2022. október 26-án került megrendezésre a BGE KVIK Vendéglátás Tanszék keretében működő Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport Fogyasztóvédelmi aktualitások című tudományos konferenciája, amelynek résztvevőit Hámori Antal egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője köszöntötte. A Vendéglátás Tanszék keretében működő, gazdaság-és jogtudományi tárgyú, tanszék-, kar-, egyetemközi Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport 2022. szeptember 19. napján jött létre. A Kutatócsoport vezetője: dr. jur. Hámori Antal PhD, egyetemi docens (BGE KVIK Vendéglátás Tanszék).
A tudományos ülés megnyitó beszédében Hámori Antal úgy fogalmazott, hogy a fogyasztóvédelem komplexitását e konferencia gazdaság- és jogtudományi tartalma is mutatja. "Olyan területről van szó, amely különösen az ún. fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyok körében a gyengébb, hátrányosabb helyzetben lévő fél fokozott, illetve fokozottabb védelme, támogatása érdekében jelenik meg. Kiemelendő - főként -a gyermekek, kiskorúak, idősek, fogyatékkal élők megfelelő oltalma, szolgálata. A Kutatócsoport is ebbe kíván illeszkedni." A fogyasztóvédelem hatalmas és rohamosan növekvő terrénuma magában foglalja az etikai reflexiókat, a pszichológiai, a szociológiai, a táplálkozás- és történelemtudományi, sőt, a teológiai dimenziókat is, amelyekre a közgazdaság-tudomány és a jogtudomány művelőinek is értelemszerűen figyelemmel kell lenniük.
A konferencián a megnyitó után Frivaldszky János tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK Jogbölcseleti Tanszék) Mindent szabad, amire fogyasztói igény van? Létezik-e természetjogi határ a terápiás gyógyítás és a transzhumanista enhancement között? címmel tartott előadást. Alapvetésként rögzítette, hogy az ember életének jó részében (gyerekkor, öregkor, betegség) segítségre szoruló lény, így nem felel meg annak a képnek, amelyet a szerződést kötő felekről a jog feltételez (körültekintő, értelmes, racionálisan cselekvő lény[1]). Ezt követően hangsúlyozta, hogy a strasbourgi bíróság gyakorlata is a transzhumanizmus irányába mutat, minek következtében a homo sapiens utáni új faj kitenyésztése zajlik; e "faj" vonatkozásban emberi természetről nem beszélhetünk, a természet nem mérce többé. Így végső soron emberi személyiségjegyek másíthatók meg. Szemléletesen jelzi mindezt, hogy az orvostudomány sem "gyógyító", helyreállító beavatkozásról beszél, hanem orvosiról. A transzhumanizmus azonban egy felelőtlen kísérlet, mely az ember tárgyiasítására irányul. Pedig az emberi természet önmagában érték, lényege az emberi méltóság, amely objektív és állandó -zárta gondolatait az előadó.
- 203/204 -
Totth Gedeon főiskolai tanár (BGE KKK Marketing Tanszék) A fogyasztóvédelem és a marketing címet viselő referátumában a marketing fogalmának alakulásának története kapcsán megállapította, hogy a marketing kezdetben agrármarketing volt, a fejlődés ívét pedig "a fogyasztói igény kielégítése érdekében végzett aktivitásoktól" a társadalmi felelősségvállalásig terjedő skálán rajzolta meg. Ami a marketing fogyasztóvédelemmel kapcsolatos összefüggéseit illeti, rámutatott, hogy a fogyasztóvédelem igazodott a marketing korszakokhoz. Napjaink egyik fő tendenciája a digitalizáció terjedése az élet minden területén, így ennek hatásai a marketingben is érződnek. Ezt követően szólt az új reklámetikai kódexről, majd a lehetséges kutatási irányokat az alábbiakban jelölte meg: fogyasztói tudatosság, fogyasztók információszerzési útjainak feltárása, egyes információs csatornák.
Farkas Jácint tudományos munkatárs (BGE PSZK Menedzsment Tanszék) Minek nevezzelek? A fogyatékosság fogalmának bolyongása jogalkotás útvesztőiben címmel tartott előadásában rámutatott, hogy bizonyos értelemben minden ember fogyatékkal él, hiszen az ember számára a halál nem elkerülhető; így a halandóság számára egzisztenciális fogyatékosságot jelent. Ezért a kölcsönös segítség kényszere - mint arra Kropotkin rámutatott[2] - természeti törvényszerűségként jelentkezik számára. Az elhangzottakkal egyetértve Frivaldszky János úgy fogalmazott hozzászólásában, hogy az ember "egzisztenciálisan hiánylény", ezért egymásra szorulunk. "A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik" - zárta előadását Leonardo da Vinci kifejező soraival Farkas Jácint.
Fekete-Frojimovics Zsófia mb. tanszékvezető, egyetemi docens (BGE KVIK Vendéglátás Tanszék) referátuma a Paraszociális kapcsolatok hatása a fogyasztói magatartásra a vendéglátásban címet viselte. Paraszociális kapcsolatok alatt a különböző hírességekkel, esetleg fiktív szereplőkkel "kiépített" kapcsolatok értendők, amelyeket létezőnek érzünk. Megfigyelhető, hogy emberi kapcsolatainkat paraszociális kontaktusokkal váltjuk fel. A fogyasztók szempontjából kiemelkedő jelentősége van az ún. influenszereknek[3], ezért az influenszer marketinggel szemben a hitelesség és felelősség alapvető fontosságú követelményként fogalmazható meg. Az előadó röviden szólt az olyan új információs csatornákról, amelyeken az influenszerek ugyancsak meghatározó jelentőségre tehetnek szert (többek között a social media és az e-wom[4] nyertek említést).
- 204/205 -
Bencsik András egyetemi docens (ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék) elsődlegesen a fogyasztóvédelem és a közigazgatási eljárás viszonyát elemezte A fogyasztóvédelem legújabbkori kihívásai - szervezeti változások szorítójában címmel megtartott referátumában. A hatósági eljárások kapcsán bemutatta, hogy a fogyasztóvédelmi eljárásokban az Ákr.[5] mögöttes jogszabályként érvényesül a fogyasztóvédelmi törvény[6] mellett, majd szólt az ügyfél jogállással kapcsolatos problémákról. A közelmúlt tendenciái kapcsán említésre került a szakhatósági modell hanyatlása, amely a kormányhivatalok szerepének növekedésével jellemezhető, és a közigazgatásban általában érvényesülő centralizációs trendekbe illeszkedik. Jellemző problémaként aposztrofálta a politikai karakter előretörését egyes ügyek (például a Ryanair légitársaságra kirótt nagy összegű fogyasztóvédelmi bírság[7]) kapcsán és a fellebbezés kiiktatását.
Veres Zoltán megbízott oktató (PPKE JÁK Pénzügyi Jogi Tanszék) A fogyasztói hiteljog szabályozási fejleményei másfél évtized távlatából című előadásának középpontjában a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelv,[8] illetve az annak a magyar jogrendszerbe történő átültetését megvalósító törvény[9] állt. E szabályanyag közvetlen előzményei kapcsán az előadó említést tett a korábbi uniós direktíváról,[10] annak problémáiról és az implementációja kapcsán észlelhető ellentmondásokról (mindenekelőtt arról, hogy az irányelv két törvényben került átültetésre, ami eltérő kontextust eredményezett). Bemutatta, hogy az új szabályozás miként kísérelte meg kijavítani a korábbi hibákat, végezetül felvetette, hogy korunk új kihívásai (úgymint a digitalizáció, az ún. FinTech és BigData cégek előretörése, vagy a kriptoeszközök egyre nagyobb mértékű terjedése) ha nem is a tárgyalt jogszabály által, de mindenképpen jogalkotói választ követelnek.
Hámori Antal egyetemi docens (BGE KVIK Vendéglátás Tanszék) A felszolgálási díj természete, problémáinak fenntarthatatlansága (etikai és jogi aspektusok) - küzdelem a fogyasztók védelméért, a fogyasztó kérelmezői, ügyféli státuszáért címmel tartott előadásában a felszolgálási díj szabályozását, gyakorlatát, problémáit, ezek kapcsán is a fogyasztó kormányhivatal és minisztérium által is megjelenő - súlyosan téves - kérelmezői és ügyféli kiiktatását tárgyalta. Annak az alkotmányjogi - például a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapjog - szempontból is releváns kérdésnek a fókuszba állításáról volt szó, hogy: "Kérelmező-e, ügyfél-e a fogyasztó?" A kérdés azért kerül előtérbe, mert a fogyasztóvédelmi hatóság - immáron a felügyeleti szerv is - gyakorlatában annak ellenére nem kérelmezőnek és nem ügyfélnek, hanem
- 205/206 -
közérdekű bejelentőnek tekintik a fogyasztót, hogy a beadványok a fogyasztóvédelmi törvény 46/A. §-a szerinti kérelmeket foglalnak magukban, amelyeket az Ákr. 35. § (2) bekezdésének, illetőleg 37. § (1) bekezdésének is megfelelően terjesztenek elő, és a bírósági gyakorlat a fogyasztó közvetlen érintettségét, valamint a fogyasztói kérelem fogyasztóvédelmi törvény 46/A. §-a szerinti létezését elismeri.
*
A Konferencia széleskörű és aktuális anyaga számos kérdésfeltevést inspirált. Az előadások és az azok nyomán kibontakozó élénk diszkusszió révén a résztvevők jelentős ismeretekkel gazdagodhattak. Az elhangzottak kapcsán Veres Zoltán kiemelte, hogy a sokszínű előadások mintegy közös alapgondolata, tanulsága abban foglalható össze, hogy minden tudományterületen megfigyelhető egyfajta elszakadás az emberi természettől, az emberi kapcsolatok helyébe a paraszociális és virtuális kapcsolatok lépnek. Érdekes kérdés, hogy az egyes diszciplínák milyen válaszokat fogalmaznak meg e kihívás kapcsán... ■
JEGYZETEK
[1] Ld. ezzel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága által a C-26/13. számú ügyben hozott ítéletben (74. pont) kifejtetteket: "A fogyasztó alatt nem a konkrét fogyasztó értendő, hanem az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó."
[2] Ld. Pjotr Alekszejevics Kropotkin: A kölcsönös segítség mint természettörvény. Fordította: Madzsar József. Athenaeum, Budapest, 1908.
[3] A jelen kontextusban az influenszerek alatt olyan közösségi média felhasználókat értünk, akik akár anyagilag is profitálnak a tartalomgyártásból, és akik véleményvezérként egy számukra ismeretlen közönséggel kommunikálnak a közösségi média segítségével, ezáltal alakítva a közízlést. Ld. Hódi Boglárka - Barkász Dominika Anna - Buvár Ágnes: A paraszociális kapcsolat és az influenszer-márka kongruencia együttes hatása a szponzorált közösségi posztok hatékonyságára. In: Ariel Mitev - Tamás Csordás - Dóra Horváth - Kitti Boros (eds.): "Post-traumatic marketing: virtuality and reality" - Proceedings of the EMUK 2021 International Conference. Budapest, Corvinus University of Budapest, 497.
[4] E-WOM alatt értünk "minden olyan pozitív vagy negatív hozzászólást, amelyet jelenlegi, potenciális vagy korábbi fogyasztók tesznek közzé egy termékről/szolgáltatásról vagy vállalatról, és amely hozzászólások több fogyasztó számára elérhetők az internet felületén keresztül." Markos-Kujbus Éva:
Az on-line szájreklám (electronic word-of-mouth) jellemzői a marketingkommunikáció szempontjából. Vezetéstudomány, 2016/6. 52-63. További definíciókat ld. uo.
[5] 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról.
[6] 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről.
[7] Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Főosztályának BP/2200/4768-10/2022. ikt. sz. határozata, elérhető: https://tinyurl.com/yadxw8vf
[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.
[9] 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről (Fhtv.).
[10] A Tanács irányelve (1986. december 22.) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (87/102/EGK).
Lábjegyzetek:
[1] A szerző megbízott oktató (PPKE JÁK).
Visszaugrás
