Bagossy Mária[1]: A feltételes szabadságra bocsátást kizáró okok az új Btk.-ban (JK, 2022/6., 221-233. o.)

Az új Büntető Törvénykönyv a korábban hatályos anyagi jogi kódexszel jórészt egyezően határozta meg a feltételes szabadságra bocsátás kizáró okait. A közelmúltban hatályba lépett 2020. évi CVIII. és 2021. évi LXXIX. törvény azonban - a szélsőségesen erőszakos személyiségű, illetve a pedofil hajlamú elkövetők izolációja érdekében - kiszélesítette a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárt elkövetők körét. Az e törvényekkel megvalósított módosítások magukban hordozzák annak veszélyét, hogy a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek arányának növekedése kedvezőtlenül befolyásolhatja a hazai börtönpopulációt, ezáltal pedig a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét.

Summary - Exclusion Grounds of Conditional Release in the New Criminal Code

The new Criminal Code sets out the exclusion grounds of conditional release largely in accordance with the previous Criminal Code, namely Act IV of 1978. Act CVIII of 2020 and Act LXXIX of 2021 have recently entered into force and widened the circle of perpetrators excluded from the benefit of conditional release in order to isolate extremely violent perpetrators and pedophiles. These amendments conceal the risk that the rate of convicts excluded from conditional release may increase, adversely affecting the domestic prison population and thus the saturation of prisons.

Tárgyszavak: büntetés-végrehajtás, reintegráció, börtönzsúfoltság, feltételes szabadságra bocsátás

"...a feltételes szabadságra bocsátás egy okszerű büntetés végrehajtásának zárköve, nem

pedig kezdete. A hol építünk - ha jól akarunk építeni - ott alapnak is kell lenni."

Jeszenszky Sándor[1]

I.

Bevezetés

Aki bűncselekményt követ el, továbbra is a társadalom tagja marad, az önrendelkezési joga pedig nem korlátozható azon igénye tekintetében, hogy jogsértés nélkül helytálljon egy szabad társadalomban.[2] Ezt az igényt a jelenleg hatályos büntetés-végrehajtási kódex, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) is elismeri; a szabadságvesztés végrehajtásának céljaként jelöli meg - az ügydöntő határozatban meghatározott joghátrány érvényesítése, és egyúttal a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként - annak elősegítését, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.[3] A reintegráció[4] egyik legfontosabb eszköze a feltételes szabadságra bocsátás jogintézménye, amely hatékonyabban szolgálja a büntetési célok megvalósítását, mint a szabadságvesztés teljes kitöltése.[5] A kedvezmény ugyanis csökkenti a tényleges fogvatartás hosszát, ily módon az elítélt rövidebb ideig van kitéve a börtönkörnyezet negatív hatásainak, amelyek az ismételt bűnelkövetés irányába terelhetik. A szabadulás reménye már a büntetés végrehajtása során normakövető magatartásra ösztönözheti az elítéltet,[6] ezáltal a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége a büntetés-végrehajtás munkáját is megkönnyít-

- 221/222 -

heti.[7] Emellett nem hallgatható el a jogintézmény azon pozitív hatása sem, hogy a büntetés-végrehajtási intézet elhagyásának tartós formájaként - a reintegrációs őrizet mellett - a zsúfoltság enyhítését eredményezi.

A feltételes szabadságra bocsátás mindezen előnyei ellenére az utóbbi években több olyan törvény hatálybalépésének is tanúi lehettünk, melyek egyre inkább kiszélesítették a kedvezményből automatikusan kizárt elkövetők körét. A korábbi büntető törvénykönyvek a feltételes szabadság kizárásával elsősorban az ismételt bűnelkövetést szankcionálták, de több esetben a kizáró okok körében jelent meg a büntetésből kötelezően kitöltendő tartamra vonatkozó feltétel is, igazodva a szabadságvesztés generális minimumához. Az új Büntető Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jórészt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: rBtk.) egyezően szabályozta a kizáró okok rendszerét. Utóbbit a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CVIII. törvény és a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény új, jogtörténeti előzményekkel nem rendelkező okokkal egészítette ki. A jogalkotó egyes bűncselekmények elszaporodására, vagy legalábbis látenciájának csökkenésére válaszul a feltételes szabadságra bocsátás kizárását helyezte kilátásba meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmények, illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben.

Tanulmányomban azt kívánom vizsgálni, milyen hatást gyakorolhat a büntetés-végrehajtás fogvatartotti létszámára a feltételes szabadságra bocsátás kizáró okainak bővülése. A büntetés-végrehajtási szervezet legutóbbi évkönyve alapján a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága ugyan 2020-ban megszűnt,[8] azonban az újabb adatok a probléma - kisebb mértékű - kiújulását jelzik. Az Európa Tanács 2021. január 31. napjára vonatkozó SPACE statisztikái értelmében 100,5%-os volt a büntetés-végrehajtási intézetek telítettsége 17 483 fő fogvatartott mellett,[9] mely szám a BVOP tájékoztatása szerint 2022 áprilisára 18 640 főre nőtt.[10] Tóth Mihály 2018-ban a börtönpopuláció kedvezőtlen alakulását a szigorodó ítélkezési gyakorlatra vezette vissza, és csupán elenyészőnek tekintette ezzel összefüggésben a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek arányának növekedését.[11] Úgy gondolom, a 2020. évi CVIII. és a 2021. évi LXXIX. törvények hatálybalépésével újabb kutatást igényel, hogy a Btk. módosításai folytán miképpen alakulhat a feltételes szabadságból automatikusan kizárt elítéltek aránya.

A téma megalapozásához elengedhetetlennek tartom a vonatkozó jogszabályi rendelkezések bemutatását, mely célból először a Btk. 2013. július 1. napjától 2020. november 5. napjáig hatályos szabályait ismertetem, kitérve a szükséges mértékben a feltételes szabadságra bocsátás feltételeire is. Tanulmányomnak kizárólag a határozott ideig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás képezi tárgyát, ekként az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélteket megillető kedvezménnyel, annak feltételeivel nem foglalkozom.

A 2020. évi CVIII. és a 2021. évi LXXIX. törvénnyel bevezetett, a feltételes szabadságra bocsátás kizáró okait bővítő rendelkezések külön-külön kerülnek tárgyalásra. Ezekkel összefüggésben kívánom vizsgálni a fentiekben már megfogalmazott kérdést, azaz, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a Btk. mindezen módosításai a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek számának növekedésére, ily módon pedig a börtönnépesség alakulására. Kutatásom során az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által közzétett, illetve rendelkezésemre bocsátott statisztikai adatokat használtam fel a későbbiekben ismertetendő metodika szerint.[12]

II.

A feltételes szabadságra bocsátást kizáró okok a Btk.-ban

A Btk. az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében a szigorúbb, de tettarányos fellépést kívánta érvé-

- 222/223 -

nyesíteni a bűnelkövetőkkel, elsősorban pedig a visszaesőkkel szemben,[13] a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményét illetően azonban a szabályozás éppen az enyhítés irányába mozdult el, hiszen az objektív időbeli feltétel - szemben az rBtk.-ban foglaltakkal - már nem a végrehajtási fokozathoz igazodik. A Btk. 38. § (2) bekezdése értelmében, ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad, visszaeső esetén háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.

A Btk. visszatért ahhoz a korábban alkalmazott szabályozási megoldáshoz,[14] miszerint a feltételes szabadságra bocsátáshoz minimálisan szükséges három hónapos időtartamot nem a kedvezményt kizáró okok körében nevesíti, hanem annak feltételeként határozza meg. A büntető anyagi jogi és büntetés-végrehajtási rendelkezések különválasztása érdekében a feltételes szabadságra bocsátás további feltételei a 2013. július 1. napján még hatályos, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Bv. tvr.),[15] majd a Bv. tv.-ben[16] kaptak helyet.

2013. július 1-jén a Btk. négy - jelenleg is hatályos - esetkört tartalmazott a feltételes szabadságra bocsátás kizártságára nézve. Eszerint nem bocsátható feltételes szabadságra a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani, b) az erőszakos többszörös visszaeső, c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, továbbá d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.[17]

A jogalkotó egységes indokolást fűzött a Btk. 38. § (4) bekezdéséhez, rámutatva arra, miszerint a feltételes szabadságra bocsátás megadása eleve indokolatlan, illetve célszerűtlen ezen elkövetők vonatkozásában, mivel nincs megfelelő alap annak feltételezésére, hogy a büntetés célja a szabadságvesztés büntetés teljes kiállása nélkül is elérhető esetükben.[18]

A feltételes szabadságra bocsátás kizáró okainak rendszere nagy mértékben igazodott az rBtk. 47. § (4) bekezdéséhez. A Btk. 38. § (4) bekezdésének felsorolásából ugyan kimaradt, azonban előbb a Bv. tvr.-ben,[19] azt követően pedig a Bv. tv.-ben[20] került rögzítésre az a rendelkezés, amely kizárja a kedvezményből azon elítéltet, aki önhibájából határidőben nem kezdte meg a határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetése letöltését.[21] Ezt úgyszintén a Btk. kodifikációja során érvényesülő elvárás indokolta, mely a büntető anyagi jogi és büntetés-végrehajtási szabályok különválasztását irányozta elő.

A Btk. 38. § (4) bekezdés a)-d) pontjai alapján 2013. és 2020. évek között az alábbiak szerint alakult a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek száma:[22]

1. ábra

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek száma

Forrás: az OBH adatai alapján a szerző szerkesztése

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek száma 2017-től kezdődően mutat csökkenést, ily módon igazodva a határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztés büntetések ugyancsak csökkenő számához.[23]

- 223/224 -

2. ábra

A kiszabott szabadságvesztés büntetések alakulása

Forrás: a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a szerző szerkesztése

Amennyiben a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek számát összevetjük a határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztések számával, láthatóvá válik, hogy a csökkenés nem azonos arányú, melynek következtében a szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek között növekszik a kedvezményből kizárt elítéltek aránya.

3. ábra

Határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztések száma a feltételes szabadságból kizárt elítéltek számához viszonyítva

Forrás: az OBH és a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a szerző szerkesztése

4. ábra

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek aránya

Forrás: az OBH és a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a szerző szerkesztése

Az alábbiakban részletesebben megvizsgálom, hogy az egyes kizáró okok milyen gyakorisággal fordulnak elő az ítélkezési gyakorlatban, mely vizsgálathoz úgyszintén a jogerősen befejezett büntetőeljárások vádlottjainak statisztikai adatai szolgálnak alapul.[24]

1. Többszörös visszaesők, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani a Btk. 38. § (4) bekezdés a) pontja szerint

A Btk. 459. §-ában foglalt értelmező rendelkezés szerint többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.[25] Az rBtk. - 1979. július 1-jétől 1993. május 15-éig,[26] majd 1999. március 1-jétől[27] 2003. március 1-jéig[28] - valamennyi, többszörös visszaesőnek minősülő elkövetőt kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből. Ezzel szemben a Btk. differenciált szabályozást vezetett be, és csak abban az esetben sújtja e joghátránnyal a többszörös visszaesőket, ha a szabadságvesztés büntetést fegyház fokozatban kell végrehajtani.[29]

2020 előtt a bíróságok statisztikai adatszolgáltatási kötelezettsége nem terjedt ki annak közlésére, hogy a Btk. 38. § (4) bekezdésének mely pontja alapján került sor a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárására. Ha azonban összevetjük - a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek körében - a többszörös visszaesők és a fegyház fokozatú szabadságvesztésre ítéltek számát, meghatározható a Btk. 38. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazásával érintett elkövetők száma.

- 224/225 -

5. ábra

Többszörös visszaesőként elítéltek száma

Forrás: a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

6. ábra

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt többszörös visszaesők száma

Forrás: az OBH és a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

A Btk. szabályozása folytán a többszörös visszaesők jelentős hányada részesülhet a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében,[30] hiszen a többszörös visszaesői minőség megállapítása az elítéltek körülbelül egyharmad része esetében járt együtt a feltételes szabadság megvonásával. A statisztikai adatokból megállapítható az is, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó megkötés következtében a többszörös visszaesők körülbelül ½ részével szemben alkalmazható a Btk. 38. § (4) bekezdés a) pontja, miközben ½ részüket másik kizáró ok miatt nem illeti meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.

2. Az erőszakos többszörös visszaesők a Btk. 38. § (4) bekezdés b) pontja szerint

Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó kizáró ok a 2009. évi LXXX. törvénnyel jelent meg az rBtk.-ban, majd azt a jelenleg hatályos büntetőkódex is átvette. A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont c) pontja értelmében erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. Utóbbi bűncselekmények felsorolását ugyancsak az értelmező rendelkezések között, a 459. § (1) bekezdés 26. pontjában találhatjuk.

7. ábra

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt erőszakos többszörös visszaesők száma

Forrás: az OBH és a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

Ahogyan azt a diagram mutatja, az erőszakos többszörös visszaesők száma elhanyagolható, különösen, ha összevetjük a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárt elítéltek összlétszámával. Továbbra is helytálló tehát Tóth Mihály 2018-ban megfogalmazott megállapítása, miszerint az erőszakos többszörös visszaesők száma, esetlegesen annak növekedése csupán elenyésző mértékben befolyásolja a börtönnépesség alakulását.[31]

3. A bűncselekményt bűnszervezetben elkövetők a Btk. 38. § (4) bekezdés c) pontja szerint

A Btk. 38. § (4) bekezdés c) pontja értelmében nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.[32] A bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel bünte-

- 225/226 -

tendő szándékos bűncselekmények elkövetése.[33] A bíróságok által használt statisztikai lapon nincs külön utalás a bűnszervezeti elkövetésre, ezért az alábbi diagram elkészítéséhez Nagycenki Tamás doktori értekezésében feltüntetett statisztikai adatokat használtam fel, melyek a Legfőbb Ügyészségtől származnak.[34]

8. ábra

A bűncselekményt bűnszervezetben megvalósító regisztrált elkövetők száma

Forrás: a Legfőbb Ügyészség adatai és Nagycenki: i. m. (2021b) alapján a szerző szerkesztése

Az ábra csupán 2013-tól 2017-ig tartalmazza a bűnszervezeti elkövetés adatait, mivel 2018-ban olyan jelentős mértékben megváltozott az adatgyűjtés módszertana, hogy az adatok összehasonlítása érdemben nem lehetséges. A változás folytán egy elkövetőt egy ügyben az általa megvalósított, regisztrált bűncselekmények számának függvényében többször is elszámolják. Az adatgyűjtési mechanizmusok közötti különbséget jól mutatja, hogy 2019-re 6289 főre ugrott a bűnszervezeti elkövetők száma.[35]

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a diagram a regisztrált elkövetők számának alakulását szemlélteti, melyhez képest eltérő lehet azok száma, akiknek a bűnösségét a bíróság meg is állapította a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt. Az ugyanakkor kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Btk. 38. § (4) bekezdés c) pontja csekély számú elkövetővel szemben nyer alkalmazást.[36]

4. Szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt személyek a Btk. 38. § (4) bekezdés d) pontja szerint

A kifejtettek alapján arra lehet következtetni, hogy a bíróságok leggyakrabban a Btk. 38. § (4) bekezdés d) pontjának alkalmazásával döntenek a feltételes szabadságra bocsátás kizárásáról. E kizáró ok szerint nem bocsátható feltételes szabadságra, akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el. Ilyennek kell tekinteni mindazon szándékos bűncselekményeket, melyeket az elkövető a végrehajtandó szabadságvesztés jogerős kiszabását követően, de még annak foganatba vételét megelőzően valósít meg, továbbá a büntetés végrehajtása, illetve a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett cselekményeket egyaránt.[37]

A Btk. 38. § (4) bekezdés d) pontjához kapcsolódóan kiemelést érdemel a 6/2013. számú Büntető jogegységi határozat, melyben a Kúria elvi éllel rögzítette, hogy abban az esetben sem bocsátható feltételes szabadságra a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt, amennyiben az újabb bűncselekményét a korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélését követően, e büntetés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadság letelte után követte el, azonban a feltételes szabadságot utóbb más ügyben megszüntették.

A Btk. az rBtk.-ban foglaltakkal jórészt azonos módon határozta meg a feltételes szabadságra bocsátás kizáró okait. Bár az rBtk. csak meghatározott időszakokban sorolta fel a többszörös visszaesői minőséget a kizáró okok körében, ahhoz további megkötést nem fűzött, ezzel szemben a Btk. a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához kapcsolódó feltétel révén számos többszörös visszaeső részére nyitva hagyta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, elismerve azt, hogy közöttük is lehetnek olyanok, akik érdemesek a jogintézmény nyújtotta előnyökre.

A Btk. a 38. § (4) bekezdésében felsorolt további kizáró okokat lényegében változatlan formában vette át az rBtk.-ból. A statisztikai adatokat feldolgozva megállapítható, hogy az erőszakos többszörös visszaesőkre és a bűnszervezeti elkövetőkre vonatkozó okok elenyésző számú esetben nyernek alkalmazást, míg a leggyakrabban a Btk. 38. § (4) bekezdés d) pontja eredményezi a kedvezmény megvonását. Ehelyütt említést érdemel, hogy a Bv. tv. 87. § (1) bekezdése - az anyagi jogi szabályok alapján kizárt elítéltek számához képest - további, nagyobb számú

- 226/227 -

elítélt esetében eredményezi a feltételes szabadságra bocsátás kizárását.[38]

9. ábra

A feltételes szabadságra bocsátás kizártsága megállapításának száma

Forrás: a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a szerző szerkesztése

Bár a feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek száma 2017 óta csökkenést mutat, a határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztések számával összevetve arányuk valójában növekszik, különösen, ha az önkéntes bevonulást elmulasztó elítéltek számát is figyelembe vesszük. A következő fejezetekben azt vizsgálom, hogy a 2020. évi CVIII. és a 2021. évi LXXIX. törvények hatálybalépése milyen hatással lehet e tendenciákra.

III.

A 2020. évi CVIII. törvénnyel bevezetett módosítások

Az új büntetőeljárási törvény, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépése ugyan magával vonta a Btk. 38. §-ának technikai jellegű korrekcióját,[39] azonban annak érdemi módosítására egészen 2020. november 5. napjáig nem került sor. A közelmúltban elkövetett, családon belüli erőszakos bűncselekményekre válaszul a jogalkotó szükségesnek látta módosítani a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseit a bűncselekmények áldozatai számára való hatékonyabb védelem biztosítása érdekében. A 2020. november 5-én hatályba lépett 2020. évi CVIII. törvény a Btk. 38. § (4) bekezdését egy újabb ponttal egészítette ki, melynek értelmében nem bocsátható feltételes szabadságra, akit tettesként ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre az alábbi bűncselekmények miatt: ea) népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, apartheid, ha a halált szándékosan okozva követik el,[40] eb) emberölés,[41] ec) emberrablás,[42] ed) fogolyzendülés, terrorcselekmény, jármű hatalomba kerítése és zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el[43] vagy ee) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak[44].

Az e) pont mérlegelést nem tűrő jelleggel határozza meg azon bűncselekmények körét, melyek tettesei nem részesülhetnek a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében. Ugyanezen jogkövetkezmény kapcsolódik az újonnan beiktatott (5) bekezdéshez, mely szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit a) a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén aa) előkészület miatt, ab) részesként, vagy ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával, vagy b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.

Ehhez kapcsolódóan azonban a Btk. 38. § (6) bekezdése diszkrecionális jogkört biztosít az eljáró bíró részére, hiszen a bíróság az ügydöntő határozatában az (5) bekezdésben meghatározott elkövető feltételes szabadságra bocsáthatóságáról rendelkezhet, ha az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára vagy egyéb büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel, a társadalom védelme és annak megelőzése, hogy az elkövető újabb bűncselekményt kövessen el, pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával elérhető.

A jogerősen befejezett büntetőeljárások felnőttkorú vádlottjainak statisztikai adatai alapján meghatározható, hogy 2013 és 2020 között hány esetben került sor a büntetőjogi felelősségre vonásra a Btk. 38. § (4) bekezdés e) pontjában felsorolt bűncselekmények miatt.[45]

Az 1. táblázat alapján látható, hogy gyakorlati jelentőséggel kizárólag az eb) pontban foglalt emberölés bűntette bír, hiszen a további bűncselekmények miatt a bűnösség megállapítására egyáltalán nem vagy rendkívül csekély számú esetben került sor.[46]

- 227/228 -

1. táblázat

Büntetések száma a Btk. 38. § (4) bekezdés e) pontja szerinti bűncselekmények elkövetése miatt

Forrás: a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy e bűncselekmények miatt hány esetben került sor életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására,[47] illetőleg arra, hogy határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

2. táblázat

Életfogytig tartó szabadságvesztés és feltételes szabadságra bocsátás kizárása a Btk. 38. § (4) bekezdés e) pontja szerinti bűncselekmények elkövetése miatt (büntetések száma)

Forrás: az OBH és a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

Amennyiben az ily módon kiszabott büntetések számát levonjuk az e) pontban felsorolt bűncselekmények miatt elítélt elkövetők számából, arra következtethetünk, hogy körülbelül 100-200 főre tehető azok száma, akikkel szemben a Btk. ezidáig nem nyújtott lehetőséget a feltételes szabadságra bocsátás kizárására, azonban a jövőben a Btk. 38. § (4) bekezdés e) pontjának, illetőleg az (5) bekezdés a) pontjának hatálya alá vonhatók.

Megjegyzést érdemel, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárásának aránya e tekintetben is növekedést mutat, ha annak számát összehasonlítjuk a vizsgált bűncselekmények miatt kiszabott, határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetések számával.

10. ábra

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek száma a határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztések számához viszonyítva

Forrás: az OBH és a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

11. ábra

A feltételes szabadságra bocsátásból kizárt elítéltek aránya a határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztések számához viszonyítva

Forrás: az OBH és a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

- 228/229 -

A Btk. 38. § (5) bekezdés b) pontja a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének megvonásával fenyegeti azt az elkövetőt is, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.

A 3. táblázat tartalmazza mindazokat a személy elleni erőszakos bűncselekményeket, amelyek büntetési tételkerete megfelel a b) pont által szabott feltételnek.[48]

Noha az rBtk. 137. § 17. pontja a Btk. 459. § (1) bek. 26. pontjától részben eltérően határozta meg a személy elleni erőszakos bűncselekmények körét, a táblázat elkészítéséhez az utóbbi felsorolás szolgált alapul. A bűncselekmények számának meghatározása során figyelembe vettem az rBtk. mindazon tényállását, melyek azonosnak tekinthetők a jelenleg hatályos törvényben foglaltakkal.

3. táblázat

Büntetések száma nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt

- 229/230 -

Forrás: a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

Bár a fentiek alapján jelentősnek tűnhet a nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmények száma, azonban figyelembe veendő, hogy az esetlegesen bűnhalmazatban álló bűncselekmények számbavételére is önállóan került sor, tehát az elkövetők száma a bűncselekmények összesített számánál mindenképpen alacsonyabb. A statisztikai adatok alapján nem lehetséges meghatározni, hogy a bűncselekmény sértettje hány esetben került ki az elkövető hozzátartozóinak köréből, ugyanakkor az rögzíthető, hogy e feltétel lényegesen befolyásolhatja a Btk. 38. § (5) bekezdés b) pontjának hatálya alá vonható elkövetők számát.[53] Álláspontom szerint a testi épség elleni, a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni, valamint a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények elkövetői esetében kerülhet sor nagyobb számban a Btk. hivatkozott rendelkezésének felhívására. Mivel a Btk. 38. § (6) bekezdése mérlegelési jogkört biztosít a feltételes szabadságra bocsátás kizárása tárgyában, az ítélkezési gyakorlat jövőbeni alakulásától függ e kizáró ok alkalmazásának gyakorisága.

IV.

A 2021. évi LXXIX. törvénnyel bevezetett módosítás

A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépés jegyében a jogalkotó ismételten a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítása mellett döntött. A 2021. július 8-án hatályba lépett 2021. évi LXXIX. törvény a Btk. 38. § (5) bekezdését kiegészítette a c) ponttal, mely alapján nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre. Tekintettel arra, hogy e rendelkezés az (5) bekezdésben kapott helyet, az elkövető bírói mérlegelés alapján részesülhet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségében. A feltételes szabadságra bocsátás kizárásának szükségességét a törvény végső előterjesztői indokolása azzal magyarázta, hogy egyes elkövetői csoportok - így a szélsőségesen erőszakos személyiségű, illetve a pedofil hajlamú elkövetők - esetében a bűnmegelőzési cél leginkább az izolációval érhető el. E megfontolással szemben utalni szükséges az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának (2021) 6. számú ajánlására, mely a szexuális jellegű bűncselekmények miatt elítéltek esetében is - a kockázatértékelésüktől függően - kívánatosnak tartja a feltételes szabadság lehetőségének biztosítását, akár magatartási szabályok előírása mellett is.[54]

Mivel a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében jellemzően minősítő körülmény a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére történt elkövetés, avagy a bűncselekmény sértettje kizárólag tizennyolcadik életévét be nem töltött személy lehet,[55] ekként - a hozzátartozók sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekményektől eltérően - kellő pontossággal meghatározható a Btk. 38. § (5) bekezdés c) pontjának hatálya alá vonható elkövetők köre.[56]

- 230/231 -

Noha a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények tényállása, büntetési tétele több alkalommal is módosult az utóbbi években, a statisztikai adatok feldolgozása során azon cselekményeket vizsgáltam, melyek a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendők.

4. táblázat

Büntetések száma a Btk. 38. § (5) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetése miatt

Forrás: a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

Érdemes kitérni arra is, hogy az rBtk. azonosnak tekinthető,[64] nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett tényállásai alapján hány esetben került sor a büntetőjogi felelősségre vonásra 2013 és 2020 között.

5. táblázat

Büntetések száma a Btk. 38. § (5) bekezdés c) pontjának hatálya körébe vonható bűncselekmények elkövetése miatt az rBtk. tényállásai alapján

Forrás: a birosag.hu adatai alapján a szerző szerkesztése

A táblázatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a feltételes szabadságra bocsátás 2021. évi LXXIX. törvénnyel bevezetett kizáró oka kis számú elkövetőt érinthet. Ezt a feltételezést alátámasztja az is, hogy az elkövetett bűncselekmények jelentős hányadát kitevő szexuális kényszerítés, illetve szexuális erőszak egyúttal személy elleni erőszakos bűncselekménynek is minősülnek, ekként a feltételes szabadság kizárását a Btk. 38. § (5) bekezdés b) pontja úgyszintén megalapozhatja. A szexuális bűncselekmények döntő többségét ugyanis a társadalmi mozgástér szűkebb körében követik el,[71] így a b) pont által megkívánt "hozzátartozója sérelmére" kitétel vélhetően számos, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény vonatkozásában is megállapítást nyerhet.

- 231/232 -

V.

Összegzés

A feltételes szabadságra bocsátás a nevelés gondolatának elterjedésével párhuzamosan alakult ki, az elítéltnek a társadalomba való fokozatos visszavezetése és a szabad életben történő beilleszkedésének elősegítése érdekében.[72] A jogintézménynek tulajdonított előnyök okán az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a (2003) 22. számú ajánlásában azt az alapelvet fogalmazta meg, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét biztosítani szükséges valamennyi szabadságvesztésre ítélt részére, hiszen ily módon csökkenthetők a szabadságelvonás káros hatásai, illetőleg előmozdítható az elítéltek reintegrációja.[73]

Noha a Btk. - az Európa Tanács ajánlásaitól eltérően - a 38. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban több olyan okot is nevesített, melyek fennállta esetén az elkövető nem részesülhet a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében, ezen okok mindegyikét alátámasztotta az a jogalkotói megfontolás, hogy az érintett elkövetői körök esetében nem célravezető a feltételes szabadságra bocsátás biztosítása.

A feltételes szabadságra bocsátások és azok mellőzésének száma alapján látható,[74] hogy a kedvezmény korántsem illeti meg automatikusan az elítélteket.

12. ábra

A feltételes szabadságra bocsátás tárgyában hozott döntések

Forrás: a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a szerző szerkesztése

A mellőzések számát a feltételes szabadságra bocsátás iránti előterjesztések, kérelmek számával összehasonlítva megállapítható, hogy a feltételes szabadságra bocsátás egyre kevésbé elérhető kedvezménnyé vált az utóbbi években.

13. ábra

A feltételes szabadságra bocsátás mellőzésének aránya

Forrás: a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a szerző szerkesztése

A büntetés-végrehajtási ügyszak ügyforgalma azt mutatja,[75] hogy amennyiben a büntetés-végrehajtási bírók a feltételes szabadságra bocsátás mellett döntenek, arra alapos indokok alapján kerül sor, hiszen elenyésző a feltételes szabadság megszüntetése iránt érkezett ügyek száma.[76]

14. ábra

Büntetés-végrehajtási ügyszakban érkezett ügyek száma

Forrás: bírósági statisztikai évkönyvek (birosag.hu) alapján a szerző szerkesztése

- 232/233 -

A jogalkotó előbb a 2020. évi CVIII. törvénnyel, majd a 2021. évi LXXIX. törvénnyel módosította a Btk. 38. §-át, megvonva a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egyes személy elleni erőszakos bűncselekmények, illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetőitől. A statisztikai adatok feldolgozása révén az állapítható meg, hogy néhány száz főre tehető azon elkövetők száma, akik az újonnan bevezetett kizáró okok hatálya alá vonhatók. A jogszabálymódosítások tehát vélhetően nem eredményezik a börtönnépesség jelentős növekedését.

Álláspontom szerint a fenti törvényeknek a Btk. 38. §-át módosító rendelkezései téves jogpolitikai indokokon alapulnak. Bár a kizáró okok bővítése kétségkívül a társadalom védelmét szolgálja a különösen veszélyes elítéltek izolációja révén, belátható, hogy előbb vagy utóbb ezek az elítéltek is kitöltik a szabadságvesztés büntetésüket. A társadalomba való visszailleszkedésük elősegítése, illetőleg a bűnözői életvitel kialakulásának megakadályozása érdekében sokkal inkább a büntető-végrehajtási intézetekben folytatott reintegrációs tevékenység, a szabadulásra felkészítés és az utógondozási rendszer fejlesztése mutatkozik szükségesnek.[77] Mindemellett úgy gondolom, hogy meghatározott típusú bűncselekmények elszaporodása esetén nem pusztán a büntetőjog szigora jelenthet megoldást, hanem a mögöttes társadalmi jelenségek kezelésére is figyelmet kell fordítanunk. ■

JEGYZETEK

[1] Jeszenszky Sándor: A feltételes szabadságra bocsátás hazánkban. Jogtudományi Közlöny. 1880/45. sz. 307.

[2] 144/2008. (XI. 26.) AB határozat, 1.4.1. pont. Lásd még: 13/2001. (V. 14.) AB határozat, 569/B/1999. AB határozat.

[3] Bv. tv. 83. § (1) bek.

[4] Pálvölgyi Ákos a reintegrációt egy olyan folyamatként határozza meg, amikor a szocializált és reszocializált elkövetőket visszahelyezzük a társadalmi környezetbe. Pálvölgyi Ákos: A társadalom részvételének szükségessége a büntetés-végrehajtásban (reszocializáció, reintegráció). Büntetőjogi Szemle. 2014/2. sz. 83.

[5] Solt Ágnes: A feltételes szabadságra bocsátás intézményének magyarországi gyakorlata. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. 54. kötet. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2017. 101.; Végh Marianna: A feltételes szabadság és a reintegrációs őrizet mint a reintegráció elemei. In: Hack Péter (szerk.): Kodifikációs kölcsönhatások: tanulmányok Király Tibor tiszteletére. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2016. 262.; Vókó György: A szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos elméleti kérdésekről a gyakorlati tapasztalatok fényében. Magyar Jog. 1995/9. sz. 521. Ezzel ellentétes véleményt képvisel Polgár András, aki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: BVOP) statisztikai adatai alapján úgy foglalt állást, hogy a visszaesési mutatókra figyelemmel a kedvezményben az elítéltek indokolatlanul széles köre részesül. Polgár András: Gondolatok a feltételes szabadságra bocsátásról. Börtönügyi Szemle. 2014/2. sz. 5.

[6] Nagy Anita: Egy konferencia emlékei, avagy a feltételes szabadságra bocsátás és az Európa Tanács Ajánlásai. Jura. 2016/1. sz. 263.

[7] A Magyar Helsinki Bizottság észrevételei a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztésről, 4. https://helsinki.hu/wp-content/uploads/Magyar_Helsinki_Bizottsag_eszrevetelek_felteteles_eloterjesztes_200127.pdf (2022.01.18.)

[8] A Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyve 2020. 14.

[9] Aebi, Marcelo F. - Cocco, Edoardo - Molnar, Lorena - Tiago, Mélanie M.: SPACE I - 2021. Council of Europe Annual Penal Statistics: Prison populations. 77. https://wp.unil.ch/space/files/2022/05/Aebi-Cocco-Molnar-Tiago_2022__SPACE-I_2021_FinalReport_220404.pdf (2022.05.08.)

[10] Gulyás Erika: Hiába csökken a bűnözés, egyre több a fogvatartott Magyarországon. Népszava. 2022. május 7. https://nepszava.hu/3156101_bunozes-fogvatartottak-bvop-statisztika (2022.05.08.)

[11] Tóth Mihály: A hazai börtönnépesség újabb kori alakulásának lehetséges okai és valószínű távlatai. Büntetőjogi Szemle. 2018/2. sz. 109., 114.

[12] Mivel vizsgálatom célja annak meghatározása volt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizáró okainak alkalmazása hány elkövetőt érinthet, figyelembe vettem azok számát is, akik kimerítették valamely, a kizáró okok körében felsorolt bűncselekmény tényállását, de bűnösségük megállapítására az rBtk. alapján került sor. Mindemellett is nyilvánvaló, hogy az újabb kizáró okokat a hatálybalépésüket követően megvalósított bűncselekmények elbírálása során lehetséges alkalmazni. Ehhez kapcsolódóan lásd: Szűcs András: A Btk. feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezéseinek időbeli hatályáról. Börtönügyi Szemle. 2010/2. sz. 1-6.

[13] A 2012. évi C. törvény indokolása.

[14] Az 1961. évi V. törvényt megelőzően hatályban volt jogszabályok alapján a feltételes szabadságra bocsátás feltételét képezte egy adott, minimális tartamú büntetés kiszabása, illetve kitöltése. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény, majd az rBtk. ezzel szemben már a kizáró okok körében nevesítette azt az esetet, ha az elítélt a szabadságvesztés büntetésből nem töltött ki egy meghatározott időtartamot.

[15] Bv. tvr. 23/B. § (1) bek. a 2013. VII. 1. - 2013. VII. 1. időállapot szerint.

[16] Bv. tv. 188. § (1) bek. a 2015. I. 1. - 2015. I. 1. időállapot szerint.

[17] Btk. 38. § (4) bek. a 2013. VII. 1. - 2013. VII. 1. időállapot szerint.

[18] A 2012. évi C. törvény indokolása.

[19] Bv. tvr. [2013. VII. 1. - 2013. VII. 1. időállapot], 23/A. § (1) bek.

[20] Bv. tv. 87. § (1) bek.

[21] Az EBH 2017.B.5. számú eseti döntés értelmében nincs helye a feltételes szabadságra bocsátásból történő kizárásnak, ha e következményre az elítéltet a szabadságvesztés megkezdésére kiadott felhívásban nem figyelmeztették.

[22] A jogerős határozattal befejezett büntetőeljárások felnőttkorú vádlottjaira vonatkozó statisztikai adatlap 11.a) - 2020. évet megelőzően 19.a) - pontjához tartozó adatokat az OBH bocsátotta rendelkezésemre. Egy elítélt számbavételére többször is sor kerülhetett, ha egy adott évben több alkalommal is jogerősen elítélték. A jogerős határozattal befejezett büntetőeljárások felnőtt- és fiatalkorú vádlottjairól szóló adatokat tartalmazó adatbázisok felépítése és használata, 1.

http://https://birosag.hu/sites/default/files/2020-03/adatbazis_felepitese_es_hasznalata.pdf (2022.01.29.)

[23] A kiszabott szabadságvesztés büntetések alakulását bemutató diagram a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység főbb adatai alapján készült. http://ugyeszseg.hu/statisztikai-adatok/buntetobirosag-elotti-ugyeszi-tevekenyseg/ (2022.03.13.)

[24] https://birosag.hu/jogerosen-befejezett-buntetoeljarasok-vadlottainak-statisztikai-adatai/revizio-utan (2022.03.16.)

[25] Btk. 459. § 31. pont b) alpont.

[26] Az 1993. évi XVII. törvény azzal az indokkal nyitotta meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a többszörös visszaesők részére, hogy közöttük is lehetnek olyanok, akik megfelelnek a törvényi feltételeknek.

[27] Az 1998. évi LXXXVII. törvény az elkövetett bűncselekmény jellege és az elítélt életvezetése okán ismételten kizárta a kedvezményre jogosultak köréből a többszörös visszaesőket.

[28] A 2003. évi II. törvény, elhibázottnak tartva az 1998. évi LXXXVII. törvény szigorú rendelkezéseit, hatályon kívül helyezte - más mellett - a többszörös visszaesőkre vonatkozó kizáró okot.

[29] Erről a Btk. 37. § (3) bek. rendelkezik.

[30] Polgár András a jogintézmény javításának módjaként említi, hogy kívánatos lenne valamennyi többszörös visszaesőt kizárni a feltételes szabadságra bocsátásból, hiszen olyan kirívóan aszociális, gátlástalanul bűnözői életvitelt folytató személyekről van szó, akik esetében a büntetés célja annak teljes végrehajtása nélkül nem érhető el. Figyelembe véve a statisztikai adatokat, e javaslat implementálásával körülbelül 1000-2000 fővel nőne azon elítéltek száma, akiket nem illetne meg a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. Polgár András: A feltételes szabadságra bocsátás eljárásjogi kérdései és a jogintézmény fejlesztésének irányai. Börtönügyi Szemle. 2014/3. sz. 9.

[31] Tóth: i. m. 114.

[32] A bűnszervezeti elkövetésre vonatkozó kizáró ok az rBtk.-ban az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel jelent meg.

[33] Btk. 459. § (1) bek. 1. pont.

Bővebben lásd: Bolyki Orsolya - Sárik Eszter: A bűnszervezet jogi szabályozása és a bizonyítás nehézségei a jogszabálymódosítás előtt. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. 58. kötet. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2021. 68-91.; Nagycenki Tamás: Bűnszervezet újratöltve - Néhány gondolat a hierarchikus szervezettség és konspiratív működés követelményéről. Magyar Jog. 2021/1. sz. 35-45.

[34] Nagycenki Tamás: A szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogi szabályozás, illetve a bűnszervezetek elleni fellépés szervezeti keretei, lehetőségei Magyarországon. Doktori értekezés. Budapest, 2021. 66.

[35] Uo. 71.

[36] Ugyanezt állapította meg Tóth Mihály 2018-ban, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Tóth: i. m. 109.

[37] Karsai Krisztina (szerk.): Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez. Jogtár kommentár.

[38] A diagram a büntetés-végrehajtási szakterületre vonatkozó, 2020. évi ügyészségi statisztikai tájékoztató alapján készült. http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/moved/2021/12/buntetes-vegrehajtasi-szakterulet-2020.pdf (2022.05.08.)

[39] A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvény 342. § 5-6. pont.

[40] 142. § (1) bek. a) pont, 143. § (1) bek. a) pont, 144. § (1) bek. a) pont.

[41] 160. § (1) és (2) bek.

[42] 190. § (4) bek.

[43] 284. § (4) bek., 314. § (1) bek., 320. § (2) bek., 442. § (4) bek.

[44] 445. § (5) bek. a) pont.

[45] A statisztikai adatok feldolgozása során azokat az elkövetőket is számításba vettem, akiknek a bűnösségét a bíróság az rBtk. alkalmazásával állapította meg.

[46] Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül a statisztikai adatszolgáltatás esetleges pontatlanságának lehetősége sem.

[47] A bírósági és az ügyészségi statisztikai adatok között némi eltérés mutatkozik az életfogytig tartó szabadságvesztések számát illetően.

[48] A táblázat a jogerősen befejezett büntetőeljárások felnőttkorú vádlottjainak statisztikai adatai alapján készült. Az adatok feldolgozása során figyelmen kívül hagytam azokat a tényállásokat, amelyek a Btk. 38. § (4) bek. e) pontjának hatálya alá tartoznak.

[49] A népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmény esetszámainak feltüntetésére azért nem került sor, mert nincs önálló statisztikai kódjele a Btk. 142. § (1) bek. b)-e) pontjaiban, illetve a 143. § (1) bek. b)-h) pontjaiban írt elkövetési magatartásoknak. Ebből következően a Btk. 142. § (1) bek.-be és a 143. § (1) bek.-be ütköző bűncselekmények száma az előző, Btk. 38. § (4) bek. e) pontjához kapcsolódó táblázatban szerepel.

[50] 2020. III. 31. - 2020. VI. 30. időállapot szerint.

[51] 2020. III. 31. - 2020. VI. 30. időállapot szerint. Mivel az új Btk. jogalkotói indokolása szerint az rBtk. a személyi szabadság megsértése tényállásának keretében rendelte büntetni a kényszermunkát, ehelyütt kerültek számbavételre az rBtk. 175. § (2) bek.-be és a (3) bek. 2. fordulatába ütköző elkövetési magatartások is.

[52] A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, illetve a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak számításba vételére azért nem került sor, mivel azok súlyosabban minősülő eseteinek nincs önálló statisztikai kódjele.

[53] Úgy gondolom, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó kitétel nem bír jelentőséggel, hiszen a felsorolt bűncselekmények tárgyi súlyánál, büntetési tételkereténél fogva kevéssé merülhet fel enyhébb szankció alkalmazásának a lehetősége.

[54] Recommendation CM/Rec(2021)6 of the Committee of Ministers to member States regarding the assessment, management and reintegration of persons accused or convicted of a sexual offence, 16. pont.

[55] Bővebben: Garai Renáta: Kitől kell félteni a gyermekeket? Kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények a tényadatok tükrében. In: Vókó György: Kriminológiai Tanulmányok. 58. kötet. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2021. 203-220.

[56] Ez esetben sem azonos a bűncselekmények összesített száma az elkövetők számával, figyelemmel arra, hogy az esetlegesen bűnhalmazatban álló bűncselekmények önálló számbavételére került sor.

[57] Btk. 196. § (2) bek. a) pont, (3) bek.

[58] Btk. 197. § (2) bek., (3) bek. a) pont, (4)-(4a) bek.

[59] Btk. 198. § (3) bek. a) pont.

[60] Btk. 200. § (3a) bek. b) pont, (4) bek. a) pont, (5) bek.

[61] Btk. 201. § (2) bek., (4) bek. b) pont.

[62] Btk. 203. §.

[63] Btk. 204. § (1) bek. b)-c) pont, (2) bek. Mivel a tényállást módosító 2021. évi LXXIX. törvény 2021. július 8. napján lépett hatályba, a 204. § (3) bek.-hez kapcsolódó statisztikai adat még nem áll rendelkezésre.

[64] Erről lásd: Polt Péter (szerk.): Új Btk. kommentár 4. kötet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó. 2013. 7-41.

[65] rBtk. 197. § (2) bek. a) pont, (3) bek.

[66] rBtk. 198. § (2) bek. a) pont, (3) bek. Megjegyzendő, hogy az rBtk. az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak minősített eseteként kizárólag a tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére történt elkövetést szabályozta, ekként a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére megvalósított cselekmény az alapeseti tényállást merítette ki. Utóbbi vizsgálatát ezért mellőztem, elkerülendő a tizennyolcadik életévét betöltött személyek sérelmére elkövetett cselekmények számbavételét.

[67] rBtk. 201. § (3) bek. a) pont, 202. § (3) bek. a) pont.

[68] rBtk. 204. § (2)-(3) bek.

[69] rBtk. 205. § (3) bek. a) pont.

[70] rBtk. 207. § (3) bek. a) pont.

[71] Csorba Roland: A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről jogi és orvosi megközelítésben: különös tekintettel a kiskorú sértettekre. Jura. 2016/2. sz. 12.; Korinek László: Kriminológia, II. kötet. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2010. 266.

[72] Lajtár István: A szabadságvesztés izolációmentes végrehajtása - A feltételes szabadság és a reintegrációs őrizet. Ügyészek Lapja. 2020/6. sz. http://ugyeszeklapja.hu/?p=3095 (2022.03.16.)

[73] Recommendation Rec(2003)22 of the Committee of Ministers to member states on conditional release (parole), 4.a. pont. Lásd még: Recommendation No. R (99) 22 concerning prison overcrowding and prison population inflation, 23-25. pont. Bővebben: Nagy: i. m. 263-265.

[74] A diagram a büntetés-végrehajtási szakterületre vonatkozó, 2020. évi ügyészségi statisztikai tájékoztató alapján készült. http://ugyeszseg.hu/wp-content/uploads/moved/2021/12/buntetes-vegrehajtasi-szakterulet-2020.pdf (2022.03.16.)

[75] A diagram a büntetés-végrehajtási ügyszakra vonatkozó statisztikai évkönyvek alapján készült. A 2015. és 2016. év esetében az évkönyvek nem tartalmazták önállóan a feltételes szabadság megszüntetése tárgyában érkezett és befejezett ügyek számát. https://birosag.hu/birosagokrol/statisztikai-adatok/statisztikai-evkonyvek (2022.03.16.)

[76] Kúria joggyakorlat-elemző csoport: A büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatról bővebben: A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételei a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban. Összefoglaló vélemény. Kúria, Büntető Kollégium, 2020.41-46. https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/joggyakorlat-elemzes-osszefoglalo_velemeny_bk_altal_elfogadott.pdf (2022.03.16.)

[77] Borbíró Andrea - Szabó Judit: Harmadlagos megelőzés a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben a nemzetközi kutatások fényében. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok. 49. kötet. Budapest, Országos Kriminológiai Intézet, 2012. 184.