A 2018. január 1-jén hatályba lépett polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) számos újítás, átfogó változtatás bevezetésével, a magyar perjogban hagyományokkal rendelkező jogintézmények újraélesztésével és a kor követelményeihez igazításával, egyes helyeken a több mint hatvan évig hatályban lévő polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) perjogi megoldásaival történő szakítással kívánja a rendszerszintű perhatékonyságot biztosítani.[1] A Pp. hatálybalépése óta a jogalkalmazók részéről folyamatos igény jelentkezett az eljárási szabályok módosítására, így a törvény hatálybalépését követő több mint három évben a jogszabály több kisebb változáson esett át a jogalkotó eredeti célkitűzéseinek megfelelő jogalkalmazói értelmezést hatékonyabban segítő megszövegezés érdekében. A módosítások között a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvénnyel bevezetett, 2021. január 1-jén hatályba lépő változtatásokat a jogirodalom a Pp. első novelláris módosításának (első Pp.-novella) tekinti, mivel az a polgári perrendtartás számos részét érinti. A tényállítások előterjesztéséhez fűződő korlátozások enyhítése, a keresetlevél kötelező tartalmi elemei, vizsgálata és a keresetlevél visszautasítása tekintetében bevezetett módosítások pedig koncepcionális jelentőségűnek tekinthetők.[2]
A különleges eljárások közül a személyi állapotot érintő perek tekintetében a Pp. Novellát megelőző első lényeges - a korábbi (rPp.-n alapuló) eljárásrendhez képest kötöttebb új eljárásjogi szabályokon lazító - módosításokat a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény 2019. július 10-én hatályba lépett 152-158. §-ai vezettek be. E jogszabálymódosítás főbb eljárásjogi újításai az alábbiak voltak:
- biztosította a gyámhatóság részére a formanyomtatvány használatától való eltérést;
- az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő 45 napról 30 napra (közös megegyezésen alapuló bontás esetén 15 napra) rövidült, mely egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható;
- viszontkereset az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően a perfelvétel lezárásig (akár a perfelvételi tárgyaláson szóban is) előterjeszthetővé vált;
- előírta a házasság közös megegyezéssel történő felbontása esetén a járulékos kérdéseket rendező, rendelkezésre álló megállapodás csatolását;
- az aggálymentes értelmezés érdekében a házasság felbontásáról rendelkező ítéletben a házastársak között fennállt életközösség időtartamának - a házasságkötés előtti élettársi kapcsolat figyelembevételével történő - meghatározását írta elő, elhagyva az "életközösség" szó előtt a "házassági" megjelölést;
- kizárta a házastársak gyermekének származására vonatkozó kereset házassági bontóperben történő előterjesztését.
A Pp. hatályosulásának tapasztalatai, a jogalkalmazó szervek visszajelzései indokolttá tették a törvény egyes rendelkezései - köztük a személyi állapotot érintő perek - tekintetében a szabályozás további finomítását, a perjogi szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét annak érdekében, hogy megkönnyítse a jogkereső polgárok számára a bírósághoz fordulás iránti jog gyakorlását. A személyi állapotot érintő pereket célzó módosítások kiemelt célja volt a kiskorú gyermek érdekeinek fokozott védelmét célzó rendelkezések bevezetése, erősítése, valamint a feleknek az e pertípusokban jellemzően az eljárás folyamán is folyamatosan változó életviszonyai figyelembevétele.[3] Jelen tanulmányban a személyi állapotot érintő perekkel kapcsolatos jelentősebb, koncepcionálisnak tűnő változásokat tekintem át[4]
- 1/2 -
a teljesség igénye nélkül a Pp.-ben való fejezeti elhelyezést követve, és a 2021. január 1-jén hatályba lépett módosításoknak a gyakorlatra kifejtett, már most felismerhető hatásait vizsgálom, törekedve az esetlegesen felmerülő jogértelmezési kérdések és az azokra adható/adandó lehetséges válaszlehetőség(ek) azonosítására.
A Pp. 7. § (1) bekezdés 17. pontja a személyi állapotot (státuszt) az ember személyi minőségét, személyi jellegű és családi kapcsolatait meghatározó tényezők összességeként határozza meg.[5] A Pp.-novella valamennyi státuszpert érintő módosítást bevezet egyrészt a személyi állapotot érintő perek közös szabályaiban, valamint szinte az összes státuszper különös szabályaiban, az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos per kivételével.
A személyi állapotot érintő perek közös szabályait érintő jelentősebb újítások:
- a személyi állapotot érintő perek gyűjtőfogalmának bővítése;
- új perfelvételi út bevezetése;
- a kereset/ellenkérelemváltoztatás egyszerűsítése;
- a szakértői bizonyítás szabályainak szűkítése;
- a kiskorú gyermek érdekeinek fokozott védelmét célzó rendelkezések (az előzetes bizonyítás általános szabályoktól eltérő alkalmazása, a bíróság jelzési kötelezettségének erősítése).
Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése a családi kapcsolat alapjaként nevesíti a szülő-gyermek viszonyt, amelynek egyik meghatározó megnyilvánulási formája a különélő szülő és a gyermek közti kapcsolattartás. A Pp.-novella az Alaptörvény meghatározására tekintettel a kapcsolattartásról történő bírósági döntést beemeli a személyi állapotot érintő perek közé, ezzel a Pp. 7. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti fogalommeghatározáshoz igazítja a személyi állapotot érintő perek körét, (a Pp. 429. §-át módosítva) kibővíti a kapcsolattartási perekkel,[6] ami alatt egyfelől a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránti, másfelől a kapcsolattartás megváltoztatása iránti pereket kell érteni.[7] Korábban a bíróság hatáskörébe tartozó kapcsolattartás megváltoztatása iránti, önállóan (szülői felügyelet rendezésétől függetlenül) indított perekben széttartó volt a bírói gyakorlat, mivel kifejezett eljárásjogi szabály hiányában e pertípus tekintetében elfogadott volt az általános perrendi szabályok alkalmazása, míg a kapcsolattartási szabályoknak az anyagi jog, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) általi szabályozása és annak a Negyedik könyvön belül, a Szülői felügyelet (XII.) cím alatt, a szülői felügyelet gyakorlásáról szóló XVIII. fejezet részeként történő elhelyezése, továbbá a kiskorú gyermek legfőbb érdeke - a szülői felügyelet rendezéséhez hasonlóan - az általános szabályoktól való eltérést indokolt a kapcsolattartás újraszabályozása iránti perek tekintetében.[8] A személyi állapotot érintő perek gyűjtőfogalmának a kapcsolattartási perekkel történő kiegészítésével a jogalkotó megszüntette a joggyakorlatban tapasztalt korábbi bizonytalanságot, és biztosította e pertípusban is a gyermek érdekeit elsődlegesen szem előtt tartó speciális eljárási szabályok bevezetését.
A módosítás az eljárás gyorsítása érdekében kizárólag a személyi állapotot érintő perekben alkalmazható perfelvételi módot vezetett be azáltal, hogy a bíróság a kereset közlésével egyidejűleg - az ellenkérelem bevárása nélkül - kitűzi a perfelvételi tárgyalás határnapját. Az új perfelvételi útvonal bevezetését a jogalkotó azzal indokolta, hogy a személyi állapotot érintő perekben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye, és az alpe-
- 2/3 -
resek gyakran nem terjesztenek elő határidőben írásbeli ellenkérelmet.[9] A módosított jogszabály szövegezése ("a bíróság [...] a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével [...] kitűzi a perfelvételi tárgyalás határnapját")[10] és az ahhoz fűzött indokolás megfogalmazása ("bevezet egy új perfelvételi útvonalat, amely lehetővé teszi, hogy a bíróság a kereset közlésével egyidejűleg [...] kitűzze a perfelvételi tárgyalás határnapját")[11] alapján nem egyértelmű, hogy a perfelvételre alkalmas keresetlevél közlésével együtt ki is kell-e tűzni a perfelvételi tárgyalást, azaz a személyi állapotot érintő perekben ez a perfelvétel egyetlen választható módja, vagy a bíróságnak lehetősége van arra, hogy a Pp. 432. § (1) bekezdés a) és e) pontjára (válaszirat és viszontválasz előterjesztésének és a perfelvételi tárgyalás mellőzésének személyi állapotot érintő perekben történő kizártságára) figyelemmel a Pp. 187. §-ában meghatározott azon perfelvételi módot válassza, hogy a perfelvételi tárgyalást csak az alperes érdemi ellenkérelmének bevárása, illetve az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére biztosított határidő letelte után tűzi ki. Az Alaptörvény 28. cikke szerinti - azaz a jogszabály céljával és az Alaptörvénnyel összhangban történő - értelmezési szabályra figyelemmel a megváltozott perjogi szabály alkalmazása során a perfelvételre alkalmas keresetlevél közlésével egyidejűleg történő perfelvételi tárgyalás kitűzése mint egyetlen perfelvételi mód alkalmazása támogatandó, hiszen ez a perfelvételi út felel meg a Pp.-novella általános céljának,[12] és a módosító rendelkezés kapcsán kilátásba helyezett, személyi állapotot érintő perek gyorsítását megfogalmazó speciális célkitűzésnek.
A személyi állapotot érintő perekben a perfelvételi nyilatkozatok előterjesztésével kapcsolatos módosítást tartalmaz a Pp. 432. § (4) bekezdése. Míg korábban - a Pp. 440. §-a alapján - csak a gondnoksági perekben volt biztosított az alperes részére mentális állapotára tekintettel az ellenkérelemnek a perfelvételi tárgyaláson a szóbeli előterjesztés lehetősége, a Pp.-novella a bírósághoz fordulás könnyítése érdekében valamennyi státuszperben biztosítja a jogi képviselő nélkül eljáró alperesek részére az ellenkérelem szóbeli előterjeszthetőségét a perfelvételi tárgyaláson, amely lehetőségről a bíróságnak az alperest a kereset közlésével tájékoztatnia kell.[13]
A perjogi kódex novelláris módosítása valamennyi peres eljárás tekintetében jelentősen átalakította a kereset/ellenkérelem-változtatás fogalmát azzal, hogy abból kikerült a tényállítás és a jogi érvelés megváltoztatása. Így keresetváltoztatásnak már csak a jogállítás megváltoztatása és a kereseti kérelem megváltoztatása tekintendő, ellenkérelem-változtatás alatt pedig az eltérő vagy további anyagi jogi kifogás előterjesztése, illetve a jogállítást, kérelmet részben vagy egészben elismerő, korábban nem vitató nyilatkozat visszavonása, vagy a nem vitatottnak, nem ellenzettnek tekintendő jogállítás vagy kérelem utóbbi vitatása értendő. Ettől függetlenül azonban a további tényállítás megtétele, a korábban hivatkozott tények megváltoztatása a Pp. 183. § (1) bekezdése alapján perfelvételi nyilatkozatnak minősül.[14] Mindez az érdemi tárgyalási szakban valamennyi pertípusban azt jelenti, hogy keresetváltoztatást/ellenkérelem-változtatást kizárólag a bíróság anyagi pervezetése alapozhat meg, vagy pedig a keresetváltoztatás/ellenkérelem-változtatás a perfelvételi szak során ténybeli alapon (is) rögzült jogvita kereteinek - a perfelvétel lezárása utáni tényállítás-változással összefüggő - indokolt módosításához kapcsolódhat. A módosítás bevezeti az új tényállítás fogalmát, új rendelkezéseket határoz meg az új tényállítások érdemi tárgyalási szakban történő kivételes megengedhetőségének szabályozására, meghatározza a perfelvétel lezárásával rögzült tényállításokhoz képest új tények előadásának feltételeit, és azt, hogy azokat a bíróság mikor veheti figyelembe.[15]
A novella a Pp. 434. § (1) bekezdésében foglalt új rendelkezésével a személyi állapotot érintő perekben - feleknek az e perek során folyamatosan változó életviszonyaira tekintettel - tovább egyszerűsíti az új tényállítással közvetlen okozati összefüggésben álló kereset- és ellenkérelem-változtatást azzal, hogy ahhoz az érdemi tárgyalási szakban sem kell a bíróság engedélyét kérni. Ugyanakkor a bíróság anyagi pervezetése által megnyílt kereset- és ellenkérelem-változtatásra, valamint a perfelvétel lezárását követő új tényállítások előadására a Pp. általános szabályai vonatkoznak.
- 3/4 -
A novelláris módosítást megelőzően hatályos szabályozás csak a gondnoksági perekben zárta ki magánszakértő alkalmazását azáltal, hogy a gondnoksági perekre kizárólag kirendelt szakértői bizonyítást írt elő, a novella azonban valamennyi személyi állapotot érintő per tekintetében kizárja a magánszakértői bizonyítást.[16] A jogalkotó e módosítást a házassági és a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben a gyermek többszörös vizsgálatának elkerülésével, a kiskorú gyermek kíméletével, a származási perekben a szakértői bizonyítás sajátosságával, valamennyi státuszper vonatkozásában a bíróság rendelkezésére álló hivatalbóli bizonyítás lehetőségével indokolta.[17] A magánszakértői bizonyítás kizárása azonban nem jelenti a más eljárásban kirendelt szakértő véleményének a személyi állapotot érintő perekben történő, a Pp. 306. §-a szerinti felhasználhatóságát.[18] A más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása kapcsán kiemelendő, hogy az úgynevezett más eljárás nem csak polgári peres eljárást jelenthet, ugyanakkor a más eljárásban igénybe vett magánszakértői vélemény személyi állapoti perben történő felhasználása a Pp. 434. § (5) bekezdése alapján kizárt.
Figyelemmel arra, hogy a házasság felbontása iránti perben előterjesztett, státuszpernek nem tekinthető keresetre (például házastársi közös lakás használatának rendezésére) a személyi állapotot érintő perek különös szabályai alkalmazandók,[19] ami a magánszakértői bizonyítás státuszperekben történő alkalmazásának kizárása tekintetében - álláspontom szerint - egyidejűleg azt jelenti, hogy például a házastársi közös lakás használatának rendezése iránti kérelem bontóperi elbírálása során (például lakáshasználati jog ellenértékének megállapítása vagy osztott használatot biztosító átalakítás, annak műszaki feltételeinek, költségeinek meghatározása) a felek nem élhetnek - a bizonyítékok beszerzésében történő bírósági közreműködést nélkülöző, a felek bizonyítás feletti rendelkezési jogának egyik megnyilvánulását jelentő - magánszakértői bizonyítással.
A magánszakértői bizonyítás kizárásának bevezetése azt is jelenti, hogy amennyiben státuszperben bármely fél részéről magánszakértő alkalmazására irányuló - a Pp. 302. § (1) bekezdése szerinti - indítvány érkezik, a bíróságnak eljárási kötelezettsége keletkezik, hiszen a Pp. 317. (1) bekezdés b) pontja szerinti speciális anyagi pervezetés keretében fel kell hívni az indítványozó fél figyelmét, hogy jogszabály értelmében szakértő csak kirendelés útján alkalmazható, továbbá az ítélet jogi indokolásában a Pp. 346. § (5) bekezdése alapján a bizonyítás mellőzésének indokát kell adnia. A státuszperekben magánszakértői vélemény felhívás nélkül becsatolása esetén a bíróságot a fent említett Pp. 317. (1) bekezdés b) pont szerinti anyagi pervezetés terheli, és a Pp. 316. § (3) bekezdése[20] alapján az (semmilyen) bizonyítékként nem vehető figyelembe.
A Ptk. Negyedik könyvében a Ptk. 4:1., 4:2. és 4:4. §-ában kifejezésre jutó alapelvek (a család védelme, a gyermek érdekének elsődlegessége és védelme, a méltányosság és a gyengébb fél védelme) összhangban állnak az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdésében és a XVI. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezésekkel és az ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezményével (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény), amelyet Magyarország az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki. A novella a kiskorú gyermek érdekének fokozott védelmét biztosító perjogi szabályokat is bevezet a személyi állapotot érintő perek közös szabályai közé.
A módosítás egyrészt a személyi állapotot érintő peres eljárások további rugalmasabbá tétele céljából, az osztott perszerkezeten alapuló kötöttségeket lazítva, az általános szabálytól eltérő esetekben, azaz a Pp. 334. §-ában meghatározott feltételek hiányában is biztosítja - különösen a kiskorú gyermek érdekében - az előzetes bizonyítást.[21] A közös szabályokat érintő további módosítás figyelembe vette, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17. §-a alapján a bíróság a gyermekvédelmi jelzőrendszer része, és a bíróságok a gyermek veszélyeztetettségét, elhanyagolását vagy bántalmazását a családjogi perekben tapasztalhatják legközvetlenebbül. Ezért a módosítással beiktatott Pp. 434. § (7) bekezdés - a gyermekvédelmi jelzőrendszer erősítése, a Gyvt. gyermekvédelmi jelzőrendszerre vonatkozó rendelkezései és a bírósági eljárás között összhang megteremtése érdekében - a bíróságok fokozott figyelmét írja elő a gyermek veszélyeztetettségének jogszabály szerinti fennállása esetére, a gyermekek védelmét biztosító szervek felé történő haladéktalan jelzés érdekében.
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv (kihirdette a 2007. évi XCII. törvény; a továbbiakban: a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény) 14. cikke szabályozza a fogyatékkal élő személyek biztonsága és szabadsága biztosításának tagál-
- 4/5 -
lami kötelezettségeit. E kötelezettségek maradéktalan teljesítése, illetve a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseivel való összhang megteremtése indokolta a gondnoksági pereket érintő módosításokat, minimalizálva a gondnoksági perekben a gondnokság alá helyezendő/helyezett személlyel szembeni, rendőrség által foganatosítható kényszerintézkedések alkalmazását. A módosítások egyrészt a gondnokság alá helyezendő/helyezett fél (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért alperesként jelölve annak ellenére, hogy gondnokság alá helyezés módosítása, illetve megszüntetése iránti perben a gondnokság alá helyezett személy felperesként is eljárhat) személyes meghallgatásának, másrészt a szakértői vizsgálaton való megjelenésének kényszerintézkedések nélküli előmozdítását szolgálják.
Valamennyi személyi állapotot érintő perben a felek személyes meghallgatása garanciális jelentőségű; a gondnoksági perekben az alperes személyes meghallgatása azért is meghatározó fontosságú, mivel a bíróságnak közvetlenül meg kell győződnie az alperesnek a mindennapi életben történő önálló eljárást biztosító tájékozottságáról. E személyes meghallgatás - a Kúria által is támogatott - többségi gyakorlatot követve a bizonyítási eljárás megkezdése (szakértő kirendelése stb.) előtt foganatosítandó, hiszen a bíróság ennek alapján szerezhet olyan információt, amely az eljárás további menetét, a szakértőhöz intézendő kérdéseket meghatározza;[22] e személyes meghallgatás pedig csak kivételes esetekben (ismeretlen helyen tartózkodó fél, meghallgatás elháríthatatlan akadálya) mellőzhető. Az alperesi személyes meghallgatás foganatosítása érdekében - az alperes megjelenése hiányában - a bíróság az új rendelkezések 2021. január 1-jei hatálybalépéséig csak helyszíni tárgyalást tarthatott, vagy a Pp. 443. § (2) bekezdése alapján az érdemi tárgyalási szakban rendelhette el az alperes elővezetését, illetve jogszabályi rendelkezés hiányában az alperesi hozzátartozót, ideiglenes gondnokot (gondnokság alá helyezés felülvizsgálata, gondnokság alá helyezés módosítása iránti perekben a gondnokot, a továbbiakban együtt: gondnok) kérhette meg, hogy segítse az alperes meghallgatásának előmozdítását. A Pp.-novella által a Pp. 443. § (2) bekezdésébe, illetve a Pp. 449. § (5) bekezdésébe bevezetett rendelkezések jogszabályi szintre emelik az ideiglenes gondnok/gondnok bíróság általi megkeresését annak érdekében, hogy az alperes elővezetés alkalmazása nélkül megjelenjen a tárgyaláson.
A gyakorlatban kérdésként merülhet fel, hogy a gondnok tárgyalás helyéről, idejéről történő bíróság általi értesítésének a perfelvételre alkalmas keresetlevél közlésével egyidejű perfelvételi tárgyalás kitűzésével kell-e megtörténnie, vagy az első perfelvételi tárgyalás alperes általi elmulasztása esetén - helyszíni tárgyalás hiányában - a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra vonatkozóan. A perkoncentráció elvét, az eljárások elhúzódásának elkerülését az előbbi megoldás segíti, míg az alperes önrendelkezési jogával, teljes perbeli cselekvőképességének biztosításával inkább az utóbbi megoldás áll összhangban. A módosított eljárási szabályoknak álláspontom szerint mindkét megoldás megfelel, a gyakorlati alkalmazás az adott tényállástól függhet. Például ha a tényállásból kiderül, hogy az alperes nem önálló, térbeli tájékozottsága kérdéses, illetve igényli a gondnok közreműködését, vagy a gondnok tanúkénti meghallgatása is szükséges, és a perfelvétel lezárása után az érdemi tárgyalás is valószínűsíthetően megtartható, úgy már az első perfelvételi tárgyalásra mindenképpen célszerű a gondnok értesítése.
A bevezetett módosítással az alperes elővezetésére már nemcsak az érdemi, hanem a perfelvételi tárgyalási szakban is sor kerülhet, azonban a bíróság kivételesen és csak abban az esetben rendelheti el az alperes elővezetését, ha az alperes a gondnok közreműködése ellenére sem hajlandó megjelenni a tárgyaláson. Az elővezetés azonban ekkor is csak lehetőség a bíróság számára, hiszen helyszíni tárgyalás tartásával az alperessel szembeni kényszerintézkedés alkalmazása elkerülhető.
A Pp. 444. § (1) bekezdése a gondnoksági perekben az alperes belátási képességének, mentális állapotának (mint a gondnokság alá helyezés egyik feltétele) vizsgálatára, a választójogból való kizárás megítélésére szakértő kirendelésének szükségességéről rendelkezik. A szakvélemény az alperes közvetlen vizsgálatán alapulhat, ezért a szakértői vizsgálaton való alperesi megjelenés szintén garanciális jelentőségű. A szakértői vizsgálaton való megjelenés a novelláris módosításig helyszínen történő vizsgálattal, a szakértői vizsgálatra történő, bíróság által elrendelt elővezetéssel, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetben legfeljebb 30 nap időtartamú elhelyezéssel volt biztosítható.
A szakértői vizsgálattal kapcsolatos - a Pp. 444. § (2) bekezdésében és a 449. § (5) bekezdésében megjelenő - módosítások illeszkednek az alperessel szembeni kényszerintézkedéseket a lehető legszűkebbre szabó szabályozáshoz azáltal, hogy gondnok kirendelése esetén a gondnok köteles gondoskodni az alperes szakértői vizsgálaton történő megjelenéséről; ennek érdekében a szakértőnek értesítenie kell a gondnokot a szakértői vizsgálat helyéről, idejéről, és a bíróság csak abban az esetben rendelheti el az alperes szakértői vizsgálatra történő elővezetését, ha a szakértői vizsgálaton az alperes (gondnok hiányában) ismételt értesítés ellenére vagy ideiglenes gondnok (gondnokság alá helyezés módosítása/felülvizsgálata iránti perekben a gondnok) kirendelése esetén a gondnok közreműködése ellenére sem jelent meg. Az elővezetés azonban ekkor is csak lehetőség a bíróság számára, mert a szakértői vizsgálatra a vizsgált személy lakóhelyén vagy tartózkodási helyén is sor ke-
- 5/6 -
rülhet, amivel elkerülhető az alperessel szembeni kényszerintézkedés alkalmazása.
A fekvőbeteg-gyógyintézetbe szállítás végrehajtása önkéntesség hiányában a gyakorlatban korábban számos problémát okozott, mivel ez esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet vezetője a mentőszolgálat, illetve a rendőrség segítségét kérhette a beszállításhoz, viszont a rendőrség ehhez az eljáráshoz megengedő jogszabály hiányában nem tudott gyakorlati segítséget nyújtani. A beleegyezés nélküli szabadságelvonás a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseivel sem volt összeegyeztethető. Mindezekre figyelemmel a jogalkotó 2021. január 1-jétől megszüntette az alperesnek a fekvőbeteg-gyógyintézetben való, legfeljebb 30 nap időtartamú elhelyezését a szakértői vizsgálattal kapcsolatban.
A házassági pereket érintő módosítások egy része a házastársak között fennállt életközösség időtartamának meghatározásával kapcsolatos, emellett a közös megegyezéssel történő házasság felbontására irányuló perekre vonatkozó szabályozást egészíti ki, továbbá a módosítás a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében kiszélesíti a bíróság hivatalból történő eljárásának esetköreit, lehetőségét.
A bíróságnak a Pp. 459. § (2) bekezdése szerint rendelkeznie kell az életközösség fennállásának időtartamáról. Ezért a 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítás kibővíti a házassági perben a keresetlevél speciális tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezést az életközösség időtartamának megjelölésére vonatkozó kötelezettséggel, illetve előírja az életközösség időtartamát megállapító, korábban folyamatban volt házassági vagyonjogi per befejező érdemi határozatának keresetlevélhez történő csatolását.[23]
A házastársak között fennállt életközösség időtartamának megállapításához kapcsolódó módosítást vezetett be a Pp.-novella a Pp. 463. § (1) bekezdésébe arra az esetre, ha az életközösség időtartamát - folyamatban lévő vagy korábban folyamatban volt házassági per hiányában - a házassági vagyonjogi perben eljáró elsőfokú bíróságnak kell megállapítania. A korábban hatályos jogszabályszöveg értelmében - az osztott perszerkezet alapján - az életközösség időtartamának vitatása esetén a perfelvételt teljeskörűen, valamennyi időpont tekintetében és ezen időpontokban állított vagyonelemekre le kellett folytatni, és a perfelvétel lezárását követően az érdemi tárgyalási szakban lefolytatott bizonyítás eredményeként nyílt lehetőség az életközösség időtartamának közbenső ítéletben történő eldöntésére. Ez az eljárásrend a perfelvétel és ezáltal az eljárás elhúzódását eredményezte. A Pp. 463. § (1) bekezdésében bevezetett kiegészítés viszont lehetővé teszi a vagyonjogi kérdésekben való döntés előkérdését jelentő életközösség fennállása időtartamának meghatározása érdekében a perfelvétel részleges lezárását, e körben a bizonyítás lefolytatását és közbenső ítélet meghozatalát, és az életközösség tartamának megállapítását követően kell csak a vagyoni kérdésekkel kapcsolatos jogvita kereteit a perfelvétel körében tisztázni.
A Pp. hatálybalépését követően széttartó gyakorlat alakult ki abban a tekintetben, hogy a Ptk. 4:21. § (2) bekezdése szerinti megegyezés alapján történő házasság felbontása esetén a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott járulékos kérdésekben a felperesnek kell-e a keresetlevélben nyilatkozatot tenni, keresetet előterjeszteni, vagy elegendő az érvényesíteni kívánt jog körében utalni arra, hogy e jog alapján kéri a házasság felbontását. Míg eljárásjogilag elfogadható lenne a járulékos kérdések tekintetében is keresetek előterjesztésének elvárása és a Pp. 170. § (4) bekezdése szerinti keresethalmazatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása (hiszen egyezség a perben érvényesített kérelmek tekintetében köthető), addig az anyagi jog, a Ptk. a bontás önálló formájaként nevesíti a házastársak megegyezésén alapuló bontást, ahol a feleknek nem kell feltárniuk a házasság megromlásához vezető folyamatot. Emellett a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben a házastársaknak kell megállapodniuk, és nem a bíróságnak kell döntenie, viszont a felek perbeli egyezségét a bíróságnak kell jóváhagynia. A 2019. július 10-én hatályba lépett Pp.-módosítás kísérletet tett a joggyakorlat egységesítésére azzal, hogy egyértelművé tette: nem kell a felperesnek nyilatkozatot tennie vagy keresetet előterjesztenie a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott járulékos kérdésekben, hanem csak azt írta elő, hogy amennyiben a keresetlevél előterjesztésekor a házastársak között a járulékos kérdések tekintetében már kialakult a közös álláspont, és megtörtént ennek írásba foglalása is, akkor az erre vonatkozó okiratot a keresetlevél mellékleteként kell csatolni. Viszont megállapodás, illetve a járulékos kérdésekre vonatkozó felperesi nyilatkozat/kereset hiányában az alperes e kérdésekre vonatkozóan érdemben nem is tudott nyilatkozni; gyakran csak a perfelvételi tárgyaláson derült ki, hogy a felek között nem jött létre megállapodás, a felek kérelmeit, a jogvita kereteit a perfelvételi tárgyaláson kellett tisztázni, ami a perfelvételi tárgyalás elhalasztásához vezetett, számos esetben pedig a perkoncentráció elve ellen ható gyakorlatot eredményezett. A 2019. július 10-én hatályba lépett módosítás nem teljesen egyértelmű megfogalmazása alapján a jogalkalmazók, a bírói joggyakorlat számára a perkoncentráció érvényre juttatása érdekében az sem volt egyértelmű, hogy megállapodás hiányában az ellenkérelem előterjesztésére a státuszperekre általánosan meghatározott 30 napos vagy a közös
- 6/7 -
megegyezésen alapuló bontás esetére lerövidített 15 napos határidő alkalmazandó.
Mindezen előzményeket követően a Pp.-novella a joggyakorlat további egységesítése érdekében kiegészítette a Pp. 455. § (5) bekezdését, és egyértelművé tette, hogy amennyiben a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése szerint közös megegyezéssel kéri, de a feleknek a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott járulékos kérdésekben még nem véglegesített az álláspontja, és nem jött létre közöttük megállapodás, a felperes a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi járulékos kérdésben köteles nyilatkozatot tenni. Ez a felperesi nyilatkozat önmagában nem minősül kereset előterjesztésének a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti kérdésekben, és az nem is eredményez keresethalmazatot.
A 2021. január 1-jén bevezetett fenti módosítás segíti a perfelvételi tárgyalás eredményességének előmozdítását, a perkoncentráció erősítését azzal, hogy a felperesi álláspont az alperes (és a bíróság) számára ismertté válik, biztosítva az alperes számára, hogy a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott járulékos kérdésekre irányuló álláspontját írásbeli ellenkérelemben vagy a perfelvételi tárgyaláson szóban, kellő információ és felkészülés alapján előadja. A módosított Pp. 455. § (5) bekezdése azt is jelenti, hogy amennyiben a felperes a keresetlevélhez nem csatolja a járulékos kérdéseket rendező megállapodást, illetve a járulékos kérdéseket érintően nem nyilatkozott, úgy a bíróságnak hiány-pótoltatnia kell a keresetlevelet.
A kiskorú gyermek érdekeinek fokozott védelmét célzó rendelkezések közé tartozik a Pp. 457. §-ában bevezetett kiegészítés, mely a házassági perben hivatalból elrendelhető ideiglenes intézkedés esetében az intézkedés elrendelésére alapot adó feltételként külön is nevesíti a kiskorú gyermek érdekét. A Pp. 457. §-ában példálódzó jelleggel meghatározott ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos kérdések körét - a b) pontot - is érintette a módosítás. Míg az elrendelhető ideiglenes intézkedések körében a 2020. december 31-ig hatályos Pp. 457. § b) pontja a szülői felügyelet gyakorlásának rendezését nevesítette, a novelláris módosítás a szülői felügyelet gyakorlása megszövegezést alkalmazza. A korábban hatályos szülői felügyelet gyakorlásának rendezése megfogalmazás utalhatott csupán a Ptk. 4:167. § (1) bekezdése szerinti rendezésre, illetve a Pp. 474. §-ban meghatározott szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perekre alkalmazott gyűjtőfogalomra is. A novelláris változtatáshoz fűzött indokolás értelmében a módosítás célja, hogy kiszélesítse a szülői felügyelettel kapcsolatos kérdésben elrendelhető ideiglenes intézkedéseket. E cél alapján a módosítással bevezetett "szülői felügyelet gyakorlása" megszövegezés a Ptk. Negyedik könyv XVIII. fejezetével áll összhangban, egyértelművé téve, hogy ideiglenes intézkedés a Ptk. 4:167. § (1) bekezdése szerinti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a Ptk. 4:170. § (1) bekezdése szerinti felügyelet, egyes felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a Ptk. 4:168. § (2) bekezdése szerinti különélő szülő feljogosítása egyes felügyeleti jogok gyakorlása és a Ptk. 4:170. § (2) bekezdése szerinti közös szülői felügyelet megszüntetése kérdésekben is hozható.
A novella a Pp. 459. § (1) bekezdésének kiegészítésével a bíróság hivatalból (kérelem nélkül) történő döntési kötelezettségét bővíti, ugyanis a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a közös kiskorú gyermek tartása mellett - a Ptk. 4:181. § (1) bekezdésével történő összhang megteremtése érdekében - a kapcsolattartás kérdésben is előírja a bíróság számára, hogy a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében szükség esetén erre irányuló kereseti kérelem hiányában is határozzon.
A kiskorú gyermek érdekében a Pp.-novella a származási perekkel kapcsolatos rendelkezéseket két bekezdéssel egészíti ki: egyrészt egy soron kívüli eljárást vezet be, másrész a hivatalból történő határozathozatal körét bővíti ki.
A novella a Pp. 465. § (2) bekezdésében soron kívüli eljárásként nevesíti azt az esetet, ha a bíróság az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt indított perrel párhuzamosan hivatalos tudomást szerez a gyermek örökbefogadhatóságának tényéről, illetve a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítása vagy örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás folyamatban létéről. A soron kívüli eljárásra tekintettel a módosító jogszabály az általános előírásoknál rövidebb időtartamot határoz meg az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére (15 nap, mely nem hosszabbítható), a tárgyalási időközre (8 nap), illetve a tárgyalás kitűzésére (egy hónap), valamint a gyermek örökbefogadhatóságának tényével, a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítása vagy örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárással kapcsolatos adatok közlése érdekében a bíróságok részére előírja, hogy hivatalból keresse meg a gyermekek és ifjúság védelméért felelős minisztert mint a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 11/D. §-a szerinti országos örökbefogadást elősegítő szervet.
A soronkívüliség elrendelését, a Pp. 465. §-ának kiegészítését a kiskorú gyermek családi jogállásának rendezése, illetve mielőbbi családban való nevelkedésének biztosítása indokolta. Az örökbe fogadhatóvá nyilvánított gyermekeknél ugyanis gyakori, hogy a gyermek vérszerinti apai státusza betöltetlen, viszont előfordulhat, hogy az apa az örökbefogadási eljárás megindulása után indít apasági pert vagy tesz a gyermekre nézve apai elismerő nyilatkozatot, mivel korábban esetleg nem is tudott gyermeke létezéséről. A Gyvt. 128/B. § (1) bekezdése szerint ha az örökbefogadás engedélyezése az apaság, illetve az anyaság előzetes megállapításától függ, a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő
- 7/8 -
per jogerős befejezéséig felfüggeszti, így az örökbefogadási eljárás kimenetele a származási perben hozott döntéstől függhet, a származási per lezárulta előtt a gyermek örökbefogadására nem kerülhet sor.[24]
A bevezetett módosítás indokai messzemenően támogatandók, azonban az annak alapjául szolgáló, szabályozást igénylő élethelyzetek az alapvető jogok biztosának AJB-1152/2021. számú (126/2020. számú előzményi) ügyben hozott jelentéséig[25] a bírói gyakorlat számára nem voltak ismertek. Az egyedi panaszügy vizsgálata során az ombudsman megállapította, hogy a gyermek saját családjában való nevelkedéséhez való jogának érvényre juttatása érdekében elengedhetetlen, hogy az apaság megállapítása iránti eljárás megindításáról a gyámhivatal tudomást szerezzen, illetve az apaság megállapítása iránti eljárásról való hatósági tudomásszerzés eshetőlegessége mint bizonytalan jogi helyzet nem egyeztethető össze a jogbiztonság követelményével, a gyermek legfőbb érdekét figyelembe vevő eljárás elvével, és hatásában alkalmas arra, hogy a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okozzon. Az ügy kapcsán feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásság bekövetkezési lehetőségének jövőbeni megelőzése, a jogi szabályozás egyértelműségének biztosítása érdekében javasolta az alapvető jogok biztosa az igazságügyi miniszternek a Pp. módosítását.[26]
Tehát az új - az ombudsmani javaslatra tekintettel bevezetett - jogszabályi rendelkezés értelemében amennyiben valamely szülő tekintetében a családi jogállás betöltetlen, úgy a jövőben az apaság, illetve anyaság megállapítása iránti perekben a bíróságnak tájékozódnia kell a gyermek örökbe fogadhatóságának tényéről, illetve az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás vagy örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás folyamatban létéről.
A Pp. 470. § (5) bekezdésében megszövegezett - a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében bevezetett rendelkezések közé tartozó - módosítás a Pp. 459. § (1) bekezdésében és a rPp. 290. § (1) bekezdésében foglalt (házassági perekkel kapcsolatos) szabályhoz hasonlóan kötelezi a bíróságot, hogy az apaság megállapítása iránti perben hozott ítéletben szükség esetére, kereseti kérelem hiányában a kiskorú gyermek tartása felől hivatalból határozzon.
A szülői felügyelettel kapcsolatos pereket érintő legfőbb újításnak a Pp. e fejezete (a XXXV. fejezet) kapcsolattartási perekkel történő kibővítése tekinthető. Emellett a módosítás a házassági perekhez hasonlóan a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében tovább bővíti a bíróság hivatalból történő eljárásának lehetőségét (ideiglenes intézkedés meghozatala, kereseti kérelem nélkül történő ítéleti rendelkezés, bizonyítási eljárás lefolytatása).
A jogalkotó a személyi állapotot érintő perek kapcsolattartási perekkel történő kiegészítése során a kapcsolattartási perekre vonatkozó szabályokat nem önálló fejezetben, hanem a szülői felügyelettel kapcsolatos perek szabályai között helyezte el, egyértelművé téve, hogy a kapcsolattartás a szülő-gyermek közötti viszony egyik legfontosabb megnyilvánulási formája. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek kapcsolattartási perekkel történő kibővítése egyrészt megjelenik a Pp. XXXV. fejezetcímének és a Pp. 126. alcímének módosításában, másrészt a Pp. 472. §-ában, melyben a jogalkotó a kapcsolattartással összefüggő pertípusokat nevesíti. Ezen túlmenően a kapcsolattartásra vonatkozó - a gyámhatóság és a bíróság közötti - hatáskörök Ptk. 4:181. § (1) és (4) bekezdése szerinti megosztásához igazodva meghatározza, hogy a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartási jog korlátozása vagy megvonása iránti kereset önállóan nem, hanem a Pp. 455. és 476. §-a alapján kizárólag a házassági perben vagy szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben terjeszthető elő, míg a kapcsolattartás megváltoztatása iránti peren a Ptk. 4:181. § (4) bekezdésében megjelölt bírósági hatáskörbe tartozó per értendő.
A 2020. december 31-ig hatályos Ptk. 4:181. § (4) bekezdése alapján a kapcsolattartás megváltoztatása akkor tartozott a bíróság hatáskörébe, ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, és a fél a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kérte. Az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvény 37. §-a 2021. január 1-jétől módosította a Ptk. 4:181. § (4) bekezdését és előírta, hogy amennyiben a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni. A 2020. évi CXLVII. törvény 38. §-ával 2021. január 1-jén hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) módosítása. A Ptké. e módosítása (a kiegészült 37/A. §) alapján a Ptk.-nak az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVII. törvénnyel módosított 4:181. § (4) bekezdését e módosító rendelkezés hatálybalépését követően (azaz 2021. január 1. után) indult ügyekben kell alkalmazni abban az esetben, ha a kapcsolattartást a bíróság 2021. január 1. napját követően szabályozta. E szabályozás a gyámhatóság és a bíróság közötti megosztott hatáskörök megváltoztatását, a bíróság kapcsolattartással összefüggő hatáskörének további - a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának a 2019. évi CXXVII. törvénnyel történő bírósági hatáskörbe utalásával megkezdett - bővítését
- 8/9 -
eredményezte, ugyanis amennyiben a bíróság a kapcsolattartás szabályozásáról 2021. január 1. után döntött, úgy ennek megváltoztatását - időkorláttól függetlenül - a bíróságtól kell kérni, míg a 2021. január 1-jét megelőzően hozott bírósági döntés megváltoztatására irányuló, 2021. január 1. után előterjesztett kérelem csak akkor tartozik a bíróság hatáskörébe, ha a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül kérik, míg két év elteltével a gyámhatóság hatáskörébe tartozik az újraszabályozás.
Sajnos a hatályos Ptk. 4:181. § (4) bekezdésének megfogalmazása a jogkereső állampolgárok számára megtévesztő lehet, hiszen abból nem derül ki, hogy a megváltoztatni kért kapcsolattartásra vonatkozó jogerős bírósági döntés meghozatala, annak időpontja a hatáskörmegosztás szempontjából meghatározó jelentőségű, a bírósági és gyámhatósági hatáskör egyértelműen csak a Ptké. 37/A. §-a alapján határolható el.
A kapcsolattartási pereknek a szülői felügyelettel kapcsolatos perekkel közös fejezetben történő elhelyezéséhez kapcsolódik a Pp. 472. § (3) bekezdését érintő módosítás, amely a kapcsolattartási perekre a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per szabályait rendeli alkalmazni, és egyidejűleg kizárja a gyermek tartása iránti kereset előterjesztését a kapcsolattartás megváltoztatása iránti keresettel, amivel a jogalkotó elejét kívánja venni annak, hogy a kapcsolattartás megváltoztatásnak kezdeményezését a kapcsolattartásra jogosult (és kötelezett) különélő szülő által fizetendő gyermektartásdíj összegének csökkentése motiválja.[27]
A Pp.-novella a házassági perek módosított szabályaihoz hasonlóan a kiskorú gyermek érdekeinek fokozott védelmét célzó rendelkezésként - a Pp. 434. §-ában adott általános felhatalmazás mellett - a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perek tekintetében a Pp. 476. § (2) bekezdésében, míg a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perek vonatkozásában a Pp. 480. § (2) bekezdésében, a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti perekben pedig a Pp. 485. § (1) bekezdésében külön is felhatalmazza a bíróságot az ideiglenes intézkedés hivatalból történő meghozatalára, példálódzó jelleggel meghatározva ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos kérdéseket,[28] továbbá a hivatalból elrendelhető ideiglenes intézkedés esetében az intézkedés elrendelésére alapot adó feltételként e helyeken is kiemelte a kiskorú gyermek érdekét.
A Pp. 477. § (1)-(2) bekezdését érintő novelláris módosítások szintén a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében bevezetett rendelkezések közé tartoznak; a módosítás a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perekben a bizonyítási eljárás során a kiskorú gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétben álló, bizonyító fél által indítványozott bizonyítás mellőzése mellett a bizonyítás bíróság által hivatalból történő elrendelését írja elő, valamint rögzíti, hogy a kiskorú gyermek érdekeire hivatkozással a bíróság kötelezheti a félként eljáró szülőt és a kiskorú gyermeket a klinikai és mentálhigiénia felnőtt és gyermek szakpszichológus szakértői vizsgálaton való részvételre, melynek elmulasztása esetén - a származási perekben a Pp. 470. § (2) bekezdésében alkalmazott megoldáshoz hasonlóan - a közreműködőkkel szembeni kényszerítő eszközök közül az okozott költségek megtérítését, illetve pénzbírság kiszabását helyezi kilátásba.
A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perek tekintetében a Pp. 477. § (4) bekezdésének, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perek vonatkozásában a Pp. 481. § (3) bekezdésének, a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti perekben pedig a Pp. 485. § (2) bekezdésének - a Pp. 459. § (1) bekezdésében és a rPp. 290. § (1) bekezdésében foglalt szabályhoz hasonló, a joggyakorlat visszajelzéseivel indokolt - kiegészítése a kiskorú gyermek érdekeinek védelmében olyan rendelkezéseket vezet be, amely biztosítják a bíróság számára, hogy szükség esetén kereseti kérelem hiányában is határozhasson egyes kérdésekben a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben. E novelláris módosítás alapján a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított perben a szülői felügyelet gyakorlásának módja, a kapcsolattartás, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a kiskorú gyermek tartása felől, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt indított perben a szülői felügyeleti jog megszüntetése, a kapcsolattartás, valamint a kiskorú gyermek tartása felől, míg a szülői felügyelet megszüntetése iránt indított perben ugyanazon szülő más gyermeke feletti szülői felügyelet megszüntetése, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a kapcsolattartás, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a kiskorú gyermek tartása felől (szükség esetén akár kereseti kérelem hiányában) történő határozathozatalt írja elő a bíróság számára.[29]
- 9/10 -
Nem vitásan a Pp. a korábbi, több mint 60 évig hatályban volt polgári perrendtartást alapjaiban reformálta meg, bevezette a perkoncentrációt biztosító osztott szerkezetű elsőfokú eljárást, a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló új szabályokat alkotott. A jogalkotó az új szabályok gyakorlati alkalmazása során a jogászi hivatásrendek folyamatosan jelzett észrevételei hatására - viszonylag rövid idejű hatályosulást követően - a perjogi szabályokat egyszerűsítette, rugalmasabbá tette, ami a személyi állapotot érintő perekben a rPp. és az 2018. január 1-jén hatályba lépett Pp. közötti egyfajta "átmenetet" eredményezett.
A Pp.-novella által bevezetett egyes újítások (például a Pp. ellenkérelem szóban történő előterjeszthetősége, az érdemi tárgyalási szakban történő kereset/ellenkérelem-változtatás könnyítése, az előzetes bizonyítás kiterjesztése), valamint a korábbi jogszabály-módosítások (például a viszontkereset perfelvétel lezárásáig történő előterjeszthetősége) - álláspontom szerint - a személyi állapotot érintő perek tekintetében a hatályos perrendtartásban megfogalmazott perkoncentrációt gyengíthetik, azonban csak a jogszabály hosszabb idejű alkalmazása mellett vonható le a novelláris módosítások pertartamra gyakorolt hatásáról a perrendtartásban megfogalmazott célok érvényesülése körében megalapozott - esetleg újabb módosítást javasló - következtetés.
A személyi állapotot érintő perek változó eljárási szabályainak alkalmazása valamennyi jogalkalmazót érintett/érint, azonban a státuszperekben, illetve más családjogi perekben (például kiskorú gyermek tartása iránt önállóan indított perekben) eljáró bíróságok a jövőben hatályba lépő jogszabály-módosítások következtében újabb kihívások elé néznek:
- A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi LXII. törvény) 32. §-a értelmében bővül a bíróság hatásköre, ugyanis 2022. augusztus 1-jétől a Ptk. 4:166. §-át és a 4:175. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése iránti kérelem szülői felügyelettel kapcsolatos bírósági keresetben vagy szülői felügyelettel kapcsolatos per megindítását követően kerül előterjesztésre, úgy e kérelemről - a jelenleg hatályos szabályozás szerinti gyámhatóság helyett - a bíróság dönt. A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése esetén a bíróság és a gyámhatóság kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból dönt a kapcsolattartásról is.
- A 2021. évi LXII. törvény 47. §-a 2022. augusztus 1-jétől módosítja a Ptk. 4:171. § (4) bekezdését is; e módosítás értelmében a bíróságnak az eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülő meghallgatása mellett értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről.
- Az egyes törvényeknek az egyszülős családok életkörülményeinek javítása érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi LXXIV. törvény 14. §-a 2022. január 1-jétől módosítja a kiskorú gyermek tartása iránti perek eljárási szabályait (Pp. 491. és 492. §). A Pp.-t érintő módosítás - a személyi állapotot érintő perek szabályaihoz igazodva - a kiskorú gyermek tartása iránti perek gyorsítása érdekében e perekben is kizárja a további írásbeli perfelvétel lehetőségét, és jelentősen lerövidíti az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt; az ellenkérelemben a félnek fel kell tüntetnie havi nettó jövedelmét, a munkáltatóját vagy a számára jövedelmet folyósító más szerv(ek) adatait, továbbá a hivatalbóli bizonyítás nevesített eseteként szabályozza a tartásra kötelezett jövedelmi, vagyoni helyzetének bíróság általi feltárását jövedelme meghatározása érdekében, illetve a munkáltatójának vagy más, számára jövedelmet folyósító szervnek a felkutatását. Emellett a módosítás e perek tekintetében is biztosítja az előzetes bizonyítás szélesebb körű alkalmazhatóságát, és a közvetlen bírósági felhívás lehetőségére vonatkozó bírósági tájékoztatási kötelezettséget ír elő.
A fenti jogszabály-módosítások jövőbeni alkalmazása során esetlegesen felmerülő kérdések azonosítása és a módosítások ítélkezési gyakorlatra kifejtett hatásai azonban csak e rendelkezések hatálybalépését követően vizsgálhatók. ■
JEGYZETEK
[1] Wopera Zsuzsa: Előszó. In: Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Complex, Budapest, 2017 (a továbbiakban: Pp. kommentár), 13. o.
[2] Udvary Sándor: Az első Pp. novella hatása az elsőfokú eljárásra. Jogtudományi Közlöny 2021. 3. 129. o.
[3] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény végső előterjesztői indokolása (a továbbiakban: Indokolás): Általános indokolás.
[4] A Pp.-novella számos általános részt érintő módosító rendelkezése (pl. keresetlevél kötelező tartalmi elemeinek egyszerűsítése, keresetlevél hiánypótlási lehetőségeinek kiszélesítése, keresetváltoztatás, ellenkérelem-változtatás perfelvétel körében történő egyszerűsítése, rugalmasabbá tétele, a jogi képviselő nélkül eljáró felek igényérvényesítésének könnyítése, kereset/ellenkérelem érdemi tárgyalási szakban történő változtatása) a személyi állapotot érintő perekre vonatkozó módosításokkal együtt a jogkereső állampolgárok bírósághoz fordulását hatványozottan segíti. A polgári perrendtartás általános részére és személyi állapotot érintő pereken kívüli rendelkezésekre vonatkozó újítások, módosítások részletes ismertetése meghaladja jelen tanulmány terjedelmi korlátját, így azokra csak egy-egy esetben érintőlegesen térek ki.
[5] A rPp.-hez képest a státuszperekre vonatkozó szabályozás 2018. január 1-jétől kibővült az örökbefogadás felbontása iránti perrel, valamint a szülői felügyelettel kapcsolatos perekkel (közte a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perekkel). A rPp. alapján a szülői felügyelettel kapcsolatos perek közül csak a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti perek tartoztak a személyi állapotot érintő perek közé, hiszen az e körben született döntés az, ami a szülői státuszt megszünteti/visszaállítja, a szülői felügyelet megszüntetése esetén lehetőséget biztosítva a kiskorú gyermek más személy általi örökbefogadására. Ugyan annak eldöntése, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére, illetve a szülői felügyelet gyakorlása során a gyermek érdekének, veszélyeztetettségének megítélése valójában a szülői státuszt nem változtatja meg, azonban nem vitásan a szülői felügyelettel kapcsolatos perek közül a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perek is indokolták a speciális szabályokat. Kőrös András: Személyi állapotot érintő perek közös eljárási szabályai. In: Varga István (szerk.): A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/II. HVG-ORAC, Budapest, 2018. 1716-1717. o.
[6] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: I. Ppn.) 75. § 24. pontjával bevezetett módosítás.
[7] I. Ppn. 61. §-ával módosított Pp. 472. § (2) bekezdése alapján.
[8] A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete (CKOT) 2017. november 21-21-én akként foglalt állást, hogy a kapcsolattartás megváltoztatása iránti perek a személyi állapotot érintő perek kategóriájába sorolhatók. Makai Katalin: Személyi állapotot érintő perek közös eljárási szabályai. In: Petrik Ferenc (szerk.): Polgári eljárásjog. Kommentár a gyakorlat számára. HVG-ORAC, Budapest, 2020 (harmadik kiadás 4. pótlással) (a továbbiakban: Kommentár a gyakorlat számára), 905. o.
[9] Wopera Zsuzsa: Módosul a polgári perrendtartás 2021-től V.; https://jogaszvilag.hu/szakma/modosul-a-polgari-perrendtartas-2021-tol-v (utolsó letöltés: 2021. augusztus 1.).
[10] Pp. 432. § (2) bek.
[11] Indokolás: részletes indokolás az 50. §-hoz.
[12] Indokolás: az Általános indokolás szerint a módosítás "célja, hogy megkönnyítse a jogkeresők bírósághoz fordulása jogának gyakorlását úgy, hogy a tervezett változtatások mellett is biztosíthatók maradjanak a koncentrált per feltételei, fennmaradjanak az osztott perszerkezet előnyei és a felek önrendelkezési joga is messzemenően érvényesüljön".
[13] A Pp. 432. § (4) bekezdésében bevezetett módosítás, melyre tekintettel a Pp. 440. §-át az I. Ppn. 76. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
[14] Völcsey Balázs: Kérdések és lehetséges válaszok a Pp. Novella kapcsán. Magyar Jog 2021. 5. 279. o.
[15] Az érdemi tárgyalási szakban az új tényállítás eredményezhet kereset vagy ellenkérelem-változtatást, illetve utólagos bizonyítást, de előfordulhat, hogy sem keresetet, sem ellenkérelem-változtatást, sem utólagos bizonyítást nem tesz szükségessé. Az új tényállítások kapcsán a jogirodalom megkülönböztet elsődleges (releváns) tényeket, amelyek az érvényesített jog és a kereset közvetlen alapját képezik, valamint másodlagos (irreleváns), keresetet nem megalapozó, hanem azt bizonyító, egyéb - adott esetben fontos, de nem lényeges - tényeket. Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 73. számú állásfoglalás indokolása; https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/pp.kt_69-73._af.lezarva.pdf (utolsó letöltés: 2021. július 27.).
[16] Pp. 434. § (5) bekezdés.
[17] Indokolás: részletes indokolás az 51. §-hoz.
[18] Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 18. számú állásfoglalásában a Pp. 302. §-a kapcsán maga is arra a következtetésre jutott, hogy a bíróság által kirendelt szakértő alkalmazása azt jelenti, hogy kizárt a magánszakértő (Pp. 302. § szerinti) alkalmazása; azt azonban nem zárja ki a törvény, hogy a bíróság figyelembe vegye a más perben kirendelt szakértő véleményét. Https://kuria-birosag.hu/sites/default/files/konz_testulet/allasfoglalasok_3_jogszaballyal.pdf (utolsó letöltés: 2021. július 27.).
[19] Wopera Zsuzsa: Házassági perek. In: Pp. kommentár. 554. o.
[20] "...törvény rendelkezése ellenére vagy a jelen fejezetben foglalt rendelkezések megsértésével benyújtott magánszakértői vélemény [...] a perben bizonyítékként nem vehető figyelembe."
[21] Pp. 434. § (6) bekezdés.
[22] Makai Katalin: Gondnoksági perek. In: Kommentár a gyakorlat számára. 936/2. o.
[23] A Pp. 455. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében bevezetett módosítások.
[24] Indokolás: részletes indokolás 57. §-hoz.
[25] Http://www.ajbh.hu/documents/10180/3713052/Jelent%C3%A9s+egy+kiskor%C3%BA+%C3%B6r%C3%B6kbefogad%C3%A1si+elj%C3%A1r%C3%A1s%C3%A1val+%C3%B6sszef%C3%BCgg%C3%A9sben+1152_2021 (utolsó letöltés: 2021. augusztus 5.).
[26] Http://www.ajbh.hu/kozlemenyek/-/content/qzyKPkTyQAvM/apasag-megallapitasa-iranti-perinditassal-es-orokbefogadas-engedelyezesevel-osszefuggesben-foglalt-allast-az-alapveto-jogok-biztosa (utolsó letöltés: 2021. augusztus 5.).
[27] Indokolás: részletes indokolás a 61. §-hoz.
[28] A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perek tekintetében példálódzó jelleggel meghatározott ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos kérdések: a kiskorú gyermek tartása, tartózkodási helyének valamelyik szülőnél vagy harmadik személynél történő kijelölése, a szülői felügyelet gyakorlása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás. Míg a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perek vonatkozásában ideiglenes intézkedésként a kiskorú gyermek tartása és tartózkodási helyének harmadik személynél történő kijelölése, a gyermek súlyos veszélyeztetése esetén a szülői felügyeleti jog korlátozása vagy megszüntetése és a kapcsolattartás kérdései kerültek nevesítésre. A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti perekben a jogalkotó a korábbi szabályozást kiegészítve, a gyermek súlyos veszélyeztetése esetén a szülői felügyeleti jog megszüntetése mellett különösen a kiskorú gyermek tartását, tartózkodási helyének harmadik személynél történő kijelölését, a szülői felügyelet gyakorlását, valamint a kapcsolattartást határozta meg további, esetleges ideiglenes intézkedés alapjául szolgáló szabályozási területekként.
[29] I. Ppn. 63., 65. és 67. §-ával bevezetett módosítások.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző csoportvezető bíró, BKKB.
Visszaugrás
