A Szerkezetátalakításról szóló 2021. évi LXIV. törvény 2022. július 1-én lépett hatályba. Ezzel a törvénnyel egy krízis helyzetben lévő vállalkozás kap még egy lehetőséget gazdasági helyzetének rendezésére, elkerülve a csődeljárást, vagy végső esetben felszámolását, azzal. hogy az adós pénzügyi egyensúlyának a helyreállítására irányuló eljárás kerül lefolytatásra.
Act LXIV of 2021 on Structural Transformation entered into force on July 1. 2022. With this law, a company in a crisis situation gets one more opportunity to sort out its economic situation, avoiding bankruptcy or, in the last case, its liquidation, as a result of that a procedure aimed at restoring the debtor's financial balance can be conducted.
A fizetésképtelenségi jog és a szerkezetátalakítás fejleményeiről számos értékes elemzés jelent meg, köztük átfogó tanulmánykötet formájában is[1]. A kérdés nemzetközi téren is kiemelt jelentőséggel bír, és a kapcsolódó uniós szabályozási törekvések is élénken foglalkoztatják a jogirodalom képviselőit[2] éppen úgy, mint a gyakorlati szakembereket.
A kapcsolódó hazai jogszabály, a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény (szerkezetátalakítási törvény) célja - a preambulum 2-5. pontjai szerint - a jogi személy vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, fizetésképtelenné válásuk megelőzése, hitelezőik méltányolható érdekeinek összehangolása és védelme, a válságból való kilábaláshoz szükséges források biztosítása. A törvény hatálybalépése előtt, ugyanezen helyzet kezelésére jelent meg a Kormány 179/2021. (IV. 16.) Korm. számú, a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló rendelete, amely szorosan kapcsolódott a veszélyhelyzet miatti rendkívüli körülményekhez. A reorganizációs kormányrendeletet 2021. június 19-ével hatályon kívül helyezte a 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet, melynek 32. § (2)-(3) bekezdése úgy rendelkezett, hogy reorganizációs kérelmet 2022. december 31-ig lehet előterjeszteni. Utóbb, a 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendeletet a 647/2021. (XI. 30.) Korm. rendelet helyezte hatályon kívül december 1-i hatállyal. Időközben 2021. június 30-án kihirdetésre került a jelen cikkben tárgyalt szerkezetátalakítási törvény, 2022. július 1-i hatálybalépést kimondva.
A szerkezetátalakítási törvény megalkotása, és a javaslathoz fűzött indokolás szövegezése idején a 345/2021. (VI. 18.) Korm.rendelet még hatályos volt, vélhetően ez az oka annak, hogy a szerkezetátalakítási törvény 7. §-ában még szó esik a reorganizációról, mint a szerkezetátalakítási eljárás egyidejű lefolytatását kizáró körülményről. Az ide kapcsolódó indokolás szerint a szerkezetátalakítást meghiúsító okok között azért kellett megtartani a reorganizációs eljárás szabályait, mert arra, még 2022. december 31-ig sor kerülhet. Úgy véljük, hogy új eljárás kezdeményezésére, a 345/2021. Kormány rendelet 2021. június 19-i hatályon kívül helyezése miatt, ezután már nem kerülhet sor[3].
A szerkezetátalakítási törvény leglényegesebb rendelkezéseit az alábbi szerint foglalhatjuk össze.
A szerkezetátalakítás alanya, az adós, amelynek fogalmát a szerkezetátalakítási törvény gazdasági tevékenységet folytató jogi személy vagy polgári jogi jogalanyisággal felruházott nem jogi személy szervezetben határoz meg. Mindenek előtt a cégnyilvántartásba bejegyzett szervezetekről van szó, így mások mellett a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni cégről is. A szerkezetátalakítási törvény 2. §-a részletesen felsorolja, melyek azok a szervezetek, amelyek nem vonhatók a szerkezetátalakítási törvény hatálya alá, így például párt, párt alapítvány, költségvetési szerv, a Nemzeti Bank, egyes pénzügyi intézmények. A szerkezetátalakítás ugyan alapvetően az adós helyzetét érinti, de az eljárás következtében más szervezetek, személyek is érintettekké válnak. A szerkezetátalakítási törvény úgynevezett érintett feleknek tekinti az olyan hitelezők, tőketulajdonosok - adott vállalkozásban részesedéssel
- 55/56 -
rendelkező tagok - körét, akiknek követeléseit, érdekeit a szerkezetátalakítási terv közvetlenül érinti. Ezen a körön belül pedig hitelezőnek számít az, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezhető vagyoni követelése van, ideértve az eljárás kezdő időpontja után esedékessé váló követeléseket is. Van azonban olyan személyi kör is, amelynek van, vagy lehet vagyoni követelése az adóssal szemben, de mégsem minősíti őt a szerkezetátalakítási törvény érintett félnek. Ide tartoznak az adós által foglalkoztatott személyek munkabér jellegű követeléseikkel, az adó- és vámhatóság a közterhek tekintetében[4] stb.
Ami a vagyoni elemeket illeti, azok nem vonhatók be az eljárásba a 2. § (3) bekezdésben felsorolt vagyon, mint például amely bűnügyi zárlat alatt áll.
A szerkezetátalakítási eljárásban (a továbbiakban eljárás), annak sikeressége esetén az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan tervet fogad el és hajt végre, amellyel megelőzhető az adós jövőbeli fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. Maga az eljárás polgári nemperes eljárás, amelyre a Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos hatásköre és illetékessége, és amelyben a jogi képviselet kötelező. Kezdeményezéséről az adós - legfőbb szervének határozata alapján - dönt. Nem illeti meg az adóst ez a lehetőség, ha a szerkezetátalakítási törvény 7. §-ában írt valamely körülmény áll fenn, így többek között akkor, ha már végelszámolás, felszámolás hatálya alatt áll.
Az adós fizetésképességének felméréséhez, elemzéséhez, az eljárás kezdeményezésének indokoltságáról tájékoztató eszközöket vehet igénybe, amelyeket a szerkezetátalakítási törvény szerint a Kormány online platformon tesz közzé.
A kérelmet nyomtatványon kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a törvény 20., 22. §-ában felsorolt mellékleteket. Fontos dokumentum, az adósnak a szerkezetátalakításról szóló határozata, mert abban részletesen szerepel, az adós pénzügyi helyzete, és a gazdálkodásának helyreállítására vonatkozó elképzelése, a hitelezők várható álláspontja az eljárásról. Csatolni kell egyebek mellett, a fennálló valamennyi követelés felsorolását, azt, hogy mely követeléseket nem kíván az eljárásba bevonni, ennek megfelelően kik lesznek az érintett hitelezők, kérelmezi-e vagy kéri-e szerkezetátalakítási szakértő (szakértő) kirendelését, vagy moratórium elrendelését. Az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a legfőbb szerv döntésétől számított öt napon belül kell benyújtani.
A moratórium elrendelése iránti kérelemben az adósnak meg kell határozni, hogy milyen fizetési haladékot kér. Az általános moratórium az adós valamennyi hitelezőjével szemben fennálló követelésre kiterjed, az említett törvényi kivételektől eltekintve. A korlátozott moratórium csak azokra a hitelezői követelésekre vonatkozik, amelyeket az adós megjelöl. A szerkezetátalakítási törvény ismeri az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium fogalmát is, amely egy konkrét végrehajtási eseményre vonatkozik. Sajátossága, hogy az, az adós kötelezettségeit biztosító harmadik személy által vállalt kötelezettségek felfüggesztését is jelenti.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
