A tanulmány a magyarországi szerkezetátalakítási eljárás egy-egy fontos kérdését, előnyét és az ezekkel kapcsolatos értelmezési nehézségeket, gyakorlati problémákat kívánja bemutatni, azzal, hogy igyekszik felvillantani ezen eljárás előnyeit a többi reorganizációs eljáráshoz képest. Tekintettel arra is, hogy a szakirodalomban a szerkezetátalakítási eljárás átfogó bemutatása már megtörtént[1], jelen tanulmány a szerkezetátalakítási eljárásról szóló törvény részletes bemutatására nem tesz kísérletet sem. A jelen tanulmány fő üzenete az, hogy jelenleg vállalati reorganizációra a rendelkezésre álló nemperes eljárások közül egyértelműen a szerkezetátalakítási eljárás a legalkalmasabb Magyarországon. A szerkezetátalakítási eljárás a gyakorlatban még relatíve ismeretlen, de az nem lehet elegendő ok arra, hogy ezen eljárás előnyeit az adós és a hitelezők nem használják ki.
This essay aims to outline some of the most important questions and advantages of the corporate restructuring proceeding in Hungary, as well as its related interpretation difficulties and problems in practice. This advantages will be highlighted by bearing in mind also the other Hungarian acts on reorganisation proceedings. Since the act of corporate restructuring has been elaborated by other author(s) in a comprehensive way, this paper does not even make an attempt to do so. The bottom line here is that in case a company wants to conduct a successful reorganisation in Hungary, the best option to choose is the corporate resctructuring proceedings. For sure, the corporate restructuring proceeding is not a well-known phenomenon in practice at all, however, this could be no excuse for debtors and creditors not to make use of its advantages.
Viszonylag régóta, 2008-tól kezdve figyelem érdeklődéssel a magyarországi jogi szabályozást abban a tekintetben, ami a vállalatok számára a fizetőképességük helyreállítását legalább elvi szinten lehetővé teszi. Tudjuk, 2008 szeptembere óta volt jó pár olyan gazdasági esemény és ciklus, melynek során az érdemi vállalati reorganizációra szükség lett volna, erre azonban Magyarországon nem volt lehetőség, ebben a jogi szabályozás hiányossága jelentékeny súllyal bírt.
Jelen tanulmánynak nem tárgya az 1991. évi XLIX. törvény ( a továbbiakban: Cstv.) kritikája, megtették ezt már néhányan helyettem, illetve kellő kritikát jelent az, hogy a Cstv.-ben szabályozott csődeljárás intézménye a gyakorlatban, talán ezt már bátran ki lehet mondani ma, nem vált be arra, ami a csődeljárásnak rendeltetése lenne. Árulkodó, hogy maga a Cstv. 1. § (2) bekezdés is meglehetősen önbizalomhiányos definíciót ad a csődeljárásnak.
Ennek az évtizednek az elején megjelent három jogszabály Magyarországon - a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV.16.) Korm. rendelet, a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény, valamint a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Szát.) -, amelyek, de különösen a Szát. már érdemi megoldást jelenthetnek a gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások számára.
Jelen dolgozatban a szerkezetátalakítást és a reorganizációt szinonim kifejezésként használom, az utóbbi alatt nem a jelenleg a magyar jogban még létező reorganizációs eljárást értem, hanem mindig a Szát. szerinti nemperes eljárást.
Véleményem szerint ahhoz, hogy a gazdasági nehézségekkel szembe kerülő vállalkozások számára a reorganizáció hatékony megoldást jelenthessen, a szabályozásnak alapvetően az alábbi szempontokra kell figyelemmel lennie:
- A bírósági eljárás megindulása, folyamatban léte és lezárása ne legyen nyilvános. Könnyen belátható, hogy a nyilvános eljárás a cégnek nem csupán a piaci értékét, de a mindennapi üzletmenetéhez alapvetően szükséges piaci megítélését is negatívan érintheti, ha például üzleti partnerei, hitelezői arról szereznek tudomást, hogy a vállalkozás épp reorganizációt hajt végre.
- Az érintett vállalkozás tudjon arról dönteni, mely tartozásainak a megfizetése jelenthet számára a jövőben problémát, azaz mely hitelezőivel kell a jogszabályban meghatározottak szerint, szervezett keretek között megegyeznie.
- A bírósági eljárás gyors legyen. A bírósági eljárások lefolyásának hosszúsága a reorganizációra készülő vál-
- 27/28 -
lalkozásokat ugyanis elrettenti, de legalábbis elbizonytalanítja az eljárás igénybevétele előtt.
- A reorganizációs eljáráshoz kapcsolódó költségkihatások jelentősége. Itt azonban nyilván behatárolja a lehetőségeket, hogy az ilyen speciális eljárásokban a szakértelem igénybevétele nem mellőzhető, a vállalkozásnak adott esetben tanácsadó igénybevételére lesz szükség.
- Az eljárás megindulása ne jelenthessen hátrányt a reorganizációt elhatározó cégre nézve. A gyakorlatban sokszor találkozunk azon szerződéses kikötésekkel, melyek reorganizáció elhatározása, az eljárás megindulása esetén az adott szerződés felmondásának jogát indukálják a másik fél javára, illetve szerződésszegésnek tekintik ezt az esetet.
- Rendkívül lényeges lehet az, hogy az adott reorganizációs eljárásban a szakértő kiválasztásánál már ne a bíróság általi véletlenszerű kiválasztás legyen a fő szempont, hanem az, hogy az a vállalkozás választhassa ki a szakértő személyét, melynek sikeres reorganizációja függ majd ezen személytől.
Jelen fejezetcím alatt a szerkezetátalakítási törvénynek azon legfontosabb lényegi jellemzőire, illetve annak a reorganizációra készülő vállalkozás szempontjából tekinthető előnyeire mutatnék rá, melyek a jelenlegi magyar jogi szabályozásból a reorganizáció területén véleményem szerint kiemelik. Az előnyök mellett az alcímekben megjelölt téma kapcsán egy-egy értelmezési, illetve gyakorlati problémára is rámutatok.
Adminisztratív szempontból a szerkezetátalakítási eljárás megindítása nem jár különösebb nehézségekkel. Az eljárás megindításáról a társaság döntéshozó szerve határoz[2], ezt követően arra kell figyelni, hogy a szerkezetátalakítási eljárás iránti kérelmet öt napon belül a bírósághoz be kell nyújtani. A kérelem összeállítása a törvényben felsorolt mellékletekre tekintettel egyszerűnek mondható[3].
Egyetlen lényeges kérdés merülhet itt fel problémaként, az pedig az eljárás megindításának időbeli feltétele, melynek fennálltát a kérelmezőnek kell alátámasztani, de melynek fennálltát az érintett hitelezők vitathatják[4]. Az időbeli feltétel fennálltáról való vita pedig a szerkezetátalakítási eljárás bírósági elrendelését késlelteti. Ennek kapcsán a probléma súlyát annyi enyhítheti, hogy az adóst - értelmezésem szerint - ebben az időperiódusban is megilleti ideiglenesen moratóriumhoz való jog[5].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
