Hosszú ideig egyöntetű vélemény volt a jogirodalomban, hogy a keresetlevél polgári ügyekben ítélkező bíróságon való benyújtása perbeli cselekmény.[1] Magyary Géza szerint a per a bíróság és a felek bizonyos akarat-kijelentéseinek láncolatából áll, ezek az akarat-kijelentések a perbeli cselekvények[2]. Az 1952. évi III. tv. - t taglaló egyetemi tankönyv szerint "perbeli cselekvényekről szabály szerint polgári perben lehet szó... Perbeli cselekvények azonban olyan cselekvények is, amelyek azelőtt keletkeztek, mielőtt még a per létrejött volna, de a perre szándékolnak hatást gyakorolni: mindenekelőtt azok a cselekvények, amelyek a per keletkezésére irányulnak, amennyiben már a polgári perjogi szabályok uralma alatt állnak"[3]. "A polgári per létrejötte előtti cselekmények szigorúan véve - itt mutat rá a tankönyv a lényegre - csak polgári eljárási cselekménynek lennének nevezhetőek, s ez esetben ez lenne pl. a keresetlevél benyújtása is. Mivel azonban ezeknek a Pp. által szabályozott előfeltételei, hatásai, következményei vannak, ezeket is polgári perbeli cselekményeknek nevezzük, de az előbbiektől (szoros értelemben vett perbeli cselekményektől) megkülönböztetésül tágabb értelemben vett polgári perbeli cselekményeknek"[4]. A Pp. kommentár szerint a kereset sorrendben a legelső perbeli cselekmény, amellyel megindul az eljárás[5]. A keresetlevél a keresetet tartalmazó, az az írásbeli beadvány, amellyel a felperes a bírósághoz fordul a polgári peres eljárás megindítása céljából[6]. Ebben a két meghatározásban is már érzékelhető a különbség (kereset: megindítja az eljárást - kereset: keresetlevél tartalmazza, benyújtása az eljárás megindításának céljából történik).
Az eljárási törvény magyarázata szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti "kérelem" az ellentmondás hatására - teljes dogmatikai zűrzavart okozva - a kereset funkcióját tölti be[7]. A zavart az idézi elő, hogy a kereset(levél) és az ellentmondás folytán benyújtott kereset nem lehet ugyanaz, mert az előbbi esetben még nem álltak be a perindítás joghatályai, az utóbbiban viszont igen. A hipotézis alapján és az ezzel teljes mértékben ellentétes jogirodalmi álláspont miatt felmerül a keresetlevél perbeli cselekményként való értelmezésének újragondolása. A vizsgált kérdés több oldalról is megközelíthető és arra több felelet is adható.
1) A fogalom értelmezése megközelíthető az időbeliség síkján. Mikor történik a kereset benyújtása? A keresetlevelet a fél a "per"-ben vagy még a "per létrejötte" előtt nyújtja-e be? A "perbeli cselekmény" szó szerinti értelemben perben következhet be, vagy a perbeli cselekmény attól válik perbeli cselekménnyé, mert perindító hatása van[8]? A keresetlevél előterjesztésének perindító vagy eljárásindító hatása van - e? Eszerint, ha a keresetindítás azonos a perindítással, a keresetlevél benyújtása perbeli cselekmény, a per is ekkor kezdődik, ha viszont a kereset benyújtása nem egyezik meg a perindítással, mert a per csak később jön létre, a keresetindítás nem perbeli cselekmény.
2) A definíció megragadható teleologikus interpretáció szem előtt tartásával is. A fél a keresetet miért, milyen céllal terjeszti elő, milyen hatást kíván elérni a kereset előterjesztésével? A felperes a keresetet azért, annak érdekében terjeszti elő, hogy a per létrejöjjön, a bíróság közölje a keresetet az alperessel - a bíróság előtt érvényesíthesse jogait.[9] Ebben a megközelítésben már megfigyelhető a kereset benyújtásának és a per létrejöttének időbeli elkülönülése. A kereset előterjesztése korábban következik be, a per létrejötte későbben, e felfogás szerint a kereset előterjesztése által eljárás indul meg és nem per.
3) Lehetséges további megközelítés, az utólagos, vagy visszapillantó értelmezés. Ekkor nem az eljárási cselekmény realizálódása pillanatában, hanem később válik megállapíthatóvá, hogy a kereset benyújtása perbeli cselekmény-e, attól függően, hogy a per létrejön-e. A kereset benyújtása pillanatában azonban ez a kérdés még nem dönthető el, csak akkor, ha a bíróság nem utasította el a keresetet idézés kibocsátása nélkül (Pp. 130. §), és azt kézbesítette az alperesnek (Pp. 128. §). Ha a per utóbb létrejön (a törvény indokolása szerint beálltak a perindítás joghatályai), a keresetlevél benyújtása perbeli cselekmény, ha viszont a per utóbb nem jön létre, a kereset benyújtása nem lehet perbeli cselekmény. Az egyetemi tankönyv szerint a perbeli cselekmények perbeli joghatást váltanak ki, pl. a kereset közlése az ellenféllel a perindítás hatásának beálltát létesíti[10]. Ezt a perbeli joghatást a keresetindítás azonban csak abban az esetben válthatja ki, ha utóbb a bíróság a keresetet közli az ellenérdekű féllel.
A megközelítési módok bemutatása után tekintsük át, milyen válaszokat adhatunk a hipotézisben megjelölt problémára. Megfigyelhetjük, hogy a felvetett kérdésre kínált megoldási javaslatokban alapvető
- 181/182 -
jelentőségű a keresetlevél bírósághoz való benyújtásának perbeli cselekményként történő értékelése vagy ennek a nézetnek az elvetése.
a) Ha a keresetlevél benyújtása azonos a "perindítással", a keresetlevél benyújtása perbeli cselekmény, keresettel indul a polgári per. Ez az álláspont "a pert keresetlevéllel kell megindítani"[11] törvényi rendelkezésből következik. Ebből a szabályból kiindulva a keresetlevél benyújtása a jogi terminológiában "perindítás" szófordulatra egyszerűsödött. E rendelkezés nyelvtani interpretációja alapján a keresetlevél előterjesztése valóban perindításnak tekinthető.
A törvény miniszteri indokolása a Pp. ide vonatkozó részéről megállapítja, hogy "...a keresetlevelet nem tekinti puszta előkészítő iratnak s a pert nem a keresetnek a tárgyaláson való szóbeli előadásával, illetve az alperes perbebocsátkozásával, hanem már a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítésével létrejöttnek tekinti[12]. A törvény rendelkezése és miniszteri indokolása alapul vételével a per megindítása (keresetindítás) és a per létrejötte (a perindítás hatályainak beállása) különböző időpontban következik be. A keresetlevél benyújtásakor nem látható előre, hogy a perindítás joghatályai bekövetkezhetnek-e, ennek az a feltétele, hogy ne álljon fenn a per létrejöttét kizáró körülmény, ún. pergátló akadály, a bíróság ne utasítsa el a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül. Ha ez nem következik be, beállhatnak a perindítás joghatályai, ezért utóbb - de a kereset benyújtásakor még nem - állapítható meg, hogy a keresetindítás egyúttal perindítást is jelent-e. A keresetlevél benyújtása felfüggesztő feltételhez kötött perindítás: ahhoz a kondícióhoz van kötve, hogy a bíróság a keresetlevelet elutasítja-e idézés kibocsátás nélkül vagy nem. Az eljárásnak ebben a részében a perindítás és a per létrejötte összekapcsolódik, a per létrejöttét kizáró akadály hiányában a per megindítása (törvényi előírás) és a per létrejötte (a törvény miniszteri indokolása) ugyanazt jelenti: a perindítás hatályának beálltát, a kereset (viszontkereset) ellenérdekű féllel való közlését.
b) Ha a keresetlevél benyújtása nem a perindítással, hanem a "keresetindítással" egyezik meg, a kereset bírósági benyújtása nem perbeli cselekmény. A kereset előterjesztésekor - a törvény miniszteri indokolását követve - a per még nem jött létre, ezért a kereset benyújtása sem történhet a "perben". A kereset benyújtásával elkezdődik egy folyamat, amely kétoldalú eljárásjogi jogviszonyt keletkeztet a felperes és a bíróság (állam) között. A kereset benyújtásakor a per még nem jött létre, az alperes hivatalosan még nem szerzett tudomást az eljárás folyamatban létéről, létre nem jött perben pedig fogalmilag kizárt, hogy az eljárási cselekmény a keresetindítás pillanatában "perbeli" cselekménynek minősüljön.
A Legfelsőbb bíróság - mintegy rést ütve a korábbi egyöntetű jogirodalmi állásponton - megállapította, hogy a kereset bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény[13].
A jogegységi határozat szerint a keresetlevél nem más, mint a keresetet (Pp. 121. § (1) bekezdés c) és e) pont) és a per megindításához szükséges más adatokat (Pp. 121. § (1) bekezdés a), b) és d) pont ) tartalmazó beadvány[14].
Ha a kereset benyújtása nem tekinthető perbeli cselekménynek, az eljárás kereset benyújtásától perindítás hatályának beállásáig terjedő szakasza polgári (peres) eljárásnak minősíthető-e? Vagy az eljárás ezen szakasza nemperes eljárásnak tekinthető[15], amelyet követően jön létre a per? Képzavarként hat, de ekkor - a hivatkozott szerzők szerint - a polgári (peres) eljáráson belüli szakasz a "nemperes eljárás". Az eljárás kereset benyújtásától kezdődő és a perindítás hatályának beállásáig terjedő szakasza attól függően nevezhető polgári peres eljárásnak, hogy a keresetlevél benyújtása a perindítással egyenlő-e vagy csak a keresetindítással: az előző esetben a perindítással együtt már a polgári (peres) eljárás is megkezdődik, az utóbbi esetben a kereset benyújtása nem biztos, hogy a per létrejöttét és egyúttal a peres eljárás megindítását is eredményezi. Az utóbbi koncepcióba illeszkedik a keresetindítástól a kereset ellenérdekű féllel való közléséig terjedő eljárási etap nemperes eljárásként történő leírása. Miért nevezhető az eljárásnak ez a része nemperes eljárásnak? Döntően leginkább azért, mert az eljárásnak ez a fázisa főként olyan jellemzőkkel bír, mint amilyenek a polgári nemperes eljárásra is jellemzőek. Tekintsük át, melyek azok a jellemvonások, amelyek a polgári nemperes eljárásra és a polgári (peres) eljárás keresetlevél ellenféllel való közléséig terjedő szakaszára egyaránt jellemzőek.
A téma távoli megközelítése után vizsgálatunk a szűk értelemben vett kutatási téma elemzésére helyezi a hangsúlyt.
A kétféle típusú eljárás között szignifikáns különbség: a polgári nemperes eljárás - az azokat magába foglaló eljárások tárgya szerinti - gyűjtőfogalom[16], a polgári (peres) eljárás perindítás hatályának beállásáig terjedő szakasza, az eljárás egy meghatározott időponthoz kötött részét átfogva, időbeli determinációt jelent.
Mit jelent a 'polgári nemperes eljárás' meghatározás? Polgári nemperes eljárás "a bíróságnak vagy valamely ahhoz tartozó, illetőleg meghatározott
- 182/183 -
szempontból azzal azonosnak minősülő személynek, valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyeknek, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények, illetve jogok tanúsítása, elismertetése stb. érdekében, sajátos (a polgári perre előírtaknál egyszerűbb) eljárási formában végzett, törvényileg meghatározott, egymást követő cselekményeit és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyokat"[17] jelenti.
A jogirodalmi nézet szerint a polgári nemperes eljárás a per körén kívüli eljárás[18]. Milyen kapcsolat állapítható meg az alcímben megnevezett két eljárás között?
1. Mindkét eljárásban az eljárásjogi jogviszony a felperes és a bíróság, illetve a kérelmező és a bíróság (közjegyző) között áll fenn. Az ellenérdekű fél - ha részese az eljárásnak - a keresetlevél (kérelem) benyújtásakor az eljárás folyamatban létéről még nem értesül (pl. fizetési meghagyásos eljárás, bírósági letét) vagy erről egyáltalán nem is értesülhetett, mert az eljárás jellege alapján ez nem is lehetséges (pl. előzetes bizonyítás, cégeljárás, holtnak nyilvánítás). A felperes és a bíróság, illetve a kérelmező és az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző) közötti kétoldalú eljárásjogi viszony kizárja az eljárás - két ellentétes érdekű fél szembenállására épülő - kontradiktórius jellegét.
2. A nemperes eljárásban és a peres eljárásnak ebben a részében hiányzik az érdemi jogvita, amelynek feltétele, hogy ellentétes érdekű felek álljanak egymással szemben. Az érdemi jogvita elbírálása az eljárás központi részében, a tárgyaláson következik be, de ez a polgári (peres) eljárás perindítás hatályának beállásáig terjedő szakaszában, csakúgy, mint a polgári nemperes eljárásban hiányzik. Ha fennáll a jogvita a felek között: a bíróság érdemben, ítélettel (egyezséget jóváhagyó végzéssel) határoz. A fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulását követően - a bíróság már a jogvita érdemében határozhat.
3. A bíróság előtt a Pp. hatálya alá tartozó eljárásban és az eljáró bíróság (hatóság) a nemperes eljárásban nem ítélettel[19], hanem egyéb határozattal, rendszerint végzéssel határoz[20],az eljáró hatóság nem dönti el a felek között fennálló érdemi jogvitát. A keresetindítással kezdődő és a perindítás hatályának beállásáig terjedő eljárásban a bíróság pervezető végzést, hiánypótló végzést és a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító végzést hozhat. A fizetési meghagyásos eljárásban a jogerős fizetési meghagyás ítélethatályú határozat, de ez a fizetési meghagyás kötelezett részére való kézbesítése után - annak törvényi feltételei fennállása esetén - születhet meg.
4. A polgári per egyik lényeges ismérve a jogvitát lezáró jogerős ítélethez kötődő anyagi jogerő-hatás (Pp. 229. § (1) bek.), a peren kívüli eljárást befejező határozatnak (általában végzésnek) rendszerint nincs anyagi jogereje[21] (kivéve a speciálisnak tekinthető fizetési meghagyásos eljárást). Az anyagi jogerő-hatás kizárólag "keresettel érvényesített jog"[22]-ot elbíráló határozathoz fűződhet. A negatív interpretáció szerint tehát 'nem keresettel érvényesített' joghoz nem fűződhet anyagi jogerő-hatás. A keresetben érvényesített jog elbírálása a jogvita érdemi rendezését jelenti, mert ugyanazon felek ugyanabból a jogvitából származó ugyanazon kérdésben, többé bíróság előtt, újabb keresetet nem indíthatnak, vagy egymással szemben ezt a jogot ismételten már nem vitathatják.
5. Azonos mindkét eljárásban az alkotmányos alapelvi rendelkezés alapján az ügyben hozott (polgári nemperes eljárásban lehet, hogy ügydöntő) határozattal szemben a jogorvoslati jog biztosítása. Természetesen nemcsak az érdemi, hanem alaki jellegű határozat is sértheti a felek jogát és/vagy jogos érdekét. A polgári peres és nemperes eljárások közötti "... hasonlóságok kizárólag a mindegyik eljárásban eljáró szerv (bíróság, közjegyző) azonosságából, és ebből következően a bírósági (közjegyzői) eljárásokkal kapcsolatos alkotmányos garanciák érvényesülésének követelményéből fakadnak"[23].
6. Ezekben az eljárásokban személyes meghallgatásra, a nyilatkozat szóbeli előadására egyáltalán nem vagy csak nagyon szűk körben van lehetőség (pl. egyezségi kísérletre idézés), az eljárás túlnyomórészt az írásbeliségen, az írásbeli nyilatkozat (beadvány) előterjesztésén nyugszik. A kétféle eljárás között különbség, hogy mindezek a jellemzők a peres eljárásnak csak a perindítás hatályának beállásáig terjedő szakaszára vonatkoznak, az eljárás további részére már nem, de a polgári nemperes eljárásokban - az eljárás jellege miatt - ezek a sajátosságok az eljárás teljes egészét meghatározzák.
7. A nemperes eljárásnak - szemben a polgári peres eljárással - általában nem célja a megsértett alanyi magánjog miatti jogvédelem biztosítása. A polgári peres eljárás feltételezi a jogában megsértett felet (aki ezt vélelmezi) és a jogot (valaki jogát) megsértő felet (aki ezt vitatja). A polgári nemperes eljárások ezzel szemben, rendszerint egyoldalú eljárásban tény megállapítására, jogok védelmére, hatósági elismertetésére, tanúsítására irányulnak[24]. Ebből a megkülönböztetésből fakad az eljárást befejező határozatok fajtája közötti különbség, és a határozatok eltérő típusából adódik a határozatok ereje, hatálya közötti differencia. A polgári peres eljárás valaki ellen irányul - aki az alperes, míg a polgári nemperes eljárás nem valaki ellen, hanem - valaminek a megállapítására, általában valamilyen tény elismertetésére, igazolására, tanúsítására irányul.
- 183/184 -
8. Formai különbség a két eljárás között: nemperes eljárásban a fél kérelmet terjeszt elő, a fél (felek) megnevezése kérelmező (és ha van másik fél, akivel szemben a kérelmet előterjesztik: kérelmezett), polgári peres eljárásban a kérelem neve: kereset, annak előterjesztője mindig a felperes, abban az esetben is, ha az eljárásban tárgyalási szakasz nem is következik be. Ügyviteli szempontból a peres eljárás "P" szám alatt, a nemperes eljárás "Pk" szám alatt folyik[25].
9. A polgári (peres) eljárás a kereset ellenérdekű féllel való közlésével tovább folytatódik, a nemperes eljárás a határozat meghozatalával lezárul. A polgári (peres) eljárás ezen szakaszában eljárásjogi, az érdemi jogvita elbírálását nem érintő határozat születik, az eljárás tovább folytatódik, a nemperes eljárásban a jogalkalmazó hatóság a kérelmet elbírálva fejezi be az ügyet.
10. A kérelem benyújtásához általában nem fűződik -az eljárás jellegéből adódóan nem is fűződhet - olyan magánjogi és eljárásjogi joghatály, mint a kereset benyújtásához[26]. Polgári (peres) eljárásban sem minden esetben a kereset benyújtásához fűződik joghatás, hanem pl. az ingatlan tulajdonjogát érintő pertípusok esetén a perindítás ténye ingatlan - nyilvántartásba való bejegyzésékor ("perfeljegyzéskor") ahhoz, hogy a kereset az alperessel közölhető, a perindítás joghatásának kiváltására, vagyis a tárgyalás kitűzésére alkalmas[27] legyen, az egyéb törvényi - Inytv. szerinti - feltételek fennállása mellett. A bíróság csak akkor rendelkezhet a perindítás tényének ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése iránt, ha a keresetlevél nem utasítható el idézés kibocsátása nélkül, és az eljárás tárgyalási szakba juthat.
11. A nemperes eljárásban a tárgyalási szakasz hiánya miatt a polgári peres eljárás kétoldalú - felperes és bíróság közötti - szakaszában jellegzetes eljárási alapelvek: a szóbeliség, a közvetlenség, a tárgyalás nyilvánossága, a kétoldalú vagy kölcsönös meghallgatás elve (audiatur et altera pars) nem érvényesülhetnek. Az eljárás perindítás hatályának beállásáig terjedő szakasza az írásbeliségre épül, így azok a garanciális jelentőségű eljárásjogi alapelvek, amelyek a szóbeliségen alapuló tárgyaláson domborodnak ki, ekkor még meg sem jelenhetnek.
12. Jogalkalmazási nehézség a polgári (peres) eljárás kereset közléséig terjedő szakaszában és a nemperes eljárásban: az elállás miatti permegszüntetés esete. A problémát az okozza, hogy az eljárás (per) megszüntetésére a perindítás hatályainak beállása után kerülhet sor, amely az eljárás felperes (kérelmező) és a bíróság (közjegyző) közötti szakaszában ekkor még nem következhet be[28]. A fél rendelkezési joga folytán az eljárás bármely szakaszában - így a perindítás hatályának beállása előtt is - elállhat a keresetétől, azonban az elállás miatti permegszüntetésről a bíróság csak a perindítás hatályának beállása után rendelkezhet.
A polgári nemperes eljárás és a polgári (peres) eljárás összehasonlításával az volt a célom, hogy rávilágítsak a polgári peres eljárás - a perindítás hatályának beállásáig terjedő - első szakasza és a perindítás hatályának beállásától kezdődő második szakasza fő jellegzetességeire. A Pp. hatálya alá tartozó polgári ügyben ítélkező bíróság előtti eljárás felperes és a bíróság (állam) közötti szakaszának jellemzői teljes mértékben különböznek az eljárásnak attól a szakaszától, amikor az alperes már hivatalosan tudomást szerzett a felperes keresetindításáról és ő is az eljárás aktív érintettjévé vált. Az eljárás perindítás hatályának beállásáig terjedő részében
a) eljárásjogi kapcsolat csak a felperes és a bíróság (állam) között áll fenn;
b) a kétoldalú meghallgatása elve nem (de felperes szóbeli meghallgatása elve sem) érvényesül (írásbeliség);
c) az alperes nem vesz részt az eljárásban, az eljárásról hivatalosan nem tud;
d) a per ekkor még nem jött létre;
e) valamennyi eljárásjogi alapelv az eljárás e fázisában még nem jelenhet meg;
f) ekkor még "tárgyalás" tartására sem kerülhet sor, hiányzik az érdemi jogvita.
A polgári peres eljárás első szakaszában tehát az érdemi jogvita elbírálása még nem következik be.
Az eljárás perindítás hatályának beállását követő szakaszában
a) az eljárásjogi kapcsolat már fennállhat nemcsak a felperes és a bíróság, hanem a bíróság és az alperes között is;
b) a kereset alperessel való közlésével az alperesnek lehetősége nyílik az érdemi védekezésre (litis contestatio) - a kétoldalú meghallgatás elve érvényesül (szóbeliség);
c) az eljárásnak csak ebben a szakaszában születhet bírói ítélet, "amellyel a bíróság a felek közötti konkrét jogi helyzetet a felekre kötelező módon megállapítja"[29];
d) ekkortól kezdődően - az eljárás korábbi szakaszában még nem - mutatkozik meg az eljárás kontradiktórius jellege;
e) az eljárás tárgyalási szakaszához kapcsolódóan érvényesülhet valamennyi eljárásjogi alapelv;
f) a bíróság az eljárás első részében nem hozhat érdemi határozatot (ítéletet), csak azt követően, hogy a perindítás hatályai beálltak.
A vázolt lényegi eltérések miatt a polgári (peres) eljárásban a perindítás hatályának beállása választóvonalat jelent az eljárás két szakasza között: az eljárás kereset alperessel történő hivatalos közlése előtti szakasza és az
- 184/185 -
eljárás perindítás hatályának beállása utáni szakasza más és más jellemzőkkel bír. A polgári (peres) eljárásnak a keresetindításig terjedő szakasza (formális nemperes eljárás) és a polgári nemperes eljárás (tényleges nemperes eljárás) között viszont több párhuzam is megállapítható.
A keresetindítástól a kereset közléséig terjedő eljárási szakaszt azért is nevezheti több szerző "nemperes eljárás"-nak, mert az eljárásnak döntően ugyanazok a sajátosságai, mint a nemperes eljárásnak. Ezek a közös jellemvonások viszont azt támasztják alá, hogy az egységesnek tekintett polgári (peres) eljárásnak a kereset alperessel való közléséig terjedő első szakasza, és a perindítás hatályainak beállása utáni második szakasza releváns mértékben különbözik egymástól.
Mindezek fényében kérdéses, hogy az eljárásnak a kereset alperessel való közléséig terjedő része ugyanolyan értelemben polgári pernek (polgári (peres) eljárásnak) tekinthető-e, mint az eljárás perindítás hatályának beállása utáni szakasza.[30] ■
JEGYZETEK
[1] A nemperes eljárás jogintézménye a német jogban "Freiwillige Gerichtsbarkeit" (FGG) elnevezés alatt a törvény 1898 05.17-i hatálybalépése óta megtalálható. In: Creifelds: Rechtswörterbuch 16.Auflage Verlag C.H.Beck, München 2000 497.p.); Svájcban a "Freiwillige Gerichtsbarkeit" az Art. 255 lit.b ZPO-ban került szabályozásra (in: http://www.zivilprozess.ch/summarischesverfahren/freiwilligegerichtsbarkeit); Ausztriában a jogintézmény elnevezése "Außerstreitverfahren", amelynek keretében különböző eljárásokban magánjogi igényeket bírál el a Bezirksgericht vagy a közjegyző (http://www.help.gov.at/Content.Node/101/Seite.1010500.html). A nemperes eljárás fogalom-meghatározás angol megfelelője "out of court proceeding". In: Magyar-Angol-Magyar Jogi Szakszótár. Complex Kiadó, Budapest 2007. 129., 326. o.) az angolszász jogban a kifejezés más jelentéssel bír: 'out of court' or Alternative Disputes Resolution. http://www.dubchamber.ie/current.issue.asp?article=1594),illetve 'out of court Dispute Settlement System'- arbitration,media-tion and conciliation and consumer or ombudsman schemes (in: http://tbplaw.com/data/part3/pdf.7.)
[2] Vö. Magyary Géza: A polgári peres eljárás alaptanai (A perbeli cselekvények tana) Franklin-Társulat, Budapest 1898. 22. o.
[3] Bacsó - Beck - Móra - Névai: Magyar Polgári Eljárásjog (Szerk. Beck Salamon - Névai László) Tankönyvkiadó, Budapest 1959. 163. o.
[4] Bacsó - Beck - Móra - Névai: i.m. 164-165. o.
[5] Ld. A Polgári perrendtartás magyarázta (Szerk. Szilbereky Jenő - Névai László): Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest1967. 462. o.; A Polgári perrendtartás magyarázta I. kötet (Szerk. Szilbereky Jenő - Névai László) KJK, Budapest 1976. 646. o.; A Polgári perrendtartás magyarázata 1., Második (átdolgozott) kiadás (Szerk. Németh János - Kiss Daisy) Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2007. 711. o.
[6] Az 5. pontban másodikként hivatkozott Polgári perrendtartás magyarázata c. mű I. kötet 653. o.
[7] Az 5. pontban másodikként hivatkozott Polgári perrendtartás magyarázata c. mű I. kötet 646. o.
[8] Perbeli= perben szereplő, perrel kapcsolatos (Magyar Értelmező Kéziszótár L-Zs Kilencedik, változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest 2000. 1098. o.
[9] A kereset más fogalmi megközelítései tekintetében Ld. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris Kiadó, Budapest 2004. 205. o.
[10] Bacsó - Beck - Móra - Névai: i.m. 163. o.
[11] Hatályos Pp. 121. § (1) bek.-e
[12] Ld. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv (Pp.) IX., Tárgyalásra (133-162.§.) vonatkozó fejezetének részletes miniszteri indokolását;
[13] 4/2003. Polgári jogegységi határozat VI.2.
[14] Id. Pjh. VI.2.
[15] Dr. Ujlaki László: A keresetlevél - elutasítás és a permegszüntetés jogintézményeinek szembeállítása, Jogtudományi Közlöny 1997. októberi szám 443-450. o. (3. a., pont) megjelent tanulmányában hivatkozik Németh János professzorra, aki az eljárásnak az idézés kibocsátásáig terjedő szakaszát nemperes eljárásnak tekinti. Gáspárdy László szerint: "A keresetlevél benyújtását követő, de a perfüggőség (Pp. 128. §) beálltáig terjedő szakasz felfogható nemperes eljárásnak is, hiszen még hiányzik a perre jellemző háromoldalúság". (Polgári nemperes eljárások (Szerk. Gáspárdy László) 33. o., Novotni Kiadó, Miskolc 2001.; Idézi és hivatkozik Gáspárdy László megállapítására Molnár Judit: "Gáspárdy László nemperes eljárásnak tekinti a keresetlevél benyújtásától a perfüggőség beállásáig terjedő eljárási szakaszt is." (Molnár Judit: Nemperes eljárások a perrendtartásban c. tanulmány, amely az 50 éves Polgári perrendtartás c. tanulmánykötetben (A Miskolci és a Debreceni Egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékei közös konferenciájának kiadványában, Novotni Kiadó, Miskolc 2003. 54-55. o.) jelent meg.
[16] A német jogban ismert a jogintézményt az idézett mű így jellemzi: "Es ist das Verfahrensrecht für Vormundschafts-gerichte,Nachlaßgerichte,Handelsregister,Vereinsregister,G-rundbuchamt, geregelt im Gesetz über die Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit von 1898. Eine merkwürdige Mischung von Rechtssprechung und Verwaltung, und gar nicht immer so freiwillig, wie sie sich anhört" In: Uwe Wesel: Fast alles, was recht ist - Jura für Nichtjuristen Eichborn Verlag Frankfurt am Main 1992. 322-323. o.)
[17] Ld. Polgári nemperes eljárások (Szerk. Németh János) 1992. Budapest (I. fejezet írta: Németh János 41. o.) - idézi: A bírósági nemperes eljárások magyarázta (Szerk. Németh János - Kiss Daisy) KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 32. o.
A nemperes eljárás jogintézménye a német jogban "Freiwillige Gerichtsbarkeit" (FGG) elnevezés alatt a törvény 1898 05. 17-i hatálybalépése óta megtalálható. In: Creifelds: Rechtswörterbuch 16.Auflage Verlag C.H.Beck, München 2000 497. o.; Svájcban a "Freiwillige Gerichtsbarkeit" az Art. 255lit.b ZPO-ban került szabályozásra http://www.zivilprozess.ch/summarischesverfahren/freiwilligegerichtsbarkeit); Ausztriában a jogintézmény elnevezése "Außerstreitverfahren", amelynek keretében különböző eljárásokban magánjogi igényeket bírál el a Bezirksgericht vagy a közjegyző. http://www.help.gov.at/Content.Node/101/Seite.1010500.html. A nemperes eljárás fogalom-meghatározás angol megfelelője "out of court proceeding". In: Magyar-Angol-Magyar Jogi Szakszótár Complex Kiadó, Budapest 2007., 129.o., 326. p.) az angolszász jogban a kifejezés más jelentéssel bír: 'out of court' or Alternative Disputes Resolution http://www.dubchamber.ie/current.issue.asp?artic-le=1594), illetve 'out of court Dispute Settlement System'-arbitration,mediation and conciliation and consumer or ombudsman schemes http://tbplaw.com/data/part3/pdf.7.).
[18] Bacsó - Beck - Móra - Névai: i.m. 430. o.
[19] Vö. Jogi Lexikon (Szerk. Lamm Vanda - Peschka Vilmos) Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2009. 489. o.
[20] A német jogban a 'Freiwillige Gerichtbarkeit' - nak nevezett jogintézmény jellegzetessége, hogy "Entscheidungen ergehen nicht durch Urteil, sondern nur durch Beschluß oder Ver-
- 185/186 -
fügung. Es gibt keine Parteien, sondern Beteiligte" In: Creifelds: Rechtswörterbuch 16.Auflage Verlag C.H. Beck, München 2000. 496. o.
[21] Kovács Marczel: Polgári per és perenkívüli eljárások. In: Jogállam - Jog-és Államtudományi Szemle, Budapest 1918. 599-616. o.
[22] Pp. 229. § (1) bek.;
[23] Vö. 30/1994. (V.20.) AB határozat - Idézi: A bírósági nemperes eljárások magyarázta c. hiv. munka 33. o.
[24] A bírósági nemperes eljárások magyarázta c. i.m. 33. o.
[25] A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet (BÜSZ) 29. § c., 1., alatt "első fokú polgári peres ügy"-et, 3. alatt "polgári nemperes ügy"-et különböztet meg.
[26] Ld. Lugosi József: Kézikönyv a fizetési meghagyásos eljárásról. HVG ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest 2010. 117-119. o.
[27] Vö. Legf.Bír.Pf.I.26.168/2002.sz.- BH2003.368; Legf. Bír.Gf.I.32.068/2002.sz. - BH2003.377 vagy EBH2003.872; Győri Ítélőtábla Pkf.III.25 482/2009/4. - BDT2009.2166. Ezek alapján a bírósági határozatok alapján szembetűnő a keresetindítás és a per létrejöttének különbözősége, a polgári (peres) eljáráson belül a "nemperes" és a peres eljárás szakaszának különválása.
[28] Az alkotmányossági problémát felvető kérdés részletes kifejtését Lásd Lugosi József: A keresettől elállás perjogi vonatkozásai c. tanulmányát. Magyar Jog 2008. 12. sz. 783-795. o. és Lugosi József: A rendelkezési elv (a fél rendelkezési joga) és a keresettől elállásra tekintettel történő permegszüntetés közötti jogszabályi összeütközés a hatályos Polgári perrendtartásban c. tanulmányát. Magyar Jog 2009. 7. sz. 385-395. o.
[29] A Magyar Magánjog (Főszerkesztő: Szladits Károly) I. Általános Rész. Személyi Jog. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest 1941. c. mű reprint kiadása. Ponte Press Kiadó, Pécs 1999. 223. o.
[30] A szótár a "Prozeß" fogalomnál a "Rechtstreit" - kifejezésre utal. In: Creifelds: Rechtswörterbuch 16.Auflage Verlag C.H. Beck, München 2000. 1038. p.); A lexikon viszont a 'Prozeß' (processus=Fortschritt, (guter Fortang) kifejezésnél a "gerichtliches Verfahren zur Durchsetzung privater oder öffentlichrechtlicher Ansprüche" megfogalmazást, a 'Rechtstreit'-meghatározásnál a "von Gericht ausgetragene Auseinandersetzung zwischen zwei oder mehr Beteiligten über ein Rechtverhältnis" definíciót tartalmazza (In: Lexikon Recht 2000 Rechtsbegriffe von A-Z Herausgeber: Gerd Jauch Orbis Verlag, München 1989. 164., ill.174. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
