A bitcoin 2009-es színre lépésével[1] egy korábban ismeretlen digitális pénzügyi eszköz jelent meg a világgazdaságban. Néhány év alatt több mint 1500 kriptovaluta nyilvános kibocsátására került sor. Mindez úgy történt, hogy az egyes jogrendszerek az eltelt közel 10 évben sem tudták egységesen és jellemzően egyenként sem egyértelművé tenni, ezen pénzügyi eszközök jogi meghatározását. A probléma összetettségét jól jellemzi az a folyamat, ahogy néhány év alatt akár teljes támogatástól a teljes tiltásig is eljutott egy-egy joghatóság (Kína, India, Dél-Korea), viszont az átfogó jogszabályi környezet kialakítása, eddig még szinte egyetlen joghatóság alatt sem valósult meg. Márpedig ahhoz, hogy megfelelő jogi környezet alakulhasson ki szükséges a jogalkotó tiszta és világos szándéka, hogy a jogalkalmazók, akár felügyeleti szervek akár jogalanyok megfelelő módon tudjanak alkalmazkodni egy új technológiai ökoszisztéma által nyújtott lehetőségekhez és veszélyekhez.
A jelen tanulmány célja, hogy a kriptovaluták jelenlegi európai státuszát tőkepiaci jogi aspektusból vizsgálva nyújtson helyzetértékelést az egyes lehetséges szabályozási irányokról és egy státuszjelentést adjon át az olvasónak a szabályozás állapotáról felvázolva egy lehetséges fejlődési irányt: az Európai Unió jelenlegi álláspontján túlmutató máltai hármas törvényi szabályozást.
A kriptovaluták a 2017-es évre érték el a szélesebb intézményi és magánbefektetői kör érdeklődését. Ezt jól mutatja, hogy a kriptovaluták kapitalizációja[2] a világ összes tőzsdéjének kapitalizációjának (73 ezer milliárd USD[3]) mindössze 1%-át tette ki a 768 milliárd USD értékével a 2018. január 5-i csúcspontján[4], és amelynek összesített piaci érték mindössze 191 milliárd USD összeg volt 2018. augusztus 14-én.
Ezzel azonban a kriptovaluta piac elérte azt a nagyságrendet, mellyel 2017 után már elmondható, hogy létrejött egy új, alternatív eszközosztály. Az új eszközosztály első tagja a bitcoin volt. Ezt követően jöttek létre a második és harmadik generációs alternatív kriptovaluták az úgynevezett alt-coinok széles köre, amely folyamat azt eredményezte, hogy 2017 végére már több mint ezer kriptovaluta jött létre és többségük bevezetésre is került egy vagy több kriptovaluta tőzsdére.
A kriptovaluták azonban nevükkel ellentétben nem fizetési eszközök, azaz mint fizető eszközök nem rendelkeznek[5] a pénzforgalom lebonyolításához szükséges pénzfunkciókkal.[6] Bár áru és szolgáltatásvásárlások történtek már a kezdetektől kriptovalutákkal, azonban a kriptovaluták számára a magas tranzakciós költségek és a jelentős árfolyamingadozás sem az elszámolási sem a kincsképző funkciót betöltését nem teszi lehetővé. Ehhez a problémakörhöz még az is hozzájárul, hogy a nemzetgazdaságok nem ismerik el a jog erejénél fogva legális fizetőeszközként a kriptovalutákat, de még a kriptovaluták közül a leginkább ismert bitcoint sem. Ezzel megállapítható, hogy a fizetés módja technikailag történhet kriptovalutával, de ezzel még nem pénzzel, hanem áruval történik a tranzakció ellenértékének a kiegyenlítése.
A fentiek alapján úgy tűnhet, hogy a kriptovaluták részben hasonlóan működnek, mint az értékpapírok, hiszen nyilvános kibocsátásukat követően bevezetésre kerülnek a kriptotőzsdére és ott mint másodlagos piacon a befektetők értékesíthetik azokat. Azonban itt szinte véget is érnek a hasonlóságok, hiszen ettől a formai hasonlóságtól eltekintve olyan jelentős tartalmi különbség van az értékpapírok és a kriptovaluták kibocsátása és tőzsdei működése között, hogy a hasonlóság csak formai szinten marad. Ezért is különösen fontos a különbségeket áttekinteni egy tartalmi összehasonlítás keretében.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy mik a kriptovaluták? A kriptovaluták egy titkosított számítógépes kódrendszer segítségével képesek decentralizált módon adattárolásra. Ez a technológia a blokklánc technológia, melynek alapja, hogy az egyes adatblokkok úgy kerülnek eltárolásra, hogy az újabb adatblokkok egyenként, minden egyes korábbi adatblokkhoz hozzá adódnak. Ennek köszönhetően a technológia titkosítása rendkívül nehezen feltörhető.[7] A biztonságot tovább növeli, hogy az egyes adatblokkokat kezelő csomópontok (számítógépek) adatai nem láthatók a többi csomópont számára. Ezzel egyszerre valósul meg a decentralizált adatkezelés és a titkos adatkezelés a megnövekedett adatbiztonság mellett.
- 6/7 -
A kripto ökoszisztémában az egyes adatblokkokat kezelő csomópontok (node) fontos szerepet töltenek be az adatforgalom (elektronikus átutalások) jóváhagyása mellett a kriptovaluták létrehozásában az úgynevezett kriptobányászatban. Ez a folyamat egy meghatározott számítógép kapacitást igényel, amire korábban (2009 és 2014 között időszakban) egy asztali számítógép is megfelelt, azonban a megfejtendő logikai feladatok a korlátozott kriptovaluta számosság miatt a 2010-es évek közepétől már egy jelentős, egyenként millió forintos nagyságrendű beruházást igénylő számítógépek hálózata szükséges ehhez. Ugyanis éppen az infláció elkerülése miatt csak korlátozott mennyiségű (például a bitcoin esetében összesen 21 millió darab) vagy évente csak 5-10%-kal növekvő mértékű kriptovaluta (mint az etheterum technológia kriptovalutája az ether esetében) kibocsátására kerül sor. Azonban a növekvő számú és kapacitású kriptobányász számítógép tulajdonos miatt is egyre nehezebb[8] és kevesebb kriptovalutát (például 210 ezer bitcoinonként feleződik az elérhető darabszám így az induló 50 darab bitcoin jutalom is már többször feleződött)[9] biztosító tevékenység a kriptobányászat. Ugyanis minden egyes sikeres logikai feladat elvégzésekor a bányász számítógép tulajdonosa egységnyi kriptovalutát (50-25-12,5 stb.) kap jutalomként, mely folyamat keretében kerül kibocsátásra és végül 2140. május 7-én éri el a végleges 21 millió darabot a bitcoin forgalomban lévő állománya.[10] Azonban így a bányászat, mint a kriptovaluta eredeti létrehozása csökkenő hatékonysággal működik, amit a tranzakciók jóváhagyásáért kapott növekvő díjbevétel (az egyre több tranzakció miatt) ellensúlyozhat, ha például a bitcoin elektronikus fizetési rendszer technológiájaként tud működni a jövőben. Ehhez azonban a másodpercenként néhány darabos átutalási kapacitás töredéke a nemzetközi elektronikus kártyafizetési rendszerek másodpercenként több ezer darabos értékének. Ha és amennyiben ez a technológiai kihívás megoldható és a biztonsági feltételek jelentősen javulnak valamint az árfolyam volatilitás csökken, akkor lehetséges a bitcoin esetében a fizetőeszközzé válás tömegszerűsége, és ezzel együtt a bitcoin ekkor fog csak az alapvető pénzfunkciókkal rendelkezni. A tőkepiac szempontjából azonban a bányászat a zártkörű működés feltételrendszeréhez hasonlít a gazdasági társaságok működése tekintetében, ezért a továbbiakban e területtel a tanulmány nem foglalkozik.
A titkosítás kapcsán, azzal párhuzamosan azonban felmerül az anonimitás problémája, ami a pénzmosási tevékenységek oldaláról jelenthet komoly kockázatot a pénzügyi rendszer számára.[11] A gyakorlati megoldás a pénzmosási tevékenységek ezen problémájára a bemeneti (vásárlási) és kimeneti (eladási) pontokon történő többszintű azonosítás. Amikor a jogalany kriptovalutát vásárol, akkor szükséges a megfelelő személyi dokumentumok és fényképes azonosítás (a praktikus megoldás a selfie a személyi igazolvány mindkét oldaláról és szemből és profilból készült fénykép) és hasonlóan a modern fiatpénzekhez[12] történő visszatérés biztosításakor az újabb, a belépéshez hasonlóan szigorú azonosítás. Az adóhatóságok pedig az egyes kripto multilaterális kereskedési platformok[13] (köznapi szóhasználatban kriptotőzsdék) kereskedési adatait bekérve, adójogi következményekkel tovább erősíthetik a piac transzparenciáját. Azonban a fenti azonosítás csak abban az esetben működik, ha a kriptovaluta tőkepiaci eszközként működik, ha pénzként funkcionál az internet adta lehetőségek alapján nem szükséges a pénzváltó vagy más azonosításra kötelezett pénzügyi szolgáltató igénybevétele sem valuta (készpénz)[14] sem deviza (számlapénz)[15] formájában.
A továbbiakban a szerző a jogi szabályozás szemszögéből vizsgálja a kriptovaluták nyilvános tőkepiaci megjelenését (ICO) és kereskedelmének helyszíneit a multilaterális kripto kereskedési platformokat (kriptotőzsdék).
A kriptovaluták meghatározásakor érdemes visszanyúlni a bitcoin létrehozójának a titokzatos Satoshi Nakamoto által jegyzett első white paper-hez.[16] Ebben a mindössze 11 oldalas munkában került első alkalommal került meghatározásra a kriptovaluta, mint egy olyan felhasználó és felhasználó (peer-to-peer) közötti elektronikus készpénz, mely közvetlenül pénzügyi intézmény bevonása nélkül teszi lehetővé online felületen a fizetést.[17] Ezzel egy érdekes kérdés felmerül: mégpedig, hogy létezik-e fizikai formájában a kriptovaluta, hiszen ha csak számlapénz formájában jelenik meg, akkor csak devizáról beszélhetünk? Bár a bitcoin és a többi kriptovaluta (valamint a későbbiekben tárgyalt kripto érmék) nem kerülnek sem papír sem érme formájában nyomtatásra, illetve pénzverdei kibocsátásra, de fizikailag elkülönülten elérhetők, az interneten (online) illetve hardver eszközön (offline) tárolható blokkok láncolatából álló számítógépes adatok összességeként, melyet a tulajdonos egy nyilvános és egy privát kód segítségével egy virtuális pénztárcában biztonságosan tárolhat.[18] A nyilvános kód minden tranzakció esetében látható mindkét szerződő fél részéről, valamint a blokklánc tranzakciójának az időpontját jelző időbélyegző értékével együtt.[19] Amennyiben a tulajdonosa a bankkártyák PIN kódjához hasonlóan megfelelő fizikai elkülönítéssel és gondossággal tárolja a kriptotárcájában az offline eszközön elhelyezett kriptovalutát, akkor a kriptovaluta tulajdonosa a hackertámadásoktól (az offline jelleg miatt) és tőzsdei csalásoktól (a saját privát kód alkalmazásával) képes megvédeni a virtuális valutáját.
A kriptovaluta kibocsátások tárgyalása előtt azonban még fontos egy elhatárolást szükséges tenni a kriptovaluták (criptocurrency) és a kriptoérmék (crypto token) viszonylatában. Új kriptovaluta kibocsátásra ugyanis a kriptokibocsátások csak kis százalékában kerül ténylegesen sor. Az új kriptovaluta ugyanis attól különbözik a meglévő kriptovalutáktól, hogy új, a korábbiaktól eltérő blokklánc alapú technológiára épül. Így csak abban az esetben, ha a bitcoinétól és a legtöbb kibocsátás alapját szolgáló ethereumétól érdemben különböző blokklánc technológia alapján létrehozott kriptovaluta kerül ki-
- 7/8 -
bocsátásra, akkor nevezhető a kripto eszköz létrehozása új kriptovaluta forgalomba hozatalának. Az esetek döntő többségében azonban az alap kriptovalutákra: a bitcoin, az ethereum, a ripple, a litecoin a neon, a cardano és litecoin blokkláncára - épülő projektben szerez érdekeltséget kriptoérme (token) formájában, a zártkörű vagy nyilvános kibocsátásban résztvevő jogalany.
Az elsődleges nyilvános kriptoérme kibocsátás (Initial Coin Offering - ICO) számos tekintetben hasonlít a kezdeti nyilvános kibocsátáshoz (Initial Public Offering). Azonban egy alapvető különbség van a két kibocsátás között annak szabályozottsága. Az előbbi ugyanis jelenleg nem vagy csak kis részben szabályozott éppen az miatt, mert a kriptoérmék (és a kriptovaluták) jogi meghatározottsága az egyes joghatóságok tekintetében rendkívül ambivalens. Az egyszerű megoldás az lehetne, ha a kriptoérmék és a kriptovaluták is értékpapírként működnének és a jogalkalmazók valamint a kibocsátók és a befektetők egyaránt elfogadnák ezt a jogi tényként. Azonban ez koránt sincs így, mert a kriptoérme kibocsátások formailag hasonlítanak az IPO-kra, de tartalmukban csak részben. A hasonlóság pedig így csak azokra az esetekre alkalmazható, amelyek értékpapírnak minősülnek. Ez a jogalkalmazó felügyeleti szervek számára egyszerű és egyértelmű helyzetet teremtene azzal, hogy engedélyhez kötné a kibocsátók kezdeti nyilvános kibocsátásait és a másodlagos piacok, a kereskedési platformok fennmaradását, míg a kibocsátók számára ez jelentős adminisztratív teher lenne, a befektetők viszont szintén attól tarthatnának, hogy jogellenes tevékenységként nem tarthatnák meg a továbbiakban a korábban megszerzett befektetéseiket. Így a meglévő 200 milliárd USD értékű tőkepiaci eszközosztály iránti bizalom fenntartása a blokklánc technológia széles körű elterjedése a meglévő eszközök és az újonnan kibocsátandó eszközök eltérő kezelését teszik szükségessé.
Az ICO meghatározásakor egy olyan folyamatként határolható el, melynek során egy előre meghatározott időszak alatt egy gazdasági társaság előre meghatározott mennyiségű kriptoérmét bocsát ki kriptovaluta vagy fiatpénz ellenében.[20]
Az előző alfejezetben a szerző szándékosan határozta meg érdekeltség szerzéseként azt a folyamatot, amikor egy jogalany egy kriptoérme kibocsátás során érdekeltséget szerez a kriptoprojektben. Alapvetően négy fajta kriptoérme (crypto token) határolható el az eddigi ICO-k során.[21] A négy fajta közül a legismertebb a fizetési érem (payment token), melyre példa a bitcoin és az ethereum. A használati kriptoérme (utility token) hozzáférést biztosít egy blokklánc alapú szolgáltatáshoz akár kedvezményeket is biztosít tulajdonosának. A pénzügyi eszköz típusú kriptoérme (asset token) hasonlít már meghatározásában is leginkább az értékpapírhoz hiszen tulajdonosi vagy hitelezői pozíciót jelöl, mely részvényesi vagy kötvényesi pozícióként funkcionálna, amennyiben tényleges értékpapírként kerülne sor a nyilvános értékpapír-kibocsátásra. Végül érdemes a pénzügyi eszköz típuson belül is akár kezelhető, de mégis önálló típust, az előfinanszírozást vagy előértékesítést biztosító kriptoérme (prefinancing, presale token) elkülöníteni. Ez a kriptoérme a kibocsátó által vállalt kötelezettség alapján meghatározott időpontban és feltételek szerint biztosítja a pénzügyi eszköz jellegű kriptoérmére vagy a kibocsátás pénznemében (ether vagy bitcoin esetleg más fiatvaluta) a cserét, vagy pedig elővásárlási jogot biztosít egy későbbi kriptoérme jegyzésére a kibocsátási áron vagy akár annál kedvezőbb feltételek mellett.
A fentiek alapján ICO-k többségét az előbb említett kriptoérme kibocsátások esetében célszerű lenne kriptoérme kibocsátási eseményként (Token Generating Event - TGE)[22] megjelölni, mivel az ethereum ERC-20 elnevezésű protokolljára épített blokklánc technológia alapján jönnek létre és nem új blokklánc technológiát képviselnek.[23]
A kriptovaluta piac alapvalutái a bitcoin és az ethereum, melyeken keresztül szinte kizárólagosan érhetők el nemcsak az új kriptovaluta kibocsátások (Initial Coin Offering - ICO), de a kripotőzsdei elszámolások is ebben a két alap kriptovalutában kerülnek nyilvántartásra. Ezt azért fontos kiemelni, mert így tranzakciós költségek merülnek fel a kettős valutaváltás során, és az árfolyamnyereségek és veszteségek nyomon követése is bonyolultabbá válik.
A kezdeti nyilvános részvénykibocsátáshoz viszonyítva az alapvető eltérés, hogy az ICO során a befektető nem részvényessé válik, hanem részesedhet egy még csak íróasztalon lévő projektben vagy gazdasági mikroszférában avagy egy decentralizált autonóm szervezetben (decentralized autonomous organization - DAO). Ez utóbbi szervezet egy olyan központi irányítás nélküli szervezet, mely okos szerződésekre[24] épül. A fenti négy típusú kriptoérme egy érdekeltséget testesít meg a projekt, mikroszféra vagy DAO értékéből. A tulajdonosa a tőzsdére bevezetett kriptoérmén keresztül azok árfolyam-növekedése során realizálhat árfolyamnyereséget vagy veszteséget.
Jól látható, hogy a kriptovaluták tulajdonosai jogilag két szempontból is hátrányosabb helyzetben vannak a részvényjegyzőkkel szemben. Egyrészt nem szereznek tulajdonjogot a kriptoérmét kibocsátó társaságban, másrészt a kibocsátás során sem védett jogilag a helyzetük. A védett jogi helyzetet a kibocsátási tájékoztató kötelező tartalmi elemei különösen a teljes körű kockázatfeltárás és a kibocsátásban résztvevő befektetési vállalkozások szakmai és jogi kötelezettségvállalásai biztosítják a nyilvános kibocsátásban résztvevő részvényvásárlók számára.
A kriptovaluta jegyzés során a nyilvános kibocsátás a nyilvánossághoz való fordulás lehetőségét jelöli, ez azonban társasági formához kötött minden egyes nemzetgazdaság esetében. Magyarországon például csak a már zártkörűen működő részvénytársaság átalakulásával lehet nyilvános módon tőkét gyűjteni újonnan alakuló részvénytársaság esetében azonban nem. Ez a lehetőség azonban számos országban - köztük az Egyesült Államokban is - már az induló részvénytársaság
- 8/9 -
számára is rendelkezésre áll az alapításkor is. Azonban a különbség a szabályozott zártkörű és nyilvános kibocsátások és a kriptovaluták kibocsátása között éppen a jogi szabályozottság tekintetében jelentős. Míg például jellemzően a zártkörű értékpapír kibocsátások regisztráció kötelesek a nyilvánosak pedig minden esetben engedélykötelesek, addig a kriptovaluták kibocsátása egyetlen joghatóság esetében sem tartozik értékpapír vagy tőkepiaci engedélyezés és jogszabályi kötöttség hatálya alá.
Ennek a ténynek szinte történelmi okai is vannak. A titokzatos bitcoin létrehozó éppen a központi bankok ellenpólusaként kívánta megalkotni, az azok joghatósága alá nem tartozó fizetőeszközt, az első kriptovaluta formájában. Ugyanis a 2007-2009-es válság éppen a központi bankok aktív támogatásával jöhetett létre egy prociklikus, a gazdasági növekedést a buborék kialakulásáig támogató monetáris politika.[25] Mindez a már aranyfedezet nélküli modern pénzek elinflálódásának a veszélyét hordozta magában. Ezért is született meg a számos esetben maximált vagy a pozitív hatású (3-4%-os) infláció mértékével növekvő kriptovaluta kibocsátások rendszere. A bitcoinból éppen ezért csak a már említett 21 millió darab kerül kibocsátásra. Az ether esetében pedig csak évi néhány százalékkal növekszik a kibocsátott kriptovaluták száma. Így a kriptovaluták értéke e gondolatmenet alapján megőrizhető. A probléma azonban éppen a belső érték hiánya vagy annak megbecsülhetőségének a nehézsége okozza. Ugyanis a kriptovaluták kibocsátásakor még nem egy stabil értékesítési bázissal, piaccal rendelkező üzleti vállalkozás modellje kerül megmérettetésre a nyilvános piacon, hanem egy kezdeti ötlet szinten működő vállalkozás még csak papírra vetett üzleti modellje a befektetők vizsgálatának a tárgya. Ez a stádium azonban a kockázati tőke iparág célpiaca.
Ebből a korai stádium két fontos tény következik. Ez hagyományosan a professzionális intézményi és magánbefektetők piaca, másrészt a zártkörű értékpapír kibocsátások területe. A befektetők a zártkörű kibocsátások esetében meghívásos alapon, exkluzív módon kerülnek kiválasztásra: a megfelelő szakértelem mellett megfelelő tőkével is rendelkezniük kell.
Az ICO-k ezt a kockázati tőkepiacot nyitották meg a teljes nyilvánosság előtt. Így akár szakértelem akár megfelelő tőke és kockázatkezelési tudás nélkül felvértezve eszközölhetnek magánbefektetők kockázati tőke jellegű befektetéseket egy jogilag nem szabályozott piacon.
Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy a befektetők mi alapján döntenek az ICO-k esetében az egyes kriptovaluták mellett? A kriptovaluták kibocsátásakor a befektetők az úgynevezett white paper és az elektronikus média reklámjai alapján és erre specializálódott honlapok értékelései alapján döntenek.
A white paper a kriptovaluták megjelenése előtt hármas célt szolgált. Elsősorban mint informális eszköz marketing célokra használt dokumentumok elnevezéseként volt ismert a piacon. A hagyományos white paper, mint dokumentum egy technológia, szolgáltatás vagy termék részletes leírásával próbálja meggyőzni a potenciális vásárlókat a termék igénybevételére.
A white paper széles körben használatos az üzleti vállalkozások közvetlen együttműködése során (Business to Business - B2B) is. Így három jellemző formája is kialakult ebben a piaci szegmensben a dokumentum e típusának. A háttéranyagot szolgáltató (background), a felsorolásokat tartalmazó (numbered lists) és a problémát feltáró megoldást nyújtó (problem solution) white paper dokumentumok. Míg az első kategória a legfontosabb működési jellemzőkre helyezi a hangsúlyt, a felsorolások inkább tippeket adnak a hatékony használathoz, addig a harmadik kategória egy-egy új üzleti kihívásra próbál megoldási lehetőséggel szolgálni.[26] A white paper jellemzően 2500 szónál hosszabb terjedelmű és szolgálhat gazdasági és üzleti szervezetek szabályozási és politikai céljainak az összefoglalására egyaránt.[27]
A white paper típusainak fenti bemutatása azért fontos, mert megfelelő szabályozás hiányában a kriptovaluták kibocsátói, a jelentős arányban a technológiai szektorból érkező magánszemélyek mint vezető tisztségviselők megjelenése folytán ezt a vállalati, kommunikációs kultúrát hozták magukkal mintaként. Ami aztán széles körben meg is jelent az egyes white papereknél. Egészen olyan mértékig, hogy számos esetben konkrét szoftver elemeket, azaz programozási részeket is tartalmaznak a white paperek. A white paperek a fenti példa alapján probléma vagy kihívás leírásával kezdődnek, amire a projekt során megoldást szándékoznak nyújtani, vagy így határozva meg azt a piacot, ahol az ötlet megvalósításával meghatározott piaci részesedést kívánnak elérni.
Ez a praktikus megközelítés kifejezetten hasznos az adott piaci szegmens szakemberei számára. Azonban a laikusok összehasonlító piaci elemzés (versenytársi elemzés) nélkül nehezen tudják a megfelelő perspektívába helyezni az adott üzleti megoldás potenciális jövőjét.
Ezért sem a múlt, sőt még egy létező prototípus hiányában a közvetlen jövő sem látható a white paper segítségével. Ami miatt felértékelődik a projekt szakmai csapata a team, amely létre fogja hozni a bejövő forrásokból a projekt alapját képező új technológiai megoldást. Ebben az esetben a szakmai múlt az adott megcélzott piaci szegmensben és blokklánc alapú fejlesztések területén különösen fontos. Hasonló jelentőségű a szakértői, tanácsadó team összetétele is a fenti két szempont alapján.
A már számos internetes platform által kínált ICO gyors elemzéseknél az üzleti megoldás, a projekt szakmai prezentációja és a szociális médiában való megfelelő beágyazottság kap még különösen fontos szerepet az értékelés során. Ez utóbbi a crowdfunding jelleg miatt
- 9/10 -
fontos, hiszen a hatékony ICO kampány a sikeres kibocsátás kulcsa, nagyon fontos, hogy minél több emberhez sikerüljön eljuttatni az ICO tényét és tartalmát, és ebből a merítési alapból milyen konverzióval, milyen arányban sikerül befektetőket megnyerni.
Ekkor merül fel annak kérdése, hogy, ha a közösségi finanszírozás a forma az ICO-k esetében, akkor azoknak már létezik több országban megfelelő jogi szabályozása is (Egyesült Államok, Finnország). Az egyesült államokbeli példa alapján az Egyesült Államok Értékpapír és Tőzsdefelügyelete (SEC) által meghatározott szabályozás[28] az értékpapír típusú közösségi finanszírozást jövedelem nagyságtól teszik függővé, a finanszírozásban résztvevők maximális kötelezettségvállalását is meghatározza, a kibocsátónak ezenkívül regisztráltatnia kell magát a SEC-nél és a kibocsátott összeg nagyságrendjétől függően, de a nyilvános kibocsátókhoz viszonyítva kevésbé szigorú rendszeres jelentési kötelezettségeknek is eleget kell tenniük. Azonban rendkívül közzétételi kötelezettséggel (például tulajdonosok meghatározott szintet elérő további tulajdonrész szerzése) nem előírás a SEC, mint felügyeleti szerv részéről.
A közösségi finanszírozás azonban többféle, szerteágazó (for-profit és non-profit jellegű) tevékenységet foglal magában, ezért célszerű azokat röviden összefoglalni és csoportosítani:
- A személyközi hitelezéssel foglalkozó közösségi finanszírozást biztosító platformokon a magánszemély befektetők kölcsönöket nyújthatnak más magánszemélyeknek vagy vállalkozásoknak, hasonlóan a banki hagyományos hitelfelvételhez.
- A tulajdonjogot biztosító részvény típusú részesedést kínáló platformokon pedig a felhasználók a befektetett összeg ellenében részesedést jellemzően részvény tulajdont kapnak a vállalkozásból.
- A jutalomalapú oldalakon a felhasználók az adományaikért cserébe a későbbiek során jellemzően egy kedvezményt vagy egy mintát kapnak az új termékből vagy szolgáltatásból.
- Az adománygyűjtő oldalakon kisebb összegeket adományozhatnak a felhasználók egy-egy, jellemzően közcélú projekt megvalósítására, cserébe azonban nem kapnak ellenszolgáltatást.
- Nyereségrészesedés formájában nyújtott finanszírozás keretében a vállalkozás a jövőbeli profitok megosztásával honorálja a közösségi finanszírozás e formájában résztvevőket.
- A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír jellemzően kötvény formájában finanszírozza a befektető a projektet.
- A hibrid finanszírozás pedig a fenti formák kombinációja.[29]
A fenti formák közül a tulajdonjogot biztosító részvény típusú részesedést kínáló és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó finanszírozási forma esetében felmerül annak a lehetősége, hogy értékpapír kibocsátással történik a közösségi finanszírozás, ha azonban ez valóban így van, akkor az értékpapírjog hatálya alá tartozik.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a közösségi finanszírozás és a zártkörű kibocsátások formai elemeiből merítve egy white paper formájában a kibocsátási tájékoztatók rendkívül leegyszerűsített verziójaként kezdett el az ICO piac működni.
A kérdés azonban az, hogy ezek alapján az ICO, ha nem jutalom, illetve nem non-profit célra von be forrást, akkor, ha a sajáttőke-befektetés formájában értékpapír kibocsátás történik, az hogyan és miképpen határolható el a klasszikus értékpapír kibocsátástól.
Erre az esetre került alkalmazásra a Howey teszt[30] az Egyesült Államokban. A Howey teszt onnan kapta elnevezését, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 1946-ban a SEC vs. Howey ügyben kimondta, hogy a sale and leaseback szerződés során a két alperes társaság olyan ingatlanra vonatkozó szerződést kötött, melyek során a citrus termőföldet ajánlott sale and leaseback szerződéssel potenciális vevőknek. A vevők, akik jellemzően nem rendelkeztek mezőgazdasági szaktudással megvásárolták a földterületet és visszalízingelték az eladó társaságnak, aki művelte a területet és betakarította a termést és beszedte annak hozamait.
Az ügylet során megállapításra került, hogy egy tranzakció befektetésnek minősül a fentiek szerint ha az alábbi négy szempontnak megfelel:[31]
• Pénz befektetésére kerül sor.
• A befektetés során a befektető eredményelvárást támaszt a tranzakcióval szemben.
• A befektetés egy gazdasági vállalkozásba történik.
• Az eredmény a kibocsátó vagy egy harmadik fél teljesítményének a következménye.
A pénz befektetésének az értelmezése az amerikai joggyakorlatban kiterjedt az egyéb vagyoni eszközökre is.[32] A gazdasági társaság fogalma is széles körben értelmezett az Egyesült Államok joggyakorlatában. E kategóriába tartozik az is, amikor a befektetők döntéseiket közösen hozzák meg, köztük a kapcsolat horizontális, azaz a befektetők közös poolba gyűjtik megtakarításaikat és az összegyűjtött tőkét együtt fektetik be. E kritériumnak akár a befektetési alapok, de a commodity pool-ok[33] és természetesen a gazdasági társaságok teljes köre is megfelel.[34] E megfelelési elvek alapján a SEC a kriptovalutákkal foglalkozó bizottsága (Distributed Ledger Technology Working Group - DLTWG) által 2017 júliusában lefolytatott vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy a DAO-token kibocsátás során a virtuális kibocsátás lebonyolítója megszegte a közöségi finanszírozásra vonatkozó felügyeleti szabályokat. Ugyanis a kibocsátás közösségi finanszírozási szerződésként (crowdfunding contract) került kibocsátásra, de sem a kibocsátó sem a lebonyolításra szerződött befektetési szolgáltató nem regisztráltatta magát a SEC-nél. Ezzel megsértette a kibocsátó a fentiekben leírt az Egyesült Államokban a közösségi finanszírozás során kötelező regisztrációs kötelességét.[35]
A fentiek alapján jól látható, hogy a jogalkotó számára nem egyszerű a feladat egy olyan kereskedelmi gyakorlatra egy megfelelően rugalmas, ugyanakkor a tőkepiac
- 10/11 -
transzparens működését biztosító jogszabályi környezetet biztosítani, amely egy eddig ismeretlen technológiára (blokklánc) épül. Zohar Goshen[36] és Gideon Parchomovsky[37] professzorok a The Essential Role of Securities Regulation[38] című munkájukban a tőkepiac transzparens működésének feltételeit határozták meg, amelyek a Duke Law Journal 2005-2006-os számának hasábjain jelentek meg.[39] Az azóta is helytálló és rendkívül precíz fogalommeghatározásuk alapján, a tőkepiaci (és így jellemzően az azt meghatározó értékpapír) jogi szabályozás célja a piacok működésének hatékonysága, likviditása és a pontos piaci értékelést elősegítő helyzetkép felvázolása az árfolyamok adekvát kialakulásának biztosításán keresztül.[40]
A fenti alfejezetek alapján jól látható, hogy a jogi szabályozást a kriptovaluták kibocsátása (ICO) esetében a közösségi finanszírozás és a kockázati tőkebefektetések alapjaira épülve célszerű meghatározni, ha a meglévő jogszabályi környezetre támaszkodva kívánja a jogalkotó a szabályozást megalkotni. A másodlagos forgalom: a tőzsdéken vagy multilaterális kereskedési platformokon történő pénzügyi eszközökkel megvalósuló kereskedés szintén mintaként szolgálhat a kripto eszközök kereskedési felületeinek szabályozására. Amennyiben viszont az új technológia által létrehozott ökoszisztéma minden szereplőjét kívánja a jogalkotó szabályozni akkor nagy valószínűséggel új törvények sorát szükséges megalkotnia.
Az Európai Unió a fontolva haladás elvét követi a blokklánc alapú technológiákra létrejött kriptoeszközök szabályozása esetében. A kiindulási pont - nagyon helyesen - a kriptovaluták pénzként való funkcionálása során a magánforgalom rendkívül negatív tartalmú pénzmosási tevékenységének korlátozása. E tekintetben az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 Irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról meghatározza a vagyon[41] digitális eszközökkel bővített fogalmát, valamint a virtuális fizetőeszköz[42] és a virtuális letétkezelő pénztárca-szolgáltató[43] fogalmát. Ezzel és azzal a ténnyel, hogy a 2018/843 irányelv a magánjellegű forgalom és kriptovaluta tárolás során a letétkezelő pénztárca- szolgáltatót kötelezte a pénzügyi intézményekre előírt pénzmosás megelőzési szabályok alkalmazására így a tranzakciók anonimitása az Európai Unióban bejegyzett és az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatók igénybevétele esetében megszűnik. A virtuális letétkezelő pénztárca-szolgáltatók mellett az 2018/843 irányelv pénzmosás megelőzési szabályok alkalmazásának hatálya alá vonta a virtuális fizetőeszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat is. Ezek a szolgáltatók online felületen biztosítanak a fiatpénzek és a kriptovaluták, illetve a kriptovaluták egymás közötti átváltására lehetőséget. Azonban a jogszabály hatálya alá nem tartozó virtuális letétkezelő pénztárca-szolgáltatókat és kriptovaluta és fiatpénz közötti átváltással foglalkozó szolgáltatókat igénybe vevő európai uniós jogalanyok továbbra is megőrizhetik anonimitásukat ezen váltások, illetve a kriptovaluták és kriptoérmék birtoklása során. A jogalkotó ezt a tényt felismerve a tagállami pénzügyi információs felügyeleti hatóságok számára biztosítani kívánja a szükséges információk begyűjtésének a lehetőségét ezen jogalanyok virtuális elektronikus tranzakció tekintetében, azzal, hogy a virtuális fizetőeszköz címét és a hozzá tartozó virtuális fizetőeszköz tulajdonosát azonosítani tudják.[44]
A következő európai uniós jogalkotói lépés a közösségi finanszírozást biztosító üzleti szolgáltatók szabályozására vonatkozó EU rendelet javaslata,[45] mely szerint a közösségi finanszírozás keretében a szolgáltatók tagállamonként meghatározott, de egy maximális uniós összeghatárig (8 millió euró)[46] kriptoérme kibocsátásokat is megvalósíthatnak nyilvános kibocsátás keretében. A javaslat szerint a szabályozás hatálya alá a zártkörű kriptoérme a nem közösségi finanszírozási formában kibocsátott kriptoérme és a fenti limitet meghaladó összegű kripto kibocsátások a jövőben sem tartoznának.[47] A javaslattevő látja a szabályozás korlátait, hiszen ezzel az átlagos ICO érték (2017-ben 12,8 milliós USD és 2018 1-5 hónap adatai alapján már 25,2 millió USD)[48] alatti nagyágrend alatt korlátozza az ebben a formában megvalósítható ICO-k európai uniós lebonyolítását. Ezzel a javaslattal az ICO-k magas arányú csalási célú létrehozatala kiszorul az EU-ból és a jogbiztonság vonzó lehet a kripto eszközök azon kibocsátói számára, akik hosszú távú üzleti megfontolások mentén gondolkodnak. A befektetők számára a javaslat az információk megbízhatóságát, a kibocsátók transzparens működését és közösségi finanszírozási platformok üzemeltetőinek az engedélyezésével a tagállami piaci felügyelet elérését nyújthatja a jövőben a tulajdonosi és hitelviszonyt megtestesítő jogosultságokat biztosító kriptoérme kibocsátások esetében. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv hatálya alá történő bevonással a befektetők és a kibocsátók azonosítása a közösségi finanszírozási platform üzemeltetője által szintén megvalósul a javaslat szerint.[49]
Az Európai Unió azonban a másodlagos piaci forgalom tőzsdei vagy kereskedési platform jellegű szabályozott formájával nem foglalkozott eddig, így a sikeres ICO valószínűleg egy EU-n kívüli vagy éppenséggel és kizárólag a máltai joghatóság alatt működő kripto tőzsdére tervezheti a sikeresen lejegyzett és kibocsátott kripto érmék bevezetését. Azonban ez célszerű lenne, ha nem a távolabbi jövőben, hanem a fenti közösségi finanszírozási platformba integrált ICO lebonyolítással együtt kerülne megvalósításra mivel a white paper-nek már a tőzsdére, illetve kereskedési platformra történő bevezetése tervét és várható idejét is célszerű és szükséges tartalmaznia. Azonban a befektetők számára azt is egyértelművé kell tenni a közösségi finanszírozási platformot üzemeltető vállalkozást, hogy ez a forma nem a hagyományos befektetési (pl. részvény, kötvény) és megtakarítási (betét) forma kockázatával rendelkezik és ezért nem is hozható forgalomba ebben a minőségben.[50]
- 11/12 -
El kell ismerni, hogy a javaslattal és annak hatályba léptetésével az Európai Unió egy régóta várt és szükséges lépést biztosít az ICO piac szabályozására. A jogalkotó így az elsődleges célját is megvalósíthatja, mellyel a start-up (SME) technológiai vállalkozások számára egy transzparens tőkebevonási lehetőséget biztosít, ugyanakkor a befektetők számára is egy szabályozott elsődleges kibocsátásban való részvétel lehetősége jön létre a jogszabály hatályba lépésével.
Málta az új virtuális technológia által létrehozott ökoszisztéma szinte teljes működését kívánja szabályozni, amihez egy törvénycsomag keretében három önálló törvénybe foglalták a máltai jogalkotók a szabályozás kereteit. A törvények parlamenti jóváhagyására 2018. július 4-én került sor, hatályba lépésükre a kihirdetést követő 20. napon került sor.[51] Ezzel az európai uniós közösségi finanszírozáson belülre vont ICO kibocsátás és a virtuális letétkezelő pénztárca-szolgáltatók és a virtuális fizető eszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó szabályozás kereteit jóval túllépve hozták létre a kereteket azzal a céllal, hogy a blokklánc alapú technológia nemzetközi fellegvárává válhasson a máltai nemzetgazdaság. A három törvény közül az első (Malta Digital Innovation Authority - MDIA) szabályozza a máltai digitális innovációs hatóság létrejöttét, melyet az Európai Unió mint tagállami felügyeleti hatóság létrehozását a közösségi finanszírozást biztosító üzleti szolgáltatók szabályozásáról szóló fenti rendeletjavaslatban meghatározott. A törvény kijelöli a hatóság jogkörei, annak működési hatókörét, engedélyezési kompetenciát és feladatait. A második törvény, az Innovative Technology Arrangements and Services Act, 2018 a törvény által meghatározott technológiai megállapodásokat, azok elismerését és az innovatív technológia szolgáltatóinak működését és feladatait, felelősségi körét és jogosultságait tartalmazza. A harmadik törvény, Malta Virtual Assets Act, 2018 pedig az ICO jogi keretrendszerét alakítja ki. Így meghatározza az ICO köré épülő szolgáltatók a virtuális letétkezelő pénztárca-szolgáltatók és a virtuális fizetőeszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók mellett a virtuális valuták piacán belül a tőzsdei és befektetési szolgáltatók, a vagyonkezelők és a befektetési tanácsadók és könyvvizsgálók valamint az árjegyzők működését feladatait, azok engedélyezési eljárásait és jelentési valamint pénzmosás megelőzésére vonatkozó kötelezettségeit is magában foglalja a teljesség igénye nélkül.
A legfontosabb törvény a három közül az,[52] amely egy olyan a technológiai innovációért felelős önálló költségvetési szerv, mint hatóság (Malta Digital Innovation Authority - MDIA) létrehozásáról rendelkezik, mely azon innovációs tevékenységek engedélyezését működési felügyeletét és támogatását látja el. Ezek az tevékenységek, melyeket az innovatív technológiai szolgáltatásokról szóló törvény (Innovative Technology Arrangements and Services Act, 2018) határoz meg, és melynek csak egy része a kriptovaluták esetében is használt blokklánc technológia alapját is képező elosztott főkönyvi technológia (distributed ledger technology - DLT).[53] A törvény így fogalmi szinten is meghatározza a DLT fogalmát és ezen túl az okos szerződés fogalmát[54] is, teszi ezt azonban kiterjesztő jelleggel, hogy az új technológiai megoldások is a szabályozás hatálya alá kerülhessenek. A hatóság széles körű jogosítványaival az általa felügyelt területen akár helyszíni vizsgálattal is ellenőrizheti a felügyelt jogalanyokat valamint a törvényben meghatározott követelmények teljesítését. A hatóság az üzleti és magántitok megtartásával - amennyiben szükséges - minden védett technológiai információhoz is hozzáférhet.
A második törvény[55] a virtuális eszközök kibocsátásának és tőzsdei bevezetésének valamint forgalomban tartásának kereteit hozza létre a jogszabály rendelkezései alapján. A jogszabály pontosan meghatározza az elosztott főkönyvi technológia (DLT)[56] fogalmát, mely szerint az egy olyan adatbázist jelöl, melyben az adatok rögzítésre kerülnek és konszenzuális alapon megosztottak, és szinkronizálásra kerülnek a több számítógépes egység (node) között. A törvény az elosztott főkönyvi technológia vagyoni értékű jog (DLT asset) fogalmát is pontosan meghatározza, mely négy típust foglal magában: virtuális érmét[57], a virtuális pénzügyi vagyoni értékű jogot, az elektronikus pénzt és a pénzügyi eszközt. Miután a törvény a vagyoni értékű jogot (asset)[58] bármely ingó és ingatlan eszköz tulajdonjogaként külön is definálja, érthetővé válik a virtuális pénzügyi vagyoni értékű jog (virtual financial asset - VFA)[59] fogalma is. Ez a virtuális pénzügyi vagyoni értékű jog lett a továbbiakban a törvény hatálya alatt a virtuális pénzügyi vagyoni értékű jog elsődleges nyilvános kibocsátásának (initial virtual financial asset offering - initial VFA offering)[60] az egyetlen megjelenési formája és a VFA tőzsdék[61] kizárólagosan forgalmazható pénzügyi eszköze. (Ezen eszközök részét képezik a kriptovaluták és kriptoérmék a fentiekben tárgyalt formáiban azaz a bitcoin az ether és az alt-coinok, valamint a jellemzően az ethereum technológiára épülő kriptoérmék is.) A Malta Virtual Assets Act, 2018 a bevezető definíciós rendelkezéseket követően a II. részben a virtuális pénzügyi vagyoni értékű jog elsődleges nyilvános kibocsátásának (initial virtual financial asset offering - initial VFA offering) feltételeit rögzíti. Ebben a minta az elsődleges nyilvános kibocsátás (IPO) jogintézménye. Így a törvényi szabályozás tárgya az elsődleges VFA nyilvános kibocsátásban szükséges, a máltai felügyeleti szerv (MDIA) által engedélyezett szakértő (VFA agent), mint az IPO esetében a befektetési szolgáltató bevonása is. Az elsődleges VFA nyilvános kibocsátás csak meghatározott kibocsátási tájékoztató jóváhagyása alapján történhet, mely a már megszokott white-paper elnevezéssel került a törvényben is meghatározásra és külön melléklet szabályozza annak kötelező tartalmi elemeit, így többek között a projekt célját, várható megtérülését, a kibocsátó társaság üzleti elképzeléseit és a kibocsátó társaság vezető tisztségviselőinek adatait és az utóbbiak felelős-
- 12/13 -
ségvállalását a white paper-ben szereplő adatok valódiságára vonatkozóan.[62] A törvény a white-paperek a kibocsátási időszak alatti folyamatos változtatásának a gyakorlatát megtiltja, a változtatásokat igénylő módosításokat a felügyeleti szerv felé be kell jelenteni jóváhagyásra. A Malta Virtual Assets Act, 2018 meghatározza a VFA tőzsde engedélyeztetésének és az azt működtető társaság prudens működésének valamint a VFA tőzsde működtetésének feltételeit és a felügyelet feladatait a tőzsde transzparens tőkepiaci működésének folyamatos biztosítása érdekében.[63] Így akár az egyes bevezetett VFA kereskedésének a felfüggesztésére, illetve az innovációért felelős miniszter javaslatára a VFA tőzsde teljes működésének a felfüggesztésének a joga is biztosított a törvény által a piac védelme érdekében a MDIA, mint felügyelet számára. A törvény VI. része a piaci visszaéléseket szabályozza külön meghatározva a bennfentes információval való visszaélés és a tiltott árfolyammanipuláció tényállásait és azokra vonatkozó büntetőjogi szankciókat. Végül fontos kiemelni, hogy a könyvvizsgálók tevékenységét hasonló szigorral szabályozza a VFA törvény, ahogy azt a Dodd-Frank Wall Street Reform és Fogyasztóvédelmi Törvény tette[64] az Egyesült Államokban a 2007-2009-es subprime válságot követően, 2010-ben. Bár a rotációt a könyvvizsgálók esetében nem írta elő, viszont a törvénycsomag harmadik törvénye a második évben rögzíti a VFA könyvvizsgáló engedélyének érvényességi időtartamát,[65] melyet ezt követően ismételten kérelmezni és engedélyeztetni szükséges.
Ezzel át is tér a szerző a harmadik törvényre, az Innovative Technology Arrangements and Services Act, 2018-ra. Ez a jogszabály az egyes innovatív technológiai megállapodások és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat az azok működtetésére és könyvvizsgálatára valamint a VFA letétkezelő tevékenységének feltételeinek az engedélyeztetésére valamint a felügyelet a VFA kibocsátás és VFA tőzsdei működés során ezen szolgáltatókkal kapcsolatos ellenőrzési és engedélyezési jogosultságait határozza meg. Az innovatív technológiai megállapodások körét a törvény 1. számú függeléke akként határozza meg, hogy:
1. olyan szoftver vagy architektúra, amely a DLT létrehozására és működtetésére szolgál, és amely decentralizált elosztott és megosztott főkönyv, mely lehet magán vagy állami vagy azok hibrid megoldása és engedélyhez kötött vagy engedély nélküli automatizáltan működő, kriptográfiailag védett és ellenőrizhető;
2. az okos szerződések és azokhoz kapcsolódó alkalmazások, a DAO-k és hasonló jellegű megállapodások, valamint az ehhez hasonló innovatív technológiai megállapodások;
3. és mindazok innovatív technológiai megállapodások, melyeket az innovatív technológiáért felelős miniszter vagy a felügyeleti szerv e törvény hatálya alatt akként határoz meg.
Ezzel a jogalkotó ismét szélesre tárja ezen megállapodások körét, melyeket a törvény egyfajta iparjogvédelmi oltalom alá helyez, amennyiben annak tulajdonosa ezt a felügyelettől kéri és az elismerésről szóló tanúsítványhoz meg is kapja a maximális, 3 éves időtartamra - amennyiben az ehhez szükséges feltételeket teljesíti.[66] Ezzel is növelve bizalmat az adott technológiai innováció iránt, különösen, ha az egy elsődleges VFA nyilvános kibocsátás, illetve VFA tőzsdei bevezetés és a későbbiekben a VFA tőzsdei kereskedés tárgya. A fentiekben említett szolgáltatókra, a könyvvizsgálókhoz hasonló hároméves időtartamra vonatkozó működési engedélyt adhat ki a felügyelet, ami alapján láthatják el kizárólagosan a törvényben meghatározott, a VFA rendszerszerű működtetésében betöltött szerepüket.[67]
Ez a rövid összefoglaló alapján is már látható, hogy a Málta által létrehozott elosztott főkönyvi technológiára épülő pénzügyi vagyoni jogok szabályozása jól láthatóan egy egységes rendszert hozott létre, melynek első kézzelfogható eredményei már látszanak. Ugyanis Máltára tette át a székhelyét a Binance, a világ egyik legnagyobb korábban Kínában és Japánban működő kriptotőzsdéje, valamint Európa egyik legnagyobb lengyel kriptotőzsdéje a Bitbay is, továbbá az ICO-k egyre jelentősebb része a világ tőkepiacain máltai székhelyű kibocsátóktól, illetve máltai jog alapján kerülnek lebonyolításra.
Összefoglalásul az állapítható meg, hogy 2017-ben és 2018 elején a pénz és tőkepiaci felügyeleti szervek részéről a kriptovaluta piaci folyamatok felmérése és aktív vizsgálata folyt. A felügyeleti szervek jól láthatóan a közös pontok a közösségi finanszírozás és nyilvános tőkebevonás területén a vonatkozó szabályozás érvényesítésére törekedtek. A kriptovaluták kibocsátásának és tőzsdei kereskedésének a szabályozása és felügyelete éppen azok határterületi elhelyezkedése miatt jelent egy komoly kihívást a szabályozó hatóságok számára. A szabályozás során továbbá fontos szempont, hogy a már kibocsátott pénzügyi eszközök árfolyama se omoljon össze a szabályozás bevezetésével. Ugyanakkor az is jól látható, hogy a kisbefektetők védelme és az átláthatóság biztosítása miatt akár egy szűkebb szabályozás bevezetése is elképzelhető, de minden piaci szereplőnek ez lehet a hosszú távú érdeke. A szabályozás során azonban a tőkepiac egyik legfontosabb alapelvét, a transzparenciát szükséges az elsődleges szempontból figyelembe venni. Ezzel az árfolyam-ingadozások amplitúdója is csökkenthető a bennfentes kereskedők információs aszimmetriája is részben ellensúlyozható.
A probléma egyik része a kriptotőzsdék működésével látszólag megoldott. Azonban éppen a kriptovalutákkal történő csalások mutatják, hogy a szerződés biztonsága az elszámolóházak által nyújtott biztonság hiánya okozhat komoly veszteséget nemcsak az egyes piaci szereplők, de a teljes kriptopiac vonatkozásában, éppen a szükséges bizalom elvesztésével.
Azonban a szabályozás hiánya és esetenként ambivalens jellege a kripto ökoszisztéma további fejlődésének és a tőkepiacok transzparens működésének is az akadályává vált 2018-ra. A joghatóságok a szabályozás szükségességét felismerve eltérő módon és mértékben léptek fel. Az Európai Unió a kis lépések taktikájával
- 13/14 -
két jelentős terület szabályozását kezdte el. Egyrészt a magánforgalomban fontos szerepet betöltő virtuális pénztárca-szolgáltatók és a virtuális fizető eszközök és rendeleti pénzek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó szabályozásával. Másrészt az ICO-k egy szegmensének a közösségi finanszírozási platformjának igénybevételével, maximum 8 millió euró összegben tulajdonosi vagy hitelviszonyt megtestesítő érdekeltséget kínáló kriptoérme kibocsátásokra vonatkozóan tervezi a szabályozás hatályba léptetését.
Málta az Európai Unió tőkepiaci és pénz és tőkepiaci felügyeleti szabályozására valamint a pénzmosás megelőzése érdekében szükséges szabályokra alapozva a kriptovaluták világát, mint az innovatív technológiai rendszerek egy jelentős részének átfogó szabályozását hozta létre a fent említett hármas törvénycsomagban. Ezzel az értékpapír kibocsátás és tőzsdei bevezetés valamint szabályozott piacokon történő tőzsdei kereskedés feltételrendszerét hozta létre a VFA-kra és a VFA tőzsdékre vonatkozóan. Azonban felismerve az elosztott főkönyvi technológia további széles körű alkalmazásának lehetőségét a VFA kibocsátásnál jóval szélesebbre tárta a jogalkotó a törvény hatókörét. A teljes infrastruktúra minden szereplőjének a szabályozása és engedélyeztetése valamint felügyeleti hatáskör alá vonása jelentősen növelheti tőkepiaci befektetésként érdeklődő kis- és intézményi befektetők e korai stádiumban lévő technológia iránti a bizalmát.
A tőkepiaci szereplők döntései rövid távon is igazolták a máltai jogalkotó munkáját, és annak abbéli minőségét, hogy egy, a tőkepiaci gyakorlatnak megfelelően rugalmas, ugyanakkor a jogalkalmazók számára is átlátható három meghatározó törvény sikeresen teremtette meg a szigetországban az iparág további hosszú távú fejlődésének alapjait. Ezt támasztja alá a fenti tőzsdei székhelyváltásra vonatkozó tények, melyek alapján a vonatkozó máltai jog akár egyfajta modelltörvény-csomagként is működhet a technológiát a jog eszközével is támogatni kívánó nemzetgazdaságok számára.
Végül a kriptovaluták működését megalapozó technológiák potenciális jövőjét is érdemes összegezni. Ezen a területen is már egyértelműen látható, hogy a kriptovaluták pénzfunkciót ebben a formájukban (talán az egyetlen kivétel a ripple-t nem számítva) és ilyen számosságban nem tudnak betölteni. Azonban az is látható, hogy a decentralizált és azonnali elosztott könyvelési rendszer jelentős, forradalmi változásokat indíthat el a szerződés alapú tulajdon és egyéb nyilvántartások esetében (ingatlan adásvételek, értékpapír ügyletek és biztosítási szerződések, valamint a káresemények, betegtalálkozók és orvosi vizsgálatok nyilvántartása stb. területén).
Ami még ennél is érdekesebb, az éppen a szabályozott határidős piacok elszámolásáért felelős CFTC elnökének a bitcoin tőzsdei határidős ügyletek bevezetésével kapcsolatos szenátusi meghallgatásra írt nyilatkozata, mely szerint az azonnal rendelkezésre álló blokklánc alapú decentralizált nyilvántartású értékpapírpozíciók a felügyeleti szerveknek a 2008-as válság kitörésekor jóval gyorsabb és hatékonyabb beavatkozást tettek volna lehetővé. Ehhez a megfelelően modern technológiák alkalmazását is szükségesnek tartotta a felügyelet elnöke. Azt azonban már nem feltételezte, hogy a válság vagy a Lehman Brothers csődje megelőzhető lett volna.[68] Ez a tény is jól mutatja, hogy a pénzügyi és szinte az összes közvetítő tevékenység számára új technológiát jelentős adminisztráció és költségcsökkentést és szinte azonnali tranzakciózárást (a szerződési feltételek teljesülése esetén) tesz lehetővé az új blokklánc alapú technológia. Ezzel a fogyasztók számára a közvetítési tevékenységek olcsóbbak és átláthatóbbá válhatnak a közvetítők számára viszont egyértelmű és jelentős profitcsökkenés és piacvesztés várható.
A tanulmány elkészültekor szerző több kriptovaluta esetében rendelkezett tulajdonjoggal közvetlenül és közvetve - származtatott eszközökön keresztül. ■
JEGYZETEK
[1] A bitcoin mint az első kriptovaluta első eredeti információs egysége (Genezis Block) 2009. január 3-án került létrehozásra, amely a dátumot és az aznapi Times címlapjának vezető cikke a címét tartalmazza: The Times 03/Jan/2009 Chancellor on brink the second bailout for banks. Ezzel utalt a máig inkognitóját (Satoshi Nakamoto) őrző szerző a centralizált bankrendszer alternatívájának szánt decentralizált fizetési eszköz létrejöttének az okára: az alternatív pénz, mint fizetési eszköz rendszerének megvalósítására. Lásd: Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 64. old.
[2] A tőzsdei kapitalizáció a tőzsdén jegyzett társaság(ok) törzsrészvény árfolyamának és a törzsrészvények számának a szorzata. Így érthetővé válik, hogy az Apple Inc, hogy érthette el az 1 billió dolláros kapitalizációt 2018. augusztus 2-án, amikor az Apple törzsrészvény árfolyama átlépte a 204 USD értéket. A 4 915 138 000 darab részvény és a 200 USD feletti árfolyam szorzataként számolt összesített érték, ekkor haladta meg először az 1 000 milliárd USD azaz 1 billió USD értéket, ami megtestesíti a társaság kapitalizációját, azaz a teljes piaci értékét.
[3] Lásd http://money.visualcapitalist.com/worlds-money-markets-one-visualization-2017/ (2018. 08. 17.)
[4] Lásd https://coinmarketcap.com/charts/ (2018. 08. 17.)
[5] Pfeffer Zsolt: Fizetésre használható virtuális eszközök Kodifikáció és közigazgatás 2017. 6. évf. 1. szám 16-27. old.
[6] Azonban az érdemes megjegyezni, 2017. április elsejétől az új költségvetési év kezdetétől Japánban elfogadott törvényes fizetőeszköz a bitcoin. Lásd https://www.newsbtc.com/2017/04/02/japan-officially-recognises-bitcoin-currency-starting-april-2017/ (2018. 08. 18.)
[7] A titkosított rendszer feltörése abban az esetben képzelhető el elméleti oldalról, ha a decentralizált számítógépes egységek (nodes) több mint 50%-a egy csoport vagy személy kezébe kerül és az(ok) visszaél(nek) e tulajdonával. Azonban ekkor is nyilvánvalóvá válik a rendszer elleni ilyen támadás, hiszen visszamenőleg szükséges a több millió egymásra rakódott adategység módosítása minden egyes decentralizált egység esetében. Ezért ez a visszaélés inkább elméleti, gyakorlati lehetőség még az alt-coin-ok korai státuszában tűnhet reálisnak a relatív alacsony blokkszám és kevés decentralizált számítógépes egység megléte esetén.
[8] 2013 és 2014 között az exponenciális nehézségi fok növekedés miatt 466-szor lett nehezebb egy egységnyi bitcoin bányászata lásd Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 65, 103. old.
[9] Lásd Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 65, 99-110. old.
- 14/15 -
[10] Lásd Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 65, 99-110. old.
[12] A fiatpénzek a modern pénzek, melyek mögött nincs meghatározott nemesfém (jellemzően arany vagy ezüst) készlet fedezete a kibocsátó jegybanknak. Ezért a fiatpénzek a pénzfunkcióikat a jog által definiált elfogadott fizetőeszközként tudják kialakítani és gyakorolni. A kriptovaluták esetében sem a nemesfémhez való kötöttség sem jog által elfogadott fizetőeszköz funkció nem áll fenn.
[13] Bár a köztudatban ezeket a kereskedési helyszíneket tőzsdének nevezik, azonban a felügyeleti engedély hiányában csak olyan kereskedési helyszínek, melyek a multilaterális kereskedési platform fogalmának felelnek meg. A multilaterális kereskedési platformokat első alkalommal az Európai Unió már Az Európai Parlament és Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 2004/39 a 4 cikk 1. szakasz 15. pontjában "amely befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszer, amely pénzügyi eszközökre irányuló több harmadik fél vételi és eladási szándékát hozza össze - a rendszerben és megkülönböztetésmentes szabályoknak megfelelően..." definiálta.
[14] A valuta két jellemzően fiatpénz egymáshoz viszonyított árfolyamát fejezi ki készpénzes ügyletre vonatkozóan.
[15] A deviza két, jellemzően fiatpénz egymáshoz viszonyított árfolyamát fejezi ki bankszámlák közötti váltás esetében, ahol nem készpénzes az elszámolás.
[16] Bitcoin: A Peer-to Peer Electronic Cash System Lásd https://bitcoin.org/bitcoin.pdf (2018. 08. 11.)
[17] Bitcoin: A Peer-to Peer Electronic Cash System Absztrakt 1. old. Lásd https://bitcoin.org/bitcoin.pdf (2018. 08. 11.)
[18] A kriptotőzsdék, illetve kereskedési platformok esetében éppen ezt a kockázatot futja a befektető, hogy a privát kód a tőzsde rendszerévé, így annak csődje esetén a kriptovaluta is elvész. Ahogy az történt a Mt Gx, az első japán kriptotőzsde és a további kriptovaluta csődök esetében függetlenül attól, hogy csalás vagy hacker támadás okozta-e a tőzsde pénzügyi összeomlását Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 65, 117-124. old.
[19] Volkering, Sam: Crypto revolution, Bitcoin, Cryptocurrency and the future of the money 2017 Southbank Investment Research Limited 110-124. old.
[20] A PriceWaterhousCoopers nemzetközi tanácsadó cég és a Svájci Zugban létrehozott Cripto Valley társulás közös tanulmánya Diemers, Daniel - Arslanian, Hanri, Mcnamara, Grainne - Dobruaz, Günther - Wohlegemuth, Lukas: Initial Coin Offerings A strategic perspective PWC 2. old. lásd https://cryptovalley.swiss/wp-content/uploads/20180628_PwC-S-CVA-ICO-Report_EN.pdf (2018. 08. 12.)
[21] Lásd https://www.finma.ch/en/news/2018/02/20180216-mm-ico-wegleitung/ (2018. 02. 16.)
[22] A kriptoérme kibocsátást generáló esemény (Token Generating Event - TGE) során decentralizált formában történik a forrásgyűjtés egy üzleti projekt vagy üzleti koncepció finanszírozására. Healthureum white paper 4. old. lásd https://www.healthureum.io/app/Healthureum-White-Paper.pdf (2018. 02. 22.)
[23] Lásd https://www.coinstaker.com/initial-coin-offering/ (2018. 02. 21.)
[24] Az okos szerződés egy olyan számítógépes protokoll, melyben egy digitális szerződés előre meghatározott feltételekkel teszi lehetővé a szerződő felek között a tranzakció megvalósulását. A szerződésben rögzített feltételek végrehajtása nem tesz szükségessé külső beavatkozást és a szerződés biztosítja a külső beavatkozás és manipuláció lehetőségének a kizárását. Healthureum white paper 4. old. lásd https://www.healthureum.io/app/Healthureum-White-Paper.pdf (2018. 02. 22.)
[25] Lentner Csaba: A bankszabályozás tudományos rendszertana és fejlődéstörténete. In: Lentner, Csaba (ed.): Bankmenedzsment: Bankszabályozás - Pénzügyi fogyasztóvédelem Budapest, 2013., 27-81. old.
[26] Lásd https://www.investopedia.com/terms/w/whitepaper.asp (2018. 01. 15.)
[27] Lásd példaként a Világgazdasági Fórum által készített a Fintech szektor szabályozására vonatkozó nemzetközi összehasonlítást: White paper The Complex Regulatory Landscape for FinTech 2016. augusztus http://www3.weforum.org/docs/WEF_The_Complex_Regulatory_Landscape_for_FinTech_290816.pdf (2018. 07. 29.)
[28] Lásd https://www.sec.gov/oiea/investor-alerts-bulletins/ib_crowdfunding-.html (2018. 01. 18.)
[29] Útmutató a közösségi finanszírozáshoz Útmutató kis- és középvállalkozások számára lásd http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/10229/ (2018. 01. 17.)
[30] A Howey teszt során a SEC az 1933-as Értékpapírtörvény (Securities Act of 1933) és az 1934-es Tőzsdetörvény (Securities Exchange Act of 1934) alapján dönti el, hogy az adott befektetési szerződések (investment contracts) értékpapírnak minősülnek-e, amennyiben igen, akkor a két törvény szerinti regisztrációs és közzétételi tevékenységnek is eleget kell tenniük.
[31] Lásd http://consumer.findlaw.com/securities-law/what-is-the-howey-test.html (2018. 07. 27.)
[32] Lásd http://consumer.findlaw.com/securities-law/what-is-the-howey-test.html (2018. 07. 27.)
[33] A commodity pool egy olyan vagyonkezelési forma, mely egy befektetési alaphoz hasonlóan, de kizárólag a határidős tőzsdei ügyletek, illetve opciók kereskedésére gyűjt forrásokat. Az elért hozamokból és veszteségekből a résztvevők befektetéseik arányában részesülnek. lásd http://www.cftc.gov/ConsumerProtection/EducationCenter/CFTCGlossary/glossary_co Letölthető: (2018. 01. 15.)
[34] Lásd http://consumer.findlaw.com/securities-law/what-is-the-howey-test.html (2018. 07. 27.)
[35] Lásd https://www.sec.gov/news/press-release/2017-131 (2018. 07. 27.)
[36] Zohar Goshen, üzleti jogász, a Columbia Law School jogász professzora.
[37] Gideon Parchomovsky, üzleti jogász, a University of Pennsylvania Law School jogász professzora.
[38] Lásd Goshen, Zohar - Parchomovsky, Gideon: The Essential Role of Securities Regulation, 55 Duke L. J. 711 2005-2006. 711-732. old.
[39] Lásd Kecskés András: A befektetések jogi és gazdasági elmélete JURA 2017 23. évf. 2. szám 79-90. old. és Zéman Zoltán - Kecskés András, Bárczi Judit, Béhm Imre (szerk.) Pénzügyi és jogi szabályozási kontroll Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2018.
[40] Lásd Goshen, Zohar - Parchomovsky, Gideon: The Essential Role of Securities Regulation, 55 Duke L. J. 711 2005-2006. 713-714. old.
[41] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről 3. cikk 3. pontja
vagyon: mindennemű vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökhöz fűződő jogcímet vagy bennük lévő érdekeltséget.
[42] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről 16. bekezdés d) pontja akként egészül ki:
"virtuális fizető eszköz": digitális értékmegjelenítés, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki vagy garantál, nem feltétlenül kapcsolódik rendeleti pénzekhez, és nem rendelkezik rendeleti pénz vagy pénz jogi státuszával, de természetes vagy jogi személyek elfogadják csereértékként, valamint elektronikusan átutalható, tárolható és lehet vele elektronikusan kereskedni;
[43] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről 16. bekezdés d) pontja továbbiakban akként egészül ki: "letétkezelő pénztárca-szolgáltató": olyan szervezet, amely ügyfelei nevében virtuális fizetőeszközök tartására, tárolására és átutalására szolgáló kriptográfiai magánkulcsok megőrzésével kapcsolatos szolgáltatást nyújt."
[44] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) (EU) 2015/849 irányelv (2015.május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről bevezető rész 8-9. pontok.
[45] Draft Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on European Crowdfunding Service Providers (ECSP) for Business (COM (2018)0113-C8-0103/2018-2018/0048(COD)) Committee on Economic and Monetary Affairs 2018. 08. 10. European Parliament 2014-19 Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/oeil-mobile/fiche-procedure/2018/0048(COD) (2018. 08. 18.)
[46] Draft Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on European Crowdfunding Service Providers (ECSP) for Business (COM (2018)0113-C8 -0103/2018-2018/0048(COD)) Committee on Economic and Monetary Affairs 2018. 08. 10. European Parliament 2014-19 Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/oeil-mobile/fiche-procedure/2018/0048(COD) (2018. 08. 18.) 5. kiegészítés 7-8. old.
[47] Draft Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on European Crowdfunding Service Providers (ECSP) for Business (COM (2018)0113-C8 -0103/2018-2018/0048(COD)) Committee on Economic and Monetary Affairs 2018. 08. 10. European Parliament 2014-19 Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/oeil-mobile/fiche-procedure/2018/0048(COD) (2018. 08. 18.) 6. kiegészítés 8-9. old.
[48] A PriceWaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég és a Svájci Zugban létrehozott Cripto Valley társulás közös tanulmánya Diemers, Daniel - Arslanian, Hanri, Mcnamara, Grainne - Dobruaz, Günther - Wohlegemuth, Lukas: Initial Coin Offerings A strategic perspective PWC 2. old. lásd https://cryptovalley.swiss/wp-content/uploads/20180628_PwC-S-CVA-ICO-Report_EN.pdf (2018. 08. 12.)
[49] Draft Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on European Crowdfunding Service Providers (ECSP) for Business (COM (2018)0113-C8 -0103/2018-2018/0048(COD)) Committee on Economic and Monetary Affairs 2018. 08. 10. European Parliament 2014-19 Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/oeil-mobile/fiche-procedure/2018/0048(COD) (2018. 08. 18.) 12. kiegészítés 12. old.
- 15/16 -
[50] Draft Report on the proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on European Crowdfunding Service Providers (ECSP) for Business (COM (2018)0113-C8 -0103/2018-2018/0048(COD)) Committee on Economic and Monetary Affairs 2018.08.10 European Parliament 2014-19 Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/oeil-mobile/fiche-procedure/2018/0048(COD) (2018. 08. 18.) 17. kiegészítés 16. old.
[51] Lásd https://www.gov.mt/en/Government/Press%20Releases/Pages/2018/July/04/PR181513en.aspx (2018. 08. 12.)
[52] Málta Digital Innovation Authority Act, 2018
[53] Az elosztott főkönyvi technológia bármely eszköz vagy vagyontárgy tulajdonjogának a nyilvántartására szolgál. Az elosztott főkönyv a centralizált, központosított tulajdonnyilvántartással szemben egy olyan tranzakciós adatbázis, amely több egymástól független - tartósan és folyamatosan emberi beavatkozás nélkül működő, előre meghatározott program alapján működő - számítógépek hálózatából áll, és nem egy központi helyen tárolja így az adatokat. A DLT leggyakrabban előforduló formája a blokklánc, ahol, blokkonként, időrendi sorrendben egymáshoz kapcsolva láncot alkotnak az egyes tranzakciók. A teljes láncot összetett matematikai algoritmusok védik, ezek gondoskodnak az adatok sértetlenségéről, biztonságáról. Lásd https://www.ecb.europa.eu/explainers/tell-me-more/html/distributed_ledger_technology.hu.html (2018. 08. 23.)
[54] Malta Digital Innovation Act, 2018 Bevezető rész 1. § 2. pont.
[55] Malta Virtual Assets Act, 2018
[56] Malta Virtual Assets Act, 2018 I. rész 1 § 2. bek.
[57] A virtuális érme ugyanis a DLT olyan digitális adatrögzítési eszköze, mely nem rendelkezik sem használati értékkel sem más értékkel. lásd Malta Virtual Assets Act, 2018 I. rész 1. § 2. bek.
[58] Malta Virtual Assets Act, 2018 I. rész 1. § 2. bek.
[59] Malta Virtual Assets Act, 2018 I. rész 1. § 2. bek.
[60] Malta Virtual Assets Act, 2018 I. rész 1. § 2. bek.
[61] Malta Virtual Assets Act, 2018 I. rész 1. § 2. bek.
[62] Malta Virtual Assets Act, 2018 1. Függelék
[63] Malta Virtual Assets Act, 2018 IV-VI-VII. rész
[64] A Dodd-Frank Wall Street Reform és Fogyasztóvédelmi Törvény (Dodd-Frank Wall Street Reform and Consumer Protection Act - Dodd-Frank Act) 2010. július 20-án lépett hatályba. A törvény elsődleges célja az adófizetők által finanszírozott beavatkozások elkerülése volt.
[65] Innovative Technology Arrangements and Services Act, 2018 3. Függelék
[66] Innovative Technology Arrangements and Services Act, 2018 3. Függelék
[67] Innovative Technology Arrangements and Services Act, 2018 3. Függelék.
[68] A Commodities and Futures Trading Commission (CFTC) elnökének, J. Cristopher Gianacarló írásban tett nyilatkozata az Egyesült Államok Szenátusának Bankbizottsága előtt 2018. február 6. 12. old. Lásd https://www.banking.senate.gov/public/_cache/files/d6c0f0b6-757d-4916-80fd-a43315228060/A2A6C1D8DDBB7AD33EBE63254D80E9E3.giancarlo-testimony-2-6-18b.pdf (2018. 02. 10.)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Visszaugrás
