Hogyan alakult ki a fogyasztói társadalom és miként kapcsolódik ehhez a Ford legendás T modellje? Miben különböznek a gyermekek és a felnőttek számára készült termékekre vonatkozó termékbiztonsági szabályok? Lehet-e biztonságos termék egy bankkártya? Mit csinál az újonnan létrehozott Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság? A 2025. január 29-én, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) műemléki védelmet élvező Lotz-termében tartott tudományos rendezvényen izgalmas szakmai diskurzus alakult ki - többek között - a fenti kérdések mentén. A Konferencia szervezője a 2022. szeptemberében létrejött Fogyasztóvédelmi Kutatócsoport volt, amely immár ötödik alkalommal rendezett konferenciát a fogyasztóvédelem iránt érdeklődő nagyszámú szakmai közönség számára.[1] A nyilvános rendezvényt a Kutatócsoport tagjainak tudományos tanácskozása előzte meg, amelynek fő témája a készülő nagyszabású kötet előkészítési munkálatai, valamint a lehetséges további kutatási irányok voltak.
Az előadások sorát Prof. Dr. Frivaldszky János tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK Jogbölcseleti Tanszék) nyitotta meg, aki előadásában szocio-historikus megközelítésben vázolta a ma ismert fogyasztó fogalom létrejöttét. A legendás Ford T-modell volt az első, gyári munkások számára is elérhető autó, amellyel a kékgalléros emberek is megélhették a szabadság érzését, akik először váltak fogyasztókká, s csak ezután (szociológiai értemben vett) polgárrá. Az amerikai társadalomban ekkortájt érzékelhető társadalmi jelenségek (mindenekelőtt a szabad szombat bevezetése a fogyasztás érdekében) segítettek megalapozni a ma ismert fogyasztói társadalmat. A haszonelvű piacon az egyre növekvő kártérítés iránti igények mérséklésére való törekvés (és nem az emberi élet védelme!) alakította ki a biztonságos termékek iránti igényt; az autógyártás példájára visszautalva azt, hogy az utazók biztonsághoz való jogát, így különösen a légzsákok, a biztonsági öv és egyéb berendezések szükségességét a gyártók is (f) elismerjék.
Ezt követően Prof. Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár (SZE DF ÁJK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék) Az általános termékbiztonságról szóló 2023/988 rendelet aktuális kérdései címmel tartott előadást, amelyben a legutóbbi két év Rapex rendszerben szerzett tapasztalatok mellett a 2024.
- 153/154 -
december 13-ától alkalmazandó rendeletben[2] található egyes fogyasztási cikkekre vonatkozó új termékbiztonsági szabályokról adott elő. Előrelépésként emelte ki, hogy ez a jogi aktus immár a jogegységesítés jegyében, bővített elvárási körrel, rendeleti formában került kiadásra, amelynek hatálya minden online értékesítési felületet használó gazdasági szereplőre kiterjed, aki az Unió területén terméket forgalomba bocsát.[3] A rendelet lefedi az új technológiák, különösen a digitális piacok által felvetett termékbiztonsági problémák jelentős részét, emellett választ ad az e körben felmerülő új fogyasztói igényekre. Megalkotását a veszélyes termékek hatékony kivonásához fűződő uniós célnak, valamint a "legkisebb veszély okozása" elvének való legjobb megfelelés indukálta, amelynek a szakma által legszívesebben fogadott hozadéka a piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó új kötelezettségek egyértelműsítése, a "gazdasági szereplő" fogalmának egyértelmű definiálása, és a jelenleg hatályos ún. "termékbiztonsági környezet" egyes résztvevői közti hatékony kommunikáció előmozdítása. A meghatalmazott képviselő fogalmát[4] ez a rendelet is ismeri, így abban az esetben is felelősségre lehet vonni az Unió területén terméket forgalmazó gyártót, ha annak az Unió területén nincs fiókvállalata. További nóvum, hogy a terméket online forgalmazó szolgáltató köteles kapcsolattartó pontot kijelölni, ahol a hatóságokkal és a fogyasztókkal kommunikál, valamint a hatósági ellenőrzésekhez szükséges dokumentumokat egy egységes, regisztráció után igénybevehető felületen tárolja, amely megfelel az adatok biztonságos és titkos tárolására és kezelésére vonatkozó kívánalmaknak.
Professzor asszonyt Dr. Veres Zoltán PhD (megbízott oktató, PPKE JÁK Pénzügyi Jogi Tanszék) követte, aki kiindulásként azt vizsgálta, hogy a pénzügyi szektorban csak szolgáltatásbiztonságról beszélhetünk-e, vagy termékbiztonságról is.[5] Arra jutott, hogy a pénzügyi piacokon is felmerülhetnek egyes tárgyak, amelyeknek vannak termékbiztonsági jellemzőik. Ilyen lehet egy, a tranzakció hitelesítését szolgáló aláírópad, vagy egy fizetési kártya - ez utóbbiak esetében külön szabvány hivatott egységesíteni a termékbiztonságot szolgáló jellemzőket. A pénzügyi szolgáltatások és termékek biztonságosságának követelményét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is hangsúlyozta, kiemelve, hogy a pénzügyi fogyasztóknak is részesedniük kell abban a védelemben, amelyben a nem biztonságos terméket vagy szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók részesülnek.[6] A biztonságra vonatkozó kérdéseknek azért is van kiemelt jelentősége, mivel a bank veszélyes üzem, hiszen végső soron az ügyfelek, fogyasztók pénzének felhasználásával vállal kockázatokat. Ezeket a kockázatokat szabályozni szükséges. Magyarországon az erre vonatkozó előírásokat elsődlegesen a Hitelintézeti törvény[7] prudenciális szabályai körében találjuk. A digitalizációból fakadó egyes termék- és szolgáltatásbiztonsági kérdésekre pedig a szabályozás elsődlegesen a 2022-ben megjelent három uniós rendelet (a DORA, a MICA és a DLT)[8] megalkotásával reflektált. Bár a pénzügyi szervezetekre vonatkozó prudenciális elvárások kockázati alapúak és klasszikus felfogás szerint nem
- 154/155 -
minősülnek fogyasztóvédelmi jellegű előírásoknak,[9] azonban kihatással vannak a fogyasztói bizalom kialakulására, amely a fogyasztó "ügyféllé válásának" első és egyik legfontosabb lépése.
Dr. Koller Edit Mária ny. főosztályvezető (Pest Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztály) a hatósági gyakorlat oldaláról mutatta be a termékbiztonságra vonatkozó előírások hazai alkalmazását. Előadásából megtudhattuk, hogy a gyermekeknek készített termékek vonatkozásában az apró alkatrészek megfelelő rögzítése tekinthető a legfontosabb elvárásnak, a kozmetikai termékek dinamikusan változó piacán pedig, ahonnan a legtöbb termékbiztonsági kifogás érkezik, az egészséget károsító összetevők felismerése, beazonosítása és forgalomból való kivonása követel kiemelt figyelmet. Ezt követően ismertette a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi tárgyú vizsgálatainak menetét, illetve a tervezett és nem tervezett, az előre felállított szempontok szerinti és az észlelt szempontok mentén történő vizsgálatok főbb hasonlóságait, különbségeit. Kiemelte, hogy az egészségvédelmi, valamint az érzékeny fogyasztói csoportokat célzó termékeket vizsgálják elsődlegesen azzal, hogy a korábbi vizsgálatok tapasztalatait, illetve a józan ész követelményét egyaránt figyelembe veszik a vizsgálat, illetve a forgalmazóknál vagy a vámraktárban történő ellenőrzés során. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a kézbe fogható tárgyak körében merülhetnek fel biztonsági problémák, hanem például egy játszótér esetében is, ahol nem a forgalmazó, hanem a játszótér üzemeltetője felelős a termékbiztonsági szabályozások betart(at)ásá-ért[10] még akkor is, ha a konkrét elvárásoknak való megfelelés módját számos előírás tartalmazza. Az előadás kitért a fogyasztóvédelmi szervezetrendszer változásaira is, kiemelve, hogy a 2025. január 1-jével létrejött[11] Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) központi hivatalként egyesíti a korábban más szervezetek (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, kormányhivatalok és több más szerv) hatáskörébe tartozó termékbiztonsági, fogyasztóvédelmi feladatok egy részét a piaci egyensúly fenntartásának érdekében. A kormányhivatalok fogyasztóvédelmi területeinek irányítói feladatait közösen látja el a Nemzetgazdasági Minisztérium és az NKFH, melynek működése négy fő pillér köré szerveződött.
Prof. Dr. Kurucz Mihály egyetemi tanár (ELTE ÁJK Agrárjogi Tanszék) az élelmiszerbiztonság közjogi kérdéseit vizsgálva rámutatott, hogy az élelmiszer alapvető létszükségletet kielégítő speciális árucikk. Felmerül a kérdés, hogy az élelmiszer nyersanyagának termelője lehet-e gyártó, és hogy közgazdaságtani szempontból közjószágnak tekinthető-e az élelmiszer. Az élelmiszerekhez való hozzáférés emberi jog, amely az életfenntartáshoz kapcsolódik, így az élelmiszerek biztonságához fűződő társadalmi érdek megkívánta, hogy az állam egységesen szabályozza az élelmiszerek biztonságának körében elvárt szabályokat. A szabályozás fejlődésének eredményeként jött létre a XX. század második felében a Nemzetközi (Codex Alimentarius), majd a Magyar Élelmiszerkönyv.[12] Az élelmiszeripar-
- 155/156 -
ban a fogyasztó (Consumer) eleinte harmadrangú személyként vett részt, hiszen az állam (Authority) diktálta az élelmiszerbiztonsági szabályokat, a megfelelés kockázatát az élelmiszerek gyártója (Business operator) viselte, a fogyasztó így csak az élelmiszerhez mellékelt tájékoztatókból szerezhetett tudomást arról, hogy egy adott élelmiszer mennyire biztonságos. Az előadó ezt a megközelítést szemléletes módon ABC szemléletnek nevezte, majd fokozatosan hangsúlyossá vált a fogyasztók védelme (CBA szemlélet). Megállapította, hogy az emberi egészség, a gazdaság és a környezet között mély és kölcsönös függőség áll fenn, védelmi céljaik együttesen valósíthatók meg. E célt az élelmiszerlánc-biztonság keretében lehet elérni.
Dr. Pleva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója, a Hivatal gyakorlatán keresztül ismertette az élelmiszerbiztonsági eljárásokból leszűrt tapasztalatokat.[13] Megállapítható, hogy uniós összehasonlításban a Nébih számít a legerélyesebb élelmiszerbiztonsági hatóságnak, amely a teljes élelmiszerláncot felügyeli ("a termőföldtől az asztalig") és a Nébih-nek van a leghatékonyabb kapcsolatrendszere az egyes, az általános hatóságtól eltérő élelmiszerbiztonsági és laborbiztonsági szakterületekkel és a piaci szereplőkkel. Ennek szemléltetésére az előadás kiemelten foglalkozott a Szupermenta programmal, amely eredetileg biztonsági-minőségi-kedveltségi vizsgálatként, terméktesztként indult, azonban edukációs szerep betöltésére is alkalmas, a Szupermenta védjegy pedig a termelőknek és a fogyasztóknak is iránytűként szolgálhat, csakúgy, mint a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy. A Nébih kiemelten foglalkozik a megfelelő minőségű közétkeztetéssel is, ezt jelzi, hogy az elmúlt évtizedben több, mint 11 ezer intézményt minősített. A fogyasztói tudatosság erősítése érdekében a Hivatal edukációs tevékenysége is jelentős, mely tevékenység elősegítésére külön tematikus honlap is az érdeklők rendelkezésére áll (https://nebihoktatas.hu/).
Prof. Dr. Sándor István tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék) A kiberbiztonság aktuális kérdései című előadásában felhívta a figyelmet a kiberbűnözők által alkalmazott egyre professzionálisabb módszerekre, majd példákkal szemléltetve rendszerezte a világháló használatával járó veszélyeket (behatolás, adatgyűjtés, csalás, zsarolás, kriptovaluták). Rámutatott, hogy e fenyegetésekkel szemben komplex védelmi eszközrendszer áll rendelkezésre: technikai, büntetőjogi, polgári jogi, oktatási és egyéb eszközöket felvonultatva.
Élelmiszermarketing és fogyasztóvédelem, különös tekintettel a gyermekekre címmel tartott előadást Dr. Totth Gedeon CSc, főiskolai tanár, szaktanácsadó (BGE KKK Marketing Tanszék) és Szabó Edit mb. oktató (BGE KKK Marketing Tanszék). Előadásukban hangsúlyozták a jó minták fontosságát, valamint azt, hogy a gyermekek sérülékeny célcsoportot képeznek. Rámutattak, hogy a felmerülő problémák megfelelő kezelésére széleskörű szabályrendszer kialakítása szükséges.
- 156/157 -
Dr. Fekete-Frojimovics Zsófia PhD, tanszékvezető egyetemi docens (BGE KVIK Vendéglátás Tanszék) ugyancsak az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet az influenszerek hitelességének felismerése kapcsán. E kérdéskörben a Tanszék munkatársai online kérdőíves felmérést végeztek a BGE hallgatói körében, mintegy 165 fő részvételével. Az influenszerek által posztolt tartalmak hitelessége kapcsán a válaszadók olyan követelményeket fogalmaztak meg, mint a megbízhatóság, az önazonosság, őszinteség, szakértelem és tapasztalat az adott téma tekintetében. Szintén növeli a hitelességet a kitöltők szerint az, ha valamely tartalmat az influenszer többször is megoszt. A kérdőív kapcsán megfogalmazható fő tanulság, hogy a hallgatók igénylik a hitelességgel kapcsolatos szempontok oktatását, melynek legcélravezetőbb módjaként az esettanulmányok elemzését jelölték meg.
Dr. Hámori Antal PhD. kutatócsoportvezető, egyetemi docens (BGE KVIK Vendéglátás Tanszék) záró előadásában a hibás hatósági "termékekkel" szembeni ügyészségi lépéseket vizsgálta, bírósági reflexiókra is kitérve. Az előadás kiindulópontját az a jogalkalmazói gyakorlatban is felvetődött kérdés képezte, hogy a fogyasztó rendelkezik-e az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti értelemben ügyféli és kérelmezői minőséggel.[14] Konklúzióként megállapítható, hogy a fogyasztó ügyféli, sőt, kérelmezői minőségének a fogyasztóvédelemről szóló törvény 46/A. §-a ellenére történő megtagadása nem csak az ügyész(ség)i aktusokkal,[15] hanem az alsó és a felső bírósági ítéletekkel[16] is szembe megy. Az előadó végül kifejezte reményét, hogy az NKFH gyakorlata az esetenként előforduló contra legem hatósági hozzáálláson változtatni fog.
Az előadások sorát számos kérdés, felvetés kísérte, jelezve a téma iránti intenzív érdeklődést. ■
JEGYZETEK
[1] A Kutatócsoport a BGE koordinációjával, de számos más egyetemhez, intézményhez kötődő szakember részvételével működik. Vezetője Hámori Antal. További információk a Kutatócsoport tevékenységéről: https://uni-bge.hu/hu/kvik/fogyasztovedelmi-kutatocsoport.
[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. A továbbiakban: Termékbiztonsági Rendelet.
[3] Ld. a Termékbiztonsági Rendelet (20)-(21) preambulumbekezdését, illetve 4. cikkét.
[4] A Termékbiztonsági Rendelet 3. cikk 9. pontja értelmében meghatalmazott képviselő az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy az említett gyártó nevében a gyártó e rendelet követelményeiből fakadó kötelezettségeivel összefüggő meghatározott feladatok céljából eljárjon.
[5] Ezzel kapcsolatban az előadó hivatkozott Bakos-Kovács Kitti megállapítására, mely szerint "sem a vonatkozó hazai jogszabályok, sem pedig az uniós jogi aktusok nem terjesztik ki a termékbiztonsági rendelkezések alkalmazási hatókörét a szolgáltatásokra." Ld. Bakos-Kovács Kitti: A termékbiztonság gazdasági és jogi funkciói. In: Szalma József (szerk.) A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken 2017: Migráció, környezetvédelem - társadalom és természet. Újvidék, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 2018. 219234.
[6] Hajas Barnabás (szerk.): ÁJOB Projektfüzetek. Pénzügyi jogi projekt 2011/3. Országgyűlési Biztos Hivatala, Budapest, 2011.
[7] 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról.
[8] az Európai Parlament és a Tanács 2022. december 14-i (eu) 2022/2554 rendelete a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/ek, a 648/2012/eu, a 600/2014/eu, a 909/2014/eu és az (eu) 2016/1011 rendelet módosításáról; az Európai Parlament és a Tanács 2023. május 31-i (eu) 2023/1114 rendelete a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/eu és az 1095/2010/eu rendelet, továbbá a 2013/36/eu és az (eu) 2019/1937 irányelv módosításáról; az Európai Parlament és a Tanács 2022. május 30-i (eu) 2022/858 rendelete a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről, valamint a 600/2014/eu és a 909/2014/eu rendelet, továbbá a 2014/65/eu irányelv módosításáról
- 157/158 -
[9] A pénzügyi fogyasztóvédelem tárgyköreivel kapcsolatban ld. pl. Veres Zoltán: A pénzügyi fogyasztóvédelem egyes alapkérdései. Jogdogmatikai, történeti, rendszertani alapok jogalkalmazási és metajurisztikus kitekintéssel. Wolters Kluwer Hungary, Budapest, 1019.
[10] A vonatkozó 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet a játszótéri eszközök biztonságosságáról 2. § 18. pontja értelmében a már használatba vett játszótéri eszköz üzemeltető általi rendszeres ellenőrzése, karbantartása, szerelése, javítása, felülvizsgálata a biztonságossági követelmények figyelembevételével.
[11] 325/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságról.
[12] A Codex Alimentarius 1962-ben került létrehozásra az ENSZ szakosított szervezetinek koordinációjával. A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) a hazai forgalmazású élelmiszerek és élelmiszer-összetevők csoportjainak, illetve egyes élelmiszereknek a minőségére, biztonságára és jelölésére, valamint vizsgálatuk során alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályozások gyűjteménye. Ld. részletesebben: https://magyarelelmiszerkonyv.hu/elelmiszerkonyv
[13] A Nébih jogállását, hatásköreit illetően ld. 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról.
[14] A 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) 10. § (1) bekezdése értelmében ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak.
[15] Ezzel kapcsolatban ld. pl. Hámori Antal: Kérelmező és/vagy bejelentő - ügyfél, harmadik személy, egyéb érdekelt? Újabb "csemege" a fogyasztóvédelmi hatóság legújabb gyakorlatából, békéltető testületi fűszerezéssel, avagy egy hibás teljesítés margójára. Iustum Aquum Salutare. 2022/2. sz. 27-77.; Hámori Antal: A fogyasztó ügyféli státusza. Új Magyar Közigazgatás. 2023/1. sz. 63-68.; Hámori Antal: Kérelmező-ügyfél-e a fogyasztó? Jog - Állam - Politika. 2024/2. sz. 167-183.; Hámori Antal: Ügyészségi lépések hatósági aktusokkal szemben, bírósági reflexiókkal. Jog - Állam - Politika. 2025/1. sz.
[16] Így például a Fővárosi Ítélőtábla 2024. szeptember 24. napján meghozott 1.Kf.700.122/2024/4. számú ítélete indokolásának [29] bekezdésében amellett foglalt állást, hogy az Fgytv. 46/A. §-a esetében "fogyasztóvédelmi hatósági hatáskör"-ről, kérelemre indult, Ákr.-es eljárásról van szó.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző megbízott oktató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar.
[2] A szerző doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Doktori Iskola.
Visszaugrás
