Köztudott, hogy napjainkban a kapitalista gazdasági rendszerekben az ún. általános szerződési feltételek használata bevett gyakorlat a szolgáltatók részéről. Az új Ptk. kommentárja ezt a következőképp fogalmazza meg: »A gazdaságban létrejövő ügyletek jelentős részénél a szerződések megkötése ma már rég nélkülözi a klasszikus kétoldalú "alkufolyamatot", a szerződéskötések különös jogi formái, "technikái" alakultak ki. Ezek közül a különös szerződéskötési formák közül a legelterjedtebb az általános szerződési feltételek alkalmazása.« (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Szerkesztő: Vékás Lajos, Budapest 2013, 556. o.). A régi Ptk. kommentárja az általános szerződési feltételek alkalmazásának az indokára is jól rávilágított: "Az általános szerződési feltételek alkalmazása a szerződéskötési folyamatban ma már elkerülhetetlen, hiszen az egyedi szerződéses alkudozások a tömegméretű termék- és szolgáltatásnyújtást megbénítanák." (A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata. I. kötet. Szerkesztette: dr. Osztovits András. 2011. 619. o.). Ezt a gyakorlatot a nemzeti és az uniós jogalkotó is tudomásul vette, viszont a fogyasztók védelme érdekében szabályokat alkotott (lásd a régi Ptk. 209-209/B. §-ait, az új Ptk. 6:102-6:105. §-ait és a 93/13 EGK irányelvet).
E jogi normarendszer amellett, hogy a fogyasztóvédelmi jog területén fontos mérföldkövet jelentett, kétségtelenül közrejátszik abban, hogy a bírói gyakorlat segítségével a jogban az igazságosság és méltányosság továbbra is jelen legyen (hiszen Celsus szép mondásával: "Ius est ars boni et aequi"), valamint a jóhiszeműség és tisztesség elve gyakorlati jelentőséget is kapjon. A régi Ptk. 209. §-a és az új Ptk. 6:102. §-a ui. - ellentétben a jóhiszeműség és tisztesség generálklauzulájával és a jó erkölcsbe ütköző szerződés tilalmi szabályával - a gyakorlat számára is megfogható fogalmat (tisztességtelen általános szerződési feltétel) és a joggyakorlatban eredményesen, ill. gyakran hivatkozott szabályt jelenít meg.
Az általános szerződési feltételek és ezek tisztességtelensége jogi kategóriájának fogalmát, valamint az e körben figyelembe veendő körülményeket azonban fontos tisztán látni ahhoz, hogy a vonatkozó szabályrendszer a gazdasági életnek szükségtelen gátja ne legyen és a fogyasztóvédelmen túl más érdeket (pl.: utólag megbánt szerződéstől vagy szerződéses kötelezettségtől szabadulás, ill. a hitelezői követelés érvényesítésének akadályozása a fizetési késedelem bekövetkezte után) ne szolgáljon ki.
Kétségtelen, hogy az általános szerződési feltételeket a fogyasztók tömegeivel kapcsolatba lépő pénzügyi intézmények is alkalmazzák. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint pedig a pénzügyi intézmények által alkalmazott általános szerződési feltételek egyre inkább "megjárják" a bíróságokat a fogyasztói keresetek következtében és az e tárgyban született bírósági döntések (pl. a Partiscum-ügy vagy a Kásler-ügy) sok esetben a közérdeklődésre is számot tartanak.
A bírósági joggyakorlat azonban korántsem egységes az általános szerződési feltételek jogi megítélésével kapcsolatban és több esetben megjelennek olyan "vadhajtások", melyek az időhiány, az adott általános szerződési feltétel (ÁSZF) alkalmazási indokának meg nem értése, a szerződéskötéskori körülmények figyelembe nem vétele vagy épp az uniós jog téves értelmezése miatt olyan ÁSZF tisztességtelenségét mondják ki, melyek alapjaiban kérdőjeleznek mely régóta alkalmazott szerződéses klauzulákat, folyamatokat és bolygatják meg ezáltal a gazdasági élet amúgy sem zavartalan világát.
Természetesen jelen dolgozat nem térhet ki a téma (általános szerződési feltételek tisztességtelensége) minden jogi vonatkozására, de még a hatályos Ptk. vonatkozó szabályainak részletes elemzésére sem vállalkozok benne.
Mivel azonban meggyőződésem szerint ezen területet érintő bírósági jogviták a jövőben is meghatározó számban lesznek jelen a bíróságokon, érdemesnek tartottam egy összefoglalásban bemutatni a jelenlegi joggyakorlatot talán a leginkább megmozgató áramlatokat, ill. a véleményem szerint leginkább hangsúlyosabb jogkérdéseket.
1.1. Az általános szerződési feltételek fogalmán az új Ptk. nem változtatott. Az új Ptk. 6:77. § (1) bekezdésére tekintettel általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet (i) az alkalmazója, (ii) több szerződés megkötése céljából (iii) egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és (iv) amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. (v) További fogalmi kritérium, hogy szerződési feltételnek a szerződés tartalmát jelentő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szerződési rendelkezés minősül, így tehát példának okáért annak egyoldalú szerződésbeli deklarálása, hogy a fogyasztó az adott általános szerződési feltételeket átvette, nem minősül ÁSZF-nek (BDT 2013.2889.). Nem fogalmi elem ugyanakkor, hogy az adott szerződési feltétel ténylegesen több szerződésben szerepeljen, elegendő, ha az bizonyított, hogy a szerződéses kikötést az egyik fél blankettaszerűen alakította ki (BDT 2009.2129., BDT 2012.2657.).
- 28/29 -
1.2. Bár evidenciának tűnhet, de fontos leszögezni, hogy az ÁSZF alkalmazása a pénzügyi intézmények számára sem tiltott a fogyasztóval létrejött jogviszonyban. Ezt a fogyasztói oldal sem vitatja a polgári perekben. Bár ugyancsak evidencia és az ÁSZF polgári jogi fogalmából, ill. az ÁSZF elfogadásának magyar szabályozásából következik, az ÁSZF-ek szerződésbeli elhelyezése és az ÁSZF-nek a szerződés részévé válása már sokszor vita tárgyát képezi. Fogyasztói részről elhangzó - téves - álláspont a perekben, hogy amennyiben az általános szerződési feltételeket nem az adott kölcsönszerződésbe szerkesztve, hanem attól különálló dokumentumba foglalta a pénzügyi intézmény és ezen különálló dokumentumot a fogyasztó alá sem írta, akkor az nem válhatott a szerződés részévé. Ez az álláspont egyértelmű, hogy ellentétes a régi Ptk. 205/B. § (1) bekezdésével (GK 37. sz. állásfoglalás II. pontja) és az új Ptk. 6:78. § (1) bekezdésével, továbbá azzal, hogy a szerződéses gyakorlatban a fogyasztók az általános szerződési feltételek megismerését és átvételét az adott szerződésben kifejezetten elismerik. A fogyasztói oldalról képviselt fenti formai kifogásokat a joggyakorlat is egyértelműen elutasítja (kiemelés a szerző): "A törvény - a joggyakorlat megszilárdulása miatt - nem tartja indokoltnak, hogy az általános szerződési feltétel definícióján túl külön kimondja, hogy az általános szerződési feltételnek való minősítés szempontjából közömbös a feltételek terjedelme, formája, rögzítésének módja és az a körülmény, hogy a feltételek a szerződéses okiratba szerkesztve, vagy külsőleg attól elválasztva jelennek meg." (A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Szerkesztő: Vékás Lajos, Budapest 2013, 557. o., BH 2003.15., EBH 2011.2413.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
