A bitcoin 2009-es színre lépésével[1] mesés vagyonok és óriási csalások világa nyílt meg a hétköznapi emberek számára is. Néhány év alatt közel 2000 kripto eszköz nyilvános kibocsátására került sor. Mindez úgy történt, hogy az egyes jogrendszerek az eltelt közel tíz évben még nem tudták egységesen és jellemzően egyenként sem egyértelművé tenni, e pénzügyi eszközök jogi meghatározását és szabályozási környezetét. A probléma összetettségére szemléletes példa az a folyamat, ahogy néhány év alatt akár teljes támogatástól a teljes tiltásig is eljutott egy-egy joghatóság (Kína, India, Dél-Korea), viszont az átfogó jogszabályi környezet kialakítása, eddig még - talán Málta kivételével - egyetlen joghatóság alatt sem valósult meg. Márpedig ahhoz, hogy megfelelő jogi környezet alakulhasson ki, szükség van a jogalkotó tiszta és világos szándékára, hogy a jogalkalmazók, akár felügyeleti szervek akár jogalanyok, megfelelő módon tudjanak alkalmazkodni egy új technológiai ökoszisztéma által nyújtott lehetőségekhez és veszélyekhez.
A jelen tanulmány célja, hogy a kriptovaluták jelenlegi európai státuszát tőkepiaci jogi aspektusból vizsgálva nyújtson összehasonlító elemzést az Európai Unió jelenlegi szabályozási álláspontjáról valamint a svájci jogalkalmazók által létrehozott szabályozási környezetről.
A kriptovaluták a 2018-es évre érte el a jogalkotók és a jogalkalmazók különösen a tőkepiaci felügyeletek szabályozási ingerküszöbét. Ezzel párhuzamosan a kriptovaluták kapitalizációja[2] a világ összes tőzsdéjének kapitalizációjának (73 ezer milliárd USD[3]) az 1%-ára nőtt, 768 milliárd USD értékével a 2018. január 5-i csúcspontján,[4] amivel az intézményi befektetők figyelmét is felkeltette. Ahhoz azonban, hogy a nyugdíjalapok és a befektetési alapok befektetéseket eszközöljenek a kripto eszközökbe, megfelelő szabályozási környezet és transzparens működés valamint biztonságos elszámolás szükséges.
Az új eszközosztály első tagja a bitcoin volt. Ezt követően jöttek létre a második és harmadik generációs alternatív kriptovaluták az úgynevezett alt-coinok széles köre, és többségük bevezetésre is került egy vagy több kriptovaluta tőzsdére.
A kriptovaluták azonban nevükkel ellentétben nem fizetési eszközök, azaz mint fizető eszközök nem rendelkeznek[5] a pénzforgalom lebonyolításához szükséges pénzfunkciókkal.[6] Bár áru és szolgáltatásvásárlások történtek már a kezdetektől kriptovalutákkal, azonban a kriptovaluták számára a magas tranzakciós költségek és a jelentős árfolyam-ingadozás sem az elszámolási sem a kincsképző funkciót betöltését nem teszi lehetővé. Ehhez a problémakörhöz még az is hozzájárul, hogy a nemzetgazdaságok nem ismerik el a jog erejénél fogva legális fizetőeszközként a kriptovalutákat, de még a kriptovaluták közül a leginkább ismert bitcoin-t sem. Ezzel megállapítható, hogy a fizetés módja technikailag történhet kriptovalutával, de ezzel még nem pénzzel, hanem áruval történik a tranzakció ellenértékének a kiegyenlítése.
A kriptovaluták tőkepiaci jelenlétük során hasonlóan működnek, mint az értékpapírok, hiszen nyilvános kibocsátásukat követően bevezetésre kerülnek a kriptotőzsdékre és ott, mint másodlagos piacokon a befektetők érté-
- 427/428 -
kesíthetik azokat. Azonban a formai hasonlóságok mellett jelentős tartalmi különbségek is léteznek az értékpapírok és a kriptovaluták kibocsátása és tőzsdei működése között. Ezért is különösen fontos a különbségeket áttekinteni egy tartalmi összehasonlítás keretében.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy mik a kriptovaluták? A kriptovaluták egy titkosított számítógépes kódrendszer segítségével képesek decentralizált módon adattárolásra. Ez a technológia a blokklánc technológia, melynek alapja, hogy az egyes adatblokkok úgy kerülnek eltárolásra, hogy az újabb adatblokkok egyenként, minden egyes korábbi adatblokkhoz hozzá adódnak. Ennek köszönhetően a technológia titkosítása rendkívül nehezen feltörhető.[7] A biztonságot tovább növeli, hogy az egyes adatblokkokat kezelő csomópontok (számítógépek) adatai nem láthatók a többi csomópont számára. Ezzel egyszerre valósul meg a decentralizált adatkezelés és a titkos adatkezelés a megnövekedett adatbiztonság mellett.
A kripto ökoszisztémában az egyes adatblokkokat kezelő csomópontok (node) fontos szerepet töltenek be az adatforgalom (elektronikus átutalások) jóváhagyása mellett a kriptovaluták létrehozásában az úgynevezett kriptobányászatban. Ez a folyamat - logikai feladatok megoldásával - egy meghatározott számítógép kapacitást igényel, amire 2009 és 2014 között egy asztali számítógép is alkalmas volt, azonban 2010-es évek közepétől már egy jelentős, egyenként millió forintos nagyságrendű beruházást igénylő számítógépek hálózata szükséges ehhez. Ugyanis éppen az infláció elkerülése miatt csak korlátozott mennyiségű (például a bitcoin esetében összesen 21 millió darab) vagy évente csak 5-10%-kal növekvő mértékű kriptovaluta (mint az etheterum technológia kriptovalutája az ether esetében) kibocsátására kerül sor. Ugyanis minden egyes sikeres logikai feladat elvégzésekor a bányász számítógép tulajdonosa előre meghatározott, de csökkenő mennyiségű kriptovalutát (50-2512,5 stb.) kap jutalomként, mely folyamat keretében kerül kibocsátásra és végül 2140 május 7-én éri el a végleges 21 millió darabot a bitcoin forgalomban lévő állománya.[8] Azonban így a bányászat, mint a kriptovaluta eredeti létrehozása csökkenő hatékonysággal működik, amit a tranzakciók jóváhagyásáért kapott növekvő díjbevétel (az egyre több tranzakció miatt) ellensúlyozhat, ha például a bitcoin elektronikus fizetési rendszer technológiájaként tud működni a jövőben. Ehhez azonban a másodpercenként néhány darabos átutalási kapacitás nem elégséges, hiszen ez csak töredéke a nemzetközi elektronikus kártyafizetési rendszerek másodpercenként több ezer darabos értékének. Ha és amennyiben ez a technológiai kihívás megoldható és a biztonsági feltételek jelentősen javulnak valamint az árfolyam volatilitás csökken, akkor lehetséges a bitcoin esetében a fizető eszközzé válás tömegszerűsége, és ezzel együtt a bitcoin ekkor fog csak az alapvető pénzfunkciókkal rendelkezni. A tőkepiac szempontjából azonban a bányászat a zártkörű működés feltételrendszeréhez hasonlít a gazdasági társaságok működése tekintetében, ezért a továbbiakban e területtel a tanulmány a hely szűke miatt nem foglalkozik.
A titkosítás kapcsán, azzal párhuzamosan, azonban felmerül az anonimitás problémája, ami a pénzmosási tevékenységek megelőzése oldaláról jelenthet komoly kockázatot a pénzügyi rendszer számára.[9] A gyakorlati megoldás a pénzmosási tevékenységek megelőzésére a bemeneti (vásárlási) és kimeneti (eladási) pontokon történő többszintű azonosítás. Amikor a jogalany kriptovalutát vásárol, akkor szükséges a megfelelő személyi dokumentumok és fényképes azonosítás (a praktikus megoldás a selfie a személyi igazolvány mindkét oldaláról és szemből és profilból készült fénykép) és hasonlóan a modern fiatpénzekhez[10] történő visszatérés biztosításakor az újabb, a belépéshez hasonlóan szigorú azonosítás. Az adóhatóságok pedig az egyes kripto multilaterális kereskedési platformok[11] (köznapi szóhasználatban kriptotőzsdék) kereskedési adatait bekérve, adójogi következményekkel tovább erősíthetik a piac transzparenciáját. Azonban a fenti azonosítás csak abban az esetben működik, ha a kriptovaluta tőkepiaci eszközként működik, ha pénzként funkcionál az internet adta lehetőségek alapján nem
- 428/429 -
szükséges a pénzváltó vagy más azonosításra kötelezett pénzügyi szolgáltató igénybevétele sem valuta (készpénz)[12] sem deviza (számla-pénz)[13] formájában.
A továbbiakban a szerzők a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálják a kriptovaluták nyilvános tőkepiaci megjelenését (ICO) és kereskedelmének helyszíneit a multilaterális kripto kereskedési platformokat (kriptotőzsdék).
A kriptovaluták meghatározásakor érdemes visszanyúlni a bitcoin létrehozójának a titokzatos Satoshi Nakamoto által jegyzett első white paper-hez.[14] Ebben a mindössze 11 oldalas munkában került első alkalommal került meghatározásra a kriptovaluta, mint egy olyan felhasználó és felhasználó (peer-to-peer) közötti elektronikus készpénz, mely közvetlenül pénzügyi intézmény bevonása nélkül teszi lehetővé online felületen a fizetést.[15] Ezzel egy érdekes kérdés felmerül: mégpedig, hogy létezik-e fizikai formájában a kriptovaluta, hiszen ha csak számlapénz formájában jelenik meg, akkor csak devizáról beszélhetünk? Bár a bitcoin és a többi kriptovaluta (valamint a későbbiekben tárgyalt kripto érmék) nem kerülnek sem papír sem érme formájában nyomtatásra illetve pénzverdei kibocsátásra, de fizikailag elkülönülten elérhetők, az interneten (online) illetve hardver eszközön (offline) tárolható blokkok láncolatából álló számítógépes adatok összességeként, melyet a tulajdonos egy nyilvános és egy privát kód segítségével egy virtuális pénztárcában biztonságosan tárolhat.[16] A nyilvános kód minden tranzakció esetében látható mindkét szerződő fél részéről, valamint a blokklánc tranzakciójának az időpontját jelző időbélyegző értékével együtt.[17] Amennyiben a tulajdonosa a bankkártyák PIN kódjához hasonlóan megfelelő fizikai elkülönítéssel és gondossággal tárolja a kriptotárcájában az offline eszközön elhelyezett kriptovalutát, akkor a kriptovaluta tulajdonosa a hackertámadásoktól (az offline jelleg miatt) és tőzsdei csalásoktól (a saját privát kód alkalmazásával) képes megvédeni a virtuális valutáját.
A kriptovaluta kibocsátások tárgyalása előtt azonban még fontos egy elhatárolást szükséges tenni a kriptovaluták (cryptocurrency) és a kriptoérmék (crypto token) viszonylatában. Új kriptovaluta kibocsátásra ugyanis a kripto-kibocsátások csak kis százalékában kerül ténylegesen sor. Az új kriptovaluta ugyanis attól különbözik a meglévő kriptovalutáktól, hogy új a korábbiaktól eltérő blokklánc alapú technológiára épül. Így csak abban az esetben, ha a bitcoinétól és a legtöbb kibocsátás alapját szolgáló ethereumétól érdemben különböző blokklánc technológia alapján létrehozott kriptovaluta kerül kibocsátásra, akkor nevezhető a kripto eszköz létrehozása új kriptovaluta forgalomba hozatalának. Az esetek döntő többségében a zártkörű vagy nyilvános kibocsátásban résztvevő jogalany azonban az alap kriptovalutákra: a bitcoin, az ethereum, a ripple, a litecoin a neon, a cardano és litecoin blokkláncára - épülő projektben szerez érdekeltséget kriptoérme (token) formájában.
Az elsődleges nyilvános kriptoérme kibocsátás (Initial Coin Offering - ICO) számos tekintetben hasonlít a kezdeti nyilvános kibocsátáshoz (Initial Public Offering). Azonban egy alapvető különbség van a két kibocsátás szabályozottsága között. Az előbbi ugyanis jelenleg nem vagy csak kis részben szabályozott éppen az miatt, mert a kriptoérmék (és a kriptovaluták) jogi meghatározottsága az egyes joghatóságok tekintetében rendkívül ambivalens. Az egyszerű megoldás az lehetne, ha a kriptoérmék és a kriptovaluták is értékpapírként működnének és a jogalkalmazók valamint a kibocsátók és a befektetők egyaránt elfogadnák ezt a jogi tényként. Azonban ez koránt sincs így, mert a kriptoérme kibocsátások formailag hasonlítanak az IPO-kra, de tartalmukban csak részben. A hasonlóság pedig így csak azokra az esetekre alkalmazható, amelyek értékpapírnak minősülnek. Ez a jogalkalmazó felügyeleti szervek számára egyszerű és egyértelmű helyzetet teremtene azzal, hogy engedélyhez kötné a kibocsátók kezdeti nyilvános kibocsátásait és a másodlagos piacok, a kereskedési platformok fennmaradását. A kibocsátók számára ez
- 429/430 -
jelentős adminisztratív teher lenne, a befektetők viszont szintén attól tarthatnának, hogy jogellenes tevékenységként nem tarthatnák meg a továbbiakban a korábban megszerzett befektetéseiket. Így a meglévő 200 milliárd USD értékű tőkepiaci eszközosztály iránti bizalom fenntartása a blokklánc technológia széles körű elterjedése a meglévő eszközök és az újonnan kibocsátandó eszközök eltérő kezelését teszik szükségessé.
Az ICO meghatározásakor egy olyan folyamatként határolható el, melynek során egy előre meghatározott időszak alatt egy gazdasági társaság előre meghatározott mennyiségű kriptoérmét bocsát ki kriptovaluta vagy fiatpénz ellenében.[18]
Az előző alfejezetben a szerzők szándékosan határozták meg érdekeltség szerzéseként azt a folyamatot, amikor egy jogalany egy kriptoérme kibocsátás során érdekeltséget szerez a kriptoprojektben. Alapvetően ugyanis négy fajta kriptoérme (crypto token) határolható el[19] az eddigi ICO-k során, ahogy ezt a svájci tőkepiaci felügyelet is teszi.[20] A négy fajta közül a legismertebb a fizetési érme (payment token), mely fizetési eszköz funkciót láthat el a jövőben. Ahasználati kriptoérme (utility token) hozzáférést biztosít egy blokklánc alapú szolgáltatáshoz akár kedvezményeket is biztosít tulajdonosának. A pénzügyi eszköz típusú kriptoérme (asset token) hasonlít már meghatározásában is leginkább az értékpapírhoz, hiszen tulajdonosi vagy hitelezői pozíciót jelöl, mely részvényesi vagy kötvényesi pozícióként funkcionálna, amennyiben tényleges értékpapírként kerül sor a nyilvános értékpapírkibocsátásra. Végül érdemes a pénzügyi eszköz típusú kripto érmén belül is akár kezelhető, de mégis önálló típust, az előfinanszírozást és az elővásárlási jogot biztosító kriptoérméket (prefinancing, pre-sale token) elkülöníteni. A prefinancing kriptoérme jegyzésével a jogalany egy még fejlesztés alatt álló projektben, technológiai fejlesztésben, azaz egy meg kísérleti stádiumában sem megvalósult projektben szerezhet jogosultságot. A jogosultság alapja a kibocsátó által vállalt kötelezettség, mely alapján meghatározott időpontban és feltételek szerint biztosítja a pénzügyi eszköz jellegű kriptoérmére. A pre-sale token a kibocsátás pénznemében (ether vagy bitcoin esetleg egy fiatvaluta) elővásárlási jogot biztosít egy későbbi kriptoérme jegyzésére a kibocsátási áron vagy akár annál kedvezőbb feltételek mellett. Természetesen lehetőség adott a fenti négy fajta alaptípus bármely formában történő kombinációjára melyek így hibrid kriptoérme kibocsátást eredményeznek. Így a kriptovaluta kibocsátás mellett 4 további kriptoérme kibocsátás típus különíthető el a fizetési, a használati, a vagyoni eszköz és a hibrid érme típusú kibocsátás.
A kezdeti nyilvános részvénykibocsátáshoz viszonyítva az alapvető eltérés, hogy az ICO során a befektető nem részvényessé válik, hanem részesedhet egy még csak íróasztalon lévő projektben vagy gazdasági mikroszférában avagy egy decentralizált autonóm szervezetben (decentralized autonomous organization - DAO). Ez utóbbi szervezet egy olyan központi irányítás nélküli szervezet, mely okos szerződésekre[21] épül. A fenti négy típusú kriptoérme egy-egy érdekeltséget testesít meg a projekt, mikroszféra vagy DAO értékéből. A tulajdonosa a tőzsdére bevezetett kriptoérmén keresztül azok árfolyamnövekedése során realizálhat árfolyamnyereséget vagy veszteséget.
Jól látható, hogy a kriptovaluták tulajdonosai jogilag két szempontból is hátrányosabb helyzetben vannak a részvényjegyzőkkel szemben. Egyrészt nem szereznek tulajdonjogot a kriptoérmét kibocsátó társaságban, másrészt a kibocsátás során sem védett jogilag a helyzetük. A védett jogi helyzetet ugyanis a kibocsátási tájékoztató kötelező tartalmi elemei különösen a teljes körű kockázatfeltárás és a kibocsátásban résztvevő befektetési vállalkozások szakmai és jogi kötelezettségvállalásai biztosítják a kezdeti nyilvános kibocsátásban résztvevő részvényvásárlók számára.
A kriptovaluta jegyzés során a nyilvános kibocsátás a nyilvánossághoz való fordulás lehetőségét jelöli, ez azonban társasági formához kötött minden egyes nemzetgazdaság esetében. Magyarországon például csak a már zártkörűen működő részvénytársaság átalakulásával lehet nyilvános módon tőkét gyűjteni, újonnan alakuló részvénytársaság esetében azonban nem. Ez a lehetőség azonban számos
- 430/431 -
országban - köztük az Egyesült Államokban is - már az induló részvénytársaság számára is rendelkezésre áll az alapításkor is. Azonban a különbség a szabályozott zártkörű és nyilvános kibocsátások és a kriptovaluták kibocsátása között éppen a jogi szabályozottság tekintetében jelentős. Míg például jellemzően a zártkörű értékpapír kibocsátások regisztráció kötelesek, a kezdeti nyilvános kibocsátások pedig minden esetben engedélykötelesek, addig a kriptovaluták kibocsátása egyetlen joghatóság esetében sem tartozik teljes körű értékpapír vagy tőkepiaci engedélyezés és jogszabályi kötöttség hatálya alá.
Ennek a ténynek szinte történelmi okai is vannak. A titokzatos bitcoin létrehozó éppen a központi bankok ellenpólusaként kívánta megalkotni, az azok joghatósága alá nem tartozó fizetőeszközt, az első kriptovaluta formájában. Ugyanis a 2007-2009-es válság éppen a központi bankok aktív támogatásával jöhetett létre egy prociklikus, a gazdasági növekedést a buborék kialakulásáig támogató monetáris politika.[22] Mindez a már aranyfedezet nélküli modern pénzek elinflálódásának a veszélyét hordozta magában. Ezért is született meg a számos esetben maximált vagy a pozitív hatású (3-4 %-os) infláció mértékével növekvő kriptovaluta kibocsátások rendszere. Így a kriptovaluták értéke ez alapján a gondolatmenet alapján megőrizhető. A probléma azonban éppen a belső érték hiánya vagy annak megbecsülhetőségének a nehézsége okozza. Ugyanis a kriptovaluták kibocsátásakor még nem egy stabil értékesítési bázissal, piaccal rendelkező üzleti vállalkozás modellje kerül megmérettetésre a nyilvános piacon, hanem egy kezdeti ötlet szinten működő vállalkozás még csak papírra vetett üzleti modellje a befektetők vizsgálatának a tárgya. Ez a stádium azonban a kockázati tőke iparág célpiaca.
Ebből a korai vállalkozási életszakaszból két fontos tény következik. Ez hagyományosan a professzionális intézményi és magánbefektetők piaca, másrészt a zártkörű értékpapír kibocsátások területe. A befektetők a zártkörű kibocsátások esetében meghívásos alapon, exkluzív módon kerülnek kiválasztásra: a megfelelő szakértelem mellett megfelelő tőkével is rendelkezniük kell.
Az JCO-k ezt a kockázati tőkepiacot nyitották meg az teljes nyilvánosság előtt. Így a magánbefektetők akár szakértelem, akár megfelelő tőke és kockázatkezelési tudás nélkül tehetnek kockázati tőke jellegű befektetéseket egy jogilag nem szabályozott piacon.
A már számos internetes platform által kínált ICO gyors elemzéseknél az üzleti megoldás, a projekt szakmai prenzentációja és a szociális médiában való megfelelő beágyazottság kap még különösen fontos szerepet az értékelés során. Ez utóbbi a crowdfunding jelleg miatt fontos, hiszen a hatékony ICO kampány a sikeres kibocsátás kulcsa, nagyon fontos, hogy minél több emberhez sikerüljön eljuttatni az ICO tényét és tartalmát, és ebből a merítési alapból milyen arányban sikerül befektetőket megnyerni.
Ezzel az a lehetőség merül fel, hogy, ha a közösségi finanszírozás a forma az ICO-k esetében, akkor azoknak már létezik több országban megfelelő jogi szabályozása is (Egyesült Államok, Finnország). Az egyesült államokbeli példa alapján az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyelete (SEC) által meghatározott szabályozás[23] az értékpapír típusú közösségi finanszírozást jövedelem nagyságtól teszik függővé, a finanszírozásban résztvevők maximális kötelezettségvállalását is meghatározza, a kibocsátónak ezen kívül regisztráltatnia kell magát a SEC-nél és a kibocsátott összeg nagyságrendjétől függően, de a nyilvános kibocsátókhoz viszonyítva kevésbé szigorú rendszeres jelentési kötelezettségeknek is eleget kell tenniük. Azonban rendkívül közzétételi kötelezettség (például tulajdonosok meghatározott szintet elérő további tulajdonrész szerzése) nem előírás a SEC, mint felügyeleti szerv részéről.
A közösségi finanszírozás azonban többféle, szerteágazó (for-profit és non-profit jellegű) tevékenységet foglal magában, ezért célszerű azokat röviden összefoglalni és csoportosítani.
- 431/432 -
- A személyközi hitelezéssel foglalkozó közösségi finanszírozást biztosító platformokon a magánszemély befektetők kölcsönöket nyújthatnak más magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak, hasonlóan a banki hagyományos hitelfelvételhez.
- A tulajdonjogot biztosító részvény típusú részesedést kínáló platformokon pedig a felhasználók a befektetett összeg ellenében részesedést jellemzően részvény tulajdont kapnak a vállalkozásból.
- A jutalomalapú oldalakon a felhasználók az adományaikért cserébe a későbbiek során jellemzően egy kedvezményt vagy egy mintát kapnak az új termékből vagy szolgáltatásból.
- Az adománygyűjtő oldalakon kisebb összegeket adományozhatnak a felhasználók egy-egy, jellemzően közcélú projekt megvalósítására, cserébe azonban nem kapnak ellenszolgáltatást.
- Nyereségrészesedés formájában nyújtott finanszírozás keretében a vállalkozás a jövőbeli profitok megosztásával honorálja a közösségi finanszírozás e formájában résztvevőket.
- A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jellemzően kötvény formájában finanszírozza a befektető a projektet.
- A hibrid finanszírozás pedig a fenti formák kombinációja.[24]
A fenti formák közül a tulajdonjogot biztosító részvény típusú részesedést kínáló és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó finanszírozása forma esetében felmerül annak a lehetősége, hogy értékpapír kibocsátással történik a közösségi finanszírozás, ha azonban ez valóban így van, akkor az értékpapírjog hatálya alá tartozik.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a közösségi finanszírozás és a zártkörű kibocsátások formai elemeiből merítve egy white paper formájában a kibocsátási tájékoztatók rendkívül leegyszerűsített verziójaként kezdett el az ICO piac működni.
A kérdés azonban az, hogy ezek alapján az ICO, ha nem jutalom illetve nem non-profit célra von be forrást, akkor, ha a saját tőke befektetés formájában értékpapír kibocsátás történik, az hogyan és miképpen határolható el a klasszikus értékpapír kibocsátástól.
Erre az esetre került alkalmazásra a Howey teszt[25] az Egyesült Államokban. A Howey teszt onnan kapta elnevezését, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1946-ban a SEC vs. Howey ügyben kimondta, hogy a sale-and leaseback szerződés során a két alperes társaság olyan ingatlanra vonatkozó szerződést kötött, melyek során a citrus termőföldet ajánlott sale and lease-back szerződéssel potenciális vevőknek. A vevők, akik jellemzően nem rendelkeztek mezőgazdasági szaktudással megvásárolták a földterületet és visszalízingelték az eladó társaságnak, aki művelte a területet és betakarította a termést és beszedte annak hozamait.
Az ügylet során megállapításra került, hogy egy tranzakció befektetésnek minősül a fentiek szerint, ha az alábbi négy szempontnak megfelel:[26]
- Pénz befektetésére kerül sor,
- A befektetés során a befektető eredményelvárást támaszt a tranzakcióval szemben
- A befektetés egy gazdasági vállalkozásba történik
- Az eredmény a kibocsátó vagy egy harmadik fél teljesítményének a következménye.
A pénz befektetésének az értelmezése az amerikai joggyakorlatban kiterjed az egyéb vagyoni eszközökre is.[27] A gazdasági társaság fogalma is széles körben értelmezett az Egyesült Államok joggyakorlatában. E kategóriába tartozik az is, amikor a befektetők döntéseiket közösen hozzák meg, köztük a kapcsolat horizontális, azaz a befektetők közös poolba gyűjtik megtakarításaikat és együtt fektetik az összegyűjtött tőkét be. E kritériumnak akár a befektetési alapok, de a commodity pool-ok[28] és természetesen a gazdasági társaságok teljes köre is megfelel.[29] E megfelelési elvek alapján a SEC a kriptovalutákkal foglalkozó bizottsága (Distributed Ledger Technology Working Group-DLTWG) által 2017 júliusában lefolytatott vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a DAO-token kibocsátás során a virtuális kibocsátás lebonyolítója megszegte a közösségi
- 432/433 -
finanszírozásra vonatkozó felügyeleti szabályokat. Ugyanis a kibocsátás közösségi finanszírozási szerződésként (crowdfunding contract) került kibocsátásra, de sem a kibocsátó sem a lebonyolításra szerződött befektetési szolgáltató nem regisztráltatta magát a SEC-nél. Ezzel megsértette a kibocsátó a fentiekben leírt az Egyesült Államokban a közösségi finanszírozás során kötelező regisztrációs kötelességét.[30]
A fentiek alapján jól látható, hogy a jogalkotó számára nem egyszerű a feladat egy olyan kereskedelmi gyakorlatra egy megfelelően rugalmas, ugyanakkor a tőkepiac transzparens működését biztosító jogszabályi környezetet biztosítani, amely egy eddig ismeretlen technológiára (blokklánc) épül. Zohar Goshen[32] és Gideon Parchomovsky[33] professzorok a The Essential Role of Securities Regulation[34] című munkájukban a tőkepiac transzparens működésének feltételeit határozták meg, amelyek a Duke Law Journal 2005-2006-os számának hasábjain jelentek meg.[35] Az azóta is helytálló és rendkívül precíz fogalom- meghatározásuk alapján, a tőkepiaci (és így jellemzően az azt meghatározó értékpapír) jogi szabályozás célja: a piacok működésének hatékonysága, likviditása és a pontos piaci értékelést elősegítő helyzetkép felvázolása az árfolyamok adekvát kialakulásának biztosításán keresztül.[36]
A fenti alfejezetek alapján jól látható, hogy a jogi szabályozást a kriptovaluták kibocsátása (ICO) esetében az értékpapírjog, a közösségi finanszírozás és a kockázati tőkebefektetések alapjaira épülve célszerű meghatározni, ha a meglévő jogszabályi környezetre támaszkodva kívánja a jogalkotó a szabályozást megalkotni. A másodlagos forgalom: a tőzsdéken vagy multilaterális kereskedési platformokon történő pénzügyi eszközökkel megvalósuló kereskedés szintén mintaként szolgálhat a kripto eszközök kereskedési felületeinek szabályozására. Amennyiben viszont az új technológia által létrehozott ökoszisztéma minden szereplőjét kívánja a jogalkotó szabályozni akkor nagy valószínűséggel új törvények sorát is szükséges megalkotnia.
Az Európai Unió a fontolva haladás elvét követi a blokklánc alapú technológiákra létrejött kriptoeszközök szabályozása esetében. A kiindulási pont - nagyon helyesen - a kriptovaluták pénzként való funkcionálása során a magán forgalom rendkívül negatív tartalmú pénzmosási tevékenységének korlátozása. E tekintetben az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 Irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról meghatározza a vagyon[37] digitális eszközökkel bővített fogalmát, valamint a virtuális fizetőeszköz[38]és a virtuális letétkezelő pénztárca- szolgáltató[39] fogalmát. Ezzel és azzal a ténnyel, hogy a 2018/843 irányelv a magán jellegű forgalom és kriptovaluta tárolás során a letétkezelő pénztárca- szolgáltatót kötelezte a pénzügyi intézményekre előírt pénzmosás megelőzési szabályok alkalmazására így a tranzakciók anonimitása az Európai Unióban bejegyzett és az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatók igénybe vétele esetében megszűnik. A virtuális letétkezelő pénztárca- szolgáltatók mellett az 2018/843 irányelv pénzmosás megelőzési szabályok alkalmazásának hatálya alá vonta a virtuális fizető eszközök és rendeleti pénzek[40] közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat is. Ezek a szolgáltatók online felületen biztosítanak a fiatpénzek és a kriptovaluták illetve a kriptovaluták egymás közötti átváltására lehetőséget. Azonban a jogszabály hatálya alá nem tartozó virtuális letétkezelő pénztárca-szolgáltatókat és kriptovaluta és fiat pénz közötti átváltással foglalkozó szolgáltatókat igénybe vevő európai uniós jogalanyok továbbra is megőrizhetik anonimitásukat ezen váltások illetve a kriptovaluták és kriptoérmék birtoklása során. A jogalkotó ezt a tényt felismerve a tagállami pénzügyi információs felügyeleti hatóságok számára biztosítani kívánja a jövőben a szükséges információk begyűjtésének a lehetőségét ezen jogalanyok virtuális elektronikus tranzakció tekintetében, azzal, hogy a virtuális fizető eszköz címét és a hozzá
- 433/434 -
tartozó virtuális fizetőeszköz tulajdonosát azonosítani tudják.[41]
A következő európai uniós jogalkotói lépés a közösségi finanszírozást biztosító üzleti szolgáltatók szabályozására vonatkozó EU rendelet javaslata,[42] mely szerint a közösségi finanszírozás keretében a szolgáltatók tagállamonként meghatározott, de egy maximális uniós összeghatárig (8 millió EUR)[43] kriptoérme kibocsátásokat is megvalósíthatnak nyilvános kibocsátás keretében. A javaslat szerint a szabályozás hatálya alá a zártkörű kriptoérme, a nem közösségi finanszírozási formában kibocsátott kriptoérme és a fenti limitet meghaladó összegű kripto kibocsátások a jövőben sem tartoznának.[44] A javaslattevő látja a szabályozás korlátait, hiszen ezzel az átlagos ICO érték (2017-ben 12,8 milliós USD és 2018 1-5 hónap adatai alapján már 25,2 millió USD)[45] alatti nagyságrend alatt korlátozza az ebben a formában megvalósítható ICO-k európai uniós lebonyolítását. Ezzel a javaslattal az ICO-k magas arányú csalási célú létrehozatala kiszorul az EU-ból és a jogbiztonság vonzó lehet a kripto eszközök azon kibocsátói számára, akik hosszú távú üzleti megfontolások mentén gondolkodnak. A befektetők számára a javaslat az információk megbízhatóságát, a kibocsátók transzparens működését és közösségi finanszírozási platformok üzemeltetőinek az engedélyezésével a tagállami piaci felügyelet elérését nyújthatja a jövőben a tulajdonosi és hitelviszonyt megtestesítő jogosultságokat biztosító kriptoérme kibocsátások esetében. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 Irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv hatálya alá történő bevonással a befektetők és a kibocsátók azonosítása a közösségi finanszírozási platform üzemeltetője által szintén megvalósul a javaslat szerint.[46]
Az Európai Unió azonban a másodlagos piaci forgalom tőzsdei vagy kereskedési platform jellegű szabályozott formájával nem foglalkozott eddig, így a sikeres ICO valószínűleg egy EU-n kívüli vagy éppenséggel és kizárólag a máltai joghatóság alatt működő kripto tőzsdére tervezheti a sikeresen lejegyzett és kibocsátott kripto érmék bevezetését. Azonban ez célszerű lenne, ha nem a távolabbi jövőben, hanem a fenti közösségi finanszírozási platformba integrált ICO lebonyolítással együtt kerülne megvalósításra, mivel a kibocsátáskor a speciális tájékoztatónak (white paper) már a tőzsdére illetve kereskedési platformra történő bevezetés tervét és várható idejét is célszerű és szükséges tartalmaznia. Azonban a közösségi finanszírozási platformot üzemeltető vállalkozásnak a befektetők számára is egyértelművé kell tenni azt a tényt, hogy ez a vagyoni eszköz forma nem a hagyományos befektetési (pl. részvény, kötvény) és megtakarítási (betét) forma kockázatával rendelkezik és ezért nem is hozható forgalomba ebben a mi-nőségben.[47]
A javaslattal és annak hatályba léptetésével az Európai Unió egy régóta várt és szükséges lépést biztosított az ICO piac szabályozására. A jogalkotó így az elsődleges célját is megvalósíthatja, mellyel a start-up (SME) technológiai vállalkozások számára egy transzparens tőkebevonási lehetőséget biztosít, ugyanakkor a befektetők számára is egy szabályozott kezdeti nyilvános kibocsátásban való részvétel lehetősége jöhet létre a jogszabály hatályba lépésével.
Svájc és különösen Zug Canton Crypto Valley társulása, a blokklánc és kripto technológia ökoszisztéma nemzetközi központjává szeretne válni. E cél eléréséhez a svájci kriptovaluta és kriptoérme szabályozás az európai uniós szabályozáshoz hasonlóan a meglévő jogintézményekre építve kívánja a kriptovaluták működési környezetét szabályozni. Érdemes megjegyezni, hogy Málta - Svájc riválisa ezen a téren - egy másik utat választott, amikor teljesen új jogintézményeket bevezetve, egy hármas törvénycsomagról döntött, melyek a virtuális pénzügyi vagyoni értékű jogok elsődleges kibocsátását és azok tőzsdei kereskedelmét valamint az azokat felügyelő hatóság létrehozását is magában foglalja.[48]
- 434/435 -
A svájci tőkepiaci felügyelet (Swiss Financial Market Supervisory Authority - FINMA) 2017. szeptember 29-én kiadott, az ICO-k szabályozására vonatkozó iránymutatása[49] még nem tartotta szükségesnek a kripto eszközökre vonatkozó szabályozás bevezetését. Azonban a pénzmosás elleni küzdelem fontosságára tekintettel, már ez az állásfoglalás is felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy amennyiben az ICO kibocsátás fizetési eszközre irányul a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény (Anti-Money Laundering Act) vonatkozik a kibocsátás lebonyolításában résztvevő(k)re. Mégpedig, amely jogalany a kibocsátás szervezőjeként lép fel és letétet fogad el a jegyzés során (a sikeresen zárul kibocsátás esetében - visszavonhatatlan jegyzésként) a sikertelen kibocsátás esetében a letét visszafizetési kötelezettségét is vállalja az ICO lebonyolításakor. Amennyiben a letét ilyen formában kerül elfogadásra, márpedig az ICO-k átvették az IPO-k ilyen irányú gyakorlatát: akkor ez a jogintézmény feltételezi a banki licensz szükségességét a banki tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás alapján.[50]
A későbbi svájci szabályozás előfutára ez az irányelv, mely szerint amennyiben a kibocsátott kriptoérme vagy kriptovaluta értékpapírnak (pl. derivatív eszköz) minősül, akkor ezen pénzügyi eszköz másodlagos forgalmát értékpapírkereskedői jogosítvánnyal rendelkező gazdasági társaság végezheti csak.[51] A lentiekben részletesen tárgyalt svájci pénz- és tőkepiaci törvény által meghatározott értékpapír definíció része a származtatott eszköz is. Ekkor még jól láthatóan a pénz és tőkepiacok felügyeletét hatóság nem kívánt állást foglalni az ICO-k tárgyát képező kriptoeszközök értékpapír jellegére vonatkozóan, azonban a hasonlóságra már ekkor felhívta a figyelmet.[52] Szintén az értékpapír jellegre utaló iránymutatás, az a felügyeleti figyelmeztetés, mely szerint amennyiben a kibocsátott kriptoeszközök letétkezelését külső szervezet végzi, az a kollektív befektetésekről szabályozásáról szóló jogszabályok szerint letétkezelési tevékenységnek minősül, mely tevékenység is engedélyköteles.[53] 2017 szeptemberében a svájci tőkepiaci felügyelet (FINMA) már számos ICO-t a fenti szempontok alapján vizsgálata alá vont és így kilátásba helyezte a további jogalkotói és felügyeleti intézkedések meghozatalának a lehetőségét.
2018 februárjára, kevesebb mint fél év alatt a hatóság attitűdje a kriptoszektor szabályozását illetően jelentősen megváltozott. Ebben a gyors változásban egyarán szerepet játszhatott a megvizsgált ICO-k tapasztalatai és a kriptovaluták kapitalizációjának dinamikus növekedése az előző állásfoglalás óta eltelt néhány hónapban. A svájci kriptovaluta szabályozás az egyesült államokbélihez hasonlóan, aktív beavatkozást valósított meg ettől az időponttól kezdve: alapvetően az értékpapír és az attól eltérő vagyoni eszköz közötti elhatárolásra építve a szabályozói attitűdöt.
Abban az esetben, ha az értékpapír minősítéssel kerül meghatározásra az adott vagyoni értékű eszköz, akkor az értékpapírokra vonatkozó jogszabályok elsősorban és különösen a svájci pénz- és tőkepiaci törvény (Financial Market Infrastucture Act, FMIA, 2015 június 19.) által meghatározott jogi keretei az irányadók. Az értékpapírok körében a származtatott eszközök piaci működését és annak felügyeletét is szabályozó jogszabály az értékpapírt a törvény 2. cikkelyének b pontjában az alábbiak szerint határozza meg: olyan standardizált nyomtatott vagy dematerializált pénzügyi eszközök és a származtatott pénzügyi eszközök valamint a közvetítő értékpapírok, melyek, alkalmasak tömegszerű kereskedésre. A 2. cikkely c pontja a származtatott eszközöket pedig akként definiálja, hogy olyan pénzügyi szerződések, melyek értéke egy vagy több mögöttes termék árától függ, és amelyek nem készpénz tranzakciók. E fenti kategóriába történő besorolás azonban korántsem egyszerű, ha csak arra gondolunk, hogy minden kriptovaluta, ha és amennyiben kriptotőzsdei bevezetésre kerül, alkalmassá válik a tömeges kereskedésre és a definíció szerint szükséges dematerializált formával rendelkezik. Ezért szükséges a pontos elhatárolás, kriptovaluta kibocsátásoktól kezdve a kriptovaluták tőzsdei illetve szabályozott piacokon történő kereskedéséig bezárólag. Ezért a svájci tőkepiaci felügyelet konkrét iránymutatást adott a kriptovaluták szabályozásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre.[54]
- 435/436 -
Az útmutatás kiterjed a pre-sale és pre-finance jellegű kriptovaluta kibocsátásokra is, melyek szintén az értékpapír kategória részét képezik, mert tömegszerű kereskedésükre lehetőség van, jól meghatározható jogosultságokkal egy kvázi opciós joggal egy későbbi kriptovaluta kibocsátásra vonatkozóan. A pre sale és pre-finance kriptoérmék bármilyen a fenti négy típusú kriptoérme esetében értékpapírnak tekinthetők, azonban a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok rájuk önmagában mint értékpapírokra nem vonatkoznak. Mégpedig azért nem tartoznak közvetlenül a pénzmosás elleni küzdelem szigorú törvényi szabályozásának hatálya alá, mert nem vesznek igénybe befektetési szolgáltatót.[55] A tényleges kriptoérme kibocsátások esetében a fentiekben tárgyalt alapvető négy kriptoérme típus mentén érdemes vizsgálni a kriptoérméket az értékpapír kategóriába sorolás tekintetében. Amennyiben a kripto érme kizárólag fizetési eszköz és használati érme funkciókkal rendelkezik, akkor nem tekinthető értékpapírnak. Azonban a pénzmosási szabályok a kibocsátás során már a fizetési eszköz kriptovalutákra is vonatkoznak akár önszabályozó szervezet[56] tagjaként vagy befektetési szolgáltató igénybevétele következtében jön létre a pénzmosás elleni jogszabályok alkalmazásának a kötelezettsége.
Amennyiben a kriptovaluta használati eszköz típusú és van vagyoni értékű jogra vonatkozó meghatározottsága is akkor értékpapírnak minősül. Azonban mindkét esetben (ha hibrid illetve ha nem hibrid a használati eszköz kriptovaluta) nem minősül fizetési eszköznek, ezért nem tartozik a pénzmosás ellenes jogszabályok hatálya alá. Hasonlóan, a kizárólag vagyoni értékű jogokat megtestesítő kriptovalutákat nem tekinti a FINMA fizetési eszköznek és ebbéli funkciójuk alapján nem részei a pénzmosás elleni küzdelemnek. Azonban ez utóbbi kriptoérme típus esetében is a kibocsátás, a másodlagos forgalmazás, a letétkezelés továbbra is olyan tevékenységek, melyek a svájci joghatóság hatálya alatt önállóan is kimerítik a tőkepiaci engedélyköteles tevékenységet. A licensszel rendelkező e körbe tartozó szolgáltatók pedig már ismét a pénzmosás elleni jogszabályok hatálya alá tartoznak.
A fenti elhatárolások kettős logikai rendszerbe ágyazódva történnek, ezért mátrixszerűen érdemes a tényleges kriptoérme kibocsátás és a kripto érme funkció szerinti elhatárolást vizsgálni. Erre a komplex megközelítésre is ad útmutatást a svájci tőkepiaci felügyelet egy mátrix felvázolásával.[57] Az ICO elkészítői és létrehozói számára az ICO státuszát eldöntendő egy több oldalas kérdőiív kitöltésével segít a gyors döntést és az orientációt a felügyelet.[58]
A fentiek alapján megállapítható, hogy a svájci szabályozás a pénzmosás elleni küzdelemre alapozva és az értékpapírjog hatálya alá történő besorolás segítségével biztosítja a kriptoökoszisztéma szabályozását. Így a szabályozás kijelöli a pénzmosás elleni küzdelem vonatkozásában és az értékpapír státusz alapján a kriptovalutákkal kapcsolatban működő szolgáltatók feladatait és a tőkepiaci felügyelet felé a jelentési és engedélyeztetési kötelezettségeit.
Összefoglalásul az állapítható meg, hogy 2017-ben és 2018 év elején a pénz és tőkepiaci felügyeleti szervek részéről a kriptovaluta piaci folyamatok felmérése és aktív vizsgálata folyt. A felügyeleti szervek jól láthatóan a közös pontok az értékpapírjog, a közösségi finanszírozás és a kezdeti nyilvános kibocsátás területén a vonatkozó szabályozás érvényesítésére törekedtek. A kriptovaluták kibocsátásának és tőzsdei kereskedésének a szabályozása és felügyelete éppen azok határterületi elhelyezkedése miatt jelent egy komoly kihívást a szabályozó hatóságok számára. A szabályozás során továbbá fontos szempont, hogy a már kibocsátott pénzügyi eszközök árfolyama se omoljon össze egy drákói szigorúságú szabályozás bevezetésével. Ugyanakkor az is jól látható, hogy a kisbefektetők védelme és a tőkepiaci átláthatóság biztosítása miatt akár egy szűkebb szabályozás bevezetése is hasznos és szükséges a piaci szereplők számára valamint ez a kripto ökoszisztéma hosszú távú tőkepiaci érdeke is. A szabályozás során azonban a tőkepiac egyik
- 436/437 -
legfontosabb alapelvét a transzparenciát szükséges az első helyen figyelembe venni.
2018-ra a szabályozás hiánya és esetenkénti ambivalens jellege a kripto ökoszisztéma további fejlődésének is az akadályává vált. A joghatóságok a szabályozás szükségességét felismerve eltérő módon és mértékben léptek fel. Az Európai Unió a kis lépések taktikájával két jelentős terület szabályozását kezdte el. Egyrészt a magánforgalomban fontos szerepet betöltő virtuális pénztárca-szolgáltatók és a virtuális fizető eszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók szabályozásával. Másrészt az Európai Unió az ICO-k egy szűkebb szegmensére kidolgozott szabályozási javaslatával kívánja a szabályozott piaci tranzakciók közé beemelni a kripto eszközök egy részének a kibocsátását.
A svájci kripto eszközök szabályozása is - az európai unióhoz hasonlóan - a meglévő jogintézményekre alapozva hozta létre a kripto érmék és az ICO szabályozását. Ebben az értékpapírtól való elhatárolás és azzal megegyező kezelés valamint a kibocsátás tárgyát képező kriptoérme korai vagy tényleges státusza alapján jöhet létre a szabályozói elhatárolás. Így a pénzmosás elleni küzdelem alkalmazásának eszközei valamint a tőkepiaci felügyelet alá bevont szolgáltatások és szolgáltatók köre is egyértelműen meghatározható.
Végül a kriptovaluták működését megalapozó technológiák potenciális jövőjét is érdemes összegezni. Ezen a területen is már egyértelműen látható, hogy a kriptovaluták pénzfunkciót ebben a formájukban (talán az egyetlen kivétel a ripple-t nem számítva) és ilyen számosságban nem tudnak betölteni. Azonban az is látható, hogy a decentralizált és azonnali elosztott könyvelési rendszer jelentős, forradalmi változásokat indíthat el a szerződés alapú tulajdon és egyéb nyilvántartások esetében (ingatlan adásvételek, értékpapír ügyletek és biztosítási szerződések, valamint a káresemények, betegtalálkozók és orvosi vizsgálatok nyilvántartása stb. területén). A pénzügyi és szinte az összes közvetítő tevékenység számára új technológiát, jelentős adminisztráció és költségcsökkentést és szinte azonnali tranzakció zárást (a szerződési feltételek teljesülése esetén) tesz lehetővé az új, blokklánc alapú technológia. Ezzel a fogyasztók számára a közvetítési tevékenységek olcsóbbakká és átláthatóbbá válhatnak, a közvetítők számára viszont egyértelmű és jelentős profitcsökkenés és piacvesztés várható. ■
JEGYZETEK
[1] A bitcoin mint az első kriptovaluta első eredeti információs egysége (Genezis Block) 2009. január 3-án került létrehozásra, amely a dátumot és aznapi Times címlapjának vezető cikkének a címét tartalmazza: The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink the second bailout for banks. Ezzel utalt a máig inkognitóját (Satoshi Nakamoto) őrző szerző a centralizált bankrendszer alternatívájának szánt decentralizált fizetési eszköz létrejöttének az okára: az alternatív pénz, mint fizetési eszköz rendszerének megvalósítására. Lásd: VOLKERING, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 64. o.
[2] A tőzsdei kapitalizáció a tőzsdén jegyzett társaság(ok) törzsrészvény árfolyamának és a törzsrészvények számának a szorzata. Így érthetővé válik, hogy az Apple Inc, hogy érthette el az 1 billió dolláros kapitalizációt 2018. augusztus 2-án, amikor az Apple törzsrészvény árfolyama átlépte a 204 USD értéket. A 4 915 138 000 darab részvény és a 200 USD feletti árfolyam szorzataként számolt összesített érték, ekkor haladta meg először az 1 000 milliárd USD azaz 1 billió USD értéket, ami megtestesíti a társaság kapitalizációját, azaz a teljes piaci értékét.
[3] Lásd http://money.visualcapitalist.com/worlds-money-markets-one-visualization-2017/ (2018.08.17.)
[4] Lásd https://coinmarketcap.com/charts/ (2018.08.17.)
[5] Pfeffer Zsolt: Fizetésre használható virtuális eszközök Kodifikáció és Közigazgatás 2017. 1. sz. 16-27. o.
[6] Azonban az érdemes megjegyezni, 2017. április elsejétől az új költségvetési év kezdetétől Japánban elfogadott törvényes fizetőeszköz a bitcoin és lásd https://www.newsbtc.com/2017/04/02/japan-officially-recognises-bitcoin-currency-starting-april-2017/ (2018.08.18.) a természetes személyek adóztatásában. Jura, 18. évf., 1. sz., 119-126.
[7] A titkosított rendszer feltörése abban az esetben képzelhető el elméleti oldalról, ha a decentralizált számítógépes egységek (nodes) több mint 50%-a egy csoport vagy személy kezébe kerül és az(ok) visszaél(nek) e tulajdonával. Azonban ekkor is nyilvánvalóvá válik a rendszer elleni ilyen támadás, hiszen visszamenőleg szükséges a több millió egymásra rakódott adategység módosítása minden egyes decentralizált egység esetében. Ezért ez a visszaélés inkább elméleti, gyakorlati lehetőség még az alt-coin-ok korai státuszában tűnhet reálisnak a relatív alacsony blokkszám és kevés decentralizált számítógépes egység megléte esetén.
[8] Lásd Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Crypto-currency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 65, 99-110. o.
[9] Lásd Lentner Csaba - Zéman Zoltán: A pénzügyi válság bankszabályozási controll elveinek meghatározóbb történeti elvei Európai Jog 2017. január 8-14. o.
[10] A fiatpénzek a modern pénzek, melyek mögött nincs meghatározott nemesfém (jellemzően arany vagy ezüst) készlet fedezete a kibocsátó jegybanknak. Ezért a fiatpénzek a pénzfunkcióikat a jog által definiált elfogadott fizetőeszközként tudják kialakítani és gyakorolni. A kriptovaluták esetében sem a nemesfémhez való kötöttség sem jog által elfogadott fizetőeszköz funkció nem áll fenn.
- 437/438 -
[11] Bár a köztudatban ezeket a kereskedési helyszínek a tőzsdének nevezik, azonban a felügyeleti engedély hiányában csak olyan kereskedési helyszínek, melyek a multilaterális kereskedési platform fogalmának felelnek meg. A multilaterális kereskedési platformokat első alkalommal az Európai Unió már Az Európai Parlament és s Tanács 2004/39/EK Irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 2004/39 a 4 cikk 1. szakasz 15 pontjában "amely befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszer, amely pénzügyi eszközökre irányuló több harmadik fél vételi és eladási szándékát hozza össze - a rendszerben és megkülönböztetésmentes szabályoknak megfelelően..." definiálta.
[12] A valuta két jellemzően fiatpénz egymáshoz viszonyított árfolyamát fejezi ki készpénzes ügyletre vonatkozóan.
[13] A deviza két, jellemzően fiatpénz egymáshoz viszonyított árfolyamát fejezi ki bankszámlák közötti váltás esetében, ahol nem készpénzes az elszámolás.
[14] Bitcoin: A Peer-to Peer Electronic Cash System Lásd https://bitcoin.org/bitcoin.pdf (2018.08.11.)
[15] Uo.
[16] A kriptotőzsdék illetve kereskedési platformok esetében éppen azt a kockázatot futja a befektető, hogy a privát kód a tőzsde rendszeréé, így annak csődje esetén a kriptovaluta is elvész. Ahogy azt történt a Mt Gx, az első japán kriptotőzsde és a további kriptovaluta tőzsde csődök esetében függetlenül attól, hogy csalás vagy hacker támadás okozta-e a tőzsde pénzügyi összeomlását. Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 65, 117-124. o.
[17] Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Crypto-currency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 110-124. o.
[18] A PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég és a Svájci Zugban létrehozott Cripto Valley társulás közös tanulmánya Diemers, Daniel - Arslanian, Hanri, Mcnamara, Grainne - Dobruaz, Günther - Wohlegemuth, Lukas: Initial Coin Offerings A strategic perspective PWC 2. o. lásd https://cryptovaUey.swiss/wp-content/uploads/20180628_PwC-S-CVA-ICO-Report_EN.pdf (2018.08.12.)
[19] Az ICOrating elnevezésű amszterdami ICO minősítő társaság a szavazó kriptoérmével (vote token) és a jutalom (reward token) érmével bővítette a fenti négyes elhatárolást 2018 első féléves ICO-kat elemző kiadványában. A szavazati jog kripto érme az adott mögöttes projekt fejlesztésébe biztosít szavazati jogot, mellyel élve tulajdonos befolyásolhatja a fejlesztés jövőbeli irányait. A jutalom érme a projekt létrehozásában és annak működtetésében illetve fejlesztésében résztvevők számára kibocsátott kriptoérme, mely jellemzően elővásárlási jogot vagy egyéb előnyt biztosít a projekt ICO-ja során. Market Research Q2 2018 ICORATING The Rating Agency for ICO Projects 20. o.
[20] Lásd https://www.finma.ch/en/news/2018/02/20180216-mm-ico-wegleitung/ (2018.02.16.)
[21] Az okos szerződés egy olyan számítógépes protokoll, melyben egy digitális szerződés előre meghatározott feltételekkel teszi lehetővé a szerződő felek között a tranzakció megvalósulását. A szerződésben rögzített feltételek végrehajtása nem tesz szükségessé külső beavatkozást és a szerződés biztosítja a külső beavatkozás és manipuláció lehetőségének a kizárását. Healthureum white paper 4. o. lásd https://www.healthureum.io/app/Healthureum-White-Paper.pdf (2018.02.22.)
[22] Lentner Csaba: A bankszabályozás tudományos rendszertana és fejlődéstörténete. In: Lentner, Csaba (ed.): Bankmenedzsment: Bankszabályozás - Pénzügyi fogyasztóvédelem Budapest, 2013., 27-81. o.
[23] Lásd https://www.sec.gov/oiea/investor-alerts-bulletins/ib_crowdfunding-.html (2018.01.18.)
[24] Útmutató a közösségi finanszírozáshoz Útmutató kis- és középvállalkozások számára lásd http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/10229/ (2018.01.17.)
[25] A Howey teszt során a SEC az 1933-es Értékpapírtörvény (Securities Act of 1933) és az 1934-es Tőzsdetörvény (Securities Exchange Act of 1934) alapján dönti el hogy az adott befektetési szerződések (investment contracts) értékpapírnak minősülnek-e, amennyiben igen, akkor a két törvény szerinti regisztrációs és közzétételi tevékenységnek is eleget kell tenniük.
[26] Lásd http://consumer.findlaw.com/securities-law/what-is-the-howey-test.html (2018.07.27.)
[27] Uo.
[28] A commodity pool olyan vagyonkezelési forma, mely egy befektetési alaphoz hasonlóan, de kizárólag a határidős tőzsdei ügyletek illetve opciók kereskedésére gyűjt forrásokat. Az elért hozamokból és veszteségekből a résztvevők befektetéseik arányában részesülnek. lásd http://www.cftc.gov/ConsumerProtection/EducationCenter/ CFTCGlossary/glossary_co Letölthető: (2018.01.15.)
[29] Lásd http://consumer.findlaw.com/securities-law/what-is-the-howey-test.html (2018.07.27.)
[30] Lásd https://www.sec.gov/news/press-release/2017-131 (2018.07.27.)
[31] Lásd Bujtár Zsolt: A kriptovaluták európai és máltai szabályozásának összehasonlító elemzése Európai Jog megjelenés alatt
[32] Zohar Goshen, üzleti jogász, a Columbia Law School jogász professzora.
[33] Gideon Parchomovsky, üzleti jogász, a University of Pennsylvania Law School jogász professzora.
[34] Lásd Goshen, Zohar - Parchomovsky, Gideon: The Essential Role of Securities Regulation, 55 Duke L. J. 711 20052006. 711-732. o.
[35] Lásd András: Zéman Zoltán - Kecskés András, Bárczi Judit, Béhm Imre (szerk.): Pénzügyi és jogi szabályozási kontroll Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2018.
[36] Lásd Goshenr - Parchomovsky: i.m. 713-714. o.
[37] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről 3 cikk 3. pontja vagyon: mindennemű vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökhöz fűződő jogcímet vagy bennük lévő érdekeltséget;
[38] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015.május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről 16. bekezdés d pontja akként egészül ki:
"virtuális fizető eszköz": digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki vagy garantál, nem feltétlenül kapcsolódik rendeleti pénzekhez, és nem rendelkezik rendeleti pénz vagy pénz jogi státuszával, de természetes vagy jogi személyek elfogadják csereértékként, valamint elektronikusan átutalható, tárolható és lehet vele elektronikusan kereskedni;
[39] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015.május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás
- 438/439 -
vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről 16. bekezdés d pontja továbbiakban akként egészül ki: "letétkezelő pénztárca-szolgáltató": olyan szervezet, amely ügyfelei nevében virtuális fizető eszközök tartására, tárolására és átutalására szolgáló kriptográfiai magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt."
[40] A rendeleti pénzek vagy más néven fiat pénzek a mai modern pénzek elnevezései, melyek ismét arra utalnak elnevezésükben, hogy rendeleti úton azaz jog által elrendelve töltik be pénzfunkcióikat.
[41] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015.május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről bevezető rész 8-9 pontok
[42] Draft Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on European Crowdfunding Service Providers (ECSP) for Business (COM (2018)0113-C8-0103/2018-2018/0048(COD)) Committee on Economic and Monetary Affairs 2018.08.10 European Parliament 2014-19 Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/oeil-mobile/fiche-procedure/2018/0048(COD) (2018.08.18.)
[43] Draft Report on... 5. kiegészítés 7-8. o.
[44] Draft Report on... 6. kiegészítés 8-9. o.
[45] A PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég és a Svájci Zugban létrehozott Cripto Valley társulás közös tanulmánya Diemers, Daniel - Arslanian, Hanri, Mcnamara, Grainne - Dobruaz, Günther - Wohlegemuth, Lukas: Initial Coin Offerings A strategic perspective PWC 2. o. lásd https://cryptovalley.swiss/wp-content/uploads/20180628_PwC-S-CVA-ICO-Report_EN.pdf (2018.08.12.)
[46] Draft Report on. 12. kiegészítés 12. o.
[47] Draft Report on. 17. kiegészítés 16. o.
[48] Lásd Bujtár Zsolt: A kriptovaluták európai és máltai szabályozásának összehasonlító elemzése Európai Jog megjelenés alatt
[49] FINMA Guidance Regulatory treatment of initial coin offerings (ICOs) Swiss Financial Market Supervisory Authority 2017. szeptember 29. 2. o.
[50] Uo. 3. o.
[51] Uo. 3. o.
[52] Uo. 3. o.
[53] Uo. 3. o.
[54] Swiss Financial Market Supervisory Authority Guidelines for enquiries regarding the regulatory framework for initial coin offerings (ICOs) 2018. február 16.
[55] Uo. 4. o.
[56] A FINMA a 27. törvénycikk alapján, ha a kereskedési színterek (tőzsde és multilaterális kereskedési platform - FINMA 26 törvénycikk) önszabályozó testületet hoznak létre a felügyelettel történő együttműködésre, akkor annak tagjaként is korlátozott tevékenység végezhető közvetlen felügyeleti engedély nélkül. Ennek alapja, hogy az önszabályozó testületnek biztosítania kell a piac zökkenőmentes működését és jó üzleti hírnévvel kell rendelkeznie valamint a feladat ellátására megfelelő specializált szaktudással szükséges rendelkeznie. E feltételek betartásával ugyanis a pénz- és tőkepiaci törvény megfelelő részei (megfelelő szaktudás, nyilvántartás, bennfentes kereskedelem és tiltott piacbefolyásolás valamint egyéb érdekkonfliktusok kizárása) is szükségszerűen megvalósul a tagszervezet esetében is.
[57] Swiss Financial Market. 8. o.
[58] Swiss Financial Market. 9-11. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék.
[2] A szerző tanársegéd, PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék.
Visszaugrás
