2019. június 27-én az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/6361. számú törvényjavaslathoz összegző módosító javaslatot terjesztett elő. Felmerülhet az Olvasóban, hogyan kapcsolódik a költségvetéssel kapcsolatos törvényjavaslat a szervezett bűnözéshez. Én sem gondoltam volna, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kutatás során a költségvetési törvény javaslatát, illetve magát a törvényt kell tanulmányozni, azonban a jogalkotó úgy döntött, hogy a költségvetési törvényben változtatja meg a bűnszervezet Btk.-ban meghatározott fogalmát. 2019 júliusában - a költségvetési törvény elfogadását követően - egyik ismerősöm megkérdezte, mi a véleményem a bűnszervezet új definíciójáról. Őszintén válaszoltam: nincs véleményem, mivel arról sem volt tudomásom, hogy a bűnszervezet fogalmát módosítani kívánják. Annyira meglepődtem a fentieken, hogy eleinte álhírre gyanakodtam, azonban bebizonyosodott, hogy a hír igaz, a bűnszervezet kritériumai megváltoztak. Amíg nem olvastam el a pontos definíciót, sokat gondolkodtam, hogy milyen új kritériumokat határoztak meg, a hierarchiára és a haszonszerzésre gyanakodtam. Csak felerészben sikerült eltalálni az elemeket: a hierarchia és a konspiráció került be, illetve az összehangoltság került ki a bűnszervezet fogalomból. Szerfelett kíváncsi voltam, milyen indokok vezettek a Btk. módosításhoz, ezért beszereztem a fenti összegző módosító javaslatot.
A javaslat az alábbiakat tartalmazza a bűnszervezet vonatkozásában:
"Módosítópont sorszáma: 43.
Törvényjavaslat érintett rendelkezése: 104. § - 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 1. pont
Módosítás jellege: módosítás
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"1. bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett,
[összehangoltan]konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;"
A bűnszervezet fogalom megváltoztatásának célja a bűnszövetség és a bűnszervezet élesebben történő elhatárolása volt, illetve támpontot kívánt nyújtani a jogalkalmazók részére a bűnszervezetben történő elkövetés megállapíthatóságához. A fentiek indokolása szerint a büntetési tételkeret kétszeresére emelése, a középmérték-szabály és a kedvezmények kizárása "még a közepesen súlyos bűncselekmények esetén is az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztéshez vezet."[1] Az indokolás a Legfelsőbb Bíróság 4/2005. számú büntető jogegységi határozat egyes rendelkezéseit hangsúlyozta, miszerint a bűnszervezet hierarchikus jellegének nincs jelentősége, az összehangolt működés pedig csak a cselekvő személyek egymást erősítő hatásában nyilvánul meg. Továbbá hivatkoztak a BH 2016.9.234. számú eseti döntésre - amely szerint a hierarchikus kapcsolat 2002. április 1-je óta nem feltétele a bűnszervezet megállapíthatóságának -, illetve a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.556/2015/24. számú ítéletére, "amely tovább egyszerűsítette a bűnszervezet kritériumrendszerének jogalkalmazási vizsgálatát, amely a jelenlegi joggyakorlatot is jól tükrözi". Álláspontom szerint a hivatkozott ítélet egyáltalán nem egyszerűsítette az említett vizsgálatot, kizárólag - mivel a másodfokú eljárásban a II. rendű vádlott védője arra hivatkozott, hogy a konspiráció és a hierarchikus rendszer hiányában állapították meg a bűnszervezetben történő elkövetést - azt hangsúlyozta, hogy "nem lehet a bűnszervezet megállapítását olyan további, a törvényben nem szereplő feltételhez kötni, mint amilyen a szereplők közötti alá-fölé rendeltségi viszonyokon alapuló hierarchia, a konspiráció léte, vagy bármilyen más kritériummal rendelkező, a bűnszövetséghez képest valamilyen magasabb szintű szervezettség, összehangoltság"[2].
A bűnszervezet törvényi fogalma megváltoztatásának indokaként az egyszerűsítő és törvényrontó gyakorlatot jelöli meg az indokolás, mivel a joggyakorlatban nem tükröződik vissza a szervezett bűnelkövetői alakzatok közötti különbségtételre vonatkozó jogalkotói akarat.
Az indokolás szerint a törvény a bűnszövetséget rendelné alkalmazni az olyan szervezett elkövetésre, amikor több bűncselekményt követnek el, azonban nincs alá-fölé rendeltség, munkamegosztás, illetve konspiratív kapcsolatrendszer. "A jelenlegi joggyakorlatnak a nem kívánt hatása, hogy a bűnszervezet és a bűnszövetség fogalma között nem tesz tartalmi különbséget és a bűnszervezet jogkövetkezményeit alkalmazza azon esetekre is, amelyek a jogalkotó szándéka szerint a bűnszövetségben elkövetett bűncselekményként lennének büntetendőek, egyúttal a bűnszövetség fogalmát kiüresítve."[3]
A hierarchikus felépítés az alá-fölé rendeltséget, a döntési szintek elkülönülését jelenti, az indokolás a struktúrát illetően a vertikális jelleget említette meg. Az összehangoltság mint kritérium konspiratív működésre törté-
- 35/36 -
nő kicserélésének oka az indokolás szerint az, hogy az összehangolt működést a jogalkalmazók nem a jogalkotói szándék szerint értelmezték: "Az összehangoltság jelentette volna az elkövetők közötti koordinációt, a lebukás megelőzése érdekében tett - több esetben önálló bűncselekményként büntetett - lépéseket, a bűncselekményből származó előny szervezett elosztását, a bűncselekmények elkövetésének feladatmegosztáson alapuló tervszerűségét. A már hivatkozott jogegységi határozat azonban az összehangoltság tartalmi jelentését leegyszerűsítette, a gyakorlat pedig el is mulasztotta az alkalmazását, bizonyítás felvételét. Ezért a módosítás a fogalmat felcseréli a konspiratív jelzőre, ezzel visszatérítve a fogalmat az eredeti jogalkotói szándékhoz. A konspiratív jelleg jobban kifejezi az említett jellegzetességeket, elvárva azok bizonyítását a bűnszövetségtől való elhatárolás érdekében."[4]
Meglátásom szerint a bűnszövetség szervezettségre, valamint a korábbi bűnszervezet fogalom összehangoltságra vonatkozó kritériuma szinte megegyezik, ugyanis a szervezetten, illetve összehangoltan történő működés, elkövetés szinoním fogalmak. A bűnszervezet bűnszövetségtől elhatárolásának nehézségét már több mint kettő évtizede előrevetítették: PÁLOS Miklós országgyűlési képviselő a T/4057. számú törvényjavaslat általános vitáján 1997-ben úgy vélte, hogy a bűnszervezet sok gondot okoz majd az ítélkezésben résztvevőknek, a bírói gyakorlatnak időre van szükséges ahhoz, hogy a bűnszövetség és a bűnszervezet közötti megkülönböztetést kialakítsa[5]; HORVÁTH Balázs országgyűlési képviselő 2001-ben a bűnszervezet fogalmát megváltoztató törvényjavaslat általános vitáján felhívta a figyelmet arra, hogy komoly problémákat fog okozni a későbbiekben a bűnszövetség és a bűnszervezet elhatárolása.[6]
Mind a módosító javaslatot, mind a törvényjavaslatot elfogadta az országgyűlés, így a hatályos bűnszervezet fogalom: Legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.[7] A törvényi indokolás azzal érvelt a bűnszervezet fogalom megváltoztatásának szükségességét illetően, hogy "...a bűnszervezeti formában történő elkövetés megállapításához a jelenlegi egyszerűsítő gyakorlat szerint elegendő, hogy három személy legalább kettő, legalább ötévi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követ el, már fél-egy éves időtávon." Megjegyzem, hogy a törvényi indokolás helytelenül használja a terminus technikust, ugyanis szakszerűen bűnszervezetben történő elkövetésről lehet szó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
