A Német Szövetségi Alkotmánybíróság (a továbbiakban: Szövetségi Alkotmánybíróság) 2020. május 5. napján hozta meg ítéletét a 2.BvR 859/15 számú ügyben.[1] A határozat, amellyel a Szövetségi Alkotmánybíróság a Szövetségi Kormány és Parlament az indítványozók alapjogát sértő mulasztását állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) kibővített eszközvásárlási programja kapcsán (PSPP)[2], bombaként robbant az Unióban. A reakciók rendkívül megosztottak voltak, egyes szerzők az Unió felbomlása, de legalább a koherencia jelentős gyengülése irányában ható lépésként értelmezték Európa számára fatális döntésként nevezve[3], mások üdvözölték, mivel az Unió hatásköreinek megerősítésével szembeni lépésként fogták fel, amely a tagállamok szuverenitását erősíti, és voltak néhányan, akik szerint a döntés bár nagy hullámokat indukált, a jövőre nézve jelentős hatás nem várható tőle. Voltak azonban olyan hangok is, amelyek szerint nem kizárt az, hogy a döntés következtében akár államcsődre is sor kerülhet.[4]
Friedrich Merz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa és potenciális pártelnök, egyben kancellárjelölt, üdvözölte a döntést, amellyel szerinte az Alkotmánybíróság "európai jogtörténetet ír". Véleménye szerint "A jövőben a német gazdaságpolitika különleges feladatának kell lennie, hogy nyilvánosan és az EKB felé rámutasson a vásárlási programok negatív következményeire".[5] Álláspontja szerint az ítélet mély szakadékot mutat a német alkotmánybírák álláspontja és az Európai Unió Bírósága (EUB) között. Örömmel fogadta az ítéletet Sebastian Kaleta lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, aki szerint a döntés kihatással lehet a Lengyelország és az Európai Bizottság közötti, az igazságügyi reformról folytatott vitára nézve, mivel álláspontja szerint a határozatból levezethető, hogy a lengyel kormánynak van igaza, a nemzeti igazságszolgáltatásra nem vonatkoznak az európai szerződések.[6]
A német szövetségi kormány értékelése szerint az alkotmánybíróság megerősítette, hogy az államkötvény-vásárlások nem alaptörvény-ellenesek. Olaf Scholz pénzügyminiszter szerint a bíróság egyértelműen kijelentette: "az Európai Központi Bank hitelprogramja nem monetáris állami finanszírozás. Ebben a tekintetben a program összhangban áll az alaptörvényünkkel."[7]
Ugyanez volt a pénzügyi szakértők álláspontja is, akik nem látták veszélyben a kötvényvásárlást addigi rendszerét. "Lényegében az alkotmánybíróság zöld utat adott az EKB-nak" - kom-
- 118/119 -
mentálta Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza.[8]
Jelen írásban megkísérlem bemutatni, miről is szól ez a szélsőséges reakciókat kiváltó ítélet, milyen előzményei vannak, valóban az európai föderalizáció sírásója a döntés, vagy csupán egy jelzés arra nézve, hogy az Uniónak tisztáznia kellene azokat az alapkérdéseket, amelyek a jövőjét meghatározzák.
Az uniós jog nemzeti jogok feletti elsőbbségének doktrínája nem a Szerződéseken alapszik, hanem azt az Európai Unió Bírósága (Bíróság) dolgozta ki számos egyedi döntésével.[9] A Bíróság esetjoga szerint egyszerűen fogalmazva az uniós és nemzeti jog összeütközése esetén az unió joga érvényesül, a nemzeti jogot "félre kell tenni"[10]. Az első döntés az 1963-as Van Gend en Loos-ügyben[11] hozott ítélete, amely megállapítja, hogy "a Közösség a nemzetközi jog új jogrendjét képezi, melynek javára az államok, bár szűk területeken, de korlátozták szuverén jogaikat", egyúttal megállapítva, hogy az uniós jog nem csupán a tagállamok között hoz létre kölcsönös kötelezettségeket, hanem közvetlen hatállyal bír a polgárokra és a vállalkozásokra nézve is. Amennyiben az elsőbbség elvét nem fogadjuk el, a közvetlen hatály értelmetlen lenne, mivel a közösségi norma háttérbe szorulhatna a nemzeti joggal szemben.
A nemzetközi jog új jogrendje az alap, amelyre hivatkozva a Bíróság felépítette az unió joga elsőbbségének elvét. A Bíróság ezen nézőpontját - az elsőbbség elvét - fejlesztette tovább a Costa v. ENEL-ügyben[12] kimondva, hogy a közösségi jog végrehajtásának kötelezettsége nem változhat egyik államról a másikra az utólagos nemzeti jogalkotástól függően, azaz a később hozott nemzeti jogszabályok nem ronthatják le a szerződés által létrehozott jog érvényesülését. Az Internationale Handelsgesellschaft-ügyben[13] hozott döntés szerint akár a tagállami alkotmányokkal szemben is érvényesíthető az elsőbbség igénye, mivel "a Szerződésből származó jogot, amely független jogforrás, jellegénél fogva nem bírálhatják felül a nemzeti jog szabályai, bármilyen formában léteznek is azok...". A Foto-Frost-ügyben[14] hozott ítéletében szögezte le, hogy a tagállami bíróságoknak nincs hatáskörük arra, hogy maguk állapítsák meg a közösségi intézmények jogi aktusainak érvénytelenségét.
Különösen az alkotmányos szabályokkal szembeni elsőbbség kimondása váltott ki komoly ellenállást az egyes tagállamokban[15]. Az elsőbbség elve ellentmond annak az axiómának, mely szerint a jogrendszer csúcsán az alkotmány áll, amelyből a jogrendszer egészének érvényessége eredeztethető. Mivel ez a felfogás nehezen birkózik meg a közvetlen hatály elve alapján a nemzeti jog részévé váló közösségi joggal, egyes alkotmánybíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy az alkotmányos alapjogokat óvni kell az uniós jog hatásaival szemben.
- 119/120 -
Ennek első példáját a Szövetségi Alkotmánybíróság adta, amikor az Internationale Handelsgesellschaft-ügyben hozott döntést követően az ügyben félként eljárt közigazgatási bíróság a német Alaptörvény 100. cikke (1) bekezdése[16] alapján a német Szövetségi Alkotmánybírósághoz fordult, mely a Solange I. ítéletében kimondta, hogy mindaddig, ameddig (solange) a közösségi jog alapjog védelme nem éri el a német alkotmány által biztosítottat, a Szövetségi Alkotmánybíróság fenntartja magának a jogot, hogy a közösségi jogot felülvizsgálja, és ha kell, annak alkalmazását megtiltsa.
Ez a döntés elősegítette az alapjogok védelmének beépítését a közösségi jogba. Az alapító szerződésekbe - érzékeny témájuk miatt - ilyen rendelkezések nem kerültek. A Bíróság gyakorlata sem volt tekintettel az ilyen alapon benyújtott keresetekre, azokat érdemi tárgyalásra alkalmatlannak nyilvánítva elutasította. Ez a hozzáállás az 1969. november 12-én a Stauder ügyben[17] hozott ítéletig tartott. E döntésében a Bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a személyek alapvető jogai az uniós jog általános elveinek részét képezik így azok védelme a Bíróság feladata is.
A Wünsche Handelsgesellschaft GmbH & Co. kontra Németország ügyben hozott döntést követően született meg a Szövetségi Alkotmánybíróság Solange II határozata. Reagálva a Stauder-ügyben hozott ítéletre kimondta, hogy mindaddig amíg Bíróság jogalkalmazása szavatolja az alapjogok hatékony védelmét a Közösségek aktusaival szemben, és ez a védelem a német Alkotmánnyal azonos szintű, addig a Szövetségi Alkotmánybíróság ezen az alapon nem vizsgálja felül a közösségi aktusokat. Későbbi döntésében[18] már azt követeli meg, hogy az indítványozó igazolja, hogy a német Alkotmány által megkívánt jogvédelem szintjét az uniós jog általánosságban nem biztosítja. Ezzel a feltétellel az alapjogvédelemre alapított felülvizsgálati lehetőséget lassú elhalásra ítélte.[19]
Az ultra vires vizsgálat gondolata először a Maastrichti Szerződés ratifikálásával kapcsolatban beadott indítványról szóló döntésben bukkant fel. A panaszos szerint megsértették az Alaptörvény 38. cikke szerinti jogát, amely minden állampolgár számára jogot biztosít a demokratikusan legitimált képviseletre a német parlamentben, valamint arra, hogy részt vegyen az államhatalom gyakorlásában. A Szövetségi Alkotmánybíróság határozata szerint az Alaptörvény 38. cikkének[20] sérelmével jár, ha nem egyértelmű, hogy a német jogalkotó milyen mértékben hagyta jóvá a szuverén jogok gyakorlásának átadást, az Európai Közösségek részére.[21] Ha az átruházás terjedelme nem egyértelmű, az megengedné a Közösség számára a hatáskör gyakorlás kiszélesítését, ami gyakorlatilag egy általános felhatalmazást jelentene.
A Szövetségi Alkotmánybíróság a 2010-ben született Honeywell döntésében a fenti elvet pontosította, de egyben gyengítette is, amikor kimondta, hogy "az ultra vires jogi aktus elfogadása előtt az Európai Unió Bíróságának lehetőséget kell adni arra, hogy az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatali eljárás keretében értel-
- 120/121 -
mezze a szerződést, és döntsön a szóban forgó jogi aktusok érvényességéről és értelmezéséről, amennyiben az még nem foglalkozott a feltett kérdésekkel"[22], egyben arra az álláspontra jutott, hogy az ultra vires kontroll csak abban az esetben érvényesülhet, ha az európai intézmények hatásköreinek ütközése kellően súlyos[23]. Ezzel a döntéssel az ultra vires teszt védelmi szintjét jelentősen leszállította és kinyilvánította, hogy az "Europarechtfreundlichkeit" elvének megfelelően átadja az elsőbbséget az előzetes döntéshozatalra a Bíróságnak, és csak ezt követően hozott végleges döntést.
A 2009. június 30-án meghozott 2 BvE 2/08[24]ítéletében a Szövetségi Alkotmánybíróság további vizsgálati szempontként bevezeti az alkotmányos identitás megsértésének lehetőségét. A döntés szerint a Lisszaboni Szerződés kapcsán benyújtott panasz vizsgálatának alapját a választójog, mint az alapvető jogokkal egyenlő jog határozza meg, és a szavazati jog megsértésének vizsgálata magában foglalja az alaptörvény 79. cikke 3.[25] bekezdése szerinti, az alkotmány azonosságaként meghatározott elvekbe történő beavatkozásokat is.[26] A szöveg azonban nem bontja ki, hogy egészen pontosan mi is az a speciális német alkotmányos identitás, amelyet védeni kíván.
Az Európai Unió Tanácsa 1988-ban döntött a monetáris unió létrehozásáról. A feltételek kidolgozása érdekében létrehoztak egy bizottságot Jacques Delors, az Európai Bizottság elnökének vezetésével. A bizottság által készített jelentés[27] három szakaszra tagolta a monetáris unió bevezetésének folyamatát, amely folyamat - az új tagországok belépését figyelembe nem véve - 2002. január első napján az euró[28] hivatalos fizetőeszközzé válásával zárult le.
A fenti folyamat egyik állomása az Európai Központi Bank (EKB) alapítása volt 1998. június elsején. A létrehozó dokumentum Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 129. cikkének (2) bekezdésében[29] adott felhatalmazás alapján alkotott dokumentum címe: A központi bankok Európai rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv. Az EKB feladata az Unió monetáris politikájának kialakítása és végrehajtása, az árstabilitás, és ezzel a gazdasági növekedés fenntartása.
Az EKB elsődleges feladata a közös pénz stabilitásának biztosítása. Az árfolyamstabilitásra legfőbb veszélyt jelentő problémát a kormányok túlzott költekezése, az államadósság növekedése jelenti. A költségvetési deficit elhárítására különböző mechanizmusokat hoztak létre, azonban az államadósság jegybanki pénzzel történő finanszírozását az alapító szerződésben foglalt tilalom akadályozza.[30]
A 2007-ben kezdődő globális pénzügyi válság hatalmas kihívások elé állította az Európai Uniót is.[31] A válság első évében a közvetlenül érintett ingatlanfejlesztő cégek és az azokat finanszírozó bankok mentek tönkre, de 2008. szeptember 15-én az USA öt legnagyobb kereskedelmi bankja egyikének,
- 121/122 -
a Lehman Brothersnek csődvédelembe menekülésével egyértelművé vált, hogy a válság az egész világra kiterjed, komoly visszaesést kiváltva. Október 8-án az EKB és a Fed egyeztetett kamatcsökkentést hajtott végre a válság hatásainak mérséklése érdekében.
A válság következtében a reálgazdasági teljesítmény visszaesett, a csődök és a hitelezés visszafogása miatt komoly pénzpiaci zavarok keletkeztek. Nőttek az államkötvények hozamai, felborítva az államháztartási hiányt, csökkent a kockázatvállalási, beruházási hajlandóság, jelentősen nőtt a munkanélküliség. A bankok az EKB-től vettek fel hitelt, illetve ott helyeztek el betéteket a pénzpiaci partnerek közötti bizalmatlanság miatt.
Az EKB rendelkezésére álló eszköztár három fő csoportra sorolható:[32]
- nyílt piaci műveletek,
- jegybanki rendelkezésre állás,
- a hitelintézetek általi kötelező tartalék képzése.
A válság okozta helyzetben az EKB-nak további, nem konvenciális eszközöket is be kellett vezetnie, annak érdekében, hogy a hatásokat minimálisra csökkentse, illetve a normális működéshez való visszatérés idejét csökkentse. Ez különösen 2010-től vált szükségessé, mivel ekkora a hitelezési válság összekapcsolódott egyes tagállamok államadósságának veszélyes szintre emelkedésével, a banki finanszírozás pedig jelentősen visszaesett. Az EKB-nak tehát meglévő eszköztárát át kellett alakítania, illetve újabb eszközöket kellett igénybe vennie. Mivel a témát tekintve ezek közül csak kettő releváns, bemutatásuktól felsorolásukon kívül
- az utolsó kettőt kivéve - eltekintek. Ilyen nem konvencionális eszközök:
- fedezettkötvény-vásárlási program,
- értékpapírpiaci program,
- negatív betéti kamatok,
- célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek,
- eszközfedezetű vállalati értékpapírvásárlási program,
- monetáris célú, végleges értékpapíradásvételi ügyletek programja (OMT),
- állampapírvásárlásokkal kibővített eszközvásárlási program (PSPP).[33]
Az EKB 2012. szeptember 6-i sajtóközleményében[34] jelentette be, hogy határozatokat fogadott el a szeptember 5-i és 6-i, 340. számú ülésén annak érdekében, hogy az egyes tagállamok által kibocsátott államkötvényekkel kapcsolatos befektetői félelmek miatt bekövetkező zavarokat kiküszöbölje, továbbá megőrizze az egységes monetáris politikát, eloszlatva a monetáris unió felbomlásával kapcsolatos félelmeket.
A program, mely végleges értékpapír-adásvételi műveletek (Outright Monetary Transactions, OMT) néven vált közismertté, felhatalmazza a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) arra, hogy az euróövezethez tartozó tagállamok rövid lejáratú államkötvényeit korlátlan mennyiségben felvásárolja a másodlagos piacokon, amennyiben az adott ország IMF prog-
- 122/123 -
ramot és fiskális kiigazítást hajt végre. A program keretében tényleges vásárlásra nem került sor, az EKB szerint a puszta bejelentése is elegendő volt a kívánt hatás eléréséhez, 2013. év végére a tőke visszaáramlott olyan stresszes országokba, mint Olaszország és Spanyolország, az államkötvények hozama pedig visszaesett, visszatérve a válság előtti szintre.[35]
Peter Gauweiler és további egyéni panaszosok a Szövetségi Alkotmánybírósághoz ezzel a programmal kapcsolatban több alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, a DIE LiNKE parlamenti frakció pedig az alkotmányos szervek közötti peres eljárást kezdeményezett. A beadványok sérelmezték a Német Szövetségi Bank részvételét az OMT program végrehajtásában, és azt is, hogy a parlament és a szövetségi kormány elmulasztotta sz e programmal szembeni fellépést. Álláspontjuk szerint az OMT program nem tartozik az EKB hatáskörébe, azon túllépve fogadta azt el, továbbá sérti az euróövezethez tartozó tagállamok monetáris finanszírozásának tilalmát (EUMSZ 123. cikk), a német alaptörvényben szentesített demokrácia elvét, ezáltal pedig a német alkotmányos identitást. Peter Gauweiler és Roman Huber panaszosok szerint az OMT program tényleges célja az "euró megmentése" azáltal, hogy az egyes tagállamok adósságát közössé teszi.[36]
A Szövetségi Alkotmánybíróság a Honeywell döntésben megfogalmazottak szerint előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz - történeténelme során először -, az eljárás felfüggesztése mellett. A Bírósághoz előterjesztett kérdések két fő csoportra oszthatóak: egyrészt azt firtatta a Szövetségi Alkotmánybíróság, hogy az EKB a tagállamok hatáskörének megsértésével túllépi-e a monetáris politikára vonatkozó hatáskörét, másrészt megsérti-e a monetáris finanszírozás tilalmát a program bevezetésével. A Szövetségi Alkotmánybíróság egyúttal "megoldási javaslatát" is előterjesztette, azzal a nem titkolt éllel, hogy kész az OMT határozat ultra viresnek nyilvánítására.
Villalón főtanácsnok indítványa a konkrét program tekintetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az "OMT-programot monetáris politikai intézkedésnek kell tekinteni feltéve, hogy a program alkalmazása esetén az EKB tartózkodik az EFSF/ESN keretében elfogadott pénzügyi támogatási programokba való minden közvetlen beavatkozástól."[37] Az indítvány ugyanakkor hosszan vizsgálja az ultra vires és az alkotmányos identitáson alapuló nemzeti felülvizsgálat kérdéseit. Rámutat arra, hogy a Bíróság döntéseiben a tagállamok "közös alkotmányos hagyományainak"[38] is szerepe van, a határozataiban megjelennek a közös alkotmányos hagyományok. Rámutat azonban arra, hogy komoly veszéllyel járna az Unió fennállására az, ha a tagállami alkotmányos identitást egy abszolút, az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésében szereplő "nemzeti identitástól" eltérőnek kategóriaként értelmezzük.[39] Álláspontja szerint az ilyen alkotmányos felülvizsgálat esetében fennáll annak a veszélye, hogy az eszközzé válik, ugyanakkor bízik abban, figyelemmel az "Europafreundlichkeit" és a lojális
- 123/124 -
együttműködés elvére, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság az alapeljárásban irányadónak fogadja el a Bíróság által az előterjesztett kérdésre adott választ.
A Bíróság 2015. június 16-i ítélete szerint az OMT program jogszerű volt, amely döntést a[40] Szövetségi Alkotmánybíróság eljárásában irányadónak fogadott el, megerősítve azt a nézetet, amely szerint az alapjogvédelemre alapított felülvizsgálati lehetőség után az ultra vires vizsgálat is lassú elhalásra van ítélve.[41] Fontos azonban az, hogy az ítéletben megerősítette azt az álláspontját mely szerint előzetes döntése az előterjesztő bíróságra kötelező, ezzel válaszolva a főtanácsnoki indítványban megfogalmazott kételyekre is.[42]
Az EKB a 2015. március 4. napján kelt 2015/774 számú határozatával[43] vezette be a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programot (PSPP), ami a kiterjesztett eszközvásárlási program négy alprogramjának az egyike, amit az euróövezet tagállamainak jegybankjai és az EKB hajtanak végre.
A program célja, hogy monetáris politikai könnyítést tegyen lehetővé a tagállamok számára rendelkezésre álló pénzmennyiség növelésével, így serkentve a beruházást és a fogyasztást, illetve biztosítva az eurózónában a 2%-os inflációs ráta elérését, ezzel az árstabilitás fenntartását. A PSPP az eszközvásárlási program legnagyobb alprogramjává vált, 2019. november 8-áig a kötvényvásárlások 81,63%-a a PSPP program keretében történt.[44]
A PSPP keretein belül az EKB és a nemzeti jegybankok együtt vásárolták meg a kötvényeket; meghatározták a kockázatmegosztás elvét a kötvények "hipotetikus vesztesége" alapján. Mindennek eredményeként a vásárlások 20 százaléka tekintetében kellett megosztani a kockázatokat úgy, hogy 10 százalék azoknál a papíroknál merült fel, melyeket az EKB maga vásárolt, 10 százalék pedig a nemzeti jegybankok által az európai intézményektől vásároltak esetében. Ezt meghaladóan a nemzeti jegybankok saját maguk feleltek a vásárolt kötvényekért, de a veszteség viselésére vonatkozóan egyik EKB határozat sem tartalmazott szabályokat.[45]
A programmal szemben több panaszos fordult a Szövetségi Alkotmánybírósághoz.[46] A panaszok az Európai Unió nagy összegű kötvényvásárlási programjának két alprogramja, a PSPP és a versenyszféra vagyoni értékű jogainak felvásárlására irányuló program (CSPP)[47] ellen irányultak.
Az első panaszos beadványa szerint[48] a Szövetségi Kormány és a Szövetségi Parlament elmulasztotta megakadályozni a kiterjesztett kötvényvásárlási programról szóló EKB határozatok végrehajtását, továbbá a Szövetségi Jegybank mulasztott akkor, amikor nem fordult a Bírósághoz az EKB ellen, ezzel megsértve az Alaptörvény 38. cikke első bekezdésében foglalt jogát.[49]
A II. rendű panaszos szerint a Szövetségi Kormánynak és a Parlamentnek az EKB határozatok felfüggeszté-
- 124/125 -
sét kellett volna kérnie, és megfelelő biztonsági intézkedéseket alkalmazni annak érdekében, hogy végrehajtásuk esetén azok hatása Németországra lehetőleg minimális legyen.[50]
A III. r. panaszos sérelmezte, hogy a Szövetségi Kormány elmulasztotta megtenni a szükséges lépéseket amiatt, hogy az EKB a kötvényvásárlással hatáskörét átlépve a tagállamok gazdaságpolitikai hatáskörét elvonta, megsértette a monetáris finanszírozás tilalmát, és ezzel a Német Szövetségi Köztársaság alkotmányos identitását.[51]
A IV. r. panaszos kifogásolta a PSPP-al és CSPP-al szembeni fellépés hiányát. Álláspontja szerint az EKB az általa folytatott kötvényvásárlásokkal a hatáskörét jelentősen túllépte, aminek következtében azok az Alaptörvény 20. cikk 2. bekezdésében rögzített népszuveneritás elvébe ütköznek és a velük szembeni fellépés hiánya sérti a panaszos az Alaptörvény 38. cikke első bekezdésében foglalt jogát.[52]
A panaszosok közös álláspontja szerint az EKB a programok alapjául szolgáló határozatait hatáskörét túllépve hozta meg, a kötvényvásárlási program sérti az EUMSZ 123. cikk (1) bekezdésében foglalt, a tagállami költségvetések a központi bank általi finanszírozásának tilalmát. Mivel a költségvetés megállapítására vonatkozó Szövetségi Parlamenti jogot is érinti, sérti az alkotmányos identitás elvét is.
A Szövetségi Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszok nagyobb részét nem fogadta be, azokat elutasította. A CSPP-vel kapcsolatban benyújtott panaszt az alapeljárástól elkülönítette, majd azt felfüggesztette és öt kérdést előzetes döntéshozatalra terjesztett elő a Bírósághoz. A kérdések különösen a monetáris finanszírozás tilalmára, az EKB valutapolitikával kapcsolatos felhatalmazására, illetve a lehetséges hatáskör túllépésre vonatkoztak. Az ötödik kérdés arra várt választ, hogy a tagállami központi bankok között alkalmazott korlátlan kockázatmegosztás következtében előállható olyan helyzet, ami a nemzeti központi bankok költségvetési forrásokból történő feltőkésítését teheti szükségessé, ellentétes-e a szerződések rendelkezéseivel.
A Bíróság a 2018. december 11. napján kelt C-493/17 számú Weiss és társai ügyében hozott határozatában[53] az ötödik kérdést elfogadhatatlannak ítélte, mivel álláspontja szerint a probléma hipotetikus. Az első négy kérdést célszerűségi szempontból együttesen vizsgálta, mivel "a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kéri a Bíróságtól, hogy az EUMSZ 119. cikk, az EUMSZ 123. cikk (1) bekezdése, az EUMSZ 127. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint az EUMSZ 296. cikk második bekezdése, továbbá a KBERről és az EKBról szóló jegyzőkönyv 17-24. cikke alapján vizsgálja meg a 2015/774 határozat érvényességét."[54]
A bíróság döntése szerint a megvizsgált kérdések vonatkozásában nem merült fel olyan tényező, amely érintené a 2017. január 11i 2017/100 EKB határozattal módosított, a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról szóló, 2015. március 4-i (EU) 2015/774 európai központi banki határozat érvényességét. A Bíróság érvelése szerint a válság kezeléséhez szükségesen
- 125/126 -
alkalmazandó monetáris eszközök vonatkozásában nem zárható ki valamely reálgazdasági hatás, azonban ezek alkalmazásának megtiltása ellehetetlenítené az EKB számára feladatainak teljesítését. Álláspontja a szerint az ilyen intézkedések feltétele az, hogy azok hatásait előre mérjék fel és az intézkedések alkalmazásánál vegyék számításba.
A Szövetségi Alkotmánybíróság 2020. május 5-én az alkotmányjogi panaszoknak részben helyt adott, mivel a Szövetségi Kormány és Parlament megsértette az indítványozók alkotmányos jogait azzal, hogy nem tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az EKB ne lépje túl hatáskörét, és az értékpapír-vásárlással ne végezzen olyan monetáris műveleteket, amelyek tagállami gazdaságpolitikai hatáskörbe tartoznak. Ezen túlmenően a panaszokat megalapozatlannak ítélte.
A Szövetségi Alkotmánybíróság érvelése szerint az Alaptörvény 38. cikkében biztosított jogok a polgárok demokratikus önrendelkezését és akaratnyilvánítását védik. Ezek a jogok részei az alkotmányos identitásnak. A népszuveneritás elvéből következően az állami szervek nem ruházhatják át hatásköreiket az Európai Unióra anélkül, hogy erre felhatalmazást kérnének az állami szuveneritás végső forrásának tekinthető polgároktól. Ebből következően a Szövetségi Parlament, mint a nép által közvetlenül elszámoltatható szerv nem járulhat hozzá olyan döntéshez, amely lehetővé teszi, hogy az állami kiadások típusát és szintjét jelentős mértékben nemzetek feletti szinten határozzák meg.[55]
A Szövetségi Alkotmánybíróság nem vitatta azt, hogy alááshatja az uniós jog alkalmazási elsőbbségét a tagállamok olyan magatartása, amellyel saját bíróságai által dönthetnének az uniós jog érvényességéről. Ugyanakkor az ultra vires vizsgálat lehetőségéről való teljes lemondás azt jelentené, hogy az Unió szervei lehetőséget kapnának akár olyan értelmezés elfogadására is, amely a Szerződés hatáskörének kiterjesztéséhez vezet.
Azt sem kívánta vitatni, hogy az uniós jog, értelmezése és az ehhez kapcsolódó módszertani elvek meghatározása, a Bíróság hatáskörében tartozik az EUSZ 19. cikk első bekezdése alapján[56], ugyanakkor kifejtette azt az álláspontját, hogy a Bíróság hatáskörét átlépi, ha nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a hagyományos európai értelmezési módszereket. Azonban mindaddig, amíg az EUB elismert módszertani elveket alkalmaz, és az általa hozott döntés objektív szempontból nem önkényes, a Szövetségi Alkotmánybíróságnak akkor is tiszteletben kell tartania az EUB határozatát, ha olyan álláspontot képvisel, amely ellen súlyos érveket lehet hozni.[57]
A határozat szerint a Bíróság saját más területeken alkalmazott módszertani megközelítését is redukálta, amikor figyelmen kívül hagyta a PSPP tényleges hatásait a program arányosságának értékelése során, csak a célra és az eszközökre összpontosított, figyelmen kívül hagyva a gazdaságpolitikai következményeket. Így viszont az EUSZ 5. cikkében[58] foglalt arányosság követelményének vizsgálata a megfelelő mérlegelés hiányában nem te-
- 126/127 -
kinthető elvégzettnek. Ezért a Bíróság döntése, mivel meghaladja az EUSZ 19. cikkének első bekezdése első mondatában ráruházott hatáskört és ezzel hatáskörelvonást eredményez a tagállamok kárára, ultra vires aktusnak minősül és Németországban nem rendelkezik kötelező érvénnyel.[59]
Egyúttal kimondta, hogy legfeljebb három hónapos átmeneti időszakot követően a Bundesbank már nem vehet részt a program végrehajtásában, hacsak az EKB Kormányzótanácsa nem fogad el új határozatot, amely érthetően és megalapozott módon bizonyítja, hogy az EKB által követett monetáris politikai célok nem aránytalanok a programból fakadó gazdasági és fiskális politikai hatásokkal. Ugyanezen feltétel mellett a Bundesbanknak biztosítania kell, hogy a PSPP keretében már megvásárolt és a portfóliójában tartott kötvényeket a KBER-szel koordinált -esetleg hosszú távú - stratégia alapján értékesítsék.[60]
A három hónapos határidő lejárt, ennek ellenére a számos szerző által vizionált világvége nem - legalábbis nem ezért - következett be. Számos nyilatkozat született a kérdés kapcsán. Megszólalt a Bundesbank elnöke dr. Jens Weidman, aki fontos döntésnek nevezte a Szövetségi Alkotmánybíróság ítéletét és kifejtette, hogy az EKB függetlenségének tiszteletben tartása mellett támogatni fogja az abban foglaltak teljesülését.[61] Az EKB által kiadott nyilatkozat[62] szerint a Kormányzótanács továbbra is elkötelezett amellett, hogy megbízása keretein belül folytassa programját a kitűzött céljai elérése érdekében. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint a Bizottság fontolóra veheti egy sor intézkedés megkezdését válaszként a 2020 májusi határozatra, amelyek magukba foglalhatják egy esetleges kötelezettségszegési eljárás megindítását Németország ellen az EU-szerződések (EUSZ és EUMSZ) megsértése miatt.[63]
A határidő azóta eltelt, kötelezettségszegési eljárásra nem került sor, ami véleményem szerint szerencsés lépés, elsősorban a helyzet további romlásának elkerülése végett. A Szövetségi Alkotmánybíróság előírását - legalább papíron - teljesítették. Az EKB Kormányzótanácsa ugyan nem adott ki új határozatot, amely bizonyítaná, hogy a PSPP által követett monetáris politikai célok nem aránytalanok, de számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy bizonyítsa a PSPP arányos jellegét. Számos ülési jegyzőkönyvet tettek közzé, amelyek kiemelték az EKB tagjai közötti vitát az eszközvásárlások gazdasági hatásairól. Ahogy azt Phedon Nicolaides kifejtette, e jegyzőkönyvek és az előzőek összehasonlítása nyilvánvalóvá teszi, hogy az EKB most megerősített arányosságon alapuló érvelést alkalmaz vitáiban.[64] 2020. augusztus 3-án a Bundesbank szóvivője közölte, hogy mivel az EKB által benyújtott értékelés megfelel a Szövetségi Alkotmánybíróság ítéletében vázolt követelményeknek, így azok teljesültek, Németország továbbra is folytathatja részvételét a PSPP-ben.[65]
- 127/128 -
A fenti történések arra utalnak, hogy a vihar elült és az eszközvásárlási program folytatódhat tovább. Ez azonban korántsem biztos, mivel egyrészt a korábbi eljárás panaszosai újabb panaszt kívánnak benyújtani, most már arra hivatkozva, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság által meghatározott követelmények nem teljesültek. Másrészt a koronavírus okozta válság miatt az EKB Pandemic Emergency Purchase Programme (PEPP) néven hasonló válságkezelő csomag beindításáról döntött, ami elsősorban Olaszország és Spanyolország likviditásának fenntartását segítené és amelynek volumene 750 milliárd euró.[66]. Bár maga Andreas Voßkuhle a Szövetségi Alkotmánybíróság volt elnöke nyilatkozott úgy[67], hogy a döntés a PEPP-t nem érinti, nem nehéz elképzelni, hogy a program ellen ugyanolyan alapon indítanak támadást. Azt sem felejthetjük el, hogy az ítélet szerint a kötvényvásárlás semmiképpen sem arányos, ha az EKB egy ország állampapírjainak több, mint 33 százalékát magánál tartja.[68] Ez a jelenlegi vásárlási ütem mellett Itália esetében 18 hónap múlva bekövetkezik.[69]
Noha mindkét program jelenleg is folyamatban van, különösen egy gazdasági válság idején a bizonytalanság nem tesz jót a válságkezelésnek, és nehéz úgy tervezni, hogy 4-5 év múlva bekövetkezhető hatásokkal is számolni kell.
Úgy gondolom, hogy bár a gazdaságot jelenleg nem befolyásolja a döntés, a későbbi hatásai kiszámíthatatlanok, tekintettel arra is, hogy a döntés értelmezhető úgy is, hogy a Szövetségi Alkotmánybíróság kijelölte azokat a határokat, ameddig Németország hajlandó elmenni a többi tagország megmentése érdekében, és ezek a határok a politika által bármikor aktiválhatóak.
Véleményem szerint a legfontosabb jogi probléma a Szövetségi Alkotmánybíróság által alkalmazott megközelítés a hatáskör átruházás és az arányosság vizsgálata terén. Az EUSZ 5. cikk első bekezdése szerinti hatáskörátruházás a szabály, mint a kompetencia alapja, míg az arányosság elve ennek használatát rendezi[70], azaz egy meglévő uniós hatáskört feltételez, amelynek a gyakorlását szabályozza. Jelen esetben a jogalap a hatáskör tekintetében az EUMSZ 127. cikke, illetve az EKB alapító okiratának 18. cikk első bekezdése.[71] Ha az arányosság irányából akarjuk megközelíteni a kompetencia kérdését akár, arra a következtetésre is juthatunk, amennyiben az Unió részéről hatáskör túllépésre kerül sor, akkor a tagállamokat kell az adott kérdésben kompetensnek minősíteni, amely megközelítés nyilvánvalóan értelmetlenné teszi az Unió létét is.
Annak ellenére, hogy az elsőbbség kérdése végigkíséri az unió jogának történetét a Szövetségi Alkotmánybíróság mindvégig óvatosan nyúlt a témához. Bár kidolgozott vizsgálati elveket, soha nem nyilvánította ultra viresnek a Bíróság egyetlen határozatát sem. Sőt sokáig úgy lehetett tekinteni a gyakorlatát, hogy a saját maga által megfogalmazott feltételek teljesítését nehezíti, és inkább egy egymást tiszteletben tartó párbeszéd fenntartása az elsődleges célja. Másfelől viszont kijelenthetjük, a Szövetségi Alkotmánybíróság gyakorlatában ez a lehetőség mindvégig
- 128/129 -
megvolt. Sőt a gyakorlatból valósággá is válhatott, hiszen mindeddig egyetlen olyan alkalom volt, amikor a Bíróság egy ítéletét ultra viresnek nyilvánították[72] és a döntést kommentáló Jan Komáreknek a koppenhágai egyetemi tanárának a következő jutott eszébe: "a solangét a kezükbe adni olyan volt, mint hagyni a gyerekeket gyufával játszani".[73]
A gyufát ismét elővették és a tűz veszélye is nagyobb. Bár elsősorban a döntés ultra vires jellegét hangsúlyozzák, véleményem szerint a jelentősége nem ebben áll, sőt nem is elsődlegesen jogi kérdés a fő probléma. A gazdasági válság, a nemzetközi gazdasági és politikai térben lejátszódó változások[74] a probléma politikai megoldását teszik szükségessé, mivel véleményem szerint elsősorban politikai kérdésről beszélhetünk, hiszen a Szövetségi Alkotmánybíróság is hivatkozik Németország integrációs programjára egy olyan alapként, amelyre a polgárok felhatalmazást adtak, így legitimálva azt. Az Uniónak a tagállamok konszenzusos megállapodásával el kell döntenie a hogyan tovább kérdését és ennek megfelelően újra alkotni a közösségi jogot. Ha az Unió nem határozza meg identitását valamely irányban, akkor a kérdés csak az lehet mikor és melyik alkotmánybíróság hozza meg a következő ultra vires döntést, hiszen jelenleg az is vita tárgya, hogy mire és milyen terjedelemben adtak az unió és/vagy a tagállamok polgárai felhatalmazást. ■
JEGYZETEK
[1] https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/EN/2020/05/rs20200505_2bvr085915en.html (letöltve: 2021. január 3.)
[2] Az Európai Központi Bank (EU) 2015/774 Határozata (2015 március 4.)
[3] Jörn Ipsen: Das Bundesverfassungsgericht ultra vires. Recht und Politik 2020. Vol. 56. Issue 3. 344-363.o. A szerző által rendelkezésre bocsátva
[4] https://www.corriere.it/economia/fi-nanza/20_maggio_05/bce-corte-karlsruhe-il-quanti-tative-easing-viola-parte-costituzione-tedesca-66bc352c-8eab-11ea-8162-438cc7478e3a.shtml (letöltve: 2021.január 3.)
[5] https://www.handelsblatt.com/politik/deutschland/ezb-urteil-friedrich-merz-dieses-ur-teil-wird-europaeische-rechtsgeschichte-schre-iben/25803222.html?ticket=ST-26061681-UxFx-7chAQelgdHYmb9dx-ap6 (letöltve: 2021. január 3.)
[6] https://www.gov.pl/web/justice/the-judge-ment-of-the-german-constitutional-court-confirms-polands-position-in-the-dispute-with-the-european-commission (letöltve: 2021.január 3.)
[7] https://www.handelsblatt.com/politik/deutschland/ezb-urteil-friedrich-merz-dieses-ur-teil-wird-europaeische-rechtsgeschichte-schrei-ben/25803222.html (letöltve: 2021. január 3.)
[8] https://www.handelsblatt.com/politik/deutschland/ezb-urteil-friedrich-merz-dieses-ur-teil-wird-europaeische-rechtsgeschichte-schrei-ben/25803222.html (letöltve. 2021. január 3.)
[9] Lásd még: Tilk Péter: Az Alkotmánybíróság és a pénzügyi tárgyú törvények vizsgálati lehetősége. Fundamentum 2014. 1-2.sz. 97-98.o.
[10] A Bíróság 106/77 Amministrazione delle Fi-nanze dello Stato v Simmenthal SpA ügyben hozott ítélete, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A61977CJ0106 (letöltve: 2021. január 3.)
[11] A Bíróság a C-26/62.sz., Van Gend&Loos kontra Nederlandse administratie der belastingen ügyben 1963. február 5-én hozott ítélete. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CE-LEX%3A61962CJ0026 (letöltve. 2021. január 3.)
[12] A Bíróság ítélete a C-6/64. sz. Flaminio Costa és az E.N.E.L. ügyben, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CE-LEX:61964CJ0006&from=EN (letöltve: 2021. január 3.)
[13] A Bíróság ítélete a C-11/70. sz. Internationale Handelsgesellschaft mbH v Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel ügyben https://eurlex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/?uri=CE-LEX%3A61970CJ0011 (letöltve. 2021. január 3.)
[14] A Bíróság ítélete a C-314/85. sz. a FotoFrost és a Hauptzollamt LübeckOst ügyben, https://curia.europa.eu/arrets/TRA-DOC-HU-ARRET-C-0314-1985-200407013-05N00.html (letöltve: 2021. január 3.)
- 129/130 -
[15] Az elsőbbség elve nemcsak az alkotmánybíróságok esetében váltott ki ellenállást. A legfelsőbb francia közigazgatási bíróság a Conseil d' Etat csak 1989-ben a Raoul Georges Nicolo által indított perben ismeri el az uniós jog elsőbbségét.
[16] Mely szerint, ha a döntés szempontjából releváns jogszabályt az eljáró bíróság alkotmányellenesnek vél, az eljárást fel kell függesztenie és a Szövetségi Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. https://www.gesetze-im-internet.de/gg/art_100.html (letöltve: 2021. január 3.)
[17] A Bíróság ítélete a C-29-69. sz. Erich Stauder kontra Stadt Ulm - Sozialamt ügyben, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CE-LEX%3A61969CJ0029 (letöltve: 2021. január 3.)
[18] BVerfGE 102, 147 - Bananenmarktordnung
[19] Chronowski Nóra - Vincze Attila: Önazonosság és európai integráció - az Alkotmánybíróság az identitáskeresés útján. Jogtudományi Közlöny 2017. 3.sz. 117-132. o.
[20] 38. cikk 1) A német Bundestag tagjait általános, közvetlen, szabad, egyenlő és titkos választásokon választják meg. Az egész nép képviselői, akiket nem kötnek parancsok és utasítások, és csak a lelkiismeretüknek alávetettek.
(2) Szavazásra jogosult, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte; Választható, aki a választási korhatárt betöltötte.
(3) A részleteket külön szövetségi törvény határozza meg. https://www.gesetze-im-internet.de/gg/art_38.html (letöltve. 2021. január 3.)
[21] 2 BvR 2159/92, 105 https://www.servat.unibe.ch/dfr/bv089155.html (letöltve: 2021. január 3.)
[22] https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/DE/2010/07/rs20100706_2bvr266106.html 2 BvR 2661/06 2021. január 3. Az eredeti szöveg: b) Vor der Annahme eines Ultra-vires-Akts ist dem Gerichtshof der Europäischen Union im Rahmen eines Vorabentscheidungs-verfahrens nach Art. 267 AEUV die Gelegenheit zur Vertragsauslegung sowie zur Entscheidung über die Gültigkeit und die Auslegung der fraglichen Handlungen zu geben, soweit er die aufgeworfenen Fragen noch nicht geklärt hat.
[23] Ezzel megegyező magyar terminológiát használt Blutman László is, részletesen ld.: Blutman László: Szürkületi zóna: Az Alaptörvény és az uniós jog viszonya. Közjogi szemle 2017.1. sz. 14. o.
[24] https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/DE/2009/06/ es20090630_2bve000208.html (letöltve: 2021. január 3.)
[25] Ezen alaptörvény olyan módosítása, amely befolyásolja a Föderáció tartományokra történő felosztását, a tartományok alapvető részvételét a jogszabályok megalkotásában vagy az 1. és 20. cikkben meghatározott elveket, nem megengedett. https:// www.gesetze-im-internet.de/gg/art_79.html (letöltve: 2021. január 3.)
[26] Érdekességként jegyezném meg, hogy az eljáró tanács elnöke ugyanaz az Andreas Voßkuhle, aki a PSSP ügyben is eljárt.
[27] https://www.ecb.europa.eu/ecb/access_to_documents/archives/delors/documents/shared/data/ecb.dr.delors890412_DraftFullReportNotes.en.pdf (letöltve: 2021. január 3.)
[28] Az eurót, mint elszámolási pénzt 1999. január 1. napján vezették be, a tényleges pénzforgalomba 2002. január 1. napján került.
[29] "(2) A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányát (a továbbiakban: a KBER és az EKB alapokmánya) a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyv állapítja [meg.]"
[30] EUMSZ 123. cikk(az EKSz. korábbi 101. cikke) (1) Az Európai Központi Bank, illetve a tagállamok központi bankjai (a továbbiakban: nemzeti központi bankok) nem nyújthatnak folyószámlahitelt vagy bármely más hitelt az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok központi kormányzata, regionális vagy helyi közigazgatási szervei, közjogi testületei, egyéb közintézményei vagy közvállalkozásai részére, továbbá ezektől közvetlenül nem vásárolhatnak adósságinstrumentumokat.
[31] Lásd még: Szilovics Csaba: Pénzügyi jog. Inter-Szféra Kft., Pécs 2020. 5-24.o.
[32] Az EKB monetáris politikája, valamint a válság alatt alkalmazott műveleteiről bővebben: Meizer Gábor - Palotai Dániel: Az Európai Központi Bank monetáris politikája, https://dfk-online.sze.hu/images/egyedi/%C3%81llam%20v%C3%A1ls%C3%A1g%20p%C3%A9nz%C3%BCgyek/meizer_palotai.pdf (letöltve: 2021. január 3.)
[33] Intézményi síkon is számos változás történt. A válság késztette az Európai tanácsot, hogy A Tanács 407/2010/EU rendeletével létrehozza az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), amelynek célja a pénzügyi stabilitás elősegítése. Az Európai Parlament és Tanács az 1092/2010/EU rendelettel létrehozta az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) melynek része a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének, majd 1096/2010/EU rendeletével az Európai Központi Bankot az Európai Rendszerkockázati Testület működését érintő külön feladatokkal ruházta fel, a tanács 1024/2013/EU rendeletével az Európai Központi Bankot a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő bízta meg.
- 130/131 -
[34] https://www.ecb.europa.eu/press/govcdec/otherdec/2012/html/gc120921.en.html (letöltve: 2021. január 3.)
[35] Annalisa Ferrando, Alexander Popov and Gregory F. Udell: Sovereign stress, unconventional monetary policy, and SME access to finance https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/scpwps/ecbwp1820.en.pdf?1a09169e5a-a2d3a6002675b624554421 (letöltve: 2021.janurár.3.)
[36] Főtanácsnoki indítvány, 95. o. http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=2A719E1633A-6453E0DC83349C99DC122?text=&docid=161370&pageIndex=0&doclang=hu&mode=lst&-dir=&occ=first&part=1&cid=22904217 (letötlve:2021. január 3)
[37] főtanácsnoki indítvány, 151. o.
[38] főtanácsnoki indítvány, 61. o.
[39] főtanácsnoki indítvány, 59. o.
[40] A Bíróság ítélete a C-62/14. sz. Peter Gauweiler, és mások, a Fraktion DIE LINKE im Deutschen Bundestag v a Deutscher Bundestag ügyben
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=165057&pageIndex=0&-doclang=hu&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&-cid=22908302 (letöltve: 2021. január 3.)
[41] Chronowski Nóra - Vincze Attila: Önazonosság és európai integráció - az Alkotmánybíróság az identitáskeresés útján. Jogtudományi Közlöny 2017.3.sz. 117-132. o.
[42] "Emlékeztetni kell arra is, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően a Bíróság által az előzetes döntéshozatali eljárás során hozott ítélet az alapügy elbírálásánál a nemzeti bíróságra nézve kötelező erejű a szóban forgó uniós intézmények jogi aktusainak értelmezését vagy érvényességét illetően (lásd különösen: Fazenda Pública ítélet, C-446/98, EU:C:2000:691, 49. pont; Elchinov-ítélet, C-173/09, EU:C:2010:581, 29. pont)." C-62/14. 16.
[43] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriser-v%3AOJ.L_.2015.121.01.0020.01.HUN&-toc=OJ%3AL%3A2015%3A121%3ATOC (letöltve: 2021. január 3.)
[44] Barsi-Fodor Bea Éva - Breczkáné Békési Gabriella - Szabó Anna - Palkó Tamás: Ultra vires aktusnak minősített uniós határozatok - a Német Szövetségi Alkotmánybíróság 2020. május 5-i ítélete és annak fogadtatása. http://ejszh.justice.hu/working-papers (letöltve: 2021.január.3.)
[45] Barsi-Fodor - Breczkáné Békési - Szabó - Palkó im.
[46] Heinrich Weiss, Jürgen Heraeus, Patrick Adenauer, Bernd Lucke, Hans-Olaf Henkel, Joachim Starbatty, Bernd Kölmel, Ulrike Trebesius, Peter Gauweiler, Johann Heinrich von Stein, Gunnar Heinsohn, Otto Michels, Reinhold von Eben-Worlée, Michael Göde, Dagmar Metzger, Karl-Heinz Hauptmann, Stefan Städter, Markus C. Kerber és társai
[47] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32016D0016 (letöltve: 2021. január 3.) Az EKB a vállalati szektort érintő vásárlási programot (corporate sector purchase programme - CSPP) indít. E döntés azt a célt szolgálja, hogy tovább erősítse az eurorendszer eszközvásárlásainak a reálgazdaság finanszírozási feltételei felé való begyűrűzését, valamint, hogy az egyéb fennálló rendkívüli monetáris politikai intézkedésekkel együtt további monetáris politikai lazítást biztosítson és hozzájáruljon az inflációs ráták középtávon 2 % alatti, azonban ahhoz közeli szintre történő visszaállásához.
[48] Judgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 19. https://www.bundesverfassungsgericht.de/SharedDocs/Entscheidungen/EN/2020/05/rs20200505_2bvr085915en.html (letöltve: 2021. január 3.)
[49] 38. cikk 1) A német Bundestag tagjait általános, közvetlen, szabad, egyenlő és titkos választásokon választják meg. Az egész nép képviselői, akiket nem kötnek parancsok és utasítások, és csak a lelkiismeretüknek alávetettek. https://www.gesetze-im-internet.de/gg/art_38.html (letöltve: 2021. január 3.)
[50] Judgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 33.
[51] Judgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 42.
[52] Judgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 53.
[53] A Bíróság C-493/17 számú Weiss és társai ügyében hozott ítélete
[http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=208741&pageIndex=0&-doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&-cid=22935482 (letöltve: 2021. január 3.)]
[54] A Bíróság C-493/17 számú Weiss és társai ügyében hozott ítélete, 27.
[55] Grundgesetz 23. cikk A szövetségi kormány törvényekkel átruházhatja a szuverén jogokat a Bundesrat beleegyezésével. https://www.gesetze-im-internet.de/gg/art_23.html (letöltve: 2021. január 3.)
[56] 19. cikk (1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CE-LEX%3A12012M%2FTXT (letöltve: 2021. január 3.)
- 131/132 -
[57] iudgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 113.
[58] (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó.
(4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
[59] Judgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 119.
[60] Judgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 235.
[61] https://www.bundesbank.de/en/press/press-releases/statement-by-bundesbank-president-jens-weidmann-on-the-judgement-of-the-federal-constitutional-court-bundesverfassungsgericht-832414 (letöltve: 2021. január 3.)
[62] https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ecb.pr200505~00a09107a9.en.html (letöltve: 2021. január 3.)
[63] https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2020-05/cp200058en.pdf (letöltve: 2021. január 3.)
[64] https://eulawlive.com/three-months-after-weiss-was-nun/ (letöltve: 2021. január 3.)
[65] https://www.bloomberg.com/news/articles/2020-08-03/bundesbank-will-continue-bond-buying-as-german-court-spat-ends (letöltve: 2021. január 3.)
[66] https://www.ecb.europa.eu/mopo/implement/pepp/html/index.en.html (letöltve: 2021. január 3.)
[67] https://www.cnbc.com/2020/05/05/german-top-court-says-ecbs-qe-partially-violates-law.html (letötlve:2021. január.3.)
[68] Judgment of 5 May 2020 - 2 BvR 859/15, 124.
[69] https://www.corriere.it/economia/fi-nanza/20_maggio_05/bce-corte-karlsruhe-il-quanti-tative-easing-viola-parte-costituzione-tedesca-66bc352c-8eab-11ea-8162-438cc7478e3a.shtml (letöltve: 2021. január 3.)
[70] Paul Craig - Grainne de Burca: EU Law Text Cases, and Materials. Oxford University, Oxford 2015. According to whom the Treaty "distinguishes between the existence and the use of competence."
[71] 18.1.In order to achieve the objectives of the ESCB and to carry out its tasks, the ECB and the national central banks may:- operate in the financial markets by buying and selling outright (spot and forward) or under repurchase agreement and by lending or borrowing claims and marketable instruments, whether in Community or in non-Community currencies, as well as precious metals; - conduct credit operations with credit institutions and other market participants, with lending being based on adequate collateral. https://www.ecb.europa.eu/ecb/pdf/orga/escbstatutes_en.pdf 2021. január 3.
[72] A cseh alkotmánybíróság "ultra vires"-nek nyilvánította az EU C-399/09 Landtová ügyben hozott ítéletét, 2012/01/31 -PL. ÚS 5/12: Slovak pensions
[73] https://verfassungsblog.de/playing-matches-czech-constitutional-courts-ultra-vires-revolution/ (letöltve: 2021.január3.)
[74] Például a mesterséges intelligencián alapuló fejlődés, az ehhez szükséges adatvagyon biztosítása, amiben Mind Kína, mind az USA jóval az Unió előtt jár, Kína gazdasági és regionális katonai előretörése, a klímaváltozással kapcsolatos számtalan következmény.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző bíró, Zalaegerszegi Járásbíróság.
Visszaugrás
