https://doi.org/10.59851/jk.80.0708.4
A 2010-es évek óta az Európai Unió számára az egyik legjelentősebb kihívás az, hogy hogyan kezelje a közös európai alkotmányos értékek leépítésére irányuló tagállami tendenciákat. Magyarországgal szemben az Unió minden olyan jogi eszközt használatba vett, amely jelenleg az uniós jogrendben rendelkezésre áll: kondicionalitási mechanizmus, EUSZ 7. cikke szerinti prevenciós eljárás, kötelezettségszegési eljárások. Ha számba vesszük mindazokat az eljárásokat, amelyek 2025 nyarán Magyarországgal szemben folyamatban vannak (vagy várhatóan hamarosan megindulnak), egy olyan tagállam képe rajzolódik ki, amelyben az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós alapértékek, így egyes jogállami és demokratikus követelmények (például bírói függetlenség, hatalmi önkény elleni fellépés, médiaszabadság), valamint a jogegyenlőség (elsősorban az LMBTQI személyek vonatkozásában) és egyes alapvető jogok (például a gyülekezési és egyesülési jog) tartósan és súlyosan sérül. Ez megfelelő alapot adhat az EU-nak az erőteljesebb fellépésre, elsősorban az EUSZ 7. cikkében foglalt szankciós eljárás lefolytatására.
Tárgyszavak: Európai Unió alapértékei, kondicionalitási mechanizmus, EUSZ 7. cikke szerinti eljárás, kötelezettségszegési eljárás
Since the 2010s, one of the most significant challenges facing the European Union has been how to deal with Member States' tendencies to undermine shared European constitutional values. The EU has used every legal tool currently available within its legal framework against Hungary: the conditionality mechanism, the preventive procedure under Article 7 TEU, and infringement proceedings. By the summer of 2025, an overview of all ongoing (or soon-to-begin) procedures against Hungary reveals a picture of a Member State exhibiting serious and persistent breaches of the fundamental values set out in Article 2 TEU, including violations of certain rule of law and democratic requirements (e.g. judicial independence, measures against abuse of power, media freedom), as well as equality (particularly concerning LGBTQI persons) and specific fundamental rights (e.g. the right to assemble and associate). This situation could provide a sufficient basis for the EU to take stronger actions, particularly by initiating the sanction procedure provided for in Article 7 TEU.
Keywords: fundamental values of the European Union, conditionality mechanism, procedure under Article 7 TEU, infringement procedure
"Jó reggelt, Oroszország" - ezzel a címmel jelent meg 2025. május 14-én az egyik első híradás[1] az országos médiában "a közélet átláthatóságáról" szóló törvényjavaslat[2] benyújtásáról. A tervezett szabályozás lehetővé tenné, hogy az egyébként is rendkívül széles hatáskörökkel rendelkező Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése alapján a kormány listázza azokat a jogi személyeket (például civil szervezeteket, médiaszolgáltatókat, pártokat), amelyek "a közélet befolyásolásához" külföldről kapnak támogatást, és ezért "veszélyeztetik Magyarország szuverenitását". A tervezet önmagában, a listára került szervezetekkel szemben alkalmazható jogkövetkezmények (nagy összegű bírságok, 1%-os adófelajánlások tilalma) nélkül is alkalmas a kormánykritikus hangok és szervezetek elnémítására és megbélyegzésére.
Ezt a jogalkotási elképzelést néhány hónappal megelőzte az Alaptörvény 15. módosítása,[3] amely számos rendelkezést átírt. A módosítás az élethez való jogot leszámítva a legerősebben védendő jogként határozza meg a gyermekek "megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez való jogát",[4] ami alapvető szabadságjogok szükségtelen és aránytalan korlátozására ad lehetőséget. A gyülekezési törvény szigorítása már meg is történt, és ezzel lehetővé vált a Budapest Pride-hoz hasonló békés tüntetések betiltása, amelyek "a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem
- 328/329 -
megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik".[5]
Az itt felidézett intézkedések, amelyek célja a társadalom végletes megosztása, egyes társadalmi csoportok megbélyegzése és jogfosztása, valamint a demokratikus viták és a nyilvános elszámoltatás ellehetetlenítése, szintlépést jelentenek a magyarországi demokratikus keretek lebontásában: nyíltan és tudatosan szembehelyezkednek a közös európai alkotmányos értékekkel, amelyeket az Európai Unió tagállamai - esetenként kisebb-nagyobb megbicsaklásokkal - igyekeznek tiszteletben tartani. A 2025-ös fejlemények egyértelművé teszik, hogy a jelenlegi politikai környezetben ez a 2010 óta tartó folyamat nemhogy visszafordíthatatlan, hanem tovább súlyosbodik.
Az EU-ban évek óta Magyarország teljesít a legrosszabbul a demokratikus és jogállami alapértékek érvényesítésében. Ezt világosan alátámasztják a különböző gobális jogállamiság- (vagy demokrácia-)indexek. A Freedom House 2024-es jelentése az EU összes többi tagállamát "szabad" megjelölés alá sorolja, Magyarországot azonban egyedüliként a "félig szabad" kategóriába.[6] A V-Dem szintén kizárólag Magyarországot sorolja a demokratikus berendezkedéstől a legtávolabb: a tisztességtelen választási rendszer miatt "választási autokráciának" minősíti, míg a többi tagállamot nagyjából fele-fele arányban liberális demokráciának vagy választási demokráciának.[7] A Bertelsmann Stiftung által alkalmazott demokráciaindex szintén Magyarország esetében a legalacsonyabb az EU-ban. A 2024-es elemzés defektusos demokráciának tekinti Magyarországot, csakúgy, mint Lengyelországot, Bulgáriát vagy Romániát, de e kategórián belül minden EU-s tagállamnál alacsonyabb pontszámmal.[8]
A demokratikus jogállami keretek egyre romló színvonala miatt az EU és Magyarország között 2010 óta vannak összeütközések. Az EU a jogállamiság kikényszerítését célzó eljárások mindegyikét alkalmazta már valamilyen formában Magyarországgal szemben, meglehetősen alacsony hatékonysággal. Jelenleg is több olyan eljárás van folyamatban uniós szinten, amely arra lenne hivatott, hogy megállítsa, vagy ennek hiányában legalább szankcionálja a magyar kormányzat alkotmányos értékekkel szembemenő intézkedéseit. Az alábbiakban ezeket az eljárásokat veszem számba. Igaz, az eljárások még nem zárultak le, a kimenetelük felől azonban nem lehet kétség, hiszen nyilvánvaló és kirívóan súlyos, az Európai Unióban eddig alig elképzelhető jogsértéseket vizsgálnak. A magyar jogrendszer így egymás mellé kerülő elemei egymással összeadódva olyan tagállam képét rajzolják ki, amely a közös európai alkotmányos hagyományok legnagyobb becsben tartott vívmányait tagadja meg, s ezzel kiiratkozik a nyugati demokráciák sorából. Ennek a helyzetnek rá kell kényszerítenie az Uniót, hogy megerősítse elköteleződését az integráció alapját képező közös értékek mellett.
Az Európai Unió a demokratikus jogállamiság elveit tiszteletben tartó értékközösség, amely saját intézményei és a tagállamok számára is elvárásként fogalmazza meg e közösnek tekintett alapelvek betartását. Az EUSZ 2. cikke értelmében: "Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában."
Az EUSZ 2. cikkében felsorolt "értékek" valójában jogi tartalommal bíró és kikényszeríthető alapelvekként jelennek meg az uniós jogban,[9] amelyeket elsősorban az EUB ítéletei töltenek meg körülhatárolható tartalommal.[10] Az Európai Unió mint jog- és értékközösség tehát azon az előfeltevésen alapul, hogy a demokratikus jogállamiság követelményei közös európai értékrendet testesítenek meg. A tagállamok kölcsönösen bízhatnak abban, hogy mindannyian tiszteletben tartják ezeket az értékeket, és nem keresnek kibúvót ez alól. Végső soron ez az előfeltevés biztosítja az Európai Unió működésének alapját.[11]
A fogalmakat illetően nagy a bizonytalanság: az alapszerződés "közös értékeket" említ, az ezek (vagy ezek egy részének) kikényszerítésére szolgáló eljárásokat azonban átfogóan "jogállamisági mechanizmusoknak" szokták nevezni - holott a jogállamiság csak egy a szerződésben felsorolt értékek sorában. Egyes felfogások szerint az uniós jogban a jogállamiság minimalista fogalma érvényesül, amely a klasszikusnak tekinthető követelményeket fogja át: legalitás, jogbiztonság, önkényesség tilalma, bírói függetlenség és hatékony bírói jogorvoslat, törvény
- 329/330 -
előtti egyenlőség, hatalmi ágak elválasztása. Más értelmezés szerint az uniós jogállamisági elv ennél átfogóbb, mert a nagyrészt formai előírások mellett tartalmi követelményeket is támaszt, elsősorban az emberi jogok tiszteletben tartását és a demokratikus berendezkedés megőrzését.[12] Az uniós tagállamokban megfigyelhető autokratizálódási folyamatokat is gyakran nevezik "jogállami eróziónak" vagy "jogállami visszaesésnek",[13] jóllehet ezek a folyamatok nemcsak a formális jogállami követelmények sérelmét vetik fel, hanem a demokratikus követelmények és az emberi jogok leértékelődését is.[14] Ennek a tanulmánynak nem célja e fogalmak tisztázása és precíz elválasztása, hiszen az "uniós alapértékek" az európai alkotmányosság mindezen alapvető kritériumait átfogják.
Az uniós jog alapszerződési szinten elismeri a tagállamok mozgásterét is saját alkotmányos berendezkedésük és alkotmányos gyakorlataik meghatározásában és megváltoztatásában. Az EUSZ 4. cikkében a nemzeti identitás tiszteletben tartásának uniós kötelezettsége ezt fejezi ki. Ugyanakkor a tagállamok alkotmányos autonómiáját áthághatatlan "vörös vonalakként" korlátozzák az uniós alapértékek,[15] azaz a közös európai alkotmányos hagyományokból eredő demokratikus jogállami minimumkövetelmények.
Az Unió közös értékeinek alapszerződési elismerése tehát nem puszta deklaráció, hanem jogi eszközökkel számonkérhető mind az Unió intézményein, mind a tagállamokon. Az EUB a közös értékeket az európai integráció alapjaként határozta meg, amit az Uniónak a rendelkezésére álló eszközökkel védenie kell.[16]
Az uniós alapértékek tagállamokkal szembeni kikényszerítésére különböző jogi és politikai eszközök állnak rendelkezésre, amelyek hatékonysága és alkalmazhatósága változó, és a szakirodalomban is vitatott.[17] Az általánosan elfogadott álláspont szerint az alapértékek védelmének jelenleg legerősebb eszköze az EUSZ 7. cikkében foglalt eljárások közül a (2)-(3) bekezdésben szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi szankciók kiszabását olyan rendszerszintű jogsérelmek esetén is, amelyek nem kapcsolódnak kifejezetten az uniós jog alkalmazásához az érintett tagállamban.
2020 óta az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódóan egy olyan uniós eljárás, az ún. kondicionalitási mechanizmus is rendelkezésre áll, amely az Uniótól származó egyes pénzügyi források folyósítását bizonyos jogállami követelmények teljesítéséhez köti a tagállamokban. Emellett egyes uniós pénzügyi alapokból való részesedés is köthető jogállamisági (felhatalmazó) feltételekhez, átfedésben a kondicionalitási mechanizmus keretében megfogalmazott elvárásokkal.
E két, kifejezetten az EUSZ 2. cikkében foglaltak előmozdítását szolgáló eljárás mellett a Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások és a rendes bíróságok által indítható előzetes döntéshozatali eljárások is lehetőséget adnak az uniós alapértékek sérelmének megállapítására, de csak az uniós jog hatókörébe tartozó területeken, konkrét uniós jogalkalmazási kérdésekkel összefüggésben.[18]
Az említett jogi eljárások mellett az Uniónak számos politikai jellegű eszköze is van, hogy felhívja egy tagállam figyelmét az uniós alapértékekkel összeegyeztethetetlen gyakorlatokra, ajánlásokat tegyen a helyzet megszüntetésére, és értékelje ezek teljesítését. Ilyen eszköznek tekinthető az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott preventív eljárás, a Bizottság által 2014-ben létrehozott jogállamisági keretrendszer[19] vagy a Bizottság éves jogállamisági jelentései, a Tanács által fenntartott jogállamisági párbeszéd, az Európai Szemeszter vagy az Európai Parlament vizsgálatai és jelentései.[20]
- 330/331 -
Magyarországgal szemben az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás és a kondicionalitási eljárás is folyamatban van, és számos kötelezettségszegési eljárás is indult a közelmúltban az alapértékekkel összefüggő jogsérelmek miatt. Az alábbiakban ezeket az eljárásokat tekintem át.
A jogállamiság minőségének romlása természetszerűleg összefügg a korrupció mértékének növekedésével. Az EU számára ez különös aggodalomra ad okot, hiszen felszámolódnak az uniós források jogszerű felhasználásához kapcsolódó garanciák, ami a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat ássa alá.[21]
Magyarország az átfogó demokráciaindexek mellett a korrupció kiterjedtségét kifejező jogállamiság-mutatóban is évek óta az utolsó helyen áll az EU-ban. A Transparency International által évente összeállított korrupcióérzékelési index alapján Magyarország három éve sorozatosan a legalacsonyabb pontszámot kapja az EU-tagállamok közül, és a világ 180 országának rangsorában 2023-ban a 76., 2024-ben pedig már a 82. helyen állt. Az uniós tagállamok közül az elmúlt 12 évben Magyarország pontszáma zuhant a legnagyobb mértékben: 2012-ben még világviszonylatban a 46. helyen állt.[22] A Bizottság jogállamisági jelentései mellett az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) is súlyos hiányosságokra hívta fel a figyelmet a magyarországi helyzetet érintően a legutóbbi, 2022-es jelentésében, különösen a magas állami vezetők integritási vizsgálatainak hiányosságaival kapcsolatban.[23] A jelentések megállapították, hogy Magyarországon a feltárt korrupciós ügyek nagyrészt alacsony és középvezetői beosztású tisztviselőket érintenek, magas rangú állami tisztviselőket nem, és továbbra is ritkán hoznak büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben. Ezzel összefüggő súlyos probléma, hogy az ügyészségen belül fennáll az egyedi ügyekbe való indokolatlan politikai beavatkozás lehetősége.[24]
(1) Az EU különböző eszközökkel igyekszik fellépni a kiterjedt korrupció ellen az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. Az elsődleges eszköz az ún. kondicionalitási mechanizmus, amely az EU által meghatározott jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti egyes uniós források folyósítását a tagállamokban. A Parlament és a Tanács közös rendeletén[25] alapuló eljárásrend lehetővé teszi, hogy a Bizottság átfogóan vizsgálja az uniós források felhasználásának kereteit és gyakorlatát a tagállamokban, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban fennáll a rendelet 2. cikkében megállapított jogállamisági követelmények sérelme, javaslatot tehet a Tanácsnak a kifizetések felfüggesztésére vagy új jogi kötelezettségek vállalásának tilalmára.
A jogállamiság sérelmére utalhat különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése, valamint az uniós források jogszerű felhasználásához fűződő egyéb eljárási garanciák (hatósági eljárások kivizsgálása és hatékony jogorvoslati lehetőségek) hiánya. Mivel a kondicionalitási rendeletben foglalt követelmények érvényesülése csak az uniós pénzeszközök hatékony, eredményes és jogszerű felhasználása körében vizsgálható, a rendelet nem tekinthető az EU közös értékei átfogó védelmét garantáló eszköznek.[26]
A 2020-ban elfogadott kondicionalitási rendelet alapján a Bizottság 2021 novemberében indította el Magyarországgal azt az egyeztetési folyamatot, amelynek során jelezte aggályait elsősorban a közbeszerzési eljárások tisztaságával és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésével kapcsolatban. A Bizottság szerint Magyarországon korrupciós kockázatok álltak fenn a közbeszerzésekkel kapcsolatos súlyos, rendszerszintű jogsértések (például átláthatatlan eljárások, egyetlen ajánlattevős közbeszerzési eljárások nagy aránya, összeférhetetlenségek) miatt, amit az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
- 331/332 -
több vizsgálata is megállapított konkrét ügyekben.[27] Megállapítást nyert, hogy a korrupció elleni fellépés és megelőzés eszközei nem voltak kellően hatékonyak, a vélelmezett bűncselekmények kivizsgálását és szankcionálását nem biztosították megfelelően, a nyomozó hatóságok és az ügyészség fellépése nem volt kielégítő, és visszaélésekre adott lehetőséget.[28] A közérdekű vagyonkezelő alapítványok működése során nem érvényesültek a közbeszerzési, összeférhetetlenségi, átláthatósági követelmények, így nem biztosított a közvetett kormányzati irányítás kizárása. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a széleskörűen érvényesülő, összefonódó jelenségek a jogállamiság számos követelményének rendszerszintű sérelmét valósítják meg.
2021 novembere és 2022 decembere között a Bizottság és a magyar kormány többkörös egyeztetést folytatott a szükséges korrekciós intézkedésekről és a hozott intézkedések megfelelőségéről, ám a Bizottság végül arra a megállapításra jutott, hogy a Magyarország által megvalósított intézkedések (például az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport felállítása, politikusi vagyonnyilatkozatok rendszerének átalakítása, a kekvák irányításában részt vevők összeférhetetlenségi szabályai) csak részben orvosolták a felvetett problémákat, de nem elegendők a jogállami követelmények érvényesüléséhez. A Bizottság úgy vélte, "ezek a problémák és azok ismétlődő jellege azt mutatja, hogy a magyar hatóságok rendszerszinten nem képesek vagy nem hajlandók arra, illetve kudarcot vallanak azon a téren, hogy megakadályozzák az alkalmazandó jogot sértő döntéseket a közbeszerzések és az összeférhetetlenségek tekintetében, és ezáltal megfelelően kezeljék a korrupció kockázatát. Ezek a jogállamisági elvek megsértését jelentik, különös tekintettel a jogbiztonság és a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvére, és aggályokat vetnek fel a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatban."[29]
Ezért a Bizottság szankciós intézkedések elfogadására tett javaslatot a Tanácsnak, amelyeket a Tanács végrehajtási határozatában jóváhagyott,[30] megerősítve a Bizottság által megfogalmazott aggályokat.[31] A Bizottság a feltárt jogsértések alapján úgy ítélte meg, hogy Magyarországgal szemben olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek főként a közbeszerzés útján végrehajtott uniós finanszírozást érintik, és mivel a szabálytalan közbeszerzési eljárások a kohéziós politika területén voltak jellemzők, az ehhez kapcsolódó források felfüggesztését javasolta. Emellett a kekvák működésének visszásságai miatt javasolta, hogy azok semmilyen uniós jogi kötelezettségvállalásból ne részesedhessenek.[32]
2025 nyaráig Magyarország az egyetlen tagállam, amelyre vonatkozóan a kondicionalitási rendelet alapján a Tanács a pénzeszközök felfüggesztését előíró határozatot hozott. Egyelőre Magyarország nem tett olyan intézkedéseket, amelyek orvosolták volna az eljárásban felvetett aggályokat. 2024 decemberében a kormány értesítette a Bizottságot a kekvákra vonatkozó szabályozás módosításáról, ezt azonban a Bizottság nem találta kielégítőnek, így a végrehajtási határozat hatályban maradt.[33] További intézkedések a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatban azóta sem születtek.
(2) Az uniós források folyósítása nemcsak a kondicionalitási rendelet alapján tehető függővé bizonyos jogállami követelmények teljesítésétől. A Covid-19 pandémia által okozott gazdasági válság hatásainak enyhítésére az EU 2021-ben létrehozta az ún. Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt,[34] amelyen keresztül a tagállamok pénzügyi támogatásokat és hitelt kérhetnek az Uniótól, a gazdaságélénkítés mellett zöld energiaforrások támogatásával, digitális átállással vagy klímavédelemmel kapcsolatos célokra. Ehhez azonban teljesíteniük kell az előre megállapított "mérföldköveket" (horizontális feljogosító feltételeket), amit egy helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előre vállalniuk kell. Ennek része a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló tagállami rendszer bemutatása,[35] beleértve a bírói függetlenség és a tisztességes el-
- 332/333 -
járás garanciáit.[36] A helyreállítási terv keretében tett vállalások teljesítését a kondicionalitási eljárásban a Bizottság által kért korrekciós intézkedések figyelembevételével kell megítélni.
Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét[37] a Bizottság az előre rögzített "mérföldkövek" teljesítésének feltételével fogadta el.[38] 2023 tavaszán a bírói függetlenséggel kapcsolatos uniós követelményeknek való megfelelés érdekében született egy igazságügyi reformcsomag,[39] amelyre tekintettel a Bizottság 2023 decemberében mintegy 10,2 milliárd euró uniós forrás visszatérítéséhez nyitotta meg az utat. Ez a fejlemény azonban nem érintette a kondicionalitási mechanizmusban elfogadott döntést, és azóta sem sikerült a felfüggesztett további forrásokhoz hozzájutni.[40]
A magyar kormány intézkedései sem egyes hazai vélemények,[41] sem az Európai Parlament szerint nem voltak elegendők a bírói függetlenség helyreállításához. Az Európai Parlament eddig példátlan módon adott hangot egyet nem értésének: az EUB előtt keresetet indított a Bizottság végrehajtási határozatának megsemmisítése iránt, arra hivatkozva, hogy a Bizottság "nyilvánvaló értékelési hibákat vétett" akkor, amikor pozitívan értékelte a Magyarország által bevezetett igazságügyi reformokat, és hozzájárult a kohéziós alapokból származó források részleges megnyitásához.[42]
Az uniós alapértékekkel való nyílt szembehelyezkedésre a pénzügyi kondicionalitási eljárások mellett a kötelezettségszegési eljárások is rámutatnak. Több olyan eljárás is folyamatban van (és továbbiak is várhatók), amely nem az EU-ban "megszokott" módon, tisztán belső piaci vagy versenyjogi aggályok miatt indult, hanem az uniós jogban is elismert alapvető jogok sérelme miatt: a magánszférajogokkal, a szólásszabadsággal, az egyesülési joggal,[43] az LMBTQI személyek egyenlőségével,[44] a menekültek jogaival[45] és a médiaszabadsággal[46] kapcsolatban. A 2010 óta lezárt kötelezettségszegési eljárások közül is több eljárásban elmarasztalta már Magyarországot az EUB alapjogi relevanciájú ügyekben: az akadémiai szabadság[47] és az egyesülési jog[48] kapcsán.[49] Az egyes alapvető jogok sérelmét az EUB az Európai Unió Alapjogi Chartájának érvényesülési körében tudja megállapítani úgy, hogy az ítéletekben konkrét alapszerződési vagy másodlagos jogszabályi rendelkezések sérelmét is rögzíti.
(1) A Bizottság 2024 decemberében gyorsított eljárásra irányuló kérelemmel léptette bírósági szakaszba a Szuve-
- 333/334 -
renitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást.[50] Az ügyben olyan súlyú jogsértésekről kell állást foglalnia a Bíróságnak, amely példa nélküli az Európai Unióban: a Hivatal a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozva bármilyen közéleti tevékenységgel összefüggően vizsgálhat szervezeteket és a mögöttük álló személyeket, melynek során az érintettek bármely személyes, akár érzékeny adatát is megismerheti, majd a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozhatja, megbélyegezve és megfélemlítve ezzel az érintetteket.[51] A Bizottság indítványában a belső piacot érintő aggályokon túl számos alapvető jog sérelmét vetette fel, így a magánszférához és személyes adatok védelméhez, a szólásszabadsághoz és az egyesülési szabadsághoz való jogokét. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a vonatkozó szabályozást 2024 márciusi véleményében már bírálta a Velencei Bizottság is (a Hivatalra vonatkozó teljes szabályozás hatályon kívül helyezését javasolva),[52] nyilvánosan felszólalt ellene az Európa Tanács emberi jogi biztosa,[53] az e tárgyban az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz elutasítását[54] követően pedig az EJEB-nek is lehetősége lesz állást foglalni róla.[55]
A "nemzeti szuverenitás védelméhez" kapcsolódó belső piaci és alapjogi korlátozásokat szélesíti tovább drasztikusan a bevezetőben említett "átláthatósági" törvénytervezet.[56] A tervezettel kapcsolatban értelemszerűen nem indult még jogi eljárás, a Bizottság azonban már jelezte, hogy az uniós jogot súlyosan sértő törvény elfogadása esetén meg fogja indítani a kötelezettségszegési eljárást, és felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a tervezetet.[57]
(2) Szintén példátlan az a fellépés, amely a magyarországi LMBTQI személyek és identitás ellen irányul több fronton. "A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében" bevezetett 2021-es szabályozás[58] a pornográfiával azonos módon tiltja a homoszexualitást, a születési nemtől eltérő nemi identitást, valamint a nemváltoztatást megjelenítő információk, tartalmak bemutatását gyermekek számára bármilyen formában, így például az iskolákban vagy a médiában.
A Bizottság szerint a magyar szabályozás amellett, hogy az elsődleges joggal (szolgáltatásnyújtás szabadsága) és több másodlagos uniós jogforrással ellentétes (az elektronikus kereskedelemre és a médiaszolgáltatásokra vonatkozó irányelvekkel és az általános adatvédelmi rendelettel), számos, Chartában foglalt alapjogot is sért (emberi méltósághoz és magánszféra védelméhez való jog, szólásszabadság, hátrányos megkülönböztetés tilalma), valamint közvetlenül az EUSZ 2. cikkében foglalt alapértékek sérelmét is megvalósítja.[59] A szexuális kisebbségek megkülönböztetését eredményező "gyermekvédelmi" törvény módosításáért szót emelt a Velencei Bizottság is,[60] az Európai Parlament pedig állásfoglalásban hívta fel a Bizottságot és a Tanácsot, hogy sürgősen cselekedjenek az alapértékek védelme érdekében.[61]
Ebben az ügyben 2025 júniusában, két és fél évvel a bizottsági kereset benyújtása után megszületett a főtanácsnok indítványa,[62] aki egyetértett a Bizottsággal abban, hogy a vizsgált szabályozás nemcsak az elsődleges és másodlagos jog, valamint a Charta sérelmét veti fel, hanem az EUSZ 2. cikkéét is. A 2. cikk sérelmét azonban álláspontja szerint nem a vizsgált jogsértések súlya és terjedelme indokolja, hanem az EUSZ 2. cikk szerinti értékek tagállam általi tagadása. Indokolása szerint "[a]z értékektől való eltérés hatása nem tagállamon belül következik be, hanem az uniós jogrend működését befolyásolja. Csökkenti ugyanis az adott tagállam arra való képességét, hogy egyéb uniós jogi kötelezettségeknek eleget tegyen."[63]
Az LMBTQI csoportok jogainak sérelmével függ össze a gyülekezési törvény bevezetőben említett legutóbbi
- 334/335 -
módosítása is, amely a gyermekek védelmére hivatkozva ellehetetleníti a Budapest Pride-hoz hasonló rendezvények megtartását, újabb területre terjesztve ki a szexuális kisebbséghez tartozók hátrányos megkülönböztetését. A nyilvánvaló alapjogi sérelmeken túl[64] a módosítás a tilalmak érvényesítéséhez kapcsolódóan olyan arcfelismerő rendszer használatát teszi lehetővé, amely az uniós adatvédelmi és a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó szabályozással lehet ellentétes.[65] A Bizottság még nem tett jogi lépéseket, de ez minden bizonnyal hamarosan megváltozik. 20 tagállam közös állásfoglalásban szólította fel Magyarországot, hogy állítsa helyre az említett csoportokhoz tartozók jogegyenlőségét, és szüntesse meg az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek sérelmét, illetve ennek elmaradása esetén sürgették a Bizottság fellépését.[66]
(3) A magyar menekültügyi rendszer mára egyértelműen és teljes egészében összeegyeztethetetlenné vált az európai uniós szabályozással.[67] 2015 óta, amikor az európai menekültügyi válságra válaszul jelentős változások történtek a magyar menekültügyi eljárásban, ebben a tárgykörben több kötelezettségszegési eljárás is folyt (tranzitzónás fogva tartás, Szerbiába való tömeges kitoloncolás,[68] menedékkérelem automatikus visszautasítása a biztonságos harmadik országból érkezők esetében,[69] előzetes szándéknyilatkozat benyújtását megkövetelő "nagykövetségi eljárás"[70]). A menekültügyi eljárás egyes elemeinek uniós jogba ütközése előzetes döntéshozatali eljárásban nyert megállapítást (elsősorban a hatékony bírói jogvédelem sérelme miatt),[71] és az EJEB előtt is számos eljárás folyt (és folyik még jelenleg is) elsősorban a menedékkérők jogellenes fogva tartása és a velük való embertelen bánásmód miatt.[72]
Annak, hogy a magyar menekültügyi eljárás teljes egészében ellentétes az uniós joggal, egyértelmű bizonyítéka volt a Bizottság által 2021-ben indított újabb kötelezettségszegési eljárás, amelyre azért volt szükség, mert Magyarország nem orvosolta a korábbi kötelezettségszegési eljárásokban megállapított uniós jogsértések nagy részét (az egyetlen kivétel a tranzitzónák megszüntetése). Az EUB ítéletében megerősítette a Bizottság álláspontját, és rekordmértékű átalányösszeget, valamint napi kényszerítő bírságot szabott ki.[73] A rendkívüli mértékű szankció indoka elsősorban az a megállapítás volt, hogy Magyarország szándékosan és huzamos ideje nem hajlandó az uniós joggal összeegyeztethető módon eljárni (lényegében szabotál egy közös uniós politikát), amivel alapjaiban bontja meg a tagállamok közötti lojális együttműködést és bizalmi kapcsolatot, megkérdőjelezve az európai integráció lényegét. Az uniós alapértékek rendszerszintű sérelme Magyarországon a menekültügyben 2024-re megkérdőjelezhetetlenné vált. Ahogyan az EUB ítéletében megfogalmazta: "Meg kell állapítani, hogy az, hogy egy tagállam szándékosan kijátssza valamely közös politika egészének alkalmazását, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, amely jelentős mértékben veszélyezteti e jog egységességét és a tagállamok egyenlőségének az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésében felidézett elvét."[74]
Az ítélet kihirdetését követően a magyar kormány egyértelművé tette, hogy nem áll szándékában változtatni az uniós jogba ütköző szabályozáson,[75] még ilyen hatalmas összegű uniós források elveszítése árán sem.[76] 2024 decemberében az igazságügyminiszter felhatalmazást és 600 millió forint forrást kapott ahhoz, hogy megtegye az ítélettel kapcsolatos további "megfelelő jogi lépéseket"[77] (hogy mik ezek, az egyelőre nem világos). Mi
- 335/336 -
több, a korábbi hivatalos álláspont szerint az ukrajnai háború miatt fenntartott veszélyhelyzetben szükséges, az uniós jogot nyilvánvalóan sértő "nagykövetségi eljárást" az eddigi veszélyhelyzeti rendeleti szabályozás[78] helyett sarkalatos törvényi szintre emelné a kormányzat,[79] amelyet így egy esetleges kormányváltás esetén sokkal nehezebb lesz módosítani. Mivel teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország nem fog változtatni az uniós jogba ütköző szabályozáson, várhatóan újabb kötelezettségszegési eljárás fog indulni a helyzet további szankcionálására.
A menekültügyet érintő tágabb joganyag szigorítása összekapcsolódik a civil szervezetek megfélemlítésére és a civil szféra szűkítésére irányuló kormányzati szándékkal is. Az EUB az uniós jog sérelmét állapította meg amiatt is, hogy Magyarország bűncselekménnyé minősítette a "jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását", amivel a menedékkérőket segítő civil szervezetek tevékenységét fenyegette. A Btk. vonatkozó rendelkezését Magyarország nem helyezte hatályon kívül, csupán módosította. Továbbra is hatályban van a menedékkérőket segítő civil szervezetek pénzügyi támogatását sújtó "bevándorlási különadóra" vonatkozó előírás is.[80]
(4) Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentései Magyarországgal kapcsolatban rendszeresen felhívják a figyelmet a demokratikus értékek között kiemelt jelentőségű médiaszabadságot fenyegető intézkedésekre, különösen a független közszolgálati média és a független médiaszabályozó hatóság hiányára.[81]
A médiapluralizmust érintően a kormánykritikus Klubrádió rádiófrekvencia-használati jogának megszüntetését eredményező médiahatósági eljárással összefüggésben folyik kötelezettségszegési eljárás.[82] A Bizottság szerint az ügyben releváns jogalkotás és a hatósági jogalkalmazás is ellentétes volt az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozással, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközött, és sértette az Alapjogi Charta 11. cikkét, amely garantálja a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. A főtanácsnok ebben az ügyben is közzétette már indítványát,[83] amelyben egyetértett a Bizottság aggályaival.
Az uniós jogrendben jelenleg az EUSZ 7. cikk (2)-(3) bekezdésében foglalt eljárás a legkeményebb eszköz, amely az uniós alapértékek érvényesülésének kikényszerítésére szolgál. Az EUSZ 7. cikke két eljárásról rendelkezik, ezek közül a "nukleáris opciónak" is nevezett szankciós eljárás épp azért került az alapszerződésbe, mert a kelet-közép-európai bővítés előkészítésével párhuzamosan megjelent bizonyos fokú bizalmatlanság is azzal kapcsolatban, hogy a volt szocialista blokk országaiban feltétlenül érvényesülnek-e majd a nyugati tagállamokban megkérdőjelezhetetlen emberi jogi és demokratikus sztenderdek.[84] Az Amszterdami Szerződéssel (1999) került az alapszerződésbe az uniós alapértékek kikényszerítésére szolgáló szankciós eljárás, ami érdemben a későbbi szerződésmódosításokkal sem változott.
Az EUSZ 7. cikk (2)-(3) bekezdései értelmében az Európai Tanács egyhangú döntéssel (amelyben az érintett tagállam nem vesz részt) megállapíthatja, hogy egy tagállam "súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket". Az eljárást csak a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság kezdeményezheti, a szabályozás az Európai Parlament számára csak egyetértési jogot biztosít. A súlyos és tartós jogsértés megállapítása esetén a Tanács minősített többséggel úgy határozhat, hogy "a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat". A szankciók kiszabása tehát nem automatikus következménye a jogsértés megállapításának, ez egy újabb politikai döntés eredménye lehet a tagállamok képviselői részéről.
A szankciókról való döntés kizárólag a tagállamok politikai szándékain múlik, a folyamatból a közös európai érdekeket képviselő Parlament és a jogi szempontú felülvizsgálat lehetőségét biztosító Bíróság ki van zárva. Az eljárás kialakításának tervei között szerepelt olyan elképzelés, hogy az eljárás megindítására az Európai Parlament is hatáskört kapjon, a döntés meghozatalához pedig legyen elegendő a minősített többség - ezek a könnyítő feltéte-
- 336/337 -
lek azonban kikerültek a végleges változatból.[85] Ma már valószínűsíthető, hogy ha az Európai Parlamentnek lenne hatásköre a rendszerszintű jogállamiság-sérelmek megállapításának indítványozására, már több alkalommal élt volna a lehetőséggel, legalábbis Magyarország és Lengyelország esetében.
A Nizzai Szerződés (2002) kiegészítette az EUSZ 7. cikkét egy prevenciós eljárással, nagyrészt amiatt a politikai feszültség miatt, amely az EU és egy stabilnak tekintett nyugati demokrácia, Ausztria között állt fenn ebben az időszakban. A "Haider-ügyhöz"[86] hasonló helyzetek elkerülése érdekében lehetővé vált egy olyan eljárás alkalmazása is, amely felhívja az érintett tagállam és az EU figyelmét a jogállami visszaesés jeleire, és a szankciós eljárás megindítása előtt egy szoros egyeztetési folyamattal lehetőséget ad a tagállamnak a korrekcióra.
Az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése értelmében a Tanács négyötödös többséggel, az Európai Parlament egyetértése mellett megállapíthatja, hogy "fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket." Az eljárás kezdeményezésére a tagállamok egyharmada és a Bizottság mellett jogosult az Európai Parlament is. A jogsértés veszélye megállapításának nincsenek jogi következményei, azonban lehetőséget ad arra, hogy a Tanács előzetesen párbeszédet kezdeményezzen az érintett tagállammal és ajánlásokat tegyen neki, a jogsértés veszélyének megállapítását követően pedig rendszeresen ellenőrizze a tagállami helyzet alakulását.
A 7. cikkben foglalt két eljárás között nincs szükségszerű kapcsolat: a prevenciós eljárás lefolytatása elvben nem feltétele a szankciós eljárás megindításának. A két eljárás között azonban lényeges tartalmi és eljárási különbségek vannak. Fontos eltérés, hogy a prevenciós eljárás megindítására az Európai Parlamentnek is van hatásköre, ellentétben a szankciós eljárással. A Szerződés adta lehetőséggel az Európai Parlament éppen Magyarország esetében élt már: 2018-ban javaslatot nyújtott be a Tanácsnak az uniós alapértékek veszélyeztetésének megállapítására vonatkozóan.[87] A prevenciós eljárás Lengyelországgal szemben is folyt 2017 és 2024 között, ezt azonban a Bizottság kezdeményezte,[88] és a 2023-as kormányváltást követően, a lengyel állam által tett vállalásokra tekintettel visszavonta az indítványt.[89] Mindkét eljárás során az Általános Ügyek Tanácsában több alkalommal sor került a tagállamok képviselőjének meghallgatására, illetve azon kívüli folyamatos egyeztetések zajlottak.
Az Európai Parlament az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott állásfoglalásában indítványozta, hogy a Tanács állapítsa meg: Magyarországon egyértelmű veszélye áll fenn az Unió alapértékei súlyos sérelmének. A Parlament aggályai, amelyeket részletes indokolással támasztott alá, a következő kérdésekre vonatkoztak: az alkotmányos és a választási rendszer működése; az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai; a korrupció és az összeférhetetlenség; a magánélet védelme és az adatvédelem; a véleménynyilvánítás szabadsága; a tudományos élet szabadsága; a vallásszabadság; az egyesülési szabadság; az egyenlő bánásmódhoz való jog; a kisebbségekhez tartozó személyek - köztük a romák és a zsidók - jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem; a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; a gazdasági és szociális jogok. Látható tehát, hogy a Parlament nem csak olyan területeket nevezett meg, amelyek az uniós jog alkalmazásához kapcsolódnak, hanem azokon kívül eső, de az alkotmányos demokráciákban alapvető jelentőségű tárgyköröket is (például a választási rendszert vagy a vallásszabadságot). A Parlament úgy vélte, az említett "tények és tendenciák együttesen rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EUSZ 2. cikkében említett értékekre nézve, és egyértelműen fennáll ezek súlyos megsértésének veszélye."[90]
A Parlament azt is jelezte, hogy ha egy tagállamban fennáll az uniós értékek súlyos sérelmének veszélye, az nemcsak az adott tagállam belügye, ugyanis az alapértékeket nem tisztelő tagállam az Unió alapját képező köl-
- 337/338 -
csönös bizalmat, az integráció lényegét, az Unió hitelességét vonja kétségbe.[91] A Parlament arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapértékeknek valóban közöseknek kell lenniük a tagállamokban, az uniós együttműködés csak így képzelhető el.
Az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás sem Magyarország, sem Lengyelország esetében nem haladt tovább a tanácsi határozathozatal mozzanatára, ez azonban Magyarország esetében - megfelelő számú tagállam politikai akaratával - a jövőben változhat, hiszen a Parlament nem vonta vissza állásfoglalását, az bármikor a Tanács napirendjére vehető.
A fentiekben áttekintettem azokat a folyamatban lévő uniós eljárásokat, amelyek felvetik az EUSZ 2. cikkében foglalt alapértékek sérelmét. A korrupció elleni hatékony fellépés elmaradása, a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályok ellentétesek a jogállamiságból fakadó elvárásokkal. A kötelezettségszegési eljárásokban számonkért intézkedések demokratikus követelményeket is sértenek (médiaszabadság sérelme, szabad közéleti viták és az ebben résztvevő szervezetek ellehetetlenítése) és alapvető jogokat is veszélyeztetnek (gyülekezési és egyesülési jog, adatvédelem, magánszféra-védelem, oktatási szabadság, menedékjog), valamint az egyenlőség biztosításának alapvető követelményét sem teljesítik (LMBTQI személyek megkülönböztetése). Azok az intézkedések, amelyek ezekben az eljárásokban vizsgálat alá kerülnek, elegendő alapot nyújtanak ahhoz, hogy megállapítható legyen Magyarországgal kapcsolatban az EUSZ 7. cikk (2) bekezdése alapján az uniós alapértékek súlyos és tartós sérelme. Ez a döntés elvezethetne az uniós tagságból fakadó jogok felfüggesztéséhez, ami az Unióból való kizáráshoz nagyon hasonló helyzetet eredményezne. Mivel az eddig Magyarországgal szemben alkalmazott enyhébb eszközök hatástalanok voltak, ezt a döntést az uniós tagállamoknak minél gyorsabban meg kell hozniuk.
Az EUSZ 7. cikke szerinti eljárásban azonban nem is csak azokra a jogsértő intézkedésekre lehetne hivatkozni, amelyekkel kapcsolatban felmerül konkrét uniós jogi előírások be nem tartása, hiszen az alapszerződés szerint az eljárásban az alapértékek érvényesülése általánosságban, átfogóan vizsgálható. Így az alapértékek tartós és súlyos sérelmének megállapításához figyelembe lehetne venni azt is, hogy a demokratikus állami berendezkedés alapját jelentő tisztességes választási rendszer feltételei is hiányoznak Magyarországon - ezt a 2022-es választás kapcsán megállapította az EBESZ jelentése.[92] A jogállami működés alapjait kérdőjelezi meg Magyarországon a 2016 óta fennálló különleges jogrend is: a Kormány által bevezethető, gyakorlatilag bármeddig meghosszabbítható veszélyhelyzet lehetőséget ad a Kormánynak, hogy rendeleti úton törvényeket írjon felül, és átvegye az Országgyűlés jogalkotási elsőbbségét.[93] A Bizottság jogállamisági jelentései mindig utalnak rá, hogy az állandósult különleges jogrend nem kívánatos és nem indokolt, hatalmi visszaélésre ad lehetőséget. Amellett, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések sok esetben a magyar alkotmányos követelményeknek sem felelnek meg, a belső piac működését is veszélyeztetik.[94]
Az Európai Parlament teljes körű "katalógust" adott közre a magyar jogállamisági problémákról abban az állásfoglalásban, amelyben az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése alapján javaslatot tett a Tanácsnak, hogy állapítsa meg: Magyarországon fennáll az uniós alapértékek súlyos sérelmének egyértelmű veszélye. Hosszú ideje az Európai Parlament a legaktívabb kritikusa a magyarországi tendenciáknak, és folyamatosan az uniós nyilvánosságban tartja a magyar jogállamiság ügyét. 2022-ben, megismételve a 2018-as állásfoglalásban felsorolt aggályokat, a helyzet súlyosbodására tekintettel sürgette a Tanácsot a 7. cikkes eljárás folytatására, valamint a Bizottságot további lépések megtételére.[95] 2023 nyarán pedig kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a lojális együttműködést szabotáló Magyarország 2024 második felében, a soros tanácsi elnökség betöltésekor hitelesen képviselheti-e majd a Tanácsot az uniós eljárásokban.[96]
A 2022-es állásfoglalás így fogalmazott: "a tények és tendenciák [...] rendszerszerű fenyegetést jelentenek az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekre nézve, és egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy súlyosan megsér-
- 338/339 -
tik azokat; [...] ezek a tendenciák az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének életbe lépése óta jelentősen romlottak; [...] a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megbomlásához Magyarországon, és az országot a választásos önkényuralom hibrid rezsimjévé tette".[97]
A Parlament 2022-ben megfogalmazott álláspontja 2025-ben is megalapozott: ez a következtetés vonható le a folyamatban lévő uniós eljárások áttekintése alapján. A Parlamentnek azonban nincs hatásköre az EUSZ 7. cikkében foglalt szankciós eljárás megindítására, még kevésbé szankciók kiszabására. Itt tehát az Európai Bizottságnak lehet kulcsszerepe, valamint a tagállamoknak: minél előbb világossá kell tenniük, hogy a Magyarország nélküli Európai Unió továbbra is elkötelezett a közös európai értékek érvényesülése mellett. Ennek további halogatása esetén végső soron az Európai Bíróság lehet az a szereplő, amely az EUSZ 2. cikkének szélesebb körű alkalmazásával új utat nyithat az alapértékek kikényszerítésében.
Az alapértékek jelentőségét jelzi az uniós jogrendben, hogy azok tiszteletben tartása és érvényesítése az EUSZ 49. cikke értelmében az Európai Unióhoz való csatlakozás alapszerződésben rögzített feltétele is.[98] Az európai integráció egyik nagy, megoldásra váró problémáját jelenti, hogy a demokratikus jogállamiság elveinek érvényesülését és az uniós jognak való megfelelést az Unió sokkal hatékonyabban tudja számonkérni a csatlakozni kívánó államokon, mint a saját tagállamain. Az uniós csatlakozás előfeltétele a teljes körű együttműködés az Unió közös céljainak és politikáinak érvényesítésében, a tagállamokon azonban ez nagyon nehezen kérhető számon. Az uniós jog jelenlegi állapotában még akkor sem teszi lehetővé egy tagállam kizárását az EU-ból, ha megállapítható, hogy az adott állam nem felelne meg a csatlakozási követelményeknek.
Ezt a dilemmát az EUB is érzékelte, és egy mérföldkőnek számító 2021-es ítéletében (a bírói függetlenség követelményével összefüggésben) megállapította, hogy a tagállamok által a csatlakozást követően bevezetett jogi változások ellentétesek az uniós joggal, amennyiben csökkentik a tagállamban a csatlakozáskor fennálló jogállami minőséget.[99]
Az EUB a tagállamok közötti kölcsönös bizalom és értékközösség alapvető jelentőségét hangsúlyozva megállapította, hogy a jogállami értékek leépítését célzó tagállami tendenciák ellen önmagában az EUSZ 2. és 49. cikke alapján is fel tud lépni. Az alapértékek védelmi szintjének csökkentésére vonatkozó tilalom mint új uniós jogi követelmény pontos tartalma és következményei egyelőre nem tisztázottak,[100] de feltétlenül megerősíti az alapértékek jogi jelentőségét az uniós jogban, és jövőbeni proaktív alkalmazása akár új eszközt is teremthet az alapértékek kikényszerítésére. ■
JEGYZETEK
[1] Világi Máté - Vorák Anita: Jó reggelt, Oroszország: megérkezett a Fidesz tavaszi nagytakarítós törvényjavaslata. Telex.hu. 2025. május 14. https://telex.hu/belfold/2025/05/14/torvenyjavaslat-kulfoldi-tamogatas-szuverenitasvedelmi-hivatal-szabalyozas (2025.05.14.).
[2] T/11923. sz. törvényjavaslat.
[3] 2025. április 14-én fogadták el.
[4] Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdés módosítása.
[5] 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról, 13/A. §.
[6] Freedom House: Freedom in the World 2024. https://freedomhouse.org/sites/default/files/2024-02/FIW_2024_DigitalBooklet.pdf. (2025.03.01.) 22.
[7] V-DEM Institute: Democracy Winning and Losing at the Ballot. Democracy Report 2024. https://www.v-dem.net/documents/43/v-dem_dr2024_lowres.pdf. (2025.03.01.) 17.
[8] BTI: Governance. https://bti-project.org/en/index/governance (2025.03.01.).
[9] Chronowski Nóra: Alkotmányosság három dimenzióban. TK Jogtudományi Intézet, Budapest, 2022. 53.
[10] Lásd többek között: C-156/21. sz. Magyarország kontra Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítélet (2022. február 16.) ECLI:EU:C:2022:97. 127.
[11] Erre utal például a C-156/21. sz. Magyarország kontra Parlament és Tanács ítélet, 232-234.; C-896/19. sz. Repubblika kontra Il-Prim Ministru ügyben hozott ítélet (2021. április 20.) ECLI:EU:C:2021:311, 61-62.
[13] A hatalmas szakirodalomból például Pech, Laurent - Scheppele, Kim Lane: Illiberalism Within: Rule of Law Backsliding in the EU. Cambridge Yearbook of European Legal Studies. December 2017. 3-47. https://doi.org/10.1017/cel.2017.9.
[14] "Így a jogállamiság lassan gyűjtőfogalommá vált, ami alá bármit oda lehet sorolni, ami jó vagy pozitív egy állam működésével kapcsolatban." Blutman: i. m. 263.
[15] Von Bogdandy, Armin: Towards a Tyranny of Values? Principles on Defending Checks and Balances in EU Member States. In: Von Bogdandy, Armin - Bogdanowicz, Piotr - Canor, Iris - Grabenwarter, Christoph - Taborowski, Maciej - Schmidt, Matthias (eds.): Defending Checks and Balances in EU Member States. Berlin, Springer, 2021. 91-92. https://doi.org/10.1007/978-3-662-62317-6_4.
[16] C-156/21. sz. Magyarország kontra Parlament és Tanács ügyben hozott ítélet, 232-233.
[17] Átfogóan lásd Jakab, András - Kochenov, Dimitry (eds.): The Enforcement of EU Law and Values: Ensuring Member States' Compliance. Oxford, Oxford University Press, 2017; Bárd Petra - Chronowski Nóra - Fleck Zoltán - Kovács Ágnes - Körtvélyesi Zsolt - Mészáros Gábor: Is the EU toothles? An assessment of the EU Rule of Law enforcement toolkit. MTA Law Working Papers. 2022/8. sz. https://jog.tk.hu/mtalwp/is-the-eu-toothless-an-assessment-of-the-eu-rule-of-law-enforcement-toolkit (2024.12.01.).
[18] A szakirodalomban létezik olyan álláspont, amely szerint a kötelezettségszegési eljárást alkalmassá lehetne (kellene) tenni a rendszerszintű jogállamiság-sérelmek megállapítására és szankcionálására is: Scheppele, Kim Lane - Kochenov, Dimitry Vladimirovich - Grabowska-Moroz, Barbara: EU Values Are Law, after All: Enforcing EU Values through Systemic Infringement Actions by the European Commission and the Member States of the European Union. Yearbook of European Law. 2020/1. sz. 3-121. https://doi.org/10.1093/yel/yeaa012.
[19] Európai Bizottság: A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret. COM (2014) 158 final.
[20] Az Európai Parlament elkötelezettségét jelzi, hogy 2015 nyarán állásfoglalásban sürgette a Bizottságot a 2014-ben bejelentett jogállamisági keret első fázisának életbe léptetésére Magyarországgal szemben [Az Európai Parlament 2015. június 10-i állásfoglalása a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP), megerősítette: Az Európai Parlament 2015. december 16-i állásfoglalása a magyarországi helyzetről (2015/2935(RSP)]. A Bizottság csak Lengyelországgal szemben indította meg a jogállamisági keret szerinti egyeztetési eljárást, melynek során ajánlásokat fogalmazott meg a bírói függetlenség helyreállítására vonatkozóan. Az utolsó ajánlás 2017 decemberében született [A Bizottság (EU) 2018/103 ajánlása (2017. december 20.) a lengyelországi jogállamiságról, valamint az (EU) 2016/1374, (EU) 2017/146 és (EU) 2017/1520 ajánlások kiegészítéséről. HL L 17., 2018.1.23., 50-64.], amellyel párhuzamosan a Bizottság a Tanácshoz fordult az EUSZ 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás megindítását javasolva. A jogállamisági keret tehát lehetőséget biztosít a 7. cikkes eljárás megindításához szükséges bizonyítékok összegyűjtésére.
[21] Erre az EUB is utalt a kondicionalitási rendelet érvényességét vizsgáló ítéletben: C-156/21. sz. Magyarország kontra Parlament és Tanács ügyében hozott ítélet, 130-132.
[22] Transparency International Magyarország: CPI 2024. https://transparency.hu/adatok-a-korrupciorol/korrupcio-erzekelesi-index/cpi-2024/ (2025.04.30.).
[23] GRECO: Értékelő jelentés - Magyarország. 2022. https://rm.coe.int/fifth-evaluation-round-preventing-corruption-and-promoting-integrity-i/1680ab880e (2025.04.30.).
[24] GRECO: i. m.; A Bizottság 2024. évi jogállamisági jelentése Magyarországról. SWD(2024) 817 final. https://commission.europa.eu/document/download/e90ed74c-7ae1-4bfb-8b6e-829008bd2cc6_hu?filename=41_1_58071_coun_chap_hungary_hu.pdf (2025.03.10.) 22-23. (a továbbiakban: 2024. évi jogállamisági jelentés).
[25] Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről. HL L 433I., 2020.12.22. 1-10.
[26] Az EUB értelmezése szerint a jogállamiság elveinek megsértése csak akkor esik a rendelet hatálya alá, ha az a nyomozó és vádhatóságoknál, valamint ezekhez kapcsolódóan a bíróságoknál felmerülő helyzetekkel, illetve magatartásokkal összefüggésben relevanciával bír az EU költségvetésének védelme szempontjából. A rendelet alkalmazhatóságáról részletesebben lásd Detre László: Összeálló kép: előrelépés a jogállamiság európai értelmezésében és alkalmazásában - Az Európai Unió Bíróságának a C-156/21. számú Magyarország kontra Parlament és Tanács ügyben hozott ítélete. EU Jog. 2022/4. sz. 1-31. https://doi.org/10.55413/561.a2200401.euo; Halász Zsolt: Költségvetési kondicionalitás az EU szabályozásában. Pro Futuro. 2023/1. sz. 143-156. https://doi.org/10.26521/profuturo/2023/1/13333.
[27] A Tanács (EU) 2022/2506 végrehajtási határozata (2022. december 15.) az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről (továbbiakban: Végrehajtási határozat). HL L 325., 2022.12.20., 94-109. (11) preambulumbekezdés.
[28] Végrehajtási határozat (12) preambulumbekezdés.
[29] Végrehajtási határozat (3) preambulumbekezdés.
[31] A Végrehajtási határozatban közreadott indokolás messzemenően épít a Bizottság 2022. szeptember 18-án benyújtott javaslatában [Javaslat. A Tanács végrehajtási határozata az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről. 2022.9.18. COM (2022) 485 final] és az az alapján november 30-án kiadott közleményében [A Bizottság közleménye a Tanácsnak a Magyarország által az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2021/2092 rendelet alapján bejelentett korrekciós intézkedésekről. 2022.11.30. COM (2022) 687 final] foglaltakra.
[32] Ennek eredménye lett például a kekvák fenntartásába került ("modellváltó") egyetemek kizárása az Erasmus- és a Horizont-programokból. A döntést követően hat magyar egyetem (Állatorvostudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Miskolci Egyetem, Semmelweis Egyetem, Óbudai Egyetem) megsemmisítési keresetet nyújtott be a Tanács végrehajtási határozata ellen (T-115,132, 133,138,139,140/23. sz. ügyek). A Debreceni Egyetem ideiglenes intézkedés kibocsátására irányuló kérelmét a Törvényszék elutasította.
[33] European Commission: Commission considers that Hungary has not sufficiently addressed breaches of the principles of the rule of law and therefore maintains measures to protect the Union budget. December 16, 2024. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/api/files/document/print/en/ip_24_6465/IP_24_6465_EN.pdf (2025.03.10.).
[34] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról. HL L 57., 2021.2.18. 17-75.
[35] A 2021/241 rendelet 18. cikk (4) bekezdés r) pontja alapján.
[36] A Magyarország számára előírt "mérföldkövek": Európai Unió Tanácsa: Feljegyzés 2022/0414(NLE). https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15447-2022-ADD-1/hu/pdf (2025.03.10.).
[37] 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről.
[38] Council of the European Union: Council Implementing Decision on the approval of the assessment of the recovery and resilience plan for Hungary, 2022/0414 (NLE). https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15447-2022-INIT/en/pdf (2025.03.10.).
[39] 2023. évi X. törvény egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról. Ennek részeként kiszélesedtek az Országos Bírói Tanács hatáskörei, átláthatóbbá vált a Kúria ügyelosztási rendje, megszűnt a közhatalmi szervek alkotmányjogi panasz benyújtására irányuló hatásköre, és változott az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének szabályozása.
[40] A Bizottság továbbra is aggályosnak tartja az akadémiai szabadság, a menedékkérők és az LMBTQI személyek helyzetét, amelyek miatt a vonatkozó feljogosító feltételeket nem tekinti teljesítettnek. European Commission: Commission considers that Hungary's judicial reform addressed deficiencies in judicial independence, but maintains measures on budget conditionality. December 13, 2023. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_23_6465 (2025.03.10.).
[41] Vincze Attila: Igazságügyi reform kondicionalitási mechanizmus idején. Jogtudományi Közlöny. 2023/6. sz. 269-277.; Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény értékelése a helyreállítási és ellenállóképességi tervben szereplő szupermérföldköveknek való megfelelés szempontjából. A Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International és az Eötvös Károly Intézet közös értékelése. 2023. május 23. https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2023/06/megfelelesi_tabla_igazsagugyi_reform_20230523.pdf (2024.12.01.). Végeredményben az Európai Bizottság jogállamiság iránti elköteleződését kérdőjelezi meg, hogy a pénzeszközök befagyasztásának részleges feloldása tisztán politikai okból történt: azért, hogy cserébe Magyarország elálljon az Ukrajna uniós csatlakozására irányuló vétótól. Lásd erről Szente, Zoltán: Too Little, Too Late: Four Reasons Why EU Sanctions against Hungary Do Not Work. VerfBlog. January 26, 2024. https://verfassungsblog.de/too-little-too-late-3/ (2025.03.10.) https://doi.org/10.59704/5be61141f4c771f2.
[42] C-225/24. sz. Parlament kontra Bizottság ügy. A Parlament arra is hivatkozott, hogy a Bizottság visszaélt hatáskörével, mert valójában azért döntött a források megnyitásáról, hogy cserébe Magyarország megszüntesse "az Európai Tanácsban egyhangúságot igénylő sürgős döntésekkel szemben emelt vétóját".
[43] C-829/24. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy (Szuverenitásvédelmi Hivatal).
[44] C-769/22. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy ("gyermekvédelmi" törvény).
[45] C-808/18. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2020. december 17.) ECLI:EU:C:2020:1029; C-821/19. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2021. november 16.) ECLI:EU:C:2021:930; C-823/21. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2023. június 22.) ECLI:EU:C:2023:504.; C-123/22. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2024. június 13.) ECLI:EU:C:2024:493.
[46] C-92/23. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy (Klubrádió frekvenciájának elvétele).
[47] C-66/18. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2020. október 6.) ECLI:EU:C:2020:792 (CEU elüldözése).
[48] C-78/18. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2020. június 18.) ECLI:EU:C:2020:476 (civil szervezetek átláthatósága); C-821/19. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2021. november 16.) ECLI:EU:C:2021:930 (menedékkérők segítésének bűncselekménnyé nyilvánítása).
[49] Az első, jogállami értékeket érintő magyar ügy a bírák kényszernyugdíjazásával kapcsolatos eljárás volt, ahol azonban az EUB még nem vizsgálta a jogállamiság és a bírói függetlenség sérelmét, csak a foglalkoztatás körében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a másodlagos jog alapján. C-286/12. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítélet (2012. november 6.) ECLI:EU:C:2012:687.
[50] C-829/24. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy. Példa nélküli módon 16 tagállam és az Európai Parlament is jelezte, hogy a Bizottság oldalán beavatkozóként részt kíván venni az eljárásban.
[51] 2023. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről.
[52] CDL-AD(2024)001, 18 March 2024, Opinion on Act LXXXVIII of 2023 on the Protection of National Sovereignty. https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2024)001-e (2024.12.01.).
[53] Commissioner for Human Rights: Hungary: The proposal for a "defence of national sovereignty" package should be abandoned. https://www.coe.int/hu/web/commissioner/-/hungary-the-proposal-for-a-defence-of-national-sovereignty-package-should-be-abandoned (2024.12.01.).
[54] 20/2024. (XI. 28.) AB határozat. Az indítványt a Hivatal vizsgálataival elsőként megcélzott Transparency International Magyarország nyújtotta be.
[55] Transparency International Magyarország: Az Alkotmánybíróság zöld utat adott az állami önkénynek - Strasbourgban folytatódhat a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügye. 2024. november 25. https://transparency.hu/hirek/szuverenitasvedelmi-panasz-ab-dontes/ (2024.12.01.).
[56] Uitz, Renáta: A Threat to the Core: Why the New Hungarian Transparency Bill is an Attack on the Foundations of the European Union. VerfBlog. May 21, 2025. https://doi.org/10.59704/245bf597e44d538c.
[57] Zsiros, Sandor: Confrontation ahead: EU Commission demands that Hungary withdraws draft transparency law. Euronews. May 24, 2025. https://www.euronews.com/my-europe/2025/05/24/confrontation-ahead-eu-commission-demands-that-hungary-withdraws-draft-transparency-law (2025.05.30.).
[58] A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvénnyel bevezetett szabályozás.
[59] C-769/22. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy.
[60] Venice Commission: Opinion on the compatibility with international human rights standards of Act LXXIX amending certain acts for the protection of children. CDL-AD(2021)050, 13 December 2021. https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2021)050-e (2024.12.01.).
[61] Az Európai Parlament 2021. július 8-i állásfoglalása az uniós jog és az LMBTIQ-személyek jogainak a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabályváltozások következtében Magyarországon történő megsértéséről (2021/2780(RSP)).
[62] Tamara Ćapeta főtanácsnok indítványa a C-769/22. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben (2025. június 5.) ECLI:EU:C:2025:408.
[63] Uo. 237-247. pont.
[64] Uitz, Renáta: How Hungary's Pride Ban Tests the EU's Commitment to Democracy. VerfBlog. April 2, 2025. https://doi.org/10.59704/96dfd1f203d84cd6.
[65] Hungary's new biometric surveillance laws violate the AI Act: Legal Analysis. Civil Liberties Union for Europe. April 28, 2025. https://www.liberties.eu/en/stories/hungary-biometric-surveillance/45392 (2025.06.01.).
[66] Statement on the infringement of the fundamental rights of LGBTIQ+ persons in Hungary. Declaration of Austria, Belgium, Cyprus, Czechia, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Ireland, Latvia, Lithuania, Luxembourg, Malta, the Netherlands, Portugal, Slovenia, Spain, Sweden. May 27, 2025. https://europeanunion.diplomatie.belgium.be/en/statement-infringement-fundamental-rights-lgbtiq-persons-hungary (2025.05.30.).
[67] Az uniós jogsérelmek rendszeres áttekintését 2022-ig lásd Bárd et al.: i. m. 30-32.
[68] C-808/18. sz. Bizottság kontra Magyarország ítélet.
[69] C-821/19. sz. Bizottság kontra Magyarország ítélet.
[70] C-823/21. sz. Bizottság kontra Magyarország ítélet.
[71] C-556/17. sz. Alekszij Torubarov kontra Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyben hozott ítélet (2019. július 29.) ECLI:EU:C:2019:626; C-406/18. sz. PG kontra Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyben hozott ítélet (2020. március 19.) ECLI:EU:C:2020:216; C-564/18. sz. LH kontra Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal ügyben hozott ítélet (2020. március 19.) ECLI:EU:C:2020:218; C-924/19. PPU. és C-925/19. PPU. sz. FMS és társai kontra Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság és Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság egyesített ügyekben hozott ítélet (2020. május 14.) ECLI:EU:C:2020:367.
[72] Magyar Helsinki Bizottság: Akta: Strasbourgi ügyeink. https://helsinki.hu/akta/strasbourgi-ugyeink/ (2025.03.30.).
[73] 200.000.000 euró átalányösszeget és napi egymillió euró kényszerítő bírságot mindaddig, amíg a jogsértés fennáll..
[74] C-123/22. sz. Bizottság kontra Magyarország ítélet, 107.
[75] Orbán "vérlázítónak" nevezte az Európai Bíróság Magyarországgal szembeni súlyos ítéletét. Euronews. 2026. június 14. https://hu.euronews.com/my-europe/2024/06/14/orban-europai-birosag-itelet-magyarorszag-menekultugy-migracio (2024.12.01.).
[76] Az EUB által kiszabott bírságot ugyanis folyamatosan levonják a Magyarországnak folyósítandó uniós támogatásokból. Egyébként nemcsak az EUB ítéletek végrehajtása problematikus. Az EJEB-ítéletek végrehajtása sem kielégítő: Magyarország ezen a területen az EU-n belüli legrosszabb eredményt produkálta 2023-ban és 2024-ben is. Az elmúlt tíz évből származó, még mindig folyamatban lévő irányadó ítéletek aránya 76%, a legmagasabb az Unión belül. Az ítéletek átlagos végrehajtási ideje több mint 6 év és 2 hónap. Lásd 2024. évi jogállamisági jelentés, 41-42.
[77] 1407/2024. (XII. 18.) Korm. határozat kiemelt feladat megvalósításához szükséges forrás biztosításáról.
[78] 361/2024. (XI. 28.) Korm. rendelet a menekültügyi eljárás átmeneti szabályainak alkalmazhatóságáról.
[79] T/11681. sz. törvényjavaslat az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről.
[80] A Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentése (2. o.) kifejezett javaslatként fogalmazta meg a bevándorlási különadó megszüntetését, de ez nem történt meg. A szabályozás a gyakorlatban nem érvényesül: az érintett civil szervezetek nem hajlandók azt befizetni. A Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentése Magyarországról. SWD (2023) 817 final. https://commission.europa.eu/document/download/d69f242b-bd69-4e15-976f-870470b72b55_hu?filename=41_1_52623_coun_chap_hungary_hu.pdf (2025.03.10.) 43. (a továbbiakban: 2023. évi jogállamisági jelentés).
[81] 2023. évi jogállamisági jelentés 32-35.; 2024. évi jogállamisági jelentés 31-35. 2024-ben a Reporters Without Borders (RSF) globális médiaszabadság-értékelésében Magyarország a rangsor 67. helyét foglalja el, csak Görögország besorolása rosszabb az EU-n belül. A pontszáma szerint Magyarország azon országok körébe tartozik, ahol a sajtószabadság helyzete "problematikus". RSF: Hungary: https://rsf.org/en/country/hungary (2025.03.10.).
[82] C-92/23. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy.
[83] Athanasios Rantos főtanácsnok indítványa a C-92/23. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben (2025. április 3.) ECLI:EU:C:2025:233.
[84] Sadurski, Wojciech: Adding Bite to a Bark: The Story of Article 7, E.U. Enlargement, and Jörg Haider. Columbia Journal of European Law. 2010/3. sz. 386-387.
[85] Ennek oka, hogy a tagállamok a keleti bővítéssel érintett államokra tekintettel szükségesnek tartották a szankciók kiszabásának lehetőségét a közös értékek védelmében, azt azonban nem tartották kívánatosnak, hogy a tagállami érdekektől függetlenül működő Parlament esetleg őket magukat is vizsgálat alá vegye. A Parlament ugyanis már az 1990-es években állásfoglalást adott ki az emberi jogok érvényesülése monitorozásának szükségességéről, elsősorban a rasszizmus és idegengyűlölet terjedése miatt. Sadurski: i. m. 395.
[86] Ausztriában 2000-ben az FPÖ szélsőjobboldali párt bekerült a kormányba. Az uniós tagállamok kétoldalú megállapodásokkal "karanténba" helyezték Ausztriát, lényegében kizárták az uniós együttműködésből, anélkül hogy bármilyen formális eljárás indult volna. Ez a megoldás az uniós jogi kereteken kívüli eszköz volt, így egyes álláspontok szerint az uniós joggal kifejezetten ellentétes: Kochenov, Dimitry: Article 7: A Commentary on a Much Talked-About 'Dead' Provision. In: von Bogdandy, Armin - Bogdanowicz, Piotr - Canor, Iris - Grabenwarter, Christoph - Taborowski, Maciej - Schmidt, Matthias (eds.): Defending Checks and Balances in EU Member States. Berlin, Springer, 2021. 135. https://doi.org/10.1007/978-3-662-62317-6_6.
[87] Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-i állásfoglalása a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról (2017/ 2131(INL)) (a továbbiakban: EP állásfoglalás). A javaslat tartalmának összeállításában kulcsszerepe volt a Parlament LIBE bizottságának (Civil Liberties, Justice and Home Affairs Committee), amely azóta is számos alkalommal vizsgálta és vitte a Parlament plénuma elé a magyarországi jogállamisági aggályokat.
[88] Európai Bizottság: Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti indokolással ellátott javaslat a lengyelországi jogállamiságról. Javaslat - A Tanács határozata a jogállamiság Lengyel Köztársaság általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapításáról. COM (2017) 835 final.
[89] European Commission: Commission decides to close the Article 7(1) TEU procedure for Poland. May 29, 2024. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/mex_24_2986 (2024.12.01.).
[90] Az EP állásfoglalás 1. és 2. pontja.
[91] Az EP állásfoglalás B. és E. pontja.
[92] Office for Democratic Institutions and Human Rights: Hungary Parliamentary Elections And Referendum 3 April 2022 - ODIHR Election Observation Mission Final Report. Warsaw, July 29, 2022. https://www.osce.org/files/f/documents/2/6/523568.pdf (2024.12.31.). A jelentés szerint a választási eljárásban nem érvényesülnek az egyenlő versenyfeltételek a résztvevők között.
[93] Erre az Alaptörvény 51. és 53. cikke ad felhatalmazást.
[94] Erre példa a Covid-veszélyhelyzet idején bevezetett építőipari alapanyagok kitermeléséhez és exportjához kapcsolódó többféle korlátozás (hatósági ár meghatározása, minimális kitermelés előírása, kiegészítő bányajáradék, kiviteli mennyiségi korlátozás), amelyek a Bizottság szerint sértik a letelepedés szabadságát, illetve az áruk szabad mozgását, ezért az EUB előtt kötelezettségszegési eljárásokat indított. C-144/24. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy, C-499/23. sz. Bizottság kontra Magyarország ügy. Ettől függetlenül ezek a rendelkezések a menekültügyi "nagykövetségi eljáráshoz" hasonlóan várhatóan veszélyhelyzeti rendeleti szintről törvényi szintre fognak emelkedni (T/11681. sz. törvényjavaslat).
[95] Az Európai Parlament 2022. szeptember 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű kockázatának megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (2018/0902R(NLE)).
[96] Az Európai Parlament 2023. június 1-jei állásfoglalása a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi megsértéséről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről (2023/2691(RSP)).
[97] Uo. 2. pont.
[98] EUSZ 49. cikk: "Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett." Az ezt konkretizáló ún. koppenhágai kritériumok (Az 1993-as koppenhágai Európai Tanács elnökségi következtetései) a csatlakozni kívánó tagállamok számára előírják a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitását, a működő piacgazdaság követelményét, valamint az uniós jog összességének hatékony végrehajtására való képességet.
[99] A "máltai bírák ügye": C-896/19. sz. Repubblika kontra Il-Prim Ministru ítélet, 63. Hasonlóan a román igazságügyi rendszerrel összefüggésben: C-83/19., C-127/19., C-195/19., C-291/19., C-355/19. és C-397/19. sz. Asociaţia "Forumul Judecătorilor din România" és társai kontra Inspecţia Judiciară és társai egyesített ügyekben hozott ítélet (2021. május 18.) ECLI:EU:C:2021:393; C-357/19., C-379/19., C-547/19., C-811/19. és C-840/19. sz. Euro Box Promotion és mások egyesített ügyekben hozott ítélet (2021. december 21.) ECLI:EU:C:2021:1034.
[100] Az elv alkalmazásának nehézségeiről és lehetséges negatív hatásairól lásd Scholtes, Julian: Constitutionalising the end of history? Pitfalls of a non-regression principle for Article 2 TEU. European Constitutional Law Review. 2023/1. sz. 59-87. https://doi.org/10.1017/s1574019622000451.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző adjunktus, DE ÁJK. Köszönettel tartozom Várnay Ernőnek (HUN-REN TK JTI) a tanulmány korábbi változatának elkészítéséhez nyújtott értékes segítségéért. A szöveg kizárólag az én álláspontomat tükrözi. A kézirat lezárásának időpontja: 2025. június 9.
Visszaugrás
