A zálogkötelezett személyében bekövetkező alanyváltozás elméleti és gyakorlati kérdései a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti eljárás során
A biztosított követelés kötelezettjének, valamint a zálogkötelezett helytállási kötelezettségének esszenciális különbsége a követelés kielégítéséért való helytállás módjában és mértékében mutatkozik meg, amely szerint a biztosított követelés kötelezettje teljes vagyonával, míg a zálogkötelezett - mint dologi kötelezett, tűrésre irányuló kötelezettségvállalása keretei között - a követelés esedékessé válása esetén kizárólag a zálogul lekötött vagyontárggyal felel a biztosított követelés kielégítéséért. A személyes kötelezett és a dologi kötelezett személye nem minden esetben azonos, amely a biztosított követelések érvényesítése - és érvényesíthetősége - körében elméleti és gyakorlati kérdéséket is felvet.
A zálogjog dologi hatálya alapján abszolút szerkezetű jogviszonyt hoz létre, amely szerint a zálogjog nem csak a szerződést kötő felek egymás közötti viszonylatában, hanem az ügyletben nem részes harmadik személyekkel szemben is érvényesül. A zálogjognak ez a harmadik személyekkel szembeni hatálya, amelyet gyakran nevezünk dologi hatálynak is, megkülönböztetve azt a zálogjognak a zálogszerződést megkötő felek egymás közötti viszonylatában érvényesülő ún. kötelmi hatályától, amelyről a Ptk.[1] 5:91. §-a kifejezetten is rendelkezik, lényeges kihatással van a zálogjogviszony szerkezetére és tartalmára. A zálogjogviszony abszolút, illetve absztrakt szerkezetű jogviszony jellege ugyanis nem a zálogjog korlátolt dologi jogként való besorolásából, hanem a zálogjog harmadik személyekkel szembeni hatályából fakad.[2] A zálogjogosult zálogjoga alapján a zálogtárgyból közvetlen kielégítést kereshet, ha a személyes kötelezett esedékességkor nem teljesít, a helytállási kötelezettség a tulajdonjog fennállásának tényéből következik. A zálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogának átruházásával az új tulajdonos zálogjoggal terhelt tulajdont szerez,
- 52/53 -
a zálogjogosult a személyes kötelezett teljesítésének elmaradása esetén a zálogtárgy mindenkori tulajdonosával szemben érvényesítheti fennálló követelését.
A zálogjog célja - a hitelezői és adósi érdekek lehetőség szerinti egyensúlyának szem előtt tartásával - a jogosultat megillető pénzbeli (vagy pénzben meghatározható) követelés megfelelő biztosítása.[3] A Polgári Törvénykönyv kommentárja[4] a zálogjog dologiságát akként határozza meg, hogy a zálogjog nem csak a felek közötti jogviszonyban, hanem minden kívülálló irányában is joghatást vált ki, hangsúlyozva egyúttal a tűrésre irányuló kötelezettséget. Még jobban előtérbe kerül a zálogjog dologi jellege, ha a biztosított követelés kötelezettje, mint személyes kötelezett és a zálogkötelezett, mint dologi kötelezett nem azonos személyek. A dologi és a személyes kötelezetti pozíció akár a zálogjog alapításakor, akár utóbb - például a zálogtárgy tulajdonjogának átruházásakor - is szétválhat.[5] Más alanyi jogokhoz hasonlóan a zálogjog is akkor alakul át igénnyé, amikor érvényesítésének feltételei bekövetkeznek. Zálogjog esetében ez azzal egészül ki, hogy mivel a jogviszony dologi jogi természetű, az abból származó igény is az. A dologi jelleg ebből a szempontból azt jelenti, hogy az igény elsősorban a zálogtárgy ellen irányul, és csak közvetve azon személy - a tulajdonos - ellen, akinek érdeke ezzel az igénnyel összeütközésben áll. A zálogjogból a kielégítési jog megnyílásakor keletkezik dologi igény. A személyes kötelezett és a dologi kötelezett elválását polgári jogunk már a 19. században elismerte.[6] A zálogjog dologi jellege és abszolút hatálya azt is jelenti, hogy a zálogtárgy a jogviszony fennállása alatt attól függetlenül szolgál biztosítékul, hogy az a személyes kötelezettnek vagy más személynek van-e a tulajdonában, továbbá, hogy ez idő alatt a zálogtárgy tulajdonosának személyében történik-e változás. Nincs tehát jelentősége annak, hogy a zálogtárgy tulajdonosa személyes kötelezett-e abban az alapjogviszonyban, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál.
A fentiek nyomán látható, hogy a zálogkötelezetti (dologi kötelezetti) minőség - függetlenül attól, hogy az alapügyletben félként szereplő zálogkötelezettel vagy a zálogtárgy tulajdonjogát a későbbiek során megszerző új tulajdonossal szemben lép fel a zálogjogosult a fennálló követelésének érvényesítése iránt - kifejezetten tűrésre irányuló kötelezettséget keletkeztet, a jogosult a dologi kötelezettől sem peres, sem nemperes eljárásban nem követelheti a biztosított követelés pénzbeli teljesítését. A fentiekkel összhangban az Fmhtv.[7] 3. §-ában foglalt rendelkezésével is deklarálja, hogy nem tekinthető pénz fizetésére irányuló követelés érvényesítésének a zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítése. A személyes és a dologi kötelezett helytállási kötelezettségének
- 53/54 -
eltérő jogi jellégét a Legfelsőbb Bíróság is kiemelte, egyúttal rögzítette, hogy a zálogkötelezett nem tekinthető egyetemleges adóstársnak, vele szemben fizetési meghagyás kibocsátásának sincs helye, a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére irányuló igény érvényesítése kizárólag peres eljárásban lehetséges.[8]
A régi Ptk. a zálogjog érvényesítésére vonatkozó rendelkezései között kifejezetten rögzítette, hogy a kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik, amely jogszerzés természetesen a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésére is vonatkozhat, magával hozva a zálogkötelezett személyében bekövetkező változást. Az ingatlan zálogtárgyra történő jogszerzést illetően a Vht.[9] az ingatlan végrehajtás szabályai körében szintén tartalmaz rendelkezést, amely szerint ha az ingatlan zálogtárgyon haszonélvezeti jog keletkezik, nem terheli az ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.
A zálogkötelezett személyében bekövetkező változás nem más, mint a biztosított dolog tulajdonosának személyében történő olyan alanyváltozás, amely a zálogjog tárgyát és annak biztosítéki jellegét nem érinti.[10] A felek személyében bekövetkező változás lehetőségét, illetve az ennek tárgyában történő döntéshozatalt a Vht. a 39. §-ában szabályozza, amely szerint "ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult (bíróság) hatóság, ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása után - végzéssel (határozattal) dönt". Az idézett jogszabályhely szövegezése és annak értelmezése alapján látható tehát, hogy a jogutódlás megállapítása szempontjából a jogalkotó által lényegesnek minősített tényező a felek személyében bekövetkező változás "kiderülése" (annak időpontja), amely alapján elhatárolja és egyúttal kötelezettséget teremt arra nézve, hogy a jogutódlás megállapítása tárgyában a végrehajtást elrendelő vagy a végrehajtást foganatosító bíróság hozzon-e döntést. Tekintettel arra, hogy a Vht. 31/E. § (5) bekezdése értelmében e tárgyban a végrehajtást elrendelő bíróság alatt a közjegyzőt is érteni kell, a fenti jogszabályhely minden olyan közjegyzői eljárásban alkalmazandó, amelyben végrehajtás elrendelésére kerülhet sor. Noha a Vht. a jogutódlás vizsgálata és az e tárgyban történő döntéshozatalra vonatkozóan - a fentiekben hivatkozottakon túlmenően -egyéb követelményt nem támaszt, a jogalkalmazás szférájában ennek megítélése közel
- 54/55 -
sem minden esetben egyértelmű, figyelemmel a közjegyzői eljárásban hozott végzésekre, illetve az azokkal szemben benyújtott fellebbezések elbírálása során keletkező bírósági határozatokra.
A végrehajtás alapjául szolgáló jogviszonyban vagy az eljárásban részt vevő felek személyében változás - figyelemmel arra, hogy a végrehajtandó követelések nagy része nem személyhez kötött - történhet úgy hitelezői, illetve zálogjogosulti, mint adósi, illetve zálogkötelezetti oldalon, de természetesen kezesi pozícióban is. A felek személyében változás számos okból bekövetkezhet, annak megállapításáról azonban rendelkezni szükséges, hiszen enélkül a követelés végrehajtási eljárásban nem érvényesíthető. A jogutódlás anyagi jogi hátterének vizsgálata nem hagyható el, a jogutódlás kérdésében való döntést megelőzően a bíróságnak vagy a közjegyzőnek minden esetben okiratok alapján, szükség szerint a felek, illetve a jogutódok meghallgatása útján meg kell bizonyosodnia arról, hogy az alanyváltozás az anyagi jogi szabályok szerint valóban végbement. A végrehajtás útján történő igényérvényesítés csak a jogutódlás formális elismerése, hatóság általi deklarálása után történhet meg. Jogutódlás megállapítása nélkül a végrehajtást kérő kérelme - a Vht. 19. § (1) bekezdése szerint - teljesen alaptalan, mert vagy nem az arra jogosult terjeszti elő a kérelmet, vagy nem a teljesítésre kötelezettel szemben terjeszti azt elő, így ezekben az esetekben a végrehajtási lap vagy a végrehajtási záradék kibocsátása megtagadásának lehet helye.[11] A továbbiakban kifejezetten a közjegyzői okiratok, mint végrehajtandó okiratok végrehajtási záradékkal való ellátása során felmerülő kérdésekre, illetve ehhez kapcsolódóan a jogutódlás tárgyában történő döntéshozatal elméleti és gyakorlati kérdései fókuszálunk, különös tekintettel a felülbírálat eredményeként keletkezett bírósági határozatokra, illetve a jogorvoslatok elbírálása kapcsán fennálló kettős, olykor ellentmondásos következtetésekre.
Ha a zálogtárgy tulajdonosának személyében változás következik be, a közvetlen végrehajthatóság garanciáját hordozó közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása során a közjegyző elkerülhetetlenül szembesül a jogutódlás vizsgálatának és a jogutódlás megállapításának kérdéskörével. Abban az esetben, ha a végrehajtást kérő a jogutóddal szemben kívánja érvényesíteni a fennálló követelését, az esetek döntő többségében a végrehajtás elrendelése iránti kérelemmel együttesen a jogutódlás megállapítása iránti kérelmét is előterjeszti az eljáró közjegyző felé, csatolva egyúttal a jogutódlás megállapításához szükséges iratanyagot.
A jogutódlás megállapítása iránti kérelem - a fentiekkel összhangban - mind a jogosulti, mind a kötelezetti pozícióban bekövetkező alanyváltozás megállapítására irányulhat. Az eljáró közjegyzőnek még a végrehajtás elrendelése tárgyában történő döntést megelőzően határoznia szükséges a jogutódlás megállapításáról, amely önmagában véve is
- 55/56 -
érdemi kihatással lehet a végrehajtás elrendelésére, a kérelem visszautasítására, a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának megtagadására, sőt adott esetben a végrehajtási záradék kérelemtől eltérően történő kiállítására is.
Gyakorta kerül sor jogutódlás megállapítása iránti kérelem előterjesztésére arra hivatkozással, hogy a jogosult a követelését engedményezte, a végrehajtási eljárásban pedig immáron az engedményes kíván fellépni végrehajtást kérőként. Az alanyváltozás az adósi oldalon is számos okból előfordulhat, nevezetesen például, ha az adós elhalálozik és a végrehajtást kérő az örökössel szemben kívánja érvényesíteni a követelését vagy az adós gazdasági társaság átalakulása esetén, illetőleg, ha a felek között tartozásátvállalás történik.
Fontos kiemelni, hogy a Vht. a végrehajtási kényszer alkalmazásáról szóló rendelkezéseiben mind a pénzfizetésre irányuló kötelezettre, mind az egyéb magatartásra kötelezettre egységesen az adós megjelölést alkalmazza. Kötelezetti oldalon nem csak a pénzfizetésre kötelezett adósi, illetőleg (készfizető) kezesi, hanem a tűrésre irányuló kötelezettséget vállaló zálogkötelezetti oldalon is bekövetkezhet alanyváltozás, amikor is a zálogtárgy feletti tulajdonjog átszáll, többek között például akkor, ha a zálogkötelezett elhalálozik és a zálogtárgy tulajdonjogát örököse(i) szerzi(k) meg, illetőleg, ha a zálogtárgy tulajdonjogát akár ingyenesen, akár visszterhesen átruházza. Az ingatlan zálogtárgyak esetében az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének elve további garanciát jelent arra nézve, hogy az új tulajdonosnak módjában álljon tudomást szerezni az ingatlanon fennálló zálogjogról, amelyet a tulajdoni lap közokiratként igazol. Az ingatlan tulajdonjogában bekövetkező alanyváltozás szükségszerűen együtt jár a zálogkötelezetti pozícióban történő alanyváltozással, mivel az ingatlan mindenkori tulajdonosa, mint jogutód egyúttal zálogkötelezetti minőségben is jogutódnak tekintendő. A végrehajtási joggal terhelt ingatlan tulajdoni viszonyaiban szintén történhet változás - amely egyúttal a jelzálogjogra is kihat -, mivel az ingatlanfoglalás ténye - ellentétben az ingófoglalással - nem eredményez elidegenítési- és terhelési tilalmat, a végrehajtási jog bejegyzését követően is lehetséges az elidegenítés.[12] Ilyenkor a végrehajtást kérő a már bejegyzett végrehajtási jogot az új tulajdonossal szemben gyakorolhatja.
Abban az esetben, ha a személyes kötelezett nem teljesít, a zálogkötelezettnek tűrési kötelezettsége keletkezik arra nézve, hogy a zálogjogosult a követelését közvetlenül a zálogtárgyból elégítse ki, függetlenül attól, hogy a zálogtárgy a személyes kötelezett nemteljesítése idején az eredeti, illetőleg az új zálogkötelezett tulajdonát képezi-e. Ha a zálogtárgy tulajdonában változás következik be, és a végrehajtást kérő a zálogjog érvényesítése iránt benyújtott végrehajtási kérelemmel együttesen jogutódlás megállapítása iránti kérelmet is előterjeszt, a jogutódlás megállapítása kifejezetten a zálogkötelezetti minőségre vonatkozik, tehát a zálogtárgyból való kielégítés tűrése iránt fennálló kötelezettség tekintetében deklarálja a jogutódlást.
A felek személyében bekövetkezett változás, a jogutódlás megállapítása elsősorban anyagi jogi kérdés, az eljárásjogi jogutódlás az anyagi jogi jogutódláshoz kapcsolódik, annak
- 56/57 -
következménye. A végrehajtási eljárásban a jogutódlás anyagi jogi hátterének vizsgálata nem mellőzhető. Ennek tulajdonítható, hogy a jogutódlás kérdésében minden esetben bíróság[13] dönt. A végrehajtási eljárásban a jogutódlás anyagi jogi hátterét minden esetben vizsgálni kell. A gyakorlatban a felek gyakran élnek jogorvoslattal arra hivatkozással, hogy a tartozásért ők nem felelősek, illetve, hogy már a jogelőd esetében sem állt fenn a tartozás vagy azt már kiegyenlítették, vagy pedig az összegszerűséget vitatják, avagy éppen az alapul szolgáló szerződést tekintik érvénytelennek. A végrehajtási eljárással összefüggésben a jogutódlás körében a bíróság (illetőleg a közjegyző) kizárólag a felek változását, a rendelkezésre álló okiratokat, illetve a jogutódlás szabályszerűségét vizsgálja, tehát kizárólag a jogutódlás tényéről dönt. A bíróság (illetőleg a közjegyző) ennek körében nem vizsgálhatja, hogy a végrehajtási eljárás tárgyát képező tartozás fennáll-e avagy megszűnt-e már, és a jogutód személyének megállapítása sem azonos az örökös, mint jogutód tartozásért fennálló felelősségének megállapításával.[14] Önmagában az a körülmény, hogy a jogutódlást közokirat (pl. közjegyzői okirat, bírósági vagy hatósági határozat) tartalmazza, a Vht. 39. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalát nem teszi szükségtelenné, mindehhez az szükséges, hogy a jogutódlás tényét a bíróság megállapítsa.[15]
A dologi jellegből következően, ha a zálogkötelezett átruházza a zálogtárgy tulajdonjogát, azon a zálogjog fennmarad, vagyis az új tulajdonos zálogjoggal terhelt tulajdonjogot szerez. A zálogjog, valamint az azzal együttjáró kielégítési elsőbbség a zálogtárgy mindenkori tulajdonosával szemben gyakorolható. Dologi jogi jellege révén a zálogjog a zálogjogosult hitelező számára a zálogtárgyból való elsődleges kielégítési jogot a zálogtárgy mindenkori tulajdonosával szemben biztosítja.[16]
A jogutódlás jogerős megállapítását követően a bíróság már abba a helyzetbe kerül, hogy érdemben dönthet a végrehajtási kérelem felől, mert rendeződött a felek személyének kérdése. A jogutódlásról szóló döntés már irányadó lesz a végrehajtási eljárás egészére, és a végrehajtási eljárás a jövőben már csak a jogutódlásról rendelkező végzés szerinti felek között folytatható le (ide nem értve természetesen azt az esetet, ha a felek személyében utóbb újabb változás következne be).[17] Amennyiben a jogutódlás megállapítására nem nyílna jogi lehetőség, a zálogkötelezett személyében bekövetkező változás gátját szabná a követelés zálogtárgyból való kielégítésének. Anyagi jogi szempontból tehát nem vitás, hogy a zálogjog dologi hatálya alapján a zálogjogosult a teljesítés elmaradása esetén a zálogtárgy tulajdonában bekövetkező változástól függetlenül érvényesítheti követelését a zálogtárgyból, annak a kérdésnek a megítélése azonban már hordoz magában ellentmondásokat, hogy a zálogjogosultnak milyen eljárás keretében nyílik lehetősége az igényérvényesítésre.
Megjegyzendő, hogy a kölcsönügyletek és biztosítéki ügyleteik során a jelzálogjog gyakorta elidegenítési- és terhelési tilalommal együttesen kerül megalapításra, amely kor-
- 57/58 -
látozást jelent a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására nézve, ekkor a tulajdonjog átruházására csak a zálogjogosult hozzájárulásával kerülhet sor. A banki ügyletek során az esetek többségében a hozzájárulást attól teszik függővé a hitelezők, hogy az új tulajdonos elismeri-e közjegyzői okiratba foglaltan a zálogjog fennállását és vállalja-e a zálogszerződésből eredő kötelezettségek teljesítését, valamint a zálogtárgyból való kielégítés tűrését.
A fentiekből következően abban az esetben is jogutódlás, illetve annak megállapítása történik, amikor egy már fennálló zálogjogi jogviszony módosul, nevezetesen akkor, ha a zálogtárgy tulajdonjogában következik be változás akként, hogy annak új tulajdonosa (is) lesz vagy a biztosítéki jogviszonyban eredetileg zálogkötelezetti minőségben szereplő fél tulajdoni illetőségének mértéke megváltozik, például, ha öröklés, ajándékozás vagy adásvétel jogcímén következik be változás a tulajdonos(ok) személyében. Az említett változások a banki ügyletek kapcsán gyakorta merülnek fel, amellyel elsősorban - a hitelezői oldal végrehajthatóság iránt fennálló igénye nyomán - a közjegyzői okiratszerkesztési eljárásban találkozhatunk. Ebben az esetben nem a zálogszerződés módosításáról van szó és nem is szűnik meg ebben a részben a zálogszerződés, majd keletkezik helyette újabb, hanem magában a már fennálló zálogjogviszonyban következik be módosulás akként, hogy megállapodás történik a zálogkötelezett személyében bekövetkezett változás, azaz a jogutódlás megállapításáról. Ahhoz, hogy a végrehajthatóságot biztosítsuk, a jogutód tehet új zálogkötelezetti minőségében kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a korábban megkötött zálogszerződés alapján a jogelődöt terhelő zálogkötelezetti kötelezettségeknek eleget tesz, illetve a zálogszerződésből fakadóan a jogelődöt terhelő kötelezettségeket teljesíti. A fenti esetkör jogszabályi alapját, illetve a zálogjogi jogviszony módosulásának lehetőségét a Ptk. kifejezett rendelkezése útján biztosítja, amikor kimondja, hogy a kielégítési jogot - ha a Ptk. másképpen nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik[18], amelybe értelemszerűen a tulajdonjog is beletartozik, hiszen a tulajdonos személyében bekövetkező változással a zálogtárgy új tulajdonosa egyúttal zálogkötelezetté is válik. A zálogjog a dolog által hordozott értékhez kötődően fennálló jogosultság, így a zálogjogi jogviszony kötelezettje a dolog mindenkori tulajdonosa.
A vizsgált döntések bemutatják, hogy a bírói gyakorlat közel sem kezeli egységesen és következetesen a jogutódlás megállapításának, illetve adott esetben a jogutódlás megállapíthatóságának esetköreit. A bírói gyakorlat tendenciái alapján nem csak abban a kér-
- 58/59 -
désben nem egységes az álláspont, hogy a jogutódlás megállapításának a bemutatott tényállások alapján van-e helye, hanem abban sem, hogy ha a bíróság a zálogjogi jogviszony fennállását elismeri ugyan, a zálogjog érvényesítésére - és egyúttal a jogutódlás megállapítására - lehetőség van-e közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti eljárásban, illetőleg ezen kérdések vizsgálata kizárólag bíróság előtti peres eljárásban, tűrési per keretében történhet. A fentieken túlmenően, a jogorvoslatokat elbíráló bírói fórumoknak abban a tárgyban is állást kell(ett) foglalnia, hogy a jogutódlás megállapítása tárgyában hozott határozatok milyen jogi hatállyal - alaki vagy anyagi jogerővel - rendelkeznek. A bírói gyakorlat aktuális tapasztalatai körében elsőként azon - eltérő jogi álláspontokkal övezett - alapkérdés kerül bemutatásra, hogy a zálogkötelezett személyének megváltozása folytán helye van-e a jogutódlás megállapításának és ezen határozat milyen jogi hatállyal bír, ezt követően pedig azon tendenciák kerülnek áttekintésre, hogy az eljárt bíróságok megítélése szerint mely eljárásban van lehetőség a zálogjogosult kielégítési jogának érvényesítésére abban az esetben, ha a zálogtárgy tulajdonjogában változás következett be.
A zálogjog dologi hatálya vonatkozásában a bíróság kimondta[19], hogy a dologi hatály azt jelenti, hogy mindenki, aki a zálogtárgyon az elzálogosítást követően szerzett jogot (akár tulajdonjogot is), köteles tűrni, hogy a zálogjogosult a lekötött vagyontárgyból kielégítse követelését. A döntés előzményei szerint a törvényszék annak tűrésére kötelezte az adott perben nem álló személyt, hogy a tulajdonát képező zálogjoggal terhelt ingatlanból a felperes, mint zálogjogosult kiegyenlíthesse fennálló követelését. A felperes a jogerős ítélet alapján végrehajtást kezdeményezett a perben nem állt tűrésre kötelezettel szemben, majd a végrehajtási eljárásban a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő, figyelemmel arra, hogy az új zálogkötelezett a zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonjogát megszerezte. A járásbíróság jogutódlást megállapító végzést hozott azon tények alapján, hogy a zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésére vonatkozó tűrési kötelezettség a zálogjoggal biztosított ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli.
A jogutódlást megállapító végzéssel szemben előterjesztett fellebbezést elbíráló másodfokú bíróság a járásbíróság végzését megváltoztatta és a jogutódlás megállapítása iránti kérelmét elutasította azon indokokra hivatkozással, hogy az adott esetben nem az adós személyében történt a Vht. 39. §-a szerinti jogutódlás, és mivel a zálogtárgy új tulajdonosa nem vált a zálogszerződés alanyává, vele szemben a zálogjog a zálogjoggal terhelt ingatlanból történő kielégítés az annak tűrése iránti peres eljárás útján, új jogerős bírósági határozat alapján érvényesíthető.
A fentieket követően a felperes, mint zálogjogosult a perben annak tűrésére kérte az alperes, mint zálogkötelezett kötelezését, hogy a tulajdonába került zálogjoggal terhelt ingatlanból a fennálló követelését kiegyenlíthesse. Az elsőfokon eljárt bíróság a keresetnek
- 59/60 -
helyt adó döntését azzal indokolta, hogy az alperes, mint zálogkötelezett nem személyes, hanem dologi kötelezettje a felperes követelésének. A követelés biztosítékául szolgáló ingatlan tulajdonosának változása esetén a zálogjog fennmarad és az új tulajdonos tartozik helytállni, ezért a dologi jogi szempontból jogutódnak minősülő alperessel szemben fennáll a felperes kielégítési joga. Utalt arra, hogy a zálogjoggal biztosított követelés tárgyában jogerős ítélet született, amelyet a felülvizsgálati eljárásban a Kúria is megerősített. A törvényszék az említett elsőfokú ítéletében vizsgálta a zálogjoggal biztosított jogviszony érvényességét és megállapította a zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának helytállási kötelezettségét, így fennállt az alperes, mint zálogkötelezett helytállási kötelezettsége is, tekintettel arra, hogy a követelése nem térült meg.
Az alperesi fellebbezés folytán másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette, egyúttal hivatkozott arra, hogy a felperes, mint zálogjogosult azért kényszerült ezen per megindítására, mert a jogerős ítélet alapján kezdeményezett végrehajtási eljárásban a jogutódlás megállapítása iránti kérelem elutasításra került. Ehhez a végzéshez azonban csak alaki jogerőhatás fűződik, anyagi jogerő nem, ezért nincs akadálya annak, hogy a jogutódlás tárgyában a végrehajtási ügyben hozott jogerős végzéssel ellentétes álláspontra helyezkedjen. A másodfokú bíróság rögzítette egyúttal, hogy a zálogjog dologi hatályából következően a jog bejegyzését követően az ingatlan mindenkori tulajdonosa köteles tűrni, hogy a jogosult a zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból kielégíthesse. Ennek megfelelően a zálogjoggal terhelt ingatlan átruházását követően a zálogjogosult igénye már a zálogkötelezettel szemben érvényesíthető, és ez a polgári jog szabályai szerint jogutódlásnak felel meg.
A felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria döntése értelmében a jogutódlás kérdésében hozott végzés nem tartozik azon végzések csoportjába, amelyekhez anyagi jogerőhatás fűződik. A zálogjog kötelezettje (eltérően a személyes adóstól) teljesítésre nem köteles, csupán annak tűrésére, hogy a jelzálog jogosultja a zálogtárgyból kereshessen kielégítést. A zálogjoggal biztosított követelés érvényesítése során a zálogjoggal biztosított követelés jogosultja a zálogjoga alapján a zálogkötelezettel, mint dologi adóssal szemben indíthat végrehajtást, a zálogtárgyból kielégítést keresve. A zálogjog dologi hatálya azt jelenti, hogy a zálogtárgyból való kielégítést mindenki köteles tűrni, aki a zálogjog keletkezése után szerzett valamilyen jogot a zálogtárgyon. A zálogjog ugyanis a szerződést biztosítja, és a kielégítési jog gyakorlása szempontjából közömbös, hogy a zálogtárgy kinek a tulajdonában van, illetőleg arra valaki utóbb más jogot szerzett. Az ingatlan jelzálogjog a bejegyzésétől kezdődően terheli az ingatlant, és a zálogkötelezett az ingatlan mindenkori tulajdonosa: a dologi hatály a jelzálogjog tekintetében azt jelenti, hogy mindenki, aki az ingatlanon a jelzálogjog bejegyzését követően szerzett jogot (akár tulajdonjogot is), köteles tűrni, hogy a zálogjogosult az ingatlanból kielégíthesse követelését. Jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetében a jogutódlás igazolása különösebb gondot nem jelenthet, hiszen az ingatlan tulajdoni lap másolata közokiratként igazolja, hogy ki az aktuális zálogkötelezett.[20]
Más ügyben ugyan, de az eljáró bíróság nem csak azt mondta ki, hogy a zálogjog dologi hatályából az következik, hogy a jog bejegyzését követően az ingatlan mindenkori tulaj-
- 60/61 -
donosa köteles tűrni, hogy a jogosult a zálogtárggyal biztosított követelését a zálogtárgyból kielégíthesse, hanem azt is, hogy a zálogkötelezettel szemben hozott jogerős -követelés kielégítésének tűrésére kötelező - ítélet anyagi jogereje kizárja, hogy a zálogjogosult az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett új tulajdonossal mint szinguláris jogutóddal szemben ismét keresetet indítson a zálogtárgyból való kielégítés tűrése iránt, továbbá rögzítette, hogy a jogutódlás tárgyában hozott végzéshez nem fűződik anyagi jogerőhatás. Kizárólag azok a jogerős határozatok eredményeznek olyan kötöttséget, hogy tartalmukat a bíróságnak a felek jogviszonyában irányadónak kell tekintenie, amelyekhez anyagi jogerőhatás is fűződik. A bírói határozatok közül az ítélet és az ítéleti hatályú más határozatok ilyenek, amelyekhez képest a jogutódlás tárgyában hozott végzés csupán alakilag képes jogerőre emelkedni. A másodfokú bíróság a jogutódlás megállapítása iránti kérelem elutasítását azzal indokolta, hogy a biztosítéki ingatlan átruházása a kötelmi jogviszony alanyaiban nem eredményezett változást. A perben ugyanakkor alapvetően abban a kérdésben kellett a bíróságnak állást foglalnia, hogy a korábbi ingatlantulajdonossal szemben hozott jogerős ítélet személyi és tárgyi hatálya dologi kötelezettként kiterjed-e az ingatlan új tulajdonosára. A kereset szerint igény alapja az volt, hogy az ingatlanra vonatkozóan olyan jogosultság áll fenn, amely alapján abból a zálogjog szabályai szerint kielégítés kereshető. A szerződéssel alapított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével dologi hatályúvá vált. A zálogjog dologi hatályából az következik, hogy a jog bejegyzését követően az ingatlan mindenkori tulajdonosa köteles tűrni, hogy a jogosult a zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból kielégítse. Az ingatlan tulajdonjogának átruházását követően a jogosult igénye már nem az ingatlan korábbi tulajdonosával, hanem a zálogtárgy új tulajdonosával szemben érvényesíthető és ez a polgári jog szabályai szerint jogutódlásnak felelt meg.[21]
A zálogjog érvényesítése tárgyában kialakult jogvita következtében az Alkotmánybíróság[22] is érintetté vált, mivel az indítványozó (végrehajtást kérő) álláspontja szerint a keletkezett bírói döntések nyomán alkotmányos alapjogai - többek között tulajdonhoz való joga - sérültek. Az ügy tényállása szerint az indítványozó, mint hitelező kölcsönszerződést kötött egy gazdasági társasággal. A felek közjegyzői okiratba foglaltan a kölcsönszerződés biztosítékául keretbiztosítéki jelzálogot alapítottak egy harmadik személy tulajdonában álló belterületi ingatlanra. Az ingatlan tulajdonosa zálogkötelezettként kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy az indítványozó, mint kölcsönadó az ingatlanból kielégítést kereshet. A jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Mivel az adós a kölcsöntartozását többszöri felszólítás ellenre sem törlesztette, az indítványozó a kölcsönszerződést felmondta, amelynek következtében megnyílt a zálogtárgyból való kielégítési joga. A kölcsönszerződés felmondását követően azonban a zá-
- 61/62 -
logjoggal terhelt ingatlan tulajdonjogát apport jogcímén egy korlátolt felelősségű társaság szerezte meg, a zálogszerződés kötelezettjét pedig felszámolták. A fentieket követően az indítványozó (végrehajtást kérő) a zálogszerződés végrehajtási záradékkal történő ellátását és a zálogkötelezettség tekintetében a jogutódlás megállapítását kérte a közjegyzőtől. A közjegyző megállapította, hogy a szerződésbe foglalt követelés zálogjogkötelezettjének az ingatlanra bejegyzett zálogjog tekintetében az új tulajdonos a jogutódja.
Az új tulajdonos a döntés ellen fellebbezéssel élt, amelynek eredményeként a másodfokú bíróság a közjegyző végzését megváltoztatta és a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet elutasította. A bíróság döntése alapján a közjegyző a jogutódlás megállapítása nélkül, a zálogjog érvényesítésére irányulóan a végrehajtási záradékot kiállította, amelyre vonatkozóan az új tulajdonos végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy ő maga a zálogszerződésben kötelezettként nem szerepel, és így a kötelezett jogutódjának sem tekinthető. A közjegyző a törlési kérelmet elutasította, amely döntés ellen az új tulajdonos fellebbezett. A másodfokon eljáró törvényszék a közjegyző végzését hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új határozat hozatalára utasította azzal, hogy mivel az ingatlan új tulajdonosa a közokiratba foglalt zálogszerződésben félként nem szerepelt, és a tulajdonjog megszerzésével sem vált az alaphitel és a zálogszerződés alanyává, a végrehajtási eljárásban jogutódnak nem minősülhet. A közjegyző a végrehajtási záradékot törölte, amely döntés ellen a végrehajtást kérő fellebbezett arra hivatkozással, hogy a zálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, mint zálogkötelezett köteles tűrni a jelzálogjoggal terhelt ingatlanból történő kielégítést, mivel a zálogjog bejegyzése után történő tulajdonosváltozás a zálogjogosult jogait nem csorbíthatja. A másodfokon eljáró törvényszék - alkotmányjogi panasszal támadott - döntésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A bíróság megállapította, hogy a zálogtárgy tulajdonátszállása nem sértheti a végrehajtást kérő jogát és nem hiúsíthatja meg a végrehajtás célját. Az új tulajdonos azonban nem válhat az alapjogviszony adósává, kizárólag a követelésnek az ingatlanból való kielégítés tűrésére köteles. Önmagában a tulajdonjog apport útján történő megszerzése nem eredményezett szerződéses jogutódlást, azt nem lehet eljárásjogi jogutódlással pótolni. A közjegyzői záradékoláshoz nem volt olyan okirat csatolva, amely az új tulajdonos tekintetében megteremtette volna a szerződéses jogutódlás anyagi jogi feltételét, ezért a végrehajtást kérő az ingatlanból történő kielégítés tűrése iránti külön peres eljárásban érvényesítheti igényét. Az indítványozó (végrehajtást kérő) ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Sérelmezte, hogy a bíróság a zálogtárgy új tulajdonosát nem tekinti a korábbi tulajdonos jogutódjának, amelynek következtében az új tulajdonos ellen csak a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére irányuló külön peres eljárás eredményeként lehet végrehajtást elrendelni. Álláspontja szerint ez a jogértelmezés hibás, a közjegyzőnek a szerződést végrehajtási záradékkal kell ellátnia. Véleménye szerint a bíróság kiüresíti a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalását és lehetővé teszi, hogy a kötelezett a zálogtárgy átruházásával, apportálásával meghiúsítsa a végrehajtást. Kifogásolta, hogy a bíróság végzésében szereplő jogértelmezés teljesen ellehetetleníti zálogjogának érvényesítését, és ennek következtében ő maga mint zálogjogosult a zálogtárgyból történő kielégítési jogát nem tudja gyakorolni, amely a tulajdonhoz való jogát sérti.
- 62/63 -
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy jelen ügy kapcsán nem alkotmányossági, hanem törvényességi kérdésnek volt tekinthető annak eldöntése, hogy a konkrét esetben az adós személyében történt-e jogutódlás és a zálogjogosult zálogjogát milyen módon (közjegyzői okirat záradékolásával vagy külön, tűrésre kötelezés iránti per megindításával) érvényesítheti. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bíróság döntésében elismerte a zálogjog fennállását, és nem tette lehetetlenné annak érvényesítését sem.
Jogértelmezést tekintve a fentiekhez hasonló álláspontra helyezkedett a bíróság[23] a közjegyző jogutódlást megállapító végzésével szemben benyújtott fellebbezés elbírálása során. Az ügy tényállása szerint a felek között kölcsönszerződés, valamint annak biztosítékául zálogszerződés megkötésére került sor, amellyel jelzálogjogot alapítottak a zálogkötelezett kizárólagos tulajdonát képező ingatlanon. A kölcsönszerződést és a zálogszerződést egyaránt közjegyzői okiratba foglalták. A zálogkötelezett a zálogtárgy tulajdonjogát adásvétel jogcímén átruházta, az új tulajdonos tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Az adós szerződésszegő magatartása okán a hitelező a szerződést felmondta, majd zálogjog érvényesítésére irányuló végrehajtás elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő a közjegyzőnél, kérve egyúttal az ingatlan új tulajdonosa vonatkozásában a jogutódlás megállapítását. A közjegyző fellebbezéssel támadott végzésében megállapította, hogy a közjegyzői okiratban foglalt követelés biztosítékaként lekötött ingatlan, mint zálogtárgy adásvétel jogcímén történő megszerzése következtében a zálogkötelezett, mint eladó jogutódja - a zálogszerződés tekintetében, a megjelölt ingatlan vonatkozásában dologi kötelezettként - az ingatlan új tulajdonosa, mint vevő. A közjegyző rögzítette, hogy az új tulajdonos a zálogtárgy tulajdonjogát a hitelező, mint zálogjogosult javára bejegyzett jelzálogjoggal terhelten szerezte meg, így az adásvételi ügylet létrejöttekor -figyelemmel az ingatlan-nyilvántartás közhitelességére is - tudomással bírt arról, hogy a követelés jogosultja a zálogjoggal terhelt ingatlanból kielégítést kereshet. A fentiekre alapján a közjegyző az ingatlan, mint zálogtárgy vonatkozásában megállapította az új tulajdonos - dologi kötelezetti - jogutódi minőségét, különös tekintettel azon körülményre, hogy a zálogkötelezett tűrési kötelezettsége az ingatlanra bejegyzett jelzálogjogból ered, egyúttal kiemelte, hogy a jogutódlás a felek dologi kötelezetti jogviszonyában következett be. A végzéssel szemben az adós terjesztett elő fellebbezést, amelyben előadta, hogy a szerződés tartalmáról nem volt tudomása, így kizárt, hogy a szerződés alanyává - és így a zálogkötelezett jogutódjává - vált volna. Hivatkozott arra is, hogy az ingatlan vételárát megfizette, ezzel a jelzálogjogot megváltotta. A másodfokon eljáró bíróság a közjegyző végzését megváltoztatta és a jogutódlás megállapítása iránti kérelmet elutasította. Döntésének indokolásában a zálogjog természetét illetően rögzítette, hogy a zálogjog abszolút hatályú dologi jog, amelyből következik egyrészt az, hogy a zálogtárgy mindenkori tulajdonosa tűrni köteles, hogy a zálogjogosult kielégítési jogát gyakorolja, másrészt, hogy az abszolút hatályból eredően kötelezetti oldalon a jogutódlás kizárt. A bíróság megítélése szerint ez az abszolút hatályú dologi jog ugyanakkor egy speciális, relatív jogviszonyt is teremt a zálogjogosult és a zálogkötelezett között, amelynek lényeges
- 63/64 -
tartalmi elemeit a zálogszerződés fekteti le. Ennek tekintetében nem kizárt a szerződéses jogutódlás, csak ebben az esetben ez nem következett be. A bíróság kifejtette, hogy a zálogjog feltételez továbbá egy mögöttes jogviszonyt, ez esetben kölcsön jogviszonyt, ennek alanyai azonban nem feltétlenül esnek egybe a zálogjogi jogviszony alanyaival. Ebben a konkrét esetben eredetileg a kétféle kötelezett személye azonos volt, de utóbb, tulajdonjog-változás eredményeként elvált egymástól a kölcsönvevő és a zálogkötelezett (dologi adós) személye. Ez utóbbit tűrési kötelezettség terheli, egyebekben nem köteles a mögöttes jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére. A bíróság kimondta, hogy a zálogjog kötelezettje a zálogtárgy mindenkori tulajdonosa, azonban ez nem jelenti azt, hogy a zálogtárgy tulajdonosában bekövetkezett változás eredményeként a - relatív szerkezetű - zálogszerződéses jogviszonyban is változás, jogutódlás következne be. A zálogkötelezett jogutódi minősége ez esetben kizárólag a zálogtárgy tulajdonjoga tekintetében áll fenn, a kötelmi jogviszony alanyává nem vált az ingatlan megvásárlásával, ebből viszont az következik, hogy az ezen kötelmi jogviszonyra alapított végrehajtási eljárásban a szerződés szerinti kötelezett jogutódaként nem szerepelhet. Ennek legfőbb indoka, hogy az alapul szolgáló, közjegyzői okiratba foglalt szerződés a jogutódként megjelölt adós terhére nem tartalmaz kötelezést, a szerződés alanyaiban pedig változás - például tartozás-átvállalással - nem következett be. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy nincs akadálya annak, hogy a végrehajtást kérő, zálogjogosult perben érvényesítse kielégítés tűrésére vonatkozó igényét a dolog adóssal szemben, a végrehajtási eljárásban azonban a végrehajtás alapját képező kötelmi jogviszonyban félként nem szereplő új tulajdonos tekintetében jogutódlás megállapításának nincs helye.
A tárgybeli kérdésben olyan bírósági döntés[24] is született, amely arra hivatkozással találta alaposak a zálogtárgy új tulajdonosának a közjegyző jogutódlást megállapító végzése ellen benyújtott fellebbezését, hogy a közjegyző végzésében olyan okiratok alapján került sor az adós jogutódi minőségének megállapítására, amely okiratokban az adós semmilyen minőségben nem szerepelt. A végrehajtást kérő zálogjogosult olyan közjegyzői okirat alapján terjesztette elő a zálogjog érvényesítésére irányuló végrehajtás elrendelése iránti kérelmét, amely magában foglalta a felek között létrejött kölcsönszerződést, valamint összefoglaló jelleggel, a szerződés lényeges tartalmát rögzítve a kölcsönszerződés biztosítékául megkötött jelzálogszerződés rendelkezéseit. Noha a jelzálogszerződés összefoglalt tartalma a Vht. 23/C. §-a által támasztott valamennyi feltételnek megfelelt, a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez az utalás nem helyettesíti azt a közjegyzői okiratot, amelyben a felek ténylegesen megállapodtak a jelzálogszerződés feltételeit illetően.
- 64/65 -
A vizsgált jogi álláspontok által involvált elméleti és gyakorlati kérdések összegzéseként kijelenthető, hogy a zálogjog mibenlétére, jogi jellegére és a jogutódlásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmezésére alapítva talán a jogutódlás megállapíthatósága mellett szóló érvek bizonyulnak védhetőbbnek. Ha elfogadjuk a zálogjog dologi hatályát és az általa létrehozott abszolút szerkezetű jogviszonyt, abból az is következik egyúttal, hogy a zálogjog és a tűrési kötelezettség fennállása a tulajdonos személyétől, illetőleg a tulajdonos személyében bekövetkező változástól független jogi tény. A kérdés vizsgálata során nem elhanyagolható annak mérlegelése sem, hogy a zálogjog közjegyzői okirat alapján történő érvényesítése során a végrehajtást kérő zálogjogosult lényegesen hátrányosabb helyzetbe kerül, ha a zálogtárgy tulajdonosának személyében változás következik be, ahhoz képes, mintha a végrehajtás elrendelése iránti kérelmét az alanyváltozást megelőzően terjesztené elő. Nem egyértelmű továbbá az sem, van-e bármilyen jogi megalapozottsága annak, hogy a zálogtárgy tulajdonosának személyében bekövetkező változás esetén az igényérvényesítés kizárólag tűrési per keretében történjék, ha a jogutódlás tényét a mindenkori tulajdonosnak a dologhoz fűződő viszonya alapozza meg.
A bemutatott döntésekből kiolvasható jogértelmezési sokféleség alapján látható, hogy a hivatkozott tényállások mentén a zálogjog abszolút hatályából következően a jogutódlás megállapíthatósága mellett állást foglaló döntésekkel gyökeresen ellentétes, azzal alapjaiban szembemenő nézetek is napvilágot láttak, amely elemi ellentétet hordoz magában mind a jogalkalmazókra, mind a jogkereső közönségre nézve. A tárgyalt téma aktualitását példázza a bemutatott döntések időbelisége, nevezetesen, hogy a döntések egyaránt a közelmúltban keletkeztek, ami az eljárások számát tekintve lényeges és jelentős disszonanciát prognosztizál abban a kérdésben, hogy a zálogtárgy tulajdonjogának átruházása esetén van-e lehetőség a jogutódlás megállapítására, illetve közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránt indult eljárásban a közjegyző jogosult-e a dologi kötelezetti oldalon bekövetkező jogutódlás megállapítására. A tapasztalatok alapján közel sem egyértelmű annak a kérdésnek a jogi megítélése, hogy a végrehajtási eljárásban miként értékelendő a zálogtárgy tulajdonosának személyében bekövetkező változás abban az esetben, ha a dolog vagy a követelés eredeti zálogkötelezettjének közjegyzői okirat rögzíti a tűrésre irányuló kötelezettségvállalását. Ha az adósi, illetve a zálogkötelezetti jogutódlás megállapítása eltérő jogi megítélés alá esik, a jövőre nézve célszerű lenne dogmatikailag is elkülöníteni az adósi és a zálogkötelezetti minőséget a bírósági végrehajtásra vonatkozó jogszabályokban. A fentieken túlmenően, a joggyakorlat egységének biztosításához hozzájárulhatna azon jogi indokok pontos megjelölése, mi jelenti akadályát annak, hogy a zálogjog érvényesítésére irányuló végrehajtás elrendelése és a jogutódlás megállapítása közjegyző előtti nemperes eljárásban történjék, illetve milyen jogszabályi rendelkezésekből vonható le azon következtetés, hogy a zálogjogosult kizárólag perben érvényesítheti a kielégítés tűrésére vonatkozó igényét. Annak ellenére, hogy a zálogjog fennálltát a bírósági döntések elismerik, kérdéses, hogy pontosan miből erednek az arra vonatkozó élesen eltérő álláspontok, hogy a zálogjog érvényesítésére és a jogutódlás megállapítására
- 65/66 -
mely eljárásban kerülhet - vagy mely eljárásban nem kerülhet - sor, amikor erre vonatkozó külön, speciális feltételt sem a Vht., sem a Ptk. nem támaszt. A jogbiztonság megőrzése érdekében jogegységi határozat meghozatala is orientáló lehetne a jogalkalmazók számára, különös tekintettel azon körülményre, hogy e tárgyban a közjegyzők kiemelten érintettek, hiszen a hitelezés és a biztosítéki ügyletek vonatkozásában sok esetben épp az okirat közvetlenül végrehajtható jellege okán választják a közjegyzői közreműködést, így a joggyakorlatban fennálló ellentmondások általánosságban a közjegyzői eljárásokhoz fűződő közbizalomra, a közjegyzői kar okiratszerkesztési eljárására és a közvetlen végrehajthatóság garanciális jellegének megítélésére nézve is alapjaiban hatást gyakorolhatnak. ■
JEGYZETEK
[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.).
[2] Pomeisl András, In: Bodzási Balázs (szerk.:), Hitelbiztosítékok. HVG-ORAC, Budapest, 2016, 257. o.
[3] Lajer Zsolt, Leszkoven László, A bizalmi (fiduciárius) biztosítékokról. PJK, 2004/1-2., 23-33. o. https://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/lajer-zsolt-leszkoven-laszlo-a-bizalmi-fiduciarius-biztositekokrol-pjk-20041-2-23-33-o/363 (Letöltve: 2021. november 30.)
[4] Bodzási Balázs-Nemes András, In: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről kommentárja, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2021 (főszerk.: Csehi Zoltán, szerk.: Bodzási Balázs-Tőkey Balázs), 1136. o. https://mhk.hu/files/ptk-kommentar.pdf (Letöltve: 2021. november 29.) [a továbbiakban: Bodzási-Nemes, Ptk. kommentár]
[5] BH 1996/5/267.
[6] Bodzási Balázs, A zálogjog néhány alapkérdéséről. Themis 2011 július, 12-13. o.
[7] A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 3. §.
[8] EBH 2000/2/316.
[9] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. § (2) bekezdése.
[10] Berki Dávid Zuárd, Jogutódlás a végrehajtási eljárásban, Közjegyzők Közlönye, 3/2019, 34. o. [a továbbiakban: Berki, Kk.]
[11] Berki, Kk. 25. o.
[12] Gyüre Péter, A bírósági végrehajtás elrendelésére vonatkozó általános szabályok figyelemmel a szubszidiárius jelleggel alkalmazandó új polgári perrendtartás rendelkezéseire. Eljárásjogi Szemle, 2018/1.
[13] Vht. 39. § (1) bekezdése.
[14] BDT 2000.156.
[15] BDT 2000.259.
[16] Bodzási-Nemes, Ptk. kommentár , 1136. o.
[17] Berki, Kk. 27. o.
[18] Ptk. 5:86. § (2) bekezdése.
[19] BH 2020.212.
[20] Kúria Pfv. I. 20.915/2019.
[21] Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.311/2018/6-II.
[22] 3050/2017. (III.20.) AB végzés.
[23] Miskolci Törvényszék 2.Pkf.21.002/2021/4.
[24] Miskolci Törvényszék 1.Pkf.20.389/2021/5.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Miskolc.
Visszaugrás
