https://doi.org/10.26521/profuturo/2022/2/12402
A tanulmány középpontjában az NFT-k, avagy a nem helyettesíthető tokenek állnak. Ennek megfelelően a tanulmány egyrészt bemutatja az NFT-k mint új kriptoeszköz kategória kialakulásának folyamatát és okát. Ezt követően a tanulmány keretei között vizsgálat tárgyát képezi az NFT-piacterek működése, az NFT-k különböző értékesítési módjai. A hatályos magyar szerzői jogi törvény tükrében az NFT-k szekunder piacon történő kereskedését követően az adott NFT szerzői jogi jogosultja és tulajdonosa között látszólag kialakuló kollízió kerül feloldásra.
Kulcsszavak: NFT értékesítése, NFT felhasználása, NFT-piactér, kriptoművészet, right-clickers csoport, kibocsátás
The focus of the study is on NFTs. Accordingly, the study presents, on the one hand, the process and reason for the emergence of NFTs as a new crypto art category. Subsequently, within the framework of the study, the operation of NFT marketplaces and the different sales methods of NFTs are examined. In the light of the applicable national copyright law, an apparent conflict between the copyright holder and the owner of a given NFT will be resolved following the trading of the NFT on the secondary market.
Keywords: selling NFT, using NFT, NFT marketplace, crypto art, right-clickers group, mint
Álláspontom szerint a kriptokultúra legismertebb kriptoeszköze a Bitcoin (BTC), ezért célszerűnek tartom, hogy a BTC megjelenésének időpontja legyen a kiindulópontja annak a vizsgálódásnak, amely bemutatja a nem helyettesíthető tokenek (non-fungible token, NFT) mint önálló kriptoeszköz-kategória kialakulásának folyamatát és jelenlegi szabályozási kihívásait.
A Bitcoin első, úgynevezett genezis blokkját 2009-ben hozta létre a titokzatos Satoshi Nakamoto,[1] akinek célja egy a centralizált bankrendszertől független, decentralizált fizetési eszköz létrehozása volt.[2] Retrospektív módon megállapítható,
- 60/61 -
hogy a BTC mögött meghúzódó blokklánc (blockchain) technológia korszakalakító hatást fejtett ki, amely többek között a pénzügyi szektort is érintette.[3] Megjegyzésként álljon itt, hogy maga a blokklánc-technológia nem volt új keletű jelenség, hiszen Észtországban már a 2000-es években létezett és alkalmazást nyert, amikor az X-tee[4] elnevezésű kísérleti projekt elindult.[5]
A blokklánc lényegében a decentralizált, titkosítási folyamatokat alkalmazó, úgynevezett megosztott főkönyvi rendszer (distributed ledger technology, DLT) egyik fajtája.[6] A DLT lehetővé teszi többek között tranzakciós műveletek gyors és biztonságos lebonyolítását.[7] Maga a megosztott főkönyvi rendszer több számítógépből álló hálózaton oszlik el,[8] ahol egy konszenzuson alapuló algoritmus alapján a hálózat minden tagja részt vesz a hálózaton lebonyolódó műveletekben. A blokklánctechnológia pedig úgy működik, hogy például egy tranzakciós műveletet indító fél a tranzakciót egy blokkba helyezi, majd erről a tényről értesíti a hálózat többi tagját, hogy a hálózat szerinti algoritmus alapján végre szeretné hajtani a tranzakciót. Majd amikor a hálózat csomópontjaiban lévő számítógépek mindegyike leellenőrizte, jóváhagyta a tranzakciót indító fél blokkját, hozzácsatolja a saját nyilvántartásában vezetett blokkláncsoron következő blokkjához, ezáltal a tranzakció végbemegy, és a blokklánc tovább épül. Vagyis ezek a tranzakciók, blokkonként időrendi sorrendben egymáshoz kapcsolódva, láncot alkotnak.[9] A teljes láncolatot pedig összetett matematikai algoritmusok védik, garantálva az adatok sértetlenségét, biztonságát.[10] Ezek alapján tág értelemben beszélhetünk DLT-ről, amelynek egyik megjelenési formája a szűk értelemben vett blokklánc.
- 61/62 -
A BTC blokklánc-technológiájának megjelenése véleményem szerint azért releváns, mert egyet jelentett az első generációs blokklánc-technológia megszületésével. A második generációs blokklánc-technológia pedig az Ethereum (ETH) képében jelent meg 2014-ben. Ennek a technológiának többek között az egyik legnagyobb nóvuma az volt, hogy egy globális megosztott rendszeren lehetővé tette a felhasználóknak különböző alkalmazások (dApp), programok létrehozását.[11] Kétségtelen, hogy az Ethereum új kapukat nyitott meg a kriptoszektor számára. A következő mérföldkő az úgynevezett ERC-20 okosszerződésekhez használt technikai szabvány megszületése volt 2015-ben.[12] Az Ethereum blokkláncon kibocsátott tokenek az ERC-20 technikai szabványon alapulnak. Az ERC-20 technikai szabvány a tokenizációs folyamatok és a tokenalapú gazdaság[13] kiépítése és megszilárdítása szempontjából, illetőleg a dApp-ok[14] vonatkozásában megkérdőjelezhetetlen szerepet tölt be. Jelentősége a 2017-ben aranykorát élő tokenalapú közösségi finanszírozás - más elnevezéssel az elsődleges nyilvános érmekibocsátások (initial coin offering, ICO) -során mutatkozott meg először.[15]
Az ERC-20 technikai szabvány további jellemző tulajdonsága a helyettesíthetőség, felcserélhetőség (fungible-token). A helyettesíthetőség nemcsak a kriptoszektorban,[16] de a tradicionális pénzügyi szektorban[17] is jelen van.[18] Így például a hazai fizetőeszközünk,[19] a forint is egy helyettesíthető flat pénz, mert egy 5000 Ft címletű papírpénzért kaphatunk egy ugyanolyan ötezer forintost vagy több kisebb címletből álló, például 10 darab ötszáz forintos bankjegyet. Ebből következően a magyar nemzeti fizetőeszköz vagy egyéb más flat pénz sem egyedi, sem az ERC-20 alapú tokenek. Ezzel nincs is probléma egészen addig, amíg a tokeneket a kripto-ökoszisztémában végbemenő tranzakciók lebonyolításához és egyéb szolgáltatások igénybevételéhez használjuk.
Viszont idővel megszületett a piaci igény az egyedi adatokat tartalmazó tokenek elkészítésére. Ennek hatására 2018-ban megjelent az úgynevezett ERC-721 technikai szabvány, ami lehetővé tette a nem helyettesíthető tokenek (non-fungible token,
- 62/63 -
NFT) létrehozását.[20] Az ERC-721 technikai szabvány megjelenése a "kriptoreneszánsz" korszakának kezdetét jelentette, ahol a különböző kriptoalkotások NFT-piactereken történő kereskedése, valamint a metaverzumban létező NFT objektumok terjedése a jellemző.
Jelen tanulmányomban az NFT-k és az NFT piacterek működésére, az NFT-k szerzői jogi aspektusaira, valamint az NFT-k mint új alternatív befektetési kriptoeszközök jogi aspektusaira koncentrálok, mellőzve az egyes technikai szabványok bemutatását. A technikai szabványokkal kapcsolatban annyit szeretnék megjegyezni, hogy attól függetlenül, hogy az ERC-721-alapú NFT-k meghódították a kriptoszektort, ugyanakkor a piaci igények megkövetelték a technikai továbbfejlesztését. A továbbfejlesztett technikai szabványoknak a közös jellemzője, hogy mindig valamilyen kiegészítő funkciót kínálnak, amely egyaránt ötvözheti az ERC-721 és a hagyományos ERC-20 technikai szabványok tulajdonságait. A továbbfejlesztésnek gyakorlati megnyilvánulása például az Enjin Marketplace, avagy az Enjin mögött álló csapat, akik kifejlesztették az ERC-1155[21] technikai szabványt. Az ERC-1155 által lehetővé vált több helyettesíthető token (fungible token) és NFT (non-fungible token) kötegelt átvitele, gyorsabban, mint az ERC-721 esetében.
Az előzőekben leírtak alapján, a nem helyettesíthető token, vagyis az NFT (non-fungible token) olyan egyediadat-összesség, amely a blokklánc hálózaton kerül rögzítésre, így az NFT digitális eszközként egyaránt képviselhet fizikai vagy digitális objektumokat, alkotásokat.[22] A gyakorlatban NFT lehet többek között egy festmény vagy digitális rajz, domainnév, tudományos értekezés, de akár egy közösségi média bejegyzés is, mint például Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatójának első Twitter-bejegyzése, amely nem mellesleg 2,9 millió dollárért kelt el.[23]
Az első NFT-t 2014-ben Kevin McCoy digitális művész és Anil Dash tech-vállalkozó hozta létre, ezzel megelőzve az ERC-721 technikai szabvány megjelenését, az alkotás a "Quantum" nevet viseli.[24] Az NFT-k kereskedése az úgynevezett NFT piactereken kriptovalutákkal lehetséges, de erről később még részletesen lesz szó.
Az NFT-k megalkotásának és létjogosultságának oka alapvetően a művészeti és design szektorban keresendő - figyelemmel arra, hogy a művészeti és design ipar-
- 63/64 -
ban több állandó probléma van jelen, ezek például az alkotások megfelelő árazása, a jogtiszta felhasználás biztosítása és a hamisítványok terjesztésének a megakadályozása. Egy műalkotás gazdasági értékét több külső tényező befolyásolja, így például a művészeti piac szerkezete, a műkereskedők hálózata és tevékenységük.[25] Ezen kívül magát a művész[26] motivációját, egy mű elkészítésébe manifesztált energiamennyiségét is befolyásolhatja a mű várható értékesítési ára mint gazdasági szempont.[27] Az alkotások ármeghatározásával összefüggő probléma gyakorlatilag ott jelenik meg, amikor az alapvetően reális alkotói díjigényekkel szemben a ténylegesen kifizetett összegek sokszor elmaradnak. A jogtiszta felhasználással összefüggésben problémaként jelentkezik, hogy a sikeresen értékesített művészeti alkotások jogtiszta felhasználása és a beérkező jogdíjak nyomon követése vonatkozásában a transzparencia hiánya tapasztalható.[28] Mindezeken túlmutatóan szintén súlyos gondot jelent a szépművészeti hamisítványok készítése és azok kereskedelme. Annak okán, hogy a műkincsek feketepiaca[29] erősödik, a művészek az elszenvedett jogsérelem mellett súlyos anyagi kárral is számolhatnak. A szépművészeti alkotások hamisítása és illegális kereskedelme mögött döntően gazdasági érdek áll, hiszen egy értékes alkotásról készített hamisítvány értékesítése nagy bevételhez juttathatja a csalárd eladót.[30] Attól függetlenül, hogy illegális tevékenységről van szó, a hamisítványok iránti kereslet jelen van, létező probléma. A hamisítványok feketekereskedelmének mozgatórugója pedig abból a társadalmi igényből keletkezik, hogy az eredeti szépművészeti alkotások egyediek és drágák, azok nem olyan mindennapi "fogyasztásra" szánt javak, mint például egy Netflix-sorozat, ezért státuszszimbólumként is funkcionálnak, birtoklásuk egyértelműen sugallja tulajdonosuk kiemelkedő anyagi helyzetét. Így a szépművészeti alkotások birtoklása iránti vágy felerősíti az olcsóbb hamisítványok feketepiacon történő kereskedelmét.[31]
Az előbbiekben felsorolt művészeti és design szektort érintő problémák megoldására jelent alternatív megoldást az NFT. A művészek gazdasági kitettségét, az árképzés problémáját az NFT-k úgy képesek megoldani, hogy egy NFT alkotás árát a művész maga meghatározhatja, valamint megválaszthatja az értékesítési módot is, amely lehet fix áras vagy licitáláson alapuló aukció. Az NFT technológia tulajdonsága pedig biztosítja a jogszerű felhasználás transzparenciáját, lévén minden
- 64/65 -
tranzakció a blokkláncon megy végbe, illetve a jogdíjak közvetlenül a művész pénztárcájába kerülnek jóváírásra, így azok nyomon követése és befolyása automatizált módon történik, közbenső - például közös jogkezelő - szervezet nélkül. Ezek alapján az NFT szűk értelemben a művészeti tevékenység támogatásának egyik eszköze, tágabb értelemben pedig bármilyen kreatív projekt megvalósításának pénzügyi finanszírozására is szolgálhat.
Ugyanakkor, attól függetlenül, hogy az NFT-k hamisítása logikailag kizárt és technikailag kivitelezhetetlen,[32] tévedés lenne azt hinnünk, hogy az NFT-piactéren minden a kriptotársadalom által kollektíve elfogadott előírások szerint történik. Igaz ugyan, hogy hamisítványok nincsenek, viszont például egy elismert művész alkotásai vagy egy sikeres NFT-projekt keretében kibocsátott alkotások másolása és átdolgozása jelen van. A másolatok jellemzően az alapötlet kulcsfiguráját dolgozzák át, illetve egészítik ki apróbb módosításokkal. A módosítás jelentheti a projekt elnevezésének megváltoztatását, de szintén jellemző a karakter más stílusban történő feldolgozása (például egy pixel art[33] alkotás 3D megjelenítése). Egy gyakorlati példa az NFT-k másolására a CryptoPunkok és CovidPunkok esete. Ebben a helyzetben a Larva Lab által készített CryptoPunk volt az eredeti ötlet, amely nagy sikereket ért el az NFT piactéren, majd ennek hatására megjelentek a CovidPunkok, amely a részleges névváltoztatáson kívül annyiban tért még el az eredeti ötlettől, hogy a karakterek arcára felkerült a maszk, de mindkét projekt pixel art stílusban készült el. A továbbiakban az NFT-k történeti előképeinek bemutatására kerül sor.
Álláspontom szerint az NFT-k a vizuális kultúra[34] részét képezik, amely gyűjtőkategórián belül a szakirodalom két nagyobb csoportot határol el egymástól. Az első csoportba a vizuális művészetek alkotásai tartoznak, míg a másik csoportba a nem művészi igénnyel létrejövő, de vizuális úton befogadható és ható tárgyak, jelenségek tartoznak.[35] Véleményem szerint az NFT-k az első csoportba tartoznak, abból következően, hogy az NFT-k olyan megismételhetetlen alkotások, amelyek a blokkláncon egyedi adatösszességként jelennek meg, művészeti értékük pedig kizárólag vizuálisan válik értelmezhetővé számunkra. Ezzel szemben az utóbbi kategóriába többek között azok a vizuális alkotások tartoznak, amelyek művészeti értékkel kevésbé rendelkeznek, például a mindennapi életünk során okostelefonokkal készített fotók.
Az NFT-k vizuális művészetek csoportjába történő sorolását követően, szintén a csoportba tartozó, korábbi korok alkotásai közül a litográfiákat jelölöm meg az
- 65/66 -
NFT-k tág értelemben vett történeti előképeiként. A litográfia (kőnyomás, kőrajzolás) a nyomdatechnológiában egykor alkalmazott eljárás, amelynek jelentősége különösen abban mutatkozott meg, hogy a folyóiratok, könyvek illusztrációiként és műlapokként megjelenve kapcsolatot teremtett a művész és a közönség között. A litográfiák nem elsősorban a kvalitásban, hanem a művészi életben játszottak fejlődéstörténetileg meghatározó szerepet, nem elfeledve azt a tényt, hogy több kiváló műalkotás is kikerült magyar alkotók kezéből.[36] Hazánkban a litográfia aranykora az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utánra datálható, ugyanis a történelmi esemény meghatározó módon inspirálta a korabeli litográfusokat, akik rajzaikkal kívánták kifejezni és közkinccsé tenni a lezajlott történelmi eseményeket.[37] Attól függetlenül, hogy egy kőlenyomat valamilyen történelmi eseményt vagy éppen egy arcképet örökített meg, értéke az idő múlásával megnövekedett.
Az NFT-k és litográfiák között a legszorosabb kapcsolódási pontot két tényezőben látom. Egyrészt az idő múlásával bekövetkező értéknövekedés, amely mind az NFT-k és a litográfiák esetében jellemző. Másrészt pedig a kapcsolatteremtés, a közösségépítés, amely funkció az NFT-k esetében különösen meghatározó jelentőségű - egy NFT-projekt sikerességét is nagyban befolyásolja a közösség, amelyre épül. Az NFT-k történeti előképeinek vizsgálatával összefüggésben végül megemlíteném a digitális művészetek úttörőinek, így többek között John Whitney, Charles Csuri és Larry Cuba munkásságát. Tevékenységük relevanciája, hogy a technológiát ötvözték a művészi kreativitással, amelynek eredményeként olyan korszakformáló alkotások születtek, mint például a Larry Cuba nevéhez köthető, 1986-ban megjelent "Calculated Movements" című rövidfilm.[38] Művészi működésük okán, álláspontom szerint, bebizonyították, hogy a tradicionális művészeti alkotások körébe a számítógép által generált digitális alkotások is beletartoznak.
A tradicionális offline árveréseket alapvetően két fő csoportba rendezhetjük, így megkülönböztethetünk egymástól hatósági és kereskedelmi árveréseket.[39] A hatósági árverések tipikus gyakorlati megnyilvánulása például a végrehajtás alá vont ingatlanok hatósági árverésen történő elárverezése, míg a kereskedelmi árverések az önkéntes, profitorientált offline vagy online aukciósházakhoz kapcsolódnak. Egy, az alkalmazott licitálási technikán alapuló megközelítés pedig különbséget tesz úgynevezett holland vagy angol technika között. A holland árverés során a licit a kikiáltási ártól lefelé indul el, egyre kisebb összegeket sorolva, majd ha valaki megadja az
- 66/67 -
aktuális ajánlatot, arra rájelentkezni már csak magasabb árajánlattal lehet ismételten. Ezzel szemben az angol árverési technika a kikiáltási ártól csakis emelkedő liciteket fogad el. Napjainkban a legszélesebb körben alkalmazott licitálási fajta a nyílt ajánlatos, emelkedő licitlépcsős aukció, amelynek két, egymástól eltérő rendszere van: a német és az angol. A német licitálási rendszer jellemzője, hogy a kikiáltási ár az egész aukciót meghatározza, hiszen a kikiáltási ár alá nem lehet menni, ezzel szemben az angol rendszerben a becsértéket határozzák meg, a tényleges kikiáltási ár majd az adott árverésen, az árverés vezetője által kerül meghatározásra.[40] Az árverések hozzáférhetőségük alapján lehetnek nyilvánosak vagy zártak, de ennek a megkülönböztetésnek álláspontom szerint az online árverések illetve az NFT-piacterek vonatkozásában marginális jelentősége van. A fentebb bemutatott különböző árverési rendszerek, az online aukciósházak megjelenésével egyidejűleg átültetésre kerültek a digitális térbe, így azok napjainkban maradéktalanul alkalmazást nyernek.
Az online aukciósházak kialakulásának előzményei az ezredforduló környékére nyúlnak vissza. A 2000-es évek elején a web 2.0 megjelenése,[41] majd rövid időn belüli térnyerése - nem elfeledve a ".com" (dotcom) buborék kipukkadását - fordulópontot jelentett a webes világ számára.[42] A web második generációja megreformálta az addigi internetes környezetet, hiszen a statikus HTML weboldalak mellett megjelentek a dinamikus weboldalak is.[43] Majd körülbelül a 2009-es évtől kezdődően, ahogy az online közösség megerősödött és megnőtt a felhasználói interaktivitás, gomba módra kezdtek szaporodni a különböző online vállalkozások, amelyek fő működési színtere egy online felület, az úgynevezett platform[44],[45] lett. Ezt követően kezdetét vette a platform-gazdaság (platform economy) kibontakozása, amely kifejezés nemzetközi térben dogmatikai fogalommá vált.[46] Majd kezdetét vette a különböző, speciális platformok terjedése, de alapvetően napjaink internetes platformjai között, azok működési metodikája alapján különbséget tehetünk, és két nagyobb kategóriát különböztethetünk meg egymástól, ezek a horizontális[47] és vertikális online felületek. Az érdemi különbség a két platformkategória között a célcsoportokban ragadható meg. A horizontális platformok olyan online felületek, amelyek célcsoportja
- 67/68 -
nagy, általános érdeklődési körű célközönséget ölel fel. Ezzel szemben a vertikális platformok olyan online felületek, amelyek célcsoportja szűkebb, valamilyen specifikus termék és/vagy szolgáltatásra koncentrálódik.[48] Ide kapcsolódóan álljon itt, hogy álláspontom szerint ebben a megközelítésben az online aukciós házak és NFT piacterek egyaránt vertikális platformnak minősülnek, hiszen célközönségük szűk, azt a tradicionális, illetve a kripto műkedvelők alkotják.
A platformgazdaság megszilárdulása és az online kereskedelem megerősödése a fogyasztók vásárlási szokásaiban változást idézett elő,[49] azonban a művészeti alkotások online aukciók során történő értékesítése során a helyzet eltérően alakult. Igaz ugyan, hogy az online galériák és aukciósházak jelen vannak a digitális térben, viszont nem tudták maradéktalanul betölteni ugyanazt a szerepet, mint offline változataik. Ennek oka többek között abban keresendő, hogy a műkedvelő vásárlók döntő többségében továbbra is megmaradt az igény, például egy festmény vonatkozásában, hogy az alkotást még annak megvásárlása előtt élőben, "a fizikai valóságban" is szeretnék megtekinteni, szemrevételezni,[50] amely a virtuális valóság lehetőségeit nem ideértve, nem kivitelezhető az elektronikus kereskedelem[51] keretei között. Viszont a koronavírus-járvány az online művészeti piac konszolidációjához nagyban hozzájárult és ennyiben pozitív hatást gyakorolt, hiszen egyrészt az online aukciók értékesítési számai pozitív irányba mozdultak el, valamint a hagyományos offline aukciós házak online szerepvállalásának növekedését is eredményezheti.[52]
Amíg a képzőművészeti alkotások offline és online aukciós házakban, galériákban egyaránt értékesíthetők, addig az NFT-k értékesítése és kereskedése történhet 1) natív módon és 2) másodlagos értékesítés során, az úgynevezett NFT-piactereken.[53]
Natív értékesítés esetén az NFT-ket a projekt önálló webes felületéről (dApp) van lehetőségünk mintelni,[54] közvetlenül az NFT-hez kapcsolódó okosszerződésből.
- 68/69 -
A natív értékesítés az alkalmazott blokklánc-technológiától függően eltérően alakul például egy Solana vagy Ethereum alapú projekt esetében, de ezen túlmutatóan adott NFT projekt sikerességét több külső tényező, mint például az alkotás egyedisége, az NFT projekt köré épülő közösség, valamint a projekt hasznossága egyaránt befolyásolják. A projektgazda oldaláról megközelítve fontos gazdasági szempont, hogy milyen blokklánchálózaton hozzuk létre az NFT projektünket, hiszen a blokklánc megválasztása az okosszerződés telepítési költségét (smart contract deployment), valamint a befektetői/vásárlói oldalon jelentkező gázdíjakat (gas fees)[55] egyaránt befolyásolja. Azonban a legfontosabb tényezőnek a projekt hasznosságát, az NFT-hez tapadó szolgáltatást tartom, figyelemmel arra, hogy egy NFT-t döntően azért vásárolnak meg a befektetők, hogy később profittal tovább értékesítsék, és/vagy valamilyen szolgáltatás kapcsolódjon hozzá, amit csak az NFT-tulajdonosok tudnak igénybe venni. Ebből következően az NFT-k között különbséget tehetünk hagyományos NFT és uNFT (utility+NFT) között, ez a megkülönböztetés a helyettesíthető tokenek vonatkozásában használt funkcióalapú megkülönböztetésen alapul.[56]
Egy teljes NFT-kollekció kiárusítását követően az NFT-tulajdonosoknak[57] megnyílik a lehetőségük arra, hogy a szekunder piacon, vagyis az NFT-piactereken továbbértékesítsék[58] az NFT-ket. A tradicionális árverések fentebb bemutatott alapvető csoportosítását alapul véve, az NFT-piactereken önkéntesen kezdeményezett és profitorientált, vagyis kereskedelmi árverések lebonyolítására kerülhet sor. Az NFT-piacterek - elnevezésüktől függetlenül - alapvetően azonos értékesítési lehetőségeket kínálnak, releváns eltérés abban van, hogy a piactér melyik blokkláncon kibocsátott NFT-k értékesítését teszi lehetővé, melyre az elnevezése is utalhat. Így például az OpenSea felületén az Ethereum blokkláncon található NFT-k, míg a SolSea, MagicEden felületén a Solana blokkláncon található NFT-k kereskedésére kerülhet sor.
A továbbiakban a teljességre törekvés igénye nélkül az NFT piacterek közül az OpenSea felületén elérhető és leggyakrabban alkalmazott értékesítési módok ismertetésére szorítkozom, melyek az alábbiak:
1. angol típusú árverés,
2. holland típusú árverés (amely során az ár folyamatosan csökken a beállított minimumig),
3. meghatározott/beállított, úgynevezett fix ár (set price),
4. csomagban történő értékesítés (boundle).
Az angol típusú aukció során meghatározhatunk egy kikiáltási árat, amelyre csak magasabb ajánlat érkezhet, de arra is van lehetőségünk, hogy a legmagasabb aján-
- 69/70 -
latot tevőnek egy maghatározott időn belül eladjuk az NFT-ket. A holland árverés során meg kell határoznunk egy kikiáltási árat és egy minimál árat (floorprice), amely alá nem érkezhet ajánlat. Az ilyen típusú árverés során az ár folyamatosan csökken, egészen a beállított minimál árig. A rögzített vagy fix áras értékesítés esetén beállíthatunk egy összeget, amelyen vagy a fölött értékesíthetjük az NFT-ket. A boundle, avagy csomagban történő értékesítést pedig akkor célszerű alkalmazni, ha egy vásárlónak akarunk több NFT-t eladni, ezzel az értékesítési móddal egy tranzakcióval több NFT elidegeníthető, amely jelentős gázdíjmegtakarítást eredményez.[59]
Az OpenSea felületén lebonyolított műveletekkel összefüggésben a gázdíjfizetési kötelezettségünk háromféle módon alakulhat: lehet 1) egyszeri, 2) visszatérő, vagy 3) mentesülhetünk annak megfizetése alól. Az árverések során az alábbi esetekben keletkezik gázdíjizetési kötelezettségünk: ajánlat elfogadása, az árverésre bocsátott NFT törlése, licit törlése és az NFT megvásárlása. Az NFT megvásárlása során a gázdíjfizetési kötelezettség viselése az eladási módtól függ. Fix áras hirdetés esetén a vevő fizeti a gázdíjat, míg árverés során, az ajánlatot elfogadó eladó fizeti, ide kapcsolódóan érdemes megemlíteni az NFT elajándékozásának esetkörét, hiszen ebben az esetben szintén az ajándékozó fizeti a gázdíjat.[60]
Végül az NFT piacterekkel összefüggésben szükségesnek tartom megemlíteni a vizuális inflációt, amely a több millió NFT alkotást megjelenítő NFT-piacterek hosszú perceken keresztül történő böngészése során jelentkezik. A vizuális inflációs jelenséget először Helmut Langer definiálta 1985-ben,[61] amikor egy nagyvárosi utcaképet vizsgált. Ennek során megállapította, hogy van egy bizonyos határ, amelyen felül hiába éri az embert számtalan vizuális inger, nem tudja őket felfogni. A tudatos szint feletti vizuális ingerek szinte kioltják egymás hatását, és mintegy az érzékelés peremére kerülnek.[62] A vizuális infláció hatása álláspontom szerint mérsékelhető azáltal, hogy célzott piaci kutatást, célzott NFT-projekt keresést hajtunk végre, amelynek eredményeként csak a számunkra releváns információk és projektek megvizsgálására szorítkozunk.
Az NFT-k natív módon történő eladása, valamint a szekunder piacon történő továbbértékesítése során a tulajdonosi pozíció folyamatosan változik, a szerzői jogi jogosultság alanyának helyzete pedig projektenként eltérően alakulhat, de ez döntően az útitervből (roadmap) kiderül.
Az NFT-k natív módon történő eladását, valamint a másodlagos piacon történő értékesítésüket követően célszerű az NFT tulajdonosának és szerzői jogi jogosultjának a helyzetét rendezni, mert a gyakorlatban látszólag kollízió áll fenn a két
- 70/71 -
eltérő alanyi pozíció között. Akárcsak a tradicionális offline műalkotások esetében, az NFT-k vonatkozásában is elválik egymástól a mű tulajdonosának és a szerzői jog jogosultjának a személye.
Az NFT első tulajdonosa az alkotó lesz, az első alanyváltozás a tulajdonosi pozícióban az NFT eladásakor következik be, ezt követően pedig az újraértékesítések során rendszeresen. Ugyanakkor álláspontom szerint egy adott NFT nem állhat osztatlan közös tulajdonban. Ennek okát abban látom, hogy egy NFT természetben nem megosztható, az ERC-721 technikai szabvány sajátosságaiból eredően egy adott NFT-nek csak egy tulajdonosa lehet, valamint az NFT feletti eszmei tulajdonjog szétbontása az absztrakció szintjén pedig értelmetlen, mert az NFT végső soron egy alternatív befektetési eszköz. Ettől függetlenül a tulajdonost megillető egyes jogosultságok gyakorlása átengedhető az ERC-721 technikai szabvány keretei között és a tulajdonos jóváhagyásától függően. Az ERC-721 technikai szabvány tartalmaz egy úgynevezett jóváhagyási (approve) funkciót, amely lehetővé teszi egy adott token tulajdonosának, hogy jóváhagyjon egy másik címet, és engedélyt adjon ennek a másik címnek a token transzferálására (átruházására). Attól függetlenül, hogy lehetőség van az úgynevezett engedélyezett kezelő (approved operator) személyének kijelölésére, az még nem esik egybe az NFT tulajdonosának a személyével.[63] Szintén nem tartozik ide az az esetkör, amikor több ugyanazon alkotást megjelenítő NFT-t kínálnak eladásra. Ez esetben az NFT-k vizuális értelemben azonos módon jelennek meg, viszont a több egyforma kép is különböző nem helyettesíthető tokenhez tartozik.
A fenti, akár dinamikusan változónak is mondható tulajdonosi pozícióval szemben a szerzői jog jogosultjának alanya statikus és állandó. Vagyis adott NFT szerzői jogi jogosultjának alanya - függetlenül az NFT újraértékesítésétől - mindvégig az NFT eredeti alkotója marad.[64] Így a szerzői jog egyik alapvető célja, amely az irodalmi, tudományos, művészeti alkotások és meghatározott teljesítmények védelemben részesítésére irányul,[65] az NFT-k esetében minden további nélkül értelmezhető. A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége, amely a személyhez fűződő és a vagyoni jogokból tevődik össze.[66] A személyhez fűződő jogokat a jogszabály kimerítő módon felsorolja (mű nyilvánosságra hozatala, név feltüntetése, mű egységének a védelme).[67] A vagyoni jogok pedig a szerző kizárólagos jogát jelentik a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és a felhasználás engedélyezésére.[68] A továbbiakban a hatályos nemzeti szerzői jogi szabályozás fényében bemutatom egyrészt az NFT-k leggyakrabban előforduló jogszerű felhasználásának (terjesztés) megnyilvánulását, majd az NFT-k vonatkozásában a gyakorlatban előforduló vagyoni jogok megsértésének tipikus esetét.
- 71/72 -
A tradicionális, "offline" mű felhasználását a hatályos szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény felhasználási szerződés meglétéhez köti,[69] a felhasználás esetköreit pedig példálózó felsorolással rögzíti.[70] Az NFT-k esetében a mű felhasználásával és továbbértékesítésével kapcsolatban a további megállapításokat tehetjük a hatályos hazai szerzői jogi törvény rendelkezéseinek fényében.
A mű felhasználása főszabály szerint díj ellenében történhet. Viszont a hatályos magyar szerzői jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a felek a felhasználási szerződés tartalmát szabadon állapítsák meg, illetve a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérjenek, ha a törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.[71] A hivatkozott rendelkezés logikai értelmezése alapján lehetőség van a mű ingyenes felhasználására, amely álláspontot a szakirodalom[72] is képvisel.
A visszterhes vagy ingyenes felhasználás egyik típusa - a szabályozás alapján -a terjesztés. A terjesztés a mű tulajdonjogának átruházása útján valósul meg, határát pedig a terjesztési jog kimerülése jelenti, amely a mű tulajdonba adásával beáll, következménye, hogy az alkotó a mű fölötti rendelkezési jogát feladja.[73] A felhasználás tipikus gyakorlati esete egy festmény árverésre bocsátása.[74] A példánál maradva a festmény eladásával a terjesztési jog kimerül, így az alkotás tulajdonosa elől nincs elzárva a mű - akár magasabb áron történő - továbbértékesítésének a lehetősége. A mű felett jogszerűen tulajdonjogot szerző félnek joggyakorlását a szerzői jog jogosultja nem korlátozhatja, így a mű forgalomképességével összefüggésben sem.[75] Viszont attól függetlenül, hogy a jogszerűen tulajdonjogot szerző félnek joga van a mű továbbértékesítéshez,[76] maga a mű elidegenítése nem eredményezi a szerzői jogok tulajdonjoggal történő egyidejű átszállását.[77]
A fentiek kapcsán az álláspontom az, hogy az NFT-k vonatkozásában a jogszerű felhasználás és a jogdíjat érintő szabályok az alábbi módon alakulnak. Az NFT-k natív módon történő kiárusítása - jogszerű forgalomba hozatal - után kezdetét veheti az NFT-k szekunder értékesítése az NFT-piactereken. Ennek folyamán az NFT
- 72/73 -
felett jogszerűen tulajdonjogot szerző fél előtt megnyílik a lehetőség az NFT terjesztésére, magasabb áron történő továbbértékesítésére,[78] amelynek egyik módja lehet az árverés. Az NFT továbbértékesítésének eltérő dologi jogi és szerzői jogi következménye lesz: a tulajdonos személye megváltozik - az eladó helyébe a vásárló lép -, a szerzői jogok jogosultja viszont az alkotó marad.[79] Végül az NFT projektek esetében a jogdíjak vonatkozásában kialakult és érvényesülő gyakorlati tendencia, amely eseti alapon eltérő jogdíjszabályozási megoldásokat alkalmaz, vagy ingyenes felhasználást tesz lehetővé, összhangban áll a magyar szerzői jogi szabályozással.
Végül a jogdíjak kifizetésével kapcsolatban kiemelném azt a tényt, hogy adott NFT szekunder piactéren történő továbbértékesítése során a jogdíj közvetlenül a kedvezményezett fél pénztárcájába kerül, és nem folyik keresztül közvetítő szereplőkön (mint például az offline jogkezelő szervezetek).[80] Ezen túlmutatóan a jogdíjak kifizetését érintő alternatív módok megjelenése is várható, amelynek előszelei már jelen vannak. Ennek egyik gyakorlati megnyilvánulása az Opulous felülete, amely a zeneiparban helyezkedik el. Az Opulous célja az új és feltörekvő előadóművészek zeneipari ismeretségének növelése, amely az NFT-sített zene rajongói terjesztése által valósul meg. A platform gazdaságilag érdekeltté teszi az NFT zene rajongóit a zene népszerűsítése során. A felületen ugyanis az NFT zene előadói értékesítését követően a rajongók népszerűsíthetik és a közösségi médiában megosztással terjesztik az NFT zenét, a sikeres terjesztés eredményeként pedig meghatározott százalékban jogdíjra lesznek jogosultak (a jogdíjbevételek meghatározott százalékából), hasonlóan, mint a zene alkotója.[81] Jelen tanulmányban nem vizsgáltam a követő jog alakulását, figyelemmel arra, hogy az NFT-k kereskedése esetében nincs közvetítő személy, mint például a műkereskedő, így álláspontom szerint a követő jog jogintézménye az NFT-k esetében nem értelmezhető.
Az NFT-k esetében a vagyoni jogok megsértése a gyakorlatban az NFT-k jelentőségét tagadók tevékenységére vezethető vissza. Az NFT-k megítélése két csoportba osztja az embereket, az egyik csoport képviselői művészetileg elismerik és egy alternatív befektetési eszközként tekintenek az NFT-re.[82] Ezzel szemben emberek másik csoportja szkeptikus és elutasító az NFT-vel szemben, egyenesen tagadják értéküket, vitatják jelentőségüket. Ez utóbbi csoport képviselői az NFT-k értéktelenségét abban látják, hogy például egy NFT-t vizuálisan megjelenítő kép az internetről egyszerűen lementhető egy saját eszközre (harmadik személy által az egér jobb-
- 73/74 -
gomb megnyomása, majd kép mentése másként műveletsor végrehajtása után).[83] A műveletsor sikeres végrehajtása a kép harmadik személy eszközére történő lementését fogja eredményezni, ugyanakkor az NFT ily módon történő megszerzésének magyarázata, valamint értéktelenségének ezzel való indokolása véleményem szerint alapjaiban hibás. Ennek okát abban látom, hogy az úgynevezett right-clickers csoport figyelmen kívül hagyja az NFT technológiai sajátosságát, valamint az NFT esetében érvényesülő szerzői jogokat. Az NFT-t vizuálisan megjelenítő kép saját eszközére történő lementése nem jelenti az NFT jogszerű megszerzését, hiszen az NFT továbbra is a tulajdonosához tartozik a blokkláncon található egyedi adatösszességként. Ellenben jelenti a harmadik személy rosszhiszemű NFT alkotás felhasználását, amely az NFT jogszerű tulajdonosának nem vagyoni hátrányt, álláspontom szerint presztízsvesztést okoz. Az NFT rosszhiszemű felhasználásának tipikus esete, hogy harmadik személy a közösségi médiában profilképként állítja be az NFT-t vizuálisan megjelenítő képet, ezzel magáról és gazdasági helyzetéről hamis képet festve. A presztízsvesztés bekövetkezése pedig abból ered, hogy az NFT digitális kriptotársadalmunkban státuszszimbólum szerepet tölt be, így egy értékes NFT - az NFT-t vizuálisan megjelenítő kép - harmadik személy általi jogosulatlan felhasználása az NFT tényleges tulajdonosának presztízsvesztést okoz. Az NFT-k napjaink egyik új státuszszimbólummá válásának pszichológiai oka többek között az alkotás ritkasága, egyedisége és magas ára.[84] Ennek megfelelően a kriptotársadalomban mint létező szubkultúrában az NFT-ket úgynevezett flex utility[85] eszköznek tekintik. Az NFT-nek ez a tulajdonsága azt jelenti, hogy az NFT jogszerű tulajdonosa például az NFT-t vizuálisan megjelenítő kép profilképként történő beállításával átlagon felüli gazdasági helyzetét kívánja előtérbe helyezni a közösségi médiában.
Jelen alfejezetben a tradicionális műkincsek[86] és az NFT-k mint alternatív befektetési eszközök közötti összefüggéseket/párhuzamokat vizsgálom (a teljességre törekvés igénye nélkül) a befektetői kör, a likviditás, valamint a profitvárakozás szempontjából.
Az aukciós házak és galériák látogatása nemcsak a műkedvelők, de a pénzügyi közösség körében is népszerű tevékenység. A műkincsek olyan alternatív befekte-
- 74/75 -
tési eszközök,[87] amelyeket a befektetők alapvetően portfóliódiverzifikálás céljából vásárolnak, de ezen túlmutatóan az öngondoskodást, az időskori megélhetés biztosítását is szorgalmazhatja.[88]
A befektetők alanyi körében kiemelést érdemel a különösen magas jövedelemmel rendelkező magánszemélyek[89] (ultra-high-net-worth individual, UHNWI) csoportja, akik előszeretettel vásárolnak műkincseket.
A műkincsek mint alternatív befektetési eszközök likviditása eltérően alakul a tradicionális pénzügyi, illetve kriptoeszközökhöz képest. A tradicionális pénzügyi eszközök (például részvény, kötvény) kereskedése az érték- és árutőzsdéken történik. Ezeknek a szabályozott piactereknek a jellemzője, hogy az eladókat és a vevőket egy helyre tömöríti (konszolidált piactér), ebből következően a szereplők könnyen beléphetnek és kiléphetnek a különböző (eladási-vételi) pozíciókba, amely likviditást biztosít a piacnak. A kriptotőzsdék működésük alapján két csoportba sorolhatók, így különbséget tehetünk a DEX (decentralized exchanges)[90] és a CEX (centralized exchanges) között,[91] azzal, hogy a hibrid megoldások megjelenésére is számítanunk kell. De működésüktől függetlenül a kriptotőzsdék alapvetően a likvid és magas piaci volatilitással rendelkező kriptovaluták kereskedését teszik lehetővé.
A tradicionális műkincsek és egyéb értékes gyűjthető tárgyak árverezése egy aukciósház közbeiktatásával - centralizált módon - meghatározott időpontokban, offline vagy online aukciókon történik. Ide kapcsolódóan álljon itt, hogy az aukciósházak nemcsak a tradicionális műkincsek kereskedésének adnak teret, de alkalmazkodva az új piaci trendekhez, az árverezések során megjelennek az NFT-k is. Példaként említhető az egyik legnagyobb múltú angol aukciósház, a Christie's, amely 2021. március hónapjában 69 millió amerikai dollárért adta el Michael Joseph Winkelmann (Beeple) NFT alkotását.[92] Ugyanakkor a beszűkült kereskedési színtér és az évente meghatározott alkalommal megtartott árverések miatt a műkincsek és egyéb értékes gyűjthető tárgyak korlátozottan likvid eszköznek minősülnek. A műkincsek likviditáskorlátozottsága a befektetői oldalon az árak szabálytalan időközönként történő megvizsgálását teszi lehetővé, aminek következményeként becslést kell alkalmazni műkincsek ármeghatározása céljából, amely két módszer alapján
- 75/75 -
történhet. Ezek a 1) hedonikus regresszió és az 2) ismételt tranzakciók regressziója (repeat sales regression, RSR).[93]
A megvásárolt műkincseket, alkotásokat a befektetők hosszú ideig nem idegenítik el, azokra biztonságos menedékként (safe haven)[94] tekintenek. A műtárgykereskedők álláspontja szerint a műkincsek alapvetően középtávú befektetések, így a profitvárakozás 5-10 év alatt realizálódhat, a profit mértékét pedig nemcsak a tárgyi érték, de a műkincshez kapcsolódó történet, esemény is befolyásolhatja.[95] Ha az összetett éves növekedési rátát vesszük figyelembe, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a várható hozam mértéke eltérően alakul az eltelt évek számától és a mű stílusától függően. Így például egy kortárs mű három éven túli,[96] de 10 éven belüli újraértékesítése nagyobb profitot jelent, szemben az ugyanilyen feltételek mellett értékesített impresszionista művel. Viszont egy impresszionista mű 10 éven túli és 45 éven belüli értékesítése nagyobb hozamot jelent, mint egy kortárs műé.[97]
A fentebb leírtak analógiájára az alábbi megállapításokat teszem az NFT-k vonatkozásában. Az NFT-k befektetői köre egyrészt a tradicionális műkincsek körében megjelölt alanyokon túlmutatóan kiegészül a kriptobefektetőkkel. A kereskedési színteret elsősorban az NFT-piacterek jelentik, de a tradicionális aukciósházak is árverésre bocsáthatnak NFT-ket, ahogy a fentebb hivatkozott példa is mutatta. Az NFT megvásárlása mögötti befektetői motiváció, véleményem szerint, döntően szintén a középtávon vagy akár már rövid távon történő profitrealizálásban jelölhető meg. Eltérést látok viszont abban, hogy az NFT-k esetében a státuszszimbólumként történő funkcionálás előtérbe kerül, a közösségi média oldalakon felértékelődik.
Az NFT tárgyi értékét több tényező befolyásolhatja, ilyenek például az egyediség, a hype hatás vagy az NFT-hez kapcsolódó szolgáltatás és hasznosság. Azokat az NFT-ket, amelyekhez valamilyen szolgáltatás kapcsolódik, uNFT-nek nevezhetjük (utility NFT), szemben a hagyományos NFT-kel, amelyek alapvetően digitális alkotások - kriptoalkotások - blokkláncon. Ugyanakkor NFT-k értékmeghatározása vonatkozásban irányadónak tartom Antonio de Covarrubias y Leyva spanyol jogtudós azon megállapítását, miszerint egy "árucikk értéke nem annak igazi természetétől, hanem az emberek véleményétől függ, még akkor is, ha ez a vélemény teljességgel téves".[98]
Végül, gazdasági szempontból, véleményem szerint, a legmarkánsabb eltérés a hagyományos és a digitális alkotások megőrzési ideje alatt felmerülő úgynevezett negatív költségekben jelentkezik. Ugyanis egy hagyományos alkotás tárolása jelentős többletkiadást jelent szemben egy NFT-vel. Ennek oka a műkincs fizikális
- 76/77 -
természetére vezethető vissza. Figyelemmel arra, hogy amíg egy műkincs tárolása, szállítása akár folyamatosan visszatérő költségelemként jelentkezik, addig egy NFT esetében hasonló költségekkel nem kell számolni, mert az alkotás csak digitális formában létezik, így annak tárolási és szállítási költsége elhanyagolható mértékű.
Álláspontom szerint, az NFT-k jelentősége egyrészt a művészeti és design iparban, másrészt a metaverzumban (metaverse)[99] érzékelhető. A művészeti és design iparban az NFT-k alkalmasak művészeti tevékenység támogatására, valamint bármilyen - nem kizárólag művészeti - projekt megvalósításának pénzügyi finanszírozására is szolgálhatnak.
A művészeti és design szektoron kívül az NFT-k jelentősége a formálódó és folyamatosan kiépülő metaverzumban szintén ki fog kristályosodni, ennek előjelei az úgynevezett play-to-earn blokkláncalapú játékokban[100] jelentkeznek. De az NFT-k a zeneszektorban jelenleg érvényesülő jogdíjrendszert és zeneszámok terjesztésének, népszerűsítésének folyamatát is reform alá veszik, a piacalakító hatás következményeként, hosszú távon a közvetítő szereplők, mint például a közös jogkezelő szervezetek szerepének kiváltását is eredményezhetik. Mindezeken túlmutatóan, az NFT-k olyan hétköznapi eseményekben és folyamatokban is változást idézhetnek elő, mint például a vásárlói kedvezmények, a pontgyűjtések és a különböző kuponakciók.
Végül, meglátásom szerint, ahogy a közeljövőben az NFT-sítés tendenciája felerősödik és egyre több objektum jelenik meg a metaverzumban NFT-ként, egyidejűleg a jognyilatkozatok egy új generációjának megjelenése is várható. Ezeknek a jognyilatkozatoknak nóvuma, hogy tárgyuk a metaverzumban létező, egyben értékkel rendelkező NFT, amely a fizikai világban csak mint absztrakció értelmezhető. Ezek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy a metaverzumban létező például NFT lakás vagy NFT kastély egy bérleti szerződés tárgyát fogja képezni. A bérleti szerződés alapján pedig az NFT lakás bérbeadója ellenszolgáltatásra tarthat igényt, amely a szerződő felek közös megállapodásától függően egyaránt lehet kriptovaluta vagy fiat pénz. ■
JEGYZETEK
[1] Schmidt, Niklas: Kryptowährungen und Blockchains - Technologie, Praxis, Recht, Steuern. Linde, 2019, 4-5.
[2] Satoshi, Nakamoto: Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System. https://bitcoin.org/bitcoin.pdf (2021. 12. 11.); Halász Zsolt: Legal Risks and Challenges Related to Virtual Currencies. In: Boitan, lustina Alina-Marchewka-Bartkowiak, Kamilla (eds.): Fostering Innovation and Competitiveness With FinTech, RegTech, and SupTech. (PA) IGI Global, Hershey, 2021, 142-160. (https://doi.org/10.4018/978-1-7998-4390-0).
[3] Bujtár Zsolt: Central bank-issued digital currencies: - ready, steady, go? In: Szilovics Csaba-Bujtár Zsolt-Ferencz Barnabás-Breszkovics Botond-Szívós Alexander Roland (szerk.): Gazdaság és Pénzügyek a 21. században. II. Konferenciakötet. (Business And Economy in the 21st Century II. Conference Proceedings). Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2020, 113-123.
[4] Az X-Road előzménye.
[5] Breszkovics Botond: E-Észtország: Kriptoszabályozás. In: Szilovics, Csaba-Bujtár Zsolt-Ferencz Barnabás-Szívós Alexander Roland-Breszkovics Botond-Gáspár Zsolt (szerk.): Gazdasági kihívások a XXI. században. Konferenciakötet. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék, Pécs, 2021, 41-54.
[6] Wright, Aaron-De Filippi, Primavera: Decentralized Blockchain Technology and the Rise of Lex Cryptographia. Electronic Journal, 2015/3, 4-8.
[7] Purvis, Katherine: Blockchain: what is it and what does it mean for development? The Guardian, 17 Jan 2017, https://www.theguardian.com/global-development-professionals-network/2017/jan/17/blockchain-digital-technology-development-money (2021. 12. 11.).
[8] A node az egymással kapcsolatban álló pontok elnevezése. A node-ok az egyes adatblokkokat kezelő csomópontok. Minden csomópont tartalmazza a teljes adatbázis összes adatát.
[9] Distributed Ledger Technology (DLT) and Blockchain. FinTech Note. 1. International Bank for Reconstruction and Development, the World Bank, Washington, 2017, 1-2. https://documents1.worldbank.org/curated/en/177911513714062215/pdf/122140-WP-PUBLIC-Distributed-Ledger-Technology-and-Blockchain-Fintech-Notes.pdf (2021. 12. 11.).
[10] Hogyan formálhatják át a technológiai újítások a pénzügyi piacokat? Európai Központi Bank, 2017. április 19. https://www.ecb.europa.eu/explainers/tell-me-more/html/distributed_ledger_technology.hu.html (2021. 12. 11.).
[11] Vitalik, Buterin: Ethereum Whitepaper. https://ethereum.org/en/whitepaper/ (2021. 12. 11.).
[12] Vogelsteller, Fabian: ERC: Token standard. Github, Nov 19, 2015. https://github.com/ethereum/EIPs/issues/20 (2021. 12. 11.).
[13] Voshmgir, Shermin: Token Economy: How the Web3 reinvents the Internet. Token Kitchen, Berlin, 2020, 17.
[14] Olyan alkalmazások, amelyek a decentralizált rendszeren futnak.
[15] Breszkovics Botond: Az elsődleges nyilvános érmekibocsátás előtti jogi teendők Európában. In: Bujtár Zsolt-Szívós Alexander Roland-Gáspár Zsolt-Szilovics Csaba-Breszkovics Botond (szerk.): Kriptoeszközök világa a jog és gazdaság szemszögéből. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2021, 136-158.
[16] Szilovics Csaba: A kriptovaluták pénzfunkciójáról és gazdasági, társadalmi jelentőségéről. In: Bujtár Zsolt-Szívós Alexander Roland-Gáspár Zsolt-Szilovics Csaba-Breszkovics, Botond (szerk.): Kriptoeszközök világa a jog és gazdaság szemszögéből. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2021, 24-33.
[17] Ferencz Barnabás: The Tide is Turning - The Change from Shareholder Approach to Stakeholder Approach in Light of The Business Roundtable's 2019 Statement on the 'Purpose of a Corporation'. Economics and Working Capital, 2021/1-2, 57-62.
[18] Nagy Zoltán: A kriptopénzek helye és szerepe a pénzügyi rendszerben. Miskolci Jogi Szemle, 2019/2, 5-14.
[19] Halász Zsolt: Állami pénzkibocsátás vs. virtuális fizetőeszközök. In: Halász Zsolt (szerk.): Magistra et Fautrix - Halustyik Anna emlékére. Pázmány Press, Budapest, 2019, 167-182.
[20] Erc721.org. http://erc721.org/ (2021. 08. 28.).
[21] Enjin.io: ERC-1155: The Multi Token Standard. https://enjin.io/about/erc-1155 (2021. 12. 11.).
[22] Non-fungible tokens: The global legal impact - thought leadership. Clifford Chance, 2021. https://www.cliffordchance.com/content/dam/cliffordchance/briefings/2021/06/non-fungible-tokens-the-global-legal-impact.pdf (2021. 12. 11.).
[23] Locke, Taylor: Jack Dorsey sells his first tweet ever as an NFT for over $2.9 million. CNBC, mar 22, 2021. https://www.cnbc.com/2021/03/22/jack-dorsey-sells-his-first-tweet-ever-as-an-nft-for-over-2point9-million.html (2021. 12. 11.).
[24] Cascone, Sarah: Sotheby's Is Selling the First NFT Ever Minted - and Bidding Starts at $100. Artnet News, May 7, 2021. https://news.artnet.com/market/sothebys-is-hosting-its-first-curated-nft-sale-featuring-the-very-first-nft-ever-minted-1966003 (2021. 12. 11.).
[25] Tóth Dávid: A pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni deliktumok büntetőjogi és kriminológiai aspektusai. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2020, 211.
[26] "Kreatív művészek azok, akik meggyőző vizuális megoldást találnak egy korábban soha meg nem fogalmazott problémára." Getzels, Jacob W.; Csikszentmihalyi, Mihaly: The Creative Vision: A Longitudinal Study of Problem Finding in Art. Wiley, New York. 1976. 77.
[27] Angelini, Francesco-Castellani, Massimiliano: Understanding the artwork pricing: some theoretical models. The Rimini Centre for Economic Analysis, WP 2017/25, 2. (https://doi.org/10.13140/RG.2.2.18973.82404).
[28] Pech, Sebastian: Copyright unchained: How blockchain technology can change the administration and distribution of copyright protected works. Northwestern Journal of Technology and Intellectual Property. 2020/1, 7.
[29] Tóth Dávid-Gáspár Zsolt: Nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggő nehézségek a kiberbűnözés területén. Büntetőjogi Szemle, 2020/2, 140-150.
[30] McHugh, Megan-DiFrancesco, Grace-Gencarelli, Joe-Debenham, Cai: Art Forgeries and Their Detection. Ppt. (é. n., h. n.), 4. https://nature.berkeley.edu/garbelottoat/wp-content/uploads/art4.pdf (2021. 12. 11.).
[31] Rim, Sung Ryun-Kim, Kee Hong-Byun, Seung Hyuk: A Review of Counterfeit Artwork Controversies and Civil Case Practices. Journal of Arbitration Studies, 2018/3, 77.
[32] Technológiailag nem megvalósítható két egyforma NFT létrehozása.
[33] A pixel art a digitális művészet egy formája, amely során képszerkesztő szoftver használatával hozzák létre azokat az alkotásokat, amelyeket pixel szinten szerkesztenek.
[34] Bryson, Norman-Holly, Michael Ann-P. F. Moxey, Keith: Visual Culture. Images and Interpretations. Wesleyan University Press, Hanover-London, 1994.
[35] Bene Zoltánné Pusztai Virág: Médiaelmélet. Tananyag. Mentor(h)áló 2.0 Program, Szegedi Tudományegyetem, 2015. www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/MediaelmeletV2/ (elérhető volt: 2021. 12. 11.).
[36] Nagy Zoltán: A litográfia Magyarországon. Könyvtári szemle: könyvtárak, olvasók és könyvgyűjtők félhavi értesítője, 1934-1935/1, 13., 104.
[37] Timkó György: A magyar nyomdászattörténelem egyik fehér foltja: a kőnyomtatás: A magyarországi litográfia aranykora (harmadik rész). Magyar Grafika, 2005/5, 90.
[38] Youngblood, Gene: Calculated Movements. An Interview with Larry Cuba. Video and the Arts Magaziné. 1986. tél. https://people.well.com/user/cuba/VideoArt.html (2021. 12. 11.).
[39] Martos Gábor: Műkereskedelem. Egy cápa ára. Typotex, Budapest, 2013, 37.
[40] Martos Gábor: Hogyan lehet csomót keresni a cápán? Avagy a műkereskedelem, mint értékképző. Doktori értekezés, ELTE BTK, Budapest, 2011, 30-31.
[41] A web 2.0 kifejezést hivatalosan 2004-ben Dale Dougherty, az O'Reilly Media Inc. alelnöke alkotta meg. Anderson, Paul: What is Web 2.0?: Ideas, Technologies and Implications for Education. Technology and Standards Watch, JISC, 2007. https://www.webarchive.org.uk/wayback/archive/20140613220103/http://www.jisc.ac.uk/media/documents/techwatch/tsw0701b.pdf (2021. 09. 11.).
[42] O'Reilly, Tim: What Is Web 2.0. Design Patterns and Business Models for the Next Generation of Software. O'Reilly, 09/30/2005, http://www.oreilly.com/pub/a/web2/archive/what-is-web-20.html (2021. 12. 11.).
[43] Web 2.0. definíció. Techopedia, https://www.techopedia.com/deflnition/4922/web-20 (2021. 12. 11.).
[44] Ződi Zsolt: Az információs társadalom legújabb kihívásai a jog számára. Gazdaság és Jog, 2018/1-2, 41-46.
[45] Ződi: i. m., 41. "Platformok olyan internetes oldalak, amelyek adatfolyamok szervezésével gazdasági, vagy társadalmi interakciókat csatornáznak be. Nem egyszerűen technikai képződmények, hanem az adatáramlás, az algoritmusok, az üzleti modellek és az irányítás sajátos keverékei."
[46] Kenney, Martin-Zysman, John: The Rise of the Platform Economy. Issues in Science and Technology, 2016/32, 61-69.
[47] Geoffrey, Parker-W. Van Alstyne, Marshall-Choudary, Sangeet Paul: Platform Revolution: How Networked Markets Are Transforming the Economy and How to Make Them Work for You. W. W. Norton & Company, New York, London, 2016.
[48] Henseler, Marco: Horizontal versus Vertical Electronic Business-to-Business Marketplaces. MPRA Paper No. 40853. 2006. 2. https://mpra.ub.uni-muenchen.de/40853/1/MPRA_paper_40853.pdf (2020. 12. 11.).
[49] Hernandez Blanca-Jiménez JuIio-Martín M. José: Customer behavior in electronic commerce: The moderating effect of e-purchasing experience. Journal of Business Research, 2010/63, 964-971. (https://doi.org/10.1016/j. jbusres.2009.01.019).
[50] Hargreaves McIntyre, Morris: Taste Buds: How to Cultivate the Art Market. Executive summary. Arts Council England, 2004. 13.
[51] Rosen, Anita: The E-Commerce Question and Answer Book A Survival Guide for Business Managers. Second edition. American Management Assoc. Inc, 2002, 5.
[52] Hiscox online art trade report 2020. Part one: The online art trade. 10. https://www.hiscox.co.uk/sites/uk/flles/documents/2020-07/Hiscox_online_art_trade_report_2020-new.pdf (2021. 12. 11.).
[53] Egy NFT-piactér lehet önálló platform, de lehet kiegészítő szolgáltatás is, mint például a Binance kriptotőzsde által üzemeltetett NFT kereskedési felület.
[54] Mintelés alatt az a folyamat érthető, amikor egy digitális fájlt kriptogyűjteménnyé, avagy NFT-vé alakítunk át a blokkláncon.
[55] A gázdíjak olyan költségek, amelyeket a felhasználók fizetnek a blokkláncon történő tranzakciók feldolgozásához és érvényesítéséhez szükséges számítási energia ellenértékeként.
[56] Kecskés András-Bujtár Zsolt: A kriptovaluta ökoszisztéma európai uniós és a svájci szabályozásának összehasonlítása. JURA, 2018/2, 429-431.; Bujtár Zsolt: Az értékpapírosítás. PTE Kiadó, Pécs, 2021. 243.
[57] Yurt Enver: Wozu verpflichtet Eigentum? In: Szilovics Csaba-Bujtár Zsolt-Ferencz Barnabás-Szívós Alexander Roland-Breszkovics Botond-Gáspár Zsolt (szerk.): Gazdasági kihívások a XXI. században: Konferenciakötet. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2021, 89-103.
[58] Szilovics Csaba: Pénzügyi Jog. Inter-Szféra, Pécs, 2020, 374.
[59] 7 reasons to sell your NFTs on OpenSea. OpenSea Help Center, https://blog.opensea.io/guides/7-reasons-to-sell-your-nfts-on-opensea/ (2021. 12. 11.).
[60] What are gas fees on OpenSea? OpenSea Help Center, https://support.opensea.io/hc/en-us/articles/1500006315941 (2021. 12. 11.).
[61] Langer, Helmut: Visuelle Gestaltung - visuelle Inflation. Format, 1985, 17/2, 17-24.
[62] Pusztai Virág: Mivel jár a képek diadala? Agria: irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. 2012/2, 228-232.
[63] Ethereum.stackexchange.com: ERC721 Token Transfers and Approvals (fórum). https://ethereum.stackex-change.com/questions/89761/erc721-token-transfers-and-approvals/89837 (2021. 12. 11.).
[64] Szjt. 4. § (1). Nem ide értve annak lehetőségét, hogy a jogdíjak mást, például a tulajdonost fogják megilletni.
[65] Szjt. 1. § (1) és (8) bekezdések.
[66] Szjt. 9. § (1) bekezdés.
[67] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) II. fejezet.
[68] Szjt. 16. § (1) bek.
[69] Szjt. 42. § (1) bek.
[70] Szjt. 17. §
[71] Szjt. 42. § (2). bek.
[72] Gyenge Anikó: A szerzői mű ára - díjak az egyedi felhasználási szerződésekben. 2. rész. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2005/6, 20-38.
[73] Tosics Nóra: A szerzői jog nemzeti, nemzetközi és regionális kimerülésének kérdései. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003/1, 3-8.
[74] Dudás Ágnes: Szerzői jog a digitális korban. Typotex, Budapest, 2014, 23-24.
[75] Mezei Péter: Jogkimerülés a szerzői jogban. NMHH Médiatanács - Médiatudományi Intézet, Médiatudományi Könyvtár, 2016, 24.
[76] Mezei Péter: A jogkimerülés intézményének kialakulása és fejlődése az Egyesült Államokban. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2014/2. 13.
[77] Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei: Festmények reprodukcióinak aukciós katalógusban való engedély nélküli közlése; az okozott vagyoni hátrány; tulajdonjog és szerzői jog viszonya. SZJSZT 37/2000/1-2 ügyszám. https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/flles/SZJSZT_szakvelemenyek_pdf/szjszt_szakv_2000_037.pdf (2021. 12. 11.).
[78] Mezei (2014): i. m., 6-77.
[79] Jordan, Harrison: No, NFTs aren't copyrights. TechCrunch, June 16, 2021. https://techcrunch.com/2021/06/16/no-nfts-arent-copyrights/ (2021. 12. 11.).
[80] A 2016. évi XCIII. törvény a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről (a továbbiakban: Kjkt.) hatálybalépése óta hazánkban többféle jogkezelő szervezet működhet. Kjkt. 4. § 4. 8. 10. pontjai alapján független jogkezelő, közös jogkezelő és reprezentatív közös jogkezelő szervezet.
[81] Opulous.org. https://opulous.org/ (2021. 12. 11.).
[82] A tanulmány szerzője az első csoportba tartozik.
[83] Az úgynevezett "right-clickers" csoport, az egérrel végrehajtható technikai műveletsorról kapta az elnevezését, amely pejoratív jelentésű.
[84] Csikszentmihalyi, Mihaly-Halton, Eugene: The Meaning of Things: Domestic Symbols and the Self. Cambridge University Press, 1981 (online 2012), 30. (DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139167611).
[85] Locke, Taylor: This NFT investor spent $170,000 on a CryptoPunk to 'flex' online - it's like 'wearing that Rolex in real life'. CNBC, Sep 29 2021, https://www.cnbc.com/2021/09/29/this-nft-investor-spent-170000-on-a-cryptopunk-to-flex-online.html?&qsearchterm=nft (2021. 12. 11.).
[86] A műkincs vagy műtárgy köznapi fogalmak, amelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 10. pontja alatt meghatározott kulturális javak jogi kategória alá illeszthetők.
[87] Mamarbachi, Raya-Day, Marc-Favato, Giampiero: Art as an Alternative Investment Asset. SSRN, 2008, 2. https://www.researchgate.net/publication/228225215_Art_as_an_Alternative_Investment_Asset (2021. 12. 12.) (https://doi.org/10.2139/ssrn.1112630).
[88] Cziráki Gábor: Műtárgy jellegű könyvgyűjtemény lehetséges szerepe egy öngondoskodási célú, passzívan kezelt speciális portfolióban. Gazdaság és Társadalom, 2018/2, 59-82. (https://doi.org/10.21637/GT.2018.02.04).
[89] Knight Frank Research: The wealth report. The global perspective on prime property & investment. 15. kiadás, 2021, 2. https://content.knightfrank.com/research/83/documents/en/the-wealth-report-2021-7865.pdf (2021. 11. 30.).
[90] Aspris, Angelo-Sean Foley, Svec, Jiri-Wang, Leqi: Decentralized exchanges: The "wild west" of cryptocurrency trading. International Review of Financial Analysis, 2021/77/2, 1-10. (DOI:https://doi.org/10.2139/ssrn.3717330).
[91] Például a kereskedési volumen szerint a világ legnagyobb kriptotőzsdéje a Binance ez utóbbi CEX tőzsdetípusba tartozik.
[92] Frank, Robert: Beeple NFT becomes most expensive ever sold at auction after fetching over $60 million. CNBC, Mar 11 2021. https://www.cnbc.com/2021/03/11/most-expensive-nft-ever-sold-auctions-for-over-60-million.html (2021. 12. 11.).
[93] Erdős Péter: Gyűjtemények, mint alternatív befektetési lehetőségek. Tézisfüzet. BMGE, Budapest, 2010, 3-4.
[94] Kecskés András-Halász Vendel-Bujtár Zsolt: Tőzsdeuniverzum. HVG-ORAC, Budapest, 2019, 288-322.
[95] Gaszner Veronika: Időtálló és profitábilis befektetést jelent a műkincspiac. Business Class Üzleti és életmód magazin, 2017. 04. 26. http://bcmagazin.hu/2017/04/26/idotallo-es-profltabilis-befektetest-jelent-a-mukincspiac/ (2021. 12. 11.).
[96] A három éven belüli továbbértékesítés potenciálisan kisebb nyereséget, de akár veszteséget is jelenthet.
[97] Art & Finance Report 2019. 6[th] edition. Deloitte, 2019, 142-143. https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/at/Documents/presse/lu-art-and-finance-report-2019.pdf (2021. 12. 11.).
[98] Martos (2013): i. m., 85.
[99] A metaverzum a jövő internetének egyik koncepciója. Jellemzője, hogy decentralizált kriptomegoldásokra épül, és olyan 3D virtuális terekből áll össze, amelyek egy virtuális univerzumot alkotnak.
[100] A play-to-earn játékokban a játékosok jutalmakat, sőt pénzt/kriptovalutát is szerezhetnek a játékmenet során.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi és Gazdasági Jogi Tanszék. E-mail: breszkovics.botond@ajk.pte.hu. Kézirat lezárva: 2021. 12. 12.
Visszaugrás
