https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.1.06
Az Alaptörvény és az új Abtv. hatálybalépése nyomán 2012-től az Alkotmánybíróság tevékenységének döntő része a hatalmi ágak rendszerében eltolódott a jogalkotás kontrolljától a bírósági döntések felülvizsgálatának irányába. Ennek hátterében az absztrakt normakontroll eszköztárának szűkítése és ezzel párhuzamosan az Abtv. 27. § szerinti ún. "valódi" alkotmányjogi panasz bevezetése állt. Ennek ellenére az Alkotmánybíróság és a politika viszonyára vonatkozó kvantitatív kutatások szinte kizárólag az absztrakt normakontroll ügyekben született döntések vizsgálatára szorítkoznak, azt vizsgálva, hogy az AB hatásköreinek és összetételének átalakulása hogyan tükröződik a jogalkotás feletti alkotmányossági kontroll erősségében - az AB előtti ügyek túlnyomó többségét adó valódi alkotmányjogi panaszok vizsgálatától azonban eltekintenek. Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az AB a 2012 és 2024 közötti időszakban, politikailag releváns ügyekben milyen arányban semmisítette meg/tartotta hatályban az Abtv. 27. § szerinti panaszok elbírálása során a kormánynak kedvező/kedvezőtlen bírósági döntéseket.
Kulcsszavak: alkotmánybíróság, alkotmányjogi panasz, rendes bíróság, alkotmányossági felülvizsgálat
Following the entry into force of the Fundamental Law and the new Act on Constitutional Court (ACC) in 2012, there was a shift in most of the Constitutional Court's (CC) activities. The shift was from the control of legislation to the review of court decisions within the system of separation of powers. This was due to the narrowing of the range of abstract norm control instruments and, concomitantly, the introduction of so-called "real" constitutional complaints under Section 27 of the ACC. Nevertheless, the extant literature on the relationship between the Constitutional Court and politics has focused almost exclusively on the examination of decisions in abstract norm control cases, examining how the transformation of the CC's powers and composition is reflected in the strength of constitutional review over legislation. However, there has been no consideration of the real constitutional complaints that make up most cases before the CC. The study examines the proportion of politically relevant cases in which the CC annulled or upheld court decisions favourable or unfavourable to the government in its adjudication of complaints under Section 27 of the ACC between 2012 and 2024.
Keywords: Constitutional Court, constitutional complaint, ordinary court, constitutional review
A magyar alkotmánybíráskodás 2010-től kezdődően jelentős átalakuláson ment keresztül, amely átalakulást a hazai szakirodalom kimerítő részletességgel tárgyalt, és amelynek két legfontosabb forrása a 2012-től hatályos Alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény [az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)]. Ez a tanulmány nem tekinti feladatának, hogy ezeket a változásokat részletekbe menően mutassa be, hanem megelégszik azzal az általános megállapítással, hogy azok eredményeképpen a törvényhozással szembeni alkotmánybírósági kontroll eszköztára leszűkült, míg az Abtv. 27. §-a szerinti ún. "valódi" alkotmányjogi panasz bevezetésével létrejött az egyedi ügyben született bírósági döntések Alkotmánybíróság általi megsemmisítésének lehetősége. Az Alkotmánybíróság tevékenységének döntő része tehát a hatalmi ágak rendszerében eltolódott a jogalkotás kontrolljától a bírósági döntések felülvizsgálatának irányába.
Ezt az átalakulást személyi változások is kísérték: 2010 óta 23 új alkotmánybírót választott az Országgyűlés, ebből 19 esetben a kormánypártok a kétharmados parlamenti többségükből adódóan az ellenzéki pártokkal való együttműködés nélkül tudtak alkotmánybírót jelölni és választani. Mindez azt jelenti, hogy bár négy alkotmánybíró esetében volt példa kompromisszumra, az Alkotmánybíróság összetételére nézve a politikai és ideológiai homogenitás valószínűleg nem túlzó kifejezés. Így adódik a kérdés: az AB relatív politikai homogenitása hogyan tükröződik az Abtv. 27. §-a szerinti panaszok elbírálása során olyan esetekben, amikor az alapügy egyébként politikai tartalommal, relevanciával bír? Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy az AB a 2012 és 2024 közötti időszakban, politikailag releváns ügyekben milyen arányban semmisítette meg/tartotta hatályban az Abtv. 27. §-a szerinti panaszok elbírálása során a kormánynak kedvező/kedvezőtlen bírósági döntéseket.
Az AB tehát 2012 óta az Alaptörvény értelmében "alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját".[1] Az Abtv. szerint valódi alkotmányjogi panasszal az ügy érdemében született, vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntést lehet megtámadni akkor, ha az az indítványozó személy vagy szervezet Alaptörvényben biztosított jogát sérti és a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette (vagy arra lehetősége nem volt).[2] Az Abtv. ugyan egy időre bevezette azt lehetőséget is, hogy közhatalmat gyakorló szervek fordulhassanak ilyen panasszal az AB-hoz,[3] azonban az Európai Bizottság kérésére, a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Terv keretében az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében ezt a lehetőséget a törvény 2023 májusa óta kifejezetten kizárja.[4]
A bírósági döntésekkel szembeni panaszok bevezetését a hazai szakirodalom alapvetően pozitív lehetőségként értékelte, amely az egyéni alapjogvédelem szintlépését jelentheti, és részben pótolhatja az egyúttal megszüntetésre került actio popularist.[5] Ezt erősíthette az a tény is, hogy maga az AB is az Alaptörvény előkészítésének folyamatában a bárki által kezdeményezhető absztrakt normakontroll visszaszorításával párhuzamosan az egyéni alapjogvédelem kiterjesztése mellett foglalt állást.[6]
Az alkotmányjogi panaszeljárás politikai relevanciájával kapcsolatban érdekesség, hogy Paczolay Péter kifejezetten úgy vélte, hogy a valódi alkotmányjogi panasz "eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikai küzdelmektől, viszont közelebb hozza a depolitizált, semlegességét és állandóságát értékként őrző bírói hatalmi ághoz".[7] Korábban Pokol Béla is arról írt, hogy az egyedi bírósági ügyek felülvizsgálata a legkevésbé átpolitizált alkotmánybírósági feladat.[8] Orbán Endre azonban megjegyezte, hogy egyedi ügyben is dönthet el az AB eljogiasított, de politikai jellegű vitákat.[9]
A valódi alkotmányjogi panasz első éveiben - mint ahogy az alábbiakban közölt adatokból is kiderül - még kevés Abtv. 27. §-a szerinti ügy volt, vélhetően kellett idő a testületnek a jelentős átállásra.[10] Kritika érte az AB-nak a panaszok befogadhatóságával kapcsolatos hozzáállását is.[11] Idővel azonban az alkotmánybírósági ügyek között abszolút domináns lett a valódi alkotmányjogi panasz, egyértelműen ez az eljárás vált az AB jellegadó hatáskörévé.[12] Az AB által 2023-ban befejezett ügyek 82%-a volt az Abtv. 27. §-a szerinti panasz.[13]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
