A polgári perrendtartás 2013-tól 2016-ig tartó kodifikációja a törvény elfogadásával lezárult, ami egy éves felkészülési időt követően hatályba lépett. A 2018 január 1-je óta eltelt három év a gyakorlat kijegecesedésének ideje volt, a szakmai testületek folyamatos munkájának köszönhetően a kezdeti aggályok, megrázkódtatások elhalkultak. Közel három év tapasztalata és adatai viszont már elegendőek ahhoz, hogy a jogalkotó - a hivatásrendek, különösen a bíróságok jelzései alapján - áttekintse a gyakorlatot és a jogpolitikai célokkal összhangban felülvizsgálja a törvény működését, korrigálja azokat a szabályokat, amelyek esetleg diszfunkcionális módon érvényesülnek. A 2020. évi CXIX. törvény 2021. január 1-jén lépett hatályba és a Pp. szinte minden része tekintetében tartalmaz módosító rendelkezéseket, jelentős részben korrigáló, pontosító, a joggyakorlatot igazító szabályt. Megítélésünk szerint jelentősebb, koncepcionálisnak tűnő módosításról beszélhetünk, amellyel a jogalkotó enyhíti a tényállítások előterjesztéséhez fűződő korlátozásokat, valamint a keresetlevél kellékei, vizsgálata és visszautasítása tekintetében a jogalkalmazási szigort.
A tanulmányt hálával ajánlom Prof. Dr. Németh János emlékének, egyetemi és alkotmánybírósági pályám kezdetén nyújtott támogatásáért.
Tárgyszavak: polgári perrendtartás, költségjegyzék, igazolást nem igénylő adatok, keresetlevél kellékei
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) módosításáról szóló 2020. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: I. Ppn.) nem az első, amely a Pp.-t hatálybalépése óta módosítja. Három évvel ezelőtti hatálybalépése óta hét kisebb módosítást ért meg a jogszabály.[1] A módosítások a csekélyebb jelentőségű szövegpontosítástól a hatásköri szabályok változásáig vagy éppen a Kúria új hatáskörének a törvénybe való illesztéséig terjedtek. Ezek a Pp. alapvető szerkezetét, a leginkább lényeges eljárási cselekményeket mint keresetlevél és megvizsgálása, tárgyalás, nem érintették, s tömegük sem érte el azt a szintet, ami alapján a jogalkalmazó és a tudományos közösség szerint novelláris módosítást eszközöltek volna a törvényen.
A törvénnyel szemben mindazonáltal állandó jelleggel merült fel a korrekció igénye. Annak dacára, hogy az elméletben szinte teljes egyetértés mutatkozott az osztott perszerkezet bevezetésének helyessége tekintetében,[2] annak mikéntjét már érték kritikák a gyakorlat tükrében.[3] A hatályba lépést követő időszakban a Kúria és egyes bírói testületek iránymutatásokat adtak az eljárási szabályok érvényesítésére,[4] amelyek sokszor harmonizáltak a jogalkotó eredeti céljával, bizonyos esetekben azonban a gyakorlat
- 129/130 -
szigora túlmutatott azokon.[5] Természetesen az eljárási jogszabály - közjogi jellegéből is fakadóan - igényli a szigorú nyelvtani, logikai, rendszertani értelmezést, s a teleologikus értelmezési tartomány ezek sikertelensége esetén kerül előtérbe. Ha pedig a bíróságok értelmezési tartománya nem felel meg a jogalkotó eredeti célkitűzésének, akkor elsősorban ismét a jogalkotó feladata, hogy világosabb keretet szabjon adott eljárási kérdés megoldására, kizárva az általa túlzóan szigorúnak, vagy éppen kevéssé hatékonynak tartott értelmezést. A novellának erre is módja volt, túl azon a szokásos feladaton, hogy az idő múlásából, a technikai haladásból, más jogszabályok változásából fakadóan szükségessé vált módosításokat megtegye.
A T/13257. szám alatt 2020. október 13-án benyújtott iromány különös időszakban készült. Nem volt elég, hogy több mint két év alatt a jogászi hivatásrendek részéről folyamatosan érkeztek az észrevételek az Igazságügyi Minisztérium felé, de a COVID-19 pandémiás helyzet miatt a jogalkotó a 2020-as év tavaszán a polgári eljárásjogot érintő számos veszélyhelyzeti intézkedést is tett.[6] A veszélyhelyzet megszűnésével került ismét abba a helyzetbe a törvényelőkészítést végző minisztérium, hogy alapos, megfontolt előterjesztést tegyen. Az októberben benyújtott törvényjavaslatot az Igazságügyi Bizottság tárgyalta meglehetős gyorsasággal, s tett néhány pontosító-módosító javaslatot. Ezeket az Országgyűlés elfogadta, elutasította viszont egy ellenzéki képviselő két apróbb módosító javaslatát. Az egységes javaslat zárószavazása november 17-én történt meg, majd a köztársasági elnök aláírását követően 2020. november 26-án hirdették ki az I. Ppn.-t. A hatálybalépésre való felkészülésre így hozzávetőleg egy hónapja maradt a hivatásrendeknek. Ez az egész Pp.-re irányadó több mint egyéves hatálybalépésnél lényegesen kevesebb, ugyanakkor az utóbbi évek felgyorsult jogalkotását figyelembe véve nem szokatlanul rövid.
Itt ejtünk szót a hatálybalépésről. Az eljárási jogszabályokhoz általában, logikai szükségességből is fakadóan kapcsolódó rögtöni hatály e törvény tekintetében - helyesen - érvényesül, kivétel első pillantásra nincs is. Mivel a törvény módosított szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, remélhetőleg áldásos hatását is kifejti azonnal, másik oldalról pedig a korábbi szövegnek tulajdonított negatív hatásokat haladéktalanul orvosolja.[7] A kivételt az I. Ppn. 73. §-a adja meg, amely nem a novella egyes rendelkezéseire nézve ad eltérő szabályt, hanem a Pp. hatálybaléptető fejezetét módosítja a cél szerint. A hatásköri, az illetékességi (ideértve a sajtó-helyreigazítási illetékesség változását) és a kapcsolattartási perre vonatkozó szabályokat kell azokban a perekben módosított tartalmuk szerint alkalmazni, amelyek 2021. január elsejét követően indultak.
A törvényalkotó és az előkészítést végző Igazságügyi Minisztérium dicséretes módon igyekezett a törvény szövegének kellő épségét biztosítani. Emiatt alakult ki a novella nehézkesen olvasható-értelmezhető szövege, amelyben egy-egy szó módosítása vagy elhagyása esetén is egész paragrafusokat, bekezdéseket "írt újra" a jogalkotó. A jogalkotás során óhatatlanul felmerülő hibákat minimalizálja az, hogy nem csak az adott módosuló, kieső szót jelzi a törvény, hanem az egész bekezdést, a kontextust is megmutatja. Ettől még a módosítás ténylegesen csak az adott apró részt érinti, mint például a keresetlevél érdemi részénél a "bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló" határozott kérelem helyett a "bíróság döntésére" irányuló kereseti kérelem stb. A korábbi és jelenleg hatályos rendelkezések összevetését mindez nehezíti, mivel azonban a módosítások - kevés kivételtől eltekintve - rögtöni hatállyal léptek hatályba, alkalmazhatóságuk szempontjából ez egyszerűbb.
Ugyanígy örömmel vettük azt is, hogy az előbb említett (ti. a teljes bekezdéseket újraszövegező) módszernek is köszönhetően a szöveg többnyire egységes maradt számozásában is: sikerült elkerülni a tördelt paragrafusok, betűtoldattal ellátott bekezdések özönét,[8] ami - bár természetesen értelmezhető, de - megnehezítette volna az alkalmazást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
