A tanulmány kiválasztott, közérdekű perekben hozott ítéleteken keresztül mutatja be a bíróságok biztosítási szerződési feltételek tisztességtelensége kapcsán folytatott gyakorlatát.
[1] Az utóbbi évtizedben a szerződési feltételek tisztességtelenségi vizsgálatának a középpontjában az ún. devizahiteles szerződések és szerződési feltételek álltak. A magyar bíróságok ezekhez kapcsolódóan számos esetben fordultak - a 93/13/EGK irányelv[1] értelmezése érdekében - előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Unió Bíróságához.[2] Ezen ügyekben született ítéletekre tekintettel a hazai szakirodalom is kiterjedten foglalkozott a fogyasztói devizaalapú kölcsönszerződések egyes szerződési feltételeinek tisztességtelenségével, az azzal kapcsolatos uniós és hazai bírósági gyakorlattal.[3] A biztosítási általános szerződési feltételek[4] bíróságok általi tisztességtelenségi vizsgálata a szakirodalom számára szinte láthatatlan.[5] A jelen cikk célja, hogy némi rálátást biztosítson az utóbbi években zárult perekben kifejtett bírósági álláspontra, azaz arra, hogy a bíróságok milyen fogyasztói[6] biztosítási szerződési feltételeket és milyen indokok alapján minősítettek tisztességtelennek. A cikk csak három kérdéskör tekintetében született ítéleteket és ezekhez kapcsolódó egyéb kérdéseket mutat be, így az értékkövetésre, a kárbejelentésre és a biztosító teljesítési határidejére vonatkozó egyes rendelkezésekkel kapcsolatos döntéseket és azok indokait ismerteti, illetve az ítéleti indokolásokhoz kapcsolódó gondolatokat, felvetéseket rögzít.[7]
[2] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2020. január 28. napján kelt, 27.G.40.948/2019/14. számú ítéletében, valamint a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a 2021. január 26. napján meghozott, 13.Gf.40.328/2020/7. számú ítéletében - többek között - az érintett biztosító lakásbiztosítási fogyasztói szerződések megkötése során alkalmazott általános szerződési feltételeinek következő rendelkezését vizsgálta: "[a] módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH [Központi Statisztikai Hivatal] által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/- 3%-os mértékkel eltérhet."
[3] A Törvényszék megállapította, hogy az érintett rendelkezés az értékkövetés (indexálás) szabályait rögzíti, azaz annak a lehetőségét biztosítja a biztosító számára, hogy az árszínvonal változásához hozzáigazítsa a szolgáltatása felső határát jelentő biztosítási összegnek és az ennek az ellenértékéül szolgáló, a szerződő által fizetendő biztosítási díjnak a mértékét.
[4] Az értékkövetésre vonatkozó szabályok a Törvényszék szerint nem átláthatóak, mivel az idézett feltételből nem állapítható meg, hogy a biztosító az indexálás alapjaként pontosan mely árindexeket, illetve miért pont ezeket veszi figyelembe. A szerződési feltétel csak annyit rögzít, hogy "KSH által megállapított éves árindexek" képezik a módosítás alapját, de a KSH többféle éves árindexet állapít meg. A hivatkozott feltételekből az sem kiolvasható, hogy a biztosító milyen okból képez átlagárindexet. Az Ítélőtábla - egyetértve a Törvényszékkel - ezen indokolást a biztosító fellebbezésében foglaltakra tekintettel annyival egészítette ki,[8] hogy bár a biztosító automatizmusként határozza meg az értékkövetést, de mivel a szerződési feltételek nem rögzítik, hogy a KSH melyik éves árindexéből és milyen módszerrel képezi az átlagot, így valójában a biztosító által szabadon alakítható az értékkövetés árképzése, tehát annak mechanizmusa nem állapítható meg, azaz nem átlátható a szerződő számára. Ezek alapján értékkövetésnek a szerződő fél (a fogyasztó) díjfizetési kötelezettségére és a biztosító teljesítésére gyakorolt hatása a kikötésből szintén nem olvasható ki. Az Ítélőtábla rögzítette továbbá, hogy az indexadatoktól történő egyoldalú eltérés esetei sincsenek szabályozva.
[5] Az ítélőtáblai ítélet [83] pontja szerint a vizsgált kikötést, bár nyelvtanilag helyesen fogalmazták meg, de annak tényleges tartalma, s a feltételből eredő gazdasági következmények az átlagosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára nem érthetőek. Ezek ugyanakkor az Európai Unió Bíróságának ítéletei[9] alapján elengedhetetlenek a világos és érthető megfogalmazás követelményének teljesítéséhez.[10]
[6] Az előbbiek alapján mind a Törvényszék, mind az Ítélőtábla a Ptk. 6:103. § (2) bekezdésére alapítva tisztességtelennek minősítette az érintett feltételt annak nem egyértelmű és nem átlátható volta miatt.
[7] A vizsgált rendelkezés a Törvényszék ítélete szerint továbbá lehetővé tette a biztosító önkényes eljárását is, ugyanis az értékkövetés mértékét a szerződési feltétel az alkalmazott indextől +/-3%-os eltéréssel határozza meg annak a részletezése nélkül, hogy a biztosító milyen szempontok, illetve feltételek alapján hoz döntést az alkalmazott indextől való eltérés mértékéről.
[8] Az Ítélőtábla az ítéletének [82] pontjában még arra is kitért, hogy ha a fogyasztó nem ért egyet a biztosító által alkalmazott értékkövetéssel, akkor csak a szerződés felmondásának lehetőségével élhet. A szerződéses szabályozás azonban a felmondás körében is hiányos, mivel a szerződési feltételekben nem rögzítették a felmondás módját, határidejét és a felmondás hiányának jogkövetkezményeit. A szerződési feltételek így arról is hallgatnak, hogy a felek kötelmi, szerződéses jogviszonyát mennyiben érinti, ha a fogyasztó az ilyen módon meghatározott indexálást nem fogadja el, de nem él a felmondási jogával sem.
[9] Ezekből következően a támadott kikötést mindkét bíróság a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján is tisztességtelennek minősítette, azaz azon okból is megállapították a tisztességtelenségét, hogy a feltétel a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapította meg.
[10] A Fővárosi Ítélőtábla a 2020. február 26. napján kelt Gf. 40.043/2020/3. számú ítéletében az alábbi életbiztosítási általános szerződési feltételeket vizsgálta: "[a] biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban a biztosító bármely szervezeti egységénél be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások ellenőrzését is. Ennek hiányában késedelmes kárbejelentés esetén a biztosító a kárkifizetés alól mentesül, de csak abban az esetben, ha a késedelmes kárbejelentés következtében a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapításának szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak."
[11] Az Ítélőtábla kifejtette, hogy e rendelkezés tisztességtelensége vizsgálható, mivel azt nem jogszabály állapította meg vagy nem jogszabály előírásainak megfelelően határozták meg.[11] Az e körben releváns jogszabályi rendelkezés a Ptk. 6:453. §-a[12], amely ugyanakkor csak keretjellegű rendelkezéseket tartalmaz. Ezeket a biztosítónak kell kitöltenie tartalommal az általános szerződési feltételekben, azaz a Ptk. 6:453. §-a alapján a biztosítónak magának kell meghatározni az általános szerződési feltételeiben, hogy mi a biztosítási esemény bejelentésének határideje, módja és a biztosító kötelezettsége szempontjából lényegesnek minősülő körülmények megállapításához szükséges információk köre.
[12] Az ítélet szerint az érintett rendelkezés négy okból tisztességtelen: egyrészt amiatt, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítése esetén formai megkötést alkalmaz, másrészt a benne foglalt bejelentési határidő indokolatlan rövidsége okán. A vizsgált rendelkezés továbbá csak annyit rögzít, hogy a "szükséges felvilágosításokat" meg kell adni, de azt nem határozza meg, hogy melyek azok a minimális tények, körülmények, felvilágosítások, amelyeket a szerződőnek/kedvezményezettnek a káresemény kapcsán közölnie kellene. Végül az érintett termék esetén biztosítási eseménynek minősül az ún. "elérés" is (azaz a biztosítottnak a szerződésben meghatározott időpontban való életben léte, ezen időpont "elérése"), ami esetén nem értelmezhető a "bejelentés" és a "felvilágosítás ellenőrzése a biztosító részéről". Ezen két utóbbi ok kapcsán az Ítélőtábla a tisztességtelenséget a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése alapján állapította meg, azaz amiatt, hogy a szerződési feltételek nem egyértelműek.
[13] A kárbejelentés írásbeli alakhoz kötése kapcsán az Ítélőtábla kifejtette, hogy ez a Ptk. 6:453. §-ában foglaltaktól a szerződő fél hátrányára történő eltérésnek minősül, ugyanis ezen jogszabályhely szerint a biztosítási esemény bejelentése bármilyen formában (akár szóban, akár írásban) megvalósulhat. A 8 napos határidő kapcsán az ítélet rámutatott arra, hogy ez indokolatlanul rövid ahhoz, hogy a szerződő fél vagy a kedvezményezett a bejelentési kötelezettségének eleget tehessen, hiszen a bejelentéshez szükséges iratok nem is feltétlenül állnak ennyi idő alatt rendelkezésre. A biztosítási eseményt követő 8 napon belül az érintett rendelkezések alapján továbbá nemcsak a bejelentésnek kell megtörténnie, hanem ezen idő alatt a szükséges felvilágosításokat is meg kell adni, és lehetővé kell tenni azt, hogy a biztosító ellenőrizhesse a bejelentést és a felvilágosításokat is. Ezen kötelezettségek bármelyikének elmulasztása a biztosító szolgáltatási kötelezettségének be nem állásához vezethet, azaz ahhoz, hogy megtagadja a szolgáltatás teljesítését. Erre akkor kerülhet sor, ha az érintett kötelezettségek teljesítésének elmulasztása vagy a szerződési feltételekben meghatározott határidőn túli teljesítése miatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik. Az Ítélőtábla szerint a vizsgált rendelkezések a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelenek, azaz azon okból, hogy a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapította meg.
[14] Az Ítélőtábla a fentiek szerint külön kitért arra, hogy a támadott rendelkezés eshet-e a Ptk. 6:102. § (4) bekezdésében foglaltak körébe, azaz azt jogszabály állapította-e meg, illetve jogszabály előírásainak megfelelően határozták-e meg. Ha ugyanis ezeknek megfelelne az érintett rendelkezés, akkor az kizárná a rendelkezés tisztességtelenségének a vizsgálatát. Az Ítélőtábla helyesen arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn ez a helyzet, tehát vizsgálható a feltétel tisztességtelensége. Érvelésében lényegében a 2/2012. PK vélemény 3. pontjában foglaltakat vette figyelembe, azaz azt, hogy "ha a kógens keretszabályt a felek rendelkezési joga tölti meg tartalommal (...) az ilyen feltétel tisztességtelensége vizsgálható."[13],[14]
[15] Annak a kérdéskörnek a vizsgálata, hogy egy adott feltételt jogszabály állapította-e meg, illetve jogszabály előírásainak megfelelően határozták-e meg, az érintett feltételen túlmutatóan is jelentőséggel bír a biztosítási szerződési feltételek tekintetében. Ez abból következik, hogy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) - ahogyan az elődje, azaz a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - egy külön fejezetben foglalkozik a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos szabályokkal, köztük meghatározva azt, hogy biztosítási szerződési feltételeknek melyek a minimálisan kötelező tartalmi elemei. Ezek a Bit. 121. §-ában szerepelnek. Ehhez kapcsolódóan az a kérdés merül fel, hogy ha a biztosítók a Bit. 121. §-ának megfelelően határozzák meg az általános biztosítási szerződési feltételeiket, akkor azok tisztességtelensége a Ptk. 6:102. § (4) bekezdése alapján nem lesz vizsgálható?[15]
[16] Az állapítható meg a Bit. 121. §-a kapcsán, hogy ezen jogszabályhely lényegében csak az általános szerződési feltételekben szerepeltetendő témaköröket határozza meg, vagyis nem a konkrét jogokat és kötelezettségeket, azaz nem a szerződés tényleges tartalmát írja elő, hanem a kötelezően rögzítendő tárgyköröket.[16]
[17] Ebben a körben viszont - teljes mértékben osztva Darázs Lénárd álláspontját[17] - a Ptk. 6:102. § (4) bekezdésére tekintettel az érintett szerződési feltételek tisztességtelenségi vizsgálatának a tilalma csak azt jelenti, hogy az önmagában nem tekinthető tisztességtelennek, ha az általános biztosítási szerződési feltételek rögzítik a Bit. 121. §-a által elvárt tartalmi elemeket, például a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét vagy az értékkövetés esetén annak részletes szabályait. Ugyanakkor az, hogy a kötelező elemeket pontosan milyen tartalommal - például, hogy a konkrét szerződési feltétel alapján pontosan hány napja van a szerződőnek/károsultnak a káreseményt bejelenteni a biztosító felé - szabályozza a szerződési feltétel, tisztességtelenségi szempontból mindenfajta korlátozás nélkül[18] vizsgálható.
[18] A Fővárosi Ítélőtábla 2021. január 26. napján kelt, Gf.40.328/2020/7. számú ítélete[19] szerint a biztosító a vizsgált vagyonbiztosítás esetén a szerződési feltételeiben azt rögzítette, hogy a káreseményt a szerződőnek/biztosítottnak 2 munkanapon belül be kell jelentenie a számára. A szerződési feltételek emellett több oldalon keresztül és jelentős számban sorolták fel azon okiratokat, amelyek benyújtását kérhette a biztosító az egyes biztosítási események (így például jégverés, tűz, betöréses lopás) bekövetkezése esetén. Az általános szerződési feltételek szerint a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatás alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
[19] Az Ítélőtábla az előző bekezdés utolsó mondatában foglaltakat a Ptk. 6:103. § (2) bekezdése alapján tisztességtelennek minősítette, mivel a jelentős számú, a biztosított által benyújtandó okiratra tekintettel azon rendelkezés nem egyértelmű, hogy mi tekintendő az olyan utolsó okiratnak, amely alapján a biztosító a szolgáltatását köteles teljesíteni. Továbbá a rövid, 2 munkanapos káresemény-bejelentési határidőhöz képest az általános szerződési feltételek nem rögzítik, hogy a biztosító milyen határidőn belül kell, hogy felhívja a biztosítottat a szükséges dokumentumok benyújtására.
[20] A biztosító által alkalmazott azon rendelkezés, miszerint a szolgáltatása az utolsó szükséges okirat beérkezésétől számított 15 napon belül esedékes - figyelemmel a Ptk. 6:102. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a szerződési feltétel más rendelkezéseivel való együttes értelmezésre - , a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján is tisztességtelen az Ítélőtábla szerint, mivel ezen rendelkezés a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a biztosítóval szerződő fogyasztó hátrányára állapítja meg.
[21] Az Ítélőtábla szerint ezt az alapozza meg, hogy a kárrendezés során a szerződési feltételek csakis a szerződő/károsult tekintetében határoznak meg kötelezettségeket - például a rövid káresemény-bejelentési, a terjedelmes okirat-szolgáltatási kötelezettséget -, melyek a biztosító szolgáltatási kötelezettségének késedelmét kizáró körülmények. Ameddig a szerződő/biztosított nem tesz teljeskörűen eleget az előbb említett kötelezettségeinek, addig - a vizsgált szerződési feltételek alapján - fel sem merülhet a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, azaz el sem kezdődik a biztosító számára a saját maga által megállapított teljesítési határidő. A biztosítót ehhez képest nem terheli olyan kötelezettség, ami meghatározná, hogy milyen határidőn belül szükséges a biztosítottal azt közölnie, hogy a teljesítéséhez milyen további okiratok benyújtását tekinti elengedhetetlennek. Ebből az is következik, hogy a biztosító képes a szolgáltatása teljesítésére vonatkozó határidő kezdetét önmaga módosítani.
[22] Az érintett feltétel tisztességtelenségének megállapítása során az Ítélőtábla még annak is jelentőséget tulajdonított, hogy a Ptk. 6:453. §-a alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettségének be nem állásához vezet, azaz a biztosító teljesítésének elmaradását eredményezi, ha a biztosított a szerződésben megállapított határidőben a biztosítási eseményt nem jelenti be, a szükséges felvilágosítások nem adja meg, illetve a felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését nem teszi lehetővé. Ezen rendelkezéseknek az előbbiekkel együttes értelmezése szintén a Ptk. 6:102. § (1) bekezdésében foglalt generálklauzula megsértését eredményezi.
[23] Ezen szerződési feltételekre és az ítélet indokolására tekintettel érdemes megemlíteni a Legfelsőbb Bíróság Pfv. 21.622/2009/7. számú ítéletét, ami megjelent a BH 2010.149 és az EBH 2009.2037 számon is. Ebben a Legfelsőbb Bíróság - bár a fentebb ismertetett ügyben szereplőtől eltérő szerződési feltételek vizsgálatának eredményeként[20] - tisztességtelennek minősítette az olyan biztosítási szerződési feltételt, amely lehetővé tette a biztosító számára a teljesítés határidejének indokolatlan meghosszabbítását. Lényegében analóg esetről van szó, ugyanis azzal, hogy nincs rögzítve a szerződési feltételekben, hogy a biztosító meddig, illetve hány alkalommal kérhet be a szolgáltatása alapjául szolgáló okiratokat/dokumentumokat, a biztosító valójában a saját teljesítési határidejét hosszabbíthatja meg oly módon, hogy a sorozatos újabb bekérésekkel a szolgáltatása teljesítési határidejének a kezdetét odázza el.
[24] Az előzőekben olyan ítéleteket mutattunk be, amelyekben a bíróságok a közérdekű per[21] eredményeként meghatározott biztosítási általános szerződési feltételek tisztességtelenségét állapították meg. Emellett kimondták az érintett feltételek érvénytelenségét is, amely a semmisség megállapítását jelentette.[22]
[25] A Ptk. 6:105. § (2) bekezdése alapján a bíróság az érvénytelenséget ilyen esetben az érintett általános szerződési feltételeket használóval - jelen esetben az érintett biztosítókkal - szerződő valamennyi félre kiterjedő (azaz erga omnes) hatállyal állapította meg. A "valamennyi fél" alatt a már megkötött szerződésekben szereplő fogyasztónak minősülő feleket és valamennyi jövőbeli, szintén fogyasztónak minősülő szerződő felet érteni kell, viszont nem érinti azokat a szerződőket/feleket, akiknek a szerződéseit a megtámadásig már teljesítették.
[26] A fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről szóló 3/2011. PK vélemény[23] 3. pontja szerint a közérdekű igényérvényesítésre feljogosított szervezetek kizárólag az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének a megállapítása iránt jogosultak pert indítani. Nem kérhetik azonban a kikötés alkalmazója és fogyasztó között létrejött valamely konkrét szerződés érvénytelenségének a megállapítását, ugyanis nem alanyai a per alapjául szolgáló jogviszonynak. Ez utóbbira az érintett fogyasztó által a Ptk. 6:103. § (1) bekezdése alapján indított egyedi per alkalmas. A közérdekű perben megállapított érvénytelenség jogkövetkezményeit tehát a sérelmet szenvedett fogyasztónak egyedileg kell érvényesítenie.[24]
[27] A bemutatott ítéletekben a bíróságok a tisztességtelennek minősített szerződési feltételeket alkalmazó biztosítókat - a Ptk. 6:105. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a döntésről szóló közlemény közzétételére is kötelezték. A bíróságok a közlemény pontos szövegét, a közzététel helyét[25] és időtartamát[26] is meghatározták. Ennek fő célja, hogy biztosítsa a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatását, ugyanis az ítélet erga omnes hatálya így tud igazán érvényesülni. [27] A bírósági ítéletek ily módon való nyilvánosságra hozatala azt is lehetővé teszi, hogy a piaci szereplők is könnyen értesülhessenek a bíróság döntéséről, és így lehetőségük nyíljon a bírósági ítélettel tisztességtelennek minősített és adott esetben általuk is alkalmazott feltételek módosítására.
[28] Mindeddig a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos bírói gyakorlat vizsgálatának és elemzésének fókuszában a fogyasztói devizaalapú kölcsönszerződések és azok egyes szerződési feltételei voltak. A fentiek alapján ugyanakkor érdemes figyelemmel kísérni a biztosítási szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatos bírói gyakorlatot is. ■
JEGYZETEK
[1] A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről.
[2] Kásler-ügy (C-26/13. sz.), Sugár Attila -ügy (C-32/14. sz.), Sziber-ügy (C-483/16. sz.), GT és HS-ügy (C-38/17. sz.), Ilyés-Kiss-ügy (C-51/17. sz.), Dunai-ügy (C-118/17. sz.), Czakó-ügy (C-126/17. sz.), Kiss Gyula-ügy (C-621/17. sz.), Lovasné Tóth Ottília-ügy (C-34/18. sz.), VE és WD-ügy (C-227/18. sz.) és Lintner Györgyné-ügy (C-511/17. sz.).
[3] Például: Németh Csaba: A pénzügyi szektorban a fogyasztókkal szemben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételek jogi megítélése az Európai Uniós Bíróság joggyakorlatában (Európai Jog, 20. évf., 1. sz., 2020, 21-32. o.); Németh Csaba: Az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének aktuális kérdései a bankjog területén (Gazdaság és Jog, 24. évf., 11-12. sz. (2016), 28-35. o.); Juhász Krisztina: A tisztességtelen szerződési feltételek hivatalbóli vizsgálata (Eljárásjogi Szemle, 3. évf. 2. sz., 2018, 38-51.o); Vezekényi Ursula: A fogyasztói devizaalapú hitelezéssel összefüggő perekben felmerült jogkérdésekről és az ezekből levonható tanulságokról in. Devizahitelezés Magyarországon, Budapesti Corvinus Egyetem, 2019, 373-399. o.; Fazekas Judit: Gondolatok a devizaalapú hitelszerződések jogi hátteréről és a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségi kontrolljáról (Jog-Állam-Politika, 8. évf. 4. sz., 2016, 73-96. o.); Simon Károly László: A tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatának hazai bírói gyakorlata a devizahiteles perekben (Európai Tükör, 2019/3., 59-78. o.).
[4] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:77. § (1) bekezdése szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
[5] A témával Zavodnyik József, illetve Molnár István foglalkozott csak. Zavodnyik József "Az Aziz-ítélet szerinti "tisztességtelenségi teszt" a magyar bírói gyakorlatban - A Kúria Pfv.V.20.152/2020/7. számú ítélete" című tanulmányában (megjelent: Fogyasztóvédelmi Jog 2021/1. számában). Molnár István pedig "A tisztességtelen szerződési feltételek és az egyoldalú kogencia viszonya a biztosítási szerződések jogában (Az általános biztosítási feltételek hatósági és bírósági kontrollja)" című tanulmányában (megjelent a Biztosítási Szemle 6-7/2004 számban).
[6] A fogyasztó fogalmát a Ptk. 8:1. § 3. pontja az alábbiakban határozza meg: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
[7] Ezen okból kifolyólag a cikk nem tér ki az összes, a bíróságok által a biztosítási szerződési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatban hozott ítéletre, így nem dolgozza fel például a Kúria Pfv.V.20.152/2020/7. számú ítéletét sem.
[8] A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének [82] pontja szerint.
[9] Az Ítélőtábla az Európai Unió Bíróságnak C-26/13. számú (Kásler-ügy), a C-143/13. számú és a C-96/14. számú ügyekben hozott ítéleteire hivatkozott.
[10] Megjegyzendő, hogy a Kúria a 2020. szeptember 2. napján kelt Pfv.V.20.152/2020/7. számú ítéletének [48] pontjában az ott vizsgált biztosítási szerződési feltételek kapcsán szintén vizsgálta a világos és érthető megfogalmazás követelményét, melynek eredményeként - osztva a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla által a 13.Gf.40.282/2019/6-I. számú ítéletben leírtakat - a fentiekkel azonos álláspontra helyezkedett.
[11] Ebből következően az érintett feltétel nem esik a Ptk. 6:102. § (4) bekezdésének hatálya alá, ami szerint nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásainak megfelelően határozzák meg.
[12] Ptk. 6:453. § [A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség] A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
[13] A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény 3. pontja alapján.
[14] Megjegyzendő, hogy a Kúria a Pfv.V.20.152/2020/7. számú ítéletének [45] pontjában - bár a jelen ítéletben vizsgálttól eltérő biztosítási szerződési feltételek vizsgálata tekintetében - a Ptk. 6:102. § (4) bekezdése kapcsán az Ítélőtábla által kifejtettekkel azonosan foglalt állást, azt kiegészítve a 93/13/EGK irányelv vonatkozó rendelkezésével és az ezt értelmező, az Európai Unió Bírósága által hozott ítéletekkel.
[15] Lényegében ezt a kérdést vizsgálta Darázs Lénárd is: Darázs Lénárd: Közérdekvédelem a tisztességtelen szerződési feltételek megítélésében, in: Opuscula Civilia 2016-2017, Dialóg Campus Kiadó, ISSN 2560-2039, elérhető: http://antk.uni-nke.hu/document/akk-uni-nke-hu/Opuscula_Civilia_2016_2017.pdf (letöltve: 2022.03.09.) 142-144. o
[16] Ez alóli kivételnek tekinthető a Bit. 121. § (1) bekezdés f) pontja, ami szerint a biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia kell a szerződés megszűnése esetére a biztosított, szerződő, kedvezményezett jogainak és a biztosító kötelezettségeinek az ismertetését, beleértve a szerződés felmondásával kapcsolatos, a Bit. 122. §-ában foglalt rendelkezésekről történő tájékoztatást. Kivételnek csak a Bit. 122. §-ára utaló rész minősülhet, hiszen ebben az esetben a Bit. 121. §-a pontosan megállapítja a szerződési feltétel tartalmát, hiszen elvárja, hogy a biztosítási szerződési feltételben szerepeljenek a Bit. 122. §-ában foglaltak.
[17] Darázs i.m. o.
[18] Ezt a kijelentést némileg árnyalja, hogy a Bit. 121. §-a előírja, hogy a biztosítási szerződési feltételeknek tartalmazniuk kell például a biztosító szolgáltatásának a megjelölését, ami esetén figyelemmel szükséges lenni a Ptk. 6:102. § (3) bekezdésében foglaltakra, azaz arra, hogy tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.
[19] A Gf.40.328/2020/7. számú ítélet [99]-[102] pontja vonatkozik a cikkben érintett szerződési feltételre.
[20] A Legfelsőbb Bíróság által vizsgált szerződési feltétel úgy szólt, hogy a károsultnak a betöréses lopás- és rabláskár esetén kötelező volt a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot, vagy a jogerős bírói ítéletet beszereznie, és azt a biztosító rendelkezésére bocsátania.
[21] A Ptk. 6:105. §-a rögzíti a tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű perekre vonatkozó rendelkezéseket, így például a közérdekű kereset indítására jogosultak körét, illetve a közérdekű kereset alapján hozott ítéletben a bíróság által tisztességtelennek minősített általános szerződési feltétel érvénytelenségét és az ebből eredő jogkövetkezményeket.
[22] Wellmann György: 6:105 § [Tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset]. in Petrik György (szerk.), Polgári jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára, lezárva: 2020. május 31., HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2020, ISBN 963 9203 96 3
[23] Ezen PK vélemény, bár még a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény hatálya alatt lett kiadva, de az 1/2014. Polgári jogegységi határozat 1. pontjának második francia bekezdése alapján a Ptk. alapján elbírálandó ügyekben is alkalmazandó.
[24] Wellmann i.m. o.
[25] A Fővárosi Ítélőtábla mind a Gf.40.328/2020/7. számú, mind a Gf.40.043/2020/3. számú ítéletében arra kötelezte a biztosítókat, hogy a saját honlapjuk nyitóoldalán, a Gf.40.043/2020/3. számú ítélet esetén továbbá két országos napilapban egy-egy alkalommal tegyék közzé a közleményt.
[26] A Fővárosi Ítélőtábla mind a Gf.40.328/2020/7. számú, mind a Gf.40.043/2020/3. számú ítéletében azt írta elő a biztosítóknak, hogy 30 napon keresztül legyen elérhető a honlapjukon a közlemény.
[27] Wellmann i.m. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző vezető jogász, MNB.
Visszaugrás