi iroda az alapító okiratában megjelölt képviselettel rendelkező jogi személy, adószáma van, és elképzelhetőek olyan ügyletek, ahol az ügyvédi iroda hitelbiztosítéki nyilatkozattal érintett félként jelenik meg. Ez a regisztráció viszont nem alkalmas arra, hogy rajta keresztül az ügyvéd a Hbnytv. 10. §-ának (4) bekezdésében meghatározott eseti meghatalmazottként más nevében hitelbiztosítéki nyilatkozatot tegyen. Ez utóbbihoz az ügyvédnek - ha van, és használni szeretné, elektronikus aláírásával - természetes személyként kell regisztrálnia. Mód van arra, hogy ügyvéd állandó képviselő lehessen, ezekben az esetekben azonban az állandó képviselőre vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.
A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cet.) jelentős változást hozott 2015. január 1-jével. A Cet. szerint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles, és a nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai nyilvánosak, azok az országos névjegyzék útján az interneten azonosítás nélkül megtekinthetőek. Tehát az országos névjegyzékből meg lehet győződni a képviseleti jogosultságot illetően a civil szervezetek (pl. egyesület, alapítvány, párt stb.) esetében. Amennyiben az internetes felületen mégsem érhető el erre vonatkozóan adat (pl. a képviselet terjedelmére vonatkozóan az hiányos), véleményem szerint kivonatot kell kérni a regisztrálni kívánó állandó képviselőtől. [Cet. 86. § (1)-(2) bek.; 88. § (1) bek.]
A 2015-ös változás a nyilvántartási számot illetően is változást hozott. A nyilvántartási szám jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját, a szervezettípus kétjegyű kódját és a szervezet egyedi hétjegyű azonosítóját tartalmazza [Cet. 91. § (2) bek.]. Ez pedig mind a regisztráció, mind a kereshetőség szempontjából fontos, és álláspontunk szerint a korábban, más nyilvántartási számmal regisztrált civil szervezeteknek kezdeményezniük kell a regisztrációjuk módosítását.[25]
- 18/19 -
Amennyiben a regisztrált adatokban változás állna be (pl. a regisztrált felhasználónak módosul az e-mail címe, névváltozás történik stb.), azt a regisztrációra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával át kell vezetni a nyilvántartásban is. A változásokat az érintett regisztrált felhasználónak haladéktalanul be kell jelentenie [Hbnytv. 4. § (7) bek.]. Az állandó képviselőknek vagy a képviselteknek ezt a kötelezettséget az okot adó körülmény bekövetkezésétől számított három munkanapon belül kell teljesíteni, akár az ő, akár a képviselt adataiban történt a változás, illetve az állandó képviseleti jogosultság megszűnését[26] is ennyi időn belül kell bejelenteni. Ugyanakkor állandó képviselőt törölni csak abban az esetben lehetséges, ha a képviseltnek van másik állandó képviselője, ellenkező esetben ugyanis a képviselt sem minősülne többé regisztrált felhasználónak, aminek komoly jog- és forgalombiztonsági kockázata lenne [Hbnytv. 5. § (3) bek.].
A közjegyző a felhasználói regisztrációt az e célra szolgáló felületen előterjesztett kérelemre megszünteti, ha az érintett regisztrált felhasználó még nem törölt hitelbiztosítéki nyilatkozattal nem érintett [Hbnytv. 4. § (8) bek.]. Tehát úgy nem kérhető (egészen pontosan nem teljesíthető) a regisztráció törlésére irányuló kérelem, ha a kérelmezővel szemben még nem törölt hitelbiztosítéki nyilatkozatot tartalmaz a hitelbiztosítéki rendszer, kivédve ezzel a technikai úton megvalósított visszaéléseket.
A közjegyző a változás-bejelentést a regisztráció szabályai szerint megfelelően rögzíti a hitelbiztosítéki rendszerben, a képviselt rendszerüzenetben pedig mindenről értesül [Hbnytv. 5. § (3) bek.]. A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 30/F. §-ának (1) bekezdése alapján a regisztráció módosításának és törlésének közjegyzői díjára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a regisztrációra.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 36/P. §-a rendezi a hitelbiztosítéki nyilvántartás regisztrált felhasználóinak jogutódlását, mint nemperes eljárást. A nemperes eljárás azonban csak akkor folytatható le, ha a jogosult vagy kötelezett elhalálozott, illetve megszűnt. Ebben az esetben kérelmet kell intézni bármelyik közjegyzőhöz, aki a kérelem alapján határoz a jogutódlásról, és a kötelezően csatolandó iratok kivételével nincs helye bizonyításnak.
A kérelemhez csatolni kell természetes személy halála esetén a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó (rész-hagyatékátadó) végzést. Cégjegyzékbe bejegyzett szervezet esetén a cégmásolatot, amelyből megállapítható, hogy a jogelőd jogerősen megszűnt és - szétválással történő megszűnés esetén - a cégirat szétválási szerződés másolatát. A civil és
- 19/20 -
az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet esetén a másolatot, amelyből megállapítható, hogy a jogelőd jogerősen megszűnt és - szétválással történő megszűnés esetén - a bírósághoz benyújtott szétválási szerződés bíróság által kiadott másolatát Egyéb szervezet esetén pedig - a jogutódlásról rendelkező jogerős bírósági, hatósági határozatot vagy a jogutódlást igazoló egyéb iratot kell csatolni.[27]
Ha a közjegyző a jogutódlást meg tudja állapítani, végzés formájában megteszi, amelynek jogerőre emelkedését követően törli a jogelődöt, és a jogutódot átvezeti a hitelbiztosítéki rendszerben. Ellenkező esetben a közjegyző elutasítja a kérelmet. A nemperes eljárásért azonban nem a regisztrációra szabott díjat kell fizetni (lásd lentebb, a hitelbiztosítéki nyilatkozatok díjánál).
Amennyiben nem halál vagy megszűnés következtében kerül sor jogutódlásra (hanem pl. engedményezéssel), úgy nem a Kjnp. hivatkozott szakasza alkalmazandó, és nem beszélünk nemperes eljárásról. Minden más esetben módosító nyilatkozattal van mód a jogutódlást rendezni, a hitelbiztosítéki nyilatkozatokra vonatkozó díjszabások szerint.
Ha a jogosult személye változott meg, úgy a személyváltozás átvezetésére módosító hitelbiztosítéki nyilatkozatot tehet a korábbi és az új jogosult egyaránt, utóbbi esetén azonban három hónapon belül a korábbi jogosultnak hozzájáruló nyilatkozatot kell tennie. Ha a kötelezett személye változott meg, úgy a korábbi kötelezett jelentheti be azt, és három hónapon belül az új kötelezettnek, illetve a jogosult hozzájáruló nyilatkozatának be kell érkeznie. Kiemelendő, hogy ilyen esetekben az új személyek is regisztrált felhasználók kell, hogy legyenek, ellenkező esetben a személyváltozások nem vezethetők át a nyilvántartásban. (Hbnytv. 24. §)
A közjegyzőt az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért, a regisztrált felhasználók adataiban bekövetkezett változás átvezetéséért, valamint a hitelbiztosítéki regisztráció törléséért munkadíj és költségtérítés illeti meg, ami a természetes személyek saját nevében történő regisztrációjához kapcsolódóan 5000 Ft-ot jelent. Állandó képviselők esetén a regisztráció díja a tevékenységre fordított idő függvényében 6000 Ft-tól legfeljebb 18 000 Ft-ig terjedhet. A jogutód megállapítására irányuló nemperes eljárás lefolytatásáért 7500 Ft jár a közjegyzőnek. Ezeken felül álláspontom szerint további munkadíj és költségtérítés nem számítható fel.[28] A regisztráció során a MOKK részére költségtérítést nem kell fizetni. [Hbnyr. 40. § (2) bek.; Díjr. 30/F. § (1), (2), (4) bek.]
- 20/21 -
Külföldi természetes személy regisztrálása során a közjegyzőnek ugyanúgy adatlekérdezést kell végeznie az idegenrendészeti személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. Ennek az igazgatási szolgáltatási díja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdése alapján 3000 Ft. Mentesítő rendelkezést nem tartalmaz semmilyen jogszabály, így ezt a díjat a közjegyzőnek meg kell fizetnie. Ugyanakkor a Díjr. 30/F. §-a is teljesen egyértelmű, hogy készkiadásként sem számolható el ez a díjtétel, így a közjegyzőnek azt a regisztrációért kapott munkadíj és költségtérítés összegéből kell fedeznie.■
JEGYZETEK
[1] Gárdos István: A hitelbiztosítéki nyilvántartás. In: Vékás Lajos-Gárdos Péter (Szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Wolters Kluwer Complex Kiadó, Budapest, 2014. 1128. o.
[2] A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (4) bek.
[3] A 2013. évi CCXXI. törvény indokolása, Részletes indokolás a 2. §-hoz. In: Complex Közjegyzői Jogtár. Valamint érdemes megemlíteni a fizetési meghagyásos eljárás informatikai rendszerét, amely szintén a MOKK saját fejlesztésének eredménye.
[4] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 262. § (2) bek.
[5] A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 48/A. §.
[6] A 2013. évi CCXXI. törvény indokolása, Részletes indokolás a 1. §-hoz. In: Complex Közjegyzői Jogtár.
[7] Gárdos: A hitelbiztosítéki... 1129. o.
[8] Pomeisl András: A hitelbiztosítéki nyilvántartás. In: Wellmann György (Szerk.): Polgári Jog. Dologi jog. HVG-ORAC Lap- és könyvkiadó Kft., Budapest, 2013. 170. o.
[9] A 2013. évi CCXXI. törvény indokolása, Általános indokolás. In: Complex Közjegyzői Jogtár.
[10] Gárdos: A hitelbiztosítéki... 1129. o.
[11] A 2013. évi V. törvény indokolása, Részletes indokolás, XXV. Fejezet. In: Complex Közjegyzői jogtár.
[12] Sőt, mint azt majd látni fogjuk, a közjegyző mindaddig nem is foglalhatja közokiratba a felek azon kérelmét, hogy rögzítse hitelbiztosítéki nyilatkozatukat a nyilvántartásban, amíg be nem regisztrálta őket, illetve meg nem győződött arról, hogy regisztrált felhasználói a hitelbiztosítéki rendszernek.
[13] Mint azt később látni fogjuk, ez a megfogalmazás így nem igaz, a közjegyzőnek az elé került nyilatkozatokkal van dolga.
[14] A 2013. évi CCXXI. törvény indokolása, Általános indokolás. In: Complex Közjegyzői Jogtár.
[15] 2015. szeptember 14. napjáig 96 524 személy regisztrált a nyilvántartásba, és ebből 28 014 személy regisztrált állandó képviselőként. (Forrás: MOKK Informatika.)
[16] Állandó képviselő regisztrációja esetén két különböző e-mail cím szükséges, egy a képviseltnek, egy pedig a képviselőnek. E két címre kerülnek kiküldésre az értesítő rendszerüzenetek, ha a nyilvántartásban olyan esemény történt, amely érinti a regisztrált felhasználót.
[17] Technikai szempontból fontos, hogy ha egy adott személy állandó képviselőként már regisztrált a nyilvántartásba, és egy újabb személy állandó képviselőjeként is kíván regisztrálni, akkor a közjegyzőnek az állandó képviselő adataiból kell ismételten egy képviselt személyt hozzáadnia, nem pedig teljesen új regisztrációs folyamatot kezdenie.
[18] Amennyiben két példányt készített a regisztráció során, és az egyiket megtartotta.
[19] Egyébként a hitelbiztosítéki rendszerben a regisztrált felhasználók, valamint a közjegyzők bármikor megtekinthetik a rendszer által kitöltött azonossági nyilatkozatot. Amennyiben a közjegyző nem őriz saját záradékolt azonossági nyilatkozatot, úgy legfeljebb honlap tartalmának tanúsításával tudja kielégíteni az ügyfél ismételt azonossági nyilatkozat kiadására irányuló igényét.
[20] Természetes személyek esetén a személy nevét, születésének időpontját, és az anyja nevét kell megadni, szervezetek esetén pedig az adószámát ahhoz, hogy a keresés eredményre vezessen [Hbnytv. 25. § (1) bek.]. Ez jelen esetben éppen amiatt jelent problémát, mivel az egyéni vállalkozónak bár van adószáma, mégsem ez alapján kell keresni a jogszabályok helyes értelmezése szerint. Arra van lehetőség, hogy a hitelbiztosítéki nyilatkozaton, amelyet az egyéni vállalkozó tesz, vagy vele szemben tesznek, feltüntessék az adószámát.
[21] A hitelbiztosítéki rendszerben a közjegyző a regisztráció alkalmával meg tud győződni arról, hogy az adott személy állandó képviselőként regisztrált-e, ugyanis a cégadatok betöltése után megjelenik egy "Képviselők" elnevezésű link, amely megmutatja a képviselt nevében már regisztrált állandó képviselőket.
[22] Kisfaludi András: A jogi személy képviselete. In: Vékás Lajos-Gárdos Péter (Szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Wolters Kluwer Complex Kiadó, Budapest, 2014. 245. o.
[23] Nagykommentár a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez, 8. §-hoz. In: Complex Közjegyzői jogtár.
[24] Uo.
[25] 2015. január 1-je előtt problémát okozott a regisztráció, ugyanis a civil szervezetek nyilvántartási száma lehetett azonos, mivel minden törvényszék azonos módszer szerint adott nyilvántartási számot. Így viszont a nyilvántartás - adategyezést észlelve - nem engedte regisztrálni azon szervezeteket, amelyeknek, igaz más törvényszéknél vezetett, de ugyanazon nyilvántartási számával már más civil szervezet regisztrált. Ez a probléma a Cet. hatályba lépett új szabályaival megszűnt.
[26] Ezt megteheti maga a képviselt vagy a képviselt más állandó képviselője is.
[27] Ha a jogutódlásra a nyilvántartott szervezet szétválása miatt került sor, és a szétválás olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új szervezetet hoznak létre, hanem már működő szervezetbe lépnek be tagként, a cégmásolatból, másolatból ennek kell kitűnnie. [Kjnp. 36/P. § (3) bek.)
[28] A regisztráció folyamatában természetesen felmerülhet egyéb költség a közjegyző előtt, például ha az állandó képviselő képviseleti jogosultságának ellenőrzése során cégkivonatot kell lekérni, azonban ez nem a nyilvántartásba történő regisztráció díjának minősül, hiszen a jogszabályból eredően a regisztráció során kérelmezőnek kell biztosítania a képviseleti jogát igazoló iratokat.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző MOKK jogi előadó, közjegyzőjelölt
Visszaugrás
