A végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per szabályozása alapvetően az elmúlt évtizedekben nem változott, függetlenül attól, hogy az korábban a bírósági végrehajtásra, avagy később a polgári perrendtartásra vonatkozó szabályozásban nyert-e elhelyezést. Alapvetően érvényesült az az elv, hogy amennyiben végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult a végrehajtás, úgy az adósnak lehetősége nyílt végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per indítására arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Ugyanakkor azt sem zárták ki a jogszabályok, hogy - akár ezen végrehajtási perrel egyidejűleg is - maga az adós vagy a másik szerződő fél (illetve szerződő felek) pert indítson a szerződés érvénytelensége tárgyában.
Ennek a párhuzamos perindításnak a lehetősége hosszú ideig nem okozott a gyakorlatban jelentős problémát, tekintettel arra, hogy az ügyek zömében vagy egyik, vagy másik pert indították meg a felek, az esetlegesen felmerülő problémákra pedig a joggyakorlat megfelelően reagált, ahogyan azt a közzétett jogesetek is mutatják.
Az úgynevezett devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatosan rendkívül nagy számban jelentkező, bíróság elé kerülő jogvitának köszönhetően a korábban csak kisebb mértékben mutatkozó problémák azonban fokozódtak. Ez oda vezetett, hogy amellett, hogy a joggyakorlat is foglalkozott a lehetséges megoldási módokkal,[1] a jogalkotásnak is választ kellett adnia a felmerült - a megoldásuk nélkül mára már a jogbiztonságot veszélyeztető tényezővé váló - kérdésekre. A témakör újraszabályozására lehetőséget adott az új polgári perrendtartás megalkotása, ugyanakkor rövid távon is szabályozási megoldást kellett találni, mégpedig olyat, amely a hatályos polgári perrendtartásunkhoz igazodóan kezeli a bíróságok előtt egyre nagyobb számban megjelenő párhuzamos perindítást.
Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés elfogadta 2016. november 22. napján a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: új Pp.), továbbá 2016. december 6. napján a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvényt (a továbbiakban: Pp. módosítás), ami hatályos perrendtartásunk végrehajtás megszüntetési és korlátozási perekre vonatkozó módosítását is tartalmazza, jelen dolgozat bemutatja a végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási perek korábbi szabályozása okán jelentkező nehézségeket, a gyakorlat által megfogalmazott kérdéseket és lehetséges válaszokat, valamint az új Pp. által, illetve a Pp. módosítás által rögzített szabályozást.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) hatálybalépésével egyidejűleg, 1994. szeptember 1. napjával egészítette ki a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: Pp.) a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perekre vonatkozó szabályozással a polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló 1994. évi LII. törvény (a továbbiakban: 1994. évi LII. tv.). Ezt megelőzően a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) rögzítette, hogy mely esetekben van helye végrehajtás-megszüntetési, illetve - korlátozási per indításának.
- 30/31 -
Már a Tvr. is különböző módon szabályozta a végrehajtási lappal megindított végrehajtás, illetve a végrehajtási záradékkal megindított végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per megindításának feltételeit. A Tvr. 44. § (1) bekezdés a) pontja a végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján történő végrehajtás esetén lehetőséget biztosított a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per megindítására arra hivatkozással is, hogy az okiratban foglalt követelés érvényesen nem jött létre. Lényegében ugyanezt a szabályt rögzíti a Pp. 369. § a) pontja, amely szerint a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. A Pp. 366. §-a alapján a per megindításának előfeltétele az is, hogy a végrehajtás megszüntetésére, illetve korlátozására a Vht. 41. § vagy 56. §-a alapján ne kerülhessen sor. A Vht. 41. §-a alapján, ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy nyilatkozzék a követelés fennállásáról és a törvényben meghatározott összegeket fizesse meg; ha a végrehajtást kérő a követelés megszűnését bejelentette, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött. A Vht. 56. §-a szerint a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy a végrehajtandó határozatot jogerős határozat hatályon kívül helyezte, illetőleg megváltoztatta vagy jogerős bírósági határozat - ide nem értve a végrehajtás-megszüntetési (-korlátozási) perben hozott jogerős határozatot - megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.
Ahogyan azt az 1994. évi LII. tv. 1. §-ához fűzött indokolás is rögzíti, ha az adós az ellene elrendelt bírósági végrehajtást sérelmesnek tartja, elsősorban a bírósági végrehajtás keretében, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint - tehát nemperes eljárás során - érheti el a végrehajtás megszüntetését, illetőleg korlátozását. Ez a helyzet olyankor, amikor okirattal - főleg közokirattal - bizonyítható a végrehajtás alaptalansága. A végrehajtás megszüntetése azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárás véget ér, a végrehajtás korlátozása esetén pedig az eljárás szűkebb körre korlátozva folytatódik tovább.
Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására az említett nemperes eljárás keretében nincs lehetőség, az adós végrehajtás-megszüntetési, illetőleg - korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
A fentiek alapján tehát nincs helye végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per indításának a Pp. 369. § a) pontja alapján, ha már egy jogerős bírósági határozat megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.
A Pp. tehát szabályozta, illetve szabályozza azt az esetet, ha a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per megindítása előtt már volt folyamatban per a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége iránt, és ebben a perben a bíróság jogerős határozatában megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Ekkor tehát már nincs helye végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának, hanem nemperes eljárásban a Vht. 56. §-a alapján a végrehajtást elrendelő bíróság szüntetheti meg, illetve korlátozhatja a végrehajtást.
Ugyanakkor a Pp. nem rendezte azt az esetet, amikor egyidejűleg folyik a Pp. 369. § a) pontja alapján indított végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per és a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége iránti per.[2]
Hosszú ideig nem került sor nagy számban párhuzamos perindításra, így a joggyakorlat a tömegesen még nem jelentkező problémákat kezelte; több bírósági határozat is foglalkozott ezzel a témakörrel. A bíróság pl. egy esetben megállapította, hogy amennyiben a fél ellen közjegyzői okirat alapján végrehajtási eljárást folytatnak, és a fél állítja, hogy a követelést megalapozó szerződés semmis, ilyen igényt nem külön megállapítási perben, hanem végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben érvényesíthet. (BDT2007. 1660.) Egy másik ügyben a bíróság kimondta, hogy a megállapítás iránti perben a bíróság nem teheti vizsgálat tárgyává azt, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti per megindításának feltételei megvalósultak-e. Ennek elbírálása ugyanis a végrehajtás megszüntetése iránti perben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. (BDT2009. 2053.) Ugyancsak e témakörben, a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt követelés érvénytelenségére alapított végrehajtás-megszüntetési, illetve - korlátozási perre vonatkozóan megállapította a bíróság, hogy e perben a bíróság az ítélete rendelkező részében nem állapíthatja meg a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségét; ha a kereset alapos, a végrehajtás megszüntetéséről (korlátozásáról) rendelkezhet. Ezen ügyben azt is kimondta a bíróság, hogy az érvényesített jog eltérése miatt a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben nem a szerződő feleknek, hanem a végrehajtási eljárásban részt vevőknek kell perben állniuk [1952. évi III. tv. 366. §, 369. § a) pont]. (BH2015. 102.)
A Pp. és a Vht. ismertetett előírásaiból és a bemutatott jogesetekből kirajzolódnak a szabályozásból a joggyakorlatban adódó legfontosabb problémák:
1. Ha szerződés érvénytelensége iránti pert indít a fél, ebben a perben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a végrehajtás megszüntetésének, illetve korlátozásának feltételei fennáll-
- 31/32 -
nak-e. Ebben az esetben, amennyiben e perben a bíróság kimondja jogerős ítéletében, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, úgy a végrehajtás megszüntetésére, illetve korlátozására nemperes eljárásban kerülhet sor. Tehát a Pp. csak arról rendelkezett, hogy abban az esetben nem indítható végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per a 369. § a) pontja alapján, ha már egy jogerős bírósági határozat kimondta a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelenségét. Annak azonban nem volt törvényi akadálya, hogy a felek egymással párhuzamosan indítsanak ugyanazon okiratba foglalt szerződés esetében szerződés érvénytelensége iránti pert és a Pp. 369. § a) pontjára alapítottan végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert.
2. A szerződés érvénytelensége iránt indított perben a Pp. szabályozása alapján nincs lehetősége a bíróságnak arra, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal elrendelt végrehajtást felfüggessze az érvénytelenségi per jogerős elbírálásáig. A végrehajtás felfüggesztésére a Pp. a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben ad lehetőséget.
3. A párhuzamosan megindított mindkét perben ugyanannak a szerződésnek az érvénytelenségét vizsgálja a bíróság, de a szerződés érvénytelensége iránti perben a bíróság nem vizsgálhatja, hogy a végrehajtás megszüntetésének, illetve korlátozásának feltételei fennállnak-e, míg a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a bíróság az ítélete rendelkező részében nem állapíthatja meg a szerződés érvénytelenségét, hanem csak a végrehajtás megszüntetéséről vagy korlátozásáról rendelkezhet, és e rendelkezésének az indoka lehet az, hogy a szerződés érvénytelen vagy esetleg részben érvénytelen.
4. A Pp. 369. § a) pontja alapján megindított perben és a szerződés érvénytelensége iránti perben ugyanazon szerződés érvénytelenségét kell vizsgálnia a bíróságnak, de a két perben nem ugyanazon feleknek kell perben állniuk. A szerződés érvénytelensége iránti perben valamennyi szerződő félnek perben kell állnia, míg a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert felperesként a végrehajtási eljárásban adósként szereplő fél indíthatja meg a végrehajtási eljárásban végrehajtást kérőként szereplő ellen, mint alperes ellen. A végrehajtási eljárás adósa, illetve végrehajtást kérője nem feltétlenül egyezik meg a szerződő felekkel, hiszen elképzelhető például, hogy a végrehajtást kérő a főadósok közül csak az egyikkel szemben kezdeményez végrehajtást vagy az is lehetséges, hogy a végrehajtást nem a főadóssal, hanem a kezessel szemben kezdeményezik.
5. Előfordulhat, hogy a Pp. 369. § a) pontja alapján indított végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a bíróság a végrehajtást megszünteti arra tekintettel, hogy a szerződés érvénytelen, ugyanakkor ehhez az ítélethez a szerződés érvénytelensége tekintetében nem fűződik "res iudicata", mivel a két perben nem azonos az érvényesített jog (és a felek sem azonosak feltétlenül); a szerződés érvénytelenségéről az ítélet rendelkező része nem szólhat. Minderre tekintettel előfordulhat, hogy ugyanazon szerződés érvénytelensége tárgyában két bíróság más álláspontra helyezkedik. Itt jelezni szükséges ugyanakkor, hogy e tekintetben vannak ellentétes vélemények is, amelyek szerint ugyanazon alanyi jog kerül érvényesítésre a végrehajtás megszüntetése iránti perben, mint az érvénytelenségi perben, ebből pedig az következik, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Pp. 229. §-ában megfogalmazott perfüggőség, illetőleg "res iudicata" sérelme nélkül a végrehajtás megszüntetése iránti pert, illetve az érvénytelenségi pert megindítani egyszerre nem lehet[3].
6. Előfordulhat az is, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben úgy vizsgálja a bíróság a szerződés érvénytelenségét, hogy nem áll perben minden szerződő fél, így nem feltétlenül kerül feltárásra az ügyben minden releváns körülmény.
A fenti problémák az elmúlt három évben erősödtek fel, különösen a devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos perek kapcsán. A devizaalapú kölcsönök esetében jelentkezett nagy számban először az a gyakorlat, hogy az adósok mind a szerződés érvénytelensége iránti pert, mind a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert megindították, különösen arra is tekintettel, hogy a már folyamatban lévő végrehajtás csak a végrehajtás-megszüntetési, illetve - korlátozási perben kerülhetett felfüggesztésre.
Azt, hogy ezek a párhuzamosan indított perek mind nagyobb problémát okoztak a gyakorlatban, az is mutatja, hogy a Kúria elnöke 2014-ben létrehozta a "párhuzamosan" megindított szerződés érvénytelenségének megállapítása és végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perek egyes anyagi és eljárásjogi kérdéseivel foglalkozó joggyakorlat-elemző csoportot.
A joggyakorlat-elemző csoport a témakör kapcsán eljárásjogi és anyagi jogi kérdéseket vizsgált. A joggyakorlat-elemző csoport által megfogalmazott egyes eljárásjogi kérdésekre a joggyakorlat-elemző csoport - egyebek mellett - a következő megállapításokat tette[4]:
- 32/33 -
1. Ha a párhuzamosan megindított végrehajtás-megszüntetési és -érvénytelenségi perben azonos a felek személye, továbbá azonos a kereset alapjaként megjelölt érvénytelenségi ok is, akkor sem alkalmazható a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontja[5] (perfüggőség és "ítélt dolog"), mivel nem azonos az egyes perekben az érvényesíteni kívánt jog.
2. A joggyakorlat-elemző csoport szerint az ugyanazon bíróság előtt folytatott érvénytelenségi és végrehajtás-megszüntetési perek egyesítése nem kizárt, de a végrehajtási perekre vonatkozó speciális eljárási szabályok miatt akkor sem célszerű az egyesítés, ha egyébként az egyesítés feltételei fennállnak.
3. A joggyakorlat-elemző csoport akként foglalt állást, hogy ugyanazon felek között ugyanazon tényalapra alapítottan, ugyanazon érvénytelenségi okkal kapcsolatban indított párhuzamos perindítás esetén az érvénytelenség az előkérdés, ezért a Pp. 152. § (2) bekezdése[6] alapján a Pp. 369. § a) pontja szerinti végrehajtási per felfüggeszthető.
4. A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint a végrehajtási per felfüggesztése kiküszöböli, hogy a "párhuzamosan" indított perekben ugyanazon érvénytelenségi ok megítélése kérdésében eltérő eredmény szülessen. De ha mégis eltérő tartalmú döntések meghozatalára kerülne sor, az érvénytelenségi perben hozott jogerős ítélet a Pp. 260. § (1) bekezdés a) pontja[7] szerint alapot ad a végrehajtási per perújítására.
5. A joggyakorlat-elemző csoport tagjainak többsége szerint a Pp. kifejezett tilalmának hiányában a Pp. 366. §-ában[8] előírt személyeken (az adós felperesen és a végrehajtást kérő alperesen) kívül a végrehajtás megszüntetésére (korlátozására) indult perekben félként részt vehetnek további, a per eldöntésében érdekelt személyek is, továbbá a beavatkozás is megengedett. Ugyanakkor az adóson és a végrehajtást kérőn kívül más személy perben állása szükségtelen, mivel a bíróság a perben kizárólag a végrehajtás megszüntetéséről, illetve korlátozásáról dönthet és a bíróság döntése csak a végrehajtási eljárásban részt vevő felekre hat ki.
A joggyakorlat-elemző csoport elemzése, a feltett eljárásjogi kérdések vizsgálata alapvetően arra mutatott rá, hogy a végrehajtási per felfüggesztésével ugyan elkerülhető az, hogy a szerződés érvénytelensége iránti perben és a végrehajtási perben egymással összhangban nem álló döntések kerüljenek meghozatalra, azonban alapvetően jogalkotással szükséges rendezni a felmerülő problémákat.
A párhuzamosan indított perek kapcsán felmerült problémák alapvetően akként oldhatók meg, ha a jogalkotás egy perbe tereli a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos jogvitát abban az esetben is, ha a végrehajtási eljárás már megindult. Erre többféle megoldás is adódhat, azokat a jogintézményeket elemezve, amelyeket a joggyakorlat-elemző csoport is vizsgált.
1. A legkisebb mértékű jogalkotói beavatkozás esetén legalább annak előírása válna szükségessé, hogy a bíróságnak fel kell függesztenie a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per tárgyalását akkor, ha a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában az általános szabályok szerint már per van folyamatban. A végrehajtási per felfüggesztésére attól függetlenül sor kellene kerüljön, hogy a párhuzamosan folyamatban lévő perekben azonosak-e a részt vevő személyek vagy azonosak-e az azokban hivatkozott érvénytelenségi okok. E megoldás ugyan engedné a párhuzamos perindítást, viszont a kötelező felfüggesztés eredményeképpen nem történhetne meg, hogy a perekben párhuzamosan születhessen - akár más tartalmú - döntés.
2. Esetleges megoldást jelenthetne a párhuzamosan megindított perek egyesítésének előírása akként, hogy a végrehajtási per bírósága kötelezően magához egyesíti a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés érvénytelensége tárgyában indult pert, és így éri el a törvény, hogy egy eljárásban történjen az elbírálás. Ebben az esetben azt is elő kellene írni, hogy a törvényszék előtt indult pernek a járásbíróság előtt indult perhez történő egyesítésére is sor kerülhet, és így lehetséges, hogy járásbíróság bírálja el a törvényszék hatáskörébe tartozó igényt. Ez azért lenne szükséges, mert a végrehajtásmegszüntetési, illetve - korlátozási perben minden esetben a járásbíróság jár el, míg a szerződés érvénytelensége iránti per elbírálására egyes esetekben a törvényszék rendelkezik hatáskörrel.
Ez a szabályozás azonban egyes esetekben olyan bonyolult perjogi felállásokat, perjogi helyzeteket alakíthatna ki, amelyek ezeket a pereket indokolatlanul elnehezítenék, pl. egy olyan esetben, amikor a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per felperese a zálogkötelezett, mert a végrehajtási eljárás ellene folyik, ugyanakkor a szerződés érvénytelensége iránti per a főadós, illetve főadósok és a kölcsönt nyújtó bank között folyik.
- 33/34 -
3. Megalkotható egy olyan szabályozás is, amely a hatályos szabályozást alapul véve abból indul ki, hogy a Pp. engedi a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per megindítását arra hivatkozással, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, de ugyanannak a félnek, aki ezt a pert megindítja, azt már nem engedi, hogy külön pert indítson a szerződés érvénytelensége tárgyában. Ebben az esetben a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt pert indító felet kötelezi a törvény arra, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben terjessze elő a szerződés érvénytelensége tárgyában is a keresetét. Mivel azonban a szerződés érvénytelensége tárgyában más is indíthat pert (pl. több főkötelezett esetén az, aki ellen esetleg nem folyik a végrehajtás, vagy valamelyik mellékkötelezett), szükséges erre az esetre kisegítő szabály alkalmazása. A kisegítő megoldást pedig a kötelező felfüggesztés elrendelése jelenthet a IV.1. pontban leírtak szerint.
4. A legtisztább és legegyértelműbb szabályozás egy olyan modell kialakításával érhető el, ami teljesen kizárja a párhuzamos perindítás lehetőségét[9], azaz a fél a szerződés érvénytelenségének a megállapításával (jogkövetkezmények levonásával) kapcsolatos jogát egy, az általános szabályok szerint megindítandó perben érvényesítheti. A párhuzamos perindítást a legtöbb esetben az indokolta, hogy az általános szabályok szerinti perben a fél nem kérhette a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztését, erre csak a végrehajtási perben nyílt lehetősége. Erre tekintettel egy ilyen szabályozás esetén meg kell teremteni arra is a lehetőséget, hogy egy ilyen, az általános szabályok szerint indított perben is felfüggesztésre kerüljön a végrehajtás. Ha az általános szabályok szerint megindított perben a bíróság megállapítja, hogy a szerződés érvénytelen, úgy a végrehajtás megszüntetésére vagy esetlegesen korlátozására a Vht. jelenleg is létező szabálya, az 56. § alapján - amennyiben esetlegesen további részletszabályok kidolgozása szükséges, úgy ezek megalkotását követően - nemperes eljárásban kerülhet sor.
Az új Pp. a párhuzamos perek indításának problémáját a IV.4. pontban leírt módon, a következők szerint kezeli.
A IV. pontban ismertetett megoldások közül csak a IV.4. szerinti megoldás biztosítja egyedül, hogy valóban ne indulhassanak párhuzamosan olyan perek, amelyekben ugyanazon szerződés érvénytelensége a vizsgálat tárgya, ugyanakkor nem azonos a perekben az érvényesíteni kívánt jog.
Az új Pp. tehát azt a szabályozási megoldást alkalmazza, hogy egy perben, mégpedig a szerződés érvénytelensége tárgyában indított perben kell vizsgálni a követelés érvényes létre nem jöttének kérdését függetlenül attól, hogy már megindult-e a végrehajtási eljárás vagy sem. Az új Pp. - mint ahogyan azt az új Pp. indokolása is tartalmazza - átalakítja a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perek szabályozását, és nem teszi lehetővé a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per indítását arra hivatkozással, hogy a követelés érvényesen nem jött létre. A végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per indítására 2018. január 1. napjától, az új Pp. hatálybalépésétől kezdődően csak akkor van lehetőség, ha
- a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült,
- a követelés vagy annak egy része megszűnt,
- a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, vagy
- az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.[10]
Az új Pp. azonban nem von el jogot az adósoktól, ahogyan azt az új Pp. indokolása is hangsúlyozza, mivel azt a kérdést, hogy a végrehajtani kívánt követelés érvényesen létre jött-e, az általános eljárási szabályok szerint megindított perben kell vizsgálni. E perben az új Pp. jogvédelmet biztosít a követelés érvényes létrejöttét vitató adósnak arra az esetre is, ha már ellene a végrehajtási eljárás megindult. Lehetővé teszi ugyanis az új Pp., hogy a bíróság felfüggessze a végrehajtást, mivel kimondja, hogy ha végrehajtás van folyamatban, és a végrehajtás tárgyául szolgáló követelés vagy az annak alapjául szolgáló jogviszony a per tárgya, a bíróság a végrehajtást a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti.[11]
Amennyiben az általános szabályok szerint indított per eredménye szerint a végrehajtásnak részben vagy egészben nincs alapja, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogerős határozatnak megfelelően a végrehajtást nemperes eljárásban megszünteti vagy korlátozza[12]. Ennek a szabályozásnak az alapja megvan a hatályos jogrendszerünkben, hiszen - mint ahogyan már e dolgozat jelezte is - a Vht. 56. §-a szerint a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel megszünteti, illetőleg korlátozza a végrehajtást, ha közokirat alapján megállapította, hogy jogerős bírósági határozat - ide nem értve a végrehajtásmegszüntetési (-korlátozási) perben hozott jogerős határozatot - megállapította, hogy a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre.
Az új Pp. előírásait a hatálybalépését követően, azaz a 2018. január 1. napját követően indult ügyekben lehet alkalmazni.
- 34/35 -
Mint ahogyan az bemutatásra került az V. pontban az új Pp. kezeli a párhuzamos perek problémáját. Az új Pp. szabályozási megoldása azonban csak a 2018. január 1. után indult ügyekben alkalmazható. A devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatos jogviták nagy száma, és az ennek okán folyamatosan jelentkező párhuzamos perek problémája már előbb is megoldást igényelt a jogalkotótól. Erre tekintettel a Pp. módosítására olyan javaslatot kellett kidolgozni, ami a Pp. szabályozási logikájába illeszkedően, azaz a Pp. 369. § a) pontja alapján történő perindítási lehetőséget is figyelembe véve oldja meg a párhuzamosan indított perek problémáját.
Annak érdekében, hogy a párhuzamosan indítható perek száma a lehető legkevesebb legyen, ugyanakkor nehézkesen kezelhető, és így a perek elhúzódását eredményező perjogi helyzetek se álljanak elő, az új, 2017. január 1. napjától hatályos szabályozásban, a Pp. módosításban a jogalkotó a rövid távú megoldás érdekében, a IV.3. pontban bemutatott szabályozási logikát választotta a következők szerint.
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy nem a szerződést tartalmazó okirat, hanem a szerződés alapján megtett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tartalmazó okirat az, amely ellátásra kerül a végrehajtási záradékkal, így a szabályozás azokat a jogvitákat is érinti, amelyek azokra a szerződésekre vonatkoznak, amelyeken alapulnak a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok.
A Pp. módosítás a Pp. "Végrehajtás-megszüntetési és -korlátozási per" című alcímének kiegészítésével[13] előírja, hogy abban az esetben, ha az adós mint felperes a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt indít pert, és ebben a Pp. 369. § a) pontjában foglaltakra, érvénytelenségre alapítva hivatkozik, úgy ebben a perben a végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt szerződés vagy végrehajtási záradékkal ellátott okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában is keresetet kell előterjesztenie.
Ha ezt a keresetet a törvényi előírás ellenére sem terjeszti elő a felperes, a bíróságnak erre hiánypótlás keretében fel kell hívnia a figyelmét. Ha a hiánypótlást követően sem terjeszti elő a kereseti kérelmet a felperes, úgy a bíróság a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. Amennyiben a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, úgy a bíróság a pert megszünteti.
Természetesen előfordulhat, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a felperes nem csak arra hivatkozik, hogy a szerződés érvénytelen. Lehetséges, hogy a felperes a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben arra is hivatkozik, hogy
- a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt,
- a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le vagy esetlegesen
- a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.
Ezekben az esetekben nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy a per megszüntetésének, hiszen ezeket a további megszüntetési okokat vizsgálni kell. Ugyanakkor ezekben az esetekben is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a szerződés érvénytelenségének kérdése csak akkor vizsgálható, ha a kereseti kérelem a szerződés érvénytelensége tárgyában is előterjesztésre kerül, ezért ilyenkor úgy kell tekintenie a bíróságnak, hogy a felperes a 369. § a) pontjára alapított kereseti kérelmet nem tartja fenn, és csak a további végrehajtás-megszüntetési okokat kell vizsgálnia a perben.
A Pp. módosítás úgy rendelkezik, hogy a szerződés érvénytelensége tárgyában kell a keresetet előterjeszteni. Ez a megfogalmazás azért szükséges, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény lehetővé teszi, hogy a felek csak a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indítsanak pert, míg a speciális szabályt tartalmazó, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény megköveteli a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonása iránti kérelem előterjesztését is.
Tehát a végrehajtás megszüntetése iránti perben attól függően kell előterjeszteni a szerződés érvénytelensége tárgyában a kereseti kérelmet, hogy a szerződés mely törvény hatálya alá tartozik.
Abból következően, hogy a szerződés érvénytelensége tárgyában is elő kell terjeszteni a kereseti kérelmet, nem elegendő, ha a pert a felperes a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti per szabályai szerint csak a végrehajtást kérő ellen indítja meg. A Pp. módosításnak azt is egyértelművé kellett tennie, hogy ebben az esetben a keresetet mindazokkal szemben elő kell terjeszteni, akiknek egyébként perben kellene állnia a szerződés érvénytelensége tárgyában indított perben.
Figyelemmel arra, hogy a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perre minden esetben a járásbíróság rendelkezik hatáskörrel, míg a szerződés érvénytelensége iránti perre meghatározott esetekben a törvényszéknek van hatásköre, a Pp. módosításnak egyértelművé kellett tennie, hogy erre a speciális végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perre melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel. A jogalkotói döntés alapján e speciális perben akkor is a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben eljáró
- 35/36 -
járásbíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ha esetlegesen a szerződés érvénytelensége tárgyában indított per más bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozna.
Ezek a perek - amelyek esetében a bíróság nemcsak a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti keresetet, hanem a szerződés érvénytelensége tárgyában előterjesztett keresetet is elbírál - már a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perekhez képest speciális csoportot képeznek, így nem tartható a tekintetükben minden rendelkezés, ami egyébként a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perre vonatkozik. Mivel e speciális perekben szélesebb körű bizonyítás válhat szükségessé, mint az egyéb végrehajtási perekben, a Pp. módosítás rögzíti, hogy e speciális perekben nem kell alkalmazni a Pp. 370/A. § (3) és (4) bekezdését[14]. Ennek megfelelően e speciális perekben a bizonyítás felvételének nem csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, illetve amelyeket a felek nyomban felajánlanak, továbbá a tárgyalást nemcsak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
Annak érdekében, hogy az adós valóban ne indíthasson külön pert a szerződés érvénytelensége tárgyában, ha már megindította a Pp. 369. § a) pontjára hivatkozással a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert, a Pp. módosítás kiegészíti a Pp. 130. §-át egy új (4) bekezdéssel. Az új szabály rögzíti, hogy ha már folyamatban van egy, a felperes által a Pp. 369. § a) pontjában foglaltakra hivatkozással indított per, úgy az ezt követően a felperes által az ugyanezen szerződés, illetve egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat esetén az annak alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége tárgyában külön per megindítására előterjesztett keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani.
Másként kezeli a Pp. módosítás azt az esetet, amikor az érvénytelenség iránti per korábban került megindításra, mint a Pp. 369. § a) pontjára alapított per, vagy ha az érvénytelenség iránti pert a Pp. 369. § a) pontjára alapított per felperesétől eltérő személy indította. Ebben az esetben ugyan megindulhat mindkét per, de egy időben nem folyik majd a két per, mivel ekkor a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti pert a bíróságnak a törvény alapján fel kell függesztenie a szerződés érvénytelensége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig.
A Pp. módosítás a párhuzamos perindítás témaköre mellett kezeli azt a gyakorlatban szintén jelentkező kérdést, hogy amennyiben a fél a keresetét kizárólag a végrehajtás megszüntetése iránt terjeszti elő, de a végrehajtás korlátozásának lehet helye, a bíróság miként járhat el. Erre az esetre a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a Pp. módosítás előírja, hogy a bíróság erre a feleket figyelmezteti és lehetőséget biztosít, hogy a felek erre tekintettel megtegyék a szükséges nyilatkozataikat.
A Pp. módosítás rendelkezéseit a Pp. módosítás hatálybalépését követően, azaz 2017. január 1. napját követően indult ügyekben lehet alkalmazni. Tekintettel azonban arra, hogy előfordulhatnak olyan esetek, amikor az egyéb okból megindított végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti perben a felperes később arra is hivatkozik, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, úgy ha erre a hivatkozásra a Pp. módosítás hatálybalépését követően kerül sor, akkor alkalmazhatók a Pp. módosítás rendelkezései.
Az egyéb folyamatban lévő ügyekben jelentkező párhuzamos perindítási problémát a Pp. módosítás átmeneti rendelkezésekkel kezeli. Az átmeneti rendelkezés a per tárgyalásának felfüggesztésével oldja fel a párhuzamosságot akként, hogy rögzíti, a Pp. 369. § a) pontján alapuló perben eljáró bíróság az eljárást felfüggeszti a szerződés érvénytelensége tárgyában folyamatban lévő per jogerős elbírálásáig.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a jogalkotó mind rövid távú, mind hosszú távú megoldással reagált a joggyakorlatban az utóbbi néhány évben hangsúlyosan jelentkező jogalkalmazási nehézségekre. A jogalkotás a szabályozási módok megválasztása során figyelembe vette a jogalkalmazók felvetéseit és a lehetséges megoldások közül a rövid távra kialakított szabályozás megválasztása során a Pp. rendszerébe illeszkedő, de a problémákra hatékony megoldást nyújtó eljárási módokat írt elő, míg a hosszú távon alkalmazandó új Pp. esetén egyértelműen megszüntette a párhuzamos perindítás lehetőségét akként, hogy azoknak a feleknek is jogvédelemmel szolgál, akikkel szemben már megindult a végrehajtási eljárás. ■
JEGYZETEK
[1] Lásd erről bővebben: Wellmann György - Török Judit: Emlékeztető A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2014. május 21-23. napjain tartott Országos Tanácskozásáról. 1. pont. Kúriai Döntések, Bírósági Határozatok, 2014/9. sz., 984-988. p.
[2] Vö.: Kormos Erzsébet: Végrehajtási perek, in: Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához, Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2016. 389-395. p.
[3] Lásd erről bővebben: Pfeiffer János József: A devizaperek másként, avagy a végrehajtás megszüntetése iránti perek, és ami mögöttük van, in: Gazdaság és Jog, 2016/9. 14-20. p.
[4] Lásd bővebben: Összefoglaló vélemény a "párhuzamosan" megindított szerződés érvénytelenségének megállapítása és végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti perek egyes anyagi és eljárásjogi kérdéseivel foglalkozó joggyakorlat-elemző csoport tevékenységéről.
[5] (A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy)
d) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt - akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt - a per már folyamatban van (128. §), vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak (229. §).
[6] (2) A bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.
[7] (A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha)
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.
[8] Ha a végrehajtás megszüntetésére, illetőleg korlátozására a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 41. vagy 56. §-a szerint a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség, az az adós, aki a végrehajtást sérelmesnek tartja, végrehajtás-megszüntetési, illetőleg - korlátozási pert indíthat a végrehajtást kérő ellen.
[9] Vö.: Kapa Mátyás - Varga István: Különleges perek - különleges szabályozás. In: Németh János - Varga István (szerk.): Egy új polgári perrendtartás alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014. 578-591. p.
[10] Új Pp. 528. § (2) bekezdés.
[11] Új Pp. 129. §.
[12] Az új Pp. 528. §-hoz fűzött indokolás.
[13] Pp. 370/B. §.
[14] (3) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a keresetlevélben előadottakat vagy az alperes védekezését igazolják. Bizonyítás felvételének helye van a felek által nyomban felajánlott bizonyítékokra is.
(4) A tárgyalást - legfeljebb 8 napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző beosztott bíró, osztályvezető, Igazságügyi Minisztérium Polgári Perjogi Kodifikációs Osztály.
Visszaugrás
