Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (továbbiakban: Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) 34. cikkébe foglalt átültetési kötelezettségből eredően 2021. június 3-án került kihirdetésre A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvényt (Szát.), mely 2022. július 1-i hatálybalépésétől alkalmazandó a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de még nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozásokra nézve.
Az uniós irányelvben előirányozott szerkezetátalakítási modell megalkotását a magyar jogalkotó egy, a Fővárost Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt bírósági nemperes eljárás megteremtésével valósította meg. Jelen tanulmány célja a hazai fizetésképtelenségi és reorganizációs eljárások rendszerébe helyezve egy átfogó, összegző kép alkotása a szerkezetátalakítási eljárásról. Az egyes eljárásjogi szabályok részletes ismertetésén túl az írás részletes vizsgálat alá veszi a szerkezetátalakítási terv és a szerkezetátalakítási szakértő szerepét az eljárásban.
A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvben megfogalmazott célkitűzések részletes ismertetése előtt fontosnak tartom tisztázni a fizetésképtelenségi jogot érintő európai uniós jogforrások egymáshoz való viszonyát és rendeltetését. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. június 5-én közzétett átdolgozott fizetésképtelenségi rendelet[1] (továbbiakban: európai fizetésképtelenségi rendelet) "a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások esetében felmerülő joghatósági, elismerési és végrehajtási, az alkalmazandó joggal kapcsolatos és az együttműködésre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, továbbá a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolására is kitér".[2] A rendelet tárgyi hatálya az adós tényleges fizetésképtelensége esetére irányuló, valamint az ún. fenyegető fizetésképtelenséget kezelő eljárásokat is magában foglalja. A rendelet hatálya azon természetes vagy jogi személy, kereskedő vagy magánszemély adósra[3] irányuló olyan kollektív eljárásokra terjed ki, a) amelyben az adóst vagyon rendelkezési jogától teljesen vagy részlegesen megfosztják és fizetésképtelenségi szakértőt rendelnek ki; b) amelyek a fogyasztók és az önfoglalkoztató személyek tekintetében fennálló adósság elengedését vagy az adósságállomány rendezését teszik lehetővé a bíróság ellenőrzése és felügyelete alatt, valamint c) olyan eljárások, amelyekben a bíróság ideiglenesen engedélyezi az egyes hitelezők által indított végrehajtási intézkedések felfüggesztését, amennyiben ezen intézkedések hátrányosan befolyásolhatják a tárgyalásokat és kedvezőtlenül érinthetik az adós üzletmenetének helyreállítását.[4]
Az Európai fizetésképtelenségi rendelet tárgyi hatálya az ún. kollektív eljárásra épít. Az európai fizetésképtelenségi rendelet 1. és a 2. cikkének együttes olvasataként kollektív eljárás alatt az adós valamennyi hitelezőjének vagy a hitelezői jelentős részének részvételével zajló[5] nyilvános eljárások értendők. A rendelet tárgyi hatálya az adós tényleges fizetésképtelensége esetére irányuló, valamint az ún. fenyegető fizetésképtelenséget kezelő eljárásokat is magában foglalja.
A kutatási feladat tárgyát képező Irányelv tárgyi hatálya a Rendelet tárgyi hatályát kiegészítve, illetve azon túllépve nemcsak a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások esetében, hanem a tisztán belföldi (nemzeti) fizetésképtelenségi eljárásokra irányoz elő érdemi minimumszabályokat a megelőző szerkezetátalakítási eljárások, valamint a vállalkozók adósság alóli mentesítéséhez vezető eljárások tekintetében.
Az Irányelv (2) preambulumbekezdése az uniós szintű jogalkotás elsőleges céljaként a szerkezetátalakítást akként határozza meg - az irányelvben rögzített keretrendszer mentén -, hogy a tagállami "jogalkotóknak elő kell segítenie, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok teljesen vagy részben folytathassák az üzleti tevékenységüket azáltal, hogy megváltoztatják az eszközeik és kötelezettségeik összetételét, feltételeit vagy szerkezetét vagy a tőkeszerkezetük bármely más részét, ideértve a vagyontárgyak vagy üzletrészek - illetve amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, a vállalkozás egészének - az értékesítését is, valamint azáltal, hogy működésbeli változtatásokat hajtanak végre."[6] "A megelőző szerkezetátalakítási kereteknek mindenekelőtt lehetővé kell tenniük az adósok számára, hogy még a
- 15/16 -
korai szakaszban hatékony szerkezetátalakítást hajtsanak végre a fizetésképtelenség elkerülése érdekében, és ezzel korlátozzák az életképes vállalkozások szükségtelen felszámolását." A szabályozás további célja a nemteljesítő hitelek felhalmozódásának megakadályozása.
Az irányelvben hangsúlyosan jelenik meg az eljárásban érintett felek (adós, hitelező, munkavállaló) jogainak védelme mind az eljárás előkészítésének (a felek bevonása az eljárásba) szakaszában, mind az eljárás során, illetve a végrehajtás szakaszában is.
A szerkezetátalakítás során az időtényező szerepe központi jelentőséggel bír. Az irányelv (4)-(6) preambulumbekezdései egyrészről arra mutatnak rá, hogy az egyes tagállamokban különböző eljárási szakaszokban jelenik meg a szerkezetátalakítás lehetősége, ezáltal kevésbé hatékonyak az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedések mind tagállami, mind uniós szinten. Másodsorban a nem hatékony adósság alóli mentesítési és eltiltási keretek megakadályozzák a vállalkozások életben tartását, és az észszerű időn belüli újrakezdés lehetősége érdekében megágyaznak annak, hogy a gazdasági társaságok más joghatóság alá helyezzék át a székhelyüket. Álláspontom szerint ez utóbbi a forum shopping kockázatát is magában hordozza, mely kiküszöbölésének egyik hatékony eszköze lehet a Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv adta uniós keretrendszer.
A jelenleg hatályos szabályozás alapján Magyarországon a fizetési nehézséggel küzdő adósok számára a következő bírósági polgári nemperes eljárások állnak rendelkezésre fizetőképességük helyreállítására. Csődeljárás, mely a gazdaságilag nehéz helyzetbe került, de még megmenthető gazdálkodó szervezetek fizetőképességének helyreállítását célozza, a fizetési haladék és az ún. reorganizációs program intézményei révén az adós gazdálkodó szervezet felszámolásának elkerülése érdekében.[7] A csődeljárás a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben (továbbiakban: Csődtörvény vagy Cstv.) szabályozott fizetésképtelenségi eljárás. Olyan kérelemre induló, bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárás, amelynek során az adós csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.
A fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adósságrendezését lehetővé tévő eljárás a természetes személyek adósságrendezési eljárása. Az adósságrendezési eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön, és fizetőképességük helyreálljon. Az eljárás nem irányulhat arra, hogy az adós véglegesen mentesüljön fizetési kötelezettségei alól. A 2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről (továbbiakban: Are. tv.) az uniós jogforrások által előirányozottan[8] teremtette meg Magyarországon a magáncsőd intézményét.
A felszámolási eljárás a fizetésképtelenségi eljárások sorában az az eljárás, amely a már eladósodott gazdálkodó szervezettel szemben lefolytatható bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, amelynek célja az eladósodott gazdálkodó szervezet mint jogalany jogutód nélküli megszüntetésével, vagyonának - meghatározott sorrend szerinti - hitelezők közötti felosztása. A felszámolási eljárás - a csődeljárás mellett - a csődtörvényben szabályozott fizetésképtelenségi eljárás.
Az Országgyűlés Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvnek való megfelelés érdekében 2021. május 21-én fogadta el a 2021. évi LXIV. törvényt a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról (továbbiakban: Szerkezetátalakításról szóló tv.). Az új jogszabály 2022. július 1-től határozza meg a szerkezetátalakítás polgári anyagi és eljárásjogi szabályait, valamint bevezet egy új polgári nemperes eljárást, a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó bírósági polgári nemperes eljárást. A szerkezetátalakítási eljárás hazai jogrendszerbe illesztése több jogszabály megalkotása, illetve meglévő jogszabályok módosítása mentén valósult meg. Szerkezetátalakításról szóló tv. célkitűzéseit előmozdító végrehajtási rendeletek közül elfogadásra került A bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértőkről szóló 762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet; A természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló 763/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet; A szerkezetátalakítási szakértő bírósági kirendelése és kirendelése megszüntetésének részletes szabályairól szóló 7/2022. (IV. 4.) IM rendelet. Továbbá módosításra került a Csődtörvény; A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.); a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény; Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény; A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (Büsz.) módosításáról szóló 8/2022. (IV. 4.) IM rendelet.
A Szát. 6. §-a szerkezetátalakítás céljaként az adós és hitelező (hitelezői) közötti olyan szerkezetátalakítási terv kidolgozását és elfogadását határozta meg, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. E cél megvalósítsa érdekében tehát maga a szerkezetátalakítás olyan az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedéseket jelent, amelyek magukban foglalják az adós eszközei és kötelezettségei, illetve tőkestruktúrája bármely más része összetételének, feltételeinek vagy szerkezetének megváltoztatását. A Szát. példálózó jelleggel sorolja ezen intézkedések körébe az adós vagyontárgyainak vagy egyes részeinek értékesítését, illetve az adósban fennálló részesedés értékesítését.[9]
A szerkezetátalakítás feltétele az adós gazdasági társaság fizetésképtelenségének valószínűsége. Ahogyan
- 16/17 -
arra Fabók Zoltán is rámutat, "[...] a fizetésképtelenség valószínűsége fogalmának meghatározása központi jelentőséggel bír: ez jelenti a belépési pontot a szerkezetátalakítási eljárásba".[10] A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv 2. cikk (2) bekezdése a fizetésképtelenség fogalmának meghatározása mellett a fizetésképtelenség valószínűségének értelmezését is a tagállamok hatáskörébe utalta. A Szát. az Értelmező rendelkezések körében fizetésképtelenné válás valószínűségét olyan helyzetként határozta meg, [...] amelyben alappal feltételezhető, hogy az adós a fennálló fizetési kötelezettségeit - további intézkedések meghozatala nélkül - az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni.[11]
A szerkezetátalakítás során az első lépés a szerkezetátalakítási terv elfogadása, mely tulajdonképpen a hitelezői követelések osztályba sorolásával indul. A szerkezetátalakítási terv előkészítése során az adósnak már a szerkezetátalakításról szóló döntés meghozatalához össze kell állítania azon hitelezők listáját, akiknek a követelése a szerkezetátalakítás keretein belül egyeztetést igényel.[12] Az adósnak az érintett hitelezői követeléseket a következő négyfajta osztályba kell besorolnia, melyek sorrendje nem jelent kielégítési sorrendet: a) biztosított hitelezői követelés, b) gazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követelés, c) egyéb hitelezői követelés, és d) az adós érdekkörében álló ügyletből származó hitelezői követelés.
A Szát. 45-46. §-a részletesen meghatározza a szerkezetátalakítási terv tartalmi elemeit, és annak kötelező írásba foglalását írja elő. A tervnek a hitelezői követelések osztályba sorolásán túl, alá kell támasztania azt, hogyan előzhető meg a gazdasági társaság fizetésképtelenségének bekövetkezése és működésének fenntartása. "A szerkezetátalakítási terv akkor minősül elfogadottnak, ha minden hitelezői osztályban megkapja a többség támogatását, és az összes szavazatszámhoz viszonyítva a szavazattöbbséget is."[13]
Ha a szerkezetátalakítási terv megszavazása nem hozta meg az elfogadáshoz szükséges konszenzust minden hitelezői osztályban, az adós, az adós legalább többségi befolyással rendelkező tőketulajdonosa vagy az adós egyetértésével bármelyik érintett hitelező kérelmet nyújthat be a bírósághoz annak érdekében, hogy a bíróság a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hagyja jóvá a szerkezetátalakítási tervet. Ebben az esetben, ha a bíróság jóváhagyja a szerkezetátalakítási tervet, az egyet nem értő hitelezőre (osztályra) is kiterjed annak hatálya.[14]
A szerkezetátalakítás megvalósításában központi szerep hárul a szerkezetátalakítási szakértőre. A szerkezetátalakítási szakértői feladatait A bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértőkről szóló 762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A bíróság az eljárásban kérelemre szerkezetátalakítási szakértő részvételét hagyja jóvá vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból szerkezetátalakítási szakértőt rendel ki.
Az adós, az érintett hitelezők követeléseinek többségével rendelkező érintett hitelezők vagy a biztosított érintett hitelező kérelmet terjeszthetnek elő aziránt, hogy a bíróság végzéssel jóváhagyja a kérelemben megjelölt szerkezetátalakítási szakértő részvételét a szerkezetátalakításban (Szát. 27. §).
A törvény a hivatalból történő kirendelés során különbséget tesz a kötelező esetek és a bírósági mérlegelésen alapuló esetek között. A bíróság hivatalból kötelező szerkezetátalakítási szakértő kirendelése, ha i. ha a bíróság általános moratóriumot rendel el, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, ii. ha a bíróság korlátozott moratóriumot rendel el és a szerkezetátalakítással érintett követelések összértéke az adós legutóbbi számviteli beszámolója szerinti mérlegfőösszegének legalább 25%-át teszik ki, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, iii. a szerkezetátalakítási terv hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal történő jóváhagyása iránti kérelmet nyújtottak be, és a kérelem benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy iv. a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban elleniratot nyújtanak be, és az ellenirat benyújtásakor nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő.
A bíróság mérlegeléstől függően rendelhet ki szakértőt, amennyiben korlátozott moratóriumot rendelt el és a hitelezők érdekeinek védelme miatt ezt az érintett hitelezők kérik, és nincs kijelölt szerkezetátalakítási szakértő, vagy a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban elleniratot nyújtanak be, és a felmerülő szakkérdés miatt a szerkezetátalakításban közreműködő szerkezetátalakítási szakértő mellett további szerkezetátalakítási szakértő kirendelése indokolt.[15]
Fő szabály szerint egyszerre egy szakértő vehet részt a szerkezetátalakításban.[16] Szerkezetátalakítási szakértőként csak a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, valamint hatósági nyilvántartásban szereplő állami felszámoló szervezet rendelhető ki. A bíróság szerkezetátalakítási szakértő kijelöléséről hozott végzésében megjelöli a szerkezetátalakítási szakértő feladatait, jogait és kötelezettségeit [Szát. 25. § (2) bek.]. A szerkezetátalakítási szakértő elsődleges feladata a szerkezetátalakítási terv elkészítésében való közreműködés, a szerkezetátalakítási terv egyeztetésében, tárgyalásában, elfogadásában való segítség nyújtása az adós és az érintett hitelezők számára, az adósnak a szerkezetátalakítási terv tárgyalásával és az érintett hitelezők általi elfogadásával összefüggő intézkedéseinek felügyelete, a szerkezetátalakítási tervről folytatott tárgyalások ideje alatt az adós gazdálkodásának a felügyelete.
Tevékenységét díjazás ellenében végzi. A Szát. a szakértői díjakat sávosan állapította meg. A díj megfizetésének szabályai attól függnek, hogy a szakértő kirendelésére kérelemre vagy hivatalból került sor. A bíróság abban az esetben határoz a szakértő díjáról, ha az eljárásban hivatalból került sor a szerkezetátalakítási szakértő kirendelésére. Fő szabály szerint kirendelés esetén a szerkezetátalakítási szakértő díja az adóst terheli. Egyéb esetekben az adós és az érintett hitelezők megállapodásának függvénye.
A Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv 4. cikkében nevesített "megelőző szerkezetátalakítási
- 17/18 -
keretként" a magyar jogalkotó egy bírósági hatáskörbe tartozó, véleményem szerint a reorganizációs eljárások sorába illeszthető, kizárólag a jogi személy vállalkozások, illetve gazdasági tevékenységet folytató polgári jogi jogalanyisággal felruházott egyéb szervezetek számára biztosított nemperes eljárás formájában hívta életre. A szerkezetátalakítási eljárás azon kérelemre induló bírósági hatáskörbe tartozó (Fővárosi Törvényszék hatásköre és kizárólagos illetékessége) nemperes eljárások sorába illeszthető, melyben a jogi képviselet kötelező, valamint az eljárás félbeszakadásnak, szünetelésének, költségkedvezmény engedélyezésének nincs helye, felfüggesztésnek és beavatkozásnak korlátozottan, csak törvény felhatalmazása alapján. A szerkezetátalakítási eljárás elsődlegesen okirati bizonyításon alapul, de a bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti (szükség esetén személyes meghallgatást tart), az ügyben érintettektől és a szerkezetátalakítási szakértőtől írásbeli nyilatkozatot kérhet.
Az eljárásban a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje 8 munkanap [14. § (3) bekezdés]. A szerkezetátalakítási eljárásban csak bíró hozhat meg minden olyan határozatot, amely ellen fellebbezésnek van helye.
Álláspontom szerint a szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezésének mind anyagi jogi, mind eljárásjogi feltételeit a Szát. egyaránt meghatározza. Az anyagi jogi feltételek körében a Szát. 12. §-a a Ptk. 3:16. §-ával összhangban irányoz elő rendelkezéseket. A szerkezetátalakítással összefüggésben az adós vezető tisztségviselője jogosult a döntéshozó szerv ülésének rövid határidő melletti összehívására. A szerkezetátalakítás elhatározásáról és annak kezdő napjáról az adósnak döntéshozó szerve (a továbbiakban: döntéshozó szerv) vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja határoz. A szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezéséhez - egyfajta előfeltételként - az adós vezető tisztségviselője előterjesztést készít, amelyben bemutatja legalább a) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetét, b) a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá azt, hogy a szerkezetátalakítás elhatározásának törvényi akadályai nem állnak fenn, c) az érintett hitelezői követeléseket, az érintett hitelezők 40. § szerinti nyilvántartását - ideértve a vitatott hitelezői követeléseket is -, továbbá azt, hogy mely hitelezői követeléseket nem kíván bevonni a szerkezetátalakításba és milyen okból, d) az adós szerkezetátalakítás alatti működését esetlegesen érintő változtatásokat, e) azt, hogy milyen jogi, gazdasági, egyéb szempontok indokolják a szerkezetátalakítás szükségességét, f) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a hitelezőkkel sikeresen lefolytathatóak a tárgyalások, és a szerkezetátalakítási terv elfogadására kerülhet sor, valamint g) a szerkezetátalakítás kezdő napját [12. § (2) bekezdés]. Fő szabály szerint a döntéshozó szerv a szerkezetátalakítás elhatározásáról és a szerkezetátalakítási terv adós általi előzetes elfogadásáról háromnegyedes többséggel határoz. Az adós vezető tisztségviselője a szerkezetátalakítás elhatározását követően köteles megtenni minden szükséges, a feladatkörébe eső intézkedést a hitelezői érdekek figyelembevétele, továbbá az adós döntéshozó szerve vagy egyszemélyes jogi személy adós esetén az alapítója vagy az egyedüli tagja hatáskörébe tartozó határozatok - így különösen a fizetésképtelenség elkerülése érdekében szükséges határozatok - meghozatala érdekében.
Az adós a Fővárosi Törvényszék előtt a szerkezetátalakításról hozott határozatának meghozatalát követő 5 napon belül köteles kérni a szerkezetátalakítási eljárás megindítását, bejelentve a szerkezetátalakítás elhatározásának tényét és kezdő napját.[17] A szerkezetátalakítási eljárás megindítására irányuló kérelmet az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon elektronikusan kell előterjeszteni. A Szát. a beadványokra előirányozott rendelkezései körében egyrészről a Pp. szabályaira utal vissza,[18] másodsorban a Szát. 20. és 22. §-ában taxatíve megjelöli a kérelem tartalmi elemeit.
Az adósnak lehetősége van arra, hogy az eljárás megindításával egyidejűleg kérelmezze szerkezetátalakítási szakértő kijelölését és moratórium elrendelését is, de lehetősége van arra is, hogy ezek iránt csak az eljárás későbbi szakaszában terjesszen elő kérelmet.[19] A szerkezetátalakítási eljárásban kötelező szerkezetátalakítási szakértő közreműködése.
A szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése érdekében az adós kérelmére a bíróság egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot rendelhet el. A moratórium elrendelése iránti kérelmet kizárólag az adós terjesztheti elő.[20] A Szát. a moratórium három típusát nevesíti: i. általános moratórium, mely az adós valamennyi hitelezőjére kiterjed, ii. korlátozott moratórium, melynek hatálya azon hitelezőkre terjed ki, akiket az adós a szerkezetátalakítási tervbe is bevont, valamint az ún. iii. ideiglenes moratórium, mely a moratórium elrendelése iránti kérelem tárgyában hozott jogerős döntés meghozataláig rendelhető el a hitelezői érdekek érvényesítése érdekében. Általános moratórium esetén a moratórium elrendelésének a tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi, korlátozott moratórium esetén az erről szóló végzést megküldi a moratórium hatálya alá eső hitelezőknek. A moratórium kiterjed a moratórium időtartama alatt esedékessé váló vagy keletkező követelésekre is. A moratórium hatálya alá eső hitelező a moratórium időtartama alatt az adóssal szemben végrehajtást nem kezdeményezhet, és a szerkezetátalakítás kezdő napját követően kezdeményezett folyamatban lévő végrehajtás szünetel, továbbá felszámolási eljárást sem kezdeményezhető. A moratórium időtartama alatt az adóst a moratórium hatálya eső hitelezőknek a moratórium előtt esedékessé vált követeléseire fizetési haladék is megilleti.
A moratórium meghosszabbítható és új moratórium is elrendelhető, melyet az adós, a szerkezetátalakítási szakértő és a hitelező is kezdeményezhet. A moratóriumot a bíróság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb 4 hónapra rendelheti el. Ugyanakkor időtartama meghosszabbítás, illetve új moratórium elrendelése esetén sem haladhatja meg összességben a 12 hónapot.
- 18/19 -
A szerkezetátalakítási eljárás szabályait végigtekintve összegzésként megállapítható, hogy ez az eljárás valódi alternatíva lehet a csődeljárás mellett a fizetési nehézségekkel küzdő gazdasági társaságok számára fizetésképtelenné válásuk megelőzésére. Az Országos Bírósági Hivatal által közzétett bírósági statisztikai adatok szerint[21] a Fővárosi Törvényszékre 2021-ben 101 595, 2022-ben 111 033, 2023-ban pedig 123 884 cégügy érkezett, ezzel párhuzamosan a kezdeményezett csődeljárások száma nominálisan csökkenő tendenciát mutat: míg 2021-ben a Fővárosi Törvényszéken 52 csődeljárás indult, 2022-ben ez az ügyszám 60 ügyre emelkedett, addig 2023-ban egy több mint 50%-os visszaesés mutatható ki a 27-es ügyszámra tekintettel. Bár a kezdeményezett szerkezetátalakítási eljárások
számára vonatkozó statisztika nem áll rendelkezésre, a kezdeményezett csődeljárások számának radikális csökkenéséből arra következtethetünk, hogy a gazdasági forgalom résztvevői élnek az új eljárás adta lehetőséggel. Ugyanakkor a szerzőben kérdéseket vet fel ezen eljárások Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe történő utalása. A cégügyek tekintetében az évenkénti kb. 10%-os ügyteher-növekedés megkérdőjelezhetetlenül betudható egyrészről a jelenlegi gazdasági helyzet következményének, másodsorban vélelmezhetően az új nemperes eljárásra vonatkozó szabályozás hatálybalépésének. Azonban, ha ez az ügyteher-növekedés a jövőben további fejlődési tendenciát mutat, a cégügyek tekintetében ez a kizárólagos illetékességi szabály a tovább növeli a bírósági ügyelosztás aszimmetriáját a Fővárosi Törvényszék hátrányára. ■
JEGYZETEK
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról HL L 141/19. 2016. 06. 05.
[2] Lásd Európai fizetésképtelenségi rendelet (12) preambulumbekezdését.
[3] Csehi Zoltán az európai fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó rendelet és a magyar jog kapcsolódási pontjainak feltárása során mutat rá arra, hogy a magyar fizetésképtelenségi eljárás személyi hatálya magánszemélyekre nem terjed ki. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (2) bekezdéséből eredeztetve "[...] természetes személy nem kerülhet fizetésképtelenségi eljárás alá". Csehi Zoltán: Az európai fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó rendelet és a magyar jog kapcsolódásai. In. Pogácsás Anett (szerk.): Quaerendo et Creando: Ünnepi kötet Tattay Levente 70. születésnapja alkalmából. Budapest: Szent István Társulat, 2014. 116.
[4] További feltétel a hitelezők összességének védelme, valamint amennyiben nem sikerül megállapodni a helyreállítási tervről az a) vagy b) pontban említett eljárás előzetes eljárásaként szolgálnak. Lásd az Európai fizetésképtelenségi rendelet (9)-(11) preambulumbekezdését és 1. cikkét.
[5] Feltéve, ha az eljárás az abban részt nem vevő hitelezők követeléseit nem befolyásolja. Lásd 2. cikk 1. pontja.
[6] Lásd Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv (2) preambulumbekezdését.
[7] Nagy Adrienn: "A csődeljárás, a falszámolási eljárás és a végelszámolás" in: Gáspárdy László (szerk.): Polgári nemperes eljárások. Miskolc: Novotni Kiadó 2001. 186.
[8] E körben utalni kell a 2013. január 9-én elfogadott Vállalkozás 2020 cselekvési tervre [COM(2012) 795 final, 09.01.2013], a Bizottság 2014/135/EU ajánlására az üzleti kudarc és a fizetésképtelenség új megközelítéséről [COM (2014) 1500 final, 12. 03.2014], valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelvére (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról [HL 172/18. 2019.6.26.].
[9] Lásd Szát. 3. § (1) bekezdés 16. pontja.
[10] Fabók Zoltán: "Észrevételek a Szerkezetátalakítási Irányelv átültetésének kérdéséhez" in Bodzási Balázs (szerk.): Gazdasági jogi és adójogi tanulmányok. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem 2020. 153.
[11] Lásd Szát. 3. § (1) bekezdés 8. pontja.
[12] https://birosag.hu/sites/default/files/jogszabalyi_valtozasok_2022_julius.pdf 11.
[14] https://birosag.hu/sites/default/files/jogszabalyi_valtozasok_2022_julius.pdf 13-14.
[15] https://birosag.hu/sites/default/files/jogszabalyi_valtozasok_2022_julius.pdf 7-8.
[16] Kivételt képez ez alól az az eset, amikor "[...] a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása iránti nemperes eljárásban elleniratot nyújtanak be, és a felmerülő szakkérdés miatt szerkezetátalakításban közreműködő szerkezetátalakítási szakértő mellett további szerkezetátalakítási szakértő kirendelése indokolt".
https://birosag.hu/sites/default/files/jogszabalyi_valtozasok_2022_julius.pdf.
[17] Az eljárás megindításának időbeli feltétele kapcsán Németh Csaba az adós és a hitelezők közötti érdekkonfliktusra mutat rá. Lásd erről részletesen Németh Csaba: "Gondolatok a vállalati reorganizáció magyarországi szabályozásáról". Gazdaság és Jog, 2024/5-6. 28.
[18] Lásd Pp. 114. és 115. §-ait.
[19] https://birosag.hu/sites/default/files/jogszabalyi_valtozasok_2022_julius.pdf 5.
[20] Ahogyan arra Németh Csaba is rámutat "a moratórium és a fizetési haladék fogalma e körben nem azonos. [...] Míg az előbbi a hitelező igényérvényesítési lépéseitől védi az adóst, mind a moratórium időszaka előtt és azalatt keletkezett tartozások tekintetében, addig a fizetési haladék az adóssal szemben a moratórium előtt esedékessé váló követelései esedékességének időpontjában jelent módosulást [...]." Lásd Németh (17. lj.) 29.
[21] Lásd Országos Bírósági Hivatal Statisztikai Évkönyvei: https://birosag.hu/birosagokrol/statisztikai-adatok/statisztikai-evkonyvek.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, PPKE JÁK Polgári Eljárásjogi Tanszék.
Visszaugrás
