https://doi.org/10.69695/ias.2025.4.13
A Fogyasztóvédelem - fogyasztóvédelmi jog című kötet 2025-ben jelent meg a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) kiadásában, Hámori Antal, Hamar Farkas, Neszmélyi György Iván és Veres Zoltán szerkesztésében. A mű alapvetően jogtudományi (polgár-, közigazgatási, pénzügyi jogi) témákra épít, azonban komplexitására, átfogó jellegére Vékás Lajos is rámutat a kötethez írt ajánlásában, amelyben egyenesen "a magyar fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi jog átfogó monográfiájának" nevezi azt.[1] Méltán, hiszen a jogtörténeti és a jogfilozófiai alapokat, "a magánjogi és a közjogi, az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályozás és gyakorlat különböző aspektusait, reflexióit, aktualitásait - széleskörű forrásanyaggal, szakirodalmi apparátussal - fogja át,"[2] 13 fejezetben. Ezek kifejtése során érinti többek között a fogyasztói többletvédelem dilemmáit, jogalkotási és jogalkalmazási problémáit, a fogyasztói szerződések sajátosságait, a napjainkban sem szűnő intenzív intézményi-szervezeti változásokat, a pénzügyi fogyasztóvédelmet, az elektronikus hírközlési igazgatást, a versenyjogi fejleményeket, az élelmiszerlánc-biztonságot, a gyermekekre gyakorolt reklámhatásokat, az influenszer-marketinget, a paraszociális kapcsolatokat és a fogyasztók büntetőjogi védelmét.
A tárgyalt kötet megszületéséhez nélkülözhetetlen hátteret jelentett a Hámori Antal vezetésével működő Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport munkássága, tagjainak tevékenysége. Miként a kutatócsoportvezető fogalmaz, a könyv "mozgatórugója a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen 2022. szeptember 19-én létrejött egyetemközi Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport keretében kibontakozó szellemi alkotói közösség",[3] amely megalakulása óta immár hat konferenciát rendezett a fogyasztóvédelem külön-
- 195/196 -
böző aktuális témaköreit tárgyalva.[4] A Kutatócsoport tevékenységéhez számos publikáció is kapcsolódik, ezek közül kétségtelenül kiemelkedik a most tárgyalt nagyívű kötet.
A kötet átfogó jellege, alapossága okán az elmélet és gyakorlat, a jogalkalmazás és oktatás számára is kamatoztatható, hiszen széleskörű forrásanyagra, az uniós irányelvekre és rendeletekre, a magyar szabályozás specifikumaira és az esetjogra támaszkodva dolgozza fel a tárgyalt témákat. Ez az alaposság és komplexitás, amely kétségtelen erénye a könyvnek, ugyanakkor azt is eredményezheti, hogy különösen a témával e kötet segítségével most ismerkedő olvasó, eltévedve az információk labirintusában elveszíti a fókuszt, hiszen e szerteágazó - és emiatt fragmentált - tematika olyan széleskörű ismeretanyagot, látásmódot követel meg, amellyel minden bizonnyal az olvasóknak csak kisebb hányada rendelkezik. Ezt a nehézséget talán a Szerkesztők, Szerzők is érzékelték, ezért az eligazodást több eszközzel is igyekeztek segíteni: egyrészt a könyv szerkezete és az egyes fejezetek is jól tagoltak, másrészt minden fejezet összefoglalással zárul, harmadrészt a könyv végén az egyes fejezetek rövid, magyar és angol nyelvű rezüméi is megtalálhatók. A szöveg szerkesztése is kifejezetten tudományos igényű: pontos hivatkozások és következetes jogdogmatikai elemzés jellemzi. Az empirikus vizsgálatok, adatok ugyanakkor - például fogyasztói felmérések, intézményi hatékonysági és egyéb adatok - ritkábban jelennek meg; ezek nagyobb arányú bevonása még közelebb vinné a kötetet a gyakorlat igényeihez.
Kiemelést érdemel, hogy a kötet alkotói több ízben is törekedtek a jobbító észrevételek, javaslatok megfogalmazására,[5] de ahol erre lehetőség kínálkozott, nem mulasztották el az eddig megtett, helyesnek tartott lépések méltatását sem.[6] Ugyanakkor a jogalkotást is jobban segítendő, célszerű lett volna ezeket minden esetben konkrét, szövegszerű jogalkotási javaslatként is megfogalmazni, amint ezt a szerzők közül például Hámori Antal meg is tette az Alaptörvény módosítására (lényegében egyes fogyasztói jogok nevesítésére, Alaptörvénybe emelésére) vonatkozó javaslata esetében, s aki indokolást is adott felvetéséhez. Ebben kiemelte, hogy "a módosítás a fogyasztók vállalkozásokkal szembeni védelmét - a vagyoni érdekek védelméhez, a tájékoztatáshoz, a jogorvoslathoz és az érdekképviselethez való jogok vonatkozásában is - (egyértelműen, nevesítve) alapjogi szinten jelenítené meg, amely változás [...] lényegesen nagyobb fokú oltalmat jelentene a fogyasztók számára."[7] Ez a felvetés tulajdonképpen az Alaptörvény megal-
- 196/197 -
kotása óta élénken foglalkoztatja a témával foglalkozó szerzőket, így mind a fogyasztói alapjogok nevesítése, mind ennek elkerülése mellett számos (pro és contra) érvet, indokot olvashatunk a vonatkozó szakirodalomban.[8]
Bár a kötetben alkalmanként említésre kerülnek napjaink olyan igen jelentős kihívásai, mint a mesterséges intelligencia[9] vagy a digitalizáció általában, ezekre érdemes lett volna még nagyobb hangsúlyt helyezni, hiszen ezek az élet szinte minden területét jelentősen (át)formálják, egyúttal komoly kihívásokat is felvetnek,[10] amelyekre fogyasztóvédelmi eszközökkel is feltétlenül reflektálni szükséges. Ezt a körülményt egyébként maga a Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport is felismerte, hiszen legutóbbi, 2025. május 28-án megtartott konferenciájuk a VI. Fogyasztóvédelmi aktualitások - a digitalizáció, a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi kihívásai címmel került megrendezésre. Ezek alapján okkal bízhatunk benne, hogy a Kutatócsoport a közeljövőben ezen témák, jelenségek kapcsán további értékes javaslatokat fogalmaz meg a tudományos közönség, illetve a jogalkotó és jogalkalmazó szervek, hatóságok számára is.
A Fogyasztóvédelem - fogyasztóvédelmi jog című kötet kiemelkedő tudományos és oktatási értékkel bír. Erénye a precíz jogi elemzés, a korszerű, komplex, multidiszciplináris (jogi, gazdasági, filozófiai, stb.) megközelítést követő tematika, valamint a didaktikai igényesség. A mű nem csupán a jogi normák egyszerű bemutatását adja, hanem történeti, elméleti és gyakorlati dimenziókat is beemel az elemzésbe. Ez a sokrétűség lehetővé teszi, hogy az olvasó egyszerre kapjon szabályozási hátteret, kritikai értelmezést és alkalmazási példákat. Tehát a monográfia szerzői nem csupán deskriptív, hanem kritikai szempontokat is alkalmaznak: rámutatnak a szabályozás gyengeségeire, a fogyasztói tudatosság hiányosságaira, valamint az intézményi struktúrák esetleges fogyatékosságaira. Ez a kettősség - azaz a pozitív joganyag alapos ismertetése és a kritikai reflexió - teszi a kötetet igazán értékessé. Egyetemi tankönyvként, gyakorlati kézikönyvként és tudományos hivatkozási alapként egyaránt kiválóan alkalmazható, különösen azon hallgatók és kutatók, gyakorló jogászok, szakemberek és piaci szereplők számára, akik a fogyasztói jogvédelem modern kihívásait kívánják megérteni és értelmezni. ■
JEGYZETEK
[1] Vékás Lajos: Bevezetés. i. m. 13.
[2] Hámori Antal: Lectori Salutem! i. m. 14.
[3] Uo.
[4] A konferenciákról rendszeresen készültek igényes beszámolók, ld. Veres Zoltán: Fogyasztóvédelmi aktualitások - interdiszciplináris megközelítésben. Iustum, Aequum, Salutare, 2023/1. 203-206.; Veres Zoltán: Beszámoló a Budapesti Gazdasági Egyetemen működő Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport "II. Fogyasztóvédelmi aktualitások" című konferenciájáról. Jogelméleti Szemle, 2023/2. 121-124.; Hámori Antal - Veres Zoltán: Fókuszban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma. Jog, Állam, Politika, 2024/1. 211-214.; Veres Zoltán - Hámori Antal: IV. Fogyasztóvédelmi aktualitások című konferencia a Budapesti Gazdasági Egyetemen. De iurisprudentia et iure publico, 2025/1-2. 103-106.; Veres Zoltán - Velegi Dorottya: A termékbiztonság aktuális kérdései. Beszámoló a BGE KVIK Fogyasztóvédelmi Kutatócsoportjának tudományos konferenciájáról. Jura, 2025/2. 153-158.; Veres Zoltán - Hámori Antal: VI. Fogyasztóvédelmi aktualitások - a digitalizáció, a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi kihívásai. Iustum, Aequum, Salutare, 2025/3. 197-201.
[5] Ld. pl. a teljesség igénye nélkül: i. m. 38. o. 6. pont; 243. o. 7. pont; 320. o. 4. pont.
[6] Ld. pl. a teljesség igénye nélkül: i. m. 29-38. o.
[7] I.m. 38.
[8] Ld. pl. Bencsik András: A fogyasztóvédelem alkotmányi szabályozásáról - az új Alaptörvény tükrében. In: Drinóczi Tímea: Magyarország új alkotmányossága. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2011. 31-43.; Veres Zoltán: Gondolatok a fogyasztóvédelem alkotmányos rangra emelése kapcsán, különös tekintettel a pénzügyi fogyasztóvédelemre. Jogelméleti Szemle, 2013/1. 179-183.
[9] Így pl. Rigó Csaba Balázs és Hernádi Júlia külön pontot szenteltek írásukban a mesterséges intelligenciával történő piacelemzésnek.
[10] Mint pl. Frivaldszky János is megállapítja a kötetben megjelent írásában, "a személyre szabott szolgáltatások újabb szintjét jelenti az, amikor a fogyasztói szokásokat az egyes internetes applikációk és programok alkalmazta mesterséges intelligencia révén kiismerik. Ez azonban már számos etikai problémát vet fel, például a fogyasztó egészségi állapotát érintő szenzitív adatok tekintetében. A fogyasztói piaci rések személyre szabott kutatása során nem sérülhetnek a fogyasztó, mint feltétlen méltósággal rendelkező ember magánszférához való jogai, személyi méltósága, és személyes adatai védelméhez való jogai." Ld. i. m. 133.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető egyetemi docens Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Visszaugrás
