Jelen cikk témaválasztását az elektronikus adóigazgatási szolgáltatások fejlődéséhez kapcsolódó egyre égetőbb kérdéskörök indokolták. Mint korábbi cikkemben[2] jeleztem, a NAV az elektronikus szolgáltatások / e-adóigazgatási folyamatok "úttörőjeként" élen jár a magyar államigazgatás területén. Emellett e cikk folytatásaként[3] felmerült, hogy az elektronikus adóigazgatási szolgáltatások "haszonélvezői", azaz az adózók milyen szereppel bírnak e folyamatban. Aktuális cikkemben jogosan merültek fel vizsgálati kérdések az emberi jogok, adózói jogok érvényesülése vonatkozásában. Ezt a kérdéskört nem tudjuk és nem is szükséges elválasztva kezelnünk, vizsgálnunk az elektronikus adóigazgatási eljárások és szolgáltatások tekintetében, ugyanis az eljárás formájától, platformjától függetlenül az adózói jogok érvényesülését és az adókötelezettségek teljesülését teljeskörűen szükséges biztosítani az adózóknak.[4]
A közhatalmat gyakorló szervezetekkel, hatóságokkal szemben az ügyfelek alapvető érdekeként, "jogaként" jelentkezik az emberi méltóságot tiszteletben tartó, egyenlő elbánásmód és tisztességes eljárás (hatósági eljárások esetében: ügyintézés) alapelve, követelménye. Az ügyfelek emellett számos egyéb "jellemző", igény teljesítését várják az eljáró hatóságoktól úgy, mint például a tájékoztatási kötelezettség teljesítése (az eljárás bármely szakaszában), szakértelemmel rendelkező ügyintéző "megléte", az eljárási idő hosszának észszerűsítése és a költséghatékonyság.
A közigazgatási eljárásokban Magyarországon - a korábban hatályos - 2004. évi CXL. törvény (Ket.) hatálybalépése óta az ügyfél és hatóság általánosnak tekintendő alá-fölérendeltségi viszonyát egyre jobban kiegészítette bizonyos eljárások, ügytípusok, eljárási módok esetében az ügyfelek és hatóságok mellérendelt viszonya.
Ezt a fokozatos átalakulást erősítette meg a témánk szempontjából releváns jogszabály, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.), továbbá a Ket. ügyfelekkel, adózók megújult pozíciójával kapcsolatos "szellemiségét" vitte tovább - egyfajta jogforrási (eljárási jogi) "decentralista" jogalkotást követően - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), valamint az adóigazgatási eljárások esetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.) "szellemisége".
A téma kapcsán az alábbi kérdéseket kívánom vizsgálni:
1. Ezek az ügyféli elvárások, igények a magyar jog "berkein belül" hol "gyökereznek"? Mely alapjogból vezethetők le a hatósági eljárások során érvényesülő ügyféli jogok és milyen eljárás során érvényesülő ügyféli jogokat biztosítanak az ügyfelek részére, figyelemmel a tisztességes eljárás "feltételeire"?
2. Az adóhatósági eljárásjogi rendelkezések milyen eljárási jogokat biztosítanak az adózók (ügyfelek) részére?
3. Valamennyi, az adóhatósággal szemben támasztott ügyféli eljárási jog "korlátozhatatlan" jogként jelentkezik-e az eljárás minden szakaszában? Vagy az ügyféli jogok korlátozása, az ügyféli kötelezettség strict teljesíthetősége során is alkalmazható-e a szükségesség és arányossági kontroll?
4. Az elektronikus adóigazgatási eljárások során, hogyan érvényesülnek az eljárásjogi jogok az adózók szempontjából?
Jelen cikkben elsősorban az adóigazgatási eljárások során biztosított adózói eljárási jogok, kötelezettségek érvényesüléséről, az elektronikus szolgáltatások esetében történő teljesülésükről kívánok értekezni.
Az eljárási jogi alapelvek "gyökereit" elsősorban az Alaptörvény rendelkezései között, rendelkezéseinek értelmezésével szükséges keresnünk.[5]
Az Alaptörvény XXIV. cikke szerint:
"(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni."
E rendelkezéssel az Alaptörvény a tisztességes ügyintézéshez való alapjogot emeli alkotmányi szintre, biztosít védelmet részére.[6] Meglátásom szerint az Alaptörvény e rövid szakasza tisztességes ügyintézéshez való jognak mint "anyajogot" felépítő több (rész-)eljárási jogának teremt tényleges "alapot". A "részlehajlás nélküli" eljárás megfogalmazás egyrészt az ügyfelek, adóigazgatási eljárások esetében adózók vonatkozásában például pártatlan eljárás, jogegyenlőség alapelvét biztosítja, egyenlő bánásmód és diszkriminációmentes eljárás követelménye mellett, mely
- 31/32 -
alapelvek / alapjogi jellegű "jogok" a hatósággal szemben állítanak követelményeket. Az "ésszerű módon" történő eljárás továbbá például a költséghatékony, gyors és szakszerű eljárást biztosítja az adózók számára. A "tisztességes módon" történő eljárás ugyanakkor például a jóhiszeműen "tevékenykedő" eljárási résztvevők törvényi fikcióját, a törvényes eljárás követelményét, továbbá az eljárási résztvevők tájékoztatáshoz, kérelem előterjesztéséhez, valamint nyilatkozattételhez való jogát erősíti. Az Alaptörvény vizsgált rendelkezése ugyanakkor a hatósági döntések szempontjából kiemeli az eljárási jogi törvényekben rögzített részletezettséggel a döntések indoklási kötelezettségét.
A fentebb leírtak közül kiemelném, hogy a tisztességes ügyintézéshez való jogból levezethető eljárási jogok ugyan nem kifejezetten az Alaptörvényben foglalt alapjogok, viszont a tisztességes közigazgatgatási eljáráshoz való "anyajog" hatósági eljárásokon belüli érvényesülése érdekében, az egyedi ügyintézés, hatósági döntéshozatal során ezen alapjogi jellegű részjogoknak teljeskörűen érvényesülniük kell annak érdekében, hogy alkotmányjogi szempontból megalapozottan kijelenthető legyen, hogy a hatóság eljárása során érvényesült a tisztességes közigazgatási ügyintézéshez való alapjog "követelménye" a hatóság részéről.
Az Alaptörvény XXV. cikke alapján:
"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez."
A tisztességes ügyintézéshez való alapjog érvényesülése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az ügyfelek/adózók kérelem-előterjesztésének, panasztételi, javaslattételi, avagy észrevételezési joga a közhatalmat gyakorló szervek által kiállított, kiadmányozott hatósági jegyzőkönyvek, hatósági döntést megalapozó iratok, végzések és határozatok szempontjából.
Az Alaptörvény XXVI. cikke értelmében:
"Az állam - a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
